nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
|
Kiváló dolgozó 
|
|
tothgabor100
Tagság: 2010-10-18 09:06:52
Tagszám: #89388
Hozzászólások: 5392
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
1461.  Elküldve: 2013-09-08 14:08:23, Aborigen kutyák
|
[3.] |
A képeket Szabó Csaba, az ahal teke fesztivál keretében idén, április végén, május elején Türkmenisztánban járt honfitársunk készítette.
|
| | |
[előzmény: (1460) supernova, 2013-09-08 12:21:58] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
supernova
Tagság: 2013-03-29 15:25:29
Tagszám: #127546
Hozzászólások: 37
|
1460. Elküldve: 2013-09-08 12:21:58, Aborigen kutyák
|
[4.] |
KÉRÉSRE!
"A képek Türkmenisztánban, Ashgabatban készültek. Az első a nemzeti múzeumban, a második a külvárosban.
Közép-ázsiai juhász álá Türkmenisztán.
"
|
| | | [válaszok erre: #1461 #1462] |
|
|
Zöldfülű 
|
|
tothgabor100
Tagság: 2010-10-18 09:06:52
Tagszám: #89388
Hozzászólások: 5392
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
1458. Elküldve: 2013-07-06 14:19:40, Aborigen kutyák
|
[6.] |
Na ez a használati "kutyatenyésztés" lényege. Történetesen ha működik a juhászt az sem zavarja ha éppen vizsla keverék lenne, de ha bevált neki a májzli, mint "tájfajta", véletlenül sem kísérletezne vizslával mixelt hibridekkel, megőrizné tisztán a számára beváltat.
Nem véletlenül használtam a "tájfajta" kifejezést, ez a "magyar terelő ebek" egy bizonyos területekre jellemző és ott előszeretettel alkalmazott változata, ami bőven beváltja a pásztorok hozzájuk fűzött elképzeléseit, s viszonylag homogén formában (bár az FCI-nek biztos nem eléggé) fellelhető.
A sarkandjik, mint az egyes szerzők szerint "nagyméretű vörös róka"-ként emlegetett " ázsia változatként ugrott be. Amely Üzbegisztánhoz köthető változat (az esetleges több másikhoz hasonlóan) talán nem éppen a kiállításokon uralkodó elképzeléseknek legmegfelelőbb("csicska korcs"), s így megy a süllyesztőbe, holott élőhelyén nagyszerűen meg vannak vele elégedve.
|
| | |
[előzmény: (1457) tothgabor100, 2013-07-05 18:29:03] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
tothgabor100
Tagság: 2010-10-18 09:06:52
Tagszám: #89388
Hozzászólások: 5392
|
1457. Elküldve: 2013-07-05 18:29:03, Aborigen kutyák
|
[7.] |
A csicska korcs nem jelenti azt hogy nem jól terel, épp ellenkezőleg, bár láttam jó néhány juhász mellett szar kutyákat, meg jókat is. Majd mutass igazi sarkandjikot, én éppen láttam e vagy nem azt nem tudom, (természetesen nem Üzbegisztánban), de ott sem mindenki állítása szent gondolom.
|
| | | [válaszok erre: #1458] |
[előzmény: (1456) nivekogre, 2013-07-05 16:57:56] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
1456. Elküldve: 2013-07-05 16:57:56, Aborigen kutyák
|
[8.] |
Ez a csicska korcs megveri akármelyik agyontenyésztett pulit vagy pumit terelésben. A pásztorok kezén a mai napig dolgoznak a sinkák (esetleg mudik) mellett, akik tehetségükért meg is becsülik őket a maguk módján. Ja s persze eszükbe nem jutna mondjuk éppen vizslával keverni ez okból, másnak nem is adnak tiszta májzli kölköt csak pásztornak. Kicsit ásd bele magad mélyebben, vagy értekezz egy két juhásszal. A kutyafajták létrejötte, nem az FCI-vel kezdődik.
Közép-ázsiaira kivetítve, láttál te már igazi sarkandjikot?
|
| | | [válaszok erre: #1457] |
[előzmény: (1455) tothgabor100, 2013-07-05 10:35:31] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
tothgabor100
Tagság: 2010-10-18 09:06:52
Tagszám: #89388
Hozzászólások: 5392
|
1455. Elküldve: 2013-07-05 10:35:31, Aborigen kutyák
|
[9.] |
Na ebbe az elnevezésbe aztán bármilyen csicska korcs belefér, jelen esetben vizsla keverék ahogy elnézem. Tetszik a kolonc.
|
| | | [válaszok erre: #1456] |
[előzmény: (1454) nivekogre, 2013-07-05 07:14:04] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
tothgabor100
Tagság: 2010-10-18 09:06:52
Tagszám: #89388
Hozzászólások: 5392
|
1451. Elküldve: 2013-05-24 22:49:18, Aborigen kutyák
|
[13.] |
|
| | |
[előzmény: (1450) nivekogre, 2013-05-24 09:21:51] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
1446. Elküldve: 2013-05-12 11:08:08, Aborigen kutyák
|
[18.] |
Nem nagyon volt időm reagálni Malthus demográfiai megfigyeléseire alapozott, később Darwin által is "magáévá tett" tett természetes kiválasztásról szóló hozzászólásra. Az írás amúgy is önmagáért beszél azt hiszem. Pusztán pár észrevétel a dologhoz.
A civilizáció, s azzal együtt a tudomány fejlődésével az ember(iség) igyekezett magát (s természetesen így a környezetében élő állatokat is akár) a természet viszontagságaitól a lehető legjobban függetleníteni, kivédeni azokat. Ennek nyilván egyenes következménye az, hogy olyan egyedek is életben maradhatnak, amelyek számára korábban ezek a nem kivédhető negatív hatások letálisnak bizonyultak volna. Hogy jó-e ez vagy rossz? A természetes szelekciónak is megvan a maga értelme, még ha az egyes egyedek számára sok szempontból igen szigorú, kegyetlen is, mindamellett sokszor igazságtalan (túl nagy szerepe van a vak szerencsének) összességében a maga nyerseségében a faj érdekeit szolgálja. Történetesen fenotípusosan csak a legkiválóbb, legéletrevalóbb egyedek maradhatnak fenn.
De. Tegye őszintén a kezére szívét az ember, vajon hányan ne vennénk igénybe a modern orvostudomány eredményeit, ha mondjuk a saját gyerekünk életéről lenne szó? (S történetesen még hiszünk is benne, s reményt nyújtana.)
Ráadásul mint írtam, túl nagy szerepe van a természetes szelekció során a szerencsének, a véletlennek is.
Egy saját példa, a kisfiam hosszú vajúdás után sem volt képes természetes úton világra jönni, mert valószínű a nyakára tekeredett a köldök zsinór. Miután a szívhangja egyre csökkent, a dokik a császármetszés mellett döntöttek.
Most hál istennek él és virul, s tán a maga nemében nem is egy rossz képességekkel megáldott gyerek. Ha pusztán a természetre bízzuk, most nem él. De számtalan olyan betegség, egyéb más természetes hatás jöhetne egy ember életében is szóba, amit a modern ilyen-olyan orvostudomány, szegről-végről a civilizáció vívmányai nélkül nem tudnánk kordába tartani, s ilyenformán sokak számára a véget jelentené (mint ahogy jelenti is olyan helyeken, ahol a civilizáció ezen vívmányai még nem vetették meg a lábukat).
Más. Az eredendően nem letális, de bizonyos szempontból mégis csak egyfajta fogyatékkal, fejlődési rendellenességgel születés (törpe növés, esetleges szellemi visszamaradottság, végtagok rendellenes alakulása stb.) sok természeti nép esetében (nem Spártára gondolok elsősorban) kevésbé esett negatív megítélés alá, mint akár napjainkban is, sok magát felvilágosultnak nevező modern civilizációban. Ez nyilván részben az adott népcsoport hitvilágából eredt,s annak függvénye volt, de köztudomású sok akár amerikai, ázsiai, afrikai akár törzsi keretek között élt/élő népcsoport kevésbé bánt kirekesztő módon az esetlegesen genetikai alapokon nyugvó "átlagostól elütővel", szemben, mint napjainkban a zsidó-keresztény kultúrkörben. (Ezek persze csak példák, nem általánosíthatók.)
S akkor itt jön az hogy az "átlagostól elütő" mikor, milyen szempontból és ki által minősíthető negatívnak vagy pozitívnak. Mikor önjelölt istenek a "szociál-darwinizmust magukévá téve" próbálták több kevesebb sikerrel eljátszani a "természet szelektora" szerepét. Volt rá számtalan példa a történelemben haláltáborostól, lebens born-ostól. Vajon az ember képes-e megítélni azt helyesen, s van-e joga egyáltalán ítéletet mondani mint ahogy a természet tenné? Innentől már nevezhető még "természetes" szelekciónak egyáltalán?
Kutyákra levetítve ugyanezt. A mi természeti viszonyaink között, ahhoz adaptálódva egykoron létrejött pásztorkutyák (komondor, kuvasz) sok szempontból ki volt téve a természetes szelekció nyomásának. A helyzet azóta sok mindenben megváltozott (pl. megváltozott életforma, életkörülmények, nagyragadozók eltűnése stb.) vajon az ember képes-e maradéktalanul pótolni ezeket? Idegen fajták esetében természetes az eltérések még nagyobbak a még inkább eltérő természeti környezet különbségéből adódóan. Egyáltalán az emberek zöme, akiket valamilyen szinten mégis csak érzelmi szálak kötnek a kutyáikhoz, s nem utolsó sorban anyagi érdekek is esetlegesen, akarják-e kiszolgáltatni egyedeiket, azok utódait egy az egyben az eredetihez hasonló módon a természet viszontagságainak? S a kétségként ott lebegne a háttérben mindig, vajon az esetlegesen a természettel szemben alulmaradó egyed tényleg kevésbé volt életképes, vagy csak nem volt szerencséje (hirtelen jött lehűlés, kedvezőtlen időjárás stb). Nem egyszerű, ez sem.
Más. Mint korábban írtam a természet is csak (mint jó részt még napjainkban az ember is, bár a biotechnológia fejlődésével ez egyre változhat) a fenotípus alapján szelektál. Ennek a maga szigorúságával is rejtve maradhatnak előtte olyan recesszíven a genotípusban jelenlévő nem kívánatos tulajdonságokat örökítő "információk" amik időről időre az utódokban felszínre kerülhetnek, megjelenhetnek azok fenotípusában. Nyilván ezek "jó" esetben kiszelektálódnak, de az azt csak hordozó, de fenotípusosan nem mutató egyedek továbbra sem. Ha nem így lenne (s ha esetlegesen a véletlen hatását sem kéne figyelembe vennünk) már rég a tökéletességet elért, a táplálékpiramis alján lévő élőlények népesítették volna túl a bolygót, miután az őket fogyasztók éhen pusztultak volna, mivel a táplálékukként szolgálók tökéletessége és szerencséssége folytán nem tudták volna zsákmányul ejteni őket. Hogy mire akarok kilyukadni? Önmagában a természetes szelekció is kevés az üdvözüléshez, a "tökéletesség" eléréséhez, mivel teret enged a korábban leírt akár recesszíven létező, a faj számára kedvezőtlen tulajdonságok fennmaradására, tovább öröklésére.
Kutyákra levetítve. Sajnos a pásztornak sincs röntgen szeme, a természetes szelekció és a legjobb tudása mellett is fennmaradhatnak és szaporodhatnak akár öröklődő fejlődési rendellenességet hordozó egyedek.
|
| | | [válaszok erre: #1447] |
[előzmény: (1445) nivekogre, 2013-05-11 12:55:42] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
tothgabor100
Tagság: 2010-10-18 09:06:52
Tagszám: #89388
Hozzászólások: 5392
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
tothgabor100
Tagság: 2010-10-18 09:06:52
Tagszám: #89388
Hozzászólások: 5392
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
tothgabor100
Tagság: 2010-10-18 09:06:52
Tagszám: #89388
Hozzászólások: 5392
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
putnaszeme
Tagság: 2012-01-24 19:44:06
Tagszám: #98550
Hozzászólások: 927
|
|
Törzstag 
|
|
supernova
Tagság: 2013-03-29 15:25:29
Tagszám: #127546
Hozzászólások: 37
|
1440. Elküldve: 2013-05-09 06:04:01, Aborigen kutyák
|
[24.] |
"Malthust a természetes kiválasztás szerepének és értelmének felismerésére az emberi társadalmakban végbemenő küzdelem szemlélete vezette rá, mégis nemcsak több jeles szociológus, de maga Darwin is, aki pedig Malthustól vette át a természetes kiválasztás gondolatát, azon a véleményen van, hogy a fajok életét irányító e nevezetes tényező csak a növény és állatvilágban érvényesül. „Mi civilizált emberek — mondja Darwin — mindent elkövetünk, hogy a természetes kiválasztást feltartóztassuk. Ennek következménye, hogy a civilizált társadalmak gyengébb tagjai is fenntartják magukat”........
......."A fajták színtere folyton változik, nemcsak természeti törvényeknél fogva, hanem az ember beavatkozása által is; a megváltozott környezet pedig új utak felé tereli a kiválasztás irányát s az alkalmasságnak új és új feltételeit állítja fel."
....."Azt a temérdek változatot, melyet a háziállatok között észlelünk s melynek száma szinte napról-napra újakkal gyarapodik, kétirányú beavatkozás hozza létre: egyik a meghonosodás (demesticatio), másik a keresztezés.
A földrajzi elkülönülés, az életmód változása és a kultúra a szabad természetben élő állatot is bizonyos hajlékonyságra készteti. A füsti fecske ma már a papírost és rongyot felhasználja fészke kitöméséhez; a fekete rigó egykor az alacsony erdők madara volt, ma a díszkertek lakója; egy apró féreg, az Anguillula aceti, az ecetgyárak környezetében annyira meghonosodott s ezek kultúrtermekéit annyira megszokta, hogy erős ecetoldatban is hetekig életképes.[1]
Még nagyobb plaszticitásra kényszerítette az ember azokat a fajokat, melyeket környezetébe vont, meghonosított. Megváltoztatta táplálkozásrendjüket, korlátozta a táplálékkeresést, szabályozta az anyagcserét, istállózással védelmet nyújtott eső, hideg ellen, a fiatalok elvételével, a szoptatás erőltetésével vagy beszüntetésével lassította vagy gyorsította a termékenységet, a párosításnál követett kiválasztást saját akarata szerint alkalmazta stb. Mindezek a beavatkozások olyan erőszakosak voltak, hogy nem kímélték a csiraplazmát sem, melynek örökléstényezőinek csoportosulása megrendült, mire a szervezetnek egy vagy több tulajdonságra kiterjedő hirtelen változásokkal (idiovariáció, mutáció) kellett felelnie.
Efféle hirtelen változásokat kísérleti úton is elő lehet idézni. Fischer az Arctia caja nevű lepke bábját erős hidegben kelttelte ki, mikor is olyan változatot kapott, melynek hátsó szárnyán a fekete foltozottság megerősödött. Ezeket továbbiakban a normális fajtával keresztezte, s a bábokat már nem tette ki hideg hatásnak, a foltos változatok mégis azután is feltűntek.
Hirtelen változatok a szabad természetben azért nem oly gyakoriak, mert nagyobb részük kóros jellegű s a természet nem engedi őket szaporításhoz jutni: kiselejtezi."
1924. Dr. Gáspár J.
|
| | | [válaszok erre: #1443] |
|
|
| Zöldfülű
|
|
tothgabor100
Tagság: 2010-10-18 09:06:52
Tagszám: #89388
Hozzászólások: 5392
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
|
