A cselekvésbeni korlátozottság és a cselekvésbeni kibővítettség (üzenet: 1, Tudomány) |
|
|
|
Ritter Teodor
|
1.  Elküldve: 2005-12-12 14:25:56, A cselekvésbeni korlátozottság és a cselekvésbeni kibővítettség
|
[1.] |
Ez a tanulmány az "A megbocsátás, az elnézés, a bosszú és a megértés" című tanulmányom harmadik része. Az önálló tanulmányokba darabolt részek listája:
1. Személyiségpszichológiai tanulmányok
2. A boldogság
3. A cselekvésbeni korlátozottság és a cselekvésbeni kibővítettség
4. Az ember jellemzői
5. A jutalmazás és a büntetés
6. A támadási érzelmek irányítása
7. A megbocsátás, az elnézés és a megértés
A cselekvésbeni korlátozottság és a cselekvésbeni kibővítettség
1. A cselekvésbeni korlátozottság és a cselekvésbeni kibővítettség
A cselekvésbeni korlátozottság egy adott cselekedet végre nem hajtásaként nyilvánul meg. Ha a cselekedet végre nem hajtása mögött lévő fő ok a cselekedetet végre nem hajtó személyiségén belül van, akkor a cselekvésbeni korlátozottságot belső korlátozottságnak nevezem. Ha a cselekedet végre nem hajtása mögött lévő fő ok a cselekedetet végre nem hajtó személyiségén kívül van, akkor a cselekvésbeni korlátzottságot külső korlátozottságnak nevezem. Amikor az építőmunkás a munkavezető utasításának engedelmeskedve nem használ egy bizonyos tömítőanyagot, akkor az ő cselekvésbeni korlátozottságát egy belső korlátozottságnak tekintem, hiszen a fő oknak a munkavezető utasításával kapcsolatban megjelenő érzelmeit és gondolatait tekintem. Amikor az építőmunkás a készlet kimerülése miatt nem használ egy bizonyos tömítőanyagot, akkor az ő cselekvésbeni korlátozottságát egy külső korlátozottságnak tekintem, hiszen a fő oknak a környezetében lévő készlet kimerülését tekintem.
A cselekvésbeni kibővítettség egy adott cselekedet végrehajtásaként nyilvánul meg. Ha a cselekedet végrehajtása mögött lévő fő ok a cselekedetet végrehajtó személyiségén belül van, akkor a cselekvésbeni kibővítettséget belső kibővítettségnek nevezem. Ha a cselekedet végrehajtása mögött lévő fő ok a cselekedetet végrehajtó személyiségén kívül van, akkor a cselekvésbeni kibővítettséget külső kibővítettségnek nevezem. Amikor az építőmunkás a munkavezető utasításának engedelmeskedve használ egy bizonyos tömítőanyagot, akkor az ő cselekvésbeni kibővítettségét egy belső kibővítettségnek tekintem, hiszen a fő oknak a munkavezető utasításával kapcsolatban megjelenő érzelmeit és gondolatait tekintem. Amikor az építőmunkás a készlet feltöltöttsége miatt használ egy bizonyos tömítőanyagot, akkor az ő cselekvésbeni kibővítettségét egy külső kibővítettségnek tekintem, hiszen a fő oknak a környezetében lévő készlet feltöltöttségét tekintem. Mivel az adott cselekedet végrehajtását mind a belső korlátozottság, mind a külső korlátozottság meg tudja akadályozni, ezért ahoz, hogy egy cselekedetet végrehajtsunk a cselekvésbeni kibővítettség mindkét megnyilvánulásának jelen kell lennie.
2. A cselekvésbeni korlátozottság/kibővítettség változatai
A belső korlátozottság megnyilvánulásnak két módja van. Az egyik az, amikor egy olyan cselekedetet hajtunk végre, amely egy tilalom betartásaként állítja meg a végre nem hajtott cselekedet végrehajtását. Az ilyen módon létrejövő belső korlátozottságot közvetlen belső korlátozottságnak nevezem. A másik az, amikor egy olyan cselekedetet hajtunk végre, amely elvonja a figyelmet a végre nem hajtott cselekedet végrehajtásától. Az ilyen módon létrejövő belső korlátozottságot közvetett belső korlátozottságnak nevezem.
A közvetlen belső korlátozottságnak két változata van. Az egyik az, amikor a tilalom végrehajtása mint a tilalom figyelemben tartott kívánatának a végrehajtása jelenik meg. Az ilyen módon létrejövő közvetlen belső korlátozottságot elsődleges korlátozottságnak nevezem. A másik az, amikor a tilalom végrehajtása úgy jelenik meg, hogy a tilalom már nincs a figyelemben, de a tilalom korábbi végrehajtása miatt már a tiltott cselekedet is kivonult abból. Az ilyen módon létrejövő közvetlen belső korlátozottságot másodlagos korlátozottságnak nevezem.
Mivel a figyelembe vett tilalom betartása pusztán mint egy cselekedet végrehajtása maga is elvonja a figyelmet a végre nem hajtott cselekedet végrehajtásától, ezért az elsődleges korlátozottság mindig a közvetett belső korlátozottsággal együtt jelenik meg. Ugyanakkor nemcsak a figyelembe vett tilalom betartása vonhatja el a figyelmet a végre nem hajtott cselekedet végrehajtásától, ezért a közvetett belső korlátozottság nem mindig jelenik meg az elsődleges korlátozottsággal együtt.
A belső kibővítettség megnyilvánulásának két módja van. Az egyik az, amikor úgy hajtjuk végre az adott cselekedetet, hogy azt a közvetlen belső korlátozottság nem akadályozza. Az ilyen módon megnyilvánuló belső kibővítettséget közvetlen belső kibővítettségnek nevezem. A másik az, amikor úgy hajtjuk végre az adott cselekedetet, hogy azt a közvetett belső korlátozottság nem akadályozza. Az ilyen módon létrejövő belső kibővítettséget közvetett belső kibővítettségnek nevezem. Mivel az adott cselekedet végrehajtását mind a közvetlen belső korlátozottság, mind a közvetett belső korlátozottság meg tudja akadályozni, ezért ahoz, hogy egy cselekedetet végrehajtsunk a belső kibővítettség mindkét megnyilvánulásának jelen kell lennie.
A közvetlen belső kibővítettségnek két változata van. Az egyik az, amikor úgy hajtjuk végre az adott cselekedetet, hogy azt az elsődleges korlátozottság nem akadályozza. Az ilyen módon létrejövő közvetlen belső kibővítettséget elsődleges kibővítettségnek nevezem. A másik az, amikor úgy hajtjuk végre az adott cselekedetet, hogy azt a másodlagos korlátozottság nem akadályozza. Az ilyen módon létrejövő közvetlen belső kibővítettséget másodlagos kibővítettségnek nevezem. Mivel az adott cselekedet végrehajtását mind az elsődleges korlátozottság, mind a másodlagos korlátozottság meg tudja akadályozni, ezért ahoz, hogy egy cselekedetet végrehajtsunk a közvetlen belső kibővítettség mindkét megnyilvánulásának jelen kell lennie.
3. Összefüggések a cselekvésbeni korlátozottság és a cselekvésbeni kibővítettség között
A közvetlen belső korlátozottság minden esetben a belső kibővítettségből származik, és a belső kibővítettség néhány esetben a közvetlen belső korlátozottsághoz vezet. Erre ad példát az, amikor a katona az őrmester parancsának engedelmeskedve nem hagyja el a körletet. Ekkor az történik, hogy azért nem hajtja végre a körlet elhagyását (azért áll elő a közvetlen belső korlátozottsága), mert arra a parancs végrehajtása (a belső kibővítettsége) teszi hajlamossá. A belső kibővítettség azokban az esetekben nem vezet a közvetlen belső korlátozottsághoz, amikor a belső kibővítettség nem egy tilalom betartásaként működő cselekedet végrehajtásaként jelenik meg.
A közvetlen belső korlátozottság minden esetben a közvetett belső kibővítettséghez vezet, és a közvetett belső kibővítettség néhány esetben a közvetlen belső korlátozottságból származik. Erre ad példát az, amikor a diák a megtiltott diszkózás helyett az iskolai tanulmányaival foglalkozik. Ekkor az történik, hogy mert a tiltásnak engedelmeskedve nem megy a diszkóba (a közvetlen belső korlátozottsága jelen van), azért elég ideje marad a tanulmányaira figyelni (a közvetett belső kibővítettsége előáll). A közvetett belső kibővítettség azokban az esetekben nem származik a közvetlen belső korlátozottságból, amikor a közvetett belső kibővítettség egy olyan cselekedet végrehajtásaként nyilvánul meg, amire a figyelem nem az egyéb cselekedetek tilalom betartása általi megállítása miatt fordítódhat, hanem az egyéb cselekedetek tilalomtól független végre nem hajtása miatt.
A közvetett belső korlátozottság minden esetben a közvetlen belső kibővítettségből származik, és a közvetlen belső kibővítettség minden esetben a közvetett belső korlátozottsághoz vezet. Erre ad példát az, amikor valaki a matematikai számításokat a megtanult eljárások szerint végzi el. Ekkor az történik, hogy azért nem figyel más, általa nem is ismert eljárásokra (azért áll elő a közvetett belső korlátozottsága), mert a megtanult eljárások alkalmazása (a közvetlen belső kibővítettsége) magára vonja a figyelmét.
4. A cselekvésbeni korlátozottság/kibővítettség és a boldogság
A cselekvésbeni korlátozottság és a cselekvésbeni kibővítettség egyaránt csökkentheti vagy növelheti a boldogságot, mégpedig két módon is. Az egyik az, amikor a belső korlátozottság/kibővítettség egy a boldogságot csökkentő/növelő személyiségállapotként jelenik meg. A másik az, amikor a cselekvésbeni korlátozottság/kibővítettség a boldogság csökkentését/növelését mint hatást idézi elő.
Azt a cselekvésbeni korlátozottságot, ami csökkenti a boldogságot megkötöttségnek nevezem. Ha valaki a fogdától való félelmében végrehajtja az őrmester parancsait, akkor ez a belső korlátozottsága (a parancsokkal ellentétes cselekedetek parancs végrehajtásából eredő végre nem hajtása) megkötöttség. Az egyik mód szerint annyiban, amennyiben a belső korlátozottsága a boldogságot csökkentő félelemként jelenik meg. A másik mód szerint annyiban, amennyiben a belső korlátozottsága a parancsok ellentmondás nélküli végrehajtását idézi elő, ami a boldogtalansághoz vezető parancsok végrehajtását is lehetővé teszi.
Azt a cselekvésbeni korlátozottságot, ami növeli a boldogságot elkötelezettségnek nevezem. Ha valaki a matematikai számításokat a megtanult eljárások szerint végzi el, akkor ez a belső korlátozottsága (az önkényes és hibás eljárások megtanult eljárások alkalmazásából eredő nem alkalmazása) elkötelezettség. Az egyik mód szerint annyiban, amennyiben a belső korlátozottsága az absztrakt és komplex gondolkodás által előidézett felhangoltságként jelenik meg. A másik mód szerint annyiban, amennyiben a belső korlátozottsága például egy mérnöki számítás során a valóság feletti hatalmat idézi elő, amit a környezetünk élhetőbbé tételére is használhatunk.
Azt a cselekvésbeni kibővítettséget, ami csökkenti a boldogságot szabadosságnak nevezem. Ha valaki a kártyán eljátssza a házát, akkor ez a belső kibővítettsége (a ház eljátszásának elvégzése) szabadosság. Az egyik mód szerint annyiban, amennyiben a belső kibővítettsége feltehetőleg egy fülledt hangulatként jelenik meg. A másik mód szerint annyiban, amennyiben a belső kibővítettsége a hajléktalanságot idézi elő.
Azt a cselekvésbeni kibővítettséget, ami növeli a boldogságot szabadságnak nevezem. Ha valaki a német hadseregben nem volt hajlandó agyonlőni a felsorakoztatott zsidókat, akkor ez a belső kibővítettsége (a parancs megtagadásának elvégzése) szabadság volt. Az egyik mód szerint annyiban, amennyiben a belső kibővítettsége feltehetőleg szeretetként és bölcsességként jelent meg. A másik mód szerint annyiban, amennyiben a belső kibővítettsége akárcsak mint felrázó példamutatás is egy embertelen rendszer ellen hatott.
Van egy mondás, ami így hangzik: "Szabadnak lenni nem azt jelenti, hogy szabadok vagyunk valamitől, hanem azt, hogy szabadok vagyunk valami számára.". Mit jelent ez? Azt, hogy habár a megkötöttség megszüntetése feltétele a szabadságnak, a megkötöttség vagy az elkötelezettség megszüntetése mégsem a szabadság, hanem a szabadság az elkötelezettségből következik. A hatékony matematikai eljárások szerinti feladatmegoldás például egy olyan elkötelezettség (a nem hatékony matematikai eljárások használaton kívül helyezése), ami egyben szabadság is (a hatékony matematikai eljárások használata). Ráadásul a hatékony matematikai eljárások révén tágabb határok között alakíthatjuk a valóságot, mint a nem hatékony matematikai eljárások révén, s így a hatékony matematikai eljárások használata által járulékosan eredményezett cselekvésbeni kitágítottság nagyobb a nem hatékony matematikai eljárások által járulékosan eredményezett cselekvésbeni kitágítottságnál. Ami ha nem szabadosságként, hanem szabadságként működik nálunk, akkor az azt jelenti, hogy a hatékony matematikai eljárások által járulékosan eredményezett szabadság nagyobb a nem hatékony matematikai eljárások által járulékosan eredményezett szabadságnál.
Ritter Teodor, 2005.11.09.
|
| | |
(TÉMANYITÓ) |
|
|
|
|
A cselekvésbeni korlátozottság és a cselekvésbeni kibővítettség (üzenet: 1, Tudomány) |
|
|
|
|
