kunmacho
Tagság: 2010-11-29 09:14:08
Tagszám: #90295
Hozzászólások: 2
|
1.  Elküldve:
2010-11-29 11:11:11 |
[2.] |
Tisztelt fórumozók!
Az alábbiakban egy társadalompolitikai programtervezet részletét olvashatjátok, amelynek programpontjai és irányelvei, véleményünk szerint halaszthatatlanok az ország békés jövője szempontjából.
Az NCSP. olyan súlyos, társadalmi- alkotmányos- és emberjogi kifogásokat és hiányosságokat fogalmaz meg, amelyek korrekciója elengedhetetlen a demokratikus berendezkedés a jogállamiság és a jogtisztaság kialakítása és fenntartása érdekében.
A teljes programtervezet a következő web(blog) oldalon olvasható:
http://my.opera.com/kunmacho/blog/
Felhívom mindenki figyelmét, hogy a programtervezet radikálisan szakít a jelenlegi politikai és ideológiai platformokra helyezkedő pártok által képviselt államirányítási szemlélettől, mind alkotmányjogi, mind közgazdasági értelemben. Valamint még egy nagyon fontos körülményre fel kell hívjam a figyelmet; a programtervezet bevezetője túlnyomórészt a saját értékítéleteimet és személyes véleményemet tükrözik, azonban a programtervezet további elemei isteni kegyelem birtokában íródtak.
Amennyiben a jelenlegi politikai elit, a média és a közélet szereplői a programtervezetet elutasítják, vagy megpróbálják elkendőzni a nyilvánosság előtt, akkor az országunkat valószínűsíthetően súlyos társadalmi krízisjelenségek fogják figyelmeztetni a tervezetben foglalt változtatások szükségszerűségére. (ezek egy része már sajnos jelenvaló)
A programtervezetet nyílt levélként fogalmaztam meg, a nemzetünk minden tagjához és a köztársasági elnökhöz címezve. Reményem, hogy a társadalom felismeri a programtervezetben az Igazság kardját, és a nemzetépítő szándékot, amelynek alappillére a szociális gondoskodás, és társadalmi szolidaritás.
Nemzeti Cselekvési Program.
Az életfogytig tartó börtönbüntetés eltörlése.
- A büntetőszankció eltörlésének kezdeményezése a Köztársasági Elnöknél.
Amennyiben az elnöki jogkör nem terjeszthető ki erre az esetre, akkor kezdeményezni az Országgyűlés általi eltörlését, illetve a szükséges törvényességi korrekciót.
Indoklás:
A közelmúltban a magyar parlament törvénybe iktatta az életfogytig tartó börtönbüntetést, amely azóta az igazságszolgáltatásban alkalmazott büntetőszankció. Véleményem szerint ez a büntetőszankció súlyosan sérti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megfogalmazott alapelveket, az EJENY 5. cikkelye alapján embertelennek minősül.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának vonatkozó cikkelye:
( Forrás: Magyar ENSZ Társaság honlapja.)
http://www.menszt.hu/informaciok/emberi_jogok/az_emberi_jogok_egyetemes_nyilatkozata
5. cikk
Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.
Az életfogytig tartó börtönbüntetés végérvényesen megfosztja az elítélt személyt a társadalomba való visszatérés lehetőségétől.
Az agresszivitását uralni képtelen vagy a gátlástalanságba és kegyetlenségbe süllyedt ember elkülönítése a társadalom többi tagjától indokolt. Ez az elkülönítés mindaddig indokolt marad, ameddig az elítélt mentalitásában és gondolkodásában ezt a lelkületet hordozza. Azonban azt feltételezni, hogy az ilyen mentalitást hordozó ember soha nem képes azt levetkőzni és ezért életfogytig elszeparálni a társadalomtól, igen súlyos tévedésnek minősíthető. A másik indok, amely arra hivatkozik, hogy a többi deviáns embert elrettentse a bűnelkövetéstől, pedig kifejezetten kegyetlennek minősíthető. Egy emberélet kárára nem statuálható példa elrettentésként.
Az ember értelemmel és lelkiismerettel bíró lény, amelyből következik, hogy az értelmén és lelkiismeretén keresztül, megfelelő értelmi ráhatással meggyőzhető a békességes élethez szükséges viselkedési normák fontosságáról. Amennyiben az elkülönítés alatt lévő elítélt belátásra jut, és az elhatározása a békességre való törekvés tekintetében megszilárdul, akkor a továbbra is fenntartott elkülönítése a társadalomtól indokolatlanná válik.
EJENY: 1. cikk
Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
A Magyar Köztársaság üzenetet intéz minden nemzethez, valamint szándéknyilatkozatot tesz a következő diplomáciai lépések tekintetében:
-- A Magyar Köztársaság felfüggeszti diplomáciai kapcsolatait minden olyan országgal, ahol érvényben van a halálbüntetés, az életfogytiglani börtönbüntetés, és az elítéltek vagy bebörtönzöttek kínzása, vagy megalázása, 72 órás várakozási idővel.
-- A nevezett büntetőszankciók felfüggesztésének elmaradása esetén, a Magyar Köztársaság az érintett országgal a diplomáciai kapcsolatait megszakítja. (A diplomáciai mandátumok megszüntetése.)
-- A Magyar Köztársaság a diplomáciai kapcsolatait megszakítja minden olyan országgal, ahol nem törlik végérvényesen a nevezett büntetőszankciókat. 30 nap várakozási idővel.
-- A Magyar Köztársaság a diplomáciai kapcsolatait megszakítja minden olyan országgal, ahol a nevezett büntetőszankciók bevezetésre kerülnek.
-- A Magyar Köztársaság a diplomáciai kapcsolatait felfüggeszti, minden olyan országgal, ahol nem születik szándék nyilatkozat, mindennemű tömegpusztító fegyverek leszerelésére, 1 hónap várakozási idővel.
-- A Magyar Köztársaság a diplomáciai kapcsolatait megszakítja, minden olyan országgal, ahol a tömegpusztító fegyverek leszerelése nem kezdődik meg 1 éven belül.
Menedék, tartózkodás és letelepedés biztosítása, minden halálra ítéltnek, és életfogytiglanira ítéltnek, illetve minden valós és valótlan bűnelkövetőnek, akit országában kínzásnak, kínvallatásnak, megalázó büntetésnek tettek ki, vagy a nevezett büntetőszankciók fenyegetik.
(A menekült vagy menedéket kérő bűnelkövető, aláveti magát a magyar büntetés-végrehajtás szabályainak.)
Önkéntes közteherviselés bevezetése. (A törvényi kötelezettségként kirótt közteherviselés eltörlése.)
Indoklás:
A törvényi kötelezettségként kirótt közteherviselés sérti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megfogalmazott alapelveket, az EJENY 22. és 25. cikkelyében megfogalmazott lét- és szociális biztonság megteremtésének feltételeit súlyosan akadályozhatja és korlátozhatja, illetve az embert alapvető döntési jogosultságától megfosztja.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának vonatkozó cikkelye:
( Forrás: Magyar ENSZ Társaság honlapja.)
http://www.menszt.hu/informaciok/emberi_jogok/az_emberi_jogok_egyetemes_nyilatkozata
22. cikk
Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy - az államok erőfeszítései és a nemzetközi együttműködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erőforrásaival - a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.
25. cikk
Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.
Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül.
Bármely ember a létfenntartásának érdekében folytatott cselekedeteihez való hozzájárulásra vonatkozólag, más emberre semmilyen formában nem gyakorolhat kényszert.
Ezért a közterhekhez való hozzájárulás elhatározása és annak mértéke, az adott személynek személyes döntési és mérlegelési jogosultsága. Ez a döntési és mérlegelési jogosultság semmilyen körülmények között és semmilyen indokból nem vonható meg az adott személytől. A közterhekhez való hozzájárulás szándékának mérlegelése az embertől elidegeníthetetlen alapjog. Azon személy, aki döntése nyomán, valamely okból nem járul hozzá a közteherviseléshez, nem követ el törvénytelenséget és nem követ el feltétlenül erkölcstelenséget sem, ezért a közteherviselés nem képezhet törvényi kötelezettséget.
Új alkotmány létrehozása és új törvénykönyv létrehozása, amely a jogtisztaság talaján áll.
Megjegyzés: A hatályos magyar alkotmány jelenleg is tartalmaz olyan kitételeket, amelyek szembe helyezkednek az elemi emberi jogokkal, különösen a hadkötelezettségre és a hadiállapotban és a rendkívüli állapotban az állampolgárra rárótt kötelezettségekre vonatkozó kitételek.
Például:
- 70/H. § (1); (2); (3); (4); (5);
- 70/I. §;
- 70/J. §;
- 2. § (3)
Valamint számos olyan törvény van hatályban, amely torz és hibás, illetve szándékosan eltorzított jogi szemlélet terméke.
Az alábbiakban felvázolásra kerül néhány, az igazságszolgáltatásban jelenleg rosszul értelmezett és alkalmazott büntetőszankciót helyettesítendő értelmezés.
(Az értelmezéseknek nem minden eleme jogi visszásság felvázolása, és az értelmezések nem terjednek ki minden, a tárgykörre vonatkozó törvényességi megállapításokra, azok csak helyenként jelzik a jelenlegi vonatkozó szabályozás hibás voltát.)
-- Balesetekben érintett személyek esetében, amennyiben a szándékosság és/vagy a veszélyeztetés szándékossága kizárható, a baleset előidézése nem vonhat maga után büntetőjogi felelősségre vonást és eljárást. Kártérítési eljárás sem indítható.
-- Baleset esetén, a balesetben érintett személyek bármelyike, bármely okból a baleset helyszínét elhagyja, és/vagy a segítségnyújtást és/vagy a segítségkérést elmulasztja vagy elodázza és utólagosan a baleset bekövetkezésének tekintetében a szándékosság hiánya megállapítást nyer, azok cselekménye nem vonhat maga után sem büntetőjogi vizsgálatot sem eljárást. (ha nincs szándékosság a baleset körülményei nem firtathatóak.)
- A balesetben érintett személyek bármelyike, mindaddig nem vonható be a baleset körülményeinek vizsgálatába, ameddig az önként nem veti alá magát a vizsgálatnak.
- Ezt a vizsgálatot végző személyek mindegyike köteles a vizsgálat megkezdése előtt a vizsgálatba bevonandó személy tudomására hozni és a vizsgálatot csak igenlő válasz megtétele esetén kezdheti meg.
- A vizsgálat szándéka kizárólag két alkalommal közölhető a vizsgálatba bevonandó személlyel, de a baleset helyszínén csak egyetlen alkalommal tehető meg.
- Amennyiben a vizsgálat kezdeményezését elutasító válasz vagy jelzés követi, de a későbbiekben a vizsgálatba bevonni kívánt személy maga kezdeményezi a vizsgálatban való részvételt, arra hajlandóságot mutat, akkor természetesen a vizsgálat megkezdhető.
- A vizsgálat szándékának közlése után, elutasító válasz vagy kommunikáció, vagy magatartás esetén, vagy nem értelmezhető kommunikációs és/vagy metakommunikációs cselekmény vagy magatartás esetén a vizsgálatot kezdeményező személy a vizsgálatra vonatkozó semmilyen további intézkedést nem kezdeményezhet.
-- Bármely ember a létfenntartásának érdekében folytatott cselekedeteihez való hozzájárulásra vonatkozólag, más emberre semmilyen formában nem gyakorolhat kényszert. Ezért az összes ilyen törvényi kötelezettséget megfogalmazó törvény vagy rendelet törlendő.
Például:
- Gyermekkel rendelkező szülők egzisztenciális elkülönülése esetén, gyermektartási hozzájárulás és más egyéb anyagi hozzájárulás, a másik félre vonatkozólag, törvényi kötelezettségként nem fogalmazható meg.
A másik fél/felek létfenntartásához való hozzájárulás elhatározása és annak mértéke és mikéntje, a hozzájáruló fél mérlegelési és döntési jogosultsága, attól semmilyen körülmény nem foszthatja meg.
A hozzájárulás szándéka vagy formája a gyermekkorúság időszakában a másik fél részéről bizonyos szintig elhárítható.
- A közteherviselés és adóztatás bárbej formája, amely törvényi kötelezettségként került megfogalmazásra.
A burkolt adónemek sem törvényesek, például: ÁFA, jövedéki adó, termékdíj, és a kötelező érvénnyel fizettetett szolgáltatási díjak.
- A közmunka és a társadalmi munka vagy tevékenység bármely formája, amely törvényi kötelezettségként került megfogalmazásra.
Például: Hadkötelezettség, hadiállapotban és rendkívüli állapotban vagy katasztrófahelyzetben az emberre rárótt bármely kötelezettség, tankötelezettség, beszolgáltatási kötelezettség.
Azon anyagi/vagyon ellen elkövetett bűncselekmények elkövetői, akik önként feladják magukat a hatóságnak, és a cselekményük közvetlenül vagy közvetve nem eredményez súlyos testi vagy egészségi károsodást,
(a fenti meghatározásban a mentális/pszichés terhelés is figyelembe veendő, pl. fegyveres rabló nem tartozhat ebbe a kategóriába.) azok büntetőjogi szankciójában az elzárás/börtönbüntetés nem szerepelhet, feltételes és felfüggesztett módon sem. Azokra olyan szankciók kiszabása kívánatos, amely a társadalmi integrációt nagymértékben segíti, előmozdítja. Például: felajánlott és/vagy önként vállalt társadalmi munka, iskolai képzésben oktatásban (szakma elsajátításában) való részvétel.
A társadalmi munka lehet fizetett, amely a költségvetésből finanszírozható. (állami és/vagy önkormányzati és/vagy más civil szervezet által és/vagy magánforrásból is finanszírozható, az oktatásban továbbképzésben való részvétel hasonlóképpen.)
A prostitúció, mint büntetőjogi kategória nem értelmezhető.
A futtatás, mint büntetőjogi kategória nem értelmezhető.
- Ha a prostituált személy, önként, minden testi és/vagy lelki kényszertől mentesen átadja a prostitúcióból származó anyagi javait egy másik személynek, az sem a prostituáltra sem a másik személyre vonatkozólag, önmagában nem képezheti büntetőszankció tárgyát.
- A prostitúcióra való kényszerítésben a testi és lelki terrorizálás/kényszerítés/fenyegetés/presszió valamely formája szankcionálható.
- Az érzelmi zsarolás magánügynek minősül, ezért ebben az esetben büntetőszankció csak akkor szabható ki, ha a zsaroló fél a súlyos testi sértést elköveti.
- A prostituáltnak nyújtott személyes „védelem”, és a szállásadás, csak akkor szankcionálható, ha a védelemre és a szállásadásra vonatkozólag a kényszerítésnek valamely formája bizonyítható.
Azon személyek, akik érintettek bűnelkövetésre-, bűncselekményre-, felfogásával össze nem egyeztethető erkölcstelenségre kényszerítésben (ebbe beletartozhat az érzelmi zsarolás is, házastársak esetében is.), azok közvetlenül és közvetve is törvényes védelmet kérhetnek. A „törvényes megbízott(ak)” a rendelkezésére álló eszköz és feltételrendszer birtokában igyekszik ezt a törvényi védelmet érvényesíteni.
(A fenti kijelentés nem csak a prostitúció vonatkozásában érvényes.)
A homoszexuális és a többi, a szexuális beállítottságát tekintve nem monogám heteroszexuális emberek, törvényes úton örökbe fogadhatnak fiatalkorú személyt. (14. évét betöltő fiatalt). Az örökbefogadandó személy egyértelműsíthető nyilatkozata szükséges feltétele az örökbefogadásnak.
A magzatvédelemre és az abortuszra vonatkozó törvényi szabályozás.
- A két területen a jog által alkalmazott retorzív elemek megszüntetése.
- A jogi eljárás alá vont, érintett személy, egyszemélyi vagy több emberből álló mentor/segítő/felkészítő/előkészítővel történő elbeszélgetésre felszólítást kap, ahol eligazítást és tájékoztatást kap a terápián/gondozói ellátásban való részvétel lehetőségeiről. A megjelenés nem kötelező.
(Lelki gondozás; lelki vezetői gondozás; családterápia; életrendezés terápia; életvezetés terápia; lelki segély szolgálat; édesanya otthonok; szülő otthonok; kismama tanfolyamok; szülésre való gyakorlati (és lelki) felkészítés stb.)
- Az összes terápiás és gondozói ellátás és szolgálat az állami költségvetés által 100%-ban finanszírozható/térítésmentes.
- Súlyos* magzatkárosodás és nemi erőszak esetén, az édesanya kizárólagos joga az abortusz kezdeményezése.
- A magzatelhajtásra nem kötelezhető semmilyen egészségügyi foglalkozású személy, azt csak egyszemélyi döntés alapján, önkéntes alapon végezhető el.
(A magzatelhajtást elvégző személy és az abortuszon átesett személy valamint az abortuszt bizonyos esetekben harmadik személyként kezdeményező személy a fenti két esetben és az alábbi összefüggésben törvényileg nem szankcionálható.)
- Az egészséges és a súlyosan károsodott kategóriába nem sorolható magzatot abortáló egészségügyi vagy dilettáns személy, büntethetőségi, büntetőjogi felelősség megállapítása esetén, hasonló szankcióban részesül, vagyis felszólítást kap, lelki vezető (lelkész) vagy más, teológiailag képzett szakemberrel történő elbeszélgetésre, vagy írásba foglalt teológiai értekezést vehet át, amely a megfogant élet életszentségére vonatkozó teológiai alapvetéseket tartalmazza. A felszólításnak nem köteles eleget tenni az érintett személy. A felszólítási aktust, az ateista vagy szakrálisan közömbös szemléletű felszólításra jogosult személy nem köteles megtenni.
Személyes megjegyzés:
A fenti értelmezés, súlyos magzatkárosodás és nemi erőszak esetén az édesanya számára biztosítja az abortusz melletti döntés lehetőségét, azonban ez nem jelenti azt, hogy az abortusszal ezekben az esetekben egyetértek vagy indokoltnak tartom.
Kinyilvánítom azon véleményemet, hogy a megfogant élet szent.
Ezért az üzenetem, minden hasonló élethelyzetbe került édesanya számára, hogy ne abortálja magzatát semmilyen körülmény okán, akkor sem, ha az erőszakos cselekedet következtében fogant, vagy ha a magzat súlyos egészségkárosodással jöhet csak a világra. Ha az édesanya úgy érzi, hogy nem képes vállalni az ilyen körülmények miatt világra jött gyermek felnevelésének vagy gondozásának érzelmi vagy anyagi terheit, akkor az örökbefogadás vagy az állami gondozás intézménye biztosítja az így világra jött kisgyermekek számára a róluk való gondoskodást.
Az eutanáziára vonatkozó szabályozás.
- Az aktív eutanázia alkalmazása erkölcsileg nem helyeselhető.
- Az élet elvesztését feltételező betegséggel vagy fogyatékossággal bíró, kommunikációra képes beteg döntése alapján, a beavatkozás, gyógykezelés, rehabilitációs kezelés vagy terápia megszüntethető/megszüntetendő vagy lecsökkenthető/lecsökkentendő.
-- Nagyon fontos: A beteg érzelmi alapú döntése nyomán a valós szándék (az életben maradás vagy gyógyulás) rejtve maradhat, illetve a betegséggel kapcsolatos információk hiánya vagy rosszul történő értelmezése, vagy más rosszul értelmezett körülmény is a beteg döntésének alapja lehet, ezért a passzív eutanázia mellett döntő beteg esetén, az orvosnak (ellátónak, gondozónak) nagyon körültekintően kell a döntés meghozatalában közreműködnie és a beavatkozást, gyógyászati vagy rehabilitációs kezelést elhagyni, megszüntetni vagy lecsökkenteni.
- A kommunikációra nem képes beteg esetében, kizárólag a kezelő orvos vagy orvosi személy döntése nyomán hagyható el, szüntethető meg vagy csökkenthető le a gyógyászati vagy rehabilitációs kezelés.
Azok az elítéltek, akik olyan bírói ítélet nyomán kerültek bebörtönzésre vagy más büntető jellegű szankcióban részesültek, amelyek jogszerűsége és törvényessége kifogásolható, azok elzárásának vagy szabadságuk korlátozásának, valamint a rájuk kirótt büntetéseknek azonnali hatályú megszüntetése, feloldása.
Például:
- (lásd a fentebbi értelmezéseket.)
- Hadkötelezettség elutasítása.
- Alternatív katonai szolgálat elutasítása.
- Társadalmi (köz) munka elutasítása.
- Beszolgáltatási kötelezettség elutasítása.
- Tankötelezettség elutasítása.
- Kötelező védőoltás elutasítása.
- Nagy nyilvánosság előtt elkövetett holokauszt tagadás.
|
| |
|
[válaszok erre: #2]
|
(TÉMANYITÓ)
|
|
