/ 16

Lista:

Kép:

Smile:

Az Evangéliumok üzenete.

(üzenet: 395, Vallás, filozófia)

nemthomi

Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226

20. Elküldve: 2008-08-31 11:11:59, Az Evangéliumok üzenete.	[376.]
A farizeusok vádjai 20Amikor hazament, ismét nagy tömeg gyűlt össze, úgyhogy még evésre sem maradt idejük. 21Amikor övéi ezt meghallották, mentek, hogy megfogják, mert azt mondták, hogy megzavarodott. 22A Jeruzsálemből jött írástudók így nyilatkoztak róla: "Belzebul szállta meg" és: "A gonosz lelkek fejedelmének segítségével űzi ki a gonosz lelkeket." 23Ám ő összehívta őket, és mondott egy hasonlatot nekik: "Hogy űzhetné ki sátán a sátánt? 24Ha valamely ország meghasonlik magával, az az ország nem állhat tovább fenn. 25Ha egy ház meghasonlik magával, az a ház nem állhat fenn tovább. 26Ha a sátán saját maga ellen támad, és így meghasonlik magával, nem maradhat meg, hanem elpusztul. 27Senki sem törhet be az erős ember házába, és nem rabolhatja el a holmiját, hacsak előbb meg nem kötözi az erős embert. Csak akkor rabolhatja ki a házát. 28Bizony mondom nektek, hogy minden bűn és minden káromló szó, amit csak kiejtenek az emberek fiai a szájukon, bocsánatot nyer. 29De aki a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot mindörökké, bűne örökre megmarad." 30Mert ezt mondták róla: "Tisztátalan lélek van benne." M: 20 – 30. "Hogy űzhetné ki sátán a sátánt?” Milyen egyszerű gondolat ez, és mégis milyen sokatmondó. Nézzünk csak ismételten magunkba. Nagyon sokan lusták vagyunk Bibliát olvasni, mert azt mondjuk, hogy: Ej ráérünk arra még! Van még elég időnk… Pedig meg van Írva, hogy soha nem tudhatod, hogy mikor jön el érted a halál. Tehát amikor a lustaságunk, nemtörődömséggel párosul, azaz két ördög egymásra talál bennünk, miért is bántanák egymást, amikor ketten együtt elérik, hogy ne keressük az Isten Igazságát. Egyik a másikat, soha nem fogja bántani. Vagy, amikor Istenről beszélünk, és valaki úgy felel nekünk, ami nekünk nem tetszik, miért kellene nekünk is hasonlóképpen válaszolnunk neki, amikor az Úr világosan megmondja nekünk, hogy ilyenkor mi is a teendő. Hiszen ha a gyűlöletre haraggal válaszolunk, ismét csak az ördögeink harcolnak egymással. Látszólag! Úgy tűnik, mintha te jobb lennél a vitafelednél, pedig ő okosabb nálad, mert ördög, ördög ellen nem harcol, viszont azt eléri, hogy ne a Béke, és a Szeretet Útján járj. Tehát, legyőzött. Mondhatnék még ezer példát, de szerintem ez a kettő is elég ahhoz, hogy megértsd a mondanivalóját. Tehát, ha te találkozol az ördögeiddel, / betegségeiddel / akkor mindig keresd meg a gyógymódot. Hiszen Jézus is ezt tette, amikor gyógyított. Tehát, ha a lustasággal találkozol, gyógyítsd meg Éberséggel. Ha nemtörődömséggel, akkor gyógyítsd azt Buzgósággal. Ha gyűlölettel, vagy haraggal találkozol a lelkedben, gyógyítsd azt meg Szeretettel, és Megbékéléssel… Hogy ne tudják rád azt mondani, hogy te sem vagy jobb nálam, hát akkor meg miről papolsz itt nekem? Mert, ha mindezeket betartjátok, senki nem talál majd rajtatok fogást, és maximum csak annyit tudnak felhozni ellenetek, hogy bizonyára megzavarodtatok, hogy Ilyeneket beszéltek. Vajon milyeneket? Talán Jézust nem azért nézték tébolyodottnak, mert haragra Szeretettel válaszolt? Talán nem azért, mert olyan dolgokat mondott, ami Istentől származik, így az ördögök nem tudtak vele mit kezdeni? Hiszen ki lehet olyan „bolond „, hogy amikor kővel dobják meg, „Kenyeret” ad cserébe? Melyikünk agya lenne ezt képes megérteni, ha ezt Valaki nem sugalmazná felé állandóan? Hogyan is tudnánk legyőzni a sátánt, ha mind ezeket a dolgokat, Valaki nem magyarázta volna el nekünk? Hogyan tudnánk Tisztán élni, ezek nélkül a gondolatok nélkül? „28Bizony mondom nektek, hogy minden bűn és minden káromló szó, amit csak kiejtenek az -emberek fiai a szájukon, bocsánatot nyer. 29De, aki a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot mindörökké, bűne örökre megmarad.” Tehát, ha valaki azért „ éget „ meg téged, azaz azért bánt, mert te Isten Törvényét követed, az súlyosabb bűnt követ el annál, mint amit képes lenne felfogni. Pláne, ha ezzel tisztába is van, és ez mégsem érdekli. Akkor hatalmasodik el rajta a sátán. Akkor lesz majd olyan a büntetése, amilyet el sem lehet képzelni. Mert aki a Szentlelket „azaz Istent „ káromolja, az nem szereti. Aki pedig Őt nem szereti teljes szívvel, az nem érdemes a Mennyországra sem. Minden esetre, ahogyan már az előbbiekben is beszéltük, ne mi döntsük el, hogy ki érdemes, és, hogy ki nem. Ezt majd az Úr fogja eldönteni, mint, ahogy ezt eddig is mindig megtette. Mert ez a Törvény lényege.

[válaszok erre: #21]	[előzmény: (19) nemthomi, 2008-08-30 13:04:58]

Haladó

nemthomi

Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226

19. Elküldve: 2008-08-30 13:04:58, Az Evangéliumok üzenete.	[377.]
Kedves mindenki! Most érkeztünk el ahhoz a ponthoz, ami talán vízválasztó az írásomban. Talán észreveszitek majd ti is, hogy itt egy kicsit felgyorsulnak az események, illetve most kezdjük majd hasznát venni azoknak a részemről sokszor nehezen megfogalmazott metaforáknak, amelyek az előbbiekben előfordultak. Kívánok további kellemes időtöltést és megértést az olvasásához. Ma utoljára jelentkezem, de holnap folytatom. Üdv. nt A tizenkét apostol kiválasztása 13Ezután fölment a hegyre, és magához hívta azokat, akiket akart. Azok hozzá mentek. 14Tizenkettőt rendelt, akiket apostoloknak nevezett, hogy vele legyenek, s hogy elküldje őket hirdetni az igét. 15Hatalmat adott nekik, hogy kiűzhessék az ördögöket. 16Ezt a tizenkettőt rendelte: Simont, akinek a Péter nevet adta, 17Jakabot, Zebedeus fiát, Jánost, Jakab testvérét, ezeket elnevezte Boanergesznek, vagyis a mennydörgés fiainak, 18Andrást, Fülöpöt, Bertalant, Mátét, Tamást, Jakabot, Alfeus fiát, Tádét, a kánai Simont 19és az iskarióti Júdást, aki később elárulta. M: 13 – 19. Vajon kinek van elég hatalma ahhoz, hogy ördögöket űzzön? Talán azoknak, akik csak felületesen fogadják el Istent, vagy azoknak, akik mindent elkövetnek, hogy megértsék Őt. Bizony, ahhoz, hogy mi magunk úgy tudjunk beszélni valakinek a lelkéhez, hogy azt elhagyják ördögeik, nagyon sokat kell tanulnunk. Egész pontosan, néha egész életünk is kevés hozzá, mint már többször említettem. Hiszen ahhoz, hogy mindent lássunk, nem a hegy lábánál kell körülnéznünk, hanem fel kell kapaszkodnunk a Csúcsára, még ha ez oly sokszor nehéznek is tűnik. Tehát, le kell győznünk magunkban mindent, ami Istentelen. De amikor az Úr látja a törekvéseinket a Szent Hegy Tetejéről, és Neki tetszésére van az, amit lát, fel hív minket, hogy legyünk mi is az apostolai, azaz, hatalmat ad nekünk a gyógyításra. / Lelkek megmentésére. / S, hogy milyen apostolokra is van szüksége az Úrnak? Meg is mondja nekünk azonnal.16Ezt a tizenkettőt rendelte: Simont, akinek a Péter nevet adta, 17Jakabot, Zebedeus fiát, Jánost, Jakab testvérét, ezeket elnevezte Boanergesznek, vagyis a mennydörgés fiainak, 18Andrást, Fülöpöt, Bertalant, Mátét, Tamást, Jakabot, Alfeus fiát, Tádét, a kánai Simont 19és az iskarióti Júdást, aki később elárulta. Hogy ezt is egy kicsit jobban meg értsük, nézzük csak meg, hogy milyen jellemre, milyen viselkedésre és, hogy milyen Hitre is van szükségünk ahhoz, hogy az Úr elfogadjon minket Apostoloknak, ill. Fiaknak. Elhívja Simont, akinek a neve Héberül: / Meghallgatott / Ha azt gondoljátok, hogy ez csak egy név, nagyon tévedtek. Hiszen a könyv elején már mondtam nektek, hogy minden szónak / ez lehet akár név is, / jelentőssége van. Sőt, minden szó, ami a Bibliában van, egy Új Könyv. Egy Új Könyv a lelkednek, hogy te azzal töltsd az idődet, hogy próbáld megérteni Őt. Tehát ez az Apostol, akit Simonnak hívtak, maga is nagyon sokszor imádkozott az Úrhoz, meghallgatásért. / Ahogyan ezt nekünk is tennünk kell. / És Ő meghallgatta, hiszen Ő maga mondja, hogy: „KÉRJETEK, ÉS ADATIK, KOPOGTASSATOK, ÉS BEBOCSÁTÁST NYERTEK. „Tehát Istennek olyan fiakra van szüksége, akik valóban közeledni akarnak hozzá, hiszen minden gondolatukat, az Úr felé irányítják s teszik mind ezt szabad akaratukból, azaz a legtisztább hitükből, amijük csak lehet. S mivel ez tetszik az Úrnak, az ilyen Apostolokat, vagy ha úgy jobban tetszik Lelkeket, fogja aztán elnevezni: Péternek, azaz Kősziklának. Mert először Simonként kell viselkedned, hogy az Úr úgy meg tudja szilárdítani a hitedet, hogy annak kígyó ne ártson, ne tudja azt megmérgezni, megharapni, vagy lenyelni. Az ilyen hitre építi Ő meg, az Anya Szent Egyházát. Mert Isten Hitből épít, nem pedig ” téglából „. De itt még ne álljunk meg, hiszen Jézus elhívta még Zebedeus fiait, Jakabot: / bizonytalan / és Jánost: / az Úr kegyes, az Isten kegyelme, az Isten kegyelmes / is. Nem lehet elsőre mindenki Péter. Hisz ha az Úr csak az ilyen lelkekért jött volna, nem lett volna szükség a gyógyításra. De mivel mindannyiunkat egyformán Szeret, ezért azokat is elhívja, / azokhoz is Szól / akik esetleg még bizonytalanok, vagy valamilyen betegség gyötri a lelküket. Tehát azokat a bűnből megtérteket is, akiknek a Lelkük már meg tisztult, és azt kiabálja minden utca sarkán, hogy: Isten az Egyetlen Út! Jézus, a betegekért jött, tehát az olyanokért, mint mi magunk. És amikor egy ilyen lélek tér meg, úgy érzi majd, hogy mennydörgés és villámok cikáznak benne, hatalmas szélviharok kíséretében. És ha nem hagyja abba a tanulást, meg fogja érteni, hogy ez nem más, mint Isten Hangja, Isten Hívó Szava. Azokat a lelkeket pedig, amelyek ezt megértik és hirdetik, maga Jézus nevezi majd el Boanergeszeknek. Hívta még Andrást is. / Férfias / Péter testvérét. Mivel pedig ez nem véletlen, sőt a kő keménysége akár a férfi erejét is mutathatja, ismét megmutatja nekünk, hogy nemtől függetlenül, hogyan legyünk férfiak, azaz a Hitünkben Erősek. Mert a Biblia mindig a Férfit helyezi a nő elé, azaz Ádámot, Éva elé, azaz az Istenhez való Erős Ragaszkodást, a világi dolgok ellenében / ahogy ezt már tárgyaltuk /. Hogy ne az almát akarjuk, hanem azokat a gyümölcsöket fogyasszuk, amelyeket az Úr engedélyezett nekünk. Mert, csak ezekkel a gyümölcsökkel kerülhetjük el az Úr haragját. Tehát Meghívja az erős hitűeket is. Fülöp: / Lókedvelő /. Tudom, hogy most néhányatoknak mosolyra görbült a szája. Na ezt magyarázzam meg, ha tudom! Ne tegyétek. Én ezt a könyvet azért írom, hogy el, és nem azért, hogy „megmagyarázzam” azokat a dolgokat, amelyekre a Biblia tanít bennünket. Mert ha most kételkedsz abban, hogy egy lókedvelő szerepelhet egy Szent könyvben, akkor az Isteni tanításban kételkedsz. Hiszen maga Jézus is csak egy „szakmunkás” volt, világi foglalkozását tekintve, tehát nem végzett olyan iskolát, mint mondjuk egyes farizeusok. Még is Ő mondta el nekünk azt, hogy mit akar tőlünk az Atya. Tehát ezzel is azt mutatja, hogy minél egyszerűbben gondolkodsz, annál közelebb tudsz majd eljutni Istenhez. Hát akkor gondolkodjunk egyszerűen:Vegyük alapul azt a gondolatot, hogy Isten mindenütt ott van. Tehát minden fűszálban, minden fában, minden kő alatt… Ha a világi életet nézzük, a füvet az állatok eszik, ugye? De miért kellene nekünk erre gondolnunk, amikor tudjuk, hogy itt akár gondolhatunk a lelkünkre is. Mert a lelkünket etetni egy Jó Pásztor jött el. Vagy talán te másképp gondolod? Mert én NEM. Márpedig a pásztorok azért terelik a „juhokat”, hogy mindig „friss füvet ehessenek”. Tehát, újabb, és újabb gondolatokat kell megértenünk, és mindig tovább kell tanulnunk azért, hogy ne tunyuljunk el Isten megértésében. Mert, ha fáradtnak érezzük magunkat, az egyenlő annak a beismerésével, hogy vannak, Nála fontosabb dolgok is. Márpedig aki fontosabbnak érzi a világot a Mennyországnál, az nem is érdemes arra. Amikor pedig egy fára nézünk, látjuk, ahogyan növekszik az idők folyamán, látjuk, hogy minél öregebb, annál nagyobb árnyékot ad. Annál kevesebb az esélye, hogy egy vihar kidönti, vagy megrongálja, vagy esetleg egy megvastagodott ágat letör róla. Tehát a mi Hitünk, ahogyan gyarapszik, egyre bölcsebbnek érezhetjük majd magunkat. Azaz, minél többet tanulunk, annál kevesebb az esélye, hogy megbukunk a „vizsgán”. Vagy ha a Követ nézzük, minél nagyobb, annál nehezebb kibillenteni az egyensúlyából, annál több kukacot találhatunk alatta, amelyekkel aztán el tudunk menni, pecázni, hogy mi is megehessük azt a halat, amit kifogunk. Talán jézus nem a halfogásra tanított? "Gyertek, kövessetek, és emberek halászává teszlek benneteket." Nos ha ilyen értelemben nézzük a Lókedvelőt, talán már nem is olyan furcsa ez a név a többiekhez képest. Hiszen milyen állat is a ló? Mióta áll az ember szolgálatában? Felülhetünk a hátára, és messzebb visz bennünket, mint ami az erőnkből kitelik. Sokkal nagyobb terhet bír elhúzni, mint amennyit mi tudunk. Sőt még szántani is lehet vele, mert olyan erős, hogy elbírja az igát. A gyorsasága pedig szintén meghaladja a mi képességeinket… Tehát, olyan lélek kell az Úrnak, akinek ha a hátára ülnek, azaz segítséget kérnek tőle a rászoruló lelkek, bizton tudjon nekik segíteni abban, hogy az Út Végéig Elérjenek. Bármennyien is kérik a segítségét, ne roppanjon össze a súly alatt, mert az Isteni Szekér segítségével, még azokat is képesnek kell lennie elhúznia, akik esetleg a hátára már nem férnek fel. Aki ha úgy érzi, hogy bár az Iga, amit húz túl nehéz, az Ostortól tartva még is el tudja majd vonszolni azt. És olyan gyorsan érti meg, hogy mit akar tőle az Úr, amilyen gyorsan csak az ő képességei engedik. Azaz, amennyivel egy verseny ló bír gyorsabban futni egy embernél. Szerintem csodálatos érzés lehet Fülöpnek lenni. Bertalan: / szántóvető, földműves. / Ez a kép is beleillik a Bibliába, ha belegondolsz. Hiszen aki szánt, az nem csak a gazt öli ki, de előkészíti a földet, hogy az a legkönnyebben tudja magába fogadni a „magot”. Azaz, megkönnyíti más lelkeknek az utat Isten felé. Mert a meglazított földből, sokkal könnyebben kelnek ki a „magok”. Ami nem mást jelent, mint, hogy ha valaki az Igaz Isten Törvényét próbálja neked elmagyarázni, tehát, ha valaki olyannal találkozol, aki segít neked megérteni Istent, légy neki hálás, mert megszántotta / vagy legalább is próbálja megszabadítani / a lelkedet. Tehát elmondhatjuk, hogy Isten meghívja a Bertalanokat is. Azaz elvárja, hogy hirdessük az Igét, a legjobb tudásunk szerint, hiszen maga Jézus is ezt tette. Máté: / Isten ajándéka / Ha azt nézzük, hogy mit hagyott ránk, / Evangélium / akkor őróla tényleg ezt mondhatjuk. Hiszen sokat köszönhetünk neki. Márpedig aki egy Örömhírt így tud közölni, / Jézus által / az biztos, hogy ajándék a mi lelkünknek. Rengeteget segít az Isteni törvény megértésében, már majd 2000 éve. Sok – sok ember köszönheti neki az Üdvösséget. Hát fogadjuk el ajándékként, amit Jézus által ránk hagyott. Mert ezek nélkül az írások nélkül, vajon hol lehetnénk? A legfontosabb mondanivalója mégis az, hogy amit Isten közölni akar velünk, Az Maga Isten ajándéka a lelkünknek, hogy általa megtérjünk, és eljussunk az Örök Életre. Mert lehet bármilyen ember, / okos, szép, vagy ügyes, / ha nem az Isten Törvényét követi, csak por és hamu marad belőle, nem más. Tehát Meghívja azokat is, akik felismerik azt az Ajándékot, amit az Ige, a Biblia rejteget. Tamás: / iker, csodálatos / Tudjuk, hogy Tamást, hitetlenként ismerik a hívők, és ezt a gúnynevet rá is akasztották. De milyen hívő az, aki ítél. Milyen hívő az, aki azt meri magáról mondani, hogy ő bizony sokkal jobb Tamásnál, akit Jézus apostolául fogadott. Hiszen Krisztus nem csak a tökéletes lelkekért jött, sőt Ő inkább a betegeket szándékozott meggyógyítani. Hányszor kapunk utalást a Bibliában arra, hogy aki ítélkezik, az el is ítéltetik?! Mi mégis szívesebben ítélünk el valakit, aki esetleg nem is érdemelné meg, akinek esetleg a kisujjában is több hit volt, / vagy van / mint bennünk lesz valaha. Ráadásul, ha azt vesszük alapul, hogy a név jelentése is üzenetet hordoz magában, akkor miért nem azt nézzük meg, hogy miért is hívták az egyik apostolt Ikernek? Ha bele gondoltok, a keresztények testvérnek nevezik egymást. Na de melyik testvér áll legközelebb a másikhoz, ha nem az ikertestvér? Hiszen az ő ábrázatuk még hasonlít is egymásra, tehát le sem tagadhatnák testvéri mivoltukat. Ha pedig majd egyszer olyan jók tudunk majd lenni, mint Jézus, / vagy legalább is hasonlók / akkor Ő nem csak testvéremnek fog szólítani majd bennünket, hanem Ikertestvéremnek. Az lenne csak az Igazi boldogság, mert akkor már biztos lehetne az Üdvösségünk! Tehát, ha igaz hívő akarsz lenni, semmi képen ne ítélj el senkit, mert te sem vagy jobb nála. Vagy ilyenek, vagy olyanok, de mindenkinek vannak hibái. Hát miért is kellene egy másik ember bűneit hangoztatni, amikor akad még biztosan bennünk is elég. Jakab: Alfeus fia. A Jakab név jelentését már tárgyaltuk, de az talán egy kicsit érdekes, hogy két bizonytalan apostola is volt Jézusnak, az első tizenkettő között. Ahogyan mi magunk is nehezen tudjuk eldönteni sokszor, hogy „hova” is akarunk tartozni. Sőt, azt is mondhatnám, hogy a keresztények többsége még ilyen, azaz Gyógyításra váró lélek. Tádé: / Bátor szívű, elszánt, merész. / Azt hiszem, hogy az már első pillantásra is kitűnik, hogy milyen is volt Tádé, illetve, hogy milyeneknek is kell lennünk nekünk magunknak ahhoz, hogy Isten minket is Megszólítson. Természetesen hitünkben / lélekben / kell merésznek és bátor szívűnek lennünk ahhoz, hogy Isten Örömét lelje bennünk. Nem szabad soha megijednünk a nehézségektől, mert tudnunk kell, hogy az Úr mindig segít rajtunk. Kánai Simon: A másik Simon, akit Zelotesnek / Túlbuzgó / is hívtak. Bizony nem árt, ha ezt a tulajdonságot is magunkra öltjük, persze csak akkor, ha ez az Istenhez való ragaszkodásunkat jelenti. Mert hiszen egy túlbuzgó ember, csak egy másik ember szemében tüske. Mert az attól fél, hogy az a másik, talán jobban fog tudni valamit, vagy bizonyos dolgokat a buzgalmából kifolyólag előbb, és jobban fog megérteni, mint ő maga. De maga a buzgalom miért is lenne rossz tulajdonság, amikor erős hitet fejez ki. Erős Isteni ragaszkodást, megértésre vágyódást, akadályok létezésének az el nem fogadását. Talán nem ilyen hívőknek örül az Úr? Júdás: / hitvalló, dicsőséges, ujjongó / Ez a név, egy kicsivel több odafigyelést igényel. Hiszen jól tudjuk, hogy, hogyan is szokták emlegetni az ő nevét. Júdás, az áruló. Hallottunk már apokrif iratokról, amelyek ennek az állításnak, épp az ellenkezőjét mondják. Én elolvastam ezeket is, és, hogy őszinte legyek nagyon is tetszettek. Minden esetre, nem akarok most ezekkel a dolgokkal foglalkozni, annyit azért ismét megjegyeznék: Ha Júdás, olyan gonosz is volt, mint azt mi hisszük róla, azért azt nem kell elfelejtenünk, hogy Jézus, amikor őt elhívta, már nagyon jól tudta, hogy el fogja árulni. Tehát ahhoz, hogy az Ige beteljesedjen, Júdásra is szüksége volt. Júdást is apostolául fogadta. És amikor mi „ ítélkezünk”, vagy haragszunk rá, vagy gyűlöljük, akkor ne felejtsük el azt sem, hogy éppen abban a pillanatban, mi magunk is Júdásként viselkedünk. Hiszen eláruljuk az Isteni Törvényeket. / NE ÍTÉLJ, HOGY NE ÍTÉLTESS / Azokat a Törvényeket, amelyek a mi érdekünkben Keletkeztek. Talán Péter árulása kisebb bűn? Vagy Tamás hitetlensége? Talán nem futott el minden apostol, amikor elfogták a Mesterüket? És, talán ami a legfontosabb, mi tényleg bűntelenek vagyunk? Biztosak vagyunk abban, hogy mi még soha életünkben nem követtünk el ekkora hibát? Higgyétek el, aki ezt kimeri jelenteni, az nincs tisztában az Úr Igéjével. De nem kell megijednünk, mert az Evangélium azért Íródott, hogy ezeket a bűneinket, ahogyan ezt az apostolok, és minden jó keresztény is tette eleddig, meg tudjuk bánni, és Bűnbocsánatot nyerjünk az Úrtól. Hát ne a rossz tulajdonságait hánytorgassuk fel embertársainknak, hanem örüljünk a jó tulajdonságaiknak. Legyünk lélekben Hitvallók, örüljünk és ujjongjunk, hogy végre „megtaláltuk” Istent, és próbáljunk megdicsőülni hitünkben, hogy az Úr a kedvét lelje majd bennünk. Mert, ahogy ez a rész is mutatja, a meghívottak nem népcsoportok, nem emberi fajok, sem bőrszín, sem nyelvhasználat szerint nem csoportosíthatók. Isten mindannyiunkért elküldi a Vigasztalót, az pedig, hogy mennyire becsüljük meg, már rajtunk múlik. Ez a megbecsülés dönti majd el, hogy az Úr milyen nevet Adományoz nekünk. Ez dönti el, hogy kinek, milyen feladatot Szán.

[válaszok erre: #20]	[előzmény: (18) nemthomi, 2008-08-30 12:17:22]

Haladó

nemthomi

Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226

18. Elküldve: 2008-08-30 12:17:22, Az Evangéliumok üzenete.	[378.]
Jézus betegeket gyógyít 7Jézus tanítványaival visszavonult a tó partjára. Nagy tömeg követte Galileából, Júdeából, 8Jeruzsálemből, Idumeából, a Jordánon túlról, Tírusz és Szidon környékéről szintén nagy tömeg gyűlt köréje, mert oda is eljutott a híre, hogy milyen nagy dolgokat visz végbe. 9Szólt tanítványainak, tartsanak készenlétben egy bárkát, nehogy a tolongó tömeg agyonnyomja. 10Sokakat meggyógyított, úgyhogy akiknek volt valami bajuk, mind ott tolongtak körülötte, hogy legalább megérinthessék. 11A tisztátalan lelkek pedig, mihelyt meglátták, elé vetették magukat, és elkezdték kiáltozni: "Te az Isten Fia vagy!" 12De ő keményen rájuk parancsolt, hogy ne vigyék szét a hírét. M: 7 – 12. Jézus tanítványaival együtt, kivonult a tó partjára. Nem volt még szükség arra, hogy hajóra szálljon, mert mindenünnen érkeztek hozzá a gyógyulni szándékozó lelkek. 9Szólt tanítványainak, tartsanak készenlétben egy bárkát, nehogy a tolongó tömeg agyonnyomja. Azaz annyian közeledtek általa Isten felé, hogy kérdésessé vált, hogy a tanítványai segítségét is igénybe kell vennie. Ez jó hír, mert képzeljük csak el, hogy napjainkban milyen kevesen is akarnak hozzá közeledni. De a bárkára akkor még nem volt szükség. Azaz a tanítványok még csak „passzív” szemlélői voltak ezeknek a csodás tetteknek. Értem ezalatt azt, hogy ők még nem gyógyíthattak, hiszen nem volt még meg a hatalmuk / tudásuk / hozzá. De Jézusnak Igen, és aki csak közel került hozzá, mind – mind Áldotta és Istenítette. Isten Fiának hívták, de Ő ezt megtiltotta nekik. Egyelőre. Most próbáljátok meg behelyettesíteni az eddig megismert metaforákat, képeket. Ha nem sikerül, akkor sem mennyen el a kedvetek, mert amilyen könnyűek is ezek a dolgok, olyan bonyolultak is, ha nem lélek szerint / szeretet, alázat, megbánás…/ próbáljuk értelmezni Őket. Mert, ha így teszünk, akkor mindjárt tudjuk, hogy hol a helyünk ebben a példabeszédben. Mert bizony ez is példabeszéd. Akinek van füle hallja, akinek van szeme, látnia kell! És ha sehogyan sem sikerül meg értenetek, akkor fogjátok majd úgy érezni magatokat, mint az a Tó, amelynek partján megállt Jézus. Bizony, ha a Tó a mi lelkünk, amelynek partján áll Jézus, akkor még nem vagyunk készek arra, hogy teljes mértékben beengedjük magunkba. Pedig ha megengednénk neki, hogy rálépjen lelkünk víztükrére, mennyivel jobban hallanánk a hangját?! Mennyivel hamarabb érhetne át a túlsó partra, / ahol esetleg nagyobb szükség lenne rá, / mint ha meg kellene azt kerülnie?! Miért kelljen először a lelkünk peremén végig sétálnia, amikor ha beevezne a tavunk közepére, akkor gyógyíthatna igazán?! Sőt azok is hallanák a Hangját, akik a tó körül állnak. Így, már sokkal egyszerűbben gyógyíthatna, hiszen ha a tó peremén lévő kis betegségeink, esetleg előbb meg gyógyulnának, mint a legbensőnk, akkor segítségül hívhatná őket is. És a már meggyógyított lélekdarabkáink is segíthetnének Neki, hogy Vele együtt, az Ő tanácsaival gyógyíthassanak. De amíg Jézus Igéjét, csak a lelkünk pereméig engedjük közeledni, nem fogja tudni nekünk, átadni azt az erőt, amellyel magunkat, és esetleg másokat is meggyógyíthatnánk. Tehát, ha a mi lelkünket, nem adjuk át Neki teljes egészében, hanem megtartjuk magunknak a világhoz való ragaszkodásunkat, akkor nem is fogjuk megérteni azt, amit az Úr akar velünk közölni. Hiszen amíg az orvost nem engedjük be a házunkba, addig nem is tud bennünket meg gyógyítani! És nem is veszi jó néven, ha Őt, azaz leendő önmagunkat Isten Fiának hívjuk. Mert mi, akkor még nem vagyunk azok. Ahhoz, hogy azzá lehessünk, teljes Odaadás kell. Teljes Elfogadás, Megértésre Vágyódás, és Sok – Sok Tanulás. Ha majd az Úr ezt Látja rajtunk, akkor Megnyitja majd nekünk az Égi Csatornákat, és nem fogja Bánni, amikor a lelkünk azt fogja Üvölteni a Mennyországra vezető út labirintusaiban, hogy: IGEN, ÉN IS ISTEN FIA VAGYOK MÁR!

[válaszok erre: #19]	[előzmény: (17) nemthomi, 2008-08-30 07:14:28]

Haladó

nemthomi

Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226

17. Elküldve: 2008-08-30 07:14:28, Az Evangéliumok üzenete.	[379.]
A béna kezű meggyógyítása 1Ismét betért a zsinagógába. Volt ott egy béna kezű ember. 2Figyelték, vajon meggyógyítja-e szombaton, hogy vádat emelhessenek ellene. 3Felszólította a béna kezű embert: "Állj középre!" 4Aztán megkérdezte őket: "Szabad szombaton jót, vagy rosszat tenni, életet megmenteni, vagy veszni hagyni?" Hallgattak. 5Erre keményszívűségükön elszomorodva haragosan végignézett rajtuk, majd az emberhez fordult: "Nyújtsd ki a kezed!" Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze. 6A farizeusok erre kimentek, s a Heródes-pártiakkal együtt tanakodni kezdtek, hogyan okozhatnák vesztét. M: 1 – 6. Ezt a fejezetet, szinte már teljesen kiveséztük. Most már ti is le tudjátok magatokban fordítani, hogy mit is akar ezzel tanítani nekünk az írás. Még is azt mondom, hogy álljunk meg itt egy szóra. "Állj középre!" Azaz a templom közepére? Miért? Hogy mindenki lásson?! Szerintem másképp kell középre állnunk. Az állj középre, nem jelent mást, mint azt mutatja meg nekünk az Úr, hogy hol is van a mi lelkünk. Tehát azt mondja a béna kezűnek: Nézz magadba barátom, hogy miért is nem tudsz engem Megérinteni? Vajon tényleg béna vagy, vagy csak azt hiszed? Menny be a te belső szobádba. Vizsgáld meg, hogy vajon tényleg rosszat akarok e neked mondani, vagy csak azt akarom veled meg értetni, hogy amit te most elérhetetlennek látsz, az ott van te benned. Nem kell érte kilométereket utaznod, nem kell érte olyan dolgokat tenned, amelyek meghaladják az erődet. Csak annyit kell tenned, hogy Rám Figyelj. Mert Én vagyok az Alfa és az Omega, a Kezdet és a Vég. Már pedig, ha valaki a Teremtés és a Halál is lehet, az, az életünk derekán is ott van velünk. Sőt, akkor tud minket igazán Tanítani. Hiszen a túl fiatal még nem, a túl öregember, meg már nem képes felfogni, amit mindenkinek meg kellene értenie. Hát akkor álljunk csak nyugodtan Középre, a saját érdekünkben, hogy minél előbb, amíg erre képesek vagyunk, megértsük az Úr Szavát. És ne felejtsük el azt sem, hogy amikor Jézus haragosan néz végig valakin, akkor is több Szeretetet ad irányába, mint amit mi valaha is el tudnánk képzelni. Mert amikor azt hisszük, hogy haragszik ránk az Úr, Ő csak olyan szeretettel tanít minket, amelyet mi nem vagyunk képesek fel ismerni. S ha ebbe belenyugszunk, nem vagyunk különbek azoknál, akik Őt el akarták, vagy a mai napig is el akarják veszejteni. SOHA NEM SZABAD EZT MEG ENGEDNÜNK!

[válaszok erre: #18]	[előzmény: (16) nemthomi, 2008-08-29 14:03:14]

Haladó

nemthomi

Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226

16. Elküldve: 2008-08-29 14:03:14, Az Evangéliumok üzenete.	[380.]
A szombati kalászszedés 23Egy szombaton vetésen vitt keresztül az útja. Tanítványai útközben tépdesték a kalászt. 24Erre a farizeusok megszólították: "Nézd, olyat tesznek szombaton, amilyet nem szabad!" 25De ő megfelelt nekik: "Sose olvastátok, mit csinált Dávid, amikor ínséget szenvedett, és társaival együtt éhezett? 26Abjatár főpap idejében bement az Isten házába, és megette a szent kenyereket, amelyeket csak a papoknak volt szabad megenniük, s adott a társainak is." 27Aztán ezt mondta nekik: "A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. 28Az Emberfia ezért Ura a szombatnak is. M: 23 – 28. „Egy Szombaton, vetésen vitt keresztül az útja.” Had hivatkozzak itt arra az Ószövetségi részletre, amelyet már az előbbiekben idéztem. Igen. A Szombat, a hatodik nap. Mit is tett Isten a Hatodik napon? Úgy van, embert, azaz, lelket teremtett. Ezt tette akkor, és mindenkor Jézus is, hiszen az Úr lelke volt Őbenne. Tehát, lelkeket teremtett, azaz, lelkeket gyógyított, és mentett meg a pokoltól, az Atya számára. Mert minden lélek, legyen az jó, vagy rossz, előbb vagy utóbb Istené lesz. / Hiszen Tőle ered. / Attól függően, hogy, hogyan, és mennyi idő alatt tudja magából kizárni az ördögeit. 25De ő megfelelt nekik: "Sose olvastátok, mit csinált Dávid, amikor ínséget szenvedett, és társaival együtt éhezett? Dávid Nobban 2Dávid elment Nobba Achimelech paphoz. Ez reszketve ment elé, és megkérdezte: "Miért vagy egyedül, miért nincs veled senki?" 3Dávid így válaszolt Achimelech papnak: "A király parancsot adott, s azt mondta: Nem szabad senkinek se tudnia arról, amivel megbíztalak s amit megparancsoltam neked. Ezért megbeszéltem embereimmel, hogy hol találkozunk. 4Hanem ha van kéznél öt kenyered, add ide, vagy azt, amid van." 5A pap e szavakkal válaszolt Dávidnak: "Rendes kenyerem nincs kéznél, csak fölszentelt kenyér. Tartózkodtak az emberek az asszonyoktól?" 6Dávid ezt a feleletet adta a papnak: "Egészen biztos! Az asszonyok el voltak tőlünk tiltva, mint mindig, amikor kivonulunk, így tiszták az embereim. Ez ugyan csak közönséges út, de azért ma is biztosan tiszták ebben a tekintetben." 7Így a pap fölszentelt kenyeret adott neki, mert nem volt más kenyér, csak az áldozati kenyér, amelyet elvettek az Úr színe elől, hogy friss kenyeret tegyenek oda helyette azon a napon, amelyen elvették. 8Azon a napon épp ott volt Saulnak egy embere - az Úr tartotta vissza. Doegnek hívták, edomita volt és Saul fullajtárainak volt a feje. 9Dávid megkérdezte Achimelechtől: "Van itt kéznél egy lándzsa vagy egy kard? Sem a kardomat, sem egyéb fegyveremet nem hoztam ugyanis magammal, mert olyan sürgős volt, amivel a király megbízott." 10"A filiszteus Góljátnak a kardja - felelte a pap -, akit a Terebint-völgyben legyőztél, még itt van. Be van kötve egy kendőbe, és ott van az efod mögött. Ha akarod, hát csak vedd el magadnak, más nincs ott." "Olyan nincs is több - mondta Dávid -, add hát ide nekem!" Miért monda ezt Jézus, és miért pont itt? Amikor a tanítványai tépdesték a kalászt, nem a testi éhségüket akarták csillapítani. Ők is úgy, mint Jézus próbáltak lelkeket menteni. Tehát ebben az Újszövetségi részletben is arra akart nekünk rámutatni, hogy ne testileg olvassuk a bibliát. Hiszen nem csak kenyéren él az Ember. Ez az a dolog, amit a farizeusok sem, és a mai napig csak nagyon kevés ember értett meg. Arra kérlek benneteket, hogy ne csak az Újszövetséget próbáljátok meg lélek szerint értelmezni, hanem az egész Szentírást. Meg fogjátok látni, hogy mindig a lélekről beszél, csak a mi gyengeségünk nem teszi lehetővé, hogy megértsük. Mert ha a kis Dávid, aki igazán nem mondhatta el magáról, hogy harc edzett katona, egy parittyával képes volt legyőzni, egy teljesen felvértezett bajnokot, akkor mi is képesek lehetünk arra, hogy legyőzzük a bennünk élő gonoszt. Csak Istenre kell hivatkozni, ami annyit jelent, hogy úgy kell élnünk, ahogyan ezt Ő kéri tőlünk. Ha mindig így gondolkodunk, akkor előbb, vagy utóbb olyan Bölcsességet találunk, amit szavakkal nem lehet elmondani, / amit én sem tudok /amit minden hívőnek meg kellene ismernie, hogy soha többé ne kelljen félnie a Góljátoktól. Ha pedig azt nézzük, hogy Jézus Dávid leszármazottja volt, akkor azt is mondhatjuk, hogy az a Kő, amely a büszke Góljátot ledöntötte a lábáról, nem mást kell, hogy jelentsen nekünk, mint az Igét, magát. Ezt, már az Ószövetség is úgy tálalta, mint az Új. Tehát Dávidot sem úgy kell elképzelnünk, mint egy földi harcost, hanem úgy, mint Isten katonáját. Ha ezt a jelzőt Jézusra mondom, talán megsértem vele? Hiszen Ő Isten elsőszülött Fia! Bizony nem. És ha valaki ezt így érzi, az még nem érti a mondanivalómat. Hiszen Jézus volt, az Igazi Istenharcos. Mert, ha elképzelitek, hogy ebben a világban Isten csak egy parittyát ad a kezünkbe, amellyel a gonosz ellen védekezhetünk, / azaz szerénységet, jóindulatot, szeretetet, megbánást…/ akkor ti is felteszitek a kérdést magatokban, hogy a gonosz Istentelenek kezébe mért ad vértet, és kardot, meg lándzsát? / Azaz büszkeséget, hatalmat, rosszindulatot, gőgöt…/ Pedig az Írás megmondja, hogy ez a fegyver bőven elég. Így győzött Dávid, és Így győzött Jézus is a gonosz felett. Ebből viszont már világosan látszik, hogy nekünk is ezekkel a fegyverekkel kell harcolnunk az ördögeink ellen, hogy egyszer majd mi is győztesen állhassunk az Úr Szent Színe előtt. Tehát nem földi fegyverekkel, hanem Isteniekkel. Ez a fegyver pedig nem fegyver. Ez a fegyver az Örökélet. Ha csak a papokra lenne bízva a mi lelkünk, ha csak ők ehetnék meg a Szentelt kenyereket, azaz csak ők érthetnék meg a Mennyországba vezető utat, csak ők érthetnék meg az Ige jelentését, akkor mi, hogyan tudnánk eljutni Oda, ha azt is számba vesszük, hogy ők miket tettek az idők folyamán? Remélem, értitek, hogy mire gondolok, és itt meg is állnék, mert semmi képen sem szeretnék ítéletet mondani olyan emberekről, akiket nem ismertem. Sőt, egyáltalán senkiről. Nem is vezetne jóra. Isten sosem ejt hibát, tehát, hogy ezen a földön él a gonosz, az nekünk csak segít, hogy jobbak lehessünk nála. Éppen ezért, amit eddig csak a papok ehettek meg, azt most Dávid is Megette. Sőt, adott belőle az embereinek is. / Ha jól figyeltek, ez a rész, ugyan azt sugallja, mint Jézus keresztre feszítése. / Tehát Dávid, / vagy inkább értsük azt, hogy mi magunk, / magába fogatta Istent. Megértette, és hirdette. Az Ószövetség itt mondja azt, amit nekünk Jézus megpróbált egyszerűbb nyelvre lefordítani. Sajnos nekünk még ez is bonyolult. Ezért nem szabad követ vetnünk még a farizeusokra sem, inkább bízzuk az Ítélkezést Istenre. Ő látja a mi lelkünket, / legyen az jó, vagy gonosz, / születésünktől kezdve, és Neki van egyedül Hatalma, és Joga, az Ítélkezésre. "Olyan nincs is több - mondta Dávid -, add hát ide nekem!" Miért pont a Gólját kardjára mondja Dávid, hogy olyan nincs is több? Higgyétek el, hogy ez csak első olvasatra furcsa, és nem az ő áhitatát jelképezi a legyőzött irányába. Épp ellenkezőleg. Az a kard volt a jelképe annak, / és a mai napig is ez az a jelkép, / hogy mily könnyű is legyőzni a világot az Isteni parittyával. Tehát egyszerű fegyverrel, amit szinte csak pásztorok használnak. Mert ha egy juhot kardal akarsz terelni, az belepusztul. De ha egy kis bottal, akkor meg nem ölöd, de mivel nem széled szét a nyáj, a farkasoktól megmented. Ha pedig mégis odatalálna egy fenevad, ahol a bárányok legelője van, azt sem karddal kell elkergetni, hanem parittyával, egy pohár vízzel, szeretettel, ahogyan ezt Jézus is tette, nehogy meghaljon az a farkas, mielőtt megkapná az utolsó esélyt a megtérésre. Hiszen az a farkas, talán mi magunk vagyunk, amikor hitünk alszik, vagy beteg még a lelkünk. Mert, ahogy Dávid történetét tovább olvassuk, akkor rá kell jönnünk arra, hogy ahelyett, hogy Sault megölte volna a barlangban, amely Engedi pusztájában volt, csak egy bojtot vágott le a ruhájáról, hogy ezzel is bizonyítsa, hogy nem akar vért ontani, amikor békességgel is lehet győzni. Vagy, talán Jézus elfogatásakor nem „ragasztotta” vissza a főpap szolgájának a fülét, amit az egyik tanítványa vágott le kardal? Érzitek a hasonlóságot Ó, és Újszövetség között? Elhiszitek már, hogy egy, és ugyanaz? Elhiszitek, hogy Jézus nem vallást alapított, ahogyan sokan ezt mondják napjainkban, hanem csak lerántotta a fátylat az Ószövetségre ragadt dogmákról? Elhiszitek már, hogy Isten Törvényei nem változnak, csak mi emberek akarjuk ezt elhitetni magunkkal, hogy némelyest könnyebb legyen elviselnünk ezt az életet?! "A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. 28Az Emberfia ezért Ura a szombatnak is." A Hatodik nap azért kellett és kell a mai napig is, hogy a mi gyenge lelkünk útmutatást kapjon. A Szombat, maga a Törvény. Ha nincs törvény, akkor megtért lelkek sem lennének, pedig azokra van igazán szüksége Istennek, hogy visszaszerezze elveszett gyermekeit, hogy összeterelje szétszéledt juhait. A Törvény értünk Keletkezett, nem pedig mi születtünk a Törvényért. Ez az Evangélium üzenete, ettől lesz mind az, ami bele van írva Örömhír. Aki ezt érti, az ura a Szombatnak, az birtokolja a Törvény Akaratát, és csak az részesülhet az Isteni Szeretetben. Hát ne a buta dogmákhoz ragaszkodjunk, hanem akarjuk megérteni a Teljes Isteni Igazságot. Mert a lelkünk, csak ezeket a szavakat fogja felismerni teljes egészében! Mert ez Isten Nyelvezete, és csak a lelkünk, azaz Isten Fia értheti ezt meg egyszer, ha kiérdemli!

[válaszok erre: #17]	[előzmény: (15) nemthomi, 2008-08-29 12:17:45]

Haladó

nemthomi

Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226

15. Elküldve: 2008-08-29 12:17:45, Az Evangéliumok üzenete.	[381.]
A böjt 18János tanítványai és a farizeusok böjtöltek. Ezért akadtak, akik odamentek hozzá és megkérdezték: "Miért van az, hogy János tanítványai és a farizeusok tanítványai böjtölnek, a tieid meg nem böjtölnek?" 19Jézus így válaszolt: "Böjtölhet a násznép, míg vele a vőlegény? Amíg velük a vőlegény, nem böjtölhetnek. 20De eljön az idő, amikor kiragadják körükből a vőlegényt, akkor majd böjtölnek. 21Senki sem varr régi ruhára új szövetből foltot. Vagy ha igen, akkor az új szövet kiszakítja a régit és a szakadás még nagyobb lesz. 22És senki sem tölti az új bort régi tömlőbe, vagy ha mégis, a bor szétveti a tömlőt, és a bor is, a tömlő is tönkremegy. Az új bor új tömlőbe való." M: 18 – 22. Vajon kell e Istennek az, hogy mi halandó emberek a testünktől megvonjuk az ételt? Vajon a lelkünk hasznára válik ez? Nem hiszem. És ha eddig jól figyeltél, te is kellett, hogy érezd, hogy a Biblia nem is annyira a testet, mint inkább a lelket Okítja. Ha nem így lenne, akkor nem a lelkünk, hanem a testünk menne a Mennyországba. Ez pedig elég komikus lenne, ha el tudod képzelni. Tehát amikor mi úgy böjtölünk, hogy negyven napig nem eszünk húst, meg szerényebben étkezünk, akkor azon kívül, hogy egy kicsit le kellene fogynunk, semmi hasznosat nem tennénk, de csak a testünk számára. Ráadásul, ahogy én elnéztem ezeket a nagy böjtölő embereket, soha még nem vettem észre, hogy a böjt hatására pár kilót leadtak volna. Már pedig aki negyven napig nem eszik rendesen, azon igen csak meg kellene látszania. Arról nem is beszélve, hogy a böjt után pedig úgy táplálkoznak, mint aki még soha nem látott ételt. Akkor hol itt a Böjt?! Na erre ad nekünk magyarázatot Jézus. Ugyan is, ha figyelmesen olvasod ezt a Példabeszédet, észre kell venned azt, hogy Jézus nem azt mondta, hogy ne böjtöljünk. Amikor azt kérdezi, hogy: „Böjtölhet a násznép, míg vele a vőlegény?” Ezzel nem arra céloz, hogy amíg Ő itt volt köztünk addig meg engedte az embereknek, hogy ne böjtöljenek, épp ellenkezőleg. Ő ezzel nekünk azt mondja, hogy az a keresztény, akinek a lelke a saját bevallása szerint már Istené, az nem tud „böjtölgetni”. Hiszen az egész Isteni törvény egy végeláthatatlan Böjt! Amikor mi megtérünk, és lerázzuk magunkról az ördög bilincseit, abban a pillanatban böjtölünk. Hiszen elég nagy önkontroll kell, főleg az elején, / de később is / hogy ne ejtsünk újabb hibát. Megtérésünktől kezdve, mindig a legjobb tudásunk szerint kell az Isteni törvényt követnünk, tehát nem negyven napot egy évben. Ha még is tudunk jobbak lenni, 40 napig, akkor a maradék 325 napon nem teljesítünk teljes szívvel. Akkor pedig ne hívjuk magunkat kereszténynek. Az ilyen hívőkkel tele van a padlás. Tehát amikor mi azt mondjuk, hogy bizony a Vőlegény, azaz Jézus Lelke már itt van bennünk, akkor, nemhogy az év, de életünk minden napján böjtöljünk. / Természetesen lélekben. / Olyan tökéletesek akarjunk lenni, mint Ő. És akkor biztos, hogy Jó úton járunk. Az a Böjt fog majd tetszeni a Szentléleknek. Ezért tekintsétek ezt a kérdést, és annak magyarázatát: Jó tanácsnak. Ne engedjétek, hogy Krisztust a Megváltás Lelkét kiragadják belőletek, mert akkor nem fogjátok tudni, hogy, hogyan is kell majd a továbbiakban élnetek. Tudom, ha igazán megértitek ezt a gondolatmenetet, akkor tetszeni fog. Tetszeni fog azért, mert új. Legalább is annak, aki a Bibliai beszédet nem így fordította le eddig magában. De attól ez még Új. Annyira Új, hogy legalább 2000 éves. Ha úgy érzed, hogy még nem teljesen érted, ne ijedj meg, gondolj arra, hogy Őt sem értették. Törekedj arra, hogy közel kerülj hozzá, és minden Meg Világlik majd előtted. Hidd el! Mert ez az Új Bor 2000 éve van az asztalunkon, de mi még is ragaszkodunk a buta dogmákhoz. Pedig ez a Biblia Új fordítása Jézus szerint. Az Új fordítás pedig Új értelmezést kíván. Ha nem erre törekszünk, akkor a végén szét fog hasadni a lelkünk, kifolyik majd belőle minden ami jó, és nem érünk majd az utunk végére. Azaz Isten nem fogja Meginni a lelkünket, mert nem fog neki Kelleni! Ugye te sem ezt akarod?

[válaszok erre: #16]	[előzmény: (14) nemthomi, 2008-08-26 23:59:30]

Haladó

nemthomi

Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226

14. Elküldve: 2008-08-26 23:59:30, Az Evangéliumok üzenete.	[382.]
Mivel megint két nap kényszerszünetem lesz, egy kicsivel többet másolok be mint szoktam. Remélem tetszeni fog: Jézus imádkozik 35Hajnal tájban, amikor még sötét volt, Jézus elindult, és kiment egy elhagyatott helyre imádkozni. 36Simon és társai utána mentek, hogy megkeressék. 37Amikor megtalálták, ezt mondták neki: "Mindenki téged keres." 38De ő így válaszolt: "Menjünk máshová, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az evangéliumot, hiszen azért jöttem ki." 39S bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógákban, és ördögöket űzött ki. M: 35 – 39. Hajnal tájt, ez az, az idő, amikor te már kinyitottad a lelked Isten felé, azaz beengedted Őt magadba. Ő elindul, hogy más lelkeket is Megtérítsen. Ez nem azt jelenti, hogy magadra hagy a gondban. Csak az Isteni Törvényt teljesíti be, amikor azt Mondja, hogy „Szétszórtalak benneteket, hogy aztán majd újra Egyesítselek benneteket”. Tehát amikor úgy Érzi, hogy befogadtad magadba, Ő tovább áll, / de nem hagy el / hogy még több gyermeket találjon Magának. Teneked pedig meghagyja a választás jogát, hogy Őt követed e, vagy hagyod magad eltéríteni a helyes útról. És amikor keresed Őt, tudnod kell, hogy minden lélek Őt keresi. Tehát ne légy önző. Elégedj meg azzal, hogy Megmutatta neked a helyes utat, amin majd járnod kell, / Biblia / és saját akaratodból próbáld meg Őt követni. Mert Isten csak a szabad akaratból való közeledést fogadja el. Ha mindig az Ő közvetett segítsége kellene neked ahhoz, hogy a helyes úton járj, akkor a te közeledésed nem lenne szívből jövő. Márpedig ha nem az, akkor nem vagy érdemes, az Isten Országára. Így jut el Isten minden egyes ember lelkéhez, és meg is fogja Téríteni őket az utolsó szálig. Ámen. A leprás 40Egy leprás jött hozzá, térdre borult előtte, s így kérte: "Ha akarod, megtisztíthatsz." 41Jézusnak megesett rajta a szíve, kinyújtotta kezét, és így szólt hozzá: "Akarom, tisztulj meg!" 42Erre rögtön elmúlt a leprája, és megtisztult. 43De Jézus szigorúan ráparancsolt s elküldte, ezt mondva neki: 44"Vigyázz, ne szólj róla egy szót sem senkinek, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és ajánld fel tisztulásodért a Mózes rendelte áldozatot, bizonyságul nekik." 45Ám az, alig hogy elment, mindenfelé híresztelni és terjeszteni kezdte a dolgot. Emiatt Jézus nem mehetett nyilvánosan be a városba, inkább távolabbi, csendesebb helyeken tartózkodott. Az emberek mégis mindenünnen jöttek hozzá. M: 40 –45. A lepra. Csúnya betegség. Pláne, ha a kór nem a testünket, hanem a lelkünket támadja meg. Mert milyen is a leprás ember? Elsorvadnak a testrészei, talán még le is esnek. De azok a testrészek, amelyek / elnézést kérek / lerohadnak rólunk, már nem visszahelyezhetők. Nincs azaz orvos, aki vissza tudná varrni az eredeti helyére. Ha ugyanezt a betegséget a lelki testrészeink szenvedik el, azok a testrészek, amelyekről már az elején beszéltem, még rosszabb a helyzet. Ugye még emlékeztek melyek ezek? Isten a lelkünkbe helyezett minden olyan testrészt, ami a fizikai testünknek is rendelkezésére állnak. MINDET! És minden lelki testrészünknek meg van a rendeltetése. Képzeld el, hogy ha megvakulsz a lelkedre, mivel nézel Istenre? Ha leesnek a lelki füleid, mivel hallod Őt? Ha a kezed leszakad, mivel kapaszkodsz bele, vagy ha a lábaiddal lenne baj, hogyan tudnád a helyes utat járni? Ha a lelki nyelvednek baja esik, hogy fogod megérezni azt az ízt, amelyet Krisztus Bora áraszt szét a szádban, vagy ha kihullanak a lelked fogai, hogyan rágod meg azt a Kenyeret, amelyet Jézus tört meg az utolsó vacsorán…? Egyszóval, ha bármely lelki testrészed hiányzik, nagyobb bajban vagy, mintha ugyanaz a testrészed hiányozna a hústestedről. De ugyan úgy, mint amikor az anyagi testrészednek érzed a hiányát, ugyan úgy érzed a lelki testrészed hiányát is / lélekben /. A különbség csak annyi, hogy ha megkéred Istent, hogy varrja vissza az összes szellemi érzékszervedet, és végtagodat, és teszed ezt a legtisztább gondolataiddal, amik csak létezhetnek egy halandó lelkében, Ő megkönyörül rajtad, és egy szempillantás alatt visszakapsz mindent. Bármilyen gondok is gyötörjék a lelkedet. Csak akarnod kell teljes, ismételt elfogadással Isten irányába, és Ő soha nem fog elzárkózni, a segítségnyújtás elől. Ekkor ajánld fel mindenedet az Úrnak, ami csak létezik a te lelkedben, de vigyázz! Ne akarj mindjárt úgy viselkedni, mint ha semmi sem történt volna! Járd végig azt az utat, ami téged a „leprához” vezetett. Tövisről – tövisre húzz ki minden tüskét a szívedből, és amikor majd ismét megérzed az Ő Túláradó Szeretetét, és Bölcsességét, csak akkor kezd el híresztelni azt, hogy ki is gyógyított meg téged. Mert, ha egy szálka is marad a szívedben a betegséged kialakulásával kapcsolatban, nemhogy te, de még több ember is, akivel te beszélsz a Hitről, ennek a betegségnek a sorsára juthat. Ha nem hiszed, nézz csak körbe a világba, vagy a közvetlen környezetedbe. Meg fogod érteni azt, hogy most mire is akartam célozni. Ezért ne hagyd soha, hogy a világ beleszólhasson a lelked gyógyulásába. Jusson eszedbe ilyenkor mindig, hogy: Isten sosem ejt hibát, és, hogy soha, semmi nem történik hiába földi életünkben. Ötödik fejezet: A béna meggyógyítása 1Néhány nap múlva visszatért Kafarnaumba. Mihelyt elterjedt a híre, hogy a házban van, 2annyian összejöttek, hogy még az ajtó előtti téren sem fértek el. Hirdette nekik az igét. 3Közben hoztak egy bénát, négyen cipelték. 4Mivel a tömegből nem tudták eléje vinni, kibontották fölötte a tetőt, és a nyíláson át engedték le a hordágyat, amelyen a béna feküdt. 5Hitüket látva, Jézus így szólt a bénához: "Fiam, bűneid bocsánatot nyertek." 6Néhány írástudó is ült ott. Ezek ilyen gondolatokat forgattak magukban: 7"Hogy beszélhet ez így? Káromkodik. Ki bocsáthatja meg a bűnt más, mint az Isten?" 8Jézus lelkében belelátott gondolataikba. "Miért gondoltok ilyeneket magatokban? - kérdezte. - 9Mi könnyebb? Azt mondani a bénának: Bűneid bocsánatot nyertek - vagy azt mondani: Kelj föl, fogd az ágyadat és menj? 10Tudjátok hát meg, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására!" Ezzel odafordult a bénához: 11"Mondom neked, kelj fel, fogd az ágyadat és menj haza!" 12Az felkelt, fogta a hordágyat és mindenki szeme láttára elment. Mindnyájan ámultak, dicsőítették az Istent, s mondták: "Ilyet még nem láttunk soha." M: 1 – 12. Jézus visszatér Kafarnaumba. Azaz, mindig visszatér oda, ahol még sok megtérésre szoruló „ember”, azaz / lélek / van. Ha ma a te lelked, nem befogadó képes Isten irányába, Ő addig fog visszajárni hozzád, amíg te el nem fogadod az Isteni tanítást. Lehetsz te húsz éves, vagy akár száz, amíg ebben a világban élsz, az Úr, mindig eljön hozzád újra, meg újra. Egy valamit azért ne felejtsünk el. Minél öregebbek leszünk, annál nehezebben tudjuk majd megérteni, a Szentlélek kiáradását. Ugyan is, az idősebb emberek, akik egyébként szerintük, és az egyház szerint, "„Istenfélő „életet élnek, / és ezzel meg is vannak elégedve / már hatalma alatt vannak azoknak a dolgoknak, amelyektől ők, már nem szívesen szabadulnak, illetve nem is tudnak, vagy nem mernek már megszabadulni. Hiszen azt sulykolták beléjük, hogy Istent félni kell. Pedig, csak annyit kellett volna tenniük az életükben, hogy ODAFIGYELJENEK arra, amit a Bibliában olvastak. Isten, soha nem vádol. Soha nem kér tőlünk olyat, ami az erőnket meghaladná. Csak annyit kér tőlünk, hogy figyeljünk rá. És csak addig „tűnhet” nekünk ellenségesnek, amíg meg nem értjük, vagy legalább is nem Látja rajtunk, hogy elkezdünk Gondolkodni azokon a Csodaszép dolgokon, amelyeket Ő küld felénk, életünk minden egyes pillanatában. Talán az Ő szemében nem bénáknak tűnnek azok a lelkek, amelyek nem képesek gondolataikat feléje irányítani? Minden eszközt megragad, és mi még is elsiklunk azok felett a dolgok felett, amik a mi Üdvösségünket szolgálják. Akár hányan is győzködnek bennünket, mi makacsul kitartunk a saját, Istenről alkotott véleményünk mellett. Ez nem is lenne baj, ha legalább olyan dolgokról alkotnánk véleményt, amelyeket ismerünk, vagy legalább is utána olvastunk már. De mi mit csinálunk? Anélkül, hogy a Bibliát olvasnánk, anélkül, hogy megpróbálunk ismereteket szerezni azokról a dolgokról, amelyek a legfontosabbak, a saját meg nem alapozott gondolatainkat vagdossuk azoknak a fejéhez, akik rajtunk akarnak segíteni. Egyszóval, „bénán” fekszünk az ágyunkon, jól érezzük így magunkat, és nem érdekel bennünket, hogy hány ember is akar meggyőzni bennünket arról, hogy, hogyan is kell mozogni, élni Isten szerint. Jelen Példabeszédünkben, négyen voltak. Tehát, amikor mi bénán fekszünk, az nem jelent mást, mint, hogy nem funkcionálnak azok a lelki érzékszerveink, amelyekkel felfoghatnánk Isten mibenlétét. De vannak olyan emberek, akik hivatásuknak érzik, hogy rajtunk segítsenek. Ebben a példabeszédben négy tiszta hívő / azaz egészséges lélek / próbált meggyőzni egy bénát, hogy jobb lesz neki, ha az Úr felé irányítja a gondolatait. Ő azonban nem figyelt rájuk, mert egyszerűen képtelen volt arra, hogy megértse az Isteni Igét. / Sokan vagyunk így ezzel. / Ezért vitték azok az emberek őt Jézushoz, mert biztosak voltak abban, hogy ha valaki, akkor Jézus meg tudja majd téríteni ezt az embert. Az, hogy még a tetőt is ki kellett bontaniuk, csak azt magyarázza, hogy minden eszközt megragadtak, hogy barátjuk, vagy testvérük, vagy akár ki is volt az a béna lélek, eljusson a Mennyországhoz vezető útra. Mikor pedig Jézus meglátta, hogy milyen erős hittel próbálják ezek az emberek megmenteni a felebarátjukat, megesett rajtuk a Szíve. Ugyan úgy, ahogyan rajtunk is mindig megesik az Úr Szíve, amikor látja botladozásainkat. Az a néhány írástudó pedig nem más, mint azok az emberek a te közvetlen környezetedben, akik jól, vagy legalább is szerintük jól ismertek téged, a megtérésed előtti időkben. Mert amikor egy megtért lélek elkezd Istenről beszélni, egyből a szemére vetik azokat a vélt, vagy valós dolgokat, amelyeket eddigi életében elkövetett. Hiába tudja ő, hogy neki ezek a bűnei már meg lettek bocsátva, ha azok a még rossz lelkek, akik körülveszik, ez ellen tiltakoznak, és úgy ítélik meg, hogy ő bizonyára káromkodik, vagy meg tébolyodott, vagy az ördög beszél belőle. Pedig az ördög azokban van, akik nem fogadják el a Jézusi tanítást, azaz az Igazi Istenszeretetet, a Megbánást, a Lélek Böjtjét, és azt, hogy csak a lelkünk élhet örökké. Tehát mi könnyebb? Elfogadni azt, hogy eddigi életedben bármit is tettél, az meg van bocsátva, vagy az, hogy ha Isten Lehelete egyszer megérint, akkor bizonyosra veheted, hogy neked ennél frissebb levegőre soha nem lesz szükséged? Mert ez történt itt is, és ez történik minden egyes lélekben megtérésekor. Amikor az Úr szól hozzánk, és ezt mondja: Fiam a Bűneid meg lettek bocsátva, és egy szempillantás alatt, attól a Szeretettől, ami Belőle felénk árad, elkezdünk Érteni. Elindít minket azon az úton, amely már jó előre ki lett kövezve nekünk, csak mi nem láttuk meg, mert bénák és vakok voltunk. És amikor ez megtörténik, majd mi is boldogan visszük magunkkal a nyoszolyánkat, amire már nem is lesz szükségünk. Hogy bizonyítékként szolgáljon a többi bénán születettnek, hogy ebből a betegségből is, ki lehet gyógyulni. Lévi meghívása 13Megint kiment a tó partjára. Az egész sokaság hozzá ment, ő pedig tanította őket. 14Ahogy a vámnál elhaladt, látta, hogy ott ül Lévi, Alfeus fia. Így szólt hozzá: "Kövess engem!" Az felállt és követte. 15Lévi házában asztalhoz telepedett. Sok vámos és bűnös is ott ült együtt Jézussal és tanítványaival az asztalnál. Sokan voltak. Követték őt 16a farizeusok közül való írástudók is, és amikor látták, hogy bűnösökkel és vámosokkal eszik, megszólították tanítványait: "Miért eszik és iszik együtt a vámosokkal és a bűnösökkel?" 17Jézus meghallotta és így válaszolt: "Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket." M: 13 – 17. Most Lévin volt a sor. Jézus csak megszólította, és ő követte. Vámszedő volt. Akár csak mi. Mi is ugyan azokkal a bűnökkel ruházzuk fel a lelkünket, mint a vámszedők. Kapzsik vagyunk, soha semmi nem elég. Mindenből a legjobbat akarjuk magunknak, de azzal már kevésbé törődünk, hogy ezért kit is kell elnyomnunk, eltipornunk, megaláznunk, vagy cserbenhagynunk. Bizony vámot szed a mi lelkünk is. Persze nem pénzt, hanem Bűnöket. Egészen addig, amíg ki nem tárjuk szívünket teljes egészében Istennek. Abban a pillanatban, amikor meghallja lelkünk Isten hívó szavát, rögtön elindul a hang irányába. Ha meghalja. Ehhez az kell, amit már sokszor kitárgyaltunk, és amit most ezért nem is akarok még egyszer elmondani, mert biztos vagyok benn, hogy ezt már ti is nagyon jól tudjátok. Amikor pedig a Szentlélek helyet foglal a lelkünkben, azaz a lelkünk asztalánál, sok – sok ördögfióka is odatelepszik, hogy megpróbálja az Úr szavát túlharsogni. Az összes felhalmozott bűnünk, / ördögeink / igyekszik észérveket kitalálni Isten Szava ellen. De amikor a mélységes tekintete behatol a mi kis lelkünk legsötétebb bugyraiba, lehet ott akármilyen és akármennyi vámszedő, vagy farizeus, vagy gőg, vagy akár milyen gonosz, meg áll a tudományuk. Butaságokat hoznak fel, ész érvek helyett, mert már érzik a haláluk órájának közeledését. Ha Jézus nem foglalna helyet bennünk, a mi kis lelkünkben, soha senki sem menekülhetne meg a pokoltól. Soha senki nem látná meg a Mennyországot, és soha senki nem találkozna Istennel. És bár, mi nem minden esetben várjuk őt terített asztallal, Ő mindig hoz magával nekünk kenyeret, és bort, amivel a lelkünket aztán jól lakatja és megitatja. Fogadjuk hát Őt mindig méltó képen! Mert az Ő szeretete érdemes egyedül arra, hogy ha kell, vagy ha kéri, akkor mindenünket odaadjuk neki. Bár mi is legyen az.

[válaszok erre: #15]	[előzmény: (13) nemthomi, 2008-08-26 12:17:49]

Haladó

nemthomi

Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226

13. Elküldve: 2008-08-26 12:17:49, Az Evangéliumok üzenete.	[383.]
A betegek meggyógyítása 32Napnyugta után, amikor beesteledett, odahordták hozzá a betegeket és a gonosz lélektől megszállottakat. 33Az egész város az ajtó elé gyülekezett. 34Sok beteget meggyógyított különféle betegségekből, és sok ördögöt kiűzött, de nem engedte őket szóhoz jutni, mert tudták, hogy kicsoda. M: 32 – 34. A Biblia a napnyugtát, az estét, a sötétséget, általában a kellemetlen, rossz dolgokkal párosítja. Tehát, azok a betegek, akiket sötétben vittek Jézushoz, nem voltak mások, mint azok a lelkek, akik nem találtak kiutat az élet buktatóiból. Akik akár Péter anyósa is lehettek volna, akik nem látták, a betegségüknél fogva, hogy Isten mit is akar nekik mondani. Mind – mind az ajtó előtt gyülekeztek, gyógyulásra várva. De milyen ajtó előtt? Nem földi betegségük volt. Tehát, nem is egy földi ajtó előtt álltak sorba, hanem azelőtt az ajtó előtt, amely az ő lelküket választotta el a Szent Szellemtől. Amelyen kopogtatnunk, és zörgetnünk kell az Írás szerint. Ennek az ajtónak a kulcsa pedig Jézusnál volt. És Jézus ki is nyitotta azt az ajtót. Azaz nyilvánvalóvá tette azt, amitől az éjszakából Nappal lesz, a sötétségből Fény, a napnyugtából Napkelte. És nem engedte őket szóhoz jutni, azaz nem fogadott el a gyógyítása közben semmiféle kompromisszumot, csak is a feltétel nélküli Elfogadást. Elfogadást Isten irányába, azaz a teljes Isteni törvény betartását. Mert aki Istenhez akar tartozni, az nem tarthat fenn magának semmiféle privilégiumot a világi életéből. Csak is úgy élhet, ahogyan az Ő Elsőszülött Fia tette, ahogyan azt nekünk is tennünk kell, és akkor majd mi is az Ő Fiai lehetünk. Mert mi is tudjuk, hogy Kicsoda!

[válaszok erre: #14]	[előzmény: (12) nemthomi, 2008-08-24 05:40:54]

Haladó

nemthomi

Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226

12. Elküldve: 2008-08-24 05:40:54, Az Evangéliumok üzenete.	[384.]
Üdv mindenkinek! Most két napig nem tudok majd feljelentkezni, de aztán visszatérek. Látom páran azért olvassátok, kiváncsi lennék a véleményetekre. Egy másik fórumon egyenlőre csak elutasítást kaptam, de kíváncsi lennék, hogy itt mi a helyzet. Szerintetek is hamis tanok ezek, vagy inkább látjátok benne az akarást, az Isten keresést, a szeretetet ami ezt a könyvet megíratta velem. Minden esetre én két nap múlva érkezem újra, addig olvassátok ti is olyan szeretettel, és megérteni akarással, amilyennel megíródott. Visz.olv. Jézus imádkozik 35Hajnal tájban, amikor még sötét volt, Jézus elindult, és kiment egy elhagyatott helyre imádkozni. 36Simon és társai utána mentek, hogy megkeressék. 37Amikor megtalálták, ezt mondták neki: "Mindenki téged keres." 38De ő így válaszolt: "Menjünk máshová, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az evangéliumot, hiszen azért jöttem ki." 39S bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógákban, és ördögöket űzött ki. M: 35 – 39. Hajnal tájt, ez az, az idő, amikor te már kinyitottad a lelked Isten felé, azaz beengedted Őt magadba. Ő elindul, hogy más lelkeket is Megtérítsen. Ez nem azt jelenti, hogy magadra hagy a gondban. Csak az Isteni Törvényt teljesíti be, amikor azt Mondja, hogy „Szétszórtalak benneteket, hogy aztán majd újra Egyesítselek benneteket”. Tehát amikor úgy Érzi, hogy befogadtad magadba, Ő tovább áll, / de nem hagy el / hogy még több gyermeket találjon Magának. Teneked pedig meghagyja a választás jogát, hogy Őt követed e, vagy hagyod magad eltéríteni a helyes útról. És amikor keresed Őt, tudnod kell, hogy minden lélek Őt keresi. Tehát ne légy önző. Elégedj meg azzal, hogy Megmutatta neked a helyes utat, amin majd járnod kell, / Biblia / és saját akaratodból próbáld meg Őt követni. Mert Isten csak a szabad akaratból való közeledést fogadja el. Ha mindig az Ő közvetett segítsége kellene neked ahhoz, hogy a helyes úton járj, akkor a te közeledésed nem lenne szívből jövő. Márpedig ha nem az, akkor nem vagy érdemes, az Isten Országára. Így jut el Isten minden egyes ember lelkéhez, és meg is fogja Téríteni őket az utolsó szálig. Ámen. A leprás 40Egy leprás jött hozzá, térdre borult előtte, s így kérte: "Ha akarod, megtisztíthatsz." 41Jézusnak megesett rajta a szíve, kinyújtotta kezét, és így szólt hozzá: "Akarom, tisztulj meg!" 42Erre rögtön elmúlt a leprája, és megtisztult. 43De Jézus szigorúan ráparancsolt s elküldte, ezt mondva neki: 44"Vigyázz, ne szólj róla egy szót sem senkinek, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és ajánld fel tisztulásodért a Mózes rendelte áldozatot, bizonyságul nekik." 45Ám az, alig hogy elment, mindenfelé híresztelni és terjeszteni kezdte a dolgot. Emiatt Jézus nem mehetett nyilvánosan be a városba, inkább távolabbi, csendesebb helyeken tartózkodott. Az emberek mégis mindenünnen jöttek hozzá. M: 40 –45. A lepra. Csúnya betegség. Pláne, ha a kór nem a testünket, hanem a lelkünket támadja meg. Mert milyen is a leprás ember? Elsorvadnak a testrészei, talán még le is esnek. De azok a testrészek, amelyek / elnézést kérek / lerohadnak rólunk, már nem visszahelyezhetők. Nincs azaz orvos, aki vissza tudná varrni az eredeti helyére. Ha ugyanezt a betegséget a lelki testrészeink szenvedik el, azok a testrészek, amelyekről már az elején beszéltem, még rosszabb a helyzet. Ugye még emlékeztek melyek ezek? Isten a lelkünkbe helyezett minden olyan testrészt, ami a fizikai testünknek is rendelkezésére állnak. MINDET! És minden lelki testrészünknek meg van a rendeltetése. Képzeld el, hogy ha megvakulsz a lelkedre, mivel nézel Istenre? Ha leesnek a lelki füleid, mivel hallod Őt? Ha a kezed leszakad, mivel kapaszkodsz bele, vagy ha a lábaiddal lenne baj, hogyan tudnád a helyes utat járni? Ha a lelki nyelvednek baja esik, hogy fogod megérezni azt az ízt, amelyet Krisztus Bora áraszt szét a szádban, vagy ha kihullanak a lelked fogai, hogyan rágod meg azt a Kenyeret, amelyet Jézus tört meg az utolsó vacsorán…? Egyszóval, ha bármely lelki testrészed hiányzik, nagyobb bajban vagy, mintha ugyanaz a testrészed hiányozna a hústestedről. De ugyan úgy, mint amikor az anyagi testrészednek érzed a hiányát, ugyan úgy érzed a lelki testrészed hiányát is / lélekben /. A különbség csak annyi, hogy ha megkéred Istent, hogy varrja vissza az összes szellemi érzékszervedet, és végtagodat, és teszed ezt a legtisztább gondolataiddal, amik csak létezhetnek egy halandó lelkében, Ő megkönyörül rajtad, és egy szempillantás alatt visszakapsz mindent. Bármilyen gondok is gyötörjék a lelkedet. Csak akarnod kell teljes, ismételt elfogadással Isten irányába, és Ő soha nem fog elzárkózni, a segítségnyújtás elől. Ekkor ajánld fel mindenedet az Úrnak, ami csak létezik a te lelkedben, de vigyázz! Ne akarj mindjárt úgy viselkedni, mint ha semmi sem történt volna! Járd végig azt az utat, ami téged a „leprához” vezetett. Tövisről – tövisre húzz ki minden tüskét a szívedből, és amikor majd ismét megérzed az Ő Túláradó Szeretetét, és Bölcsességét, csak akkor kezd el híresztelni azt, hogy ki is gyógyított meg téged. Mert, ha egy szálka is marad a szívedben a betegséged kialakulásával kapcsolatban, nemhogy te, de még több ember is, akivel te beszélsz a Hitről, ennek a betegségnek a sorsára juthat. Ha nem hiszed, nézz csak körbe a világba, vagy a közvetlen környezetedbe. Meg fogod érteni azt, hogy most mire is akartam célozni. Ezért ne hagyd soha, hogy a világ beleszólhasson a lelked gyógyulásába. Jusson eszedbe ilyenkor mindig, hogy: Isten sosem ejt hibát, és, hogy soha, semmi nem történik hiába földi életünkben.

[válaszok erre: #13]	[előzmény: (11) nemthomi, 2008-08-23 17:23:20]

Haladó

nemthomi

Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226

11. Elküldve: 2008-08-23 17:23:20, Az Evangéliumok üzenete.	[385.]
A betegek meggyógyítása 32Napnyugta után, amikor beesteledett, odahordták hozzá a betegeket és a gonosz lélektől megszállottakat. 33Az egész város az ajtó elé gyülekezett. 34Sok beteget meggyógyított különféle betegségekből, és sok ördögöt kiűzött, de nem engedte őket szóhoz jutni, mert tudták, hogy kicsoda. M: 32 – 34. A Biblia a napnyugtát, az estét, a sötétséget, általában a kellemetlen, rossz dolgokkal párosítja. Tehát, azok a betegek, akiket sötétben vittek Jézushoz, nem voltak mások, mint azok a lelkek, akik nem találtak kiutat az élet buktatóiból. Akik akár Péter anyósa is lehettek volna, akik nem látták, a betegségüknél fogva, hogy Isten mit is akar nekik mondani. Mind – mind az ajtó előtt gyülekeztek, gyógyulásra várva. De milyen ajtó előtt? Nem földi betegségük volt. Tehát, nem is egy földi ajtó előtt álltak sorba, hanem azelőtt az ajtó előtt, amely az ő lelküket választotta el a Szent Szellemtől. Amelyen kopogtatnunk, és zörgetnünk kell az Írás szerint. Ennek az ajtónak a kulcsa pedig Jézusnál volt. És Jézus ki is nyitotta azt az ajtót. Azaz nyilvánvalóvá tette azt, amitől az éjszakából Nappal lesz, a sötétségből Fény, a napnyugtából Napkelte. És nem engedte őket szóhoz jutni, azaz nem fogadott el a gyógyítása közben semmiféle kompromisszumot, csak is a feltétel nélküli Elfogadást. Elfogadást Isten irányába, azaz a teljes Isteni törvény betartását. Mert aki Istenhez akar tartozni, az nem tarthat fenn magának semmiféle privilégiumot a világi életéből. Csak is úgy élhet, ahogyan az Ő Elsőszülött Fia tette, ahogyan azt nekünk is tennünk kell, és akkor majd mi is az Ő Fiai lehetünk. Mert mi is tudjuk, hogy Kicsoda!

[válaszok erre: #12]	[előzmény: (10) nemthomi, 2008-08-23 12:02:58]

Haladó

nemthomi

Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226

10. Elküldve: 2008-08-23 12:02:58, Az Evangéliumok üzenete.	[386.]
Péter anyósának meggyógyítása 29A zsinagógából Jakabbal és Jánossal együtt egyenesen Simon és András házába ment. 30Simon anyósa lázas betegen feküdt. Ezt azonnal elmondták Jézusnak. 31Odament hát hozzá, s kézen fogva fölsegítette. Erre megszűnt a láza, és szolgált nekik. M: 29 – 31. Milyen érzés lehet egy anyának, vagy egy anyósnak, ha a fia, akit ő nevelt gyerekkorától fogva, vagy a gyermeke házassága révén fiául fogadott ember, egyszer csak, csapot – papot otthagyva, elhagyja családját, és mellészegődik valakinek, akit az emberek, Messiásnak mondanak? Mit érezhet az, az asszony? Biztos, hogy semmi jót nem képzel arról, aki az ő hőn szeretett fiát elcsábítja tőle, a családjától, kiszakítja a családi fészekből, elszakítja a munkájától, ami a családja megélhetését is esetleg veszélyeztetheti. Ráadásul, mind ezt Isten nevében teszi. Mit tesz az, az anya? Nem csak arra haragszik meg, aki elcsábította a szeme fényét, vagy a biztos anyagi hátteret megteremtő fogadott fiát, hanem arra is, amit a „gaz” csábító képvisel. Már pedig Jézus, Istent képviselte. Tehát, akire Péter anyósa megharagudott, az nem volt más, mint maga az Isten. Aki pedig Istenre haragszik, az a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető egészséges embernek. És ha a Lélek szerint nézzük, csakis, egy lázas lélek tesz olyat, hogy a benne felgyülemlett keserűséget, Isten elleni ellenszenvé alakítja át. De ha az a Valaki, aki elcsábítja egy asszony fiát ezokból, elmondja neki az Isten Igaz Igéjét, azaz kitárja a Lelkét, lelki kezet nyújt felé, megérteti vele azt, hogy miért, és, hogy Kinek a Nevében bátorkodott ilyen „botor dolgot” művelni, akkor legyen az bárki, legyen az bármilyen szerető, vagy konok anya, egyből meggyógyul. A láza abban a pillanatban elmúlik, és ő maga is követi a példát, amit a fia is oly hirtelen, és első látásra meggondolatlanul követett. Így történt Péter anyósának meggyógyítása, és így történik, minden egyes lázas lélek lecsillapítása, és így fog történni, minden egyes hitetlen, gonosz, elfajzott lélek lecsillapítása is. Aki hajlandó gyógyulni, az a Mennyországba jut, aki pedig nem, annak a láza elmúlása, a teste halálát is fogja jelenteni egyben. Mert Isten előtt, Semmi sem Lehetetlen, és mert Isten, ezt Ígérte meg nekünk. Ámen.

[válaszok erre: #11]	[előzmény: (9) nemthomi, 2008-08-23 07:41:35]

Haladó

nemthomi

Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226

9. Elküldve: 2008-08-23 07:41:35, Az Evangéliumok üzenete.	[387.]
Az ördögűzés 23A zsinagógájukban volt egy tisztátalan lélektől megszállt ember. Ez rögtön ilyeneket kiabált: 24"Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus! A vesztünkre jöttél? Tudom, ki vagy: Az Isten Szentje." 25Jézus ráparancsolt, így szólva: "Hallgass és menj ki belőle!" 26A tisztátalan lélek erre össze-vissza rángatta az embert, aztán nagy kiabálás közepette kiment belőle. 27Mindnyájan elcsodálkoztak. "Ki ez? - kérdezgették vitatkozva egymástól. Tanítása egészen új, s akkora a hatalma, hogy még a tisztátalan lelkeknek is tud parancsolni, s azok engedelmeskednek is neki." 28Hamarosan elterjedt a híre Galilea egész vidékén. M: 23 – 28. Képzeljétek el, hogy találkoztok egy olyan emberrel, aki teljes erejéből tiltakozik az Isteni tanítás ellen. De ti úgy vélitek, hogy megpróbáljátok megtéríteni. Az ilyen embernek mi az első mondata hozzátok? Úgy van. Nyomdafestéket nem tűrő, szavakat vág a fejetekhez. Gyalázza Istent, káromkodik, elmond bennetek minden féle bolondnak, és ilyeneket kérdez tőletek: Mikor adott nekem Isten kenyeret a számba? Mikor segített, amikor bajban voltam? Hol van, miért nem látom? Ne ijedjetek meg soha az ilyen embertől. És amikor meg akarjátok győzni, ne a testének magyarázzátok az Igét, ne az agyára akarjatok hatni, hanem a lelkére. Hiszen maga Jézus is ezt tette. Tehát ezzel arra tanít minket, hogy mindig lélekben kell „gondolkodnunk”. És amikor már elég tiszták leszünk, amikor már nagyon sokat tanultunk, amikor végre mi is meg értjük, hogy mi az Isten Igazsága, akkor egy ilyen, tisztátalan lélekkel a mi lelkünk is könnyedén elbánik. Ezzel nem azt mondom, hogy én bizony bárkit, bárhol meg tudok győzni az Igazságról, szó sincs róla. Sajnos. De szeretném elérni, még itt a földi életemben azt a szintet, hogy ezek az emberek, még ha nem is térnek meg azonnal a szavamra, legalább elgondolkodjanak. Mert teljesen mindegy, hogy mikor térünk meg Istenhez, az a lényeg, hogy még itt a földi létünkben ez bekövetkezzen, lehetőleg minél előbb. És amikor majd egy ilyen embert sikerül nektek is meg térítenetek, lehet, hogy nem egy szóra, mint Jézusnak, de talán egy hosszú beszélgetés után, akkor fogjátok érezni Isten hatalmát. Akkor majd azt kérdezik rólatok is, hogy ki ez a férfi, vagy ki ez a nő, hogy ezt a pokolfajzatot így meg tudta változtatni? Olyankor mindig hivatkozzatok az Istenre, vagy Jézus tanítására, és soha ne engedjétek, hogy benneteket dicsérjenek ezért. Mert az Igét nem mi találtuk ki, mert hatalmunk nem lenne a gonosz felett, ha ezt Odafenn Valaki nem akarná. Mindig legyetek alázatosak, de ne úgy, mint a képmutatók. Soha ne úgy beszéljetek a Szent dolgokról, hogy az, bárkinek is túl nyájasnak tűnjön. Csodákra hivatkozva se példálózzatok, a hanghordozásotok se térjen el a tőletek megszokottól, mert ez, nem lesz mindig célravezető. Mindig úgy beszéljetek az Úrról, hogy az a világ legtermészetesebb dolgának tűnjön, mert ti magatok is akkor lesztek Készen, ha ugyan azt érzitek, mint amit mondatok. Már pedig aki igazán hisz, az a Másvilágra úgy tekint, mint a saját hazájára. Amikor pedig a saját hazájáról beszél az ember, amit szeret, amiért kész harcba szállni a legfélelmetesebb ellenféllel is, azt mindig úgy teszi, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. Higgyétek el, Isten nem azt kéri tőlünk, hogy hajbókoljunk előtte, hanem azt, hogy tiszta szívvel szeressük. Úgy, ahogy Ő Szeret, minket. Ha ezt egyszer megértitek, akkor rólatok is, a ti lelketekről is, úgy fognak beszélni az emberek, mint egy makulátlan jellemű Igaz Keresztényről. Mint Jézus Krisztusról. Ezt mondja nekünk ez a rész.

[válaszok erre: #10]	[előzmény: (8) nemthomi, 2008-08-22 21:31:39]

Haladó

nemthomi

Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226

8. Elküldve: 2008-08-22 21:31:39, Az Evangéliumok üzenete.	[388.]
Jézus Kafarnaumban 21Betértek Kafarnaumba. Itt szombaton mindjárt elment a zsinagógába és tanított. 22Tanításával ámulatba ejtett mindenkit, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, nem úgy, mint az írástudók. M: 21 – 22. Ezen nincs mit megmagyarázni. Ez szerintem érthető. Bement egy Zsidó városba, szombaton, prédikált a zsinagógában, és elámultak a beszédén, mert… Gondoljuk ezt akkor, ha felületesen olvassuk a Bibliát. De mi azért álljunk meg itt egy kicsit. Higgyétek el, a Szentírás soha nem mond olyan dolgot, amin ne lehetne napokig, vagy netán egész életünkben gondolkodni. Esetleg az történhet meg velünk, hogy nem értjük azt, amit valójában mondani akar nekünk. Az, hogy én ezeket értem, az annak köszönhető, hogy nem elégedtem meg azzal a bárkával, amelyet mások építettek. Mert én a legnagyobb Bárkán akarok elvitorlázni a Mennyországba. Azon a Bárkán, amelyet Jézus Igéje Épített. Értem ezalatt azt, hogy soha nem adtam, és soha nem fogom feladni a tanulást, amíg nem leszek olyan, amilyennek az Úr akar látni engem. Szóval írhatták volna ezt úgy is, hogy Jézus ekkor a tenger felé fordult, azaz elkezdte magyarázni az egyszerű embereknek is az Evangéliumot. De nem ezt Írja a Biblia. Hogy miért? Gondoljuk csak el. Ha mindig csak ezzel a hasonlattal, vagy metaforával élt volna a Szentírás, manapság már senki sem olvasná, mert egyszerűen, egy idő után unalmas lenne. Csodálatos emberek, csodálatos képességgel, / ami persze Istentől származik, / írták meg, azért, hogy mi akár hányszor is olvassuk, mindig újat mondjon nekünk, és mindenkor Tanuljunk belőle. Mert ez a nyelvezet, amennyire Tiszta, annyira Rejtelmes is. Mégpedig azért, hogy „Akinek van Füle, halja, Akinek van Szeme, lássa” azt, hogy mit akar nekünk mondani az Úr, azaz a Szentlélek. SZOMBAT. Hányadik napja is ez a hétnek? Hatodik? Isten pedig hány nap alatt teremtette a „világot”? Mit is ír nekünk az Ószövetség a Hatodik napról: 24Aztán szólt Isten: "Hozzon elő a föld élőlényeket fajuk szerint: háziállatokat, csúszómászókat és mezei vadakat fajuk szerint." Úgy is történt. 25Isten megteremtette a mezei vadakat fajuk szerint, a háziállatokat fajuk szerint és az összes csúszómászót a földkerekségen, fajonként. Isten látta, hogy ez jó. 26Isten újra szólt: "Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog." 27Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinek és nőnek teremtette őket. 28Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: "Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog." 29Azután ezt mondta Isten: "Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. 30A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul adok." Úgy is történt. 31Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a hatodik nap. Én azt mondom: Nem teremtett Isten több háziállatot, csúszómászókat és mezei vadat, fajuk szerint, mint ahány féle embert a földön, a saját egyéniségük, az összes jó és rossz tulajdonságuk, faji hovatartozásuk szerint. Egészen pontosan, „ugyan annyit”. Még pontosabban, amikor a Biblia ezekről beszél, akkor a mi egyéniségünket próbálja meg, Biblikus nyelven felvázolni. És mikor Isten látta, hogy ez Jó, azt mondta, hogy teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Azaz ha azt mondjuk, hogy az összes állat, amit teremtett, itt maga az emberi jellem, akkor, hogyan teremthet még is embert a saját képmására, vagy miért? Mielőtt még elmondanám, had kérdezzek még egy dolgot. Vajon, hogy lehet Ádám az első teremtett ember a földön, amikor a mi „okos” tudósaink már bebizonyították, hogy az emberiség ennél sokkal öregebb. Találtak már sokkal régebbi korokból is emberi csontvázakat, amelyeknek korát be is „bizonyították.” Nos a magyarázat nem más, mint az, hogy amikor a Biblia az emberről beszél, akkor nem feltétlenül mindig a fizikai értelembe vett hústestünkről beszél, hanem a lelkünket nevezi embernek. /Azért volt Ádám az első ember, mert ő találkozott először az Isten törvényeivel, Igéjével, vele kötött Isten először szövetséget. / Ezt mindjárt meg is magyarázza, amikor azt mondja, hogy SAJÁT KÉPMÁSÁRA TEREMTI MEG AZ EMBERT. Hiszen, és ezt már többször is tárgyaltuk, mi is az Isten? SZENT LÉLEK. Azaz nem anyag, hanem Szellem. Na már most, ha saját képmására teremtette az embert, akkor nem testet, hanem lelket kellett teremtenie. Méghozzá, férfinak, és nőnek. Hogy miért? Hol van egy emberben férfi is, és nő is? A megfejtése ennek a metaforának nem más, minthogy nem írhattak az írók testvért, hiszen testvér a testvérrel nem szaporodhat, de férfi a nővel igen. De nem testben, hanem lélekben. Hogy tudunk lélekben szaporodni? Úgy, hogy betartjuk a parancsokat, és másokat is erre sarkalunk. Minél több lelket sikerül megtérítenünk Istenhez, annál több gyermekünk, testvérünk lesz majd lélek szerint. Tehát, mi ennek a szimbólumnak a megfejtése? Ez egy kicsit nagyobb odafigyelést igényel. Képzeld azt, hogy a lelked a férfit jelképezi, a tested pedig a nőt. A lelked, a férfi az Isteni utat járja, a tested a nő pedig, az Ószövetségből ismert Évára hivatkozva, / parázna életet folytatva / a világit. Neked, mint férfinak, uralkodnod kell a nőn, azaz a lelkednek kell uralkodnia a testeden, mert csak így lehetsz kedves Isten számára. Hogy miért? Emlékezz csak, ki etette meg veled az almát. Bizony, az, az alma sem alma volt, hanem a bennünk élő ördögök nem hagyták, hogy az Öröklét felé vezető utat válasszuk. Elhitették velünk, hogy ez a világ értékesebb, mint Amaz. Éppen ezért, hogy ez még egyszer ne következhessen be, Isten engedélyével és parancsára, mindig a Férfinak kell irányítania a nőt, azaz a Lelkednek kell uralkodnia a tested nagyvilági vágyain, hogy soha ne eshessél kísértésbe. És ha ezt meg tudod valósítani, akkor leszel igazán Tiszta Isten szemében, akkor tudsz majd igazi Hívőket toborozni, Igaz fiakat „szülni” Isten számára. Akik már az Igazi Bölcsesség birtokában, soha nem esnek majd bűnbe. Mert ha nem tudod megzabolázni a világi énedet, akkor az Isteni láthatja a kárát. „Aki ezt a világot szereti, nem érdemes az Isten Országára.” Tehát szaporodunk, és sokasodunk. Hiszen az összes parancs, ami a Bibliában előfordul, csak olybá tűnik, mintha a testi embernek szólna, de, ahogy ezek a példák is mutatják, bizony a lelkünknek adnak útmutatót. Ugyan úgy, ahogyan a következőkben, amikor ezt mondja: Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen.Gondoljátok meg. Talán nem a prófétákról van itt szó? Talán nem azokról az emberekről, akik Isten segedelmével megértik a Szentírást, és Azt tovább adják? Vagy talán nem a Biblia a Fa, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel? Talán a Biblia nem az Isten Igéjét rejti? Talán nem úgy van meg írva, hogy nem láthatjuk meg az igazi mondanivalóját, amíg ki nem magozzuk minden egyes szavát? Talán nem Jézus Krisztusra volt szükségünk, hogy mind ezt megértsük? Talán nem ez ad táplálékot a lelkünknek? Szerintem a válasz nem lehet más, mint az, hogy: DE IGEN. Nos tudom, hogy ez most egy kicsit sok egyszerre és elgondolkodtál. De képzeld csak el, ha ez, amit most olvastál egy kicsit furcsa, és megfoghatatlan, akkor mit érezhettek azok, akik magát Jézust hallgatták?!

[válaszok erre: #9]	[előzmény: (7) nemthomi, 2008-08-22 11:54:39]

Haladó

nemthomi

Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226

7. Elküldve: 2008-08-22 11:54:39, Az Evangéliumok üzenete.	[389.]
Az első apostolok 16Amikor Jézus a Galileai-tó partján járt, látta, hogy Simon és testvére, András - halászok lévén - épp hálót vetnek a vízbe. 17Jézus ezt mondta nekik: "Gyertek, kövessetek, és emberek halászává teszlek benneteket." 18Rögtön otthagyták hálójukat és követték. 19Alig ment valamivel tovább, megpillantotta Jakabot, Zebedeus fiát és testvérét, Jánost, amint a hálót szedték rendbe a bárkában. 20Őket is mindjárt meghívta. Erre otthagyták apjukat Zebedeust, halászlegényeivel a bárkában, és a nyomába szegődtek. M: 16 - 20. Vegyünk csak példát, az apostolokról. Mit is mondott nekik Jézus? Gyertek, kövessetek, és emberek halászává teszlek benneteket. És ők mentek. Abban a szent pillanatban, hiszen tudták, hogy ez az ember, csak is Isten Gyermeke lehet. Hogy ezt honnan tudták? Onnan, ahonnan mi is el tudjuk dönteni, hogy melyik ember jó, vagy melyik ember gonosz. Onnan, hogy ha olvassuk az Evangéliumokat, soha nem találunk bennük olyan momentumot, amitől Jézus, esetleg únszínpatikus lehetne bármelyikünk számára. Akkor képzeljük el, ha egy Ilyen Ember kiárasztja valakire a lelkét, micsoda hatást érhet el vele. Hiszen tisztaságából adódóan, maga Isten beszélt belőle. Márpedig, ha valakiből Isten beszél, az csak csodálatos dolgokat tud nekünk mondani. Az Igazi Örömhírt, ami megszabadít bennünket a földi gyötrelmeinktől. Most pedig, nézzük meg ezt a részt egy kicsit másképpen. Én azt mondom, hogy most ne a fizikai értelembe vett halászokra gondoljatok. Gondoljátok azt, hogy ti magatok vagytok a halászok, egészen pontosan a ti lelketek. Természetesen a Lélek nem halra halászik, még csak nem is emberekre, hanem más emberek lelkére, akik még esetleg zavaros vizekben úszkálnak. A víz az evangéliumokban, legtöbbször a még meg nem tért embertömeget jelképezi. Azokra az emberekre utal, akiknek segítségre van szüksége. Akiken Isten segíteni akar Jézus Krisztus által, és ugyan úgy mi általunk is. Bizonyára megtérésetek előtt, ti is sokszor próbáltatok meg embereken segíteni. De ti is, ugyan úgy, mint az Írásban a leendő apostolok, még nem a Krisztusi tanítás szerint tettétek ezt. Miután pedig megismertétek azt, már teljesen másképpen kezdtetek el gondolkodni, élni, viselkedni, mint annak előtte. / Volt Kire hivatkozni. / Ezért mondja az Írás, hogy a leendő apostolok rendre szedték a hálót, tehát nem fogtak semmit, nem akadt a hálólyukba hal, azaz olyan ember, aki a sok ember közül úgy mond, oda figyelt volna arra, amit ők gondoltak Istenről. Ami nem jelent mást, mint, hogy ha nem az Igaz Isten törvényei szerint akarsz igazságot tenni, bizony nem lesz senki, akit meg tudnál menteni a pokoltól. Gondolj csak vissza az eddigi életedre, amikor mondjuk igazságot akartál tenni két embertársad között. Talán mindig a jó oldalon álltál? Vagy inkább annak adtál igazat, / meglehet kényszerből / aki közelebb állt hozzád valamilyen téren: barát, szülő, rokon, cinkostárs. Lehet, hogy csak azért, mert nem akartad megbántani, vagy kellemetlen helyzetbe hozni, de hidd el, hogy rosszul cselekedtél. Ez nem mentség. Ezeket, az általunk semmiségnek gondolt dolgainkat is, ugyan úgy meg kell bánnunk, mint azokat a nagyobb bűneinket, amelyeket elkövettünk. Isten ránk hagyta a Törvényt, amit nekünk be kell tartanunk. És ha ez valakinek nem tetszik, és nem tudja elfogadni legkésőbb a földi léte végéig, az, bizony nem fog bejutni a Mennyországba. Még egy igazolást kapunk itt arról, hogy csak is így érdemes értelmezni a Bibliát. Ez a szó pedig a bárka. A későbbiekben is nagyon sokszor fog előfordulni. Most sem csónakra kell gondolnotok, hanem arra a közösségre, amelyet Jakab és János apja Zebedeus vezetett. Azaz Zebedeus volt az ő kis közösségüknek a vezetője, / mivel ő volt az apa / a két fia a segédei, a munkások / halászlegények / pedig azok, akik híven követték Zebedeus, és általa a fiai tanítását Istenről. És akkor még ott a víz, amin ugyebár a bárka lebeg. Tehát valamilyen szinten felettük áll. / Ez az a néptömeg, / lelkek / amit ők a saját Istenről alkotott hitük szerint, meg akartak téríteni. / Amikor pedig Jézus megszólította őket, mármint a bárkában utazókat, / tehát itt még nem a vizet /, nem tett mást, minthogy megértette velük az Igaz Isten valódi törvényét. Ők pedig egyből Őt választották, ahogyan ezt nekünk is tennünk kellene. Mert megértették, hogy amit az ő bárkájuk képvisel, maximum lélekvesztő lehet, ahhoz a Bárkához képest, amelyiknek Jézus lesz majd a Kapitánya. Így formáljátok ti is a lelketeket, ne hagyjátok, hogy bármi eltérítsen a helyes útról. Mert akiknek mindegy, hogy milyen bárkába szállnak be, azokat a viharok könnyen ízekre szedik.

[válaszok erre: #8]	[előzmény: (6) nemthomi, 2008-08-21 11:11:53]

Haladó

nemthomi

Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226

6. Elküldve: 2008-08-21 11:11:53, Az Evangéliumok üzenete.	[390.]
Negyedik fejezet: II. JÉZUS NYÍLVÁNOS MŰKÖDÉSE GALILEÁBAN Jézus megkezdi működését 14János elfogatása után Jézus Galileába ment, s ott hirdette az Isten evangéliumát 15és mondta: "Beteljesedett az idő, és már közel van az Isten országa. Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban." M: 14 – 15. Miután sikerült a mi kis lelkünket Istennek tetsző formára alakítani, akkor foglyuk érezni azt az Isteni késztetést, hogy más emberekkel is megértessük az Evangélium fontosságát. Hiszen mindannyian testvérek vagyunk. / Lélekben / Így hát a világ legtermészetesebb dolga, hogy segítsünk egymáson. Mert minden embernek esélyt kell adni, hogy megismerje azt, ami a legfontosabb mindannyiunk életében, és ami bennünket olyan túláradó örömmel, szeretettel tölt el. Ugyanis a víz általi keresztség, nem lesz elég. Tűz által kell megkeresztekednie minden Igaz Hívőnek, mert csak ezek a Lángnyelvek világítják meg azt az utat, amely beleveszik a világi sötétségbe.

[válaszok erre: #7]	[előzmény: (5) nemthomi, 2008-08-20 14:03:03]

Haladó

nemthomi

Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226

5. Elküldve: 2008-08-20 14:03:03, Az Evangéliumok üzenete.	[391.]
Harmadik fejezet: ELŐKÉSZÜLET, A NYILVÁNOS MŰKÖDÉSRE Bevezetés 1Jézus Krisztus, Isten Fia evangéliumának kezdete. Magyarázat: / továbbiakban: M: 1. / Jézus Krisztus, Isten Elsőszülött Fia evangéliumának kezdete. Keresztelő János prédikációja 2Amint Izajás próféta megírta: Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy előkészítse utadat. 3A pusztában kiáltónak szava: Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit! 4Történt, hogy Keresztelő János a pusztában hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára. 5Kivonult hozzá egész Júdea vidéke és Jeruzsálem minden lakója. Miközben megvallották bűneiket, megkeresztelte őket a Jordán folyóban. 6János teveszőrből készült ruhát viselt, csípőjét bőröv vette körül, és sáskával meg vadmézzel élt. 7Ezt hirdette: "Aki utánam jön, hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy lehajoljak és megoldjam saruszíját. 8Én vízzel keresztellek, ő majd Szentlélekkel keresztel benneteket." Jézus megkeresztelése 9Azokban a napokban történt, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkereszteltette magát Jánossal a Jordánban. 10Amikor feljött a vízből, látta, hogy megnyílik az ég, és a Lélek galamb alakjában leszáll rá. 11Szózat is hallatszott az égből: "Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem." Jézus megkísértése 12A Lélek nyomban arra ösztönözte, hogy menjen ki a pusztába. 13Negyven napig kinn maradt a pusztában, közben megkísértette a sátán. Vadállatokkal volt együtt, de angyalok szolgáltak neki. M: 2 – 13. Természetesen itt az evangélium Jánosról ír. De amint mondottam, érdemes egy kicsit a sorok mögé néznünk, mert az írás már itt elkezd bennünket tanítani. Vonatkoztassunk el most egy kicsit Jánostól. Vagy, ha úgy jobban tetszik, gondoljuk azt, hogy a mi lelkünk maga János. Mit is kellene akkor most tennünk? Mit is üzen ezzel nekünk az Úr? Ahhoz, hogy a te lelked megérthesse az Örömhírt, ahhoz először is egyenessé kell tenned minden gondolatodat. Azaz, teljes szívedből Isten felé kell fordulnod. Ki kell irtanod magadból, vagy legalább is meg kell próbálnod kiirtani a gonoszt. Hiszen az egyenes úton tudunk csak Istenhez közeledni. Ha úgy jobban tetszik a „keskenyebbiken”. Ez azaz út, amely a Mennyországba vezet. Ezt maga Jézus mondja nekünk az egyik beszédében. Bizonyára, ti is olvastátok már. Ahhoz, hogy megtérj, bűnbánatot kell tartanod. Itt a „puszta” egyelőre, a még meg nem tért, sivár lelket jelképezi, ami még tele van gonoszsággal, amiből még hiányzik Isten minden élőlénye, / szeretet, kitartás, adakozókésség… / és telve van minden olyan rossz tulajdonsággal, ami ellenkezik az Isteni törvényekkel. Tehát a lelkednek azt az állapotát mutatja meg, ami a megtérésed előtt volt, vagy ott van most is. Attól függően, hogy mennyire vagy nyitott elfogadni, a Szentlélek Tanítását. „Júdea,” és „Jeruzsálem”: Most arra kell asszociálnod, hogy ez itt a te megtérni szándékozó lelked. Amint az előbb is mondtam, minden olyan dolgot ki kell belőle pakolni, ami nem az Isten Törvénye szerint van. De legelőször is megbánni azokat a bűnöket, amelyeket eddig elkövettél. Így már kész vagy a víz általi keresztségre. Ahogyan azt János is tette. Vizsgáld meg, János egyszerűségét, és szerénységét, és hidd el, hogy, a te lelkednek is egyszerűnek, ill. szerénynek kell lennie. Az, hogy megtérsz, nem egyenlő a Szentlélekkel. Amikor te megbánod a bűneidet, az vajmi kevés az Örökélethez. Utána jön még csak a neheze. Ha megbántad a bűneidet, akkor arra kell törekedned, hogy ne ejts újabb hibát. Mert egy bűnbánati állapot, nem ér fel egy olyan tiszta lélekkel, amely érdemes arra, hogy Isten Lelkét, azaz a Szent Lelket megörökölje. Magyarán szólva, a vízzel való keresztelés, esetleg az emberek megbecsülését jelentheti itt, míg, a Szentlélekkel való keresztség, maga Isten megbecsülése, elismerése irányodba. Tehát, hogy érthetőbb legyek, a benned lévő Jánost kell átalakítanod, egy benned élő Jézussá. Ne hidd, hogy ez Istenkáromlás a részemről. Hiszen maga Jézus ígérte meg nekünk a Vigasztalót, ami nem más, mint a Szentlélek. Sőt a Hegyi beszédben azt mondta, hogy „Boldogok, akik békességben élnek, mert Isten Fiainak fogják nevezni Őket.” Azaz mi magunk is lehetünk Isten olyan gyermekei, mint maga Jézus. És higgyétek el, hogy Istennek ebben telik kedve. Legyünk hát mi is az Ő szeretett Fiai. Figyeljétek csak meg, amikor Jézusra rászállt a Szentlélek, ösztönösen elkezdte hirdetni az Igét. Ez az Isten hatalma, Ő így irányít minket. A lelkünknél fogva. Ezt azok az emberek értik meg igazán, akik már maguk is megtértek. Ők tudják, hogy az ember, micsoda késztetést érez, hogy Istenről beszéljen. Az ilyen embereket már nem érdekli, ha ezért valaki rosszalló megjegyzéseket tesz rájuk, mert tudják, hogy olyan hatalom áll mögöttük, amilyet a pusztaságban kóborlók még soha életükben nem éreztek. Tudják, hogy ők maguk sem voltak különbek, így nem is haragudhatnak azokra, akik esetleg még csak a világ kopár homok sivatagjaiban ténferegnek. Viszont amiért Jézus a bűnösöket jött meggyógyítani, ezért nekünk, azoknak is hirdetnünk kell az Igét, akik ezért esetleg lenéznek, vagy ócsárolnak minket. Tehát, ha még oly sokszor, ezek az emberek vadállatoknak is tűnnek, nem kell félnünk tőlük többé, hisz ránk már az Úr Angyalai vigyáznak, a földi életünk hátralevő napjaiban.

[válaszok erre: #6]	[előzmény: (4) nemthomi, 2008-08-20 07:10:48]

Haladó

nemthomi

Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226

4. Elküldve: 2008-08-20 07:10:48, Az Evangéliumok üzenete.	[392.]
Második fejezet: Azért, hogy ezek a gondolatok teljesen egyértelműek legyenek számotokra is, szeretném nektek lefordítani az egyik Evangéliumot. Méghozzá úgy, ahogy azt szerintem egy Bibliaolvasónak értelmeznie kellene. Hiszen sokan vannak, akik olvassák, vagy olvasták, de nagyon kevesen tudják a sorokat úgy értelmezni, ahogyan azokat valójában kell. Pedig egyáltalán nem nehéz, csak az a befogadó készség kell hozzá, amelyet már említettem. / Feltétel nélküli szeretet, Isten irányába. / Nem szabad felszínesen olvasni, mert bár úgy is nagyon szép, és olvasmányos, még sem azt a hatást váltja ki belőlünk, amiért ez a Könyv valójában megíródott. Tudom, hogy minden ember azt hiszi, hogy érti, de higgyétek el teljes mértékben, talán soha nem tudjuk felfogni. / Ebben az életünkben. / Hogy miért? Azért kedves olvasó, mert Isten, azaz a Szent Lélek, Szellem. Egy szellemnek pedig nincs anyaga. Tehát nem látható, és nem hallható a mi érzékszerveinkkel. Már pedig, amit mi nem látunk, nem hallunk, és nem tudunk megérinteni, azt nagyon nehezen tudjuk megérteni, vagy egyáltalán felfogni. Az agyunk számára az, ami nem anyag, teljes mértékben értelmezhetetlen. Hiszen még a levegő, vagy a fény is anyag, még ha megfoghatatlan is. Tehát a testünk halála után, egy merőben más világba fogunk csöppenni. Egy olyan világba, ahol a most használt dolgaink, amiket persze nagyon fontosnak gondolunk, /sőt sokszor talán túlságosan is fontosnak / teljesen értéktelenek lesznek. Gondoljuk csak meg. Mi szüksége lenne egy Léleknek, mondjuk; autóra, vagy repülőre, amikor egy szempillantás alatt ott lehetünk, ahol csak akarunk. Vagy még egyszerűbb; mi szükségünk lehet ételre, italra, ruhára, amikor egy anyagtalan „dolog” nem lehet éhes, nem lehet szomjas, és biztos, hogy nem tud fázni sem. Akkor vajon mi lesz Ott? Vajon mitől lehet az olyan szép, ahogyan azt a Szent Írás állítja…? Na ezt, és ehhez hasonló dolgokat beszél el nekünk a Biblia. És azért teszi ezt ilyen formában, hogy egyáltalán fogalmunk lehessen arról, hogy mi vár majd ránk Odaát. Példabeszédek, hasonlatok, metaforák. Mind – mind, az anyag formájában megíródott üzenetek, a lelkünkhöz. Az egész Könyv egy rejtvény. Egy olyan rejtvény, amit nekünk kell megfejtenünk, egész pontosan a lelkünknek. Hiszen a lelkünk sem anyag, tehát ez a „testrészünk” áll legközelebb Isten Országához. Ez az a „szervünk”, ami az agyunkkal ellentétben, képes megérteni az ember feletti dolgokat. Ez a csoda az, ami majd, ha ügyesek leszünk, egyszer találkozni fog Istennel. És nekünk embereknek, erre is kell törekednünk. Mi más értelme lehetne ennek az életnek? Gondoljuk csak meg. Megszületünk, tanulunk, táplálkozunk, gyermeket nemzünk, dolgozunk, megöregszünk, talán még meg is betegszünk, és a végén meghalunk. De közben a gyermekeink, ugyan ezt az utat járják. Sőt az ő gyermekeik, és az ő gyermekeik gyermekei is… Akkor, hol van a jutalom? Hova tűnik az a rengeteg általunk hasznosnak vélt tudás, amit csak itt a földi életünkben tudunk hasznosítani? Hiszen, még a mi világunkban is fizetséget kapunk, bármit is teszünk. Ha eszünk, jóllakunk. Ha alszunk, kipihenjük magunkat. Ha dolgozunk, pénzt kapunk érte /szerencsés esetben /. Ha bűnözünk, börtönbe zárnak… De, ha mind ezekért valamiféle jutalmat kapunk, akkor miért kétséges számunkra, hogy az Istent szerető életért cserébe, jutalomként, Örök életet kapunk? Hiszen halálunk után, milyen jutalmat várhatunk? Talán egy szép koporsót, vagy egy gyönyörű márvány síremléket? Nem tudom ti, hogy vagytok vele, de engem ezek a dolgok nem elégítenének ki. Inkább temessék el a testemet, minden féle ceremónia nélkül egy gödörbe, mint, hogy ne jussak fel a Mennyországba. Mert ez, az igazi jutalom. Erre törekszem, és mindannyiunknak erre kell törekednie. Tehát visszatérve a Bibliára. Amit ott olvasunk, azok rejtett dolgok. Rejtve vannak, és rejtve is maradnak az emberek elől mind addig, amíg mi nem leszünk képesek Isten Lelkét magunkhoz engedni. Csak ki kell nyitni a szívünket felé, a többit már Ő el foglya mondani, meg foglya értetni velünk azt a Világot, ami ránk vár. Ebben szeretnék egy kis segítséget nyújtani, ezzel az írással. És köszönöm neki azt, hogy engem már Megvilágosított. Remélem, sokan csatlakoztok hozzám, mármint ahhoz a felfogáshoz, hogy Istent szeretni, csak is Teljes Odaadással érdemes. És, ha köztetek csak egy olyan lesz, akin ez az írás segít, akkor már nem íródott hiába, és én azzal is kimondhatatlanul boldog leszek.

[válaszok erre: #5]	[előzmény: (3) nemthomi, 2008-08-18 05:47:47]

Haladó

nemthomi

Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226

3. Elküldve: 2008-08-18 05:47:47, Az Evangéliumok üzenete.	[393.]
Első fejezet: NEM EJT HIBÁT Ha különösnek, rejtelmesnek látszanak Isten útjai, ha gondok örvényébe vesznek szívem legdrágább vágyai, ha borúsan búcsúzni készül a nap, mely csak gyötrelmet ád … egyben békülhetek meg végül: hogy Isten sosem ejt hibát. Ha tervei igen magasak, s irgalma kútja mély nekem … ha a támaszok mind inognak, ha nincs erő, nincs türelem, s tekintetem sehol célt nem lát vaksötét, könnyes éjen át … egy szikrácska hit vallja mégis, hogy Isten sosem ejt hibát. És ha szívem megoldhatatlan kérdéseknek betege lett, mert elkezd kételkedni abban, hogy Isten útja szeretet … minden elfáradt sóvárgásom békén kezébe tehetem, s elsuttoghatom könnyek közt is: Ő nem ejt hibát sohasem. Azért csend, szívem! Engedd múlni a földi múló életet! Majd a fényben látni, ámulni kezdesz: Mindig jól vezetett! Ha a legdrágábbat kívánja, a legsötétebb éjen át menekülj a bizonyosságba, hogy Isten sosem ejt hibát! (ismeretlen költő verse) Fordította: Túrmezei Erzsébet Az interneten akadtam rá erre a versre, és mondhatom, nagyon szíven ütött. Ez a legcsodálatosabb vers, amit eddigi életemben Istenről, a világról és az azt követő életünkről olvastam, a Biblián kívül. Abban pedig biztos vagyok, hogy a szerzője nagyon - nagyon közel állt Istenhez. Amikor ilyeneket látok, vagy olvasok, megerősítést nyernek a gondolataim, hogy amit én tudtam kiolvasni a Bibliából, azt más is megértette. Csodaszép gondolatok ezek, és csak is Istentől jöhetnek. Hiszen Ő mindig köztünk és velünk van. Egész pontosan, ha ezt mi is akarjuk, akkor bennünk. Már pedig ezt minden embernek akarnia kell, hiszen mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Még, ha ez nem is mindig nyilvánvaló. Gondolok itt a bennünk lévő ördögökre! Vajon tudjátok e, hogy mi a nevük, és hogy néznek ki? Nos a közhiedelemmel ellentétben az ördögeink nem mások, mint a bennünk, a mi természetünkben fellelhető rossz tulajdonságok. A neveik pedig: rosszindulat, pletyka, hazugság, csalás, gyilkosság, paráznaság, gőg, undor… és minden olyan tulajdonságunk, amelyekbe ha egy kicsit is belegondolunk, vajon tetszhet e Istennek, rájövünk, hogy biztosan NEM. Nem az a baj, hogy ezek bennünk vannak, hiszen eleve bűnösnek születtünk, hanem az, hogy nem is akarunk tenni ezek ellen semmit. Talán Jézus nem ezért jött el közénk? Talán nem volt Ő mindannyiunk fölött álló? Talán Ő elkövette ezeket a bűnöket? Bizony nem. Mi pedig mellünket verve mondjuk, hogy hiszünk benne. De akkor miért nem rá akarunk hasonlítani? Talán az Istenkáromlás lenne, ha megpróbálnánk úgy élni, ahogyan ezt Ő tette? Vagy, ha meg is próbáljuk, talán hasonlóan kellene öltöznünk? Vagy hosszú hajjal kellene járnunk nekünk is? Nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás, még ha ezt sokan, ha nem is ebben az értelemben meg is teszik. Nem akarok nevesíteni, vagy megsérteni semmi féle vallást, vagy egyházat, de mintha Jézus valódi szerepe már nem is lenne olyan fontos. Olyan dolgokkal foglalkoznak, amelyek nem a lelket magasztalják, hanem a testet. Ranglétrát állítanak fel soraikban, pénzt szednek a híveiktől, birtokaik vannak, vagyont halmoznak fel, vagy talán a legrosszabbak egyike az, hogy politizálnak. De kérdem én: melyiket csinálta ezek, vagy a még fel nem sorolt dolgok közül Jézus? Ugye ti is tudjátok, hogy mik azok a fel nem sorolt dolgok? Szerintem mindenki tudja, de legalább is lelke mélyén sejti, hogy itt valami nem stimmel. Ezzel nem azt mondom, hogy most aztán harcra fel, vonjuk őket felelősségre, hogy Isten nevében milyen förtelmeket cselekednek. Hiszen ha ezt tennénk, semmivel sem lennénk közelebb Istenhez. De ha érezzük, hogy ez így nem jó, akkor miért nem próbálunk meg a magunk erejére támaszkodva közeledni Őhozzá. Miért kellene egy másik ember gondolatait elfogadnunk, aki esetleg nem is a Szentlélek nevében beszél, vagy „prédikál”. Aki talán éppen abból kifolyólag, hogy csatlakozik egy egyházhoz, és elfogadja annak tanítását, később már nem lesz képes a maga gondolatait Istenhez irányítani. Valóban az tetszik az Úrnak, ha egy héten egyszer elmegyek a templomba, fizetem az egyházadót, dobok a perselybe, aztán élem a világi életemet tovább?! Vagy szívesebben vesz olyan közeledést, ami a mi szívünkből jön, ami elfogadja Őt a Mindenhatónak, amikor nem csak reggel, vagy délben, vagy este mondunk imát a szánkkal, hanem a nap minden egyes pillanatában rá gondolunk, és próbálunk Neki teljes szívünkből megfelelni. Ugye, hogy jobban hangzik? És higgyétek el nekem, hogy ezért cserébe nem is kell lemondanunk semmiről, amire egyébként bármilyen téren szükségünk lenne. Sőt olyan ajándékot kapunk, amit nem lehet semmilyen földi mércével leírni, pedig egyszerű a neve, ez az Isteni Szeretet. Tudom, hogy Ő a rosszakat is szereti, de ők ebből mit sem éreznek, hiszen nem nyitják ki Feléje a lelküket. Így aztán nem is hallják meg a Hangját, ami a világon a legnagyobb Bölcsességet hordozza, ami a Legeslegszebb, és amit csak egy megnyílt lélek hallhat. Mert ez a Hang nem hallható emberi érzékszervekkel, csak is az Istenével. Ezért a lelkünkbe is adott egy szemet, ami azt látja, ami nem látható. Adott egy fület, ami azt hallja, ami nem hallható. Adott lábat, amivel mindig a Jó úton járhatunk, és kezet, amivel Belekapaszkodhatunk az Ő Lelkébe. Mert ez az a Lélek, ami minden tudás és bölcsesség birtokában van. Ez az a Lélek, amit ha lelki kezünkkel egyszer megragadunk, soha többé nem akarjuk majd elengedni, mert oda húz majd minket, ahol nincs több gonoszság, nincs több harag, nincs több „hústest” csak Isten maga. Mert azt ugye tudjuk, hogy a Mennyországba csak a lelkünk megy fel, a testünk pedig itt marad az enyészetnek. Tehát ha a testünk halandó, a lelkünk pedig örökké él, akkor miért fordítunk nagyobb hangsúlyt a világi dolgoknak, mint az Istenieknek?! Képzeljük el, hogy turisták vagyunk, akik eltévedtek, és találunk egy szekrényt a pusztában, ami tele van előre csomagolt élelmiszerekkel. Vajon te melyik csomagot választanád? Azt, ami könnyen romló, de finom, vagy azt, ami esetleg több napig is kibírja, bár az íze nem az igazi? Ugye, hogy a tartósabbikat, hiszen nem tudhatod, hogy meddig kell még étlen - szomjan vándorolnod. Ráadásul, amikor már igazán éhes leszel, rá fogsz jönni, hogy az az étel nem is olyan rossz. Sőt amikor beleharapsz és jóllaksz vele a sokadik nap után, már mindennél finomabbnak érzed, és áldod az Eget, hogy nem azt a másik csomagot választottad. Mert, ha azt választottad volna, most már bizonyára éhen haltál volna, vagy legalább is teljesen elgyengülve feküdnél egy bokor alján, vagy a tűző napon. Nos, bár ez csak egy példabeszéd, / még, ha nem is Biblikus / de ha most egy kicsit elgondolkodsz, biztos találsz az eddigi életedben előforduló, kísértetiesen hasonló mondanivalójú megtörtént eseményeket. Ezeken te is elgondolkoztál annak idején, és azon töprengtél, hogy vajon a helyes utat választottad e? És ha igen, az jó. Ha pedig nem, akkor se ijedj meg, mert ezekből a dolgokból tudsz majd később Hitet meríteni. Hiszen, ha hibáztál is valamiben, Isten akkor sem haragszik rád, sőt, ha Látja, hogy megpróbálsz az Ő Törvényei szerint cselekedni, az csak tetszik Neki, és onnantól kezdve érezheted, ha odafigyelsz, Jóságos Tekintetét. Mert csak ezért a Tekintetért érdemes élni. Ez az a tekintet, ami áthatol a legsűrűbb sötétségen. Ez az a tekintet, amely előtt nincsenek titkok. Ez az a tekintet, amit ha magadon érzel, végre biztonságban érezheted magad itt a földön, és nem kell félned többé semmitől. Sem az élet buktatóitól, sem a halál árnyékától. Mert ennél neked már csak jobb lehet. HIDD EL! És ha megérzed ezt az erőt, ha bár nem érted még teljesen, de tudod, hogy Létezik, az életed teljesen meg fog változni. Át fogod akkor alakítani magadban, a fontossági sorrendet, és mindig és mindenkor, csak Ő fog célként a szemed előtt lebegni. Ez a lehető legjobb, amit tehetsz Érte, magadért, és ha ezt tovább adod, mindenki, és minden másért. Te, aki már Megtértél és olvasod, tudod, hogy miről beszélek. Te pedig kedves olvasó, aki talán csak kíváncsiságból olvasgatod, TUDNI FOGOD. Mert ez az Isten Terve velünk. Tehát ne képzeld, hogy „bolond vagyok,” ne képzeld, hogy ha esetleg valamit érzel is, ezt te soha nem fogod megérteni, mert ez mindig így kezdődik. Nincs ebben semmi különös, vagy fantasztikus, csupán csak első olvasatra. Aztán, ha kitartó vagy, azok a dolgok, amik most olyan távolinak tűnnek, később a te részedet, méghozzá a teljes Istenhez való ragaszkodásodat fogják jelenteni. Ezt kívánom mindannyiunknak. Ne hagyjuk, hogy az a pár év, amit Isten Lelke köztünk töltött Jézus testében, a feledés homályába vesszen. Mindig és mindenkor akarjunk megfelelni neki, méghozzá nem kényszerből, hanem a legtisztább szeretetből, amelyet ember csak érezhet. Mert higgyétek el, az Ő szeretete ennél sokkalta erősebb, még ha mi azt nem is tudjuk felfogni. Ne felejtsétek el soha: Attól, hogy nem látjuk, hogy mi van a fal mögött, attól az még ott lehet. És, ha majd egyszer végre találkozhatunk Vele, minden meg fog világosodni előttünk. Ezért Imádkozzunk hozzá, gondolatainkban, mert csak a tiszta gondolataink / Imáink / hatolhatnak át azon az űrön, amely Őt és minket összeköt, és valamikor egyesíteni fog. ÁMEN.

[válaszok erre: #4]	[előzmény: (2) nemthomi, 2008-08-17 19:00:24]

Haladó

nemthomi

Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226

2. Elküldve: 2008-08-17 19:00:24, Az Evangéliumok üzenete.	[394.]
Még annyit had fűzzek hozzá mielőtt elkezdeném, hogy többször találkozhattok majd nagybetűkkel az írásaimban, de ezeket ne kiabálásként értelmezzétek, csak kiemelésként. Ha kitartatok rá fogtok jönni, hogy amikor az Úrról beszélek, nem kenyerem a kiabálás, de mivel ezeket a gondolatokat akkor jegyeztem le, amikor még azt sem tudtam, hogy mi az a fórum, nem vehettem figyelembe az itteni szabályokat. Hát akkor lássuk a medvét: Az Úr az én pásztorom ELŐSZÓ: Kedves olvasó. Ez az írás, egy keresztény ember gondolatait próbálja elmondani. Azért mondom, hogy próbálja, mert nem tanultam az írói mesterséget, talán soha életemben nem írtam öt oldalnál hosszabbat, ebből kifolyólag nem is vagyok az írás mestere. Ráadásul, azokról a dolgokról, amelyekről írni szeretnék, nagyon nehéz úgy beszélni, hogy azok mindenkinek első hallásra érthetőek legyenek. Ezért arra kérlek téged, hogy a mondanivalójára figyelj, az legyen, ami téged megérint és hidd el, hogy meg is fog. Nem akarok arra kitérni, hogy valójában ki is vagyok, sőt jobb szeretnék az ismeretlenség homályába burkolózni. Nem tudom, hogy sikerül e?! Nem, azért mert esetleg szégyellném, amit írni készülök, / épp ellenkezőleg / de maga Jézus mondta, hogy a prófétát nem becsülik meg a saját hazájában. Ez persze nem azt jelenti, hogy valami újkori prófétának képzelném magam, de bizonyos, hogy ti is találkoztatok már elutasítással, amikor barátaitok vagy ismerőseitek körében, vagy épp idegenek előtt próbáltatok meg istenről beszélni. Esetleg lehet, hogy éppen ti magatok voltatok elutasítók azokkal szemben?! Nos szerintem így névtelenül még azok az emberek sem fognak megbotránkozni, akik esetleg engem ismerve, kételkednének az írásom értelmében, vagy hitelességében, mivelhogy láttak engem így, meg úgy… De ezek az idők már elmúltak, / megtértem Istenhez / én más ember lettem, még ha ők ezt nem is tudják, vagy nem akarnak róla tudomást szerezni. Persze soha nem voltam rossz ember, csak én is elkövettem azokat a hibákat, amit mindnyájan elkövetünk, de csak akkor vesszük észre, ha ezt valaki más teszi. Szóval, ha úgy döntesz, hogy elolvasod, akkor tedd azt szeretettel, gondolkodj mindig azon, amit olvasol, és rá fogsz jönni a mondanivalójára. Márpedig mondanivalóm az van bőven: Három éve értem el azt a szintet, hogy Isten Hangja el tudott érni hozzám, de azóta csak Ő teszi ki az életemet. / Ne hidd azt kedves olvasó, hogy valami harsonákat hallottam, vagy netán valamilyen más emberfeletti hangot. Ez a hang, amiről Jézus is sokszor beszélt, a lélek hangja. De erről majd a későbbiekben szeretnék beszélni. / Többszőr elolvastam a BIBLIÁT, persze inkább csak az ÚJSZÖVETSÉGET, mert annak a nyelvezete sokkal érthetőbb, de már az első olvasatra feltűnt, hogy ez valami más, mint amit én eddig gondoltam a világról, a hitről, vagy a lélekről. Aztán minél többet olvastam, annál jobban és jobban kezdtem érteni. Minden gondolatomat Ő töltötte be és tölti ki a mai napig és remélhetőleg eztán is. Tudom, hogy még nagyon sok tanulni valóm van, de azt is tudom, hogy nagyon sokan vannak azok, akik abszolút nem is értik azt, hogy mi végre is vagyunk itt a földön?! Mert a biblia ezért íródott. Azért, hogy segítsen nekünk eligazodni a világban, az embereken, saját magunkban, hogy megértsük végre Isten akaratát, és hagyjuk magunkat terelgetni a Jó útra. Számtalan könyvbe belelapoztam, sok filmet megnéztem, amelyben azt állították, hogy megtalálták a kulcsot, vagy a biblia kódját, aztán nekiálltak összevissza vélekedni mindenféle betűrendekről, meg különféle csodamagyarázatokról. De higgyétek el ezek az alkotások, mind - mind az ördög zsoldjában állnak, és megpróbálnak bennünket félrevezetni. Mert a megfejtés a példabeszédek metaforáiban keresendő. Mondanivalója pedig: Szeretni Istent, megismerni a Parancsait, amik tulajdonképpen Kérdések és Kérések a lelkedhez, hogy aztán te azokat megértsd és így tudd majd átalakítani az életedet, és a gondolataidat az Úr kedvére. Így aztán ezek a remekművek, hamar a jól megérdemelt helyükre kerültek. Na nem a polcra. Ebből kifolyólag arra kérlek kedves olvasó, ha neked nem tetszik, amit írok, ha bármilyen kétely merülne fel benned azzal kapcsolatban, hogy vajon Isten szolgája lennék vagy az ördögé, akkor adj egy esélyt nekem és magadnak. Mert lehet, hogy bizonyos dolgokat, csak a későbbi szövegrészekben fogsz megérteni, mert első olvasatra talán nem olyan érthetőek. De hidd el, meg fogod érteni, és rá fogsz jönni, hogy nincs bennem gonoszság, és van értelme annak, amiről írni fogok. Mindazonáltal igaz hívőnek tartom magam, és ha szívvel olvasod, nem hiszem, hogy csalódni fogsz bennem. Végezetül és ez nagyon fontos: nem akarom, hogy ez az írás bárkit is lebeszéljen a most gyakorolt vallásáról, csak azt akarom, hogy ti is legalább ilyen boldogok legyetek, mint én. Legyetek akár Katolikusok, vagy Reformátusok, legyetek Baptisták, Zsidók, Ortodox zsidók, vagy Muszlimok. Higgyetek Buddhában, vagy amiben akartok! Legyetek bármilyen valláshoz tartozók!: Olvassátok ezt a művet szeretettel, hiszen ugyanarról az Istenről beszél, ugyanabban az Istenben Hisz, és ugyanazt az Istent keresi, Akit ti is. Azt hiszem előszó gyanánt ennyi elég is lesz. Remélem felkeltettem az érdeklődésedet, és tovább olvasod, s ha így van, mindig figyelj a lelkedre közben, mert Ott lesz majd az igazság kulcsa: A VÍGASZTALÓ.

[válaszok erre: #3]	[előzmény: (1) nemthomi, 2008-08-17 18:46:26]

Haladó

nemthomi

Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226

1. Elküldve: 2008-08-17 18:46:26, Az Evangéliumok üzenete.	[395.]
Sokszor próbálkoztam Istenről beszélni emberekkel, de nem igazán sikerült megtalálnunk a közös hangot. Megtérésem után, minden szabadidőmet arra tettem fel, hogy valóban megismerjem, hogy megértsem azt az üzenetet, amit Ő küld felénk életünk minden egyes pillanatában. Szerintem sikerült, ha nem is teljes egészében. Persze a teljes tudást, talán soha nem tudjuk elsajátítani ebben az életünkben, minden esetre a keresést, kutatást, nem szabad feladni amíg élünk. És én nem is fogom. Ez az egy biztos az én életemben. Tavaly télen összeszedtem a gondolataimat, és megfogalmaztam azokat és most szeretném veletek megosztani. Remélem tetszeni fog, és bár ez a fórum elég elhagyott, úgy vettem észre azért mindíg akad egy-egy olvasója. Amit írtam, olyan mint egy könyv, úgy is van megírva, de az előszó és a bemutatkozás után, Márk Evangéliumának mondanivalóját próbálom majd megosztani veletek. Nem tudom sikerül e, volt fórum, ahonnan egyszerűen töröltek a második bejelentkezésem alkalmával, pedig nem reklámot akarok ennek a "könyvnek", sőt semmi esetre sem szeretném pénzé tenni, csak azt szeretném, ha gondolatokat ébresztene bennetek, amikre esetleg reagálhatnátok is. Ha Isten és a "fórumgazda" engedi, részletekbe bemásolnám, hogy megvitathassuk, hogy a hitünk erősödhessen, hogy gyarapodhassunk lélekben. Szerintem érdemes lesz olvasgatni. Köszönöm. nemthomi

[válaszok erre: #2]	(TÉMANYITÓ)

Haladó