Vita helyett pár tényszerűség :
1. Kötelező átállni az analóg sugárzásról. Európában mindenki ezt teszi, Albániától kezdve az oroszokon át a skandinávokig. Sokan már meg is tették.
2. Az új sugárzási norma gazdaságosabb, többlet szolgáltatást jelent a felhasználóknak - EPG, nagyobb csatorna kínálat, szabadon fogható és kódolt adások formájában, HD adások esetén jobb kép -és hangminőség.
Persze, akinek napi megélhetési nehézségei vannak, megértem, hogy nem lelkesül a változások okán, hisz nincs módja megtapasztalni annak előnyeit. Mégis, ezzel együtt is azt mondom, hogy a változás szükségszerű és csak rövid ideig odázható el.
Jobb lenne egy boldogabb, lelkiekben és anyagiakban gazdagabb országban élni. Reménykedjünk, hogy jobbra fordul sokaknak sorsa, de azt ne felejtsük el, hogy ehhez azoknak is tenni kell, akik jelenleg a "vesztes" oldalon vannak.
Akárhogy is nézzük minden szemszögből nulla az egész.Senki sm nyer vele csak aki elad.Akkor összvissz van egy év hogy 100 000 forintot beruházzanak csak a tv -zés miatt.Ami szintén egy rakás szar lesz.(Ebbe benne van az LCD tv is)Mert hát HD müsort meg jobb képet igérnek.
"m1-ért, m2-ért, Duna 1-ért"
Már mint ez a három amit kötelező adni. Pénzt magáért a csatiért nem kérnek, de ami költségük van azzal, hogy hozzád eltudják juttatni azt hárítják tovább feléd.
A Hír TV-ért és az ATV-ért azért kell fizetni, mert a kábelszolgáltatók azzal fenyegetőztek, hogy ha belekerülnek az ingyenes csomagba, akkor ők kiveszik ezt a két csatornát a kínálatukból, mivel ingyenes csatornákért ők sem kérhetnek pénzt. Akkor vajon az m1-ért, m2-ért, Duna 1-ért miért kérnek pénzt, hiszen azok is ingyenesek?
A kábelszolgáltatók egyébként az egyik kerékkötői a földi digitális sugárzás terjedésének.
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2010-08-29 18:17:54]
Talán aláírás-gyűjtésbe kéne kezdeni, mint a másik el nem fogadott törvény miatt.
Komolyan mondom kész óvoda, ami ott folyik. (Legalább is úgy látom, amióta egy kicsit jobban odafigyeltem rájuk a digitális törvény miatt.)
Most látom, hogy milyen jó, hogy az elmúlt 16 évben nem bosszantottam magam ilyesmivel, hogy odafigyelek a politikára.
Én annyira szeretném megérteni, hogy miért kellett ezt a törvényt megfúrni. Azt gondolná az ember, hogy ha valamelyik pártnak, hát pont a Fidesznek érdeke, hogy elinduljon végre rendesen a DVB-T. Vagy nem ők sírnak folyton a csúnya rossz kereskedelmi tévék miatt?
Hát fiaim ha a fidesz hatalomra kerül nem hogy digitális földi sugárzás , de még napfény sem lesz ebben az országban , mert azt is a nyugdíjasoknak adják :))))
(tudom nem ide tartozik de remélem az OVB kizárja a fideszt a választási kampányból véglegesen)
A parlament február 13-i záró napján a Fidesz döntése miatt meghiúsult a földfelszíni digitális műsorszórásról szóló törvény elfogadása – kesergett újságírók előtt Kovács Kálmán informatikai miniszter. A Fidesz által benyújtott és az MSZP által támogatott módosító indítványok szavazását követően az ellenzéki párt ugyanis nem járult hozzá a végszavazáshoz sem.
Sikerült.Megint lemaradunk valamiről ami azt jelenti ,hogy bambán csak ballaghatunk a környezetünk után. A bajuszos néni már megint alakitott. Nembaj,dögöljön meg a szomszéd tehene is.
Tegnap nem szavazta meg a parlament a digitális műsorszórásról szóló törvényt, így már esély sincs arra, hogy a sávszélességről döntő májusi értekezleten Magyarország jó pozícióban legyen.
A parlament február 13-i záró napján a Fidesz döntése miatt meghiúsult a földfelszíni digitális műsorszórásról szóló törvény elfogadása – kesergett újságírók előtt Kovács Kálmán informatikai miniszter. A Fidesz által benyújtott és az MSZP által támogatott módosító indítványok szavazását követően az ellenzéki párt ugyanis nem járult hozzá a végszavazáshoz sem.
A törvény az utolsó hiányzó láncszem volt abban a jogszabály alkotási folyamatban, amelyet az elektronikus hírközlésről, valamint az elektronikus információszabadságról szóló törvénnyekkel az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megkezdett. Kovács szerint céljuk mindvégig az volt, hogy „elhárítsuk az akadályokat és megkönnyítsük mindenki számára az információk megszerzését, továbbítását, a kommunikációt. Minél teljesebb versenyt teremtsünk a piacon, és olcsóbbá tegyük a televíziózást és az internetezést. Erősítsük, és teljesebbé tegyük a nyilvánosságot." A Fidesz képviselőit szerkesztőségünk ezügyben nem érte el, de korábbi nyilatkozataik, és a törvényhez benyújtott módosító indítványaik alapján arra lehet következtetni, hogy túlzottan szabadnak, ellenőrizetlennek érzik a törvényjavaslat nyomán kialakuló helyzetet. Ez Kovács szerint „áthidalhatatlan ellentét a két tábor között". Kovács szerint ebben az ügyben nem ellenzéki, csupán fideszes ellenállásról volt szó, mivel az MDF nem nyújtott be módosító indítványt a javaslathoz.
A Fidesz szándéka arra irányult, hogy a digitális korban is fenntartsák, sőt kiszélesítsék az ORTT tartalomszabályozó szerepét – fanyalgott a miniszter, hozzátéve, hogy „ezzel modernkori inkvizíciót hívnának életre, ami nem csak a tévéadások, hanem az internet, illetve a mobiltelefonos adattovábbítás felett is bábáskodhatna. Egy modern technológiai vívmányra szeretnék ráhúzni anakronisztikus, mindent szabályozni akaró elképzeléseiket."
A polémia ugyanis azon robbant ki, hogy a digitális műsorszórásra „kitisztított" sávok 25 százalékában multimédiás tartalomszolgáltatásra nyílik lehetőség. Ezt az SzDSz javaslata szerint az internethez hasonlóan nem kell szabályozni, míg a Fidesz szerint a tévékhez hasonlóan ezeket a szolgáltatásokat is az Országos Rádió- és Televízió Testület felügyelné.
A parlamenti döntés nyomán Magyarországon sok hónapot késik a digitális átállás szabályozása, ugyanis a választásokig többször már nem ül össze a parlament, így nincs lehetőség újra szavazni róla. A választások után pedig az új parlament nem örökli meg a korábban beadott törvényjavaslatokat, így azok elvesznek. A Szabad Demokraták Szövetségében ügyvivői pozíciót is betöltő szakminiszter szerint ha pártja újra kormányra kerül, akkor apróbb módosításokkal ismét benyújtják a javaslatot. De így is „nagymértékben gyengülnek" az ország tárgyalási pozíciói az ENSZ májusi távközlési fórumán, ahol az elkövetkező ötven évre eldől, hogy egy-egy európai ország hány földi sugárzású digitális frekvenciával gazdálkodhat. A szaktárca vezetője szerint hosszabb ideig megmaradó párhuzamos analóg és digitális műsorszórás (simulcast) magas költségei miatt az átállás társadalmi költségei lényegesen magasabbak lesznek a feltétlenül szükségesnél.
A szomszédos országok közül – akik számos sávszélességet megszerezhetnek előlünk a májusi ITU-ülésen – egyedül Ausztriában van a digitális műsorszórásról szóló törvény, ott már az első tendert is kiírták. A többi országban még csak a parlamentek előtt van a javaslat, de mivel ott májusig még összeülnek a törvényhozók, így jó lehetőségük van arra, hogy „beelőzzenek" a sávosztó konferencián. Elsősorban az államhatárok környékén lévő frekvenciasávokat veszítheti el az ország, azokat, amelyek átnyúlnak a határokon, és így bármelyik szomszédos államnak odaítélhetők.
mint olvasnivaló nagyon tanulságos,csak egyet felejtessz el ebben nincs nagy biznisz ..igy szentem halálra van itélve ,ki fog ebbe beruházni,talán a DEMJÁN?
IHM] 2005. március 2-i ülésén a Kormány megtárgyalta és elfogadta a földfelszíni digitális televízió műsorszórásra való átállás stratégiai célkitűzéseiről és az elsődleges kormányzati feladatokról szóló előterjesztést.
A földfelszíni digitális televízió műsorszórás a jelenlegi analóg műsorszóráshoz képest lényegesen nagyobb műsorválasztékot, jobb kép- és hangminőséget, mobil és hordozható vételt, valamint újfajta, interaktív szolgáltatásokat tesz lehetővé. A földfelszíni digitális televízió műsorszórás hosszú távon számos gazdasági és társadalmi előnnyel is jár.
A digitális technológiára való átállás élénkíti a piaci versenyt, csökkenti a műsorszórás költségeit és az adóhálózat energiaszükségleteit, ugyanakkor, a hatékonyabb frekvencia-kihasználásnak köszönhetően (egy frekvencián több műsor is közvetíthető) sokszínűbbé válhat a földfelszíni műsorszórás szolgáltatáskínálata. Mindezen előnyök mellett, a digitális technológiára való átállással olyan infrastruktúra létesül Magyarországon, amely elősegíti az információs társadalom szolgáltatások terjedését, lehetővé teszi a szélessávú adatszolgáltatásokhoz való hozzáférést lakóhelytől és társadalmi helyzettől függetlenül bárki számára.
A fenti előnyöket felismerve az Európai Unió számos országában megkezdődött a felkészülés a földfelszíni digitális televízió műsorszórás bevezetésére, a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) égisze alatt pedig megkezdődött az európai digitális frekvenciaterv kidolgozása.
A Kormány egyik kiemelt célja az információs társadalom és a tudásalapú gazdaság fejlesztése, melynek egyik fontos eszköze lehet a digitális televízió. Az ennek bevezetésével járó előnyök, valamint az Európai Unióban e területen zajló folyamatok indokolttá teszik, hogy a Kormány stratégiai szinten tervezze az új technológiára való átállást. Az elfogadott határozat szerint a Kormány elsődleges feladata a szolgáltatás elindítását lehetővé tevő szabályozási környezet kialakítása és a szükséges frekvenciák biztosítása. Ezek teljesülését követően, a tervek szerint, a szolgáltatás 2007-ben indulhat el az ország sűrűn lakott területein. A szolgáltatás fokozatos kiterjesztését követően az analóg műsorszórás teljes leállítása 2012-re várható.
/ 1 
Elküldve: 2010-08-30 20:59:00, 
csernobili) sugárzás?Vagy erről hol van több információ?
