| Találatok száma: 4 üzenet |
|
|
G88
Tagság: 2006-09-20 19:31:20
Tagszám: #35106
Hozzászólások: 4
|
32.  Elküldve:
2006-12-07 21:16:20 |
[1.] |
Köszi.
|
| |
|
[válaszok erre: #33]
|
[előzmény: (31) monte.kresto, 2006-11-28 21:02:29]
|
|
Zöldfülű  |
|
G88
Tagság: 2006-09-20 19:31:20
Tagszám: #35106
Hozzászólások: 4
|
| 13. Elküldve:
2006-11-22 17:47:57 |
[2.] |
" Aki magyarnak kevés,az embernek alkalmatlan! " /Tamási Áron/.
|
| |
|
[válaszok erre: #14]
|
[előzmény: (10) G88, 2006-10-11 16:31:04]
|
|
| Zöldfülű |
|
G88
Tagság: 2006-09-20 19:31:20
Tagszám: #35106
Hozzászólások: 4
|
| 10. Elküldve:
2006-10-11 16:31:04 |
[3.] |
"Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!"
(Széchenyi István)
|
| |
|
[válaszok erre: #13 #17]
|
|
|
| Zöldfülű |
|
G88
Tagság: 2006-09-20 19:31:20
Tagszám: #35106
Hozzászólások: 4
|
| 29. Elküldve:
2006-10-11 11:16:43 |
[4.] |
Az Államokból kaptam ezt az e-mailt:
Légy büszke magyar!
Tudjuk-e, hogy a 895-ös III. Honfoglalás idején, mintegy 500 000 magyar
érkezik a Kárpát-medencébe, és ha összehasonlítjuk ezt a számot a mai
népességi adatokkal (16 000 000), akkor láthatjuk, hogy mi 1100 év alatt a
harmincszorosára növekedtünk a magyarságság lélekszámát illetően? A mai
Franciaország területén például a IX. században 7 000 000 ember élt és ma
mindössze 58 000 000 embert lehet találni Frank honban. Ez alig 8,5 szeres
növekedést jelent.
Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a
rómaiaknak volt írásbeliségük, és amikor mi megérkezünk a Kárpát-medence
területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk
magunkkal?
Tudjuk-e, hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig értjük,
hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk? Shakespeare drámáit, a
művelt; angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit
változott nyelvük az elmúl 440 év során. A miénk, megtartotta nyelvtanát és
szókincsét. Nem volt hajlandó belesimulni, beleolvadni a nagy nyelvi
forgatagba!
Tudjuk-e, hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000.
magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80
milliós Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegyűjteni.
Tudjuk-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon? Európában nem
ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt, még
nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.
Tudjuk-e, hogy Európa nem ismerte a magyarok bejövetele előtt a hús
megfőzésének módját? Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és késsel
ették a sütött húst. Behoztuk a sajátos fűszerezési technikánkat, a
darabolást, a fűszerekkel való összefőzést. Az édes, sós, savanyú, keserű
ízek mellé mi hoztuk az erős ízt ételeinkben.
Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában, ma Európában az emberek, mert mi
behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán).
Amíg Európa saruba, csizmába, bocskorba járt addig mi behoztuk a
háromnegyedes sarkos cipőt. Sőt még az alsó fehérnemű is általunk kerül a
világnak erre a részére. Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán
korhűen akar a skót népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz alsónadrágot a
kockás szoknya alá.
Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején, mi csodálatos növény és állatvilággal
rendelkeztünk, amit magunkkal hoztunk a belső-ázsiai térségből?
Tudjuk-e, hogy az elmúlt időszakban sikerült, a parlament által,
hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos állatfajaink nagy részét? A
kilenc kutya fajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj marhát, a három
mangalica fajtát, a tincses kecskét, és a galambjainkat. Ez egyben azt is
jelenti, hogy nem lehet őket keresztezni, az országból kivinni. Tehát meg
kell tartani a tiszta vérvonalat. A szürke marhát sajnos az osztrákok már
levédték előttünk.
Tudjuk-e, hogy a hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, mi 3000 éve?
Mégis őket hívják a tulipán hazájának. Az egyetlen európai tulipán
fajtának, a Tulipa Hungaricának géncentruma, a Kárpát-medencében van.
Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az első az izlandi
720-ból, a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez.
Tudjuk-e, hogy a reneszánszt, mint művészeti stílust Ausztria és
Németország tőlünk vette át?
Tudjuk-e, hogy az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi
honosítottuk meg a világnak ezen a részén? Mára már Európa elfelejtette ezt
a tudást, és jórészt ennek köszönhető, hogy termőföldjeik tönkrementek,
elhasználódtak. Ez az igazi indok arra, hogy miért is kellettünk az EU-ba!
És akkor még egy szó sem esett a magyarok ősi hitéről. Ezek persze csak
kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül. Talán nem hiába íródtak le.
Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak lenni nem
szégyen! S akkor talán nem támolyognánk össze-vissza, abban a jogi,
gazdasági és kulturális csapdában, amit nekünk állítottak Brüsszelben. S
hogy nehogy azt higgyük, az író fantáziája, üldözési mániája mondatja velem
ezeket a szavakat, álljon itt egy idézet bizonyságul:
Napoleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a magyarokkal.
Talleyrand válasza: - Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek
nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel
velük, amit akarsz! A monarchia idején megvalósították Talleyrand
elméletét. És végül, tudjuk-e, hogy 1805-ben 6 ember mert beiratkozni a
Pázmány Péter Tudományi Egyetemre, mert féltek, hogy az osztrákok megölik,
kiirtják családjaikat? S nem sokkal később, 43 év múlva, megremegett a
Föld. Most kereken 200 évvel később ugyanaz a helyzet. És 43 évvel később
vajon újra lesz-e földindulás?
"Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!"
(Széchenyi István)
|
| |
|
[válaszok erre: #30 #31 #34 #41]
|
|
|
| Zöldfülű |
|
|
