[EGYÉB------------] Jogi dolgok

A hivatalos utat járták, alaposan ráfáztak
Dió gazdát keres. A kétéves kan pulit két fiatalember megörökölte, ám nem tudják hazavinni. A magyar jog pedig olyan furcsa, hogy a kutyát menhelyre sem lehet beadni.
Dió vidáman szalad Dani elé. Talán mert tudja, hogy mindjárt ételt kap. A szombathelyi fiatalember édesapja tavaly októberben halt meg, ő élt a vaskeresztesi házban. Nem egyedül: két, otthonát vesztett embert is befogadott a házába. Miután meghalt, Dani és a bátyja örökölte meg az ingatlant. A két, befogadott ember tavaly novemberben kiköltözött, ám a házban ott hagyták a két pulit. A kutyákat sem Dani, sem a bátyja nem tudja hazavinni a lakótelepi lakásba, így próbáltak törvényes úton megválni a két ebtől.
Akkor kezdődött a kálváriájuk.
A gencsapáti kutyaotthonban próbálkoztak először, ám nem jártak sikerrel. Aztán a Fekete István Állatvédő Egyesületet is megkeresték, de az a próbálkozás sem hozott eredményt. Közben Dani Szombathelyről kétnaponta kijárt és kijár a házba, és etette, eteti a kutyákat. Az egyik puli azóta eltűnt, ma már csak Dió várja, hogy kétnaponta nyíljon a kapu.

Ferenczi Endre, a gencsapáti kutyaotthon tulajdonosa jól emlékszik a pulis esetre. Meg arra is, hogy nem segíthetett. Ő ugyanis a hatósági engedélyével játszik, ha olyan kutyákat fogad be, amelyeknek nem tudni, hogy ki a gazdája. Márpedig Daniék nem tudják, hol lehet a megörökölt házban korábban élő két ember. És - bár az elnököt nem értük utol - feltehetően ugyanez a helyzet az állatvédő egyesülettel is. Úgy tudjuk, ők az egyik pulinak találtak is gazdát, ám amikor kimentek Vaskeresztesre az ebért, nem tudták befogni.

Daniék közben a vaskeresztesi polgármesteri hivatalban is érdeklődtek, ám kiderült, hogy ott is fel kellene mutatniuk a kutya gazdáinak nyilatkozatát, amelyben lemondanak az ebekről. Ráadásul a hivatalos út - a lemondó nyilatkozat megléte esetén is - nem kevés pénzükbe kerülne: a kutyamenhelyre szállítás mellett az ilyenkor elengedhetetlen kéthetes karantén és persze a kötelező oltások költségeit is ki kellene fizetniük. Még ezzel sincs baj, ki is fizetnék, de mivel nem Daniéké a kutya, az önkormányzat sem intézkedhet.

Ferenczi Endre azt mondja, a fiatalok egy dolgot tehetnek: mivel az állat hátrahagyása állatkínzásnak minősül, besétálhatnak a rendőrségre, és feljelentést tehetnek ismeretlen tettes ellen. (Csak zárójelben: a rendőrség pedig értesíti Ferenczi Endrét, és megrendeli tőle a kutyák állatotthonba történő szállítását. A költségeket ebben az esetben az igazi tulajdonosoktól hajtják be, feltéve, ha megtalálják őket, és be tudják hajtani az összeget.)

Dani azt mondja, nem szívesen vállalkoznának ilyen procedúrára. Jobban örülnének, ha valaki befogadná az immár egyedül maradt Diót.

SZUBJEKTÍV - munkatársunk véleménye:
Lehet, hogy Daniék akkor hibáztak, amikor őszintén, a hivatalos utat végigjárva akartak megválni a két megörökölt kutyától. Talán ha azt mondták volna, hogy az utcán találták a két ebet, akkor minden simán ment volna. De ők naívan azt hitték, hogy a jogszerű út lesz a jó megoldás.
Tévedtek.
Most már csak abban bízhatnak, hogy valakinek épp egy pulira van szüksége, és akkor megoldódik Dió élete. Vagy jelentkeznek az igazi tulajdonosok.
Elvégre csodák mindig lehetnek.

2011. január. 11. kedd | Szerző: Nagy Ildikó