netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
205.  Elküldve: 2009-11-23 09:54:08, HIT ÉS IRODALOM
|
[101.] |
Magyarország4
Magyar a világ
Minden ember
magyar ember
az emberektôl
félni nem kell
persze vannak
kisebbségek
a magyarországi magyarok
és az affélességek
az szlovák is magyar
egy igaz jó szomszéd
egy emberi paletta
ha egyet veled nem ért
a svédek is magyarok
pedig nem szomszédok
ugyanattól félnek
az örömük is azok
a messzi világban
nem látott paprikát
de egy magyar ô is
mert magyar a világ
de nem beszél magyarul!
mondja itt valaki
nem baj majd megtanul
ha úgy tetszik neki
netkobzos
|
| |
|
Kezdő 
|
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
202. Elküldve: 2009-11-01 22:26:08, HIT ÉS IRODALOM
|
[102.] |
Eugen Roth:
NEM LÁTUNK MINDENT
Tudod, hogy az erdők mögött
hegyek magaslanak,
de ma minden köddel födött
és a föld szinte vak.
Tudod, hogy csillagok ragyognak
a fekete felhő felett,
de nyoma sincs ma csillagoknak,
egyet se láthat most szemed.
Akkor azt mért nem hiszed hittel,
hogy felhőnyi földi világod
csak pillanatig fedheti el
az örökkévalóságot?!
(Túrmezei Erzsébet fordítása)
|
| |
|
Haladó 
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
201. Elküldve: 2009-10-29 13:16:22, HIT ÉS IRODALOM
|
[103.] |
Vélemények az egynemûek házasságáról
Melyik szinten? A vélemény ehhez igazodva változó lehet.
Szintekben vizsgálva a dolgot
1.Van a egyéni személyes szint/a privát ügyek szintje. Ekkor – ezen a szinten vizsgálva a dolgot - úgy élhetnek az egynemûek ahogy akarnak.
2.Ezután van a csoport szintje és ide tartozik a család/rokonság barátok stb. Ebben az esetben – ezen a szinten - már problematikus lehet az együtt élés. Pl a családban/csoportban való különbözô nézetek/ellenségeskedések stb Ezen a szinten a csoport elfogadása vagy nem a lényeges.
3. Most ide érkeztünk a vallási szintre mert a templomban akarnak házasságot kötni.
Amint ismeretes a svéd püspöki kar megszavazta ezt a lehetôséget. Már az a tény hogy ezt egy szavazással lehetett eldönteni már kérdéses – ez nem egy egyház módszere eldönteni dolgokat.
Ezért hát mit gondolnak errôl a testvéregyházak? merült fel a kérdés: Mi lesz ennek a határozatnak a következménye?
„Mi lenne?” mondják a püspökök. A szeretettbôl annál jobb minél több van belôle, ebbôl kell kiindulni. Ha egy másik vallásnak más a véleménye akkor az az ö dolguk, mi egy más utat választottunk mondják a püspökök.
Jézus különben tele van szeretettel minden ember iránt.
„De hát nem a biblia az egyház tanításának az alapja? és nem ott található meg az ami az Isten akarata?” „Igen, a biblia alapjára épül az egyházunk, de a teremtés teológiáját ki kell egészítenünk: A különbözô nemek egyenértékesítésével és az egyenlô jogaik elismerésével. Mi egy református egyház vagyunk és tovább reformálunk.”
Tehát valahogy így fest a logika hogy: a svéd egyház dolga az hogy miben hisz – errôl szavazhat is - és hogy mit hisznek a más egyházban az az ô dolguk. A szeretet privát minthogy a hit is privát vagyis ezt elismerni most az egyház dolga. Hogy pl a katolikusok mit gondolnak errôl az az ô dolguk.
Mi tehát ebben a különös? A svéd egyház elismeri hogy az egynemûek házasság kötése... az ügy egy privát ügy. A bibliától való eltérést – ezt kiegészítésnek hívják - politikai alapon történik, ami abból ered hogy a politika akarata szerint a papok elvégezék a házasságkötést mint feladatukat a templomban. Ezért a kiegészítés a nemek egyenértékének a kidomborításával. S végül hogy a dolog elsímuljon a szeretettre hivatkoznak. És ki lenne ellene a szeretettnek!?
A szavazás – 176, 62 ellenében - azóta megtörtént október 22-én és az újdonság egy világraszóló esemény. Ez az egyházi szavazás az egyház legmagasabb fóruma Svédországban, és ezáltal az elsô a világon amely elismeri a házassági formát az egynemûek között. De pl a liberalis katolikus egyház már ezt régen megteszi.
Amely pap azonban a lelkiismerete miatt nem akarja összeházasítani az egynemûeket az nem köteles.
4.És még itt van egy fontos szint, a következô a nemzet/társadalom szintje. A társadalom szintjén nem érdeke a társadalomnak az egy nemûek házassága sôt. Ezen a szinten a társadalom érdekelt a szaporodásban és nem engedheti meg a szaporodásgátló módszerek terjedését. Ezen a szinten elvben egyetértés is van. Ezen a szinten az egynemûek házassága már sem privát sem vallási ügy.
A biblia is támogatja ezt a szintet – olvasd el Isten megbízását az elsô emberpárra - de ezt elfelejtik kihangsúlyozni a püspökök és így érthetô/felfogható, hogy – furcsa módon - a szaporodás ellen foglalnak állást..
Kör a körben
A szintek szerinti megoszló vélemények azonban nem lehetnek teljesek. Itt ha a teljességet akarjuk kifejezni akkor a jelenséget mint kört a körben kell elképzelni. Tehát a privát szféra sose lehet privát, mert a valóságban, több külsô körökön belül akar érvényesülni.
Egy társadalomban tehát egy teljesen privát stb szféra/szint tulajdonképpen nem létezhet.
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő
|
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
200. Elküldve: 2009-10-21 20:17:01, HIT ÉS IRODALOM
|
[104.] |
TÉKOZLÓ FIÚ...
1.
Egyre szegényebben,
egyre árvábban...
Hazafelé vezet egy
szó: "Megbántam!"
2.
Kint az ajtó előtt köhintget párszor,
bekopog, toporog, rázza le a port...
...És amit útközben fölmondott százszor:
azt, hogy munkát keres, béresnek valót,
- nem tudja kinyögni már a zokogástól...
|
| |
|
| Haladó
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
199. Elküldve: 2009-09-14 09:52:47, HIT ÉS IRODALOM
|
[105.] |
A kett...ô több a kettôné
A matematika nem mindég érvényesül
"Ember mind a kettô
attól függetlenül
hogy férfi és nô
ember mind a kettô"
ember mind a kettô
mégis férfi a férfi
a nô meg nô
ember mind a kettô
ember mind a kettô
a férfi férfi
a nô marad nô
a kettôböl lett ô
ember mind a kett...ô
és több jogokat
és esélyeket
együtt rendelkezô
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő
|
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
198. Elküldve: 2009-09-01 16:57:08, HIT ÉS IRODALOM
|
[106.] |
Nagy B. Zsuzsanna:
CSODÁLATOS SZAVAK
Ó, csodálatos szavak
csonttá fehérült Igék
világ végéig terjedő
halhatatlanság;
égi madár-röptű
Föld széléről hangzó
buzgó Ige-folyam;
benne ítélet s fölmentés
ölés, elevenítés...
búzát s pelyvát
szétválasztó eleven kard
Isten szájából lövellő
lángoló nyílvessző
indulatot s gondolatot
megítélő testté lett
Ige, mely kezdetben
vala, Isten vala maga:
az Ő hittel mondott szava
mely által lettek
mindenek a világon;
az újjászülő Szent Szó
mely rombol s épít
életet lehel virágba
fába, tele hinti
életed erővel;
bearanyozza napjaid
legyőzi a rút halált
örök élet ékkövét
metszi homlokodra
királyi fejdísszé tesz
Istened kezében;
fáklyaként tündökölsz
a halálos sötétben
...Ki az Igében hisz
egy sem vész el;
halhatatlanság kövein
lépked az égre,
az ég magasába -
egyre feljebb, s feljebb
Jákob arany létráján
-...fel a királyi létbe.
(internetről)
|
| |
|
| Haladó
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
197. Elküldve: 2009-08-26 15:31:31, HIT ÉS IRODALOM
|
[107.] |
Letépet virágok
Ott látom öket amikor az utcán járok
Elhervat virágok
egyszer nagyon szépek
szomorúak lettek
csak lefelé néznek
fakult lett a szirom
illata vesztett már
csak befelé néznek
elfogyott a nektár
- a sors; valaki mondta
ezt jól nem gondolta
- jobb sorsra már nem vár
itt semmi sem segít már
a gyökerét vesztette
a nedve kellene
így hamar kiszárad
a lézengô lelke
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
196. Elküldve: 2009-07-29 09:00:49, HIT ÉS IRODALOM
|
[108.] |
Szenvednie kell
Az igazságnak a hatalom kezében
Ha hazugságra épül...
a hatalom gyenge
könnyen összeroppan
laza építménye
a hatalom kezében...
az igazságnak mondja
- te hazudsz ha mondom!
a hatalom szajkolja
az igazság szenved
mond, ugyan mit tehet?
ha felemeli szavát
lesújt az ítélet
ha nem vagy türelmetlen
magad is láthatod
nem kell hozzá fegyver
az igaz gyözni fog
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
195. Elküldve: 2009-07-28 10:03:54, HIT ÉS IRODALOM
|
[109.] |
A hazugság elönye
Ezért lettek sokan a hazugság hívei
A hazugság elönye
az hogy elöbb startol
elönyt tud szerezni
mert nincs benne kontroll
a sportban ilyenkor
ismét indul a start
elönyt adni ekkor
fantáziát nem lát
a hazugság nem ismeri
a sport törvényeit
az igazság bámul
az mát terjeszkedik
bárhol i startol
az elönye izmos
az igazság lassü
de gyözelme biztos
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő
|
|
@D@M
Tagság: 2009-05-31 13:38:05
Tagszám: #74801
Hozzászólások: 202
|
194. Elküldve: 2009-07-27 18:24:11, HIT ÉS IRODALOM
|
[110.] |
ez hülyeség mindenki massa után imádkozott..isten most mért segiteni? ha akkornem segitene..egy köcsög az isten!
"Ő a tiéd, hű és igaz, szíve utolsó dobbanásáig. Tartozol azzal, hogy méltó légy a rajongására."
@D@M & IvÁn
|
| |
|
| Haladó
|
|
@D@M
Tagság: 2009-05-31 13:38:05
Tagszám: #74801
Hozzászólások: 202
|
193. Elküldve: 2009-07-27 18:20:21, HIT ÉS IRODALOM
|
[111.] |
ez hülyeség mindenki massa után imádkozott..isten most mért segiteni? ha akkornem segitene..egy köcsög az isten!
"Ő a tiéd, hű és igaz, szíve utolsó dobbanásáig. Tartozol azzal, hogy méltó légy a rajongására."
@D@M & IvÁn
|
| |
|
| Haladó
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
192. Elküldve: 2009-07-27 15:30:57, HIT ÉS IRODALOM
|
[112.] |
Az erkölcs nem törvényes
A modern elöítéletek közé tartozik az az elképzelés hogy a törvény erkölcsös vagy elvárható hogy olyan legyen.
Ne csodálkozz magyar
ilyen a demokrácia
buta lesz a törvény
ha azt úgy akarja
a demokráciában
van a népakarat
amit a nép akar
azt szenté avathat
ha mókás lesz a helyzet
a nyelvtörvények ezek
az ember mit tehet?
csóváld meg a fejed
a magyarok tréfásak
azt hiszik jártasak
az erkölcs egy liba
nincs törvénye iktatva
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
191. Elküldve: 2009-07-16 08:36:35, HIT ÉS IRODALOM
|
[113.] |
A halottakkal a halottakról beszélni nem érdemes
Furcsa álmom volt
Az éjszakáim legtöbbször álmatlanok. Persze tudom hogy vannak álmaim de ezekre reggelre legtöbbször nem emlékszem. De most megtörtént. A felébredés után sokáig eltünödtem amíg rájöttem hogy...!
De kezdjük elöröl. az az az álmommal. Semmi különös nem történt csak az hogy hárman beszélgettünk mint ezelött is szokás volt egy asztálnál. Én, a feleségem Irma és az anyósom Kerstin.
A beszélgetésünk folyamán – az álmomban - egyszer csak az tudatosult bennem hogy hát a feleségem már két éve meghalt és hogy lehet az hogy itt most vele beszélgetünk mintha most is élne itt velünk. - Teljesen valóságosnak fogtam fel.
Ezt felfedezve még nem szóltam csak folytattuk a beszélgetést. Gondoltam a Kerstin is hamar felfedezi a furcsaságot, hogy az Ö élö lányával beszélget de nem tette. Tovább nem tudtam türtöztetni magam a felszínre hoztam mondván:
- Nem veszed észre Kerstin - hiszen Ö az anyja gondoltam – hogy mi itt az Irmával beszélgetünk, de hiszen Irma már két éve hogy meghalt – de most itt él!?
A Kerstin mintha nemis hallotta volna a megjegyzésemet tovább beszélgetett az Irmával és én már ekkor egy eltünödött nézövé változtam, amikor – ök mintha mi sem történt volna - ök ketten csak folytatták a beszélgetést közönséges dolgokról. De nem tudtam megállni hogy megint ne szóljak.
- Nem látod Kerstin – szóltam bele - hogy ez itt a valóságos Irma akivel beszélgetünk, aki már régen meghalt és mégis itt beszél a valóságban!? Hát nem veszed észre?! Nem furcsa ez?
Hát itt beszélget a meghalt lányával a valóságban és ez nem érdekli? - Megint semmi reakció csak tovább folyt a beszélgetés kommentár nélkül. De én annyira fontosnak éreztem a dolgot hogy a tudatom nem engedett hallgatni.
- Kerstin, mondom, ez itt Irma a valóságban és nem valami szellem. Ezennel megtapogattam az Irma vállát és és igenis érezni tudtam hogy valós élö az Irma. De mintha Irma ekkor elhuzódott volna, de mégis éreztem/magam is bebizonyosodtam hogy igazi hús és vér volt amit megtapintottam, tehát tovább feszegettem:
- Kerstin, nézd csak ez itt a valóságos élö Irma, hiszen...
De a Kerstin nem felelt erre a kihívásra sem s azon tünödve hogy miért nem igazolta/akarta igazolni felfedezésemet felébredtem.
Az álmom fogva tartott egy ideig. Egy álom volt csupán azt megértettem. De hogy a Kerstin az anyósom miért nem igazolt hogy az igazi, hús és vér Irmával beszélgetünk azon továbbra is eltünödtem. Néhány óra mulva talán azonban rájöttem a megoldásra. Hiszen Kerstin évekkel elötte Irma előtt halt meg. Hogyan tudhatta hogy mi történt Irmával, ez talán tény? Az én szavaimra pedig mintha mégis nem akart volna felelni, vagy nem hallotta öket?
Amikor erre ráeszméltem akkor megnyugodtam, éppen akkor gondolom, éppen akkor ébredtem fel valójában.
- Ne várd a halottaktól hogy megtudj valamit!
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő
|
|
nemthomi
Tagság: 2008-07-29 17:26:56
Tagszám: #61973
Hozzászólások: 226
|
190. Elküldve: 2009-07-09 21:00:23, HIT ÉS IRODALOM
|
[114.] |
VAKOK ÉS AZ ELEFÁNT
John G. Saxe verse
Hat hindosztáni férfiú buzgón tapogatott
Egy elefántot, mert olyat még sose láthatott,
Lévén, hogy szegény, mind a hat vak hindosztáni volt.
Az egyik tapogatja csak robosztus oldalát,
És máris mondja, vágja rá a bölcs szentenciát:
„Akár a fal, éppoly lapos az elefánt! Nahát!”
Agyart érint a második, símát és hengerest,
és egy kissé bökőset is, hűvöset és hegyest.
„Lándzsaszerű az elefánt”, állítja egyenest.
A harmadiknak a keze, ahogy nyúlkál haránt,
Egy tekergő tömlőhöz ér; merészen beleránt.
„Értem!”, kiáltja fennen ő, „Kígyó az elefánt!”
A negyedik egy térd körül motoz. Keze mohó.
„Csodálatos formája van”, lelkendezik, „Hohó!
Fatörzsszerű az elefánt, ez már nyilvánvaló!”
Az ötödik véletlenül fület fog, melyhez ő
vakon is jól ért. Válasza az itt következő:
„Az elefánt vékony, s lebeg, akár a legyező.”
A hatodik egy ideig a semmibe kapkodott,
Aztán egy csápoló farkat a markába ragadott.
„Kötélforma az elefánt”, imígy nyilatkozott.
A hindosztáni, mind a hat bőszen vitatkozott;
Amit tapasztalt, ahhoz mind vadul ragaszkodott.
S lám, mindnek volt igaza is, s mind is csalatkozott.
TANULSÁG
Ha egyik teológus a másikkal disputál,
Egyik sem érti, hogy amaz miről is prédikál.
Nem látott elefántot, így értetlenül bírál!
|
| |
|
| Haladó
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
189. Elküldve: 2009-07-05 11:54:18, HIT ÉS IRODALOM
|
[115.] |
Javaslom a mindenhatónak!
Te vagy a mindenható. Játszunk a feltevéssel.
Ha te lennél a
mindenható
a javaslatom
azt gondolom
elfogadható.
a nép mondja
a te hibád
mit felelsz erre?
miért engedted
emelni az áfát?
ha mindenható vagy
hát úgy legyen
hogy senki rosszat
a világon
sohase tegyen!
ne legyenek
sohasem dugók
a trafikban
se ingerrel telt
földönfutók!
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő
|
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
188. Elküldve: 2009-06-22 20:23:36, HIT ÉS IRODALOM
|
[116.] |
Túrmezei Erzsébet:
"IMÁDKOZZUNK, TESTVÉREK!"
Afrikából Európa felé
útban a gép.
Luanda fölött viharba kerül.
Villámok cikáznak szüntelenül,
és egyre mennydörög.
Új és új leszállási kísérlet.
Egyik sem sikerül.
S a gép többször nagyot zuhan.
"Nyugalom! Nincsen ok az aggodalomra!"
- hullnak a rémült szívekre
bizonytalan, erőtlen biztatások.
Bekapcsolják a harsány beat-zenét,
felszolgálják a legerősebb
italokat. És a légikisasszony
szétosztja a tenger felett
a mentőöveket.
Percről-percre nő a félelem.
Lelkészházaspár ül a gépen,
s az asszony odasúgja hirtelen:
"Most már nincsen több mondanivalójuk.
Nekünk sincs?"
A férfi feláll csendesen:
"Imádkozzunk, testvérek!"
"Köszönöm!" - nyújtja kezét a pilóta,
amikor Las Palmasban földet érnek.
+ + +
Sokszor úgy éreztem,
rajta vagyunk mi mind,
minden világrész minden embere,
ezen a veszedelembe,
viharba került gépen.
Egész világunk rajta van.
Kiszállni nem lehet,
s talán leszállni sem.
"Nyugalom! Nyugalom!"
Kábító italok és zsongító zene...
De a szíveken félelem-bilincs.
És valamit mondani kellene...
Bent egy titkos hang kérdez csendesen:
"Most már nincsen több mondanivalójuk.
Nekünk sincs?
Nekünk sincs?
Nekünk sincs?!"
Most, amikor
a pillanatok öröklétet érnek,
van-e aki feláll,
és elkiáltja
a viharokkal küzdő világ-gépen:
"Imádkozzunk, Testvérek!"?
(1971.)
|
| |
|
| Haladó
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
187. Elküldve: 2009-06-15 13:51:42, HIT ÉS IRODALOM
|
[117.] |
Istenem segíts!
- palóc nóta -
ref
Nem vagyok elégedett
az én Istenemmel
mert úgy gondolom hogy
hogy segíthetne engem
rossz irányba haladnak
a földön a dolgok
ma már semmi sem szent
ide oda botlok
Istenem jaj segíts
hiszem hogy létezel
de miért van az hogy
te nem hiszel bennem!
a panaszom hozzád...
a hatalmadat lesem
de miért van az hogy
te nem hiszel bennem
az Istenem vagy vallom
de hová bujtál el
és miért van az hogy
a hitem tünik el
Istenem hát hol vagy
szivemböl szeretlek
de miért van az hogy
hogy mégsem ismerlek
Palóc Fi
|
| |
|
| Kezdő
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
186. Elküldve: 2009-06-09 11:32:43, HIT ÉS IRODALOM
|
[118.] |
De legalább nem voltam gyáva!
A megalázás mélységére süllyedtem?
De gyáva nem voltam
Mi történt tulajdonképpen?
Ha csak rápillantunk a történtekre akkor azt látom hogy a lányom férje (családos két gyerekkel) egy csinos növel beszélget. A lány anyja és a felesége is ott van – s a beszélgetés a vendégeim között, mert többen vannak teljesen nyilvános. Ebben a történetben eddig nincs semmi különös.
De ha ott vagy s a közelben és azt veszed észre hogy a kettô aki a beszélget már egy órája van elfoglalva azzal, aminek szerintem valami különös oka lehet, tehát végül odamegyek és megkérdezem?
- Hát itt mi folyik?
- Csak beszélgetünk, semmi különös.
Várom akkor hogy tovább beszélgessenek, de mindketten egy szót sem szólva eltávolodnak.
Nincs jogod beleszólni
- Mi történik tulajdonképpen? Ezt kérdezi pl a tanár ha lát valami különöset amire felfigyelt és odamegy a fickókhoz. Nem elvárható hogy egyenes választ kapjon.
A szituációk tömkelege errôl szól. Pl látunk valakit hogy firkál a falra. Ha merünk odamegyünk és megkérdezzük. - Nos, mi történik itten? - Semmi, jön a válasz! Rajtaütöttünk tehát! Nem lehet elvárni hogy helyes választ kapjunk. Sôt, most mi lettünk a hibásak/megaláztuk ôt, mert ehhez szólni nem volt semmi jogunk. Az emberi természet itt olyan hogy nem vallja be/ismeri el a bûnét hanem visszavág. - A megalázások gyakran azonnal visszavágnak! Mert mi közöd hozzá! A tettenérés egyfajta megalázásnak fogható fel. A nyilvánosan történô folyamatokba való belekötés lehet
a. egy félreértés, amit azonban azonnal tisztázni lehet, de lehet az is hogy
b. az érintettek igazából is érintettek, tehát érzik is ezt.
Talán ez történt nálunk.
Megcsináltam a balhét
A folyamat vége az lett hogy megszakadt a kapcsolat. Nyilvánvaló hogy a közbelépésem kapcsán lett így. De ezt én nem kívántam sôt gyûlölöm a rokonságon belüli ellenségeskedéseket. Most
1.hiba az hogy szóltam
2.hiba az hogy hogyan csináltam
3.hiba az hogy feltételeztem valamit
4.hiba az hogy feltételeztem valami rosszat
- Kínos az ügy! Hogyan helyrehozni az ilyet?
Semmi közöm hozzá?
Mit lehet mondani errôl. Miért lett olyanná a helyzet hogy most nehéz helyrehozni? Ha mint polgár beleszólok egy firkáló fiatal mûveleteibe már ekkor kétféle lesz a nézet/vélemény amely összecsap.
a. semmi közöm hozzá
b. polgári kötelességem beleszólni
Tehát már az ilyen esetekben is kételkedhet az ember, különösen ha egy izmos fiatal piszkosít. De tegyük fel hogy most a saját házamat firkálja, akkor
a. közöm van hozzá amit tesz, mert a saját házam falait firkálja. ebben az esetben a firkálás mûvelôje nem mondhatja azt hogy semmi közöm hozzá. Tehát a sajátomon/és azon belül természetesen.
a. közöm van hozzá méghozzá jogom is
b. buta vagyok/volnék ha nem szólok, ha hagyom/hagynám/csak nézném hogy mi történik. Ha nem szólok tehát megengedtem.
c sôt felelôségre is akarnám/szeretném vonni a károkozót.
Tehát megváltozik a helyzet ha a portámon történik valami. A helyzetet bonyolítja, azonban ha egy jó barátom fiát látom firkálni a házam falát. Ha rászólok és az apja is látja/hallja már komplikáltabb lesz a helyzet. - De miért nem szól az apja ha látja?
a. nem az én dolgom mondja nekem az apja, a nevelés az ö feladata és azután megsértôdik...
b. szólok mert jogom van ugyan megvédeni a ház falát a károsítástól de
c. nem akarok balhét hanem elvárom a bocsánatkérést s ha nagy lett a kár akkor a kártérítést is.
Már közöm van hozzá
Mit lehet tenni ilyenkor? Nem szabad libát alkotni az egyik tollból kifolyólag! Persze nem olyan buta az ember hogy ne értene ilyet. A gyermek csak 11 éves és a házat is fel gyujthatja mint én is, majdnem azt tettem egyszer a szomszédnál. Amikor az ól mögött raktunk tüzecskét a társammal. Nemis és akartam hanem a társam volt a kezdeményezôje. De mindegy! Ez sem ment észrevétlenül tovább mert úgye a füstöt észrevették a felnôttek és eloltották a tüzet mielött megtörtént volna a nagyobb balhé.
a. de 11 éves korom ellenére is felelôs lettem és emiatt
b. rettenetesen kikaptam az apámtól
A mai fiataloknak fogalmuk sincs hogy hogyan nevelték akkoriban a palóc gyerekeket. Ha otthon történt volna akkor legfeljebb a nagyanyám fenekelt volna el ami elviselhetôbb lett volna. De most a szomszéd portáján tettem azt..., tehát
a. amit otthon talán szabad azt nem biztos hogy szabad másutt is
b. söt, másutt engedélyre is van/lehet szüksége az embernek. Engedély nélkül jöhet a balhé.
Az én ügyem nagyon kényes
Lehet, miért ne lehetne, hogy ezt amit otthon akkor megtanultam azt akarom megvalósítani itt a saját portámon is. Ezért vagyok olyan gondosan ezt kihangsúlyozó ebben az ügyben. De az én ügyem ennél is komplikáltabb mert ugyanakkor kényes is. A megcsalás gyanakvása önmagában is bûn lehet/egy nagy megalázás.
a. a megcsalás gyanakvása a saját portámon is bûn lehet
b. ehhez akkor talán jogaim sincsenek, vagy mégis vannak?
c. csak az a tény hogy kellemetlen érzéseket kelt a dolog, nem hatalmaz fel hogy közbeszóljak?
Kényes a helyzetem.
Mit hozhatok fel tehát a mentségemre? Választanom kell
a. jóváhagyni a kurtizálást(?), megmarad a béke mint ezelött, de nem a szivemben.
b. az igazságot terelni az elôtérbe
c. tehát vállani a balhét, de hogyan ebböl kimászni?... hogy a... is megmaradjon.
Azt hiszem hogy gyakran gyávák vagyunk
Gyakran a békességet választjuk, mint az a lányom teszi most. De kit tuja hogy jót tesz e? Vannak nôk tudom akik ilyenkor kirúgják a balhét és nem tûrik azt hogy... – én is azt szeretném - hogy a férjük a saját szemük láttára vagy titokban megcsalja ôket: fizikálisan vagy mentálisan!
De vannak olyan asszonyok is akik látszólag eltûrik a férjük kurtizálásait.
a. ha ezt egy közös megegyezés alapján tûrik, akkor OK!
b. a nô szenved és tudja mi történik, csak külsôleg nem protestál. De bensôleg utálja a dolgot de a békét választja. - De vajon béke ez? Az egészségét is veszélyezteti...
Megtettem a balhét, még nincs béke. De azt érzem hogy legalább nem voltam gyáva.
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
185. Elküldve: 2009-06-05 14:45:13, HIT ÉS IRODALOM
|
[119.] |
A megbocsájtás elmélete – a természet ereje
Igen nehéz
néha nagyon
néha sohase
megbocsájtani...
nem tudom
a legtöbbet azonban
biztosan lehet
a feloldást megteszi
maga a természet
És ez így is van!
A természet bennünket arra tanít/kényszerít hogy megbocsássunk. A megbocsájtás iránti vágy bennünk egy természeti erö amely nem hagy megnyugodni, ha hézag van valahol, késztetvén arra..., amíg valahogy végre mégis megbocsájtunk/vagy feledünk. Méghozzá néha, teljesen a feltételek megvalósításának a követelése nélkül is.
Ezért van az, hogy, mint ahogy azt egyik olvasóm is megjegyezte: Önmagunkért is kell hogy megbocsájtsunk. - Erre most nem tudok egy jó szavat használni.
Ezt teszi a természet is – bizonyos értelemben
Ha tagadod is az Istent, aki a megbocsájtás szükségességét szajkolja, akkor a természetböl is ugyanazt tanulhatod – amelyet az Isten alkotott, de mindegy most ha nem hiszük – azaz hogy a természet is tud megbocsájtó lenni.
Erröl sokat lehetne szónokolni. Hányszor bocsájt meg nekünk a természet? Rengetegszer! Az egyik versemben is kifejeztem a természet ezen egyik jó tulajdonságát pl a feledési képességünk természetében mutatkozva. Mennyi bosszúságot amit megszereztél a télen, amelyeket most valahogy ha megtekinted a sok szépet..., elhalványulnak.
De ha csak a testedre gondolsz, mert az van a legközelebb, akkor fogalmunk sincs – habár már tudunk róla – hogy szervezetünk mennyi támadást pl italfogyásztás/cigizés egyébb támadásait oldja meg a számunkra, sokszor megbocsájt tehát és elviseli a büneidet amíg végre feladja és visszatámad. - Mi is ezt tesszük naponta, megbocsajtunk mert csak így képzelhetö el az együttélés.
A papok is...
szerintem a természet erejével – gondolom - oldanak fel büntudatot. De mégis legjobb lenne ilyenkor azzal kibeszélni a dolgot akit megsértettünk vagy aki megsértett bennünket.
A gyónas ellen sincsen kifogásom ha müködne. Mert hallottam már ilyesmikröl nem egyszer
„...hagyjuk meg a katolikusoknak a gyónást, mert az igazán képmutató dolog, amit tesznek, az önámítás, s a sok bűn után jöhet megint a következő bűn és gyilkosság, stb.”
A gyónásról csak laikus elképzeléseim vannak. Bünbevallásról és bocsánatadás folyamatáról halottam. Valamit itt még sem értek. Nem akarok ítélkezni de megitélni dolgokat szabad.
A gyónások jelentösége amint láthatjuk jelentéktelen és nem játszik nagy szerepet a társadalom szempontjából. Ha nagyon fontos lenne akkor biztosan jobban tudatosítaná is ezt a katolikus vallás a saját hivei számára is. A pap közbenjáró szerepének a szükségességét pedig egyszerüen nem értem.
Van egy közbejárónk tanultam
a büneink esetében a Jézus Krisztus. Ha ez így van akkor minek a pap? De sokan talán úgy érzik hogy rossz viszonyban vannak a Krisztussal ezért tehát elmennek a paphoz aki helyettesíti a Krisztust. - Így van valahogy?
Sajnos elképzelhetô
hogy az is megtörténik, hogy a pap feloldja a bünöst a büneitöl de a bünözés mégis megy tovább. Az a „tény” hogy az Isten ilyenkor a pap közbenjárásaval mindent megbocsájtana szöget üt a fejembe. Buta palóc vagyok mondják de ezt mégis hogy értsem?
Egy párhuzamos igazságszolgáltatásról van itt szó? Tehát ha a pap megtudja hogy gyilkos valaki akkor nincs szükség a törvényszék elé vinni a dolgot? Ha az Isten megbocsájt akkor az már többé nem szükséges? - Kivonná az Isten a gyilkost a törvényszék elöl?
A természet sem
bocsájt meg mident, hanem a kirívó esetekben alaposan visszavág. Ezért is jöttek létre a természetvédelmi közösségek hogy védjék/tudatosítsák a természeti károkat az ember támadásaitól. Ha az ember erösen támad/nagy károkat okozva – a természet visszavág és jelzi talán hogy megbocsájtok ugyan, de a következményeket mégis viselned kell. A természet elleni bünözés hatásaitól nem szabadulhatunk meg könnyedén. - Másképpen van ez azonban az emberi viszonyokat vizsgálva?
Azt hiszem
hogy az Isteni megbocsájtás lényege is ez. Azaz az Isten megbocsájt ugyan de amit elrontottál annak a következményeit viselned kell. De ettöl megtanultunk futni amikor a felelöségvonás következne amiatt hogy elöidéztük a bajt.
De, tanulni lehet tehát a természettöl – azt hogy nem lehet mindég elfutni, vagy talán másra terhelni a dolgot - de nem tudom hogy ezt lehet-e tanulni a paptól. Mert úgy gondolom hogy az Isteni megbocsájtás nem szabadít meg a bünözés következményeitöl és annak a kárnak amit létesítettünk annak hatásaitol. - Ha meggyóntál teljesen megszabadulva érezheted magad? Hiszen a kár amit lésítettél megvan.
Nagyon elcsodákoznák ha így lenne. De erröl a katolikusoknak kellene nyilatkozni. Nagyon furcsa lenne ha a pap megszabocsájtaná a bünös büneit és méghozzá a büneinek a következményeitöl/felelöségétöl/adóságától is. Ilyen Isten nem létezik aki ezt a pap által megtenné, hiszen akkor legalizálná a bünözést. - A rendes embereket mindég elkiséri a felelöség de a bünözöket nem – ha meggyóntak?
Kegyelem néktek.
Lehetnek azonban esetek amikor az Isteni törvényszék megmenti a bünös embert a bünei következményeinek a felelöségétöl is, de ilyenkor kegyelemben is részesíti a bünöst. A természetben nincsenek ilyen folyamatok de az Isteni világában elképzelhetö.
De a kegyelemnek vannak feltételei és aki abban részesül az már nem bünözik tovább.
Itt Svédben is van egy gyilkos aki kegyelmet kér hogy megszabadulhasson, de nem könnyü megkapni azt. Mert úgye meg kell javulnia olyannyira hogy megbízhassanak benne hogy nem bünözik tovább ha a szabadlábra helyezik. Ez csak természetes a mindenki számára. Az Isten sem butább mint hogy megkegyelmezne és úgy, hogy a bünös megkönnyebülve folytathatná a bünözések útját. - Muszáj az hogy legyen... amikor nincs kegyelem.
Ezért félünk annyira a természeti katasztrófáktól is mert tudjuk hogy a természetben nincs kegyelem. Ha felborítjuk az egyensúlyt akkor...!
S ha valaki csak a megbocsájtásban részesült akkor a bünösnek a következmenyekkel/a megmaradt felelöségéröl is számolnia kell. Sokan a lekiismeretükkel bajlódnak emiatt. A megtett károk tudata, az adóság halmozódik, keserves lesz az életünk stb. Azoktól nincs menekvés még ha megpróbálunk futni is, elkerülni az igazságszolgáltatást is stb.
Arról persze tudomásom nincs hogy a pap kegyelmet is osztana a meggyóntaknál. Megbocsájtani lehet ujra meg ujra de kegyelmet osztani azt nem mert akkor a bünözéssel szövetkezne a pap és ebbe belekeverné az Istent is.
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
184. Elküldve: 2009-06-02 13:21:10, HIT ÉS IRODALOM
|
[120.] |
Az emberek elfelejtik...
Nem csak a politikusoknak találták ki
Napozok és
élvezem a
kincses melegét
elültettem
a krumplit
a virágzó kert
is nagyon szép
- Miért jó feledni?
kérdezem itt...
az Andi fiamat
- Mert van
mit okolnod,
kapom azonnal
a választ.
jól ismer:
s ezért én most
igen jót nevetek;
arra is jó,
mondom neki,
hogy megkönnyít
viselni terheket!
elfeledtem hogy
tegnap még itt volt
a kegyetlen tél;
de most hol van?
mint a mesében
volt és nincs
az emléke alig él
és a szönyeg alá
sem kellet söpörni
a téli gondjaimat.
a tavasz elhozta...
a feledésbe kerülve
- köszönet a feledésnek -
hogy azok elmúltak
milyen jó dolog ez
hogy van feledés?
s ha voltak terhek
nem kell
meg bírkózni velük;
feloldotta öket a tavasz.
végre megpihenhetek!
netkobzos
Az ember legtöbb problémait a természet oldja meg. - Netkobzos
|
| |
|
| Kezdő
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
183. Elküldve: 2009-05-31 21:24:34, HIT ÉS IRODALOM
|
[121.] |
Változások – a paradigmaváltás korszaka
„A mai ember a jövötöl vár el mindent.” - Reinhardt Koselleck
Paradigmaváltás - tünetei
Hallom mondják hogy itt nagy változásokra volna szükség, egyfajta paradigmaváltásra. Szerintem nemcsak kellenne, hanem mi most e folyamat talán a kellös közepén vagyunk. Az 56 forradalom volt talán a kezdete, folytatódott majd a magyar határnyitással, utána a Berlini fall leomlásával más hátárok sorjában omlottak le stb.
Ugyanis az történik hogy sodródunk és követeljük/elvárjuk hogy változások történjenek – a változásokban rejlik a jövöbe vetett hitünk. - Semmi sem jó úgy ahogy van! - Semmit sem jelent az sem hogyha sokan vannak akik nekifeszülnek a változásoknak. Mások úgy érzik hogy lemaradnak.
A változások iránya
Valahogy úgy érezzük – a változások ellenére - hogy itt még sokáig nincs valami rendben. Egy csoport fehérgalléros képes volt válságot okozni az egész világon, ez egy a paradigmaváltás folyamatának a jele. A valódi okokat nem ismerve nem lehet egy hatásos terápia sem – hiányzik a közös irány.
Ugyanakkor rádöbbenünk arra is hogy az ami kevés volt az nincsen. És az amiböl kevés van azt is elherdáljuk. Egyszerüen nem tudunk gazdálkodni(az egészségünkel sem), de már sokan ráébredtek arra hogy kellene csak nem tudják hogy hogyan. Több tudásra van szükség mindenütt.
Most hallom hogy ha jön a pénz a házhoz, akkor azonnal megy is a szerencsejátékokra stb. Nemcsak a fehérgallérosok okoznak válságot hanem a család tagjai is. Sok család is válságban van és ezért a gazdálkodás szükségességére kell hogy ébredjen.
A politikai érdekek
A politikai érdekek eddig osztogatással megtudták oldani a hatalmi törekvéseket de most oda jutottunk hogy egyszerüen nincs mit osztogatni. A hatalom megrendült stb és ez i a pradigmaváltás egyik jele. Ez a kialakult helyzet/válságos idök, elkerülhetettlen volt, mert végül, csak fogyasztani
nem lehet. A politikát is érdekelni fogja a jövöben a népnevelés.
Döntések sokasága a népnevelésben
Az emberek ujabb és ujabb (politikai/gazdasági/erkölcsi stb) választások előtt állnak és gyakorolják a dönteni tudást. Sokszor kaotikusnak tünik a dolog – pl a politikusok civakodása - de a lényege hogy gondolkodásra késztet.
Pl a különbözö pedagógiák/iskolák felépítése is érdekelté teheti a családokat az iskola választásában. Itt lehetne még sok példával kiegészíteni a témát amikor dönteni kell.
Az alternatívák nem egyenlöek tehát megkell tudni a módját hogy jól választani. Ennek a véggredménye az lesz hogy a valóságban kitünik majd az ami jó választás/döntés volt. Mások is követhetik ezekután a példát.
Olyan sok lett és lesz az alternatíva hogy itt már nem lehet szolidaritásról – a régi értelemben – beszélni sem.
Sokan ellene vannak de...
A változások elkerülhetettlenek ha megértjük azt hogy a paradigmaváltás sodrában élünk. Az elleszegüléseknek az az egyik oka hogy csak a megváltozott körülmények után tudjuk valójában megitélni hogy helyes-e volt a választás/módosítás vagy sem. Nem tudjuk megitélni elöre a következményeket de ezt is meg kell próbálni.
Tehát ez a sodródás veszélyeket is foglal magában. Kevesebb lesz a pénz az elesetteken segíteni. Már most is úgy van hogy nagyobb figyelemmel kell kísérni hogy hogyan cselekszünk – ugyanis a következmények sokszor kiszámíthatattlanok. Az ilyen helyzetben lesznek súrlódások és lecsúszások. Az életvitel viseli majd mindjobban a következményeit.
A jövökép hiánya
A rendszer tehát változik és változni fog most már egy változó elvek alapján. A szociális logikában történnek a megszokottak helyett új változások. Mint példát említem itt a dohányosok jogai helyett a nemdohányzók védelme kerül elötérbe. Úgy pl a privát kérdések társadalmi kérdéseké válnak stb.
A nép azt kérdezi hogy miért nekünk kell megsínyleni a globális válságot stb. A nép a kezébe akarja venni a sorsát. De a jövökép hiányában mégis kétséges a kiút. - Eddig csak azt érezzük hogy örlödünk.
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
182. Elküldve: 2009-05-31 21:12:04, HIT ÉS IRODALOM
|
[122.] |
„Te barom!” 
Puskával megörizni egy férjet nem lehet
Mondhatnám neki
- Te számár! Te ökör!
- Te barom!
de nem mondom,
hiszen példás
feleséged van
az erényével tündököl
mondhatnám igazán
mert valódi érzések;
de ugyanakkor
sajnálom is öt
mert feladja azt
amiért eddig
példásan épített
ugyanakkor mondom
hogy: puskával
egy férfit megörizni
nem lehet
hadd fusson...!
egy idegent a családba
megörizni nem lehet
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő
|
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
181. Elküldve: 2009-05-31 13:12:45, HIT ÉS IRODALOM
|
[123.] |
Muraközy Gyula:
ÚJ PÜNKÖSDI IMÁDSÁG
Jövel, Szentlélek, Isten égi lángja,
jöjj e magvakult kereső világra,
kinek lelkét eloltá a vihar!
S tántorogva halad át a hideg éjen,
mint vén koldus az esti csatatéren.
Az apostolok gyáván és remegve
tekintenek a törtető tömegre,
mint felhős égen félénk csillagok.
Betölti a zsivajgó piacot
a kikiáltók fürge, ügyes népe.
...Szent őrület nincs Péterek szemébe;
a tanítványok elsurrannak csöndbe,
pogány kehellyel Caesárt megköszöntve.
Az Ige józan életekbe zárva
kőszáli sas a rozsdás kalitkába.
Lélekszakadva veri börtönét;
mikor töri a rácsot szerteszét?
Mikor tódul az apostolok népe
égő homlokkal milliók elébe?
Jön-e a szent, hős, mámorittas tábor
égőn az ég ráhulló sugarától?
Mt egy szenvedély, szent, mennyei láz
űz, hajszol, éget, ostoroz, igáz?
Különös, megszállt prófétai nép,
ki a halálba mosolyogva lép,
ki a szívéből új világot épít,
ki nyelveken szól, s mindenek megértik.
Szentlélek népe! Hősök, lángra gyúltak,
fénylő jövőnek és fekete múltnak
mezsgyéjén állva bennetek köszöntlek,
feltűnő fénye a hajnali ködnek...
Virrasztva várom, hogy jöttök-e már?
Jövel Szentlélek, szép hajnalsugár!
Kétségek, ködök árnyai felett
jövel, riadó, dalos, hős sereg!
___________________________________________
(forrás: Új Aranyhárfa, Bp. 2001.)
|
| |
|
| Haladó
|
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
180. Elküldve: 2009-05-30 19:06:21, HIT ÉS IRODALOM
|
[124.] |
Sillye Jenő:
HÉTKÖZNAPOK SZENTLELKE
(dalszöveg)
Könnyű kedvesnek lenni,
amikor az embert nem bántja semmi.
Könnyű szeretni azokat,
akikkel nem foglalkozunk sokat.
De ó, az a néhány ember,
akiket győznöm kell türelemmel.
Azok a nehéz napok,
amikor oly egyedül vagyok.
De ó, az a néhány lélek,
akikkel közös lakásban élek.
Az iskola, vagy a munkahely
naponta színig megtelő kehely.
(Refrén)
Isten Szentlelke szállj rám!
Nem csak a templomok árnyán
kereslek én.
Ne csak az ünnep glóriáján
legyél enyém!
Hétköznapok Szentlelke szállj rám!
Atya lángja, Krisztusi fény,
tündökölj a hétköznap egén.
Hogy hétfőtől szombatig is
legyél enyém!
Hogy hétfőtől szombatig is
szeressek én!
Mindenkit szeressek én!
|
| |
|
| Haladó
|
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
179. Elküldve: 2009-05-29 14:51:44, HIT ÉS IRODALOM
|
[125.] |
Dsida Jenõ:
EGYSZERŰ VERS A KEGYELEMRŐL
Csodákat próbáltam:
arannyal, ezüsttel
hívtam a népeket,
jöjjenek énhozzám!
Hiába, hiába,
az arany nem kellett,
az ezüst nem kellett,
nem jöttek énhozzám.
Elmondtam naponta
tíz hegyibeszédet,
gyönyörű szavakat,
igéző szavakat,
hiába, hiába:
egy fül sem fülelte,
egy szív sem szívelte
a hegyibeszédet.
Tüzet is akartam
rakni az erdőben:
nyulacska ne fázzék,
őzike ne fázzék, -
hiába, hiába!
Gyújtófám kilobbant,
és a tűz nem akart
gyúlni az erdőben
... S egyszer csak maguktól
gyűlnek az emberek,
együgyű szavamtól
sírásra fakadnak,
ránéznem alig kell
s a tűz is felszökken, -
az Úr áll mögöttem.
|
| |
|
| Haladó
|
|
|
