| Találatok száma: 226 üzenet |
|
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
50.  Elküldve:
2008-09-18 05:33:42 |
[176.] |
Egy megszállott gyermek meggyógyítása
14Amikor visszatért a tanítványokhoz, látta, hogy nagy népsokaság tolong körülöttük. Írástudók vitatkoztak velük. 15Mihelyt az emberek észrevették, elcsodálkoztak, majd eléje siettek és üdvözölték. 16Megkérdezte tőlük: "Miről vitatkoztok velük?" 17Valaki megszólalt a tömegből: "Mester, elhoztam hozzád a fiamat, akit néma lélek szállt meg. 18Amikor hatalmába keríti, a földhöz vágja, habzik a szája, csikorgatja a fogait és megmerevedik. Már szóltam tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták." 19"Ó, te hitetlen nemzedék - válaszolta -, meddig maradjak még körödben? Meddig tűrjelek benneteket? Hozzátok ide hozzám!" 20Odavitték. Mihelyt a lélek meglátta, nyomban gyötörni kezdte (a fiút), úgyhogy az a földre zuhant s habzó szájjal fetrengett. 21"Mióta szenved a bajban?" - kérdezte apját. "Kicsi kora óta - válaszolta. - 22Sokszor tűzbe meg vízbe kergette, csakhogy elpusztítsa. Ha valamit tehetsz, segíts rajtunk, és légy részvéttel irántunk." 23Jézus így felelt: "Ha valamit tehetsz?... Minden lehetséges annak, aki hisz." 24A fiú apja erre felkiáltott: "Hiszek! Segíts hitetlenségemen!" 25Amikor Jézus látta, hogy egyre nagyobb tömeg gyűlik össze, ráparancsolt a tisztátalan lélekre: "Néma és süket lélek, parancsolom neked, menj ki belőle, és ne térj többé vissza belé!" 26Az felordított, s heves rángatások közepette kiment belőle. A fiú olyan lett, mintha halott volna. Sokan úgy vélték, hogy meghalt. 27Jézus azonban megfogta a kezét, felsegítette, s a gyermek talpra állt. 28Amikor bement a házba, tanítványai külön megkérdezték: "Mi miért nem tudtuk kiűzni?" 29"Ez a fajta nem megy ki másként, csak imádság és böjt hatására" - felelte.
M: 14 – 29.
Természetesen most sem földi betegségre kell gondolnunk. Persze a szemléletes írásmódból következően, bizonyára sokan véltétek felfedezni az epilepszia nevű betegséget. Mégis azok után, amikről eddig beszéltünk, érdemesebb ezt a kórt is ördögnek neveznünk, mégpedig azért, mert ez is a lélek betegsége. Még mielőtt azonban ezt elmondanám nektek, nézzük meg, hogy Jézus vajon miért is hívja magát az Ember Fiának? Bizonyára többen közületek olvastak már erről szóló magyarázatokat a Bibliában, vagy egyéb teológiai indíttatású művekben. Én viszont abban reménykedem, hogy amelyikőtök idáig elért ennek az írásnak az olvasásában, az már nem elégszik meg olyan magyarázatokkal, amelyek akkoriban használt kifejezésként, vagy szokásokkal próbálja ezt értelmezni, mert már elhiszi, hogy a Szentírásban, minden a Lélekről szól. Nos az előzőekben már tárgyaltuk, hogy a Biblia az embert, általában a lelkére értelmezi. Azt is beszéltük, hogy egyes metaforák nem feltétlenül azt jelentik minden egyes részben. Itt az alkalom, hogy az embert, más értelemben nézzük. Még pedig úgy, hogy itt most a földi értelemben vett testre kell gondolnunk. Mert a testünknek a Fia, maga a Lelkünk. Hiszen Jézus is azt mondja, hogy: „az Atya Énbennem, és Én az Atyában vagyok”. Tehát a lelkünket úgy kell kezelnünk, mint ha a saját fiunk lenne, hiszen az Úr is úgy kezeli Azt, mint a Saját gyermekét. Ha pedig ilyen értelemben nézzük ezt a részt, akkor azt is észre kell vennünk, hogy azaz ember nem a saját fiát akarta meggyógyítatni. Nem a földi testének a fia volt beteg, hanem az ő saját lelke. És bizony az apostolok hiába is akarták neki elmagyarázni, hogy miről is szól az Ige, nem sikerült vele megértetniük. Bizony – bizony. Ha valakinek gyerekkorától fogva nem magyarázzák el, hogy Isten Örökkévaló, hogy Ő Szeret csak igazán, hogy bármi is történjen velünk Ő ott van és Segít, akkor az a lélek hiába nő fel, a lelke állapota ahelyett, hogy javulna, csak romlani fog. Olyan lesz, mint egy epilepsziás, aki csak rángatózni tud, megmerevedik, Isten Törvényeit semmibe véve cselekszik. Az ilyen lelkeknek nagyon nagy segítségre van szükségük. És ha mi nem vagyunk kellő képen felkészülve, nem is fogunk tudni, segíteni rajtuk.
Mert ahhoz, hogy az ilyen betegségben szenvedők megértsék az Urat, nekünk magunknak is sokat kell tanulnunk, hogy úgy el tudjuk nekik magyarázni az Igét, hogy ők is biztosan megértsék. 19"Ó, te hitetlen nemzedék - válaszolta -, meddig maradjak még körödben? Meddig tűrjelek benneteket? Hozzátok ide hozzám!" Tehát, ne várjunk segítséget Istentől, ha mi magunk ezért nem teszünk semmit, mert ezzel nem keltünk előtte jó benyomást! Azt, hogy mit is kellene tennünk, mi már nagyon jól tudjuk. Hát tegyük is meg Érte, magunkért és mindenkiért, hogy Kiérdemelhessük az Ő Bizalmát, hogy Megjutalmazhasson minket az Ő Akarata szerint! Ámen.
|
| |
|
[válaszok erre: #51]
|
[előzmény: (49) nemthomi, 2008-09-17 07:56:57]
|
|
Haladó  |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 49. Elküldve:
2008-09-17 07:56:57 |
[177.] |
Tizenkettedik fejezet:
Jézus színeváltozása
2Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, s csak velük fölment egy magas hegyre. Ott átváltozott előttük. 3Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle ványoló nem képes így ruhát kifehéríteni. 4Egyszerre megjelent nekik Illés meg Mózes, és beszélgettek Jézussal. 5Péter így szólt Jézushoz: "Mester! Olyan jó itt lenni! Hadd verjünk három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek." 6Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak ijedve. 7Ekkor felhő ereszkedett alá, s árnyéka rájuk vetődött. A felhőből szózat hallatszott: "Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!" 8Mire körülnéztek, senkit sem láttak a közelükben, csak Jézust. 9A hegyről lejövet megparancsolta nekik, hogy ne mondják el senkinek, amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a halálból. 10A parancsot megtartották, de maguk közt megvitatták, hogy mit jelenthet: A halálból feltámad. 11Azután megkérdezték tőle: "Miért mondják az írástudók, hogy előbb el kell jönnie Illésnek?" 12Ezt válaszolta: "Igen, előbb eljön Illés, és mindent helyreállít. De az is meg van írva az Emberfiáról, hogy sokat kell szenvednie és megvetésben lesz része. 13Azt mondom nektek, hogy Illés már eljött, de kényük-kedvük szerint bántak vele, ahogy előre megírták róla."
M: 2 – 13.
Hat nap múlva, Jézus fölment a Hegyre három tanítványával. Vajon milyen Hegyre és vajon miért pont hat nap múlva? Ha még emlékeztek mit Teremtett az Úr a Hatodik napon, akkor azt is tudjátok már, hogy mit akart Jézus a három tanítványával közölni. Bizony az embert, azaz a lelküket akarta Megteremteni. Ami itt annyit tesz, minthogy megértetni a teljes Igazságot, a teljes Isteni Törvény mibenlétét. A Hegy metaforája pedig a Sion, azaz a Szent Hegy. Márpedig ha valaki fel megy ennek a Hegynek a tetejére, /ami maga az Isteni Törvény / és másokat is képes felvezetni oda, akkor nem is kell azon csodálkoznunk, hogy Annak a Lelki Ruhája olyan fehérnek látszik, amilyet ember még nem látott. Tehát, ennek a három tanítványnak elmagyarázta a teljes Igét, és ők ezt megértve, világosan láthatták azt a Ruhát, amelyet mindannyiunknak hordanunk kellene. Nekik már elmondhatta, hiszen volt elég erejük, hogy felmenjenek azokba a magasságokba, ahonnan már minden érthető, minden látható. Mózes és Illés is ott volt. Tehát Jézus elmagyarázta, megértette az Apostolokkal, hogy az Ószövetség ugyan azt Írja, mint amit Ő mond. Hiszen Jézus nem Új Vallást alapított, hanem csak lemosta az Ősi vallásra rátapadt gonosz emberi gondolatokat. Megtisztította az Ószövetség magyarázatát a dogmáktól, emberi parancsoktól. Mert az Úr Parancsai semmit sem változtak az idők folyamán, csak mi emberek akarjuk ezt hinni, hogy látszólag könnyebbé tehessük a földi ittlétünket. Azzal sem törődve, hogy ezzel éppen az Isteni Törvényeket hamisítjuk meg. Ne higgyétek, hogy ez csak a Zsidók bűne. Hiszen ezt a hibát a mai napig elkövetjük mi magunk is. Hiszen ha őszintén belegondolunk, hogy mennyi időt szánunk az Istenre, és mennyit a világra, akkor rájövünk, hogy mi magunk vagyunk a farizeusok. Akkor rájövünk, hogy lustaságunkból kifolyólag olyanok vagyunk, mint az írástudók. Akik ahelyett, hogy megpróbálták volna megérteni az Úr Törvényeit, a saját gondolataikról állították azt, hogy az Úr akarja velünk közölni. Így érünk el, a vak vezet világtalant élethez. Nem hiszem, hogy egy magát kereszténynek valló ember, ezt akarhatja. Mert ezen a világon semmi sem lehet számunkra fontosabb, mint az Úr! Még ha egyesek Istennek, mások Jehovának, megint mások Allahnak, Szent Léleknek, vagy Szent Szellemnek… is hívják, és képesek az Ő nevén vitatkozni. Talán nem mind ugyanazt jelenti?! Talán nem ugyanannak a Törvénynek kellene engedelmeskednie minden vallásnak?! Egyáltalán, lehet egy Istenen belül több vallás?! Az Úrnak, csak egyféle Sátra van, amelyet mi felhúzhatunk magunkban, hogy védelmezze a lelkünket. És ha ezt egyszer megtaláljuk magunkban, akkor lehetünk csak Igazán Boldogok. Akkor lehet csak a mi Ruhánk is olyan Fényes, amilyen Jézusé volt. Hiszen ha még emlékeztek, mit mondtam a víz általi keresztségről, tudnotok kell, hogy az kevés az Örök Élethez. Mert attól kezdve, hogy bennünket megkeresztel Illés, azaz János, tehát víz általi keresztséget nyerünk a világtól, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ha nem ismerjük fel magunkban Jézus Tanítását, a Tűz általi keresztségünk elmarad! Tehát ne bánjunk az életünkkel kényünk, kedvünk szerint, hanem törekedjünk arra, hogy mindig a helyes utat kövessük, mert csak így juthatunk el az Örök Életre. Ezt mondja nekünk a Biblia ebben a részben. Ha nem hiszed, jusson eszedbe mindig, hogy ezt csak azok hallhatják, akiknek van „ Fülük” és azok láthatják, akiknek van „ Szemük „.
Mert csak a lelki érzékszerveink segítségével szőhetünk magunknak Fényes Új Ruhát, amivel majd átléphetjük a Mennyország Ajtajának Küszöbét. Ezért hívják az „Írást”: EVANGÉLIUMNAK.
|
| |
|
[válaszok erre: #50]
|
[előzmény: (48) nemthomi, 2008-09-16 06:52:37]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 48. Elküldve:
2008-09-16 06:52:37 |
[178.] |
Az első jövendölés a szenvedésről
31Ezután arról beszélt nekik, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, a vének, a főpapok és az írástudók elvetik, megölik, de harmadnapra feltámad. 32Ezt egészen nyíltan megmondta. Erre Péter félrevonta, és szemrehányást tett neki. 33De ő hátrafordult, ránézett tanítványaira, s így korholta Pétert: "Távozz mögém sátán, mert nem az Isten dolgaival törődsz, hanem az emberekével."
Az önmegtagadás
34Összehívta a népet és tanítványait, s így szólt hozzájuk: "Ha valaki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen. 35Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti. Aki elveszíti értem és az evangéliumért, az megmenti életét. 36Mit ér az embernek, hogy megszerzi az egész világot, ha a lélek kárát vallja? 37Mert mit adhat cserébe az, hogy megszerzi az egész világot, ha a lélek kárát vallja? Mert mit adhat cserébe az ember a lelkéért? 38Aki ez előtt a házasságtörő, bűnös nemzedék előtt szégyell engem és tanításomat, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd eljön Atyja dicsőségében a szent angyalokkal."
M: 31 – 38. – 1.
Mind a két rész csatlakozik az előzőhöz. Ha elfogadjátok azt, hogy a mi lelkünknek is olyan Tisztának kell lennie, mint amilyen Jézusé. Ha elfogadjátok azt, hogy a bennünk élő ördögeinket kell átalakítanunk bennünk élő Krisztussá, akkor abba is biztosak lehettek, hogy ez a rész, nem Jézus testi szenvedéseire utal, hanem a mi lelkünk szenvedéseit Jövendöli meg. Hiszen a vének, főpapok, írástudók, mind – mind a világot szimbolizálják! Tehát, a világ elveti az Igaz Hitet, nem ismeri fel, mert az ördög uralma alatt van. De, ahogy a világ elveti a Lélek létezését, úgy nekünk is el kell vetnünk a világot ahhoz, hogy Istenre figyelhessünk! Ehhez pedig sokat kell szenvednünk, hogy teljes mértékben és Hittel, Isten Irányába tudjunk fordulni. Úgy is kifejezhetném magam, hogy ha ez a világ nem lenne ilyen szörnyen gonosz és hamis, akkor sohasem jutnánk el arra az elhatározásra, hogy valami Mást keressünk helyette, azaz, hogy Isten Felé forduljunk. Tehát ne szidjuk Őt, ha valami nem úgy történik idelent, ahogyan azt mi szeretnénk, mert Isten Soha Nem Ejt Hibát. Azt, hogy az ördögeinknek megengedi, hogy gyötörjenek bennünket addig, amíg fel nem ismerjük Őt ebben a világban, azt csak azért teszi, hogy ráébredjünk végre arra, hogy a Mennyországba csak a lelkünk mehet fel. Tehát, vessük el a világi dolgainkat, / önmegtagadás / mert hiába is futunk az ördögi szekér után, csak a gondjainkat halmozzuk vele! Úgy sem tudunk megelégedni azzal, amink van, egészen addig, amíg az ördögeinket szolgáljuk. Látjátok, hogy még Péter, a Kőszikla sem értette ezt teljesen?! Meg is kapta a magáét ezért. Hiszen, ha mi sajnáljuk azt, ami eddigi életünkben történt velünk, ha sajnáljuk azt, hogy ahhoz, hogy a Mennyországba juthassunk, szenvednünk kell, akkor magát Istent korholjuk azért, hogy ezt megengedi. Örüljünk inkább, hogy végre felismertük az Ő „furcsa” Szeretetét!
Mert ha ezt egyszer megértjük, akkor lehet csak igazán tiszta a hitünk, akkor lesz csak igazán Szabad az akaratunk, akkor tudunk csak Teljes Szívvel Közeledni Isten Felé. És ha ez egyszer sikerül, az lesz majd az életünk harmadnapja, akkor fog majd feltámadni szunnyadó hitünk, akkor leszünk csak készek arra, hogy az Isteni Utat végre Végigjárjuk. Hát tagadjuk meg ördögeinket, és forduljunk Isten felé, hogy végre méltók lehessünk az Ő Szeretetére! Ámen.
1Aztán még hozzáfűzte: "Bizony mondom nektek, hogy a jelenlevők közül lesznek, akik nem halnak meg, míg meg nem látják Isten hatalomban eljövő országát." Hogy őszinte legyek, ez a mondat nekem sok fejtörést okozott. Pedig csak abba a hibába estem bele, mint Péter maga. Sokáig meg voltam győződve arról, hogy ezt a mondatot rosszul fordították. Pedig én magam mondtam azt mindig, hogy a Bibliát azért Íratta meg Isten Ilyen Nyelven, hogy az ördögök ne értsék, és ne tudjanak benne kárt tenni. Magamban pedig mindig így fordítottam le: Bizony mondom nektek, hogy a jelenlevők közül lesznek, akik nem halnak meg, mert még előtte meglátják Isten Hatalomban Eljövő Országát. Persze ez csak az én oda nem figyelésemnek köszönhetem. Hiszen Isten nem csak az üdvösséget Ígérte meg nekünk, hanem a kárhozatot is. Ilyenkor érzem magam úgy, mint az a betszaidai vak, akit az Úr, még csak egyszer érintett meg. Látom már az árnyalakokat, de még nem teljesen tisztán. Mindenesetre várom, hogy újra és újra Megérintsen. És Ő ezt meg is teszi.
Nos akkor nézzük meg, hogy mit is akar nekünk mondani ez a mondat. Ahhoz, hogy megértsük, olvassuk el az
Önmegtagadás utolsó mondatát, és kapcsoljuk hozzá az 1- es. mondatot: 38Aki ez előtt a házasságtörő, bűnös
nemzedék előtt szégyell engem és tanításomat, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd eljön
Atyja dicsőségében a szent angyalokkal." 1Aztán még hozzáfűzte: "Bizony mondom nektek, hogy a jelenlevők
közül lesznek, akik nem halnak meg, míg meg nem látják Isten hatalomban eljövő országát." Tehát, itt nem
azokhoz szól, akik képesek odafigyelni rá, hanem azokhoz, akik elvetik a Krisztusi Tanítást. Mert ha
Szeretjük az Urat, Ő is Szeretni fog minket, és Jutalomként, Örök Életet Ad nekünk. De ha fontosabb ez a világ
annál, hogy sem Istenre figyeljünk, akkor testünk halála után, épen akkor, amikor azt hisszük, hogy valami csoda
folytán még is életben maradtunk, megkapjuk azt a jutalmat, amelyre idelent megszolgáltunk. Azaz, a
testünk halála után, meg fog halni a lelkünk is. Mindezt azért, mert képtelenek voltunk még életünkben
odafigyelni Istenre. Képtelenek voltunk a szeretetre, képtelenek voltunk az önmegtagadásra.
De bárhogyan is éljük az életünket, a végén mindannyian találkozni fogunk az Igazságos Bíróval, aki majd fizetséget ad az elvégzett munkánkért. Legyen az Jó munka, vagy silány. Szerintem, érdemes lenne odafigyelnie mindenkinek, hiszen aki kereszténynek vallja magát, annak úgy is kell viselkednie, ahogyan azt, az Úr kéri tőle.
|
| |
|
[válaszok erre: #49]
|
[előzmény: (47) nemthomi, 2008-09-15 06:47:47]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 47. Elküldve:
2008-09-15 06:47:47 |
[179.] |
A betszaidai vak meggyógyítása
22Betszaidába értek. Egy vakot hoztak eléje és kérték, hogy érintse meg. 23Megfogta a vak kezét, s kivezette a faluból. Itt nyállal megkente a szemét, rátette a kezét, s megkérdezte tőle: "Látsz valamit?" 24Az felnézett, s így szólt: "Embereket látok, olyan, mintha a fák járkálnának." 25Ezután ismét a szemére tette a kezét, erre tisztán kezdett látni, és úgy meggyógyult, hogy élesen látott mindent. 26Erre hazaküldte, de előbb figyelmeztette: "A faluba ne menj be!"
M: 22 – 26.
Bizony az a falu, maga a világ, ami a mi vakságunkat is okozza. Hiszen annyira el vagyunk telve vele, hogy egyszerűen nincs időnk az Igazán fontos dolgokra, azaz Istenre. Mert, ha mi megkérjük Őt, akkor Megfogja a kezünket és Kivezet bennünket ebből az álnok faluból. Lelki szemeinkre teszi az Ő Kezét, hogy meggyógyítsa azokat. S bár lehet, hogy először még nem értjük meg teljesen, amit mondani akar nekünk. Lehet, hogy első hallásra csak homályosan látjuk az Ő Színét. De ha nem adjuk fel a keresést, akkor Ő ismét Segíteni fog nekünk, hogy aztán teljesen megvilágosodhassunk, hogy szemünk világa teljesen visszatérjen, hogy tisztán lássuk azt, amiért az Úr Lelke eljött közénk.
Péter vallomása
27Ezután Jézus elment tanítványaival Fülöp Cezáreájának környékére. Útközben megkérdezte tanítványait: "Kinek tartanak engem az emberek?" 28Azok így válaszoltak: "Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások valamelyik prófétának." 29Erre megkérdezte tőlük: "Hát ti mit mondotok, ki vagyok?" Péter válaszolt: "A Messiás vagy." 30A lelkükre kötötte, hogy ne szóljanak róla senkinek.
M: 27 – 30.
"A Messiás vagy." Azaz a Felkent, az Üdvözítő, a Megváltó, a Vígasztaló, a Krisztus. Hogy miért pont Péter mondta ezt? Nos a magyarázat itt is a lelkünk mélyén keresendő. Hiszen csak az fogadja el Jézus lelkét Megváltónak, aki Teljes Szívével hiszi, hogy Ő az Elsőszülött. Hiszen a mai világban is akadnak olyan hívők, olyan vallások, akik és amelyek csak prófétaként tisztelik Jézust. Ez aztán viszályságokat is szül ember és ember között, egyház és egyház között, ország és ország között. Csak azt nem veszik észre, hogy éppen az Első és Legfontosabb Isteni törvény ellen vétenek ezzel! Hiszen az Isten Szeretete, maga a Törvénye Lényege. Ebbe a fogalomba pedig beletartozik az is, hogy minden Parancsát teljes szívünkből be kellene tartanunk! Tehát aki azt mondja, hogy az Úr Nevéért, vagy az Ő nevében harcol, esetleg még öl is, vagy csak vitatkozik és acsarkodik másokkal, az mindennek nevezhető, csak igaz hívőnek nem! Higgyétek el, és ezt már sokszor mondtam: Jézus Ember volt, / a legtisztább / a Lelke viszont maga Isten volt, azaz a Szentlélek.
Nekünk pedig arra kell törekednünk, hogy olyanok legyünk, mint Ő. Aki ezt felismeri, az Szereti igazán az Urat. És akin az Úr Látja, hogy tiszta hitű, azt Ő is Szeretni fogja, mert Megígérte nekünk.
|
| |
|
[válaszok erre: #48]
|
[előzmény: (46) nemthomi, 2008-09-14 06:38:50]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 46. Elküldve:
2008-09-14 06:38:50 |
[180.] |
A farizeusok jelet kérnek
11Farizeusok mentek hozzá, vitatkozni kezdtek vele, és égi jelet kértek tőle, hogy próbára tegyék. 12Lelke mélyéből felsóhajtott: "Miért akar jelet ez a nemzedék? - mondta. Bizony mondom, ez a nemzedék nem kap semmiféle jelet." 13Otthagyta őket, ismét hajóba szállt és átkelt a túlsó partra.
M: 11 – 13.
A mai napig tele van a világ farizeusokkal. Azaz olyan emberekkel, akiknek meg van a saját, hamis elképzelésük Istenről. Talán mi magunk is sokszor azok vagyunk! Vagy te minek neveznéd azokat az embereket, akik Istent nem Lélek Szerint értelmezik? Akik azért kérik a segítségét, hogy itt lent a földön, az életkörülményeik javuljanak, vagy esetleg azért fohászkodnak Istenhez, hogy elnézést: „dögöljön meg a szomszéd lova”. Tehát hitetlenségük, vagy tudatlanságuk, /vagy bármi is legyen az a dolog, amely letéríti őket a helyes útról / akadályozza meg őket abban, hogy az Isteni Utat járják. Ezek az emberek általában addig imádkoznak Istenhez, amíg a gondjuk meg nem oldódik, aztán szépen gyorsan el is felejtik. Hiszen az Úr hatalmát ők csak akkor érzik, amikor a „kaszás” ott suhogtatja a szerszámát a közelben. Akkor persze egyből szép szavakkal imádkoznak, hogy segítse meg őket, de, hogy ezért valamit tenniük is kellene, az eszükbe sem jut. Sőt, ha megpróbálsz rajtuk segíteni, tehát hirdeted nekik az igét, kinevetnek, ócsárolnak, vagy csak egyszerűen hátat fordítanak neked, és otthagynak egyedül. Nos az ilyen emberek, ahogyan éltek, úgy is lesznek majd kifizetve.
Hiszen aki ebből a világból várja a jelet, az nem veszi észre a Szentlélek Üzenetét. /Jelét / És teste halála után sem fogja meglátni Jónás jelét, azaz a lelke Feltámadását.
A farizeusok kovásza
14Elfelejtettek kenyeret vinni magukkal, és a bárkában nem volt több kenyerük, csak egy. 15Jézus a lelkükre kötötte: "Vigyázzatok, óvakodjatok a farizeusok és Heródes kovászától!" 16Egymás között arról beszélgettek, hogy nincs kenyerük. 17Jézus észrevette és így szólt: "Mit tanakodtatok azon, hogy nincs kenyeretek? Még most sem értitek? Nem fogjátok fel? Még mindig érzéketlen a szívetek? 18Van szemetek és nem láttok, van fületek és nem hallottok? Nem emlékeztek rá, 19hogy amikor öt kenyeret megtörtem ötezer embernek, hány tele kosár maradékot szedtetek össze?" "Tizenkettőt" - felelték. 20"S mikor a hetet a négyezernek, hány kosár lett tele a maradékkal, amit összeszedtetek?" "Hét" - mondták. 21Erre újra kérdezte: "Még mindig nem értitek?"
M: 14 – 21.
Az Úr, itt ismételten magyarázatot küld felénk. Hiszen a Biblia, /amit persze nekünk megint lélek szerint kell értelmeznünk /, a kenyeret most, mint a bennünk élő Isteni Tudást sugalmazza. Mert, a tésztának kovászra van szüksége, hogy Kenyér lehessen. Tehát az Úr Kovásza a Szeretet, Megbánás, Tiszta Ima… Akkor viszont ki tudjuk következtetni, hogy mi lehet a farizeusok, kovásza. Ami persze romlott kovász, amitől a kenyerünk megsavanyodhat, megromolhat. Tehát, ha nem elég erős a hitünk, akkor egy - egy rossz lélek, könnyen zsákutcába csalhat minket. Mondhatnánk azt is, hogy ha nem csak az Igaz Isten Törvényét fogadjuk el, hanem hagyjuk, hogy más gondolatok is foglalkoztassanak bennünket, akkor nagy veszélynek tesszük ki magunkat. Mert a világ nagyon csábító tud lenni. De nekünk tudnunk kell, hogy ha azt válasszuk, akkor a Mennyország kapuja zárva marad majd előttünk! Mert Tizenkét Nemzettségből, Száznegyvennégyezer Tiszta Lélekre van szüksége az Úrnak, hogy a Hetedik Napon, végre Megpihenhessen! 21Erre újra kérdezte: "Még mindig nem értitek?"
|
| |
|
[válaszok erre: #47]
|
[előzmény: (45) nemthomi, 2008-09-13 08:30:53]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 45. Elküldve:
2008-09-13 08:30:53 |
[181.] |
Tizenegyedik fejezet:
A második kenyérszaporítás
1Azokban a napokban ismét nagy népsokaság vette körül. Nem volt mit enniük, ezért magához szólította tanítványait. 2"Sajnálom a tömeget - mondta -, mivel már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. 3Ha étlen engedem el őket, kidőlnek az úton, hisz többen közülük messziről jöttek." 4Tanítványai ezt válaszolták: "Honnan vehetnénk itt a pusztában annyi kenyeret, hogy mind jóllakjanak?" 5Megkérdezte tőlük: "Hány kenyeretek van?" "Hét" - válaszolták. 6Erre megparancsolta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Majd fogta a hét kenyeret, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, hogy osszák szét. Szét is osztották a nép közt. 7Egy kevés haluk is volt. Ezeket is megáldotta, s meghagyta, hogy osszák ki. 8Ettek és jól is laktak, aztán fölszedték a maradékot: hét kosárral lett. 9Lehettek vagy négyezren. Ezután hazaküldte őket, 10maga pedig tanítványaival bárkába szállt, és Dalmanuta környékére ment.
M: 1 – 10.
A Bibliában az a szép, hogy ahány példabeszéd van benne, annyi féle képen lehet magyarázni, akár egyetlen részt is. Amit én mondok, az csak egy lehetséges megfejtés a sok közül. Persze az alapok azok nem változnak, hiszen az Alapot, maga Isten Helyezte bele. / Törvény. / Mert lehet a Kenyeret és a Halat olyan képen is értelmezni, mint az első kenyérszaporításnál, de lehet teljesen más szemszögből is. Ezért mondtam már oly sokszor, hogy talán az egész életünk is kevés lesz ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük. Mivel lehet a Kenyeret úgy is értelmezni, mint az Apostolok lelkét, lehet Hitként, lehet Áldásként, lehet Tanításként, vagy akár Isten Szavaként is. Ugyan így a Halnak is rengeteg jelentése lehet, amelyeket sajnos még én magam sem tudok mindig behelyettesíteni. S bár lelkem mélyén érzem, hogy mit is akar ezzel mondani, leírni nektek még sem sikerül úgy, ahogyan szeretném. De keresem az Urat, minden mondatban és minden szóban, mert tudom, hogy ami ma még csak mag, holnap szárba szökött hajtás lesz. Ha egyszer ezeket a gondolatokat, ti is magatokévá tudjátok tenni, akkor fogjátok megérteni, hogy, hogyan is segít nekünk ez a Szent Könyv, az élet, és a Lélek megértésében. Hát akkor nézzük, hogy mi újat mondhat még nekünk az Úr:
„ 3Ha étlen engedem el őket, kidőlnek az úton, hisz többen közülük messziről jöttek.” Nos, azt már ugye tudjuk, hogy a kenyér szó, itt nem a lisztből készült kenyeret jelenti? Hiszen nem a testüket, hanem a lelküket kellett jóllakatni az Isten Igéjével. S, hogy miért is dőlnek ki az úton azok, akik messziről jöttek? Nos gondoljatok bele. Ha elfogadjátok azt, hogy Istent Szeretni, csakis teljes odaadással lehet, ha elfogadjátok azt, hogy a Törvényeinek betartása mindennél fontosabb, esetleg már ti is elindultatok azon az úton, amely a Mennyországba vezet, akkor fogjátok érezni, vagy talán már érzitek is, hogy milyen nehéz is bűn nélkül élni. Milyen nehéz is néha, betartani az Isteni Törvényeket. Hiszen ebben a világban a gonosz is velünk van, és meg is tesz mindent, hogy félrevezessen bennünket. Már pedig aki nem sima, hanem buktatókkal teli, rögös úton jár, az hamar elfárad a gödrök és csapdák kerülgetésében. Ha pedig messziről jött, annál nagyobb lelkierőre van szüksége, hogy elérjen az útja végére. Tehát, ha valaki esetleg úgy érzi, hogy ő bizony nagyobb bűnöket követett el és, hogy sokkal többet kell majd ezért vezekelnie, annak van csak igazán szüksége Jézus Lelki segítségére, azaz a Kenyerére, nehogy kidőljön a hosszú úton. Nos ezért vendégel meg bennünket az Úr, újra, meg újra, hogy egyáltalán esélyünk lehessen az Örök Életre. Mert az Ő segítsége nélkül, ez bizony nem hiszem, hogy sikerülhetne. "Honnan vehetnénk itt a pusztában annyi kenyeret, hogy mind jóllakjanak?" Talán még emlékeztek arra a részre, amikor a puszta jelentését taglaltuk. Nos igen, a puszta, a még meg nem tért lelkeket jelképezi. Tehát az apostolok nem attól tartottak, hogy majd nem találnak „boltot” a pusztában, ahol kenyeret vehetnek, hanem attól, hogy nem lesz ott elég olyan lélek, aki segíthetne nekik az Ige hirdetésében. Azaz a hitük még mindig elég gyenge lábakon állt. De nem szabad megijednünk, hiszen minden pusztában akad virág, vagy zöldellő növény. Esetleg egy nagyobb fa, melynek árnyékában elbújhatunk a kínzó meleg elől. Hiszen nézzük csak meg Jézus reakcióját: Ő nem azt kérdezte, hogy vajon hogyan oldják meg ezt a problémát, hanem egyszerűen szétosztatta amilyük volt, / a megtört kenyereket /. Amikor pedig Jézus megtöri a kenyeret, azaz a lelkét, amikor megvilágítja az Ige valódi értelmét, akkor árad belőle ki csak igazán az Isteni Erő. Hiszen a megtört kenyérnek, a belseje is látható, sőt sokkal könnyebb megrágni, mint a külső héjat, ezáltal az emésztése is sokkal egyszerűbb. Mert Ez az Erő, Meglát bármilyen kis zöldellő pontot, bármely sivár pusztában is legyen az.
Hát reménykedjünk abban, hogy egyszer majd mi is megkapjuk Tőle ezt a kegyelmet! Reménykedjünk abban, hogy felismerjük az Ő halait is, mert ezek a lelki táplálékok csak azok számára fogyaszthatók, akik szeretik az Ízét. Mert csak így tudunk mi sokasodni és szaporodni Isten Nevében. Ez is Örömhír! Hiszed már?!
|
| |
|
[válaszok erre: #46]
|
[előzmény: (44) nemthomi, 2008-09-12 07:35:47]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 44. Elküldve:
2008-09-12 07:35:47 |
[182.] |
Egy süketnéma meggyógyítása
31Ezután ismét elhagyta Tírusz vidékét, és Szidonon át a Galileai tóhoz ment, Dekapolisz határába. 32Itt eléje hoztak egy dadogva beszélő süketet, és kérték, tegye rá a kezét. 33Külön hívta a tömegből, fülébe dugta az ujját, majd megnyálazott ujjával megérintette a nyelvét, 34föltekintett az égre, fohászkodott és szólt: "Effata, azaz nyílj meg!" 35Azon nyomban meg is oldódott a nyelve és érthetően beszélt. 36Megparancsolta nekik, hogy a dologról ne szóljanak senkinek. De minél jobban tiltotta, annál inkább hirdették. 37Szerfölött csodálkoztak, s hangoztatták: "Csupa jót tett, a süketeknek visszaadta hallásukat, a némáknak beszélőképességüket."
M: 31 –37.
Gondoljatok bele. A mi világunkban, egy egészséges ember, milyen nehezen is tudná megértetni magát, egy halmozottan sérült embertársával! Hiszen, hozzá vagyunk szokva a gyors kommunikációhoz. Egészséges emberek között a gondolatváltás, szinte pillanatok alatt megtörténik. Ha pedig egy süket emberrel találkozunk, aki ráadásul még dadog is, egyből megáll a tudományunk, hiszen csak nagy küszködések árán tudjuk magunkat megértetni vele. Pláne, ha ez az ember, nem is nagyon akar velünk társalogni. Nos, ha ugyan ez a betegség egy ember lelkét támadja meg, akkor ember legyen a talpán az a pap, vagy bármely hittérítő, aki megtudja értetni vele az Isten Igéjét. Az ilyen lelkek ugyanis még nehezebben bírják felfogni azt, amit Isten akar velünk megértetni. Hiszen, ha mi magunk hirdetjük neki az Igét, süket lelki fülekre találunk, azaz hiába is beszélünk neki Istenről, nem fogja meghallani azt, amit remélem ti már kezdetek érteni! Amikor pedig az ő lelke akarja nekünk elmondani, hogy milyen körülmények is okozzák a baját, mi nem fogjuk megérteni azt, a dadogása miatt. Akkor fogjuk érezni igazán, hogy mily keveset is tudunk még, mi magunk is. Sőt, ha egy ilyen Példabeszédet olvasol, mindig nézz körül a saját „ házad „ táján, hogy vajon nem éppen rólad szól e ez a rész? Mert ha te vagy az a sérült lélek, akkor épp itt az ideje, hogy változtass! Gondoljunk arra, hogy ha volt egy ember, aki az Elsőszülöttnek neveztetett, akkor lesz még több is, aki utána jön. Akarjunk rá hasonlítani! Akarjuk, hogy a mi lelkünk is megérthesse azt, amit az Úr rág a fülünkbe mindenkor! Akarjuk, hogy a lelkünk ujja is gyógyító erővel bírjon! Akarjuk, hogy megértsük azt a csodát, amelyet Jézus Tanított, és akarjuk, hogy ezt minél több lélek érthesse meg, akár általunk is!
Mert rokonok, testvérek, és barátok is vagyunk mi mindannyian, és ha Isten ezt Engedi, Odafönn is azok lehetünk. Ez legyen a jutalma minden jó embernek, aki megnyílik, hogy befogadja magába az Igét. Hát akkor: EFFATA!!!
|
| |
|
[válaszok erre: #45]
|
[előzmény: (43) nemthomi, 2008-09-11 13:27:01]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 43. Elküldve:
2008-09-11 13:27:01 |
[183.] |
III. GALILEÁN KÍVÜL
A kánaáni asszony
24Ezután elindult és Tírusz és Szidon környékére ment. Itt betért egy házba, és nem akarta, hogy tudjanak róla. De nem maradhatott rejtekben. 25Egy asszony, akinek a lányát tisztátalan lélek szállta meg, hallott felőle, odasietett hozzá és a lába elé borult. 26Az asszony görög volt, szírföníciai származású. Kérte, hogy űzze ki a lányából a gonosz lelket. 27Ezt mondta neki: "Hadd jól- lakni előbb a gyermekeket. Nem való ugyanis elvenni a gyerekektől a kenyeret, és a kiskutyának dobni." 28De az így felelt: "Igen, Uram, de azért a kiskutyák is esznek az asztal alatt abból, amit a gyerekek elmorzsálnak." 29Erre így szólt hozzá: "Ezekért a szavakért menj, a gonosz lélek elhagyta lányodat." 30Amikor hazaért, lányát az ágyon fekve találta. Már elhagyta a gonosz lélek.
M: 24 – 30.
Isten akarata szerint, először a választott népnek kell hirdetni az Igét. Ezt tiszteletben tartotta Jézus is, mint ahogy minden Isteni Törvényt. De mivel nagyon sok helyen megfordult, elkerülhetetlen volt, hogy néhány más istent imádó, vagy pogány lélek is hallja az Ő Szavait. / Magadra ismersz? / Márpedig, aki ezeket a Szavakat hallja, az akár meg is értheti azokat, annak ellenére, hogy egyelőre az Úr, még csak a „Zsidó” népet Akarta Tanítani. „Itt betért egy házba, és nem akarta, hogy tudjanak róla. De nem maradhatott rejtekben.” Ugye, tudjuk, hogy milyen házra is gondol a Biblia. Bizony, egy asszony, aki nem Zsidó volt, hallotta, és meg is értette Jézus szavait. Mivel pedig nem a kiválasztott néphez tartozott, az Úr nem akarta, hogy észre vegye, azaz megértse. / Most még. / De mivel ezek a titkok soha nem maradhatnak rejtve azok előtt, akik tisztán gondolkodnak, és mivel az Úr Látta azt a Hitet, ami az asszonyból áradt, kiűzte az ördögöt a lánya lelkéből, azaz a saját lelkéből. 30Amikor hazaért, lányát az ágyon fekve találta. És, amikor bement végre a saját Belső Szobájába, végre felismerte a Lelkét. S bár még nem volt olyan fejlettségi szinten, mint az apostoloké, / mert hiszen még az ágyon feküdt / azért az alagút végét, már ő is megláthatta. De az Isteni Törvényből kifolyólag, a Talita kum, egyelőre ELMARADT! Azt azért ne felejtsük el, hogy ezek a pogány népek mi vagyunk! Amikor pedig az Úr elérkezettnek Látja az időt, meg is fog Szólítani bennünket. Nekünk, csak észre kell vennünk a Hívó Szavát, és teljes hittel akarni a Megértését. Mint, ahogy ez az asszony tette: Hatalmas Hittel.
|
| |
|
[válaszok erre: #44]
|
[előzmény: (42) nemthomi, 2008-09-10 22:17:48]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 42. Elküldve:
2008-09-10 22:17:48 |
[184.] |
Tizedik fejezet:
Vita a farizeusi hagyományokról
1Egy alkalommal köré gyűltek a farizeusok néhány Jeruzsálemből való írástudóval együtt. 2Látták, hogy egyik-másik tanítványa tisztátalan, vagyis mosatlan kézzel eszi a kenyeret. 3A farizeusok és általában a zsidók ugyanis nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyökig, így tartják magukat a vének hagyományaihoz. 4És ha piacról jönnek, addig nem esznek, míg meg nem mosakszanak. S még sok más hagyományhoz is ragaszkodnak: így például a poharak, korsók, rézedények leöblítéséhez. 5A farizeusok és írástudók tehát megkérdezték: "Miért nem követik tanítványaid az ősök hagyományait, miért eszik tisztátalan kézzel a kenyeret?" 6Ezt a választ adta nekik: "Találóan jövendöl rólatok, képmutatók, Izajás, amikor így ír: Ez a nép ajkával tisztel, ám a szíve távol van tőlem. 7De hiábavalóan tisztelnek, mert tanaik, amelyeket hirdetnek, csak emberi parancsok. 8Az Isten parancsait nem tartjátok meg, de az emberi hagyományokhoz, a korsók és poharak megmosásához és sok ehhez hasonlóhoz ragaszkodtok." 9Majd így folytatta: "Szépen semmibe veszitek Isten parancsát, hogy hagyományotokat állítsátok a helyére." 10Mózes azt mondta: "Tiszteld apádat és anyádat" és: "Aki gyalázza apját és anyját, az halállal lakoljon." Ti viszont ezt mondjátok: 11Ha valaki azt mondja apjának vagy anyjának, hogy Korbán, azaz áldozati ajándék az, amivel segíthetnélek, 12már nem engeditek meg neki, hogy valamit is tegyen apjáért vagy anyjáért. 13Isten szavát érvénytelenítitek hagyományotokkal, amellyel azt átadjátok. És sok ehhez hasonlót tesztek." 14Ismét magához szólította a népet. "Hallgassatok rám mindnyájan - mondta -, és értsétek meg: 15Kívülről semmi sem kerülhet be az emberbe, ami beszennyezhetné. Hanem ami belőle származik, az teszi az embert tisztátalanná. 16Ha valakinek van füle a hallásra, hallja meg!" 17Amikor a tömeg elől bement a házba, tanítványai megkérdezték tőle, mi a példabeszéd értelme. 18Így felelt nekik: "Hát még ti sem értitek? Nem tudjátok, hogy ami kívülről kerül be az emberbe, nem szennyezheti be, 19mert nem hatol a szívébe, hanem csak a gyomrába: aztán a félreeső helyre kerül?" Ezzel tisztának minősített minden ételt. 20De hangoztatta, hogy ami kimegy az emberből, az teszi tisztátalanná az embert. 21Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, erkölcstelenség, lopás, gyilkosság, 22házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság. 23Ez a sok rossz mind belülről származik, és tisztátalanná teszi az embert.
M: 1 – 23.
Azt, hogy Jézus nem földi csodákat tett ez a rész is bebizonyítja nekünk. Hiszen a farizeusok is szem és fültanúi voltak azoknak a tetteknek, amelyeket Ő Végbevitt. Mégsem hittek neki. Gondoljatok csak bele, ha valaki képes lenne a víz tetején járni, ha valaki képes lenne egy szóra betegeket gyógyítani és mindenféle evilági csodákat tenni, nem, hogy nem hinnék el róla, hogy Isten Fia, de ők lennének azok, akik az iránta érzett félelmükből és tiszteletükből kifolyólag, a legelső tanítványai akarnának lenni. Hiszen ezek az emberek, mind – mind hatalomra, uralkodásra vágytak. Aki pedig ilyen csodákra képes, az akár a világ ura is lehet, hiszen egy leheletével elpusztíthatna egy egész hadsereget. Így ezeket a dolgokat, mint tanítványok elsajátítva, maguk a farizeusok is megtehették volna. De nem így történt. Hiszen Jézus Krisztus a lelkekben tett csodákat, bűnöket bocsátott meg, és megígérte az üdvösséget annak, aki ezért megteszi azt, amit az Úr Kíván tőle. Tehát emberi szemnek és fülnek láthatatlanokat. Ez persze nem tetszett sem a farizeusoknak, sem az írástudóknak, hiszen ez eddig az ő privilégiumuk volt, amiért sok – sok pénzt, ajándékot, vagy éppen valami mást kaptak, amivel aztán gyarapíthatták a vagyonukat. Persze ők tisztában voltak azzal, hogy Jézus miért is jött, de mivel nem az Isten Szeretete volt számukra az elsődleges szempont, hanem a világi elöljáróság, mindent megpróbáltak, hogy elveszejtsék. Hogy miért mondom azt, hogy tisztában voltak vele? Nézzük csak meg ezt a részt egy kicsit másképp: Ha úgy tekintünk erre a Példabeszédre, hogy a kézmosást olyan módon értelmezzük, mint mondjuk Pilátus kézmosását, aki annak ellenére, hogy a kezeit megmosta, mégis kivégeztetett egy ártatlan embert, akkor mindjárt egy kicsit más szemszögből láthatjuk ezt a részt is. Hiszen amikor a farizeusok étkezés előtt kezet mostak, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy a földi testrészüket mosták meg, hanem azt, hogy a lelki kezüket. Az étkezésük pedig azt az imádságot metaforizálja, / a Biblia nyelvén / ahogyan ők fohászkodtak Istenhez. Azaz színleg nagyokat, hogy az emberek lássák az ő „hatalmas hitüket.” De magukban semmi olyat nem gondoltak, vagy tettek, amitől a bűneik bocsánatot nyerhettek volna. Hiszen hiába is mosta meg Pilátus a kezét, attól még ellene szegült az egyik Isteni Törvénynek, ami ha meg is bocsáttatik egyszer, csak is Isten Bocsáthatja meg. Mivel pedig Jézus Lelke minden ember lelkét látja, így látta azt a lelki kézmosást is, amit a farizeusok csináltak. Hamis égőáldozat ez, mert nem akkor tisztulunk meg lélekben, ha az emberek előtt nagyokat imádkozunk, hanem akkor, ha ezt csendesen, a saját Belső Szobánkba tesszük meg Isten Társaságában. Tehát, ha téged a világ rossznak is gondol, de te tudod, hogy Isten Törvényei szerint élsz, nincs mitől félned! Ha az emberek kígyót – békát kiabálnak rád, de te tudod, hogy a lelked tiszta, vagy tisztább az Úr Szerint, mint az övék, akkor ne törődj velük, mert nem bánthatnak téged! Bizony sok farizeus volt tisztában az Igaz Isten Törvényével, mégsem figyeltek oda rá úgy, mint Jézus tanítványai. Mert az ő lelküket már az ördög, teljesen bekebelezte. Mert hiába mondja azt valaki, hogy ő bizony szereti Istent, meg hogy hisz benne, ha ezért semmi olyat nem tesz, amellyel kiválthatná magát az ördög karmai közül! Vegyünk egy egyszerű példát az életünkből. Ha mi a munkahelyünkön azt hangoztatjuk, hogy mennyire szeretjük a főnökünket, hogy milyen egy szimpatikus ember, meg, hogy ilyen főnök nincs is több, vajon örül e neki? Pláne, ha látja az alkalmazottján, hogy azon felül, hogy őt dicséri, szinte semmi hasznosat nem tesz. Tehát nem tartja be a munkahelyi előírásokat, léha, nemtörődöm, és csak azzal van elfoglalva, hogy magát kedvező színben tüntesse fel előtte. Vajon megbecsüli e az ilyen munkaerőt? Bizony nem. Sőt amikor kiismeri az álnokságunkat, mindent el fog követni, hogy megszabaduljon tőlünk, és azoknak ad majd lehetőséget, akik a munkájuk alapján bizonyítanak neki. Tehát ugyan úgy, ahogyan a világ sem becsüli meg a hamis embereket, az Úr sem fogja másképp tenni ezt, a hamis lelkekkel. Mert csak a tiszta gondolatok hatolhatnak el az Ő Színe Elé, és csak ezeket fogadja el Kézmosásnak. Ugyan is az Úrnak nincs szüksége hamis égőáldozatokra, mert azok már büdösek az Ő Számára. Hát akkor döntsük el magunkban, hogy farizeusok, vagy Apostolok akarunk e lenni?!
|
| |
|
[válaszok erre: #43]
|
[előzmény: (41) nemthomi, 2008-09-10 07:11:25]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 41. Elküldve:
2008-09-10 07:11:25 |
[185.] |
Betegek gyógyítása
53Átkelve a tavon Genezáret földjére érkeztek s kikötöttek. 54Amikor kiszálltak a bárkából, az emberek rögtön felismerték. 55Bejárták az egész környéket, s ágyastul odahordták a betegeket, ahol hallomásuk szerint tartózkodott. 56Amerre csak járt, a falvakon, városokon és tanyákon, kitették a betegeket a terekre, és kérték, hogy legalább ruhája szegélyét érinthessék. Aki csak megérintette, meggyógyult.
M: 53 – 56.
Amikor pedig elérjük ezt a szintet, és erről a Csodáról más lelkek is tudomást szereznek, akkor azok is mind ezt az Isteni Igazságot akarják majd hallani. Ugyanis Ez Jézus Ruhájának a Szegélye! Mert ők is tudni fogják, hogy csak is ezektől a Szavaktól gyógyulhat meg a lelkük. Hiszen látják, hogyan Csillapítja le a háborgó elemeket. Aki pedig ennek a Ruhának a Szegélyét egyszer megérinti, az egyszer kapni is fog egy Ilyet az Úrtól. Hogy minél több lélek láthassa és érinthesse meg, hogy minél több ember térhessen meg, hogy egyszer majd mindenki Meggyógyulhasson! Ámen.
|
| |
|
[válaszok erre: #42]
|
[előzmény: (40) nemthomi, 2008-09-09 13:45:58]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 40. Elküldve:
2008-09-09 13:45:58 |
[186.] |
Ehhez még azért pár szót hozzáfűznék, mivel a vízen járásról nem esett szó. Ezt a részt, akár úgy is magyarázhatjuk, hogy Jézus ismét megváltja a bűneinket, azaz felül emelkedik azoknak a világi gondjainknak tengernyi tömegén, amelyek bennünket eltántoríthatnak a helyes útról. Mert Jézus úgy váltja, váltotta meg a bűneinket, hogy elmondta nekünk az Isten valódi Törvényét, a Bibliai példabeszédek megfejtésének kulcsát, felhívott bennünket a szeretetre, alázatra, megértésre, együttérzésre, kitartásra, imádságokra, az Úr Parancsainak betartásával. Mert ha egy kicsit is engedünk ezekből, egyből ellenszelünk lesz azon az úton, amely a Mennyországba vezet és így már nem tudunk olyan léptekkel haladni, amilyent az Úr elvár tőlünk és amiért megígérte nekünk az üdvösséget. Tehát ha csak egy kicsit is engedünk az ördögeinknek, ha egy parancsot nem tartunk meg, ha a világot hagyjuk felülkerekedni magunkon, máris veszélyben lesz a küldetésünk. Ez a küldetés pedig minden ember számára fontos, mert nem mindegy, hogy a lelkünket a kárhozatra, vagy a Mennyországba juttatja.
Tehát Isten Törvénye az, ami mindenek felett áll, ami képes a világban előforduló tengernyi gonoszság fölébe emelkedni, mert felette jár minden bűnnek, és lecsillapít minden haragot. Ezért kell nekünk mindig a jó úton járni, hogy ne kerüljön a lelkünk ellenszélbe, viharba, hanem olyan tiszta legyen, hogy akár csak Jézusé, a mi lelkünk is képes legyen azon a bizonyos vízen járni.
|
| |
|
[válaszok erre: #41]
|
[előzmény: (39) nemthomi, 2008-09-09 07:52:32]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 39. Elküldve:
2008-09-09 07:52:32 |
[187.] |
Jézus a vizen jár
45Ezután mindjárt sürgette a tanítványokat, hogy szálljanak bárkába, s keljenek át a túlsó partra, Betszaidával szembe, addig ő elbocsátja a tömeget. 46Aztán elküldte őket, és fölment a hegyre imádkozni. 47Közben besötétedett. A bárka mélyen bent járt a tavon. Ő ott maradt egyedül a parton. 48Amikor látta, mennyire küszködnek az evezéssel - mert ellenszelük volt -, a negyedik éjszakai őrváltás órájában elindult feléjük a vízen járva. El akarta őket kerülni. 49Amikor látták, hogy a vízen jár, azt vélték, hogy kísértet, és elkezdtek kiabálni, 50mert mindnyájan látták és megrémültek. Ő azonban rögtön szólt hozzájuk: "Bátorság! Én vagyok. Ne féljetek!" 51Aztán beszállt ő is a bárkába, és a szél elállt. Az ámulattól nem tudtak hová lenni, 52mert még a kenyerek csodáját sem fogták fel, a szívük még érzéketlen volt.
M: 45 –52.
Az Apostolok ismét Jézus nélkül keltek útra. Igen, az Úr sokszor Kipróbál minket, hogy vajon mennyire szilárdult már meg a hitünk. De sajnos, amikor mi magunkra maradunk, sokkal nagyobb az esélye, hogy viharba kerülünk, azaz nem bírunk megbirkózni még azzal a feladattal, amelyet Ő Bíz ránk. Ilyenkor ismételten segítségünkre jön, és amikor a vihart okozó rossz szellemek meglátják a Lelkét, egyből lecsillapodnak. Nem szabad megijednünk attól a Hittől, amit Ő Áraszt felénk, amire Ő Tanít bennünket. Mert ezzel csak azt mutatja, hogy ilyeneknek kell lennünk nekünk is. Hiszen a hullámzó víztömeg, a sok értetlen lelket jelképezi, amelyek mindent elkövetnek, hogy a mi Hitünket / bárkánkat / elsüllyesszék. Ha a mi bárkánk, viharba kerül, akkor még nem vagyunk teljesen készen, akkor még nem vagyunk teljesen tiszták. Mert egy Tiszta Lélek, olyan Erővel Bír, hogy bármilyen vihart képes elcsendesíteni. Tehát, bárki is mond neked bármit, bárhogyan is próbálnak letéríteni a helyes Útról, soha ne engedd ezt meg, hiszen az Igazság Kulcsát hordozod! Persze csak akkor, ha az Ő Szavait maradéktalanul megérted. Mert, ha azt várod el Jézustól, hogy földi csodákat tegyen, akkor nem is fogod soha észre venni azokat a Csodákat, amelyeket a lelkedben visz végbe.
Mert minden Csodát, amit csak Tett, ott Vitt Végbe. Hogy megértsük végre azt, amit a Szent Lélek akar velünk Megértetni, hogy Ő bizony a Saját Képmására Teremtett meg minket!!!
|
| |
|
[válaszok erre: #40]
|
[előzmény: (38) nemthomi, 2008-09-08 09:12:51]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 38. Elküldve:
2008-09-08 09:12:51 |
[188.] |
Az első kenyérszaporítás
30Az apostolok visszatértek Jézushoz, és beszámoltak róla, mi mindent tettek és tanítottak. 31Ő pedig így szólt hozzájuk: "Gyertek velem külön valamilyen csendes helyre, és pihenjetek egy kicsit!" Mert annyian felkeresték őket, hogy még evésre sem maradt idejük. 32Bárkába szálltak tehát, és elvonultak egy elhagyatott helyre, hogy magukban legyenek. 33De sokan látták, amikor elindultak, és kitalálták szándékukat. Erre a városokból mindenünnen gyalog odasiettek, és megelőzték őket. 34Amikor kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Sok mindenre kezdte őket tanítani. 35Már későre járt az idő, tanítványai azért odamentek és szóltak neki: "A vidék elhagyatott, s már késő van. 36Bocsásd el őket, hogy elmehessenek a környék tanyáira és falvaiba ennivalót venni." 37Ő azonban így válaszolt: "Ti adjatok nekik enni!" Azok ezt felelték: "Talán elmenjünk és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adjunk nekik?" 38Erre megkérdezte: "Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg!" Megtudták és jelentették: "Öt, és két halunk." 39Erre meghagyta nekik, hogy csoportokban telepítsenek le mindenkit a zöld gyepre. 40Le is telepedtek, százas és ötvenes csoportokban. 41Akkor fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre, és hálát adott. Megtörte a kenyeret, s odaadta a tanítványoknak, hogy osszák szét. A két halat is szétosztotta. 42Mindenki evett és jól is lakott. 43A maradék kenyérből és halból tizenkét kosarat szedtek tele. 44A kenyérből csak férfiak ötezren ettek.
M: 30 – 44.
Ismét egy csodálatos Példabeszéd. "Gyertek velem külön valamilyen csendes helyre, és pihenjetek egy kicsit!" Bárkába szálltak, és elvonultak egy csendes helyre. Vajon milyen hely lehetett az? Ugye, most már ti is tudjátok, hogy ez a testünk belseje, a lelkünk, azaz a Belső Szobánk. Hiszen az izgatott Apostoloknak is szüksége volt a lenyugvásra. Arra, hogy végig gondolják azt, hogy mit, és, hogyan tettek az első küldetésükön. Szükségük volt, mint, ahogyan nekünk is állandóan szükségünk van az Imákra, gondolatokra, olvasmányokra, amelyekből erőt meríthetünk, hogy tovább tudjuk folytatni az utunkat. Tehát a pihenés, itt nem az alvást jelenti. Hiszen a nyugalmat csak is az Úr Áraszthatja szét bennünk, teljes mértékben. Amikor pedig Rá gondolunk, / Benne vagyunk / akkor bizony érezzük is a Békéjét, Közelségét, Szeretetét. Ha a Bárka vizijármű lenne, akkor a városokból, hogyan is közelíthetné meg az a sok ember, gyalogosan?! Ismételten megmutatja nekünk az Úr, hogy, hogyan is kell értelmeznünk ezeket a Példabeszédeket. Mert mi már tudjuk, hogy a Jézus által vezetett Bárka, akár a szárazföldön is tud közlekedni, mert nem fából készült, hanem Hitből. Ha pedig az emberek meglátják ezt a Hitet, azonnal követik, hogy nekik is részük lehessen ebben a Csodában. Jézus pedig tanítja őket, azaz minket, amikor csak kérjük. Tehát, ha az a sok ember, aki a Bárka felé ment, mind - mind Tanulni akart, akkor nekünk is ez legyen a legfontosabb dolgunk, hiszen Jézus Lelke itt hagyott nekünk is egy Bárkát, amit mi Bibliának neveztünk el. Ez a Bárka, megegyezik Jézuséval, mert ugyan azokba a Távolságokba Bír elrepíteni minket, / ha megértjük / mint Amaz. Jézus Így tanít minket, hogy csak az Igazi Hívők értsék. Mert csak az Igaz Hívők Lelkébe adhat olyan Kenyeret, amellyel ők aztán másokat is Jóllakathatnak. Ugyan is, amikor Jézus megkérdezte, hogy hány Kenyerünk van, nem búzából készült kenyérre gondolt, hanem olyan Lelkekre, akik a Mennyei Kenyeret képesek megemészteni és továbbadni. Öt ilyen lélek volt a sokaság között, azaz Öt olyan Lélek, akik megértették az Igazi Igét és képesek voltak Azt, továbbadni. Volt még két haluk is. S mivel a halak a vízben élnek, ők jelentik azokat a frissen megtérteket, akik a tengernyi ember közül, először akadtak bele Jézus Beszédének Hálójába. Ő pedig alkalmasnak találta őket, hogy prédikáljanak, hogy tanítsanak. Mert ötezer embert egy ember nem tud megszólítani, de húsz már igen. Hiszen a tizenkét Apostollal, öt kenyérrel és két hallal együtt, már húszan voltak, akik az Igét hirdethették. Így mindenkihez, minden lélekhez eljutottak és az a tizenkét kosár kenyér és hal, amit összeszedtek, újabb Igehirdetésre alkalmas „Lelkeket„ eredményezett.
Aki hallgatta Őket, jóllakott, tehát eltelt az Isteni Igazsággal. Csak Férfiak voltak ötezren. Ugye nem felejtettétek el, hogy a Férfi mit is jelent a Bibliában?!
|
| |
|
[válaszok erre: #39]
|
[előzmény: (37) nemthomi, 2008-09-07 21:20:59]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 37. Elküldve:
2008-09-07 21:20:59 |
[189.] |
Keresztelő János halála
14Heródes király is hallott róla, hiszen messze elterjedt nevének a híre. Azt gondolta, Keresztelő János támadt fel a halálból, azért van benne csodatevő erő. 15Voltak, akik azt állították, hogy Illés. Ismét mások azt mondták, hogy próféta, olyan, mint egy a próféták közül. 16Heródes ezek hallatára megállapította magában: "János támadt fel, akit lefejeztettem." 17Mert Heródes volt az, aki embereivel elfogatta Jánost, és megkötözve börtönbe vetette testvérének, Fülöpnek a felesége, Heródiás miatt, akit feleségül vett. 18János tudniillik figyelmeztette Heródest: "Nem szabad testvéred feleségével élned." 19Emiatt Heródiás megharagudott rá, el szerette volna tétetni láb alól, de nem tudta. 20Heródes ugyanis félt Jánostól. Tudta, hogy igaz és szent ember, ezért védelmezte. Ha beszélgetett vele, nagyon zavarba jött, de azért szívesen hallgatta. 21Végül mégis eljött a kedvező alkalom. Születése napján Heródes lakomát rendezett főembereinek, tisztjeinek és Galilea előkelőinek. 22Közben Heródiásnak a leánya bement és táncolt nekik, s Heródes és vendégei előtt nagy tetszést aratott. A király így szólt a leányhoz: "Kérj tőlem, amit akarsz, és megadom neked." 23Meg is esküdött neki: "Bármit kérsz, megadom, akár országom felét is." 24Az kiment és megkérdezte anyját: "Mit kérjek?" "Keresztelő János fejét" - válaszolta. 25Visszasietett a királyhoz és előadta kérését: "Azt akarom, hogy most mindjárt add nekem egy tálon Keresztelő János fejét!" 26A király igen szomorú lett, de az esküre és a vendégekre való tekintettel nem akarta elutasítani. 27Azon nyomban küldte a hóhért, azzal a paranccsal hogy hozza el János fejét. Az ment, és lefejezte a börtönben, 28és tálcára téve elhozta a fejét, odaadta a leánynak, a leány pedig átnyújtotta anyjának. 29Amikor tanítványai meghallották, eljöttek, a holttestet elvitték, és eltemették egy sírboltba.
M: 14 – 29.
Már megint a nők. Mondhatnám kissé ironikusan, de nem teszem. Hiszen jól tudjuk, hogy a Biblia mire utal, amikor a nőről beszél nekünk. Heródes nem tudta. Nem tudta, hogy a világi dolgok, soha nem lehetnek olyan fontosak, mint Isten Igéje. S bár szerette hallgatni, amit János mondott neki, mégsem bírta legyőzni magában a gonoszt. Sokan vannak még így ezzel napjainkban is. Ők azok, akik nem tudnak elszakadni a pénztől, hírnévtől, hatalomtól… Ők azok, akik sziklás talajba estek. Felesleges ígéreteket tesznek az ördögnek is akár, amiket aztán ő be is hajt rajtuk. Mert így dolgozik a gonosz, ha mi hagyjuk. Pedig Jézus, mindenre megtanít minket, hogy elkerülhessük a poklot. Had idézzek most Mátétól:
Az eskü
33Hallottátok ezt a régieknek szóló parancsot is: Ne esküdjél hamisan, hanem tartsd meg az Úrnak tett esküdet. 34Én pedig azt mondom nektek: Egyáltalán ne esküdjetek, sem az égre, mert az Isten trónja, 35sem a földre, mert az lába zsámolya, sem Jeruzsálemre, mert az a nagy Király városa. 36Még saját fejedre se esküdjél, mert egyetlen hajszáladat sem tudod fehérré vagy feketévé tenni. 37Így beszéljetek inkább: az igen igen, a nem nem. Ami ezen felül van, a gonosztól való.
Ha Heródes ezt megértette volna, nem kellett volna lefejeztetnie Jánost! De ő inkább a világot választotta. Ha mi ezt megértenénk, nem kellene a lelkünknek annyit szenvednie! Szerintetek megéri?! Hát vigyázzunk mi is, hogy mikor mire esküszünk! Mert azokat be is kell tartani. Még akkor is, ha az ördög áll a sarkunkon. Akkor pedig igen nehezünkre esik a járás, és nagyon könnyen orra esünk. Mindazonáltal, ha Isten nem akarta volna, hogy Jánost kivégezzék, nem is történt volna meg. De mivel János, már megkeresztelte a mi lelkünket vízzel, azaz előkészítette az Úr Útját, hogy Ő majd Tűzzel Kereszteljen meg bennünket, így a Küldetését befejezte. Tehát, végérvényesen átadja a helyét, Jézusnak. Mert csak az Ő Lelkét nem lehet megölni. Mert az Ő Lelke a Halhatatlanság Ígérete.
Vagyis, ne elégedjünk meg azzal, hogy hetente egyszer, vagy kétszer elmegyünk a templomba, mert az csak vízkeresztséget ad nekünk, és könnyen a „fejünkbe” kerülhet! Hanem tanuljunk minél többet Jézus Krisztustól, hogy a Tüze ne Megégesse, hanem Megeddze a „Szívünket”, mert csak „törhetetlen bottal” érhetünk el az Utunk végéig.
|
| |
|
[válaszok erre: #38]
|
[előzmény: (36) nemthomi, 2008-09-07 07:42:48]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 36. Elküldve:
2008-09-07 07:42:48 |
[190.] |
Az apostolok első küldetése
7Végigjárta a falvakat és tanított. Magához hívta a tizenkettőt, és kettesével szétküldte őket, hatalmat adva nekik a tisztátalan lelkeken. 8Meghagyta nekik, hogy az útra ne vigyenek semmit, csak vándorbotot; sem kenyeret, sem tarisznyát, sem pénzt az övükben. 9Sarut kössenek, de két ruhadarabot ne vegyenek magukra. 10Azután folytatta: "Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott addig, amíg utatokat nem folytathatjátok. 11Ha valamely helységben nem fogadnak be, és nem hallgatnak meg titeket, menjetek el onnét, s még a port is rázzátok le lábatokról, tanúbizonyságul ellenük." 12Azok elmentek, s hirdették a bűnbánatot, 13sok ördögöt kiűztek, és olajjal megkenve sok beteget meggyógyítottak.
M: 7 – 13.
Végre, az Apostolok is megkapták a Jutalmat, Ők is hirdethették az Igét. Hogy miért csak most engedte el őket Jézus egyedül? Mert most érett meg a Lelkük arra a szintre, hogy biztonságosan kirepülhessenek a Fészekből, azaz Jézus közvetlen közeléből, a Megnövekedett Mustármag árnyéka alól. Most érték el azt a szintet, hogy ÖNMAGUKTÓL is képesek lettek az Isteni Törvény megértésére, továbbadására, tehát már nem kellett elmagyarázni nekik, hogy miről is szól egy – egy Példabeszéd. Ezáltal, ha vitába is kellett keveredniük valakivel, mindig Győzelmet arattak, hiszen már belőlük is az Úr Lelke Szólt. Na ezt a szintet kell a mi lelkünknek is elérni, hogy a Szent Lélek bennünket is teljes egészében Átjárhasson. Akkor leszünk csak Igazán Boldogok és Bátrak a Hitünkben, mert Tulajdonosai leszünk annak a Kulcsnak, amely a Mennyországba nyíló Ajtót fogja Kitárni előttünk. Persze mielőtt Elengedne minket, még Ellát Jótanácsokkal: „8Meghagyta nekik, hogy az útra ne vigyenek semmit, csak vándorbotot; sem kenyeret, sem tarisznyát, sem pénzt az övükben. 9Sarut kössenek, de két ruhadarabot ne vegyenek magukra.” Tehát egy botot, egy sarut, és egy ruhát. Ugye már tárgyaltuk, hogy a pásztorok, miért is bottal terelik a juhaikat? Bizonyára ti is emlékeztek erre a részre. / Azért, mert az Isteni bot, meg nem öli a lelket, de a pokoltól Megmenti. / Tehát, arra kér bennünket, hogy mindig szelídek legyünk, és ne az ördög, hanem az Isten Fegyverzetét öltsük magunkra. Mert az a bot, amit Jézus engedélyezett, bizony nem fából van. Ahogyan a saru sem a világi értelemben vett lábunkat kell, hogy védje, hanem a lelkit. Hiszen Igehirdetés közben, nagyon sokszor tévedünk majd durva, kavicsos, tövisekkel teli ösvényre, amelyek ha felsértenék a mi Lábunkat, akkor nem tudnánk folytatni a Megbízást. És, hogy miért is elég a lelkünknek egy Ruha? Mert ez a Ruha az, amelybe Jézus Öltöztetett fel bennünket, ez a Ruha az, amely megvéd bennünket széltől, hidegtől, vagy akár a tűző naptól is. Ez az a Ruha, / páncél / amely ellen áll mindenféle ördögi fegyver pengéjének, és kicsorbítja azokat, mert a sátán számára Áthatolhatatlan.
Azért azt ne felejtsük el, hogy attól, hogy hatalmat kapunk az ördögűzésre, és a gyógyításra, a Szent Lelket még nem kaptuk meg. Tehát, amikor az Igét végre hirdethetjük, az nem azt jelenti, hogy már biztos a Mennyországba való jutásunk. Attól, hogy lelkeket mentünk meg a pokoltól, a miénk még ugyan olyan veszélyeknek van kitéve, még ugyan olyan sebezhető, mint amazoké, akik meg sem hallgatják Isten Szavát. Hát hirdessük az Igét, és tartsunk magunk is Bűnbánatot. Legyünk példa lélektársaink szemében, hogy követhetőbb legyen számukra azaz út, amelyet az Úr Jelölt ki nekünk is, hogy a Nyoszolyánk amit cipelünk, végre tanulság legyen leendő testvéreink számára is. Tehát, ha bementek egy házba, / testbe / és az ott lakó lélek meghallgatja az Igét, akkor addig maradjatok ott, amíg az a lélek meg nem érti, amit mondani akartok neki, aztán folytassátok csak tovább, az Igehirdetést másoknál! Ha pedig olyan emberrel találkoztok, akinek a lelke megveti, és lenézi a mondanivalótokat, azaz magát Istent, akkor onnan azonnal gyertek el, mert az ő lelkén az ördög diadalmaskodik. És amikor hátat fordíttatok egy ilyen gonosz léleknek, még azt is felejtsétek el, amit ti kérdeztetek tőle, nem, hogy azt, amit ő mondott nektek! Nehogy megzavarja a Hiteteket, és a bototok eltörjön az Út felénél! Ha pedig mindezeket a Jótanácsokat betartjátok, nem érhet baj benneteket, mert az Úr Fogja Vigyázni, minden lépéseteket.
|
| |
|
[válaszok erre: #37]
|
[előzmény: (35) nemthomi, 2008-09-06 18:55:44]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 35. Elküldve:
2008-09-06 18:55:44 |
[191.] |
Kilencedik fejezet:
Jézus Názáretben
1Innen eltávozva saját városába ment. Tanítványai elkísérték. 2A következő szombaton tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és csodálkozva mondogatták: "Honnét vette ezt? Hol tett szert erre a bölcsességre? És a csodák, amiket kezével végbevisz! 3Nem az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon testvére? S ugye, nővérei is itt élnek közöttünk?" És megbotránkoztak rajta. 4Jézus erre megjegyezte: "A prófétának csak hazájában, rokonai körében, a saját házában nincs becsülete." 5S nem is tehetett ott csodát, csupán néhány beteget gyógyított meg, kézrátétellel. 6Maga is csodálkozott hitetlenségükön.
M: 1 – 6.
Ha visszaemlékeztek, erre a részre már a bevezetésben utaltam. Bizony én magam is ennek hatására szeretnék anonim maradni. Ahogy Jézus is elcsodálkozott azoknak az embereknek a hitetlenségén, akik Őt közelebbről ismerték, úgy én is sokszor találkoztam elutasítással, gúnyos mosollyal, lenézéssel azért, mert Istenről próbáltam beszélni ismerőseim körében. Ebből kifolyólag, egy darabig abba is hagytam az Ige Hirdetését. Persze nem sokáig. Ez az elutasító magatartás viszont ráébresztett arra, hogy én még köszönő viszonyba sem lehetek azzal, amit Jézus képvisel. Ezért, tovább olvasgattam a Bibliát, és egyre több dolgot értettem meg belőle. Most már teljesen másképpen közelítek az emberekhez, úgy, ahogyan ezt az Úr Mondja nekem. Mindig csak egy pohár vizet adok annak, aki csak fél füllel hallgat rám, mert ha egy olyan ember, aki még nincs felkészülve ezekre a szavakra, ennél többet kap, egyből elkezd tőle fuldokolni. Remélem, értitek, hogy mire gondolok? Na de nem azért írom ezt a könyvet, hogy magamról beszéljek, hanem azért, hogy Istenről. Éppen ezért, nézzük meg ennek a résznek is a mondanivalóját. "A prófétának csak hazájában, rokonai körében, a saját házában nincs becsülete." Amit itt ki szeretnék emelni, az: a saját házában. Mivel a többiekről már beszéltünk, nézzük meg, hogy mit is mond ez a Szó a lelkünknek, ha még nagyobb mélységekbe, Magasságokba utazunk Isten Megértése érdekében. Ha a mi kis hasonlatainkat behelyettesítjük ide, akkor tegyük ezt úgy, hogy a testünk legyen a házunk! Mert ebben a házban lakik a lelkünk. Ha pedig a lelkünk megtér Istenhez, akkor olyan gondolatokkal áraszt el bennünket, amelyeket nagyon nehezen merünk megérteni. Ha pedig mégis megértjük, attól félünk, hogy valamit rosszul értelmeztünk. Ebből kifolyólag, nem is merjük magunkat teljesen átadni Istennek, mert attól tartunk, hogy ez a Hang, amit hallunk nem Istené. Hogy jöhetünk mi halandók ahhoz, hogy maga az Úr szóljon hozzánk?! Amikor az ilyen gondolatok miatt „utasítjuk el„ Isten közeledését, akkor nem mást teszünk, mint, hogy nem becsüljük meg a prófétát, / a lelkünket / a saját házában / testünkben /. Mert bármilyen ábrázata is legyen az embereknek, a lelkük egyforma! Tehát, ha mi kishitűen azt képzeljük magunkról, hogy ezeket a szavakat, csak próféták hallhatják, akkor nem becsüljük annyira a lelket, amit Isten ajándékozott nekünk, ahogyan az megérdemelné. Mert, egy próféta sem lesz majd nagyobb és okosabb nálunk, ha mi magunk is teljes odaadással bírunk az Úr Törvényeit illetően. Hát becsüljük meg azt a tudást, ami saját erőnkből ragad ránk, hiszen ez az a tudás, aminek a neve: Szabad Akarat. Amikor te magadtól próbálod megérteni azt, amit esetleg másoktól nem hallhatsz. Ne érdekeljen, ha ezért esetleg lenéznek, vagy bántanak, az úgy is az ő bűnük marad, ha meg nem térnek.
Teneked először a saját lelkedet kell tökéletesítened, hogy később majd legyen mit tovább adnod. Azaz, ha te megbecsülöd a saját „Prófétádat”, akkor ugyan ezeket a gondolatokat fogod kiolvasni a Bibliából, mint én. Ebben biztos vagyok, és abban reménykedem, hogy egyszer ez minden ember életében bekövetkezik. Az Úr adjon hozzá erőt mindannyiunknak.
|
| |
|
[válaszok erre: #36]
|
[előzmény: (34) nemthomi, 2008-09-06 12:56:09]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 34. Elküldve:
2008-09-06 12:56:09 |
[192.] |
Jairus leánya és a vérfolyásos asszony
21Amikor Jézus a bárkával ismét átért a túlsó partra, a tó partján nagy tömeg sereglett köré. 22Ekkor jött egy Jairus nevű férfi, a zsinagóga elöljárója, s mihelyt meglátta, lába elé borult, 23és igen kérte: "Halálán van a lányom. Gyere el, tedd rá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen." 24El is ment vele. Nagy tömeg kísérte, ott tolongtak körülötte. 25Volt ott egy asszony, aki már tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, 26és sokat kiállt az orvosoktól, mindenét rájuk költötte, de semmi javulás nem mutatkozott, inkább romlott az állapota. 27Hallott Jézusról, azért átfurakodott a tömegen, és hátulról megérintette a ruháját. 28Így gondolkodott magában: "Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok." 29Rögtön meg is szűnt a vérfolyása, érezte testében, hogy meggyógyult. 30Jézus nyomban észrevette, hogy erő ment ki belőle. A tömeghez fordult: "Ki érintette meg a ruhámat?" 31Tanítványai ezt válaszolták: "Látod, hogy tolong körülötted a tömeg, mégis kérdezed: Ki érintett meg?" 32De ő körülnézett, hogy lássa, ki volt az. 33Az asszony félve, remegve - mert hisz tudta, hogy mi történt vele - előlépett, leborult előtte, és őszintén bevallott mindent. 34Ő megnyugtatta: "Leányom, hited meggyógyított. Menj békével, és maradj egészséges!" 35Még beszélt, amikor a zsinagóga elöljárójának házából jöttek és közölték: "Meghalt a lányod. Minek fárasztanád tovább a Mestert?" 36A hír hallatára Jézus így bátorította a zsinagóga elöljáróját: "Ne félj, csak higgy!" 37Péteren, Jakabon és Jánoson, Jakab testvérén kívül senkinek nem engedte meg, hogy vele menjen. 38Amikor odaértek az elöljáró házához, nagy sírást-rívást, sok siratót, jajgatót találtak ott. 39Bement, s így szólt hozzájuk: "Mit lármáztok itt, mit sírtok? A kislány nem halt meg, csak alszik." 40Erre kinevették. Ő azonban mindenkit kiküldött, maga mellé vette a gyermek apját, anyját, s kísérőivel együtt bement abba a helyiségbe, ahol a kislány feküdt. 41Megfogta a kislány kezét, s így szólt hozzá: "Talita kum", ami annyit jelent: "Kislány, parancsolom, kelj föl!" 42A kislány fölkelt, és elkezdett járkálni. Tizenkét éves lehetett. A nagy csodálkozástól azt se tudták, hová legyenek. 43De ő szigorúan meghagyta nekik, hogy senki se tudjon a dologról, aztán még figyelmeztette őket, hogy azonnal adjanak a kislánynak enni.
M: 21 – 43.
"Halálán van a lányom. Gyere el, tedd rá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen." Vajon mire gondolhatott Jarius? Vajon a lányának a teste, vagy a lelke haldoklott? Nézzük csak meg ezt a kérdést is a már megszokott módon. Ismételten kérdezzük meg magunktól, hogy Jézus a testünket jött megmenteni, vagy a lelkünket? Mert, ha a lelkünk megmentésén fáradozott, akkor miért kellene ezt a Példabeszédet egy testileg haldokló gyermek megmentésével magyaráznunk? Hiszen gondoljunk csak bele. Én azt mondom, hogy ha a lelkünknek vannak különféle betegségei, / amikről már beszéltünk / akkor az, ezekbe a betegségekbe, bele is tud halni. Mert, ha a mi betegségeink, / ördögeink / elhatalmasodnak a lelkünk felett, az azt jelenti, hogy nem figyelünk oda Isten Hívó Szavára, nem érdekel bennünket, hogy melyik Utat is kellene Járnunk, és teljes egészében elvetjük magunkban még a gondolatát is annak, hogy nekünk bármit is kellene tennünk azért, hogy eljussunk a Mennyországba. Sőt, bárki is próbál meggyőzni bennünket arról, hogy ez helytelen, / pláne, ha az a valaki nem az Úr Teljes Igazságát akarja velünk megértetni: " 35Még beszélt, amikor a zsinagóga elöljárójának házából jöttek és közölték: / "Meghalt a lányod. Minek fárasztanád tovább a Mestert?" / egyszerűen levegőnek nézzük, mert azt hisszük, hogy mi mindent jobban tudunk. Ez egyenlő, az Isten káromlásával. Nos ez a kislány is ilyen volt. Persze most azt kérdezitek, hogy egy tizenkét éves gyermek, hogyan is érthetné azt, ami nekünk még felnőtt fejjel is oly sokszor nehezen megy. A magyarázat egyszerű. Ha elfogadjuk, hogy ez a Példabeszéd is a lélekről szól, akkor ezt a tizenkét éves korú gyermeket is, lélek szerint kell értelmeznünk. Mert ebben az esetben a kor, nem a gyermek éveinek számát jelenti, hanem a lelkünknek az érettségi állapotát. De, hogy könnyebben megértsétek azt, hogy mit is akarok ezzel mondani, gondolkodjatok el azon, hogy vajon milyen is, egy kamaszodó gyermek? Mindannyian voltunk, vagy leszünk kamaszok. Ezen, minden ember átesik. De milyenek is vagyunk mi életünk ezen szakaszában? Bizony, amikor az embergyerek kamaszodik, szinte teljesen kifordul magából. Azt képzeli magáról, hogy ő tud a világon mindent a legjobban. Azt hiszi, hogy mindent ért, és ha valami nem úgy van, ahogyan ő akarja, akkor durcáskodik, makacskodik, és nem törődik azzal, hogy önző viselkedésével vajon kit bánt, vagy sért meg. Sebeket ejt önnön, és szülei lelkében is. Hiszen ők vannak a legjobban megijedve ilyenkor, mert látják, hogy gyermekük rossz útra tévedt. Nos, amilyen egy kamaszodó gyerek a mi kis világunkban, olyan egy kamaszodó lélek is Isten számára, bár mennyi idős is legyen a „gazdája”. Ha a mi lelkünk elfogadja, hogy van Isten, de különösebben nem érdekli, akkor az a lélek az Úr szerint, alvó, szunnyadó lélek. Ennél súlyosabb betegség, amikor valaki teljesen elveti az Úr létezését. Ezt a lelket az Úr halott léleknek tekinti. De ki is támaszthatna fel egy halott lelket, ha nem az Isten Igéje? "Talita kum". Ami azt kell, hogy jelentse számunkra, egészen pontosan az alvó lelkek számára, hogy: ÉBRESZTŐ! Kelljetek fel, mert elérkezett az ideje annak, hogy Megismerjetek Engem. / Istent. / Élesítsétek meg a szemeteket, hogy Lássatok Engem! Hallgatózzatok, hogy Meghalljátok a Hangomat, hogy Örök Életetek lehessen Mellettem! Aztán még figyelmeztette őket, hogy azonnal adjanak a kislánynak enni! Azaz, ha egy lelket felébreszt az Úr, annak azonnal táplálékra van szüksége, azaz Imádságokra, hogy a még frissen kapott hite, nehogy éhen halljon, még mielőtt teljesen Feltámadhatna, Felébredhetne. A gondolatait az Úr felé kell fordítania, nehogy ismét pórul járjon. Mert ébredés után, könnyen visszaalhatnak az emberek, de aki ezt nem hagyja, aki nem enged többé az ördögeinek, azaz Istentől kapott Ajándékánál fogva, megláthatja majd a Mennyek Országát! Ha pedig ilyen szemszögből vizsgáljuk, akkor a vérfolyásos asszony esete is kísértetiesen hasonlít a gyermekéhez. Vagy, talán ugyanaz, csak másképen megfogalmazva. Hiszen ő is tizenkét éve szenvedett a bajával, amin senki sem tudott segíteni. Tehát, nem talált olyan tanítót, vagy mestert, aki el tudta volna neki magyarázni, hogy miért is vagyunk itt a földön?! Amikor ez a nő megérintette Jézus ruháját, akkor teljesen egyértelművé vált számára az Isteni Törvény, és meggyógyult. Hát mi a Talita Kum, ha nem ez?! Természetesen itt sem a földi ruhára és földi vérbajra kell gondolni, hanem arra, amelyet Jézus Lelke, illetve az asszony lelke viselt. Mert Jézus Ruhája nem más, mint az Ige. Az asszony betegsége pedig a saját lelke betegsége.
Ez a rész, tehát arra tanít minket, hogy aki hisz, az meggyógyul. Aki elfogadja az Urat, az bebocsátást nyer az Isten Titkába. Aki tesz azért valamit, hogy a lelke megmeneküljön, azt az Úr Szeretni fogja, és Segíti, hogy minél könnyebben tudja átvészelni a hátralévő életét gondok, és betegségek nélkül. Hát legyünk Éberek Hitünkben, hogy a halál ne találjon minket álmunkban! Ámen.
|
| |
|
[válaszok erre: #35]
|
[előzmény: (31) nemthomi, 2008-09-05 20:10:53]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 33. Elküldve:
2008-09-06 12:34:28 |
[193.] |
Szia Ildi!
Örülök, hogy idetévedtél és remélem elnyeri a tetszésedet ez az írás. Azért tettem fel ide is, mert ez egy csendes hely, ráadásul mindig van valaki aki olvassa. Ez engem boldogsággal tölt el, mert szeretném, ha ezáltal valaki közelebb kerülhetne Istenhez, és az Evangéliumok ilyetén fajta értelmezéséhez. Nekem ugyanis nagyon sokat segített.
Üdv.
nt
|
| |
|
|
[előzmény: (32) noeildi, 2008-09-06 11:43:48]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 31. Elküldve:
2008-09-05 20:10:53 |
[194.] |
Nyolcadik fejezet:
A gadarai megszállott
1Átértek a tó túlsó partjára, a gadaraiak vidékére. 2Amint kiszállt a bárkából, a sírok felől egy tisztátalan lélektől megszállott ember jött szembe vele. 3A sírboltokban lakott, és még lánccal sem tudták fogva tartani. 4Már sokszor megbilincselték és láncra verték, de széttépte a láncokat, összetörte a bilincseket. Senkinek sem sikerült megfékeznie. 5Éjjel-nappal állandóan sírboltokban és a hegyekben tanyázott, kiáltozott, és kövekkel ütötte-verte magát. 6Amikor messziről meglátta Jézust, odafutott hozzá, a földre vetette magát előtte, és 7hangosan kiabált: "Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságbeli Istennek Fia? Az Istenre kérlek, ne gyötörj!" 8Mert ráparancsolt: "Menj ki, tisztátalan lélek, ebből az emberből!" 9Meg is kérdezte: "Mi a neved?" "Légiónak hívnak - válaszolta -, mert sokan vagyunk." 10Egyúttal nagyon kérte, ne zavarja el őket erről a vidékről. 11Ott legelészett a hegyoldalon egy nagy sertéskonda. 12"Küldj a sertésekbe - kérték -, hadd szálljuk meg azokat." 13Megengedte nekik. Erre a tisztátalan lelkek kimentek (az emberből), és megszállták a sertéseket. Erre a mintegy kétezer sertésből álló konda a meredekről a tóba rohant, s vízbe fulladt. 14A kanászok elfutottak, s elvitték a hírt a városba és a tanyákra. Az emberek jöttek, hogy megnézzék, mi történt. 15Jézushoz érve látták, hogy akit azelőtt egy légió tartott megszállva, most ott ül felöltözve, eszének birtokában. Erre megijedtek. 16A szemtanúk elbeszélték nekik, mi történt a megszállottal és a sertésekkel. 17Arra kérték, hagyja el határukat. 18Amikor beszállt a bárkába, az imént még megszállott kérte, hogy vele mehessen. 19Nem engedte meg neki. "Menj haza a tieidhez - mondta neki -, s beszéld el, milyen nagy dolgot tett veled az Úr, hogyan könyörült meg rajtad." 20Az el is ment, és Dekapoliszban mindenütt híresztelte, hogy milyen nagy dolgot tett vele Jézus. Mindenki csodálkozott.
M: 1 – 20.
Tehát, abban a pillanatban, hogy beengeded az Urat a lelkedbe, Ő beevez a közepére, és onnan néz majd körül, hogy merre van a legnagyobb szükség a Gyógyító Erőre. És mivel a tavad közepéről mindent Lát, könnyen Átevez a túlsó partra, ha ott szükségét Érzi. Vele utaznak a „Bárkában” a lelkednek azon részei is, amelyek már meg gyógyultak. Ha olyan rosszal találkoznak, amiről úgy érzik, hogy nem bírják megfékezni, akkor a Bárkában maradnak, és olyanoknak hirdetik az Igét, akik odafigyelnek rájuk. Mert tudják, hogy az Úr segít nekik és, hogy a Bárka Elsüllyeszthetetlen. Tehát, ha Jézus Lelke szükségesnek érzi a segítséget, akkor kiszáll a bárkából, és azokra a feladatokra „koncentrál”, amelyek a mi erőnket meghaladnák. Mert az Ő Szeretete előtt, arcra borul minden gonosz, legyen az akár egy légiónyi is. „ 3A sírboltokban lakott, és még lánccal sem tudták fogva tartani. 4Már sokszor megbilincselték és láncra verték, de széttépte a láncokat, összetörte a bilincseket. Senkinek sem sikerült megfékeznie.” Emlékeztet ez benneteket valakire? Mondjuk saját magatokra? Higgyétek el, ilyenek vagyunk, vagy ilyenek voltunk mi is. Azaz, ha a mi lelkünkben élő ördögöknek hagyjuk, hogy esetleg más isteneket, / amik persze nincsenek / vagy bálványokat, vagy világi dolgokat is imádjanak, nem is fogjuk tudni féken tartani őket, mert a csábítás a rosszra erőssebben él majd bennük, / bennünk / mint az Isteni ragaszkodás. Tehát, ha nem az Igaz Isten Törvénye szerint élünk, amely mindezeket elveti, akkor mindig lesz bennünk egy, vagy akár több ezer ördög. De ha hagyjuk az Urat kibontakozni magunkban, akkor Ő majd helyre teszi a mi kis hibáinkat, és a mi nagy ördögeinket is. Ha pedig ezek az ördögök még az Ő szavára sem térnek meg, hanem inkább a bujkálást válasszák, akkor Ő elpusztítja őket, mert halott lelkekre nincs szüksége Istennek. De a megtért ember, akár milyen bűnei is voltak, megbocsátást nyer. Kap az Úrtól, egy Új Ruhát! Amit persze nem géppel varrtak, nem mosógépben mostak, és nem földi vasalóval vasaltak. Mert ezt a Ruhát a Lelke kapja, hogy a többi, még rongyos és koszos ruhába öltözött lélek is lássa a különbséget, a Jó, és a rossz között. Mert a „tónak” azon részén, még sok a betegség. Hiszen tiszta lélek, nem lakna egy légió közelében, mert viszolyogna az ördög közelségétől. Ezért is nem engedte meg Jézus, hogy az imént még megszállott, Vele mennyen.
Mert aki már megkapta az Új Ruháját, az megkapta a Kegyelmet is. Tehát, mondhatjuk azt is, hogy apostollá vált. Hát akkor hirdesse az igét azok között, akik szem, és fültanúi voltak a gyógyulásának, hogy legyen eme csodálatos gyógyulás mindig bizonyságul előttük, hogy milyen nagy is az Úr, a mi Istenünk. Ámen.
|
| |
|
[válaszok erre: #32 #34]
|
[előzmény: (30) nemthomi, 2008-09-04 20:29:19]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 30. Elküldve:
2008-09-04 20:29:19 |
[195.] |
A vihar lecsendesítése
35Aznap alkonyatkor így szólt hozzájuk: "Keljünk át a túlsó partra." 36Erre elbocsátották a népet, és magukkal vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Más csónakok is csatlakoztak. 37Nagy szélvihar támadt, a hullámok a bárkába csaptak, úgyhogy az már-már megtelt. Ő a bárka végében egy vánkoson aludt. 38Felkeltették: "Mester - kérdezték -, nem törődöl vele, hogy elveszünk?" 39Erre fölkelt, parancsolt a szélnek, és utasította a tavat: "Csendesedj! Némulj el!" A szél elült, s nagy nyugalom lett. 40Ekkor hozzájuk fordult: "Miért féltek ennyire? Még mindig nincs bennetek hit?" 41Nagy félelem fogta el őket. "Ki ez - kérdezték egymástól -, hogy még a szél és a víz is engedelmeskedik neki?"
M: 35 – 41.
Minél több emberrel ismertetjük meg az Igét, annál több léleknek adunk esélyt a Mennybe jutásra. Hát szálljunk akkor Bárkába mi is Isten Lelkével, és hirdessük Őt! Ez történt az apostolokkal is ebben a részben. Csak, hogy most nem egyszerű hívők, és megtérni vágyók közeledtek feléjük, hogy Hitet merítsenek, hanem olyan emberek, akikkel ti is nap - mint nap találkozhattok. Ezek az emberek, hamis hittérítők, vallásalapítók, szektások, akiknek teljesen más elképzelésük van Istenről, akik nem a Lelket, hanem a testet magasztalják, vagy ki tudja, még hány példát tudnék felsorolni, hogy miben is térnek el az Úr Igazságától! Ha megfigyeled, ezért is közeledtek a Bárka felé, csak csónakokkal. Tehát bár sok csónakból hirdetik a hamis istenek igéjét világunkban, / amik persze nem léteznek / ahhoz, hogy a Bárkát elsüllyesszék, nem lehetnek elegen, ha azon a Bárkán, amin utazunk, még ha álomba merülve is, de ott utazik az Ige is! Ha nem elég erős a hitünk, ezek az elemek nagy szélviharokat gerjeszthetnek körülöttünk, és el is ronthatják azt, amiért eddig küzdöttünk. Tehát, ha mi nem teljes szívvel közeledünk Isten felé, nem is tudjuk maradéktalanul meg érteni azt, amit Ő sulykol belénk életünk minden egyes pillanatában. Azaz nem fogunk tudni, megbirkózni azokkal a feladatokkal, amelyeket majd az élet állít elénk. Tehát, soha nem szabad megengednünk magunknak, hogy a hitünk elaludjon, mert könnyen az ördög prédájává válhatunk! Ha még is egy pillanatra ez bekövetkezik, azonnal ébresszük fel magunkban Isten Lelkét, hogy ne szunnyadjon! Ő majd Parancsolni fog minden viharnak, minden földrengésnek, és minden árvíznek, hogy Némuljon el! Mert az Ő Hangjára minden rossz lélek megnémul, minden gonoszság elpusztul, és minden vicsorgó vadállat elcsendesül. Ha pedig ezt álltalatok tudja megtenni az Úr, majd megkérdezik rólatok is, hogy vajon miféle hatalom állhat mögöttetek, hogy ilyen Erővel bírtok parancsolni az elemeknek. És ha másért nem, / ha talán először nem is szeretetből / az Igaz Isten iránti félelmükből kifolyólag, ők is odafigyelnek az Igére, és később, amikor megértik Őt, ezt a félelmet Szeretetté, Igaz Hitté, azaz olyan Szeretetté tudják majd alakítani magukban, amely őket is Legyőzte.
Mert az Isteni Törvény, így Teljesedik be minden ember életében, minden lélek Érdekében. Mert Ez, az Isten Igéje!
|
| |
|
[válaszok erre: #31]
|
[előzmény: (29) nemthomi, 2008-09-04 11:09:06]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 29. Elküldve:
2008-09-04 11:09:06 |
[196.] |
A mustármag
30Majd így folytatta: "Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen hasonlattal szemléltessük? 31Olyan, mint a mustármag. Amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál. 32De aztán, hogy elvetették, egyre nő, és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Akkora ágakat hajt, hogy az égi madarak árnyékában tanyáznak." 33Sok hasonló példabeszédben hirdette nekik a tanítást, hogy megértsék. 34Példabeszéd nélkül nem tanított. Mikor tanítványaival magukra maradtak, mindent megmagyarázott nekik.
M: 30 –34.
Ugye, hogy ez a Példa is a növekvő vetést szimbolizálja? Mert, ahogyan a hited növekszik, egyre nagyobb Árnyékot fog adni másoknak, megóvva őket is a tűző naptól; az ördög támadásaitól. De, hogy mind ezeket teljesen meg is értsd, egyedül kell maradnod Jézus Lelkével. Hiszen az apostoloknak is akkor magyarázta el a Példabeszédek jelentését, amikor egyedül maradt velük. Egyedül maradni Istennel pedig csak úgy tudunk, ha magunkba engedjük Őt. Azaz Feléje irányítjuk a gondolatainkat, és azért imádkozunk, hogy Segítsen nekünk mindezeket a dolgokat megérteni. És amikor meg értettük, akkor fogjuk érezni, hogy ez a világon a legtársasabb egyedüllét, ami csak létezhet és, hogy ennél Nagyobb és Jobb társaságra nem is lesz soha szükségünk, mert nem is létezik olyan.
Amikor ezt megértitek, megértitek az utolsó mondatot is. Azt a mondatot, amiről eddig beszéltem: 34Példabeszéd nélkül nem tanított. Mikor tanítványaival magukra maradtak, mindent megmagyarázott nekik.
Tudjátok, a Belső Szobájukban!
|
| |
|
[válaszok erre: #30]
|
[előzmény: (28) nemthomi, 2008-09-03 19:04:34]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 28. Elküldve:
2008-09-03 19:04:34 |
[197.] |
A növekvő vetés
26Azután ezt mondta: "Isten országa olyan, mint az az ember, aki magot vet a földbe. 27Utána, akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökik, maga sem tudja hogyan. 28A föld magától terem, először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. 29Mikor a termés beérik, rögtön fogja a sarlót, mert itt az aratás."
M: 26 –29.
Egyszóval a Szabad Akarat!
Bizonyára már ti is észrevettétek, hogy a Biblia a világi dolgainkkal akarja nekünk elmagyarázni azt, amit emberi szóval, emberi agynak nem is lehet. Azaz, hogy mi vár ránk Odaát, vagy, hogy - hogyan is kellene élnünk az Úrban. Egy magvetőt / parasztot / Istenhez hasonlítani elég meredek dolog, mégis milyen sokat mond ez a Példabeszéd nekünk. Ebből is látszik, Hogy Isten nem a földi életet Dicséri, hanem az Égit. Tehát már ezzel is Példát mutat nekünk, hogy, hogyan is szemléljük a mi kis világunkat? Ő azt Mondja, hogy tartsuk ezt egy állomásnak, ami után majd az Égi szerelvény a meg érdemelt helyünkre szállít bennünket! Mert az Úr adott nekünk lelket, majd ránk Bízta a döntést, hogy merre irányítjuk a lépteinket. Ha elfogadjuk Őt, akkor jó termés előtt Áll, de ha nem, akkor gazos lesz a Veteménye. Már pedig milyen gazda az, aki a csűrjében gyomot tárol, és annak örül? Hiszen nagyon sok Szántója van az Úrnak, és ha a Pajtájába selejtes gabonát tárolna, esetleg nem jutna már hely, az egészséges termésnek. Márpedig az Úr, csak kifogástalan gabonát Gyűjt Magának, mert minden feltételt Megadott ahhoz, hogy jó termése legyen. Adott a lelkünknek, hogy könnyebben Megértsük: Bibliát, Adott Prófétákat, Oda Adta nekünk az Ő Elsőszülöttét, Adott Apostolokat, Hírvivőket, Papokat, Jó és Rossz embereket, akikkel mi nap - mint nap találkozhatunk. Adott nekünk Szabad Akaratot, hogy el tudjuk dönteni magunkban, melyik Út tetszik jobban. Tehát ha néha úgy is tűnik, hogy az Úr elhagyott bennünket, Ő akkor is ott van velünk, csak nem látható anyagi, hanem láthatatlan Szellemi Testben. De ezt a Testet, csak a lelki szemeinkkel láthatjuk, és aki látja, az már biztosan szárba szökött hajtás, és az ilyenekből lesz később aztán, ahogyan a hite erősödik kalász, majd ha már teljesen elfogadta az ő Ura akaratát, és tette mind ezt teljes szívvel és odaadással, akkor magot hozó érett Termés, ami már meg érett a Mennyországra. Hát törekedjünk mindig arra, hogy amikor az Aratás elkezdődik, olyanok legyünk, amilyennek Ő Akar Látni mindannyiunkat! Hogy legyen értelme a testünk halálának, azaz a lelkünk végre Haza mehessen ebből a kölcsönkapott világból.
|
| |
|
[válaszok erre: #29]
|
[előzmény: (27) nemthomi, 2008-09-03 08:14:31]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 27. Elküldve:
2008-09-03 08:14:31 |
[198.] |
A mérték
24Azután így szólt: "Figyeljetek arra, amit hallotok! Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek majd nektek is, sőt adnak is hozzá. 25Mert akinek van, még kap hozzá, akinek pedig nincs, amije van, azt is elveszik tőle."
M: 24 –25.
Ha te megelégszel a szegényes Biblia magyarázatokkal, akkor rossz mércét választottál, akkor a hited könnyen meginoghat. És ha téged ez nem zavar, akkor Odafönn is szegényként fognak kezelni. Ha viszont az életedet arra szánod, hogy megértsd az Úr Üzenetét, akkor Odafönn is azzal a Mértékkel kapod majd meg a Jutalmadat. Sőt még Tesznek is hozzá. Mert akin az Úr látja a törekvést, azt elfogadja Gyermekének, de akin nem Lát hajlandóságot, attól még azt a kevés Jutalmat is elveszi, ami járhatott volna neki, és azoknak adja oda, akik idelent azt Kiérdemelték.
Ezért aztán, amikor rádöbbenünk mi emberek, hogy Válaszút elé érkeztünk, akkor jól gondoljuk meg, hogy melyik „irányba” indulunk! Mert az egyik út egy szakadék széléhez vezet, a másik viszont, soha nem tapasztalt Magasságokba! Ha ép ésszel gondolkodunk, a választásunk nem lehet kétséges. Szerintem, ez is Örömhír! Szerintetek?
|
| |
|
[válaszok erre: #28]
|
[előzmény: (24) nemthomi, 2008-09-02 11:37:47]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 26. Elküldve:
2008-09-03 07:54:40 |
[199.] |
Szia torzo52!
Örülök a bejelentkezésednek, és remélem most már sűrűbben találkozunk. Köszönöm a biztatást, valóban jól esett. Egyébként a könyv most kezd igazán érdekessé válni, és a végére teljesedik ki, legalább is reményeim szerint addigra éri el a közölni akarásomnak azt a szintjét, ahogyan szerintem el kellene kezdenünk a Biblia olvasást. Remélem sikerült megfogalmaznom a gondolataimat, és remélem, hogy végig tetszeni fog neked is és mindenkinek.
Üdv.
nemthomi
|
| |
|
|
[előzmény: (25) torzo52, 2008-09-03 07:31:32]
|
|
| Haladó |
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
| 24. Elküldve:
2008-09-02 11:37:47 |
[200.] |
A lámpás
21Ezután így folytatta: "Vajon azért gyújtanak lámpát, hogy a véka vagy az ágy alá rejtsék? Nem azért, hogy a lámpatartóra tegyék? 22Mert nincs elrejtve semmi, amire fény ne derülne, és nincs titok, amely nyilvánosságra ne jutna. 23Akinek van füle a hallásra, hallja meg!"
M: 21 –23.
Ha sötét van, az emberek lámpát használnak, hogy el ne essenek, vagy, hogy el ne tévedjenek. De ha az a fényforrás kialszik, és még nem értünk célba, akkor ismételten veszélyeknek vagyunk kitéve. Az Úr, Látva a mi botladozásainkat, elküldte nekünk, / és a mai napig, minden embernek elküldi / az Ő Lámpását, amely soha nem alszik ki. Ez persze nem fémből és olajból van, sem nem bármiféle földi anyagból, hanem Szeretetből. Mert az Ő Szeretetének sokkal erősebb a kisugárzása, mint amit mi földi ésszel fel tudnánk fogni. Ezért aztán a Lámpását, először Bele helyezte egy olyan ember szívébe, akiről Tudta, hogy Ő Vigyázni fog rá, nem rejti azt véka alá, hanem minden embernek megmutatja, azaz Világít vele a sötétségben. Hogy legyen az nekünk Jelzőfény, hogy bármerre is járjunk, mindig lássuk az Ő Lelkét. És amikor már elég közel kerülünk hozzá, ad Belőle nekünk is, hogy aztán egyre több kis Lámpás világítson a földön. Mert Isten Szeretetét nem szabad, és nem is lehet kioltani. Ezt a Fényt, csak a vakok nem látják, pedig Gyógyító ereje van, amely minden betegségre Gyógy Ír.
Hát akkor fogjuk meg a vakok, és bármiféle betegségben szenvedő lelkeket, és irányítsuk őket a Fény felé, hogy ők is láthassák, hogy milyen csodálatos érzés kitörni a sötétségből, a Fény felé. Mert Isten szeme a legsűrűbb sötétségen is áthatol, és nincs az a rossz lélek, amely elrejtőzhetne Előle, bárhova is bújjon!
|
| |
|
[válaszok erre: #25 #27]
|
[előzmény: (23) nemthomi, 2008-09-01 21:32:12]
|
|
| Haladó |
|
|
