Helyesek a "lihegő csajok".
nOiTit én soha nem merem az utcán elengedni, félek hogy nem jönne vissza hozzám. A kert viszont több mint 1000 nm-es. Ott nagyokat tud futkározni. Az első "szabad" napján annyira elfáradt, hogy itthon már vacsorázni se volt ereje, éhen aludt el.
Most hoztam haza, de már hallom a szuszogását.
Képtelen vagyok bármilyen normális emberi cselekedetre. Még mindig az aznap esti sokk alatt vagyok.
Egyedül a kutyus az akiért teszek valamit.
Most itt nagyon hideg vihar van, ezért nem vagyok lent vele a kertben.
Én változatlanul vagyok. nOiTi sokat változott. Már nem az a vigyori, játékos kiskutya. Azt hiszem csak elfogad, de nem ragaszkodik hozzám. Az erőm egyre fogyott és már nem tudtam vele sétálni. Mindig rohant volna, én meg elestem vele állandóan. Ezért a közelben kibéreltem egy lakatlan ház kertjét. Reggel 6-kor leviszem és estig ott van. Sokat ott vagyok én is. A kenneljét is oda vitettem. Este örömmel jön haza, az előszobában van a kosara, rögtön belefekszik és reggelig meg se moccan.
Kedves Ági!
Még nem tudom. A rendőrség ilyen esetben hivatalból nyomozást indít. Kb. 2 hete behívattak, hogy ismertetik velem, de a nyomozó úgy döntött, állapotomat tekintve, hogy későbbre halasztja.
Nekem őróla szólt az elmúlt 26 év és a következő 26 évem is róla szólt volna.
a nekrológja:
http://oriasmail.citromail.hu/dl/?tid=99dc655f86ba0baef0d94fd7f2df18c37 Üdvözlettel: Kenyeres Lívia
Noiti is nagyon szomorú.
Velem van, most is itt ül a lábamon.
Nem tudom milyen sorsa lesz majd.
Zolti nagyon szerette. Ha ő jelen volt én nem kellettem neki. Most is sokszor figyel kifele a hangokra, nagyon várja őt.
Hiányzik neki a futás. Sajnos én nem tudok vele futni, csak sétálni, de őneki olyan nagy a mozgásigénye, hogy ránt, húz magával.
Borzasztók Zolti nélkül az esték. Azóta még nem is ettem rendesen. Amit akkor főztem, meg vásároltam, elajándékoztam másnap.
Kedves kutyabarátok!
Én nokain, rendes nevén Mihály Zoli édesanyja vagyok. Szomorú hírt kell közölnöm veletek. Zoli szerda estén váratlanul elhunyt. A kutya csak sír én is. Nálam van és egymáshoz bújva csak sírunk, sírunk.
Ez az oldal nyítva maradt a gépében és még csak most, miután megírtam a nekrológját a papnak, lett erőm, hogy felmenjek erre az oldalra.
Búcsúzik a kutyabarátoktól is.
Szerencsére jellemében is maradt férfias! Kutyákkal abszolút domináns, de dominánsan bugyután játékos és ettől minden kutya megrémül és rátámad, ő meg csak magánrodeozik körülöttük, amitől még jobban megijednek... A minap egy idős házaspár sétáltatta miniterrorgéphez rohant oda vagy 100 méterről, én ugye lassabban, hát mit ne mondjak volt nagy riadalom, közölte is a nénike, hogy fel fog jelenteni, meg le is fogja ő maga lőni ha még egyszer szabod sétáltatom. Jelzem este 10kor lakott területtől sok méterre a város szélén voltam, egy bringapályán vele. Na mindegy. Továbbá a nyanya azt is közölte, hogy őket "ez a kutya" megtámadta. Kérdem én: Mit csinált? Csak körberhonta önöket. De hogy majdnem megharapta a kis szart, mondom ő nem harap meg senkit. De hogy ha nem is harapja meg, ráfog. Ráfog? Mivaan? Aztán félhangosan, hogy a közeli lakótelepen is felébredjenek a korán fekvők megsúgtam neki, hogy miként nézne ki a vacka(aki persze anyuci kezéből vicsorgott), ha egy ilyen kutya "megtámadná". Eddigre a papa aki egykor hős családfő lehetett, harcmodorából ítélve, már Noitival finoman, de lepacsizott, aztán granny-t leoltva hazaindultak. Még mami arcoskodott pár méterről, de papa a helyzet magaslatán állt! Csatt! neeem
A sebe vagy másfél hétig totál nyitva volt, 2hétig volt fent velem a lakásban e-miatt. A "hentesünk" szépen ellátta szegény baját, de már fittebbek vagyunk, mint valaha! És továbbra is mindent lepislünk az utcára kiérve!
Hehe, élőben nem olyan nagy, vagy fene tudja... De karakteres az tutkós! Nem nagyon van mihez viszonyítani, semmi ilyen jellegű kutya nincs a haveri környezetben... sajna! pedig kéne a játszótárs! Néha olyan picikének látom! Amúgy normál állapotban 25 kg kb, meg 49-es mar asszem.
Hú hallod, nagy csoda, h túlélte... Nagyon kemény a második kép...
Na megyek, tanulok egy kis EU jogot, meg közigazgatást... Lassan vizsgák és mindig "elcseszem" az időt a neten... meg mindent csinálok tanulás helyett, most mosógépet szereltem pl.. U, lehet ebédelek előtte...
fél centi mély, azaz teljesen nyitott a zacsi, szal ettől mélyebb nem is lehet, pár nap múlva, ha varosodik akkor okés, de most nem, de azért köszi az ötletet, később jó lesz az!
csak beadtam a derekamat! túl sokan javasolták egyértelműen, így mondom biztos tényleg mindenkinél beválik, egyedül azzal volt a bajom, h amúgy is alultáplált volt és nem emrtem tovább éhetzetni, mert, MERT nem bíztam tutira a módszerben, de nem volt más már hátra, kipróbáltam és okés tutira!
Szia! A Bepa-t nem tenném félcentis mély sebre! Horzsolásokra, varratokra estleg, de inkább varr-okra igen, hámképző, de mély sebbe, kötőszövetbe nemnem!!
a fülét? hátőőő 2milliárd éve már lassan... Ha leveszem, akkor 1-2 nap és Joda fülei leszenek, vannak is ilyen képek! néha pár nap szünetet tartok, pár havonta. Másfél éves korái próbálkozok, aztán majd lesz, ahogy lesz. Ugye a csontjai, meg porcai is még éppencsak fejlődésben vannak, még van esély rá, h beálljon. Amúgy van benne picike súly, pár grammos ez szépen segít neki, ha érdekel lerajzolom, vagy legközelebb, ha ragasztom lefotózom, hogyancsinálom, nagy spéci már a móóóuccer! És ami fontos, h egyáltalán nem zavarja, nagyon megszokta már, kötözésnél, ha kész az egyik, már tartja a másikat is... Ugyanígy a lábtörlésnél is, egyik láb másik láb, harm... így mondom és forog tartja, várja, tűri! :) Meg a gyógyszerek, vitaminok beadását sem bízom az evésre, kézzel tolom le neki, ha már látja a vitamint, szólok, leül velem szembe, mondom nyisd ki szépen kicsi szád, kicsit vonakodik, de ha már ott a kezem akkor kitátja! Mondhatni együttműködő...
Ránevelődtem erre én is és tényleg működik! Még asszem Te is adtál tanácsot! :)
A lényege, hogy egy egészséges kutya úgysem hal éhen ha minden nap kap ételt. Jól mondom? Nekem noiti sokkal soványabb volt, amikor hagytam csipegetni, sokkal sokkal... és mindig reménykedtem, h hátha eszik.. én kis naív... Kifejezetten igényli, hogy éhes legyen, nem elég erős benne az érzés gyárilag, így nekem kellett felerősíteni. Szilva említette, aki az ideiglenese volt, h valszeg hamar lett leválasztva és a korai szocializáció (mint pl evés, evés közbeni versengés - ösztönélesztés ezeket én mondom :] ) hiányos, vagy elmaradt! Én is érzem ezt, mert ha kiskorában meg kellett volna küzdenie a tesókkal komolyabban, akkor nem így venné szerintem. Az evésnél még régebben hagyta másik kutyának is, h belegyen és ő meg éhesen nézte, de b@szott enni, viszont, ha egy hétig lett volna egybezárva a kutyával és egy hétig megeszi előle, akkor tuti nem hagyta volna, ha több kutyám lenne ezt megjátszottam volna... De így marad ez a mindenkinél bevált téma. De úgy érzem a korai szoc ilyen irányú hiányosságát 100%osan már nem tudom soha helyrehozni... De eszik, ez a lényeg és ezt így általánosságban mondom.
Úgy ragasztottam, hogy ami akar ki tud folyni végülis, csak ne rántódjon szét, és ezt is max és nagyon max 2 napig, hogy vmennyit heggedne bentebb, mert elég brutál, vagy fél cenitre néha belátni... Nem merem nyitva hagyni!
/ 24 
Elküldve:
2011-07-14 22:16:45
Nálunk sztem hamarabb ette volna meg a zsákot Noiti, mint a tápot! 
De nem panaszkodom, most már nem sovány kicsit sem! Csinos. 
Szerencsére jellemében is maradt férfias! Kutyákkal abszolút domináns, de dominánsan bugyután játékos és ettől minden kutya megrémül és rátámad, ő meg csak magánrodeozik körülöttük, amitől még jobban megijednek... 
Olyan kis natural, de legalább nem Yoda! 
Ú, az a nyakörv ütős! Szeretnénk mi is, vmi hasonlót! Bár van szép nyakékünk 
Ha leveszem, akkor 1-2 nap és Joda fülei leszenek, vannak is ilyen képek! 
Nem merem nyitva hagyni!