rs4
Tagság: 2012-02-16 19:42:43 Tagszám: #99658 Hozzászólások: 96 |
20. Elküldve: 2012-02-26 21:51:37, A boldogság
|
[1.] |
|
| |
[előzmény: (13) faragoevica, 2009-03-10 16:53:53] |
|
Kezdő
|
|
Fondue
Tagság: 2005-12-12 17:38:23 Tagszám: #24554 Hozzászólások: 750 |
|
Törzstag
|
|
faragoevica
Tagság: 2009-03-09 19:24:39 Tagszám: #71546 Hozzászólások: 3 |
14. Elküldve: 2009-03-10 16:54:19, A boldogság
|
[3.] |
|
|
|
Zöldfülű
|
|
faragoevica
Tagság: 2009-03-09 19:24:39 Tagszám: #71546 Hozzászólások: 3 |
13. Elküldve: 2009-03-10 16:53:53, A boldogság
|
[4.] |
|
| [válaszok erre: #20] |
[előzmény: (11) Smoky89, 2009-03-03 23:15:08] |
|
Zöldfülű
|
|
Zsizsu
Tagság: 2006-12-14 22:48:20 Tagszám: #38567 Hozzászólások: 199 |
10. Elküldve: 2009-02-10 13:47:57, A boldogság
|
[5.] |
SZEMÉLYKÖZPONTÚ KONFERENCIA
RÉSZLETEK: www.rogers2009.hu
Kultúrák Közötti Kommunikáció 2009
A találkozó időpontja: 2009. július 6-12.
Helyszíne: Szeged, Ifjúsági Ház
A kb. 300 főre tervezett összejövetelt az 1984-ben Carl Rogers, a kiemelkedő amerikai humanisztikus pszichológus és munkatársai közreműködésével tartott nemzetközi összejövetel 25. évfordulóján az eredeti (de nemrég megújult) helyszínen tartjuk. Ez az összejövetel sok résztvevő (pedagógusok, pszichológusok, vállalatvezetők, diákok, orvosok) életében sorsfordító volt: megérezhettük a szabadság lelkesítő ízét és az ezzel együtt járó felelősséget egyaránt.
A külföldi és hazai facilitátorok segítségével megtartandó összejövetel elsősorban tapasztalati tanulásra nyújt lehetőséget, ezt tükrözi az összejövetel előzetes keretterve:
hétfőn 6h-kor tartunk egy ismerkedő-fogadást,
minden nap lesz nagycsoport, két kiscsoport, egy tematikus csoport (pedagógia, klinikum, szervezetek, vallás, politika / béke) és egy esti beszélgetés,
vasárnap délelőtt „búcsú-csoporttal” zárjuk az összejövetelt.
Szeretnénk helyet biztosítani hazai „személyközpontú műhelyek” bemutatkozásának élőben vagy posztereken. Minden javaslatot szívesen fogadunk: alakítsuk együtt a programot.
http://www.budapestiallatotthon.hu/
http://www.novavet.eu/
|
|
|
Haladó
|
|
dusmata
Tagság: 2007-10-13 19:53:26 Tagszám: #50294 Hozzászólások: 35 |
9. Elküldve: 2007-11-06 12:34:04, A boldogság
|
[6.] |
Igen, én is tapasztalom a neten barangolva, hogy sokan panaszkodnak, de jó lenne beszélgetni, ismerősöket szerezni /legalábbis virtuálisan/ de semmit nem tesznek érte. Bekapcsolódnának témákba, aztán kialakulna. Vannak olyan fórumok, ahol már szerintem nem is tudni, mi volt az eredeti téma, de jól elbeszélgetnek. Talán ha nem is boldogság, de jó érzés néha a gondolatokat megosztani. Kösz az ajánlatot, okvetlen megnézem
|
| |
[előzmény: (8) Hotaka, 2007-11-03 09:57:23] |
|
Zöldfülű
|
|
Hotaka
Tagság: 2007-01-10 13:19:44 Tagszám: #39784 Hozzászólások: 2446 |
8. Elküldve: 2007-11-03 09:57:23, A boldogság
|
[7.] |
Az tényleg nagyon ritka, hogy egy 100%-ban pesszimista ember átfordul 100% optimistává, viszont tapasztaltam már szemlélet váltást. Az illető azóta is mindig kifejtni mennyivel boldogabb így, hogy másként látja a világot.
Sajnálom, hogy csak ketten beszélgetünk erről.
De ha már engedd meg, hogy ajánljak Neked valamit:
www.csakjohirek.hu
A témába vág.
|
| [válaszok erre: #9] |
[előzmény: (7) dusmata, 2007-11-02 20:37:19] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
dusmata
Tagság: 2007-10-13 19:53:26 Tagszám: #50294 Hozzászólások: 35 |
7. Elküldve: 2007-11-02 20:37:19, A boldogság
|
[8.] |
Hát nem tudom. Belső tulajdonságaink 50%-a szerintem "hozott anyag", a többi a tanult viselkedési forma. Ha alapból inkább pesszimista valaki, az nehezen formálja át magát.Időlegesen, néha-néha sikerül, de teljesen megváltozni...nem hiszem.
|
| [válaszok erre: #8] |
[előzmény: (6) Hotaka, 2007-10-30 21:26:00] |
|
Zöldfülű
|
|
Hotaka
Tagság: 2007-01-10 13:19:44 Tagszám: #39784 Hozzászólások: 2446 |
6. Elküldve: 2007-10-30 21:26:00, A boldogság
|
[9.] |
Talán lehet változtatni rajta. Mármint a világlátáson. Nem hinnem, hogy ha valaki pesszimista annak is kell maradnia!
|
| [válaszok erre: #7] |
[előzmény: (5) dusmata, 2007-10-30 12:20:01] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
dusmata
Tagság: 2007-10-13 19:53:26 Tagszám: #50294 Hozzászólások: 35 |
5. Elküldve: 2007-10-30 12:20:01, A boldogság
|
[10.] |
Igazad van, az optimizmus egy nagy ajándéka az életnek, sajnos nem túl sokan kapják meg. Tudatosan is lehet rá törekedni, de azért az nem mindig jön össze. Nekik, a "kiválasztottaknak", mintha lenne egy láthatatlan szemüvegük, azon keresztül mindent rózsaszínben látnak. Amikor ez nekem is sikerül, akkor tényleg boldog vagyok.
|
| [válaszok erre: #6] |
[előzmény: (4) Hotaka, 2007-10-29 23:25:19] |
|
Zöldfülű
|
|
Hotaka
Tagság: 2007-01-10 13:19:44 Tagszám: #39784 Hozzászólások: 2446 |
4. Elküldve: 2007-10-29 23:25:19, A boldogság
|
[11.] |
Igazad van. Azt hiszem nagyon sok múlik a pozitív optimista gondolkodás módón. Az emberek nagyon pesszimistán látják manapság a világot.
Az optimista embereket valahogy mindig boldogabbnak látom.
|
| [válaszok erre: #5] |
[előzmény: (3) dusmata, 2007-10-28 20:36:30] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
dusmata
Tagság: 2007-10-13 19:53:26 Tagszám: #50294 Hozzászólások: 35 |
3. Elküldve: 2007-10-28 20:36:30, A boldogság
|
[12.] |
De igen, van boldogság, csak esetleg nem vesszük észre, vagy csak utólag jövünk rá, hogy, jé, akkor meg akkor én tényleg boldog voltam. Egyébként nem okvetlen nagy dolgokban kell keresni, szerintem azon kevés kis időszakok adják a legnagyobb boldogságot, mikor belső béke van bennünk, egyensúlyban vagyunk önmagunkkal és a világgal. Az hihetetlenül jó érzés..Nagyon hasonlít egy gyakori jó érzésre, ugyanaz a bágyadt lazaság, kellemes üres fáradtság, stb. Szerintem sokan összekeverik a boldogságot más pozitív érzésekkel, pl. vidámsággal, örömmel, megelégedettséggel, pedig nem ugyanaz. Te egyébként reklámozgatsz is közben-közben, vagy félreértek valamit?
|
| [válaszok erre: #4] |
[előzmény: (2) Forex, 2007-10-26 10:49:10] |
|
Zöldfülű
|
|
Ritter Teodor |
1. Elküldve: 2005-12-12 14:24:18, A boldogság
|
[13.] |
Ez a tanulmány az "A megbocsátás, az elnézés, a bosszú és a megértés" című tanulmányom második része. Az önálló tanulmányokba darabolt részek listája:
1. Személyiségpszichológiai tanulmányok
2. A boldogság
3. A cselekvésbeni korlátozottság és a cselekvésbeni kibővítettség
4. Az ember jellemzői
5. A jutalmazás és a büntetés
6. A támadási érzelmek irányítása
7. A megbocsátás, az elnézés és a megértés
A boldogság
1. A túlélés és a boldogság
Az ellenséges érzelmeket a hátrányosnak feltételezett dolgokkal és a feltételezett hátrányossággal szemben érezzük. A barátságos érzelmeket az előnyösnek feltételezett dolgokkal és az előnyösnek feltételezett dolgok előnyösségével szemben érezzük.
Ezen az sem változtat semmit, ha bizonyos esetekben a hátrányossága miatt tekintünk előnyösnek valamit, vagy az előnyössége miatt hátrányosnak. Ilyenkor az ellenséges érzelmünk nem az előnyösnek feltételezett dologra vagy a feltételezett előnyösségre irányul, hanem a feltételezett előnyössége miatt más szempontból hátrányosnak feltételezett dologra vagy a feltételezett előnyösség más szempontból feltételezett hátrányosságára. A barátságos érzelmünk pedig nem a hátrányosnak feltételezett dologra vagy a feltételezett hátrányosságra irányul, hanem a feltételezett hátrányossága miatt más szempontból előnyösnek feltételezett dologra vagy a feltételezett hátrányosság más szempontból feltételezett előnyösségére. Amikor a középkori vezeklő korbáccsal verte magát, akkor a korbácsütéseket hátrányosnak tekintette magára nézve annyiban, amennyiben biológiai lehangoltság és többé-kevésbé maradandó károsodások érték miatta, de éppen ezt a hátrányosságot mutatta előnyösségnek az az elképzelése, hogy a rá nézve hátrányos ütések morálisan megtisztítóak.
Továbbá az sem változtat semmit ezen, ha bizonyos esetekben ugyanazt a valamit az egyik szempontból hátrányosnak, a másik szempontból előnyösnek tekintjük. Ilyenkor az ellenséges érzelmünk nem az előnyösnek feltételezett dologra vagy a feltételezett előnyösségre irányul, hanem a feltételezett előnyössége mellett más szempontból hátrányosnak feltételezett dologra vagy a más szempontból feltételezett hátrányosságra. A barátságos érzelmünk pedig nem a hátrányosnak feltételezett dologra vagy a feltételezett hátrányosságra irányul, hanem a feltételezett hátrányossága mellett más szempontból előnyösnek feltételezett dologra vagy a más szempontból feltételezett előnyösségre. Amikor valaki több pénzt keres a munkatársánál, akkor azt előnyösnek tekintheti abból a szempontból, hogy sikeresebb kíván lenni a munkatársánál, de hátrányosnak abból a szempontból, hogy fél a munkatársának irígységétől.
A boldogság az előnyösnek tekintett dolgokra és méginkább az előnyösnek tekintett dolgok előnyösségére irányuló szeretet. Természetesen az előnyösnek tekintett dolgok közé itt is beletartoznak azok a biológiailag felhangolt ingerek, amelyeket ösztönösen tekintünk előnyösnek, de ezeket az ingereket önmagukban nem nevezem boldogságnak. Annak, hogy a boldogság egyenlő a szeretettel nem mond ellent az, hogy a szeretett és ezért szelfünkbe vont dolgok elvesztése lehangolt érzelmeket vált ki bennünk, sem pedig az, hogy a szeretett dolgok maguk is előidézhetnek olyan hatásokat, amelyek lehangolt érzelmeket váltanak ki bennünk.
A boldogság mint szeretet a legtökéletesebben felhangolt érzelemnek tekinthető, hiszen mind a pszichés tartalmát, mind a mentális tartalmát tekintve felhangolt. Mivel a felhangoltság a túlélési optimum feltételezésének a visszajelzése, ezért a boldogság a legtökéletesebb túlélési optimum feltételezésének a visszajelzése.
2. A boldogság csökkentése és a boldogság növelése
A boldogság csökkentése alatt a pszichés felhangoltság vagy a mentális felhangoltság bármelyikének a lejjebb vitelét vagy megsemmisítését értem. A boldogság növelése alatt a pszichés felhangoltság vagy a mentális felhangoltság bármelyikének a feljebb vitelét vagy megteremtését értem. Ha ugyanis valami a pszichés felhangoltságot és a mentális felhangoltságot együttesen és egyirányban befolyásolja, akkor az nyilvánvalóan a boldogság mértékét befolyásolja. De ha valami a pszichés felhangoltságot és a mentális felhangoltságot önmagában vagy együttesen, de különböző irányban befolyásolja, akkor az is közelebb visz a boldogsághoz vagy távolabb visz a boldogságtól aszerint, hogy a befolyásolást a lejjebb vitel/megsemmisítés vagy a feljebb vitel/megteremtés irányában végzi-e el.
3. A boldogság és a bölcsesség
Az ember- és társadalomismeretet bölcsességnek nevezem, s a bölcsesség fejlettebb változatának tekintem azt, amikor valaki az ember- és társadalomismeretét nem egy heurisztikus-intuitív gondolkodás által valósítja meg, hanem az emberre és társadalomra vonatkozó explicit modelljei által.
A bölcsesség több módon is a boldogság növeléséhez vezethet. Először is úgy, hogy az explicit modellekként megjelenő bölcsesség egy olyan gondolkodás működtetésével jár együtt, ami az absztraktsága és komplexitása folytán egy hasonlóan fenséges hangulatot idéz elő bennünk, mint amit a csillagokra tekintve érzünk. Másodszor úgy, hogy a bölcsesség egy olyan gondolkodás működtetésével jár együtt, ami az ember és a társadalom megismerésére törekedve egy hasonlóan gyengéd hangulatot idéz elő bennünk, mint amit a simogatás adása során érzünk. Harmadszor pedig úgy, hogy a bölcsesség révén a valóságnak megfelelően határozhatjuk meg a cselekedeteink boldogságot csökkentő vagy boldogságot növelő jellegét, s ha a bölcsesség az alapvető törekvéseinket is kijelöli, akkor a cselekedeteink közül a boldogságot növelőket fogjuk végrehajtani.
Ugyanakkor a bölcsesség a boldogság csökkenéséhez is vezethet azáltal, hogy feltár elöttünk olyan dolgokat, amelyek ha a bölcsesség az alapvető törekvéseinket is kijelöli, akkor lehangolttá tesznek bennünket.
4. A túlélésre törekvés
Mint minden élőlény, így az ember is alapvetően a túlélésre törekszik. Ez még akkor is igaz, ha valaki mondjuk megöleti magát egy ügyért, vagy öngyilkos lesz. Ha egy ügyért öleti meg magát, akkor olyan mértékben azonosítja az ügyet magával, hogy az ügy túlélését önmaga túléléseként értelmezi, sőt fontosabb számára az ügy-önmaga túlélése, mint annak az önmagának a túlélése, amit megölet érte. Míg ha öngyilkos lesz, akkor amögött éppen a kedvezőtlennek tekintett életfeltételek elleni tiltakozás és az húzódik meg, hogy a halált öntudatlanul is csak egy kellemetlen közjátéknak tekinti, ami után a földi élet folytatódik tovább. Az egyik elképzelés szerint úgy, hogy az öngyilkosság a földi élet korábbi szakaszának a megszüntetésével szünteti meg a kedvezőtlennek tekintett életfeltételeket, s a földi élet ezután mintegy "tiszta lappal" újraindulhat. A másik elképzelés szerint úgy, hogy az öngyilkosság a kedvezőbb életfeltételek kizsarolásával szünteti meg a kedvezőtlennek tekintett életfeltételeket.
5. A boldogságra törekvés
Ha az ember alapvető törekvése a túlélés, és emellett a boldogság a legtökéletesebb túlélési optimum feltételezésének a visszajelzése, akkor az azt jelenti, hogy az ember alapvető törekvése a boldogság. Ezzel kapcsolatban azonban félrevezető lehet az, hogy a boldogságra törekvés sokszor olyan stratégiákkal kapcsolódik össze, amelyek szenvedéshez (különféle lehangolt érzelmekhez és lehangolt ingerekhez) vezetnek. Vagy azért, mert ezek a stratégiák a valóságtól idegen gondolatokon alapulnak, s ezzel félresikerültté teszik a boldogság keresését, vagy pedig azért, mert a lehangoltság szükséges a boldogság eléréséhez. Az első esetre az ad példát, amikor valaki a kábítószerben keresi a boldogságot, amit azután a tönkrement sorsa követ. A második esetre az, amikor valaki a kábítószerről leszokva rettenetes elvonási tüneteken megy keresztül, hogy a sorsát megmentse.
6. A boldogság maximalizálása
Az a világnézet, amely az ember számára legfontosabbnak a boldogság maximalizálását tekinti, megfelel a valóságnak annyiban, amennyiben képes felismerni az ember valódi természetét. A boldogság maximalizálására irányuló törekvés tehát egy olyan kívánat, ami képes annak a kívánatnak a kivitelezésére, ami az ember számára a természetének megfelelő életformát igényli. Egyben pedig egy olyan kívánat is, ami minden belőle származó kívánatot származásában véve a valóságnak megfelelővé tesz. Ettől persze a belőle származó kívánatok a más reprezentációkból való származásukban és önmagukban véve lehetnek a valóságnak nem megfelelőek, s még az emögött a kívánat mögött álló világnézet is megkérdőjelezhető azzal, hogy az embernek valóban arra kell-e törekednie, ami a természetének megfelel? Talán ez az utóbbi feltételezés önkényes és csak az evolúció során belénkprogramozódott parancsként hat.
7. Félreértések a boldogság maximalizálásával kapcsolatban
Azzal kapcsolatban, hogy egy cselekedet mennyire felel meg a boldogság maximalizálása törekvésnek, számos félreértés adódhat. Bizonyos esetekben a boldogsággal szembenálló cselekedeteket a boldogságot terjesztőnek képzelhetünk, míg más esetekben olyan cselekedetek, amelyek valójában a boldogságot segítik, a boldogság tönkretevőinek tűnhetnek. Ezeknek a félreértéseknek az elkerüléséhez tudnunk kell néhány dolgot.
Először azt, hogy mivel a boldogság nem azonos a felhangoltsággal, ezért vannak érzelmek, amelyekben az el nem hanyagolható lehangoltság a megtévesztő felhangoltsággal egyesül. Az ilyen érzelmeket (mint például a rajongást) sokszor boldogságnak tekintik, ám mégsem egyeznek meg azzal.
Másodszor azt, hogy ugyanaz a dolog egyidejűleg több lehangoltságot/felhangoltságot is kiválthat, s ezért ahoz, hogy az általa kiváltott lehangoltságot/felhangoltságot felmérjük, térben és időben a lehető legnagyobb mértékben követnünk kell hatásait. Amikor Francis Bacon a parasztok nyomora, gürcölése és szolgasága árán teremtette meg azokat az életkörülményeit, amelyek között a munkásságát kifejthette, akkor ő néhány tönkrement emberi sorsot és egy olyan filozófiát hagyott maga után, ami a műszaki fejlődés mögött álló világnézetet megalapozta, az évszázadok során a jóléti társadalmakhoz vezetve el. Francis Bacon életformája tehát mégha a kortársak szemében károsnak tűnhetett is, nagyobb távlatokban kifejezetten hasznos volt a boldogság maximalizálásának a szempontjából.
Harmadszor pedig azt, hogy a lehangoltságot kiváltó cselekedetek a lehangoltságon keresztül a felhangoltságot is kiválthatják, és megfordítva, a felhangoltságot kiváltó cselekedetek a felhangoltságon keresztül a lehangoltságot is kiválthatják. Ha valaki rászokik a kábítószerre, akkor a hatása alatt átmenetileg megjelenhet benne némi felhangoltság, ezért azonban a késöbbiekben sokkal több lehangoltsággal fog fizetni. Vagy ha valaki leszokik a kábítószerről, akkor az elvonási tünetek rendkívüli lehangoltságot idézhetnek elő benne, a késöbbiekben azonban sok esetben több felhangoltságot kap ezért.
Ritter Teodor, 2005.11.09.
|
| |
(TÉMANYITÓ) |
|
|
|
|