WASS ALBERT üzente: (üzenet: 4, Kultúra) |
|
|
|
Topi-50
Tagság: 2006-06-13 16:29:32 Tagszám: #31643 Hozzászólások: 5406 |
30. Elküldve: 2011-01-08 16:25:59, WASS ALBERT üzente:
|
[1.] |
Születésnapján emlékezzünk a nagy magyar íróra:
http://vimeo.com/7066860
Wass Albert 1908 január 8-án született az erdélyi Válaszúton. A film elején hallható rövid intelme,
s láthatók a Maros mentén a helyek, ahol gyakran elidőzött, távolról az Istenszéke is.
http://tdyweb.wbteam.com/WassAlbert.htm
http://www.youtube.com/watch?v=KyHwtcIye4I&eurl&feature=pla...
Wass Albert:
Üzenet haza
Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska rágja is le a vetést.
Ha vakond túrja is a gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak;
az idő lemarja a gyomokat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa
s a vérző csonkból virradó tavaszra
új erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt...
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedékek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők
és kiássák a fundamentumot
s az erkölcs ősi, hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.
Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem hamuval és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szenteltvízzel és búzakenyérrel
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentom Istentől való
és Istentől való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
És üzenem a volt barátaimnak,
kik megtagadják ma a nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor is a barátjok leszek
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad.
És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
s víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad.
Maradnak az igazak és a jók.
A tiszták és békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
Likasszák már az égben fönt a rostát
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat.
Mert elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad.
http://www.youtube.com/watch?v=opLraXP2C0M
http://www.magyarmenedek.com/index.php?search=wass&gclid=CJjJo5...
http://data.hu/get/1108306/uzenet_haza.pps.html
figyelemre méltó írások:
példaképünk..
|
| [válaszok erre: #31] |
|
|
Kiváló dolgozó
|
|
Topi-50
Tagság: 2006-06-13 16:29:32 Tagszám: #31643 Hozzászólások: 5406 |
|
Kiváló dolgozó
|
|
Topi-50
Tagság: 2006-06-13 16:29:32 Tagszám: #31643 Hozzászólások: 5406 |
2. Elküldve: 2009-01-08 13:45:15, WASS ALBERT üzente:
|
[3.] |
Wass Albert a múlt század egyik legnagyobb magyar írója, a nyelv igazi művésze, akinek minden sora tanítás az emberiességről, a lélekről és az értékesről.
Egyik mondata: "ismertességek az igazságot s az igazság szabadokká tészen." - ez alapján élt, műveit e jelszó szellemisége hatja át.
Wass Albert erdélyi főnemesi családban született 1908. január 8-án a Kolozsvár közelében fekvő Válaszúton, gróf Wass Endre és Bánffy Ilona gyermekeként. Szülei házassága hamar szétbomlott. Nagyapja segítségével, anyagi támogatásával járta ki a kolozsvári Farkas utcai Református Kollégium osztályait. 1926-ban érettségizett, majd Magyarországon, a Debreceni Gazdasági Akadémián folytatta tanulmányait. Bukarestben tölti katonai szolgálatát, majd Németországban és a Sorbonne-on tökéletesíti ismereteit, erdészeti és kertészeti szakterületen. 1944-ben - tudása elismeréseként - a kolozsvári egyetem díszdoktorává avatják.
Tanulmányai befejezése után visszatér a szülői birtokra, és az akkori elvárásokhoz igazodva, egy mintagazdaságot rendez be. 1935-ben nősült meg, első házasságából hat fiúgyermek születik.
Wass Albert pályáját versek írásával kezdte, melyeket gyakorta publikált a Pásztortűz, az Ellenzék, majd az Erdélyi Fiatalok című folyóiratokban. Ez utóbbi kettőnek később munkatársa lett. 1927, ill. 1928-ban két verseskötettel lép az olvasók elé ( Virágtemetés, Fenyő a hegytetőn), melyek nem keltettek különösebb irodalmi szenzációt; azonban e kötetei és az 1932-ben szavalókórusra írt A temető című színművének köszönhetően felfigyeltek rá az erdélyi helikonisták, mely társaságnak később a tagjává vált. Egész életén át annak az eszmének a hirdetője, melyet transzilvanizmusként határoznak meg: az erdélyi kultúrák és népek sorsközösségének gondozását vállalta fel célkitűzésként.
Első regényével, a Farkasveremmel már osztatlan sikert aratott, melynek révén országosan ismertté vált az irodalmi körök és a nagyközönség számára is. Munkája elismeréseként 1940-ben hazánkban megkapta a Baumgarten-díjat. A díj odaítélésének indoklása: "olyan társadalmi kor- és kórrajz, amely Erdély tragédiájának gyökereit tárja fel." 1942-ben Klebelsberg-díjat, '44-ben pedig Zrínyi irodalmi díjat nyert. 1938-ban tagja lett az Erdélyi Helikonnak, '39-ben az Erdélyi Irodalmi Társaságnak és a Kisfaludy Társaságnak, végül '44-ben az MTA is tagjai sorába választotta.
A háborúban 1943-ban került ki a keleti frontra zászlósi rangban, ahonnan '44 februárjában német vaskereszttel érkezett otthonába. Hazakerülése után a szülőföldjén vette fel a harcot a román és orosz katonák ellen. A szovjetek előrenyomulása miatt elhagyta Erdélyt.
Ettől kezdve, ami számára fontos és kitörölhetetlen volt - a szülőföld, a táj, nyelv, emberek - ami a hazát testesítette meg számára, még fokozottabb, határozottabb formában jelentek meg műveiben. Minden regénye, novellája Erdélyről szól, arról mesél, azzal kapcsolatos.
1945 húsvétján Sopronnál hagyta el Magyarországot; emigráns íróvá vált.
Emigrációjának első állomása Bajorország, ahol erdőmérnökként dolgozott. A bajor erdők után Hamburgba költözött, itt éjjeliőrként kapott állást.
1951-ben érkezett Amerikába, ahol először egy ohiói farmon dolgozott, majd Astorba költözött. Lakóhelye haláláig az Okala Nacional Forest területén található Astor villa.
Wass Albert életművének meghatározó része az USA-beli emigrációjában született. Nem csak alkotásai révén vált halhatatlanná, hanem irodalomszervező igyekezetével is kiemelkedett. Ő alapította 1962-ben az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet. Saját kiadóvállalata Damubian Press néven működött. Létrehozta a Gróf Czegei Wass Albert Alapítványt, melynek célja:
"az óhazában, kisebbségben és a világban szétszórattatásban élő magyarságot a szellem erejével összetartsa."
Ezen a mozgalmas életúton hű társa volt második felesége, aki 1987-ben hunyt el. Élete vége felé az írónak betegségekkel kellett megküzdenie, s menekült a magány elől, ami gyermekkorában oly sokszor társa volt. Újból megnősül, de egy súlyos baleset után nehezen küzd már meg az élet apróbb, nagyobb megpróbáltatásaival. 1998. február 17-én öngyilkos lett. Halálának valódi okát senki sem tudja. Ezzel véget ért egy különleges, és kiemelkedő életút. Emigrációja során mindig visszavágyott a hegyeihez, szülőföldjére, Erdélybe. Erről ír a "Dalol a honvágy" című versében is:
figyelemre méltó írások:
példaképünk..
|
|
|
Kiváló dolgozó
|
|
Topi-50
Tagság: 2006-06-13 16:29:32 Tagszám: #31643 Hozzászólások: 5406 |
1. Elküldve: 2009-01-08 13:38:43, WASS ALBERT üzente:
|
[4.] |
undefined
Fiatal véreim, határokon innen és túl, idegen föld elhagyatottságában, az otthoni kényszerűségek sivárságában, rabságban, elnyomatásban, ahol csak vagytok: hozzátok szólok. Súlyos idők nyomása nehezedik lelkemre s mondanivalómat hosszú esztendők gondja s tudása érlelte. Ti vagytok a nemzet jövendője. Veletek él vagy pusztul a magyar. Amit ehhez az egyszerű történelmi tényhez hozzáfűzni kívánok, azt fogadjátok szeretettel, mint ahogy szeretettel csordul a szívemből.
Életrevalók vagytok. Életrevalóbbak, mint mi voltunk a ti korotokban. Okosabbak is vagytok, óvatosabbak és mérsékletesebbek. Megértőbbek egymással és idegenajkú embertársaitokkal szemben. Az élet tanított meg erre. Látókörötök szélesebbre tágult a történelem viharverése folytán. Minden lehetőségtek megvan ahhoz, hogy egy okosabb, emberiebb és talán szebb világot építsetek föl magatok köré, mint amilyen a mienk volt. Adja az Úristen, hogy így legyen. Mindaz azonban azon múlik, hogy megtudjátok-e őrizni és hajlandók vagytok-e vállalni azt a magyar lelki és szellemi örökséget, amit mi vért izzadva átmentettünk valahogy a különböző "izmusok" özönvizén a ti számotokra, hogy ne legyetek lelki koldusok egy özönvíz-utáni új világban. Ez az örökség a tietek egyedül és senki másé nem lehet ezen a földön. Ha ti eldobjátok magatoktól, örökre elvész. És nem csak önmagatokat fosztjátok meg valamitől, ami pótolhatatlan, de nélküle szegényebb lesz az emberiség is.
Nekünk magyaroknak az Úristen különösen gazdag és színes nemzeti örökséget adott. Az egész világon egyedül ez a mienk. Senki nem veheti el tőlünk, mint ahogy mi sem vehetjük át senkitől azt, ami nem illet meg minket. Hiába beszélünk angolul, franciául, spanyolul, németül, attól még nem leszünk sem angolok, sem franciák, sem spanyolok, sem németek. Az ő örökségük nem a mienk s ha majmolni próbálnánk őket, könyökkel betörni közéjük, mindössze a magunk egyéniségét, a magunk örökségét veszíthetjük el, az övéket soha sem vehetjük át. Gyökértelen idegenek leszünk az emberi világban s lelkileg elpusztulunk benne, mint a gyökerét vesztett fa.
Véreim, fiatal magyarok, jól-rosszul, de valahogy átmentettük számotokra azt a nemzeti örökséget, ami Isten rendelése folytán a tietek. Átmentettük azt földrengésen, világégésen, nemzetpusztító, lélekgyilkoló nemzetköziség mesterséges tanainak szennyes özönvizén keresztül. Ha egyebet nem tudtunk értetek tenni, de ezt megtettük s becsülettel őrködünk fölötte, ameddig élünk. De a többi már a ti dolgotok és a ti felelősségetek. Egyet ne feledjetek el: amig magyarok vagytok s az ősi kultur-örökség erkölcsi alapján álltok, addig Isten által kijelölt helyetek és szerepetek van a világban.
De ha eldobjátok magatoktól ezt az örökséget, ha magyarságotokból kivetkőztök, akkor senkik se lesztek, csupán egy halom szemét, amit ide-oda sodor a szél, míg végül is elmerültök a semmiben.
Én bízom bennetek.
Áldjon meg mindannyiatokat az egy igaz Isten, kőszikla-örökségünk magyar Istene!
Wass Albert emlékére !
"- Háromféle ember van ebben az országban..háromféle magyar. Mind a három egyezik abban, hogy elégedetlen a világgal, a kormánnyal, ami ennek a világnak a nyakán űl, a rendszerrel, mindennel. Panaszkodnak, morognak, keseregnek, átkozódnak. Aztán egy részük úgy próbálja megoldani a maga bajait, hogy kiszolgálja a hatalmon lévőket.
Csatlakozik hozzájuk. Hasán csúszik, farkát csóválja,s ha odalöknek neki egy koncot, s befogadják cselédnek, akkor veszettebb lesz a veszett kutyánál, marósabb a vad farkasnál, kegyetlenebb az ellenségnél, kommunistább a kommunistánál, csakhogy bebizonyítsa a maga hűségét, és nagyobb koncot kapjon érte. Egy másik részük az ellenkezőjét teszi: feláll a két lábára és verekszik. Védi azt, amiről úgy érzi, hogy az övé. A maga jussát az élethez. A maga jussát a szabadsághoz. A maga jussát ehhez a földhöz, melyen született, s mely a hazája. Verekszik másokért is, mindenkiért. A mások jussáért, a mások szabadságáért. A még csak meg sem születettekért is verekszik. Mindenkiért és mindenki helyett. Aztán van a harmadik csoport, a nagy csoport,amit úgyis nevezhetünk: a nép. Akinek nincsen arca, sem rossz, sem jó. Sem szép, sem csúnya. Se nem hős, se nem áruló. Senki és semmi. Tömeg. Nyáj. Nem tesz se jót, se rosszat. Semmit se tesz. Csak meghúzódik és vár. És mint a fű a rátaposó láb alatt, meghajlik, meggörbed tűr, mindent eltűr, s amikor tovább lép a nagy láb, akkor lassan felegyenesedik megint. De sohasem egészen. Egy kissé mindég meghajolva marad, készen arra, hogy újra lelapuljon egy másik láb alatt. Érted? Eszébe sem jut, hogy tegyen valamit a rátaposó láb ellen, megvágja, megszúrja, küzdjön ellene, kockázatot vállaljon jussáért, a szabadságáért, bármiért.érted? Ez a nagy tömeg. Ez a nép."
Wass Albert gondolatai a népről
http://www.igazsaglap.extra.hu/WASS%20ALBERT%20EMLEKERE/index.html
http://tdyweb.wbteam.com/WassAlbert.htm
http://www.magyarmenedek.com/index.php?search=wass&gclid=CJjJo5WJp5QCFQ2L1QodRS_vtA
figyelemre méltó írások:
példaképünk..
|
| |
(TÉMANYITÓ) |
|
Kiváló dolgozó
|
|
WASS ALBERT üzente: (üzenet: 4, Kultúra) |
|
|
|
|