A kultúra felosztása és helye a társadalomban (üzenet: 11, Tudomány) |
|
|
|
Zsizsu
Tagság: 2006-12-14 22:48:20
Tagszám: #38567
Hozzászólások: 199
|
11.  Elküldve: 2009-02-10 13:49:54, A kultúra felosztása és helye a társadalomban
|
[1.] |
SZEMÉLYKÖZPONTÚ KONFERENCIA
RÉSZLETEK: www.rogers2009.hu
Kultúrák Közötti Kommunikáció 2009
A találkozó időpontja: 2009. július 6-12.
Helyszíne: Szeged, Ifjúsági Ház
A kb. 300 főre tervezett összejövetelt az 1984-ben Carl Rogers, a kiemelkedő amerikai humanisztikus pszichológus és munkatársai közreműködésével tartott nemzetközi összejövetel 25. évfordulóján az eredeti (de nemrég megújult) helyszínen tartjuk. Ez az összejövetel sok résztvevő (pedagógusok, pszichológusok, vállalatvezetők, diákok, orvosok) életében sorsfordító volt: megérezhettük a szabadság lelkesítő ízét és az ezzel együtt járó felelősséget egyaránt.
A külföldi és hazai facilitátorok segítségével megtartandó összejövetel elsősorban tapasztalati tanulásra nyújt lehetőséget, ezt tükrözi az összejövetel előzetes keretterve:
hétfőn 6h-kor tartunk egy ismerkedő-fogadást,
minden nap lesz nagycsoport, két kiscsoport, egy tematikus csoport (pedagógia, klinikum, szervezetek, vallás, politika / béke) és egy esti beszélgetés,
vasárnap délelőtt „búcsú-csoporttal” zárjuk az összejövetelt.
Szeretnénk helyet biztosítani hazai „személyközpontú műhelyek” bemutatkozásának élőben vagy posztereken. Minden javaslatot szívesen fogadunk: alakítsuk együtt a programot.
http://www.budapestiallatotthon.hu/
http://www.novavet.eu/
|
| |
|
Haladó 
|
|
petike23
Tagság: 2005-09-04 11:05:43
Tagszám: #21641
Hozzászólások: 58
|
10. Elküldve: 2006-07-04 22:20:47, A kultúra felosztása és helye a társadalomban
|
[2.] |
A bölcsből egy ugyanolyan szarjankót, mint amilyen ő maga
Te lennél az a bölcs dicső lovagom ?(vagy lovaginám)
|
| | |
[előzmény: (9) Ritter Teodor, 2006-07-03 10:41:20] |
|
Kezdő 
|
|
Ritter Teodor
|
9. Elküldve: 2006-07-03 10:41:20, A kultúra felosztása és helye a társadalomban
|
[3.] |
Ahogy elnézem a fordított alkímia egyik mesterével kerültem itt szembe. Petike23 remekül ért ahhoz, hogyan csináljon az aranyból sarat. A bölcsből egy ugyanolyan szarjankót, mint amilyen ő maga. A képzeletében legalábbis ezt megteheti.
|
| | | [válaszok erre: #10] |
|
|
|
|
|
krotchy
Tagság: 2006-03-04 14:54:03
Tagszám: #27978
Hozzászólások: 11
|
8. Elküldve: 2006-04-05 02:34:38, A kultúra felosztása és helye a társadalomban
|
[4.] |
Inkább a www.szanalmas.hu-n publikálj!!!!!!!!---- 
|
| | |
[előzmény: (7) Ritter Teodor, 2005-10-07 13:38:35] |
|
Zöldfülű 
|
|
Ritter Teodor
|
7. Elküldve: 2005-10-07 13:38:35, A kultúra felosztása és helye a társadalomban
|
[5.] |
Intelligensebb embernek kellene lenned ahoz, hogy érdemben hozzá tudj szólni ilyen kérdésekhez.
|
| | | [válaszok erre: #8] |
|
|
|
|
|
petike23
Tagság: 2005-09-04 11:05:43
Tagszám: #21641
Hozzászólások: 58
|
6. Elküldve: 2005-09-06 22:24:50, A kultúra felosztása és helye a társadalomban
|
[6.] |
A tanulmányt a terjedelmi korlátok miatt több részre daraboltam. Olvasása hátulról előre (az 1. hozzászólással kezdve) történik.[br][br]
Sebaj ! Ha valaki mégis az eredeti sorrendben olvasná akkor ugyanolyan értelmetlennek fogja találni. Ez adja ennek - és a többi RT műnek - a diszkrét báját.
|
| | |
[előzmény: (5) Ritter Teodor, 2005-09-05 17:04:24] |
|
| Kezdő
|
|
Ritter Teodor
|
5. Elküldve: 2005-09-05 17:04:24, A kultúra felosztása és helye a társadalomban
|
[7.] |
A tanulmányt a terjedelmi korlátok miatt több részre daraboltam. Olvasása hátulról előre (az 1. hozzászólással kezdve) történik.
|
| | | [válaszok erre: #6] |
|
|
|
|
|
Ritter Teodor
|
4. Elküldve: 2005-09-05 17:02:47, A kultúra felosztása és helye a társadalomban
|
[8.] |
A bűn és az erény megjelenése az egyes kultúrális területeken
Az egyes kultúrális területek a saját szemléletük által értelmezik a bűn és az erény fogalmait. A művészeti értelemben vett bűn a rútság. A művészeti értelemben vett erény a szépség. A tudományos értelemben vett bűn a rotolság. A tudományos értelemben vett erény a hitolság. Az avoloni értelemben vett bűnt gevolságnak nevezem. Az avoloni értelemben vett erényt involságnak nevezem. A vallási értelemben vett bűn a gonoszság. A vallási értelemben vett erény a szentség.
A művészet a tudományos értelemben vett hitolságot szépnek tekintheti, de ha valaki a hitolságot magát cseréli össze a szépséggel, akkor az rotol módon fogalmazza meg az elöbbi állítás sejtését és/vagy félrevezeti, hogy a kifejezett hitolsághoz a szép kifejezőkkel való kifejezése révén is társulhat a szépség. A művészeti értelemben vett szépség tudományos értelemben nem tekinthető sem hitolnak, sem hitolságnak. A szépség hitolnak vagy hitolságnak tekintése ugyanonnan ered mint a hitolság szépségnek tekintése.
Az egyes kultúrális területek egymáshoz való viszonya
Az egyes kultúrális összetevők társulhatnak egymáshoz. A társulás egyaránt végbemehet az azonos vagy az eltérő kultúrális területek összetevői között. Ha a társulás az eltérő kultúrális területek összetevői között megy végbe, akkor a társulás egyaránt végbemehet a közeli vagy a távoli kultúrális területek összetevői között. Az eltérő kultúrális területek összetevői közötti társulást egyben az eltérő kultúrális területek társulásának is tekintem. Ha egy adott kultúrális összetevő két távoli kultúrális területhez tartozik, akkor azt a két kultúrális terület összetevőn belüli társulásának nevezem. Ha a kultúrális területek kapcsolatba hozzák egymás kultúrális összetevőit, akkor azt a kultúrális területek összetevők közötti társulásának nevezem. A társulás bármely változata során a kultúrális összetevők feltölthetik egymás szükségleteit és használatba vehetik egymás képességeit. A kultúrális területek társulása egyaránt lehet alkalmazkodás vagy együttműködés.
Amikor a pszichológia tankönyvben egy reménytelenséget bemutató fényképet találunk, akkor az a fénykép mint előidéző ad szimbólum és előidéző kd szimbólum egy olyan művészethez tartozik, amelyet a tudomány használ fel. Amikor egy biológiai oktatófilm lenyűgöző bemutatót közöl egy kísérletről, akkor a bemutatóra mint szemléltető pd szimbólumra van szükség a tudományos információ közléséhez, tehát nem kell művészetnek lennie. Mint előidéző at szimbólum azonban arra használható fel, hogy a képzőművészeti termékekéhez hasonló szépségével a tudomány vonzerejét növelje. Amikor az egyház templomot épít, akkor az építészmérnökök fizikai számításait a vallás mint az avolon előidéző kd allegóriái használja.
A kultúra helye a társadalomban
A társadalom fő területei a gazdaság, a politika és a kultúra. A társadalom minden tagja egyszerre tagja mindhárom társadalmi területnek. Egy egyetemi tanár a kultúrális területen végzi munkáját. A munkája által a kutatási és oktatási eredményeit mint megtermelt javakat adja át a társadalom többi tagjának, miközben az áruházban vásárolva a mások által megtermelt javakat veszi igénybe. A javak cseréjén keresztül tehát a gazdasági területen is megjelenik, s ha azután perre megy a szomszédjával vagy csak nyilvántartásba veszik a hivatalok, akkor a politikai területen kap jelentőséget.
Az egyes társadalmi területek egymáshoz való viszonya
Az egyes társadalmi területek társulhatnak egymáshoz. A társulás során a társadalmi területek feltölthetik egymás szükségleteit és használatba vehetik egymás képességeit. A társadalmi területek társulása egyaránt lehet alkalmazkodás vagy együttműködés.
A mai időkben megfigyelhető, hogy a gazdaság alkalmazkodásra kényszeríti a politikát és a kultúrát, aminek következtében mindkettőben válság keletkezik. A gazdaság ma csak annyiban veszi figyelembe a politika és a kultúra képességeit, amennyiben azokra a maga szempontjai szerint igényt tart, a politika és a kultúra szükségletei pedig legfeljebb az elöbbi képességek fenntartásáig foglalkoztatják.
Ritter Teodor, 2004.11.23.
|
| |
|
|
|
|
Ritter Teodor
|
3. Elküldve: 2005-09-05 17:01:53, A kultúra felosztása és helye a társadalomban
|
[9.] |
A kulturális összetevő és a kulturális tevékenység
A kultúra minden terméke az allegóriái és a szimbólumai révén információt hordoz. Ezért a kultúrális termék üzenetként is felfogható, melynek adója és vevője van. A kultúrális termékhez mint üzenethez adóként viszonyuló valakit kibocsátónak nevezem. A kultúrális termékhez mint üzenethez vevőként viszonyuló valakit beengedőnek nevezem. A kibocsátót és a beengedőt összefoglaló néven kultúrális szereplőnek nevezem. A kultúrális terméket és a kultúrális szereplőt összefoglaló néven kultúrális összetevőnek nevezem. Ha egy kibocsátó a kultúrális termék létrehozója, akkor a kibocsátót készítőnek nevezem. Ha egy kibocsátó a kultúrális termék továbbítója, akkor a kibocsátót a közlőnek nevezem.
Az egyik ember szobrot ajándékoz a másik embernek. Ekkor a következőket mondhatjuk el. A szobrász és az ajándékozó kibocsátók. A szobrász készítő. Az ajándékozó közlő. A szobor kultúrális termék. Ha az ajándékozott felfogja a szobrot, akkor az ajándékozott beengedő. Az ajándékozó és a szobrot felfogó ajándékozott kultúrális szereplők, mint ahogy a szobrász is az.
Ha a változás az adott kultúrális összetevő miatt az adott kultúrális összetevőben keletkezik, akkor a változást az adott kultúrális összetevő tevékenységének tekintem. Ha a változás az egyik kultúrális összetevő miatt a másik kultúrális összetevőben keletkezik, akkor a változást az egyik kultúrális összetevő tevékenységének tekintem. A kultúrális tevékenység nem azonos a kultúrában kifejtett cselekvéssel, hiszen a kultúrális termékek nem működő rendszerek, aminél fogva cselekvésük sem lehet.
Az ajándékozottban keletkező változás a szobor és az ajándékozott tevékenysége, hiszen nem jöhetne létre sem a szobor, sem az ajándékozott nélkül. De az ajándékozottban keletkező változás tevékenysége a szobrásznak és az ajándékozónak is, akik a szobron keresztül fejtik ki az ajándékozottra hatásukat.
A kultúrális kommunikáció zavarai
A kultúrális termék mint üzenet meghatározott hatékonysággal viszi át az információkat a kibocsátótól a beengedőig. Az ebben az értelemben vett hatékonyságot a kultúrális termék következő tulajdonságai csökkenthetik:
a. Az a tulajdonság, ami a kibocsátó számára a kultúrális termékben létezik, de ami a kultúrális termékből valójában hiányzik.
b. Az a tulajdonság, ami a kibocsátó számára a kultúrális termékből hiányzik, de ami a kultúrális termékben valójában létezik.
c. Az a tulajdonság, ami a beengedő számára a kultúrális termékben létezik, de ami a kultúrális termékből valójában hiányzik.
d. Az a tulajdonság, ami a beengedő számára a kultúrális termékből hiányzik, de ami a kultúrális termékben valójában létezik.
Az a. lehetséges eredetei a következők:
a1. A kibocsátó készítő. A tulajdonság a létrehozás bevégzése elött nem kerül bele a kultúrális termékbe.
a2. A kibocsátó készítő. A tulajdonság a létrehozás bevégzése után kerül ki a kultúrális termékből.
a3. A kibocsátó közlő. A tulajdonság az a1-ből vagy az a2-ből adódóan a továbbítás megkezdése elött nincs benne a kultúrális termékben.
a4. A kibocsátó közlő. A tulajdonság a továbbítás megkezdése után kerül ki a kultúrális termékből.
A b. lehetséges eredetei a következők:
b1. A kibocsátó készítő. A tulajdonság a létrehozás bevégzése elött kerül bele a kultúrális termékbe.
b2. A kibocsátó készítő. A tulajdonság a létrehozás bevégzése után kerül bele a kultúrális termékbe.
b3. A kibocsátó közlő. A tulajdonság a b1-ből vagy a b2-ből adódóan a továbbítás megkezdése elött benne van a kultúrális termékben.
b4. A kibocsátó közlő. A tulajdonság a továbbítás megkezdése után kerül bele a kultúrális termékbe.
Egy szerzetes Arisztotelész művet másol, melybe anélkül, hogy erre felhívná a figyelmet beletoldja a saját gondolatait. A kéziratának bizonyos hányada az idők során olvashatatlanná válik, míg évszázadokkal késöbb egy filozófus elé nem kerül. A filozófus bizonyos állításait megérti, bizonyos állításait nem érti, bizonyos állításait pedig félreérti.
A kéziratot felfoghatjuk úgy, mint ami Arisztotelész és a szerzetes közös munkája. Eszerint a felfogás szerint Arisztotelész és a szerzetes egyaránt készítők, s a szerzetes tevékenysége nem idéz elő zavart. Mivel azonban a filozófus a kéziratot mint Arisztotelész művet olvassa, ezért pontosabb felfogás Arisztotelészt készítőnek tekinteni, a szerzetest pedig egy olyan közlőnek, aki a mű Arisztotelésztől modern filozófusig vezető útján fejti ki működését.
Ekkor a következőket mondhatjuk. A szerzetes mint közlő a továbbítást a mű másolása és másokhoz juttatása során végzi. A szerzetes mint közlő több továbbítást is végbevihet aszerint, hogy hány másolatot ír és hány embernek mutatja meg azokat személyesen vagy a hozzáférhető helyekre helyezésével. A továbbítás megkezdése a másolás megkezdése. A továbbítás bevégzése az a pillanat, amikor a másolat olvasását valaki bevégzi. Ha valaki csak a másolat adott hányadát olvassa el, akkor a másolat adott hányadának a továbbítása végződik be az olvasás bevégzésével. Olvasónak foghatjuk fel azt, akihez mások közvetítése nélkül jut el a kézirat, de felfoghatjuk olvasónak azt is, akihez mások közvetítése által jut el a kézirat. A közvetítésnek azt foghatjuk fel, amikor valaki tudatosan (akár csak az ajánlásával is) vagy egyszerűen mint egy csomag iratot juttatja el a másolt művet valaki máshoz. A szerzetes betoldással készített másolatait és Arisztotelész eredeti kéziratát ugyanazon kultúrális termék két változatának tekintem.
A szerzetes a saját gondolatainak betoldásával a b2 zavart idézi elő. A kézirat olvashatatlanná válása egy a2 és a4 zavar. A filozófus általi nem értés a d zavart idézi elő. A filozófus általi félreértés a c zavart és a d zavart idézi elő.
A kultúra felosztásának szempontjai
Minden kulturális termék valamit kifejez és valamivel kifejez. A kulturális termékkel kapcsolatban megfigyelt kifejezők és kifejezettek egyaránt lehetnek a 'kulturális szereplők számára' és a 'kulturális termékben valójában' nézőpontja szerint értelmezettek. A kulturális termékek az általuk alkalmazott vagy a kulturális szereplők által róluk feltételezett kifejezők és kifejezettek jellege szerint egyaránt csoportosíthatók. A kultúra két felosztását a kifejezők és kifejezettek jellege szerinti csoportosítási módszer adja.
A művészet és a tudomány
Azt a kulturális terméket, melynek kifejezői a szimbólumok művészetnek nevezem. Azt a kulturális terméket, melynek kifejezői a közvetlen szimbólumok és az allegóriák tudománynak nevezem. A matematikában allegóriákat (karaktereket) alkalmaznak, ezért az tudomány. Az anatómiában közvetlen szimbólumokat (bemutató ábrákat) és allegóriákat (karaktereket) alkalmaznak, ezért az is tudomány. A festészetben közvetlen szimbólumokat (mondjuk a haldokló ábrázolását) és közvetett szimbólumokat (mondjuk a halál univerzálé ábrázolását) alkalmaznak, ezért az művészet.
Az avolon és a vallás
Azt a kultúrális terméket, amely a materialista és a spiritualista értelmezés szerint egyaránt spimateriális tapasztalatokat fejez ki avolonnak nevezem. Azt a kultúrális terméket, amely a spiritualista értelmezés szerint spispirituális tapasztalatokat fejez ki vallásnak nevezem. A materialista értelmezés szerint a vallás absztrakt spimateriális szimbólumokat használ ott, ahol a spiritualista értelmezés spispirituális szimbólumokat feltételez. Az avolon és a vallás egyaránt megnyilvánulhat művészetként és tudományként.
Néhány példa a kultúrális területekre
A templomi festmények a valláshoz és a művészethez tartoznak. A teológiai tankönyvek nagy általánosságban a valláshoz és a tudományhoz tartoznak, habár sok olyan tartalom lehet bennük, ami inkább az avolonhoz és a tudományhoz tartozik. Az ilyen tartalmak azok, amelyek bármely természet- vagy társadalomtudományi tankönyvben megjelenhetnének. A természetrajzi filmek az avolonhoz és a tudományhoz tartoznak, bizonyos esetekben pedig az avolonhoz és a művészethez is. A matematika tankönyv az avolonhoz és a tudományhoz tartozik.
A kultúrális csoportok
A művészetet és a tudományt összefoglaló néven kifejezői területnek nevezem. Az avolont és a vallást összefoglaló néven kifejezetti területnek nevezem. A kifejezői területek csoportját (azt a halmazt, amelynek a művészet és a tudomány képezik az elemeit) kifejezői csoportnak nevezem. A kifejezetti területek csoportját (azt a halmazt, amelynek az avolon és a vallás képezik az elemeit) kifejezetti csoportnak nevezem. A kifejezői csoportot és a kifejezetti csoportot összefoglaló néven kultúrális csoportnak nevezem. Az adott kultúrális csoportba tartozó kultúrális területet a kultúrális csoport tagjának nevezem. Az azonos kultúrális csoportok tagjait egymáshoz viszonyítva közeli kultúrális területeknek nevezem. Az eltérő kultúrális csoportok tagjait egymáshoz viszonyítva távoli kultúrális területeknek nevezem.
|
| |
|
|
|
|
Ritter Teodor
|
2. Elküldve: 2005-09-05 17:00:54, A kultúra felosztása és helye a társadalomban
|
[10.] |
Az alkalmazkodás és az együttműködés
A működésben lévő rendszerek összekapcsolhatják egymás tevékenységeit. A tevékenységek ilyen összekapcsolását a rendszerek társulásának nevezem. Ha a társulásban az egyik rendszer a másik rendszernek olyan szerepet ad, amely nélkülözi a másik rendszer képességeinek és szükségleteinek figyelembevételét, akkor a másik rendszer egyik rendszerhoz való alkalmazkodásáról beszélek. Ha a társulásban az egyik rendszer a másik rendszernek olyan szerepet ad, amely rendelkezik a másik rendszer képességeinek és szükségleteinek figyelembevételével, akkor a másik rendszer egyik rendszergal való együttműködéséről beszélek.
Az alkalmazkodó rendszerek hanyatlásnak indulnak, hiszen rotol rájuk az, hogy megkapják egymástól a szükségleteiknek megfelelő dolgokat. Az alkalmazkodó rendszerek nélkülözik az egymás elvárásainak való megfelelést, hiszen rotol rájuk az, hogy megvannak az arra használható képességeik. Az együttműködő rendszerek fejlődésnek indulnak, hiszen hitol rájuk az, hogy megkapják egymástól a szükségleteiknek megfelelő dolgokat. Az együttműködő rendszerek rendelkeznek az egymás elvárásainak való megfeleléssel, hiszen hitol rájuk az, hogy megvannak az arra használható képességeik.
Az egyes rendszerek egyszerre lehetnek egymáshoz alkalmazkodók és egymással együttműködők. Többek között megtörténhet, hogy az egyik rendszer figyelembe veszi ugyan a másik rendszer bizonyos képességeit, egyéb képességeit azonban figyelmen kívül hagyja vagy a képességek figyelembe vétele mellett nem veszi figyelembe a szükségleteket. Ha az egyik rendszer alkalmazkodásra vagy együttműködésre készteti a másik dolgot, az sem jelenti azt, hogy a másik rendszer hasonló módon viszonyul hozzá.
A materiális tapasztalat és a spirituális tapasztalat
A materialista szemlélet a materiális szubsztanciát az egyetlen szubsztanciaként ismeri el. A spiritualista szemlélet a materiális szubsztancia mellett a spirituális szubsztanciát is elismeri. A materialista értelemben vett materiális tapasztalat a buta és/vagy kemény és/vagy meleg képezetekként megjelenő tapasztalat. A materialista értelemben vett spirituális tapasztalat az okos és/vagy lágy és/vagy hideg képezetekként megjelenő tapasztalat. A spiritualista értelemben vett materiális tapasztalat a materiális szubsztanciájú dolgokról materiális szubsztanciájú dolgokkal szerzett tapasztalat. A spiritualista értelemben vett spirituális tapasztalat a materiális vagy spirituális szubsztanciájú dolgokról spirituális szubsztanciájú dolgokkal szerzett tapasztalat. A materialista értelemben vett materiális tapasztalatot matmateriális tapasztalatnak nevezem. A materialista értelemben vett spirituális tapasztalatot matspirituális tapasztalatnak nevezem. A spiritualista értelemben vett materiális tapasztalatot spimateriális tapasztalatnak nevezem. A spiritualista értelemben vett spirituális tapasztalatot spispirituális tapasztalatnak nevezem.
A materiális tapasztalat - spirituális tapasztalat fogalmakat a materialista világnézet is alkalmazhatja spiritualista értelemben és a spiritualista világnézet is alkalmazhatja materialista értelemben. A materiális tapasztalat - spirituális tapasztalat fogalmak materialista értelemben vett alkalmazása nem azt jelenti, hogy az alkalmazásuk során csak a materiális szubsztanciát ismerjük el, hanem azt, hogy olyan értelemben alkalmazzuk a fogalmakat, ami nem figyel a materiális és spirituális szubsztancia közötti különbségre, hanem megmarad a materiális szubsztanciában megfigyelhető dolgok között. Hasonlóképen a materiális tapasztalat - spirituális tapasztalat fogalom spiritualista értelemben vett alkalmazása sem azt jelenti, hogy az alkalmazásuk során a spirituális szubsztanciát is elismerjük, hanem azt, hogy olyan értelemben alkalmazzuk a fogalmakat, ami figyel a materiális és spirituális szubsztancia közötti különbségre, s a spirituális szubsztanciát legalább mint képzeletben létezőt számításba veszi.
A materialista értelemben alkalmazott tapasztalat fogalmakat azért nevezem materialista értelemben alkalmazottnak, mert értelmezésük megfelel a materialista világnézet azon törekvésének, hogy a dolgok értelmezéséből a spirituális szubsztancia szerepét kiiktassa. A spiritualista értelemben alkalmazott tapasztalat fogalmakat azért nevezem spiritualista értelemben alkalmazottnak, mert értelmezésük megfelel a spiritualista világnézet azon törekvésének, hogy a dolgok értelmezésébe a spirituális szubsztancia szerepét beiktassa.
Azt a spimateriális tapasztalatot, amely az érzékelés és az elsődleges feldolgozás révén jön létre perceptív tapasztalatnak nevezem. Azt a spimateriális tapasztalatot, amely az érzelmek révén jön létre affektív tapasztalatnak nevezem. Azt a spimateriális tapasztalatot, amely a gondolkodás révén jön létre kognitív tapasztalatnak nevezem. A perceptív tapasztalatot más néven közvetlen tapasztalatnak nevezem. Az affektív tapasztalatot és a kognitív tapasztalatot összefoglaló néven közvetett tapasztalatnak nevezem.
Az allegória és a szimbólum
Az allegóriák más néven jelképek. Allegóriák a közlekedési jelzések, de allegóriák a betűk és a számjegyek is. A szimbólumok más néven hasonlatok. Az alma fényképe szimbóluma lehet többek között a fényképezett almának vagy az alma univerzálénak. Az allegória és a szimbólum mint kifejező viszonyul valamilyen kifejezetthez.
Azt a kifejezőt, aminek a kifejezettje a materialista értelmezés szerint egy spimateriális tapasztalat materialistán spimateriális tapasztalatnak nevezem. Azt a kifejezőt, aminek a kifejezettje a spiritualista értelmezés szerint egy spimateriális tapasztalat spiritualistán spimateriális kifejezőnek nevezem. Azt a kifejezőt, aminek a kifejezettje a spiritualista értelmezés szerint egy spispirituális tapasztalat spiritualistán spispirituális kifejezőnek nevezem.
A spiritualistán spispirituális kifejező materialistán spimateriális kifejező. A spiritualistán spimateriális kifejező materialistán spimateriális kifejező. A 'materialistán spimateriális kifejező' és a 'spiritualistán spimateriális kifejező' kifejezéseket nem helyettesíthetjük a 'spimateriális kifejező' kifejezéssel, hiszen a 'spimateriális kifejező' kifejezés nem mondja meg, hogy az adott kifejező csak materialistán vagy materialistán és spiritualistán is spimateriális kifejező-e. A 'spimateriális kifejező' kifejezés összefoglaló neve a 'materialistán spimateriális kifejező' és a 'spiritualistán spimateriális kifejező' kifejezések által bemutatott dolgoknak. Mivel materialistán spispirituális kifejező nem létezik, ezért a 'spiritualistán spispirituális kifejező' kifejezés helyett használhatjuk a 'spispirituális kifejező' kifejezést.
Azt a spimateriális kifejezőt, aminek a kifejezettje az adott szemlélet szerint egy perceptív tapasztalat pt kifejezőnek nevezem. Azt a spimateriális kifejezőt, aminek a kifejezettje az adott szemlélet szerint egy affektív tapasztalat at kifejezőnek nevezem. Azt a spimateriális kifejezőt, aminek a kifejezettje az adott szemlélet szerint egy kognitív tapasztalat kt kifejezőnek nevezem. Azt a spimateriális kifejezőt, aminek a kifejezettje az adott szemlélet szerint egy közvetlen tapasztalat klt kifejezőnek nevezem. Azt a spimateriális kifejezőt, aminek a kifejezettje az adott szemlélet szerint egy közvetett tapasztalat ktt kifejezőnek nevezem.
Azt a spimateriális kifejezőt, aminek a kifejezettje az adott szemlélet szerint egy perceptív tapasztalattal felfogható dolog pd kifejezőnek nevezem. Azt a spimateriális kifejezőt, aminek a kifejezettje az adott szemlélet szerint egy affektív tapasztalattal felfogható dolog ad kifejezőnek nevezem. Azt a spimateriális kifejezőt, aminek a kifejezettje az adott szemlélet szerint egy kognitív tapasztalattal felfogható dolog kd kifejezőnek nevezem. Azt a spimateriális kifejezőt, aminek a kifejezettje az adott szemlélet szerint egy közvetlen tapasztalattal felfogható dolog kld kifejezőnek nevezem. Azt a spimateriális kifejezőt, aminek a kifejezettje az adott szemlélet szerint egy közvetett tapasztalattal felfogható dolog ktd kifejezőnek nevezem.
A spispirituális kifejező kifejezettje a spiritualista szemlélet szerint egy spispirituális tapasztalat. A spispirituális tapasztalatokat a különböző vallások különbözőképen osztályozzák. Ezekre az osztályozásokra most nem térek ki.
Ha egy szimbólum mint kifejező csak szemlélteti és nem előidézi a kifejezett dolgot, akkor a szimbólumot szemléltető szimbólumnak nevezem. Ha egy szimbólum mint kifejező előidézi a kifejezett dolgot, akkor a szimbólumot előidéző szimbólumnak nevezem.
Az alma fényképe pd szimbóluma az egyedi almának és az univerzálék értelmezésétől függően kt szimbóluma vagy kd szimbóluma az alma univerzálénak. A gömb pontatlan pd szimbóluma az egyedi almának és pontatlan pt szimbóluma annak a tapasztalatnak, amit az egyedi almáról szerezhetünk. A kígyó által kínált almát ábrázoló festmény pd szimbóluma a bűnbeesésről szóló történet hasonló jelenetének és at allegóriája a bűnbeesés miatt érzett fájdalomnak. A kígyó által kínált almát ábrázoló festmény azért nem szimbóluma a bűnbeesés miatt érzett fájdalomnak, mert a festmény csak a bűnbeesés története révén kapcsolódik össze a bűnbeesés miatt érzett fájdalommal. Szimbóluma viszont a bűnbeesés történetében található hasonló jelenetnek, amellyel számos tulajdonsága közös.
Egy tavaszi tájkép szemléltető kd szimbóluma a természet éledésének, de előidéző pt szimbóluma a tavaszi tájról szerzett tapasztalatnak és előidéző at szimbóluma a természet éledése miatt érzett boldogságnak. Az op-art irányzat szimbólumai azok a formák, amiket látórendszerünk a tájékozódás során tudtunkon kívül beazonosít. Ezeket a formákat egy op-art festményben a természetes környezetnél áttekinthetőbben tárják elénk, így az op-art festmények a sikeres tájékozódás előidéző pt szimbólumai és a sikeres tájékozódás miatt érzett boldogság előidéző at szimbólumai.
|
| |
|
|
|
|
Ritter Teodor
|
1. Elküldve: 2005-09-05 16:59:58, A kultúra felosztása és helye a társadalomban
|
[11.] |
A kultúra felosztása és helye a társadalomban
Bevezetés
Eredetileg arra a kérdésre kerestem választ, hogy az egyes kultúrális területek kölcsönhatásánál milyen összefüggések figyelhetők meg. Mondjuk mi jellemzi egy freskóban a vallás és a művészet kapcsolatát? Vagy miként hasonlítható össze ez a kapcsolat azzal, ahogyan a művészet és a tudomány egy természetrajzi filmben kapcsolódik egymáshoz? Késöbb ezek a kérdések újakat vetettek fel, amelyek által munkám a következő pontokkal körülírható tartalmat kapott:
a. A kultúra felosztása a művészet - tudomány - vallás hármas szerint mára klasszikussá vált. Akármilyen kézenfekvőnek tűnik is azonban, a pontosabb vizsgálat számára hiányosnak és zavarosnak mutatkozott. Kidolgoztam tehát egy másik felosztást, aminek szempontjait aszerint határoztam meg, hogy a különböző kultúrális tevékenységek mint kommunikációs tevékenységek milyen dolgokkal milyen dolgokat fejeznek ki. Az új felosztás szempontjait az eredeti felosztás szempontjainak tudatosabb megfogalmazása révén kaptam, a megfogalmazott szempontok által pedig az eredeti kategóriákat átértelmeztem és egy új kategóriával bővítettem. Az átértelmezésből és bővítésből a csoportosításuk átrendezése is adódott.
b. Az a. pontban említett felosztás végrehajtásához szükséges volt a kutatásomat távlati megközelítésből indítanom. Az így bemutatott pszichológiai problémák sokszor legalább annyira érdekesek mint maga a kultúra felosztása.
c. Kitértem az egyes kultúrális és társadalmi területek közötti kölcsönhatásokra, amelyeket egy nagyon általános, ám annál fontosabb vonatkozásukban vizsgáltam.
d. A bűn és az erény fogalmai differenciálhatók aszerint, hogy az egyes kultúrális területeken mit tekintenek bűnnek és erénynek. A kultúra új felosztását a bűn és az erény felosztásához is felhasználtam.
Néhány pszichológiai fogalom
A pszichológiában érzékelésnek nevezik a környezetből érkező fizikai hatások bioelektromos impulzusokká fordítását. Az olyan műveleteket mint amilyen a szemünkbe érkező képben a téri tájékozódásnál használt geometriai formák megkeresését elsődleges feldolgozásnak nevezik. Az elsődleges feldolgozás nem azonos a gondolkodással, hanem öntudatlanul és nemegyszer még az érzékszerveken belül megy végbe. Az érzékelés és az elsődleges feldolgozás együtt adják az észlelést.
Az érzelmek során keletkező fiziológiai változást arousal-nak nevezik. Arousal például az, amikor félelmünkben gyorsabban dobog a szivünk és izzadni kezdünk. Ilyen fiziológiai változások a gondolatokat is kísérik. Olvassuk el értő módon Goethe Faust-ját és oldjunk meg egy kétismeretlenes egyenletet! Azonnal érezni fogjuk mennyire különböző fiziológiai állapotok kísérik a két gondolkodási tevékenységet. Hogy a gondolkodás során megjelenő arousal-t a gondolatokat kísérő érzelmeken vagy a gondolatokon belül kell-e értelmezni, arra a neurobiológia és a filozófia adhat választ. Magam a gondolkodás során megjelenő arousal-t a gondolatokon belül értelmezem, de a tanulmány szempontjából ez az értelmezési kérdés nem lényeges.
A képezetek és jellemzőik
Az érzelmeket és gondolatokat összefoglaló néven képezeteknek nevezem. A képezetek mentális tartalma az elmében keletkező reprezentáció. A képezetek pszichés tartalma az arousal.
A konkrét (gyakorlati) mentális tartalommal rendelkező képezetet és a szimpla (egyszerű) mentális tartalommal rendelkező képezetet összefoglaló néven buta képezetnek nevezem. Az absztrakt (elméleti) mentális tartalommal rendelkező képezetet és a komplex (összetett) mentális tartalommal rendelkező képezetet okos képezetnek nevezem. A görcsös pszichés tartalommal rendelkező képezetet kemény képezetnek nevezem. A laza pszichés tartalommal rendelkező képezetet lágy képezetnek nevezem. A visszafogott (gyenge) pszichés tartalommal rendelkező képezetet hideg képezetnek nevezem. Az előreengedett (erős) pszichés tartalommal rendelkező képezetet meleg képezetnek nevezem. Az érzelem esetében a pszichés tartalom létezése nyilvánvalóbb mint a mentális tartalom létezése. A gondolat esetében a mentális tartalom létezése nyilvánvalóbb mint a pszichés tartalom létezése. Ettől függetlenül az érzelem is rendelkezik mentális tartalommal és a gondolat is rendelkezik pszichés tartalommal. Az érzelem mentális tartalma nem tévesztendő össze az érzelem kiváltásában és az érzelem által diktált feladatok megfogalmazásában és végrehajtásában szerepet kapó gondolatok mentális tartalmával. Az érzelem a mentális tartalma szerint mindig buta képezet.
A rotol gondolat és a hitol gondolat
Ha a mentális tartalom a "mi van?" kérdéssel kérdezhető, akkor a mentális tartalmat ismeretnek nevezem. Ha a mentális tartalom a "mi legyen?" kérdéssel kérdezhető, akkor a mentális tartalmat kívánatnak nevezem. Az érzelem mentális tartalma mindig kívánat. A gondolat mentális tartalma ismeret vagy kívánat.
Ha a gondolat mentális tartalma egy a valóságtól távoli mentális tartalommal rendelkező ismeret, akkor a gondolatot önmagában rotol gondolatnak nevezem. Ha a gondolat mentális tartalma egy a valósághoz közeli mentális tartalommal rendelkező ismeret, akkor a gondolatot önmagában hitol gondolatnak nevezem.
Ha az adott gondolat adott emberben való megjelenését egy az adott emberben megjelenő rotol gondolat idézi elő, akkor az adott gondolatot előzményében rotol gondolatnak nevezem. Ha az adott gondolat adott emberben való megjelenését egy az adott emberben megjelenő hitol gondolat idézi elő, akkor az adott gondolatot előzményében hitol gondolatnak nevezem.
Ha az adott gondolat adott emberben való megjelenése egy az adott emberben megjelenő rotol gondolatot idéz elő, akkor az adott gondolatot következményében rotol gondolatnak nevezem. Ha az adott gondolat adott emberben való megjelenése egy az adott emberben megjelenő hitol gondolatot idéz elő, akkor az adott gondolatot következményében hitol gondolatnak nevezem.
Shakespeare Hamlet-je mint egy kitalált történet számos önmagában rotol gondolatot tartalmaz, amelyek mögött azonban mint közlendő tanulság számos önmagában hitol gondolat áll. A Hamlet önmagában rotol gondolatai ezért Shakespeare számára előzményükben hitol gondolatok, amelyek az olvasókban a bennük leképződő tanulság révén következményükben hitol gondolatokká változtak.
Amikor a II. világháború alatt Beck úr zsidókat rejtegetett és a besúgó házmesterrel azt az önmagában rotol gondolatot közölte, hogy egyedül él a lakásban, akkor a zsidók megmentésének szándékát tekintetbe véve ezen gondolat Beck úrban egy előzményében hitol gondolat volt. A házmesterben pedig egy következményében hitol gondolattá vált, hiszen a házmester ahoz az önmagában hitol gondolathoz jutott általa, hogy nincs miért értesítenie a Gestapo-t. Ami még akkor is egy önmagában hitol gondolat volt, ha mögötte két önmagában rotol gondolat, az "A Beck úrnál nincsenek zsidók." és a "Ha zsidók vannak Beck úrnál, akkor értesítenem kell a Gestapo-t. Egyébként azonban nem kell értesítenem." gondolata húzódott meg.
Az ausztrál parlamentben az egyik képviselő a másik képviselő kijelentését egy beteg elme megnyilvánulásának nevezte. Ezzel a másik képviselő régebben bekövetkezett összeomlására és pszichiátriai kezelésére utalt, ami önmagában hitol gondolat volt ugyan, ám következményében rotol gondolattá vált azokban, akik emiatt a másik képviselő adott pillanatban fennálló beszámíthatatlanságát feltételezték. Sőt mivel az önmagában hitol gondolat közlését éppen az ezen önmagában rotol gondolat felidézésére irányuló szándék eredményezte, ezért az önmagában hitol gondolat az egyik képviselőben előzményében rotol gondolat volt.
A rotol gondolatoknak nevezhető gondolatokra olyan köznyelvi kifejezéseket használnak mint a "hibás gondolat", a "hamis gondolat", a "téves gondolat" vagy a "hazug gondolat". A hitol gondolatoknak nevezhető gondolatokra olyan köznyelvi kifejezéseket használnak mint a "helyes gondolat" vagy az "igaz gondolat". Ezek a kifejezések azonban mind több értelműek és/vagy egyik értelmük sem egyezik meg pontosan a "rotol gondolat" és a "hitol gondolat" kifejezésekével. A "téves gondolat" kifejezés például arra a gondolatra utal, aminél a rotolságot a hitolsághoz szükséges okosság és kiinduló ismeretek hiánya idézi elő, a "hazug gondolat" kifejezés viszont már arra, aminél a rotolságot a hitolsághoz szükséges őszinteség magunkkal és/vagy másokkal szembeni hiánya idézi elő.
|
| | |
(TÉMANYITÓ) |
|
|
|
|
A kultúra felosztása és helye a társadalomban (üzenet: 11, Tudomány) |
|
|
|
|
