Nem tudjátok véletlenül hogy ez az önkéntes tevékenységes dolog az érettségiért hogy működik? Lehet pontokat gyűjteni, és tőlünk kérdezték hogy mi tudunk-e adni pontot.. ez hogy működik? Hogy jutunk pontokhoz? Erre már én is gondoltam, hogy ha önkéntességhez kapcsolják az érettségi meglétét, akkor hozzánk is jöhetnének a gyerekek segíteni. CSak fogalmam sincs hogy működik, hogyan kapunk pontot ahhoz hogy osztogassuk.
Imi sokat segített, Ő csalta ki Lexit is majd mikor rávettem magam hogy én is lapátolok, megláttam egy üres talicskát, és sikerült a talicskátokat a lapátotokkal együtt kispéciznem, majd mire Imi végigköszönt, én már pakoltam is tele a talicskát, mire visszajött, szólt hogy Ő már megy, és viszi a talicskát is Úgyhogy amit beletöltöttem, boríthattam ki
Köszönjük szépen, minket is hívott a hölgy, valószínű hogy ugyanarról a kutyáról van szó, most küldik a képet és az információt az eltünéséről. Kitesszük mi is az oldalunkra.
Gréti is sétált, szerintem hétfőn vagy kedden, mert a sétáltató család tett fel képet róla, mert Maflát vitték vasárnap, és mondtam hogy szegény Gréti kimaradt a jóból, végül úgy tűnik egy másik nap kivitték Őt is, és megígérték, hogy ezentúl a két jómadarat együtt viszik sétálni
És valóban nagyon úgy tűnik, hogy a 4 nap alatt mindenki volt kint, többször is!
Sziasztok, vasárnap a gyermekotthonosok sok kutyát megsétáltattak, de általában kistestűeket. Felsorolni nem igazán tudnám 100%-ig, de megpróbálom. Az 1,2,3, 5, 6 kennel tutira volt kint mindenki, Rajna, Nináék, Pitypangék, Baráték, Bonniék, Tonik, Gránát, Maci apóék, Bigyó, Majréék ketten, Marci, Robiék ketten, Mafla (sajnos Grétit nem választotta senki, pedig Ő is úgy jött volna :( ) Kedvesék, Fifi, Carlosék, Piszkéék, Mona, Döme, Gombi hármas befejezésként, levezetőként.
Akik tutira nem voltak kint vasárnap és sétáltathatóak: Győző, Maszat, Pubiék, Erikék, Hörbiék ketten, Léna, Jozsó, Fürtös és Yuki, Geráék 3-an .. hát még páran.
Beültem Mériékhez, és kaptam puszit, megnyalták a karomat, és már közel tudtam hozzájuk menni, nem menekültek el. nagyon édesek
Gránát mindenkit elbűvöl, és póráz nélkül szuperul jön láb mellett és már nem kell őt kicsalni, már Ő maga sorakozik a kapunál és tör kifelé.
Kormit szintén póráz nélkül vitték a határba és simán visszajött. Akkor még Bonnie-val volt együtt, és mondták hogy Kormi előbb visszajött mint Bonnie.
Voltam bent Zsütiéknél és hagyta magát simogatni, elég sokáig simiztem a fejét Zsütinek, Charlie csak fel-alá járkált és féltette Zsütit. Őt ezért annyira nem sikerült simizni.
Maflához mikor bementem, Barbaráék csipkedtek elég erőteljesen.
Tegnap hívott, de már későn láttam, nem hívtam vissza... ha megint hív, akkor megkérdezem mekkorák, de az oltás akkor még mindig kérdéses... alig van manink
Iza, tegnap nem hívott vissza az a muksó. 2 kölyökkutyáról van szó, Szentmártonkátán vagy hol vannak, egy weekend telken, bedobták hozzájuk (elvileg...). Akkor én elmondtam mindent nekik, megadtam a két telefonszámot amit megadtál (ócsai menhely és a másik). Most azt mondta, hogy hát biztos be vannak oltva, honnan tudja... meg mi az hogy csak oltással vesszük be. Ha legközelebb hív, megmondom hogy felírjuk az adatait nagyon szívesen (amit eleve nyilván megteszünk de még a szerződésbe ezt is belefoglaljuk), és ha oltás nélkül beadja, és esetleg megbetegszik, nagyon szívesen benyújtom neki a számlát a gyógykezeltetésről ami nyilván többszöröse mintha most esetleg beoltatná.
Sziasztok, hívott egy kedves aranyos hölgy, hogy szeretnének kutyát örökbe fogadni, már fogadtak tőlünk kutyát örökbe (gondolom jó pár évvel ezelőtt), de sajnos meghalt nemrég, és szeretnének másikat. Vannak állataik, Mendén laknak, macska, liba stb... szóval olyat kell ajánlani, aki megfelel a kritériumnak és annyira nem szökik. Én javasoltam hogy menjenek ki szombaton délelőtt, és nézzenek körül. Ha most nem tudnak, akkor jövő hét szombaton mennének, vagy valamelyik szombaton. Ők már a neten körülnéztek a gallériában, és Saci megtetszett nekik, de mindenképpen szerelem első látásra szeretnének választani (persze a mi segítségünkkel hogy ne vigyenek el terriert pl baromfihoz). Kint lesztek ha jól látom (én nem tudok menni sajna) akkor tudtok majd segíteni nekik? Sacinak örülnék, bár nem tudom hogy hogy áll a szentem a baromfikhoz és macskákhoz.
Láttam a kérdésedet és írtam egy teleregényt, majd mikor el akartam küldeni, elszállt... itt sokkal részletesebben leírtam a rekettyés fennakadásunkat, de gondoltam majd elmesélem a storymat személyesen, mert ehhez aztán látni kell a mozdulatokat is
Na, nekifutok még egyszer :) úúúúgy futott drága Jozsó a réten, mint zsenge harmatos fűszál korában. Megkerültük a menhelyet végig a szántásban futottunk, meg se álltunk, olyan tempóban hogy kiköptem a tüdőm. Majd fennakadtunk egy akácfán ahogy tértünk vissza az útra. Onnan aztán se erre, se arra. Szegény megijedt, mert rátekeredett a fatörzsre, ahonnan az ágak természetesen szúrósak és lefelé hajlottak, és húztam volna arra amerre ki tudott volna jönni, de bepánikolt, és ellenállt, én meg szintén bepánikoltam, hogy hogy fogunk onnan kijönni. Kb. negyed órát töltöttünk ott a fánál, totál reménytelenül. Szegény meg akart fulladni, annyira próbált menekülni. Megijedt nagyon. Én meg nem tudtam közelebb menni, mert a tüskék belém álltak (egyet a fejemből szedtem ki közel a halántékomhoz) és ott imádkoztam hogy csak most ne húzzon, mert tuti ott maradok. Elengedni nem mertem a pórázt, mert gondoltam tuti úgy elrohan hogy meg se fogom. Így totóztam hogy hogy is legyen. Végül elkezdtem letöredezni a szúrós ágakat és valami csoda folytán sikerült megmenekülni, már azt hittem soha nem jutunk ki onnan. Ezek után elmentünk a menhely bejáratához, ahonnan egy tapodtat se mozdult befelé, már rég indulnom kellett volna, de ott noszogattam, nem jött. Szintén ott töltöttünk egy jó bő 10 percet, majd elindult a temető felé, gondoltam jó, nem baj, legalább lendületben van. Na ott észrevettem és kiszedtem a kezemből kiálló tüskét. Majd leheveredett a fűben, ahol szintén lecövekelt. Hiába húztam, nem jött. Gondoltam, telefonos segítséget kérek, de telefon nem volt nálam, ordítoztam hogy Évi hátha ki tud jönni, de biztos nem hallotta, így magam maradtam és kérleltem Jozsót hogy jöjjön már, idő van, nekem meg mennem kell De semmi Pont végül jött 3 ember a temető felől és megijedhetett tőlük, és beslisszolt a menhelyre (én csak lobogtam utána). Mikor már láttam hogy a kaput veszi irányba gondoltam vééééégreeeee és úúúgy berohant hogy nosza, teljesen végig a kenneljéig. Szóval iszonyatosan élvezte, hozzá tuti idő kell a kinti léthez is, mert ha nem ment volna a menhely irányába, én most is ott állnék vele az tuti.
Ezt írta, mert kérdezett Baluról, Pankiről Balu, Zulu, Frici, Simi, Fickó, Vita, Saci, Pedró és egy csomó régiről akik még most is bent vannak Róluk én is írtam pár sort hogy most hogy vannak, és meséltem Pankie kimeneteléről is.
"Pankienak különösen örülök. Amikor eljöttünk, sajnos még elől volt a betonosban Fickóval. Fickó eléggé elnyomta, mindig őt kellett simogatni, bújt hozzám, Pankie is akart, de Fickó nem engedte!
Fickót az Éva is tudta simogatni, őt is kedvelte!"