A tegezés és a magázás (üzenet: 8, Tudomány) |
|
|
|
lorenzen
Tagság: 2005-07-12 15:17:01
Tagszám: #20376
Hozzászólások: 2486
|
8.  Elküldve: 2005-10-22 15:12:27, A tegezés és a magázás
|
[1.] |
Nagyon JÓ, szóhoz sem tudok jutni.
|
| | | [válaszok erre: #9] |
[előzmény: (7) petike23, 2005-10-22 09:56:04] |
|
Kiváló dolgozó 
|
|
petike23
Tagság: 2005-09-04 11:05:43
Tagszám: #21641
Hozzászólások: 58
|
7. Elküldve: 2005-10-22 09:56:04, A tegezés és a magázás
|
[2.] |
És mit szólsz ehhez a megszólításhoz:
Heil Ritter !!!
Ez talán jobban illene kultúr-guanó barátunk jelleméhez.
|
| | | [válaszok erre: #8] |
[előzmény: (6) lorenzen, 2005-10-21 18:57:30] |
|
Kezdő 
|
|
lorenzen
Tagság: 2005-07-12 15:17:01
Tagszám: #20376
Hozzászólások: 2486
|
6. Elküldve: 2005-10-21 18:57:30, A tegezés és a magázás
|
[3.] |
Összegyűjtöttem néhány megszólítási formát, amivel megszólítod a műveltségi felsőbbrendűt.
- Feneséges Hencegsége, Őkegyetlensége (bizalmas forma a háta mögött )
- Ő első-felsőműveltségű (hivatalos forma)
- A mennyei műveltségbe távozott (A halála után mindenki számára kötelező)
- Kegyes, Műveltségi Első Vezetőnk! (Az alsóbbrendűeknek féltérden, lehajtott fejjel)
- Lovagom (csak a barátoknak - Ritter = lovag)
- Elítélt (A magyar és nemzetközi jog alapján. Etnikai, faji és társadalmi megkülönböztetés, uszítás és náci – fasiszta tanok terjesztéséért.
- Beteg, páciens, kezelt (kezelő orvosainak a viccházban)
|
| | | [válaszok erre: #7] |
[előzmény: (4) petike23, 2005-10-20 08:25:32] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
lorenzen
Tagság: 2005-07-12 15:17:01
Tagszám: #20376
Hozzászólások: 2486
|
5. Elküldve: 2005-10-21 18:54:17, A tegezés és a magázás
|
[4.] |
Ritter Teodor! A maga értekezése és az abban alkotott fogalmai, (EST,MEST,EEST) egy közös szóra egyszerűsíthetők le. Még pedig a EstiMESE szóra. (Rövidítve: MESE! ) A maga hatalmas műveltsége még kevés ahhoz, hogy a magázás két formáját megértse és alkalmazza. Javaslom, nézzen utána a magyar értelmező szótárban, a 'maga' és az 'ön' szavak jelentésének, használatuk módjának.
|
| | |
[előzmény: (1) Ritter Teodor, 2005-08-24 16:56:54] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
petike23
Tagság: 2005-09-04 11:05:43
Tagszám: #21641
Hozzászólások: 58
|
4. Elküldve: 2005-10-20 08:25:32, A tegezés és a magázás
|
[5.] |
Mein Führer !
Még mindig nem tudom, hogy tegezzelek magát vagy
magázzam Téged.
Egy alpári lélek: Peti
|
| | | [válaszok erre: #6] |
[előzmény: (1) Ritter Teodor, 2005-08-24 16:56:54] |
|
| Kezdő
|
|
Ritter Teodor
|
3. Elküldve: 2005-10-11 14:10:47, A tegezés és a magázás
|
[6.] |
Inkább modern pszichoanalízis. Mi emlékeztetett benne a szcientológiára? Valamikor beleolvastam néhány szcientológiai kiadványba, sőt még a Scientology Egyházba is eljártam, az ismereteim a szcientológiából azonban néhány részletre korlátozódnak. Ha átfedések vannak a szcientológia és a gondolatvilágom között, az pusztán párhuzamos felismerések eredménye.
|
| |
|
|
|
|
lorenzen
Tagság: 2005-07-12 15:17:01
Tagszám: #20376
Hozzászólások: 2486
|
2. Elküldve: 2005-10-08 20:35:05, A tegezés és a magázás
|
[7.] |
Ez szcientológia, vagy mi?
|
| | |
[előzmény: (1) Ritter Teodor, 2005-08-24 16:56:54] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Ritter Teodor
|
1. Elküldve: 2005-08-24 16:56:54, A tegezés és a magázás
|
[8.] |
A tegezés és a magázás
Minden ember rendelkezik egy elképzelt személyes térrel, amibe azokat a dolgokat sorolja, melyeket önmagának vagy a magáénak (tehát végső soron megintcsak önmagának) tekint. Az elképzelt személyes terünkbe nemcsak az olyan megfogható dolgok tartoznak, mint a karunk vagy az autónk, hanem például a vallásunk is. Ez az elképzelt személyes tér végső soron nem más mint a szelf. A "szelf" kifejezés használata során azonban általában nem egy elképzelt térre gondolnak, márpedig a tegezés/magázás vizsgálata szempontjából nekünk egy olyan fogalomra van szükségünk, amiben nemcsak a "személyes", hanem az "elképzelt tér" fogalma is benne van. Ezért most a "szelf" kifejezés helyett az "elképzelt személyes tér" (továbbiakban EST) kifejezést fogom használni. Szükségünk lesz ezen kívül a "más által elképzelt személyes tér" (továbbiakban MEST) kifejezésre is, amibe azokat az elképzelt dolgokat sorolom, amiket valaki egy másik valakinek vagy egy másik valakiének tekint. Amikor azt mondom, hogy az első ember ezt vagy azt teszi a második ember MEST-jével, akkor minden esetben a második ember első ember által elképzelt személyes terére gondolok, nem pedig egy olyan személyes térre, aminek a harmadik ember általi elképzelését az első ember elképzeli.
Az MEST nem azonos azzal az EST-vel, aminek az elképzelését valaki egy másik emberről elképzeli. Utóbbi EST-re a "más által elképzelt elképzelésű EST" (továbbiakban EEST) kifejezéssel fogok utalni. Ha például valaki a másik ember otthonát a másik emberrel azonosítja, akkor a másik emberről ilyen módon létrehozott elképzelése a másik ember MEST-je. Ha viszont valaki feltételezi, hogy a másik ember az otthonával azonosítja magát, akkor a másik emberről ilyen módon létrehozott elképzelése a másik ember EEST-je. Tehát annak az elképzelése, ahogyan a másik ember a saját EST-jét elképzeli.
A tegezés lebontja a tegező és a tegezett személyes tere közötti határt, a magázás pedig felépíti azt. A tegezés során a tegező és a tegezett a saját EST-jének másik fél EEST-jével vagy MEST-jével való egyesülését képzeli el. A magázás során a magázó és a magázott a saját EST-jének másik fél EEST-jétől vagy MEST-jétől való különválását képzeli el. Ugyanakkor mind a tegezés, mind a magázás egyaránt lehet ellenséges vagy barátságos célzatú, ami azt is jelenti, hogy az elképzelt egyesülés vagy különválás önmagában semmit nem mond arról, hogy azt ellenséges vagy barátságos célzattal idézték-e elő.
A barátságos tegezésre példát ad az, amikor két ismerős találkozik és kedvesen összetegeződnek. A barátságos tegezés a tegező által feltételezett kölcsönös bizalmat és bizalomkeltést fejezi ki. Mondanivalója a következő összetevőket tartalmazza:
a. a tegező nem kíván ártani a tegezettnek
b. a tegező segíteni kíván a tegezettnek
c. a tegező feltételezi, hogy a tegezett nem kíván ártani neki
d. a tegező feltételezi, hogy a tegezett segíteni kíván neki
e. a tegező a c. és d. pontra tekintettel nem óvja az EST-jét a tegezett EEST-jétől vagy MEST-jétől
f. a tegező az a. és b. pontra tekintettel nem óvja a tegezett EEST- jét vagy MEST-jét a saját EST-jétől
g. a tegező az e. és f. pontra tekintettel képzeletében egyesíti az EST-jét a tegezett EEST-jével vagy MEST-jével
Ebben a mondanivalóban az a., b., c. és d. pontokon különböző élethelyzetekben különböző hangsúlyok lehetnek, sőt a négy pont közül nem is kell mindegyiknek jelen lennie a mondanivalóban. A barátságos tegezésre a magyar nyelv az "összetegeződés" illetve ritkán a "letegeződés" kifejezéseket használja.
Az ellenséges tegezésre példát ad az, amikor egy 40 éves férfi semmibevevő hangsúllyal letegez egy 16 éves fiút. Az ellenséges tegezés a tegezett tegező általi megvetését fejez ki. Mondanivalója a következő összetevőket tartalmazza:
a. a tegező ártani kíván a tegezettnek
b. a tegező feltételezi, hogy a tegezett a szándéka ellenére sem tud ártani neki
c. a tegező a b. pontra tekintettel nem óvja az EST-jét a tegezett EEST-jétől vagy MEST-jétől
d. a tegező az a. pontra tekintettel nem óvja a tegezett EEST-jét vagy MEST-jét a saját EST-jétől
e. a tegező a c. és d. pontra tekintettel képzeletében egyesíti az EST-jét a tegezett EEST-jével vagy MEST-jével
Ebben a mondanivalóban az a. pont mindig jelen van, s feltehetőleg a b. pont is. A b. pont még akkor is jelen lehet a mondanivalóban, ha a tegező a tegezést kihívásnak szánja egy nála erősebbnek tekintett tegezettel szemben. Ekkor a b. pont a másik erejének szándékos lekicsinyléseként működhet. Mindazonáltal nem lehetetlen az sem, hogy a b. pont időnként nincs jelen a mondanivalóban. Az ellenséges tegezésre a magyar nyelv a "letegezés" és a "csendőrpertu" kifejezéseket használja.
A barátságos magázásra példát ad az, amikor a tanítvány magázza az eszményképnek tekintett tanárát. A barátságos magázás a magázott magázó általi tiszteletét fejezi ki. Mondanivalója a következő összetevőket tartalmazza:
a. a magázó nem kíván ártani a magázottnak azzal, hogy a saját méltatlan lényével beszennyezi a magázott lényét
b. a magázó nem kívánja, hogy a magázott ártson neki az övénél erősebb lényével
c. a magázó a b. pontra tekintettel óvja az EST-jét a magázott EEST- jétől vagy MEST-jétől
d. a magázó az a. pontra tekintettel óvja a magázott EEST-jét vagy MEST-jét a saját EST-jétől
f. a magázó a c. és az d. pontra tekintettel képzeletében különválasztja az EST-jét a magázott EEST-jétől vagy MEST-jétől
Ebben a mondanivalóban az a. és b. pontokon különböző élethelyzetekben különböző hangsúlyok lehetnek, sőt a két pont közül nem is kell mindegyiknek jelen lennie a mondanivalóban.
A b. pontban a magázó a magázott erejét felfoghatja egy olyan erőként, amit azért tisztel, mert valóban van oka félni tőle (a katonák között gyakran találkozhatunk ilyen tisztelettel). De felfoghatja olyan erőként is, amit önkéntesen ismer el (a tanítvány tanár iránti tisztelete gyakran ilyen). Ha a magázás mögött a tisztelet első változata áll, akkor a magázó és magázott közötti viszony csak annyiban tekinthető barátságosnak, amennyiben a gyengébb (a magázó) behódolva szövetkezik az erősebbel (a magázottal). A magázástól függetlenül persze még ilyenkor is elképzelhetőek olyan élethelyzetek, amelyekben a magázó ennél szabadabban barátságos a magázottal szemben. Annyiban azonban, amennyiben a magázás mögött a tisztelet első változata áll, a magázó mindig a behódolás taktikáját alkalmazza. Ha ezzel szemben a magázás mögött a tisztelet második változata áll, akkor ott a magázó a tisztelet első változatát (amely talán egy az evolúció során kifejlődött ösztönként lép működésbe bennünk) módosítva használja a magázottal szemben, akit ebben az esetben nem a megfélelmítésből eredően ismer el félelmetes erejűnek.
Az a. pontnál hasonló kettősséggel találkozunk. Ott a magázó vagy azért tekinti magát méltatlannak a magázotthoz, mert a magázott megfélelmíti, vagy pedig azért, mert önként ismeri el valamiben a magázott felsőbbségét.
Az ellenséges magázásra példát ad az, amikor a BV felügyelő magázza az elítéltet. Az ellenséges magázás a magázó által feltételezett kölcsönös gyanakvást és gyanakváskeltést fejezi ki. Mondanivalója a következő összetevőket tartalmazza:
a. a magázó nem kívánja, hogy a magázott ártson neki
b. a magázó nem kívánja, hogy a magázottnak segítsen
c. a magázó ártani kíván a magázottnak, de valami miatt nem engedheti meg magának, hogy ártson neki
d. a magázó az a. és b. pontra tekintettel óvja az EST-jét a magázott EST-jétől
e. a magázó a c. pontra tekintettel óvja a magázott EEST-jét vagy MEST-jét a saját EST-jétől
f. a magázó a d. és az e. pontra tekintettel képzeletében különválasztja az EST-jét a magázott EEST-jétől vagy MEST-jétől
Ebben a mondanivalóban az a., b. és c. pontokon különböző élethelyzetekben különböző hangsúlyok lehetnek, sőt a három pont közül nem is kell mindegyiknek jelen lennie a mondanivalóban.
A mondanivalók vizsgálatánál feltételeztem, hogy a tegező/magázó a megszólítás során a saját személyes terével csak EST-ként operál, s nem veszi figyelembe a tegezett/magázott által képzett EEST-jét vagy MEST-jét. Ebben azonban nem vagyok bizonyos, mintahogy abban sem, hogy a tegező/tegezett illetve a magázó/magázott operál-e egyáltalán a megszólítás során a másik fél MEST-jével (amiként azt a mondanivalók vizsgálata során szintén feltételeztem).
Ritter Teodor, 2005.08.23.
|
| | | [válaszok erre: #2 #4 #5] |
(TÉMANYITÓ) |
|
|
|
|
A tegezés és a magázás (üzenet: 8, Tudomány) |
|
|
|
|
