Emigráns íróink versei. (üzenet: 39, Kultúra) |
|
|
|
Topi-50
Tagság: 2006-06-13 16:29:32
Tagszám: #31643
Hozzászólások: 5406
|
45.  Elküldve: 2014-08-20 08:55:56, Emigráns íróink versei.
|
[1.] |
Nektek, kiknek mindig mindenben igazatok van
Nektek, kiknek mindig mindenben igazatok van,
Nektek, kik mégis azonnal elbújtok a bajban,
Nektek, kik mindig tudjátok nekünk mi a jó,
Pedig egyikőtök sem közülünk való.
Nektek, kik közösséget velünk sohasem vállaltatok,
Nektek, kik áldozatot mindig csak tőlünk vártatok.
Nektek, kik mindent, mi idegen, torz, talmi, csodáltok
De mindazt, mi itt termett, belőlünk fakad, lenéző mosollyal fitymáltok.
Nektek, kiknek csak egy fájdalom létezik, a tiétek,
Nektek, kik a miénket soha meg sem értettétek,
Nektek, kik mindig féltenek valamit, s félnek valamitől,
Kik egymásra kacsintva rettegtek kitalált rémektől.
Nektek, kiknek hangja nagy és zajos,
Ha távolban dörögnek csak a fegyverek,
De gyáván halkulni kezd,
Amint jönnek azok egyre közelebb.
Nektek, kik ezt az üres szót „haladás”, kitalálták,
S kiknek egyedüli joga megadni annak tartalmát,
Nektek, kik az iskolákban a fiatal agyakat mossák,
Hogy később majd ők is csak cselédeitek legyenek, szolgák,
Nektek, kik a világon mindenütt otthon vagytok,
Nektek, kik nyelvünket is csak bitoroljátok,
Nektek, kik becsomagolt bőrönddel mindig útra készen álltok,
Nektek, kiknek sehol sincs igazi hazátok,
Nektek, kiknek mindenhez jogotok van,
Hatalomhoz, önvédelemhez, véleményhez,
Mert hiszitek, kiválasztottak vagytok,
S titeket a legnagyobb Isten, a Pénz védelmez,
Nektek, kiknek szíve bosszúszomjas, s senkinek nem kegyelmez,
Nektek üzenem, nem lesz ez mindig így,
Mert a fű bár meghajlik, ha fúj a szél, de
Mert ő van itt itthon, gyökerei mélyek, s túlél titeket,
Mint annyi más lábát e földön megvetni akaró
Egykor erre járt vándor sereget.
Hadházi Dániel
Szingapúr, 2014. augusztus 17.
figyelemre méltó írások:
példaképünk..
|
| |
|
Kiváló dolgozó 
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
44. Elküldve: 2010-01-29 10:08:35, Emigráns íróink versei.
|
[2.] |
Mesevilág
Régen félemet keltett
Most hó borít mindent
sietni nem lehet
és fenn a szürke felhôk
borítják az eget
rossz idô az nincsen
mondják itt a svédek
csak rossz ruha lehet
és rossz öltözékek
jól van mondom nekik
ti okosak vagytok
könnyû ezt mondani
mert igy megszoktátok
engem a télapó
sokszor megriasztott
sem ruhám hozzá illô
a hideg zaklatot
de mostmár nem riaszt
engem csípôs foga
ez egy mesevilág
csak hosszú a kora
netkobzos
|
| | | [válaszok erre: #45] |
|
|
Kezdő 
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
43. Elküldve: 2010-01-20 09:31:14, Emigráns íróink versei.
|
[3.] |
Kihasználatlan erôforrás
Egy elhanyagolt emberi tulajdonság?
El lehet képzelni
hogy szégyen nélkül
történhetett
az emberi evolúcó?
de hát miért
hallgat mégis errôl
a tudományosnak
tartott tradíció?
az emberi kultúrát
a szégyen ellenörizte
nem kellett rendörség
s talán a biróság se
mert egy kulturában
van szociális élet
és vannak határok
kívül a szégyen érzet
rehabilitálni kellene
hogy el legyen terjedve
s a törvény betatásához
rendôr sem kellene?
netkobozos
|
| |
|
| Kezdő
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
42. Elküldve: 2010-01-19 10:02:51, Emigráns íróink versei.
|
[4.] |
Tegyük újra napirendre
sincomi - 2010.01.19 09:36
Hogyan lett az ember ember? Hiszen... amikor még rendörség sem volt... És talán nem i szükséges? - Egy világjáró tapasztalata.
Tájak, világrészek
és magas hegyek
és mindenütt vannak
kultúrák is
de vajjon mégis
emberek ezek?
más a bôrük, más szemek
melyek rád nevetnek
szimpatikus lények
de itt közös emberi
kullturális jellemzôk
is kellenek
felfedezte hogy a
szégyen az amely
összetartja ôket
mondható tehát hogy
mindenütt hasonló
kultúrában élnek
a szégyen funkciója
éppen az amely
az emberi kultúrát
egységben tartja
a kultúra egyik
evolúciós alapaja
rendörség nem volt
ott akkor régen
de volt a szégyen
egy önmegtartó erö
s az emberi kultúra
megmaradt épségben
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
41. Elküldve: 2010-01-18 10:08:04, Emigráns íróink versei.
|
[5.] |
Nevelô iskolák
amit a szülô/iskola elmulaszt
Mert minden kis fiú
férfi akar lenni
egy alapvetô igény
de még bizonytalan
azzá kell nevelni
a szülôk dolgoznak
hogy jobb jövöt kapjon
majdnem megszakadnak
és legyen elég pénze
szegény ne maradjon
az igényét nem látja
vagy miért mellôzi
mi a legfontosabb
és hogyan váljon azzá
hogy mi az hogy férfi
persze hogy keresi
ott ahol megkapja
talán épp az utcán
olyan szakos nincsen
ki van szolgáltatva
nevelô iskolák
a suhanc világa
a férfi válásnak
központi helye hogy
legyen identitása
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
40. Elküldve: 2010-01-14 15:20:06, Emigráns íróink versei.
|
[6.] |
Elhibázott feladat
A szülôk arról vannak meggyôzôdve hogy a gyermekekbôl felnôtteket neveljenek. A feladat kicsit más, de azt elvégzi helyettük a suhanc világ.
Férfi akarsz lenni
vagy valami más?
kegyetlen lesz sorsod
a nevelô oktatás
identitásnevelés!
hát ez a tradíció
megtanít téged arra
hogy mi igazán a jó
férfi lettél-e már?
azt be kell bizonyítani
a férfiak elvárásainak...
azt kell kiharcolni
a sunhanc világ mostmár
érzed ellenôriz
és megdorgál ha kell
és talán büntet is
az identitásodat
a társad képezi
s a csoport hatalma
lást hogyan szent neki
ha leitta magát
akkor megtapsolják
érzi megszerezte
a férfi identitását
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
39. Elküldve: 2010-01-13 09:18:50, Emigráns íróink versei.
|
[7.] |
Szenzáció
A Homo Sapiens új vizsgálata tükrében. Más a multunk mint ahogy azt elképzelték a tudósok ezelött.
Nem mint vad élt
úgy nem lehetett
mert két lábon állt
és vadaskodás
így nem léztezhet
foga sem volt...
hogy vadat vessen
a vadászat
feltétele
hogy úgy élhessen
két lába volt
és két keze
és ami kellett
a kettôhöz
hogy volt esze
az ember mindég
kezet fogott
és egymásra
mint azt szokás
hagyatkozott
mert ember volt
és speciális
határozni képes
s az együttmüködéshez
volt lojális
a jellemzôje
nem aggresszió
és nem is lesz
nem errôl szól
az evolúció
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
37. Elküldve: 2010-01-12 10:26:55, Emigráns íróink versei.
|
[8.] |
Magyar virtus
A felelöség kultúrája az áldozatkultúra ellentéte
Kicsi voltam
rossz is voltam
az apám elött
az édeanyám
szoknyája mögé
elbújtam
de mivé lettem
mostanában
ha rosszat teszek
mást okolok
és meghúzódok
a gyávaságban
ha volna bennem
magyar virtus
ha bünöznék
nem bújok el
elvállalom
mint egy Krisztus
sajnálkozol
én feledtem
tudd meg akkor
hogy nem érdemem
ha megbüntettek
megérdemeltem
az én hibám
az én hibám
az emberi
méltóságomat
elveszteném ha
nem vállalnám
netkobzos
|
| | | [válaszok erre: #38] |
|
|
| Kezdő
|
|
sas2008
Tagság: 2009-01-22 10:37:28
Tagszám: #69505
Hozzászólások: 351
|
34. Elküldve: 2009-10-31 07:20:27, Emigráns íróink versei.
|
[9.] |
Ellenség, jóbarát, Végeztem veletek; Senkit nem gyűlölök, Senkit nem szeretek.
Ezt letuná forditani valaki németre.
----------------------------------------------------
DVB-S2 Freesat V7 Receptor Satellite / Amiko Alien 2+ OpenPli 7 / Vu+ Solo2 OpenAtv 7.3 / VU+ Duo 4K SE OpenAtv 7.5 /
-=V=- SaS (Hun)
|
| | |
[előzmény: (33) netkobzos, 2009-09-29 10:10:25] |
|
Törzstag 
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
33. Elküldve: 2009-09-29 10:10:25, Emigráns íróink versei.
|
[10.] |
A jogos védelem
A VAKcina védelme nem kíméletes
Ha megtámadsz valahol
a törvény ajándéka
megvédhetem magam
ha idôm és persze
erôm rá futja
de bizony jaj nektek
átkozott vírusok
titeket útálnak
halált kiáltva rátok
a derék orvosok
mert szabadon adják
belém a VAKcinát
hogy megvédjen
engmet, most a
vérem is vért kiált!
jaj néktek vírusok
ha akartok támadni
életbe kerülhet
az önvédelmi jogon...
nem szabad kímélni
netkobzos
|
| | | [válaszok erre: #34] |
|
|
| Kezdő
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
30. Elküldve: 2009-08-30 20:48:52, Emigráns íróink versei.
|
[11.] |
A fajankó virágot vesz
Nem tudom hogy mit vegyek, miért és mennyiért?
Virágot venni
egy fajankó vagyok
egy letépet virágot
adni nem tudok
ha a szivem vágya
a fô kertész lánya
letépett virágok
hogyan lehet álma?
ha hódítás a célom
a nagy értékû rózsa
az értékét nála
éreztetni fogja
s ha kölnie pocsék
tudom hogy mit vennék
szépet illatosat
de félek kosarat ad
vagy tegyem ahogy illik
bármely virág tetszik
eljátszuk a játszmát
én állom az árát
netkobzos
|
| | | [válaszok erre: #31] |
|
|
| Kezdő
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
29. Elküldve: 2009-08-30 09:48:07, Emigráns íróink versei.
|
[12.] |
Mennytit ér a kerted?
Kerti kincsek
Nincs kertészeti tudomány ezt felbecsülni - miért?
A magyarok
maguk mondják hogy
mindent tudnak;
hogyha van pénz
nem búsúlnak
szólni tehát
hiába szólok
- ha van kerted
a kerted kincsed
de nem szónoklok
de ki tudja azt
felbecsülni
a kert értékét
-nincsen tudós
... választ adni!
elhanyagolt kertek
lehetnétek szépek
s a kincseitekkel
gazdagítani tudnátok
e életképes népet
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő
|
|
Topi-50
Tagság: 2006-06-13 16:29:32
Tagszám: #31643
Hozzászólások: 5406
|
28. Elküldve: 2009-08-26 09:11:11, Emigráns íróink versei.
|
[13.] |
Részletek az" ARANYKÉZ UTCÁ-ból,"
a költő utolsó kötetéből
APÁM
Apám festő volt. Csak szobákat festett,
meg konyhabútort, ajtót, ablakot.
Míg ifjú volt, megjárta Budát-Pestet.
A háborúban mély sebet kapott.
Szobrászművész szeretett volna lenni,
mint Phidias vagy Michelango,
de végül nem lett belőle semmi,
csak ismeretlen, szürke mázoló.
Ám azért így is eleget merengett,
pohár bor mellett csöndben álmodott,
ujjai élénk színeket kevertek,
megtervezte a fénylő holnapot.
Rajzolni tanított és hegedülni,
mert azt akarta, nála több legyek,
távoli szépségekben elmerülni,
ha hívogatnak tengerek, hegyek.
Hátul az udvarban a kettős létrák
magasába ha másztam, szédület
kapott el, ég és föld egymástól szétvált,
rám villogtatták vad mélységüket.
ANYÁM
Ha már apámról írtam, szólnom kell anyámról,
kinek virágszép arca ma is visszalángol
egy régi színes őszből, láva-forró nyárból.
Az élet nem terített szőnyeget elébe.
Tízéves volt és máris dolgozott szegényke.
Félárvaként csöppent a szívtelen mesébe.
Korán reggel futott a divatáru boltba,
padlót súrolt, sepert, a csomagokat hordta
Hamupipőkeként. De nem omlott a porba.
Felküzdötte magát és kiszolgálólány lett,
élete-sorsa egy árnyalattal már szebb,
de még nagyon messze a tündökletes várhegy.
Egyszer csak rajta volt a menyasszonyi fátyol.
Suhog, fel-felragyog hatvan év távolából.
A régi fénykép üszkén szeme is világol.
Anyám szeme, homloka, simogató ujja,
lágy hangja, ahogy altat, bölcsődalom fújja.
csak egyszer szólna még, a síron túl is, újra.
Tudom, hogy álom ez, de hátha megvalósul
a nagy hegyek mögött, hol kristály-csipke hó hull
s a lélek hirtelen az öröklétbe bódul.
Tűz Tamás
figyelemre méltó írások:
példaképünk..
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Topi-50
Tagság: 2006-06-13 16:29:32
Tagszám: #31643
Hozzászólások: 5406
|
27. Elküldve: 2009-08-16 19:40:24, Emigráns íróink versei.
|
[14.] |
LAJOS, HIÁNYZOL
(In memoriam Kannás Alajos)
Lajos, hiányzol ! Sakkcsatáink hevén
már túl, a pázsiton, így visszanézve,
házad ajtaját rád nyitom. Nincs glóriás
vasárnap, elmúlt az ünnep, tört a szó.
Dévény felől a darvak hangja is le-
hangoló. Győztél, barátom : össze-
zúztad a reánk-testált hegeket. Írtál
verset, beszéltél, és imára emelted a
kezed. Nem hittél abban, hogy a tájra
arany-esővel hull a Nap. Megőszültél,
de az arcod árnyéka itt maradt. Fénykép
vagy már a szobámban, költő barátaim
között a nagy. Elnézlek, és tudom, hogy
nemsokára engem is beér a fagy.
Zas Lóránt
-- Mexiko, 2009. augusztus 16. --
figyelemre méltó írások:
példaképünk..
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Topi-50
Tagság: 2006-06-13 16:29:32
Tagszám: #31643
Hozzászólások: 5406
|
26. Elküldve: 2009-08-16 18:30:32, Emigráns íróink versei.
|
[15.] |
KANNÁS ALAJOS (1925-1999)
Kannás Alajos (Kiskunhalas, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1925. júl. 21. -- Los Angeles, 1999. május 25.) : pszichológus, író, költő. *Tan : 1945-1948 PPT, esztétika és irodalom -- 1960 : Univ. Wien, pszichológia dr. *Lh. : 1948-: Ausztria, 1951-: USA. 1954-: Franciao. és Ausztria, 1960-: USA. *Karr.: A pomonai közkórház (Kalifornia) pszichológusa. 1973-75 : az Ötágú Síp szerk.-je. *Publ.: Ahogy lehet, Amerikai magyar Népszava, Californiai magyarság, Caribi Ájság, Dél-amerikai Magyar Hírlap, Független Magyarország, Irodalmi Újság, Ifjú Nemzedék, Katolikus Szemle, Krónika, Látóhatár, Magyar Élet (Torontó), Magyar Élet (Melböurne), Magyar Hiradó,
Magyar könyvbarátok, Magyarok Útja, Napnyugat, Népszava, Pásztortűz, Politikai Fogoly, Szabad nemzet, Szivárvány, Testvériség, Új Európa, Új Hídfő, Új Hungaria, Új Látóhatár, Új Magyar Út, Tíz év versei. Ant. (München, 1956.) A Napnyugat Irói Körének Antológiája 1, 2 (Los Angeles, 1971, 1979) *Álnév : Krónikás.
M : Kormos kövek. Versek. (Róma, 1957, München, 1988) - Kettős alakban. Versek. (München, 1958). - Bécsi képeskönyv. Versek. (Bécs, 1963). - Miért is félnél ?
Versek. München, 1963) - Scorched Stones (Makkai Ádám fordítása a Chigaó-i Egyetem kiadásában, 1988).
figyelemre méltó írások:
példaképünk..
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2009-08-16 18:47:13]
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Topi-50
Tagság: 2006-06-13 16:29:32
Tagszám: #31643
Hozzászólások: 5406
|
25. Elküldve: 2009-08-16 18:26:17, Emigráns íróink versei.
|
[16.] |
VÁNDOROK DALA
(Tamási Áron sirató)
"Azért vagyunk a világon -- azért --
hogy valahol otthon legyünk benne"...
A hithű vándor mindig hazatért
s a hitetlen is mindig haza menne...
De aki hontalan kívül s belül
az már csak versből építi hazáját
szemére fényes harmat települ
ha hajnalokként hívják messzi hársfák...
Hazátlan inkább kell az otthon
hogy védő ölként át- s befogjon
Az ember nem magányra lett teremtve
Valaki van mindig valakiért
azért vagyunk a világon azért
hogy valahol de Otthon legyünk benne
Kannás Alajos
ÖRÖK KOLOZSVÁR
(Csiha Kálmánnak)
Erdély szelleme megmarad Magyarnak
Örök Kolozsvár Várad Nagyenyed
Farkaslakán a sír hol Áron hallgat
Vásárhely Vécs kik omló egeket
tartottak szüntelen szörnyű szelekben
s a Hargitáról hoztak fényeket
Arad Segesvár sohasem feledtem
Petőfi s véget védő Székelyek
Örök Kolozsvár házsongárdi lombok
s a Rendületlenül nyomán kimondott
"Eredj ha tudsz" Búcsú mi messzi távol
Mátyás-szobor s Házsongrád újra újra
hol örökmécsként zsoltáros tanúja
a Szenvedésnek Dsida-szív világol
Kannás Alajos
figyelemre méltó írások:
példaképünk..
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Topi-50
Tagság: 2006-06-13 16:29:32
Tagszám: #31643
Hozzászólások: 5406
|
24. Elküldve: 2009-08-14 23:27:50, Emigráns íróink versei.
|
[17.] |
EMLÉKSZEL MÉG
Emlékszel még az Üres Koporsóra
a Jelszóra hogy Menjetek Haza
Ígéretekre sok-sok szerteszórva
s hajnaltalan maradt az éjszaka
Emlékszel még az elvett iskolára
mocsárba süllyedt szellemroncsokat
dédelgetett még hínárba bugyolálva
a rend míg végül lassan elrohadt
Emlékszel még...Az emlék is csak emlék
a lemondások rozsdával belepték
a csendet is és csalódás sava
mart csak tovább mert legtöbb szó hazug csak
az ígérgetők szüntelen hazudtak
és akik mentek NEM MENTEK HAZA
Kannás Alajos
VERŐCÉN
Mint emberek ha szél átfújja őket
s lengenek mint száradó ruhák
már nem hallottam hívását a földnek
de nem követtem el még árulást...
Bevallom azt hogy többször is kimondtam
"csak látogatni" s "néhány hét elég"
fekete fények tánca vár amottan
s az alkonyatban pálmák énekét
teríti szét az óceán felől
egy hűvös áram...zöldes láng jelöl
irányt az elnémuló éjszakában...
De itt a fák között Visegrád villan
és visszaint a vár mint álmaimban
s a RENDÜLETLENÜL-re rátaláltam
Kannás Alajos
figyelemre méltó írások:
példaképünk..
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Topi-50
Tagság: 2006-06-13 16:29:32
Tagszám: #31643
Hozzászólások: 5406
|
23. Elküldve: 2009-08-14 10:01:27, Emigráns íróink versei.
|
[18.] |
PESTI Srácok
Hitetlen korban Hit-varázsban élt
a Pesti Srác az égő pesti utcán
nem koszorúért osztotta a vért
a lánctalpasok szántásába bukván
A vakmerőség hős varázsa vitte
a Corvin-közben harcolókat is
s a Széna Téren sziklaszilárd hitbe
kapaszkodtak s a Szó nem volt hamis...
Mustármag voltak mind a Pesti Srácok
az Ismeretlen nemzedék ki állt ott
hol hörgést görgettek az éjszakák
De hírnökei lévén Új Időknek
a Diadalmas vereségből törtek
szétzúzni a Kor vörös csillagát !
Kannás Alajos
MAGYAR CSILLAG
A hősök halnak de az eszme él
-- hogy csillagunk Október Huszonhárom --
és áttör minden korláton határon
s harcol tovább Hazáért Emberért...
Október lángja Szent Betöltetés
erőt ad élni akkor is ha fájnak
a csontok már s a leskelő halálnak
nincsen hatalma rajtunk Egy Egész
a dőlt szobor Corvin-köz Széna tér
a magyar balsors egyszer véget ér
mert ott ragyog a lélek-láthatáron
Negyvennyolc mellett utunkat mutatva
mint múltunk megváltásunk mustár magva
a Csillagunk Október huszonhárom
Kannás Alajos
figyelemre méltó írások:
példaképünk..
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Topi-50
Tagság: 2006-06-13 16:29:32
Tagszám: #31643
Hozzászólások: 5406
|
22. Elküldve: 2009-08-10 20:54:56, Emigráns íróink versei.
|
[19.] |
(A remény szonettje)
A kioltott tüzek azok, amik ma égnek,
a mezőn helye van a rozsdásodó ekéknek.
Vasárnaponként ima szól, fogatlanok a vének,
ölyv köröz, borul a táj, az üszők elvetéltek.
Megíratott, hogy harmadnap feltámad és élhet,
a mennybe megy, és része lesz az Isten lényegének,
csillagok veszik körül, róla is szól az ének,
a magas és a mély használja írnak és fejéknek.
A fogantatás, a jászol megmarad,
jövendölésnek, hitnek és reménynek.
Aki a hegyre megy, annak a völgy zöldellő darab
és megmarad fészeknek, háznak, ahol élnek.
Kövek között is bódulunk, viszünk vizet,
felszántunk földet ágyásnak és vetésnek.
Zas Lóránt
-- Mexiko, 2009. augusztus 10. --
figyelemre méltó írások:
példaképünk..
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Topi-50
Tagság: 2006-06-13 16:29:32
Tagszám: #31643
Hozzászólások: 5406
|
21. Elküldve: 2009-08-09 15:39:24, Emigráns íróink versei.
|
[20.] |
MINDENÜTT OTTHON
Mikor hazám csak rendőrállam,
félgyarmat, félfegyenctelep
-- személyi kultusz korszakában --
egész pokol lett, s emberek
folytak el, mint a hó leve,
s nem csont, test s eszme erdeje
feszült volna az életekben,
akkor az otthont félretettem,
hogy bőröm mentsem s jelenem...
Azóta egyre keresem :
mi lett volna ?... De nincsen válasz.
A ember újabb hazát választ
s tökben megkapja ugyanazt :
rendőrt, a rácsot, csak a méret
felpuffadtabb s a vér fehérebb,
a tetvek száma kevesebb.
De vissza azért nincsen ösvény.
Nyakát a Mammonhoz kötözvén
maga építi lány celláját
a kispolgár, hogy meg ne lássák :
már szabadon is elveszett.
Ezért többé nem rendszerekben,
osztályban, csak emberekben
határok nélkül kutatom
az oszthatatlan végső választ,
mely összetart és nem leválaszt,
s nem dicsőség, nem hatalom.
Haza, mely sosem enged el.
Mert aki egyszer megtalálja,
hogy minden ember lehet társa,
az nem szorul be önmagába,
s mindenütt otthon énekel.
Kannás Alajos
A VÁNDOR VISSZAFORDUL
Előbb a Duna Dévénytől Mohácsig
s a legmagyarabb folyó, a Tisza
apadt le bennem néhány foszló ágig,
s a Lánchídnál meg kellett halnia
az oroszlánnak... Szétesett az ország,
a falvak hamvát belepte a por,
hasadt a lélek, rakódott a korlát,
és lilán jöttek ki a fák alól
barátok s bőr-csont bukott angyalok...
Magam sem hittem el, hogy én vagyok,
ki poklot tükröz s mégis megmaradt.
De lassanként a képlet felderengett :
az őriz tovább, aki útnak enged,
s a földemnek megadtam magamat.
Kannás Alajos
figyelemre méltó írások:
példaképünk..
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Topi-50
Tagság: 2006-06-13 16:29:32
Tagszám: #31643
Hozzászólások: 5406
|
20. Elküldve: 2009-08-08 17:13:31, Emigráns íróink versei.
|
[21.] |
MAGYAR HAIKUK
(Részletek)
Nem csak remélni,
hinni kell a jövőben :
magban hó alatt
Sorban álltunk a
szabadságért s megrohadt
mire kimérték
A Gőgös Város
nem sirat és nem gyászol
de lesz pár ezer
Megint tavasz van...
Sajtószabadság ? Szó csak !
De megcsalattam...
Névtelen sírok
után már nem engesztel
semmilyen díszhely
"MA PERCEMBERKÉK"
kevésbé dáridóznak :
képviselkednek
Nehéz a göncünk
mint egy átok s reményünk
is elvirágzott
Látszatra volt már
szabad választás -- mondják --
de csak látszatra
A Talpra Magyar
Magyar és Nemzeti volt
s marad örökre
A Nemzeti Dal
idegenek ellen hív,
ezért Nemzeti
Lebukott rendszer
nem támadhat fel többé
csak söpredéke
Diplomás ökrök
vakon húzzák kátyúba
ország szekerét
Új elnökeink
csáléra állt kalappal
királykodának
Lakiteleken
a LEHETŐ lett újra
lehetetlen
Nem Európa,
kazár ördögök győztek
s vérvezér Sztálin
Atombombások :
pokol légiósai,
az is Holokauszt
Százezrek mentek
nézni hogy tényleg halott,
mert féltek hogy nem
A Kossuth-tértől
A Kerepesi sírig
végre célba ért
Magyarnak lenni
a Hazában szinte bűn
s kívül : keserűn
Minden eladó :
Határ és történelem...
Csak valutáért
Hazátlan lettem
egyszeri szép hazámban :
manapság Ez Van
A Rém-korszakból
lelkekre száradt iszap
maradt és nyomor
Őszre beérik
a sarjadó IGAZSÁG :
országos nyomor
Megszállók nélkül
a megszállók pasái
még uralkodnak
Tavaszodhatna,
de vérbe fagy az ORSZÁG :
NÉGY ÉVSZAK LETT A TÉL
Ma már a Tőzsde
s a Bankok lettek templomok
a PÉNZ meg isten
Aranyborjúsok
többé nem vándorolnak :
FÉLVILÁG övék
Egy őszre megint
beér a kín gyümölcse
s lesz FORRADALOM
Kannás Alajos
figyelemre méltó írások:
példaképünk..
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Topi-50
Tagság: 2006-06-13 16:29:32
Tagszám: #31643
Hozzászólások: 5406
|
19. Elküldve: 2009-08-08 08:38:26, Emigráns íróink versei.
|
[22.] |
KORMOS KÖVEK
(Részletek)
A kezdet visszanyúlt a nyúzott múltba
ezer gyökérrel szűrt szívott erőt
és szenvedésből lassan összegyúrta
a gyúló szenvedélyt a szenvedők
emlékeztek még sok torz éjszakára
tépett házakból részeg katonák
lányokat szedtek és a vér szagára
az asszonyokra kik a havon át
mezítláb szöktek senki sem feledte
a szétvert álmokat hiába tervet
mert minden napnak mindig volt keresztje
és legtöbb élet útszélre hullt
a kínokból végső elszántság termett
szakadt a gát a kezdet volt a múlt
Az éjt már tankok tépték széjjel
a Körúton leöntve mésszel
mint roppant hóvirágok
halottak nőttek
de minden tört test
csak bíztatott tovább
a nyirkos szemfedőnek
kisimult minden ránca
és fény tapadt
a mész alatt
a holtak homlokára
Én nem hittem mások se hittek
sokan várták hogy egyre kisebb
szürkébb lesz majd a fény s kilobban
a forrongás a homlokokban
megalkuvásra várt a vén
de minden torlasz tetején
az ismeretlen nemzedék
tettekkel mondta el nevét
ők nőttek a világ lett kisebb
mi nem hittünk ők mégis hittek
Sovány tejétől sírt a gyermek
künn gépfegyver kapart
zsoltáros hangon énekelget
egy csipp-csupp ócska dalt
minden sírás motyog szilárdan
most mindenki adott
s egy képre rásimít anyásan
fekete szalagot
A ködben hangok csonkja füstöl
a jaj megalszik mint a vér
s a téren felburjánzó füstből
kivillan egy-egy kéz s fehér
leányka-arc szemük kitárva
figyel készül a jeladásra
segítség jön már jönnek végre
csupán a füst szitál a térre
s kövekhez koppanó kapák
köpik a halottak szemébe
a világ végső válaszát
Reggelre nem maradt a téren
csak néhány szétlőtt barikád
reggelr kőre alvadt vérben
gurított füstből karikát
a hernyótalpon görgő nincsen
a csipkebokorból sem Isten
szólítgatott csupán a dér
derengett mindegyik levélen
kihívón jeges jelmezében
megint keletről fújt a szél
Ha lenne szó én összeraknám
ha lenne szín kioldanám
ha lenne út a láva partján
végigfutnám s a holt tanyán
sírnám tovább a jajt s a vérnek
folytatnám alvadt mondatát
de nincsen szín és nincsen ének
mikor a halottak beszélnek
és égnek mint az éjszakák
csupán a tettben él a lélek
ha nem tagadta meg magát
Látszólag minden elveszett
szög járt át csontot és kezet
meghalt a mozdulat
csupán epe maradt s ecet
s elállották a győztesek
a városkapukat
látszólag minden véget ért
a tövisekre égett vért
legyek lepték a zsoldos játszott
de éltek mind a tanítványok
HIÁBA mondod hogy Hiába
BEVÉSŐDTÜNK korunk falába
mint kőzetbe hullt levelek
már a Szívekben élünk újra
a Gyorsuló Idő gyalulja
még Életünkben legyalulja
a reánk zúdult hegyeket
Kannás Alajos
figyelemre méltó írások:
példaképünk..
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Topi-50
Tagság: 2006-06-13 16:29:32
Tagszám: #31643
Hozzászólások: 5406
|
17. Elküldve: 2009-07-28 14:52:10, Emigráns íróink versei.
|
[23.] |
Fáy Ferenc
OKTÓBERI HALOTT
Fehér volt, sápadt, mint a köd,
kopott, akár a fák.
S a nyirkos, őszi lomb közé
rejtette homlokát.
A szája széléről rubin
virággá nyílt szavak
peregtek szét a fák közé...
Leroskadt házfalak
pihentek barna ujjain,
szemébe bújt az ég,
s egy ország fogta könnyesen,
némán ütőerét.
***
Nem élte át az 1956-os Forradalom dicső napjait
Magyar honban, sem utána a véres retorziót, mégis
talán a legkifejezőbb verset írta arról a korszakról.
A Ludovika Akadémia elvégzése után alakulatával
Nyugatra vezénylik, és mint századparancsnok esik
amerikai fogságba. Franciaországi táborokban tölt
egy évet. Nagy szeretete édesanyja után hazavonja
Magyarországra. 1947 őszén internálják. Fél év után
szabadon engedik, de rövid idő után letartóztatják és
népbírósági eljárást indítanak ellene. Az ÁVO annyira
összeveri, hogy rabkórházba kell szállítani, ahonnan
megszökik. Először Magyarországon bujdosik, majd
átvergődik Jugoszláviába, ahol a híres nagybecskereki
koncentrációs táborbanban tölt nyolc hónapot. Innen
Rómába, majd Bagnoliba , végül Kanadába kerül.
Szegényen élt családjával szívrohamban CSILLAG-
ÖSVÉNYRE való távozásáig, mint a Toronto-i Iskolaszék
dolgozója. Soha nem panaszkodott... Életében 7 verses-
kötete jelent meg, halála után olvasói támogatásával
adták ki ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI-t, mintegy ötszáznyi
költeményével.
Amikor minket látogatott meg Kaliforniában, feleségével
együtt érkezett. Az első ebéd utáni társalgásnál kérdezte
meg, mi a véleményünk, Terike hogyan beszél magyarul.
Jól -- válaszoltam, és Ő büszkén mondta : "Német születésű
és anyanyelvű, de kedvemért megtanult magyarul is, hogy
gyermekeinket a mi nyelvünkre taníthassa..."
Zas Lóránt
figyelemre méltó írások:
példaképünk..
|
| | | [válaszok erre: #18] |
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Topi-50
Tagság: 2006-06-13 16:29:32
Tagszám: #31643
Hozzászólások: 5406
|
16. Elküldve: 2009-07-28 09:14:58, Emigráns íróink versei.
|
[24.] |
Flórián Tibor ( 1908 -1986)
ÉLNI MÉG
Sziklás erdőkig ér házam a hegyen,
mókusok jönnek és játszanak velem.
Milyen jó lenne élni még néhány telet,
havat lesni, esőt, mely áll és megered.
Élni felhőben, szélben és ködben,
s várni, míg hív anyám : érted jöttem !
***
Ahogy apám és Wass Albert, Ő is ugyanabban az évben született.
Harminc évvel voltam fiatalabb nála, de abban a megtiszteltetésben
részesített, -- ahogy az írófejedelem is -- hogy barátjául fogadott.
Kitüntetett azzal szintén, hogy nagy sikerű kaliforniai irodalmi estjének
rendezését reám bízta, sőt, egy volt azok közül is, akik a Nemzetközi
Pen Klub tagjának jelöltek. Több napot tartózkodott kaliforniai házunkban,
a hosszú beszélgetések alatt nagyon sokat tanultam Tőle...
Selmecbányán, Hont vármegyében született, és Punta Gordá-n, Florida
államban hunyt el. 1912-ben, négy éves korában, édesapját Erdélybe
helyezik át. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Kolozsváron végzi.
Mint fiatal diák, nyári szünideinek nagy részét a Felvidéken, a Murány
völgyében tölti. Így versei -- mint a tó a föléje hajló fákat --
a Felvidéket és Erdélyt tükrözik. Első versei 1938-ban jelentek meg,
azóta, nyugatra távozásáig, rendszeresen publikált erdélyi magyar
folyóiratokban és
lapokban. Életében 6 verseskötete jelent meg, és szerepelt a korabeli
erdélyi költői antológiákban is. 1945-ben egy sebesültszállító oszlop
parancsnokaként Németországba került, majd 1949-ben kivándorolt az
Egyesült Államokba. 1950 és 1973 között a Szabad Európa Rádió
amerikai szerkesztőségének tagja.
Zas Lóránt
figyelemre méltó írások:
példaképünk..
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2009-07-28 09:26:52]
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Topi-50
Tagság: 2006-06-13 16:29:32
Tagszám: #31643
Hozzászólások: 5406
|
15. Elküldve: 2009-07-27 13:26:55, Emigráns íróink versei.
|
[25.] |
EMELKEDŐ ÉVEK
Hallgattam hosszan évekig
hálóját mint a pók
körém fonta a hatalom
véresen úsztak a folyók a tengerig
Csupromban a vizet
s keserű kenyerem
börtönökbe vittem
s a porkolábot
néhány forinttal leütöttem
A perceket éveknek mértem
kisebbek lettek az élők
s megnőttek halottaim
az utcák a sötétségtől féltek
Bucsum a torkomba fulladt
drótvágó ollómért visszafutottam
utamra az éj oltalma hullott
esőt ittam és a szélre akasztottam
üres tarisznyámat
Három évig a lágerek fülébe kiáltottam
Európa
agyaglábú szabadságodat
s széthulló országaidat
álmom kosarába fontam
A negyedik évben
hegyeidre ültem
s tavaid tükrében
gondomat fürösztöttem
áthasítottam vágyammal
a folyókat
a Régentől Brémáig futottam
Mózesi pálcámmal
megérintettem a tengert
s felnyitottam mélységeit
magas hullám-falak ösvénye
vezetett a túlsó partig
hol az óriás kő-asszony
a vakító fényben
fénytelen fáklyát tartott
Föld alatt
és dübörgő járdákon robogtam
atomot hasítottak fülembe
és idegen szavak robbantak
beszédembe
Az évek teltek
mint a percek
a percek
lassú évek lettek
Nappal a munka nyári padján
ülve elaludtam
éjjel a hőség nedves levén át
ébren a reggelbe úsztam
Mélyen a földbe ástam
füvet ültettem bokrot nyestem
füvem elszáradt bokraim sorra vesztek
gyökeret hiába kerestem
kopoltyúval lélegeztem
New Brunswick New York
Englewood kövein
holt fehér lettem
Rettegő úton lefelé rohantak
az évek
senkinek sem mutattam
hogy félek
kezemet és szívemet
hiába adtam bérbe
tollam lehullott ujjaim közül
a feketeségbe
Vermont őszéből Connecticut
telébe léptek
a patakok mint nagy halak
úsztak a jég alatt
de a Housatonic River
rohanó vizében
fehér nyírfaerdőt láttam
és havas hegyeket
Úgy futott a folyó
a Candlewood Lake vizébe
mint én futottam eddig az éjbe
Futottam a tó fölött
az erdei mélyben
1956 fénylő telében
egy havas ház
minden szemével
reám nézett
s amikor nyitott ajtaján
beléptem
éreztem hogy újra
Erdélybe értem
A múltat és jelent
mint Torockón vagy a Mezőségben
asszony fonta kosárba
szedtem
ablakom elé orgonát
ültettem
s gyökereivel a mélybe nőttem
megfogództam
és messzire ágaztam
a Millstone Ridge-i földben
Flórián Tibor
figyelemre méltó írások:
példaképünk..
|
| |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Emigráns íróink versei. (üzenet: 39, Kultúra) |
|
|
|
|
