Gondolatok 1956-ról (üzenet: 11, Tudomány) |
|
|
|
petike23
Tagság: 2005-09-04 11:05:43 Tagszám: #21641 Hozzászólások: 58 |
11. Elküldve: 2006-07-11 17:39:44, Gondolatok 1956-ról
|
[1.] |
Már egyszer idézte lorenzen ezt, de hadd álljon itt mégegyszer:
"Azt mondom, hogy a kultúrálisan felsőbbrendű embereknek kell irányítaniuk a kultúrálisan alsóbbrendű embereket, és ha egy kultúrálisan alsóbbrendű ember nem alkalmas arra, hogy a kultúrálisan felsőbbrendű emberek tanítványa vagy legalább segéde legyen, akkor erőszakkal kell a szolgájukká tenni. Ez a nézet nem tévesztendő össze az elnyomás kultuszával, hanem éppen ellenkezőleg, a szabadság érett felfogásán alapul."
Lovagom,
ha meg nem sértelek. Mitől lesz valaki kultúrálisan felsőbb (vagy alsóbb) rendű. Ismerve szerénységedet gondolom te az előző kategóriába sorolod magad. Vajon miért ? Kifejtenéd ?
|
| [válaszok erre: #12 #13] |
|
|
Kezdő
|
|
lorenzen
Tagság: 2005-07-12 15:17:01 Tagszám: #20376 Hozzászólások: 2486 |
10. Elküldve: 2005-10-18 17:45:03, Gondolatok 1956-ról
|
[2.] |
Így igaz.
|
| |
[előzmény: (9) petike23, 2005-10-14 23:11:27] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
petike23
Tagság: 2005-09-04 11:05:43 Tagszám: #21641 Hozzászólások: 58 |
9. Elküldve: 2005-10-14 23:11:27, Gondolatok 1956-ról
|
[3.] |
Igazad van Iori,
csak idő kérdése, hogy megjelenjen ettől a kis kultúr-guanótól az ő "mein kampf"-ja mint tudomány.
|
| [válaszok erre: #10] |
[előzmény: (8) lorenzen, 2005-10-14 17:55:04] |
|
Kezdő
|
|
lorenzen
Tagság: 2005-07-12 15:17:01 Tagszám: #20376 Hozzászólások: 2486 |
8. Elküldve: 2005-10-14 17:55:04, Gondolatok 1956-ról
|
[4.] |
Idézet:
"Azt mondom, hogy a kultúrálisan felsőbbrendű embereknek kell irányítaniuk a kultúrálisan alsóbbrendű embereket, és ha egy kultúrálisan alsóbbrendű ember nem alkalmas arra, hogy a kultúrálisan felsőbbrendű emberek tanítványa vagy legalább segéde legyen, akkor erőszakkal kell a szolgájukká tenni. Ez a nézet nem tévesztendő össze az elnyomás kultuszával, hanem éppen ellenkezőleg, a szabadság érett felfogásán alapul."
Ritter Teodor, 2004.10.28.
Kedves Teodor!
A múltszázad első felében, egy osztrák születésű ember, akit Adolf Hitlernek hívtak majdnem szó szerint ezt írta és mondta!!!!
Nála „kultúrálisan" szófordulat helyett, a „faji alapon" kifejezés volt használatban.
Remélem, (bízom benne, hogy az emberiség 99%-a egyetért velem) soha életedben nem lesz módod hasonló karriert befutni mint A. Hitler!!!!!
Honnan veszed magadnak a bátorságot, hogy eldöntsd, melyik kultúra felsőbbrendű? Melyik kultúra alsóbbrendű????? Mely embereknek kell erőszakosan szolgákká válniuk? A kapufelirat is megmarad? Miszerint „A munka szabaddá tesz!”?
Tudod, szerintem a szabadság érett felfogása egészen más.
Minden embernek joga van a saját kultúrájához, amit családi, történelmi, vallási, etnikai alapon elsajátított. E jog csak egyetlen esetben kérdőjelezhető meg, akkor ha mások jogait akarja csorbítani!
És te barátom, pontosan ezt teszed!
Kevésbé Szívélyes Üdvözlettel:
Lorenzen
|
| [válaszok erre: #9] |
[előzmény: (1) Ritter Teodor, 2005-09-05 17:06:16] |
|
Kiváló dolgozó
|
|
monte.kresto
Tagság: 2003-09-17 08:49:03 Tagszám: #6610 Hozzászólások: 974 |
7. Elküldve: 2005-10-14 12:51:55, Gondolatok 1956-ról
|
[5.] |
..." csőcselék elmék" nem is rossz a cim! Jaj nekünk csőcselékeknek! Vajon mi is fog kiderülni rólunk csőcselékekről..........ez..borzasztóó......
Nos, akkor mire vársz, kezd el a könyv irását, de remélem az első kötetet nekem fogod prezentálni és dedikálni? [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2005-10-14 13:28:17]
|
| |
[előzmény: (5) Ritter Teodor, 2005-10-07 14:34:52] |
|
Törzstag
|
|
monte.kresto
Tagság: 2003-09-17 08:49:03 Tagszám: #6610 Hozzászólások: 974 |
6. Elküldve: 2005-10-14 12:49:29, Gondolatok 1956-ról
|
[6.] |
Helló Ritter Teodor!
szóval, amit Te leirtál indokokat azt nem fogadom el. Miért? Mert a párhuzamba vonásaid nem felelnek meg a tényszerűségeknek. Mégpedig szerintem Simek Kitti és Nagy Imre politikus harca tényleg nem ugyanaz. Valamit keversz. Mire gondoltál azzal, hogy "öncsaló hazugságok ".Hm?
Ezt, légyszives fejtsd ki nekem bővebben kérlek, mert én a laikus, a nem megfelelő analitikus, absztraháló képességű, nem tudtam követni a Te fogalmaidat , kérlek bocsáss meg érte.
Ja meghát a felnem ismert félelmeimből, kényszeresen ragaszkodom a közvélemény hazugságaihoz. Hát ezt meg a pár soros beirásomból hogy tudtad kielemezni , kedves bölcsek bölcse?
Üdvözlettel, egy laikus, laikus.
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2005-10-15 14:17:43]
|
| |
[előzmény: (4) Ritter Teodor, 2005-10-07 14:17:33] |
|
Törzstag
|
|
Ritter Teodor |
5. Elküldve: 2005-10-07 14:34:52, Gondolatok 1956-ról
|
[7.] |
Valaki írt egyszer egy könyvet a pszichopatákról "Ördögi elmék" címmel. A hozzászólásaimra kapott reakciók felhansználhatók lennének egy olyan könyvben, amelyik az alpári gondolkodásmódokat vizsálja. Ennek a könyvnek a címe talán a "Csőcselék elmék" lehetne.
|
| [válaszok erre: #7] |
|
|
|
|
Ritter Teodor |
4. Elküldve: 2005-10-07 14:17:33, Gondolatok 1956-ról
|
[8.] |
Szia monte.kresto!
Simek Kitti mi ellen harcolt? Az elnyomás, a megaláztatás ellen. Nagy Imre mi ellen harcolt? Ugyanez ellen. Sok minden másban különböztek, a téma szempontjából azonban éppen ez a hasonlóság volt a lényeges. És az, hogy mennyire másként ítélik meg a két ember harcát, pusztán azért, mert az egyik embernek kevesebb volt az ereje, mint a másiknak, és mert az egyik ember egy kevesebb embert érintő elnyomás ellen harcolt, mint a másik. Az egyiket bűnözőnek bélyegezték és börtönbevetették, a másikat (a kapitalizmus győzelme után) hősnek kiáltották ki. Ez a megkülönböztetés az öncsaló hazugságokon alapul, mint elemeztem.
Annak, hogy ezt nem értetted meg két oka lehet. Az egyik, hogy hiányzik hozzá a megfelelő analítikus – absztraháló képességed, ami a fogalmak megfelelő kezeléséhez szükséges. A másik, hogy fel nem ismert félelmeidből adódóan, kényszeresen ragaszkodsz a közvélemény hazugságaihoz.
|
| [válaszok erre: #6] |
|
|
|
|
petike23
Tagság: 2005-09-04 11:05:43 Tagszám: #21641 Hozzászólások: 58 |
3. Elküldve: 2005-09-08 07:38:00, Gondolatok 1956-ról
|
[9.] |
Szia Mk,
Bár nem engem kérdeztél, de hadd füzzek ide egy véleményt. Ez a bomlott elme (akihez eredetileg intézted a kérdést) semmi hasznosat nem produkált még az életben. Emiatt persze a környezete gyakran cseszegeti, de ő ahelyett, hogy valamilyen tisztességes munkába, vállalkozásba fogna ebbe a fórumba irkálja be a baromságait és csak szidja az őt körülvevő világot.
Szíves figyelmedbe ajánlom az 1. pontból kiragadott részletet:
Ha a szülei vagy a házastársa éveken át megaláz és módszeresen leépít valakit, és ez a valaki végül nem lát már más kiutat, mint hogy megölje az őt tönkretevőket, akkor a törvény szerint gyilkos és fegyházba zárják, akármilyen érzékeny és intellektuális is egyébként.
Szerinted vajon ki lehet az a magát intellektuálisnak gondoló személy aki a szülei és a házastársa meggyilkolásával akarja rendezni a konfliktusait ? És aki pusztán azért nem teszi ezt meg mert a törvény nem a gyilkos mellé áll ?
Na ennyit Teodor barátunkról, az ő érzékenységéről és intellektusáról.
Peti
|
| |
[előzmény: (2) monte.kresto, 2005-09-07 13:56:14] |
|
Kezdő
|
|
monte.kresto
Tagság: 2003-09-17 08:49:03 Tagszám: #6610 Hozzászólások: 974 |
2. Elküldve: 2005-09-07 13:56:14, Gondolatok 1956-ról
|
[10.] |
Szia Ritter Teodor!
Nagy Imrével ma sokat foglalkoznak. Filmek készülnek róla, ünnepségeket rendeznek, emléktáblákat állitanak neki. Simek Kitti a szadista nevelőapját ölte meg és 26 hónapot kapott érte. Azt miért nem ünneplik? Azért mert csak egy tizenéves lány, aki mögött nincsen ott a sok százezer felkelő? Vagy mert aki ellen lázadt, az nem egy országot nyomorgatott, hanem csak őt és az anyját? Ettől még az ő harca mögött egy nemes késztetés, a szabadság utáni törekvés is meghúzódhatott, miközben Nagy Imre esetében zárhatjukki, hogy hirnevet és politikai befolyást némi öncélú egoizmussal is kereste.
Kérlek, hogy válaszold meg nekem, hogy a 3. pontodban foglaltakban miért pont Nagy Imrét hoztad párhuzamba Shimek Kittivel. Komolyan mondva én nem értem ezt a filozófiai felvetésedet. Te is tudod hogy a két személy még egy lapra sem tehető nemhogy párhuzamba vonható. Én kimondottan az erkölcsi és nem a politikai oldalára lennék kiváncsi a válaszodban.
Üdv,
monte.k [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2005-09-07 13:59:11]
|
| [válaszok erre: #3] |
[előzmény: (1) Ritter Teodor, 2005-09-05 17:06:16] |
|
Törzstag
|
|
Ritter Teodor |
1. Elküldve: 2005-09-05 17:06:16, Gondolatok 1956-ról
|
[11.] |
Gondolatok 1956-ról
1. A törvények követése nem annyira az ésszerű belátáson, mint inkább a büntetéstől való félelmen alapul. Ebből adódóan a törvények tisztelete egyenlő a büntető hatalom, a büntetésre alkalmas erő tiszteletével. A törvények úgy is vannak megkonstruálva, hogy az a törvényhozók hatalom iránti tiszteletét mutatja. Még akkor is, ha esetenként a törvényhozók által tisztelt hatalom olyan jutalmakat és büntetéseket adhat, amelyek létezése első pillantásra talán nem nyilvánvaló. Ha egy multinacionális cég nem fizet adót, azt 'globális gazdaságpolitikának' nevezik, és a cég vezetőjére mint köztiszteletben álló üzletemberre tekintenek. Ha azután emiatt egy kisvállalkozást csődbe taszítanának az adóterhekkel, a vállalkozás vezetője pedig megpróbál kibújni alóluk, akkor azt börtönbe vetik és bűnözőként kezelik. Ha a szülei vagy a házastársa éveken át megaláz és módszeresen leépít valakit, és ez a valaki végül nem lát már más kiutat, mint hogy megölje az őt tönkretevőket, akkor a törvény szerint gyilkos és fegyházba zárják, akármilyen érzékeny és intellektuális is egyébként. De ha kétmillió ember lázad fel ugyanilyen eszközökkel az elnyomás, a megaláztatás ellen, akkor az forradalom, melynek szereplőit hősként ünneplik, mégha egyik - másik alig több fosztogatónál. Illetve mivel 1956 esetében a lázadást leverték, ezért kezdetben csak ellenforradalomnak minősítették, amiben azonban már jelen volt a megtisztelő forradalom szó, s amikor győzött a kapitalizmus, akkor a lázadás sokak számára az erősebb jogán vált forradalommá.
2. A 2003-as megemlékezésen Boross Péter egykori miniszterelnök az új köztemetőben 1956-ról beszélt. Egy megalázott nemzet kétségbeesett dühkitörésének nevezte. Hány olyan ember szenvedhetett a közeli fegyházban, aki szintén egy kétségbeesett dühkitörésért került oda?
3. Nagy Imrével ma sokat foglalkoznak. Filmek készülnek róla, ünnepségeket rendeznek, emléktáblákat állítanak neki. Simek Kitti a szadista nevelőapját ölte meg és 26 hónap börtönt kapott érte. žt miért nem ünneplik? Azért mert csak egy tizenéves lány, aki mögött nincsen ott sok százezer felkelő? Vagy mert aki ellen lázadt, az nem egy országot nyomorgatott, hanem csak őt és az anyját? Ettől még az ő harca mögött egy nemes késztetés, a szabadság iránti törekvés is meghúzódhatott, miközben Nagy Imre esetében nem zárhatjuk ki, hogy a hírnevet és a politikai befolyást némi öncélú egoizmussal is kereste.
4. Mi volt a különbség a fosztogatók és a forradalmárok között? A fosztogatók is és a forradalmárok is az elnyomás ellen harcoltak, ám amíg a fosztogatók nem tettek mást, minthogy a saját pillanatnyi jövedelmüket gyarapították, addig a forradalmárok tudata több dolgot fogott át, s ez tetteiknek távlati jelentőséget adott. žk nem a konzervekért vagy a nadrágokért küzdöttek, hanem egy olyan politikai és gazdasági rendszer kialakulásáért, ami tovább és több embernek teszi lehetővé a boldogságot, mint az áruház kirablása.
5. Aki megöl egy adóellenőrt, az tettének társadalmi hasznát tekintve alig marad el attól, aki megölt egy AVH-s tisztet. Az állam ma hajlamos arra, hogy maffiaként működjön, mely kizárólag a gyengéket adóztatja, és még el is herdálja az így befolyó pénzt. Az adóellenőrök pedig nem mások, mint a maffia gazdasági eszközökkel dolgozó pénzbehajtói. Ezek mögött az eszközök mögött persze jelen vannak a rendőrség, a bíróság és a börtönök korántsem gazdasági jellegű eszközei, miközben az általuk okozott károk sem csak gazdasági jellegűek. Az adóellenőrök tevékenységét tönkrement emberi életek sokasága kíséri.
6. Magyarországot ma szabadnak mondják, s ebből adódóan nyugaton nem is fogadják el a magyarok állampolgárság iránti kérelmét, ha azt mint menekültek kérik. De mi a szabadság itt? A nyomor, a gürcölés és a szolgaság? A kizsákmányolás? Az, hogy a kocsmárosnak vagy a hentesnek full kategóriás Mercedese van, az egyetemista pedig 250 Ft-ért osztja a szórólapot az aluljáróban? Az, hogy a politikusok alpári - infantilis játékokat játszanak, s ezért bőséges fizetést határoznak meg maguknak? Vagy az, hogy közben náluk sokkal kiválóbb emberek mennek tönkre a pénz hiánya miatt?
A demokrácia a pénz uralma és a félrevezetett többség diktatúrája. A közelébe sem kerül annak, hogy az emberek gazdasági - politikai hatalmukat tekintve egyenlőek legyenek, amire ugyan nincs is szükség, de mégis visszataszító ezzel kapcsolatban két dolog.
Az egyik a képmutatás. A demokrácia igazolása ma már ki sem mondva az embereknek valamiféle gazdasági - politikai egyenlősége volna, ebből az egyenlőségből azonban nem sokat lehet látni benne, noha ezek az elképzelések fedik el vagy legalábbis magyarázzák a könyörtelen valóságot.
A másik az, hogy a gazdasági - politikai egyenlőtlenségek nem követik a kultúrális egyenlőtlenségeket, tehát nem azok kapnak nagyobb gazdasági - politikai hatalmat, akik kultúrálisan (a művészet, a tudomány és a vallás területén) nagyobb teljesítményeket nyújtanak. Arisztotelész mondta egykor, hogy "Ne a bölcsnek osszanak parancsot, hanem a bölcs ossza a parancsot másoknak!", s én ebből a megfontolásból nem vagyok demokrata. Azt mondom, hogy a kultúrálisan felsőbbrendű embereknek kell irányítaniuk a kultúrálisan alsóbbrendű embereket, és ha egy kultúrálisan alsóbbrendű ember nem alkalmas arra, hogy a kultúrálisan felsőbbrendű emberek tanítványa vagy legalább segéde legyen, akkor erőszakkal kell a szolgájukká tenni. Ez a nézet nem tévesztendő össze az elnyomás kultuszával, hanem éppen ellenkezőleg, a szabadság érett felfogásán alapul. Mert a szabadság nem az, amikor mindenki bármit megtehet amit csak kíván, és egyenlő vagy nagyobb gazdasági - politikai hatalmat követel magának, mint ami a többieknek van. Akik így gondolkodnak, azok a szabadságot összetévesztik a szabadossággal. A szabadság az, amikor az emberek elkötelezetten követik a művészeti szépséget, a tudományos igazságot és a vallási szentséget (a kultúra erényeit), társadalmi berendezkedésüket pedig úgy konstruálják meg, hogy az ezen erényekkel leginkább rendelkezők kerüljenek irányító pozícióba.
Az eszményem egy új rendi társadalom, ahol a gazdasági és politikai hierarchia a kultúrális hierarchiát követi, némileg hasonlóan ahoz, ahogyan azt Platón "Az állam" című művében leírta. Mindenfelé tapasztalom, hogy az emberek nem tudják hol a helyük. A mai viszonyokra pedig nagyon is érvényes a mondás, miszerint a világ valóban színház, de a szerepek nincsenek jól kiosztva. Intelligens embereket látok, akiket kulivá tesznek, és kimosdott vadembereket, akik kultúráltnak hiszik magukat, csak mert van egy pizzériájuk és megengedhetik, hogy házimozi rendszert vásároljanak.
Ritter Teodor, 2004.10.28.
|
| [válaszok erre: #2 #8] |
(TÉMANYITÓ) |
|
|
|
Gondolatok 1956-ról (üzenet: 11, Tudomány) |
|
|
|
|