A kritikai képesség másokkal szembeni alkalmazása (üzenet: 3, Tudomány) |
|
|
|
monte.kresto
Tagság: 2003-09-17 08:49:03
Tagszám: #6610
Hozzászólások: 974
|
3.  Elküldve: 2004-12-28 02:45:19, A kritikai képesség másokkal szembeni alkalmazása
|
[1.] |
Nincs válasz ! 
|
| | |
[előzmény: (2) vanrussel, 2004-09-05 10:02:44] |
|
Törzstag 
|
|
vanrussel
Tagság: 2004-01-30 17:40:43
Tagszám: #8445
Hozzászólások: 460
|
2. Elküldve: 2004-09-05 10:02:44, A kritikai képesség másokkal szembeni alkalmazása
|
[2.] |
Ki az a Kristóf, hol beszélgettetek előtte?
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2004-09-07 18:42:07]
|
| | | [válaszok erre: #3] |
[előzmény: (1) Ritter Teodor, 2004-09-05 03:33:06] |
|
| Törzstag
|
|
Ritter Teodor
|
1. Elküldve: 2004-09-05 03:33:06, A kritikai képesség másokkal szembeni alkalmazása
|
[3.] |
Kedves Kristóf!
A következőket mondtad nekem: "az ember a legjobban teszi, hogy ha a világ kritizálását a hozzá legközelebb eső ponton és a legközvetlenebb környezetében kezdi, a legnagyobb szeretettel, és az az ember önmaga, én csak erre jutottam, és hogyha az ember magában, a saját izéit ... az ember saját magát szemügyreveszi, akkor lehet hogy egy csomó olyan dolgot ... én csak saját tapasztalatból tudok beszélni... egy csomó olyan dolgot amit a külvilágban látok, az más megvilágításba kerül, hogy ha a saját észlelésem működését szemügyre veszem, vagy a saját érzelmi motivációimat ... tehát hogy én találkozom egy emberrel és nem köszön oda az utcán, akkor először azt gondolom, hogy az szándékosan kerül engem, a végén meg persze teljesen ..."
1. A környezet kritizálása nem feltétlenül jelenti a kritikai tevékenységünk ellenőrzésének nélkülözését. Azokkal a képességekkel, amikkel a környezetem pszichológiai folyamatait analizálom, egyben az analízist befolyásoló tényezőket is analizálhatom. Sőt még magukat az analízist végző képességeimet is analizálhatom. Hiszen az analízist végző képességek működése nyomot hagy az emlékezetben, s semmi akadálya nincs annak, hogy én erre az emléknyomra egy késöbbi időpontban ugyanazokat a képességeimet irányítsam, mint amelyek egy korábbi időpontban hagyták azokat. Vannak persze olyan emberek, akiknek az önellenőrzés lehetősége nem sokat segít, mert nem ellenőrzik magukat, illetve önellenőrzésük önideológizálássá torzul. Magam nem ilyen ember vagyok.
2. A hazugság és az igazság szétválasztására irányuló képességünk akkor is hatékonyan fejlődhet, ha nem magunkon, hanem a környezetünkön alkalmazzuk. Hogy a társadalom a látszatokra épül, ahoz kétség sem férhet. Elég csak egy pillantást vetni mindarra a szenvedésre, amit az emberek okoznak egymásnak benne, s azonnal nyilvánvalóvá fog válni a kollektív elmezavar ténye. Aki pedig mind magasabb szinten lát bele ebbe az elmezavarba, az a bibliai mondás szerint fensőbbrendűvé válik: "Olyanok lesztek mint az istenek. Tudni fogjátok mi a téves és mi a helyes.".
3. Valamikor a 90-es évek közepén olvastam egy plakáton: "Ne vádold a világot! Tedd jobbá! Minden percben jobbá téve önmagad.". Nehezen felejtem el az undort, ami kitört bennem erre az állításra. Azóta már tudom, hogy sok mindennek két értelme van (jegyzet 1). Így az idézett állítás is alkalmazható alpári bölcselkedésként vagy érett bölcsességként. Azt azonban, hogy mikor melyik értelmében használják, csak a következők figyelembevételével állapíthatjuk meg.
a. Az idézett állítás négy alakba fordítható le:
a1. "A világ általad kritizált része jó, csak te vádolod a magad javításra szoruló rosszaságában!"
a2. "A világ általad kritizált része rossz, de te is csak a magad javításra szoruló rosszaságában vádolod!"
a3. "A világ általad kritizált része rossz, és te alkudj meg a rosszaságával!"
a4. "A világ általad kritizált része rossz, és te ott számold fel a rosszaságát, ahol tudod!"
b. Az idézett állítást kétféle emberre vonatkoztathatják:
b1. olyan emberre, aki a származásában és/vagy önmagában véve téves gondolatai által kritizál
b2. olyan emberre, aki a származásában és/vagy önmagában véve helyes gondolatai által kritizál
c. Az idézett állítást két módon használhatják:
c1. származásában és/vagy önmagában véve téves gondolatként
c2. származásában és/vagy önmagában véve helyes gondolatként
d. Vannak emberek, akik hajlamosak a többség véleményét igaznak tekinteni pusztán azért, mert az a többség véleménye. Az ilyen emberek az erő (a tömeg erejének) tiszteletét a valóság megismerése elé helyezik. Vannak továbbá olyan emberek is, akik szadista élvezetet találnak abban, ha a kisebbséget a többség véleményének felvételével terrorizálják. žket az erő tisztelete mellett a saját (általuk is megvetett) gyengeségük másokban való megvetése irányítja.
e. Az idézett állítás akkor érett bölcsesség, ha a c2 b1 a1, a c2 b1 a2 vagy a c2 b2 a4 összeállítás jelenik meg. A c1 esetében viszont még akkor is alpári bölcselkedésről van szó, ha a c1 mellett a b1 is jelen van. Az a3 állítás második fele sohasem jelenhet meg a rá értett c2 mellett (jegyzet 2), és a c1 sokszor a d-t foglalja magában.
Ha a b1 mellé az a1 társul, akkor az a1 állítás második fele a c2 okozata annyiban, amennyiben az a1 állítás második fele egy önmagában véve helyes gondolat. Mindemellett az a1 állítás második fele mint gondolat származásában téves vagy helyes is lehet. Az a1 állítás első fele egyaránt lehet önmagában vagy származásában véve téves vagy önmagában vagy származásában véve helyes gondolat.
Ha a b1 mellé az a2 társul, akkor az a2 állítás második fele a c2 okozata annyiban, amennyiben az a2 állítás második fele egy önmagában véve helyes gondolat. Mindemellett az a2 állítás második fele mint gondolat származásában téves vagy helyes is lehet. Az a2 állítás első fele egyaránt lehet önmagában vagy származásában véve téves vagy önmagában vagy származásában véve helyes gondolat.
4. Az általad mondottak során a következő esetet hoztad fel példának: "én találkozom egy emberrel és nem köszön oda az utcán, akkor először azt gondolom, hogy az szándékosan kerül engem, a végén meg persze teljesen ...". A felhozott példa arra utal, hogy állításod megfelel a 3. pontban idézett állítás a1 alakjának, ami legalábbis a második felében csak akkor lenne a c2 okozata, ha a b1 mellett lenne jelen. Csakhogy az én gondolataim származásukban és önmagukban véve egyaránt helyesek, hiszen az igazság szeretete késztetett megalkotásukra, s ebből adódóan többnyire meg is felelnek a valóságnak. Így inkább a c1-ről beszélhetünk, tehát az önhittségedről, ami abban jelenik meg, ahogy a szerénység nevében megpróbálod kihúzni a tudásom alól a tudott dolgok tudásába vetett hitem. Nem érted az emberek viselkedése mögött meghúzódó valóságot, amikor pedig hatékony leképzéseket adok arra, akkor az igazságérzetem igazságérzék nélküli jelenlétére (vagy az igazságérzék nélküli jelenlét fokozott valószínűségére) figyelmeztetsz. Miközben magad is feltételezed, ám magad már tényleg tévesen, hogy az igazat mondod.
Ritter Teodor, 2004.04.22
Jegyzetek
1 Platón szerint minden mítosznak két értelmezése lehetséges, egy a nép és egy a beavatottak számára. De ez nemcsak a mítoszokkal van így, hanem sok más dologgal is. Például a munkával és a kötelességgel, ami egyeseknek gürcölést és megkötöttséget, másoknak alkotást és elkötelezettséget jelent.
2 Legalábbis csak egy nagyon részleges c2 mellett jelenhet meg. Az a3 állítás második fele kizárólag származásában véve lehet helyes gondolat, s kizárólag annyiban, amennyiben az a4 állítás második felének téves tudatosulásaként jelenik meg.
|
| | | [válaszok erre: #2] |
(TÉMANYITÓ) |
|
|
|
|
A kritikai képesség másokkal szembeni alkalmazása (üzenet: 3, Tudomány) |
|
|
|
|
