Az ember jellemzői (üzenet: 3, Tudomány) |
|
|
|
Truth
Tagság: 2007-06-22 07:50:40
Tagszám: #46258
Hozzászólások: 178
|
3.  Elküldve: 2007-07-31 21:25:18, Az ember jellemzői
|
[1.] |
sok kis Teodorkával találkozom elég gyakran.
|
| | |
[előzmény: (2) petike23, 2005-12-12 15:59:54] |
|
Haladó 
|
|
petike23
Tagság: 2005-09-04 11:05:43
Tagszám: #21641
Hozzászólások: 58
|
2. Elküldve: 2005-12-12 15:59:54, Az ember jellemzői
|
[2.] |
Az ember egyik jellemző vonása, hogy a génkészlete 99 %-ban megegyezik a csimpánzéval.
Ez különösen jól megfigyelhető Teodorkán:
|
| | | [válaszok erre: #3] |
[előzmény: (1) Ritter Teodor, 2005-12-12 14:26:49] |
|
Kezdő 
|
|
Ritter Teodor
|
1. Elküldve: 2005-12-12 14:26:49, Az ember jellemzői
|
[3.] |
Ez a tanulmány az "A megbocsátás, az elnézés, a bosszú és a megértés" című tanulmányom negyedik része. Az önálló tanulmányokba darabolt részek listája:
1. Személyiségpszichológiai tanulmányok
2. A boldogság
3. A cselekvésbeni korlátozottság és a cselekvésbeni kibővítettség
4. Az ember jellemzői
5. A jutalmazás és a büntetés
6. A támadási érzelmek irányítása
7. A megbocsátás, az elnézés és a megértés
Az ember jellemzői
1. Az ember jellemzői
Az ember jellemvonásai azok a képezetei, amelyek a szociális viselkedés stratégiáiként működnek. Tehát nem sorolhatók a jellemvonások közé például a látórendszer képfeldolgozó mechanizmusai, a félelem érzelmére való képesség azonban igen. A jellemvonások két csoportba sorolhatók. Az egyik csoportba azok az ösztönszerű képezetek tartoznak, amelyek születésünktől fogva jelen vannak. A másik csoportba azok a tanult képezetek tartoznak, amelyek a környezettel kölcsönhatásban fejlődnek ki bennünk. Az utóbbi csoportba tartozó képezetek nem mindig fogalmazódnak meg explicit módon, sőt gyakran különleges teljesítménynek számít, ha valaki a felismerései révén képes kihozni ezeket az implicit jelenlétből. A japán kultúra lényeges jellemvonását tárta fel például Morita Akio akkor, amikor a "Made in Japan" című könyvében arról írt, hogy a pazarlás a japánokban a természet összhangjának szétrombolásaként képződik le.
A jellemvonások az ember jellemzői közé tartoznak, de az ember jellemzői közé a jellemvonásokon kívül még sokminden más is tartozik. Az ember jellemzője többek között a mozgásszerveinek fiziológiai felépítése, s az is, ahogyan az öröklött és tanult mozgásrutinjaival ezeket irányítja. Az ember nem jellemvonásként megjelenő jellemzőit az ember sajátosságainak nevezem.
2. A jellemzők károssága/hasznossága
A jellemzők és a jellemzőkből származó cselekedetek között vannak károsak és hasznosak. A jellemzők és a jellemzőkből származó cselekedetek között vannak továbbá károsnak tekintettek és hasznosnak tekintettek. A károsság/károsnak tekintettség és a hasznosság/hasznosnak tekintettség mindig bizonyos szempontból és a jellemző vagy cselekedet bizonyos vonatkozásában (részében vagy tulajdonságában) áll fenn. Tehát ugyanaz a jellemző vagy cselekedet különböző szempontokból és/vagy különböző vonatkozásaiban egyidejűleg lehet káros/károsnak tekintett és hasznos/hasznosnak tekintett. Az azonban minden esetben igaz, hogy a jellemzők és a jellemzőkből származó cselekedetek károssága/hasznossága annak a függvényében jön létre, hogy a jellemzők és a jellemzőkből származó cselekedetek mennyire felelnek meg a boldogság maximalizálásának.
3. A jellemzők származása egymásból
A jellemvonások sajátosságokat idézhetnek elő. Ha valaki fél az elektromos áramtól (ami egy jellemvonás), az nem fogja megtanulni a villanyszerelést (aminek ismerete egy sajátosság). Ugyanakkor a sajátosságok is előidézhetnek jellemvonásokat. Ha valaki mozgássérültté válik (ami egy sajátosság), az alattomosan agresszívvá vagy depresszióssá is válhat emiatt (ami egy jellemvonás).
4. A jellemzők megmunkálása
Egy jellemző megteremtését, átalakítását vagy megsemmisítését a jellemző megmunkálásának nevezem. Annak eldöntése, hogy egy megsemmisített jellemző helyére állítottunk-e be egy megteremtett jellemzőt, vagy inkább a jellemzőt átalakítottuk-e, sokszor csak felfogás kérdése. Ha valaki túlzottan fél a kutyáktól, majd már nem fél tőlük túlzottan, de nem is túlzottan vakmerő velük szemben, akkor mondhatjuk azt, hogy a kutyákkal szembeni gyávaság mint jellemvonás megsemmisült, és a helyére a kutyákkal szembeni bátorság, mint egy másik jellemvonás került. Mondhatjuk viszont azt is, hogy a kutyákkal szembeni gyávaság mint jellemvonás átalakult a kutyákkal szembeni bátorsággá. Az egyik jellemző másik jellemzővé való átalakulásáról akkor beszélhetünk, ha a két jellemzőnek van valamilyen lényegesnek tekintett közös vonatkozása, mint amilyennek itt a kutyákkal szembeni veszélyérzet mértékét tekintettük.
A sajátosságok és a jellemvonások között egyaránt vannak megmunkálhatók és meg nem munkálhatók. Ha valaki rövidlátó, akkor ezt a sajátosságát egy szemműtét át tudja alakítani. Ha valakinek csonka a végtagja, akkor ez a sajátossága az orvostudomány mai állása szerint legfeljebb egy művégtag által alakulhat át, de a végtag újra nem nőhet ki. Ha valaki születésétől fogva pszichopata, akkor az érzéketlenségét mint jellemvonást semmi át nem fogja alakítani. Ha valakinek egy szerelmi kudarc után megroppan az önbizalma, akkor ő ezt a jellemvonását némi odafigyeléssel általában át tudja alakítani eredeti állapotába.
Ha egy jellemzőt megmunkálunk, akkor azt a jellemzőt közvetlenül befolyásolt jellemzőnek nevezem. Ha egy jellemzőt nem tudunk közvetlenül megmunkálni, még mindig megtehetjük azt, hogy egy vele összefüggésben álló másik jellemzőt munkálunk meg. Például amikor van valakinek egy meg nem munkálható sajátossága, akkor megmunkálhatjuk egy olyan jellemvonását, amin keresztül a sajátosság fennmaradására vagy a továbbra is fennmaradó sajátosságból eredő cselekedetek fennmaradására hathatunk. Azt a jellemzőt, amellyel kapcsolatban a vele összefüggésben álló jellemzők megmunkálása által fejtünk ki hatást, közvetetten befolyásolt jellemzőnek nevezem.
Tegyük fel, hogy valaki nem tud úszni, s mi megtanítjuk. Ebben az esetben az úszni nem tudást mint sajátosságot át tudtuk alakítani az úszni tudás sajátosságává, vagyis az úszni nem tudást mint sajátosságot közvetlenül befolyásoltuk. De mi van akkor, ha azért nem tudunk valakit megtanítani az úszásra, mert víziszonya van? Ebben az esetben nincs lehetőségünk a sajátosság közvetlen befolyásolására egészen addig, amíg a víziszonyt mint jellemvonást meg nem semmisítjük. Ha sikerül a víziszonyt mint jellemvonást megsemmisítenünk, akkor azzal közvetetten befolyásoljuk az úszni nem tudás sajátosságát, mégha önmagában ettől az úszás megtanulása nem is következik be.
Ritter Teodor, 2005.11.09.
|
| | | [válaszok erre: #2] |
(TÉMANYITÓ) |
|
|
|
|
Az ember jellemzői (üzenet: 3, Tudomány) |
|
|
|
|
