juhély
Tagság: 2004-01-02 11:15:48
Tagszám: #7942
Hozzászólások: 980
|
|
Törzstag 
|
|
juhély
Tagság: 2004-01-02 11:15:48
Tagszám: #7942
Hozzászólások: 980
|
2.  Elküldve: 2004-03-23 12:13:03, TUDOMÁNY ÉS HIT
|
[277.] |
A tudományos megismerés és Isten megismerése között külömbség van, ugyanis Istent nem lehet tudományos módszerekkel megismerni, hanem kijelentés és hit által.A vallás és a tudomány lehet hogy ellentétben áll egymással, de az élő hit és a tudomány nincs ellentétben egymással. Ha valamely kutatási eredmény látszólag cáfolja Isten kijelentését, akkor be kell kalkulálni a hiányos ismeret miatti tévedés valószínűségét, és tovább kell kutatni. Isten nem téved, és nem hazudik.
|
| | | [válaszok erre: #8] |
|
|
| Törzstag
|
|
juhély
Tagság: 2004-01-02 11:15:48
Tagszám: #7942
Hozzászólások: 980
|
1. Elküldve: 2004-03-23 12:05:29, TUDOMÁNY ÉS HIT
|
[278.] |
Jób könyve 38. fejezet
1. Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
2. Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
3. Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
4. Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
5. Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
6. Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
7. Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
8. És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
9. Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
10. Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
11. És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
12. Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
13. Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
14. Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
15. Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
16. Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
17. Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
18. Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
19. Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
20. Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
21. Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
22. Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
23. A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
24. Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
25. Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
26. Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
27. Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
28. Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
29. Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
30. Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?
31. Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
32. A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
33. Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
34. Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
35. Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
36. Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
37. Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
38. Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
39. fejezet
1. Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;
2. Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?
3. Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?
4. Tudod-é a kőszáli zergék ellésének idejét; megvigyáztad-é a szarvasok fajzását?
5. Megszámláltad-é a hónapokat, a meddig vemhesek; tudod-é az ellésök idejét?
6. Csak összegörnyednek, elszülik magzataikat, vajudásaiktól megszabadulnak.
7. Fiaik meggyarapodnak, a legelőn nagyranőnek, elszélednek és nem térnek vissza hozzájok.
8. Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el e szamárnak kötelét,
9. A melynek házául a pusztát rendelém, és lakóhelyéül a sósföldet?
10. Kineveti a városbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsár kiáltozását.
11. A hegyeken szedeget, az ő legelőjén mindenféle zöld gazt felkeres.
12. Akar-é szolgálni néked a bölény? Avagy meghál-é a te jászolodnál?
13. Oda kötheted a bölényt a barázdához kötelénél fogva? Vajjon boronálja-é a völgyeket utánad?
14. Bízhatol-é benne, mivelhogy nagy az ereje, és munkádat hagyhatod-é reá?
15. Hiszed-é róla, hogy vetésedet behordja, és szérűdre betakarítja?
16. Vígan leng a struczmadár szárnya: vajjon az eszterág szárnya és tollazata-é az?
17. Hiszen a földön hagyja tojásait, és porral költeti ki!
18. És elfeledi, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja azokat.
19. Fiaival oly keményen bánik, mintha nem is övéi volnának; ha fáradsága kárba vész, nem bánja;
20. Mert Isten a bölcseséget elfeledtette vele, értelmet pedig nem adott néki.
21. De hogyha néki ereszkedik, kineveti a lovat és lovagját.
22. Te adsz-é erőt a lónak, avagy a nyakát sörénynyel te ruházod-é fel?
23. Felugraszthatod-é, mint a sáskát? Tüsszögése dicső, félelmetes!
24. Lábai vermet ásnak, örvend erejének, a fegyver elé rohan.
25. Neveti a félelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver elől;
26. Csörög rajta a tegez, ragyog a kopja és a dárda:
27. Tombolva, nyihogva kapálja a földet, és nem áll veszteg, ha trombita zeng.
28. A trombitaszóra nyerítéssel felel; messziről megneszeli az ütközetet, a vezérek lármáját és a csatazajt.
29. A te értelmed miatt van-é, hogy az ölyv repül, és kiterjeszti szárnyait dél felé?
30. A te rendelésedre száll-é fent a sas, és rakja-é fészkét a magasban?
31. A kősziklán lakik és tanyázik, a sziklák párkányain és bércztetőkön.
32. Onnét kémlel enni való után, messzire ellátnak szemei.
33. Fiai vért szívnak, és a hol dög van, mindjárt ott terem.
34. Szóla továbbá az Úr Jóbnak, és monda:
35. A ki pert kezd a Mindenhatóval, czáfolja meg, és a ki az Istennel feddődik, feleljen néki!
36. És szóla Jób az Úrnak, és monda:
37. Ímé, én parányi vagyok, mit feleljek néked? Kezemet a szájamra teszem.
38. Egyszer szóltam, de már nem szólok, avagy kétszer, de nem teszem többé!
|
| | |
(TÉMANYITÓ) |
|
| Törzstag
|
|
|
