Nagyon ügyes, mindig valami klassz pályát generál. Nekem alapanyag hiányában ez nem menne, ráadásul sejtelmem sincs az agilityhez, ezért nem merem elkezdeni, ha valamit tanulok, csinálok, szeretem jól csinálni.
Egy kis OFF:
Tegnap szert tettem párom öccsének szintetizátorára, egy ismerősöm meg fog tanítani zongorázni. Nagyon régóta vágyom erre,remélem, élvezni fogom, és van hozzá érzékem. Vajon a gépírás (ujjak elkülönült mozgatásának tudása) előnyt jelent, vagy az egész más mozgás, és újra meg kell tanulnom a tudományt?
Közületek játszik valaki valamilyen hangszeren?
Párom gitározgat immel-ámmal, de sajnos nem fordít rá elég időt, energiát, pedig akkor nagyon ügyes lenne. Elvégre a Balanescu quartett rokona... Nekem a gitár nem fekszik.
Ezen a képen kicsit megspékeltem a színeket, a képek között a link alatt láthatod, valójában hogy fest a bundája. Ilyen jól elhatárolhatóan csak szikrázó napsütésben látszanak a csíkjai.
A videókról lemaradtam, bőven lesz mit bepótoljak a héten...
Mindenki képei szuperek, nekem most videóim és képeim vannak, de még nyersanyagként a gépemen, majd valamelyik nap megpróbálok egy kis időt szakítani rá, és összegyúrni valamivé őket.
Látom, menthetetlenül lemaradtam. Újabban annyi sok a dolog, rohangálnivaló, hogy nincs időm ideülni a géphez, hullán hullok az ágyba nap mint nap.
Azt sem tudom, az elmúlt néhány hétben mi történt veletek.
A kutyák jól vannak, szépen dolgoznak, Zirah kezd visszahízni végre, voltunk már oviban is vele szombaton, és Bogárral elkezdünk gyakorolni ezerrel, vasárnap középfokú vizsga.
Ma ha lazább lesz a munka, megpróbálok kicsit visszaolvasni, de légyszi meséljetek, mi volt veletek dióhéjban?
Most már megpróbálok tényleg itt lenni, meg beleszólni én is, elnézést, hogy így eltűntem.
Jesszusom, olyan sokat írtatok, lehetetlen bepótolni! Meséljetek, mi történt veletek dióhéjban a napokban?
Zirah már egész jól van, ugra-bugrál, rosszalkodik ismét, úgyhogy most szuper minden. Még nem 100 %-os, de már nem sok kell hozzá, annyira örülök! :)
Bogárra vasárnap nagyon büszke voltam a suliban. Végig figyelt rám, másfél órán keresztül ott ült mellettem, hiába küldtem el játszani, nem mozdult mellőlem szinte soha, gyönyörűen, szemkontaktussal ült mellettem. Amikor el is ment, akkor is gyönyörűen vissza jött, nem mindig elsőre, de 3-4 hívásra legkésőbb odajött hozzám, nagyon büszke voltam rá. A legjobb az egészben, hogy most már mi is gyakorolhatunk minden nap, és így nem fogunk ebből kizökkenni sem, ami nagyon szuper! Viszont fel kell kötnünk a gatyánkat, mert március 4-én vizsgázunk, és még a vizsga-távolságok nagyon nincsenek meg, mivel eddig a viszonyrendezésre kellett fókuszáljunk, de jól haladunk, és viszonylag gyorsan!
Én sem értem miért, de ezt nagyon szigorúan mondták, és nagyon nem örültek, mikor mondtuk, mi történt...
Azt mondták, valamiért ilyenkor nem tudja megemészteni, ahogy kéne, és emiatt megsérti (rosszabb esetben átszúrja) a bélfalat az emésztetlen csont. Nekünk ez még így is a kisebbik rossz, szerencsések vagyunk, úgy látszik. Persze csak idézőjelesen.
Elküldve:
2012-03-05 09:08:27
