A rejtett utalások szerepe a 60-as évek dalszövegeiben (üzenet: 2, Tudomány) |
|
|
|
StubifIex
Tagság: 2004-10-07 17:22:17
Tagszám: #13064
Hozzászólások: 57
|
2.  Elküldve: 2005-02-01 22:24:34, A rejtett utalások szerepe a 60-as évek dalszövegeiben
|
[1.] |
Tenyleg.
Az élet rövid.Türjetek egy kicsit!
|
| | | [válaszok erre: #3] |
|
|
Kezdő 
|
|
Ritter Teodor
|
1. Elküldve: 2004-09-05 03:30:52, A rejtett utalások szerepe a 60-as évek dalszövegeiben
|
[2.] |
A rejtett utalások szerepe a 60-as évek dalszövegeiben
A minap felmerült bennem egy részlet egy régi dal szövegéből, melyet talán az LGT nevű együttes játszott "Szól a rádió" címen. A részlet így hangzott: "már zsebre vágjuk, s ha rosszul figyelsz, ő is zsebre vág". Arra gondoltam akkor, hogy ezen a mondaton keresztül kifejeződik a 60-as évek kultúrális áramlata, aminek maga a mondat is eleme volt.
A mondat két fő egységre osztható. Az első egység a "már zsebre vágjuk [a rádiót]". Ennek implicit mondanivalója két rétegű. Az első réteg az, hogy a tranzisztoros technológia lehetővé tette a zsebrádiók megjelenését. A második réteg az, hogy az elektronika eddig nem látott lehetőségeket nyitott fel az ember elött, aki többek között bárhol információhoz juthat vagy szórakozhat zsebrádiója segítségével. A második egység a "ha rosszul figyelsz, ő [a rádió] is zsebre vág". Ennek implicit mondanivalója szintén két rétegű, és az első réteg az első egység implicit mondanivalójának második rétegéhez kapcsolódik. Valahogy így szól: "A társadalmi viszonyok műszaki fejlődés általi átrendezése olyan veszélyeket rejt magában, melyek korábban ismeretlenek voltak. A veszélyek közé tartozik a gondolkodás befolyásolása, ami ellen a pszichológiai és szociológiai problémák áttekintésével védekezhetünk.". A második egység második rétege pedig a következő: "Az ember a műszaki fejlődésért és a műszaki fejlődéssel jelentős tudat - növekedést valósított meg. További tudat - növekedésre van azonban szüksége ahoz, hogy a megváltozott körülmények között jelentkező veszélyek ellen védekezni tudjon. Nem mintha ezek a veszélyek a múltbeli veszélyekhez hasonlítanának. Ma már nem az éhezés, a járványok vagy a durva kizsákmányolás fenyeget, hanem sokkal inkább a félrevezetés, a féligazságok kiszámított és tömeges közlése.".
Az implicit mondanivaló második rétege úgy az első, mint a második egységnél a haladás eszményét képviseli (méghozzá egy olyan haladásnak az eszményét, amely a fejlődést a kultúra, azon belül és különösképen a tudományok fejlődésében látja). Különösen nyilvánvalóvá válik ez, ha az idézett részletet a teljes szöveg összefüggésén belül szemléljük. A teljes szöveg a rádiózás történetét mutatja be, valahonnan a "műsor gyanánt akkoriban az is megfelelt, ha Marcal János segédtiszt egy nótát énekelt" féle korszaktól, egészen Hruscsov és Kennedy (elemzett részlet által kifejezett) korszakáig.
Elképzelhető-e, hogy valaki a 90-es években (mint ahogyan az végső soron itt is történt) a technológiai - társadalmi fejlődésről egy népszerű slágerben énekeljen? Az ideálokból való kiábrándultság, a kiégett hedonista szemlélet ma lehetetlenné teszi ezt. De van itt még valami. Az elemzett részlet vizsgálata során láthattuk, hogy a mondanivaló jelentős mennyisége fogalmazódott meg implicit közlés (szándékoltan és meglehetősen egyértelműen sejtetett információs tartalom) formájában. És ez a 60-as években nem volt egyedi eset. Nemcsak a "Szól a rádió" című dal, és nem is csak az azt játszó együttes dalai használták az ismeretközlésnek ezt a módját, hanem becslésem szerint a Magyarországon akkoriban keletkezett dalok döntő hányada. A jelenség oka egyfelől a politikai tartalom rejtegetésére való kényszerítettség volt, másfelől azonban önmagában is jelez bizonyos intellektuális szerénységet, ami a mai dalokból hiányzik.
Érdemes megvizsgálni ebből a szempontból az ¬men együttes dalszövegeit. Az ¬men együttes a Hit Gyülekezete vallási szervezet egyik érdekeltsége, s mint ilyen, a jelen fogyasztói tendenciáitól (színleg) eltávolodva, maga is egyfajta haladást hirdet (mégha ez a haladás nem is azonos az elöbb bemutatottal). Ennek ellenére a dalaiban nyoma sincs a szándékoltan és egyértelműen sejtetett információknak. Mégpedig feltételezésem szerint azért nincs, mert nála is ugyanúgy megjelenik az az önzés, ami a 90-es évekre az implicit közléseket (a propaganda manipulációitól eltekintve) a tömegkultúrából kiölte.
Az implicit közlések eltünése valójában nem más, mint a gondolkodás erőszakossá válásának tünete. Ha egy gondolatot görcsösen megragadunk és/vagy mások számára görcsösen megragadhatóvá próbálunk tenni, akkor az explicit közlést használjuk (habár ezekben az esetekben nem annyira az ember ragadja meg a gondolatot, mint inkább a gondolat kezdi kényszeríteni az embert). Ha egy gondolattal magunkban és/vagy másokban túl kívánunk harsogni más gondolatokat, akkor is az explicit közlésekhez folyamodunk. Az explicit közlések kevesebb gondolkodást igényelnek, mint az implicitek, és könnyebben fogyasztható információs termékeket képviselnek. Ennyiben az implicit közlések kihalása az azonnali kielégülésre törekvő fogyasztói szemlélet elterjedésének (és nem az egészséges tudatosságra való törekvésnek) a jele.
A 60-as évek dalszövegeiben kevés explicit ismerettel közöltek számos implicit ismeretet. Egyfajta tömörítési eljárás volt ez annak érdekében, hogy az absztrakt és komplex gondolatokat olyan szövegekkel fejezhessék ki, amelyeket a dalok dinamikájához és a zenehallgatás során megváltozott figyelemhez igazítottak. A tömörítési eljárás során feltételeztek a hallgatókról egy kiegészítési képességet, amivel azok előismereteiket öntudatlanul vagy félig tudatosan a tudatosan felfogott ismeretek mellé állították. Ahoz, hogy ennek a kiegészítési képességnek a használatát az előadók és a hallgatók részéről egyaránt vállalt stílussá fejlesszék, szükség volt az intelligencia iránt érzett tiszteletre. Mivel nem beszéltek róla, ez a tisztelet ki nem mondottságában csak még természetesebbnek hatott. Amikor pedig a dalok dallama és témája egyre embertelenebbé vált, a tömörítési eljárás is túl intellektuálisnak számított már. (Kivételek vannak. Hallottam egyszer egy rap - zenét, ami a bűnöző szemléletet emelte szinte misztikus dimenziókba. Abban egy óvoda bemutatásán keresztül számos szociálpszichológiai utalás volt a felnőtt világ viszonyaira. Az intellektualitás iránti tisztelet azonban ebben az esetben is megjelent. Csak éppen mint a 'gonosz intellektusának', az elfajult ösztönök szolgálatába állított értelmességnek a tisztelete.)
2004.01.11.
|
| | |
(TÉMANYITÓ) |
|
|
|
|
A rejtett utalások szerepe a 60-as évek dalszövegeiben (üzenet: 2, Tudomány) |
|
|
|
|
