Kutyaiskola-kutya sport centrum Budakeszi.
Itt oktat a korábbi kutyánkat is tanító kiképző. Egyébként pozitív megerősítéssel jutifalattal, nagyon játékosan tanítják a gazdikat és a kutyákat. Természetesen nagy hangsúlyt fektetnek a hétközi gyakorlásra, hiszen önmagában a hétvége nem lenne elegendő.
Kócos a hétvégén elkezdte iskolai tanulmányait. Kb. 15 percig élvezi, és csinálja amit kell, de utána egyszerűen nem hajlandó. (egyenlőre) ilyenkor tart az egész osztály egy kis szünetet és pár perc után folytatják. Mindenesetre mindenki nagyon jól szórakozik.
Nagyon ügyes. Az egyik legkényesebb kérdés a szobatisztaság volt. Nagyon gyorsan egy hét után szobatiszta lett. Most már napközben viszonylag hosszabb ideig van egyedül. Kárt nem tesz, de ha nem rakják el a fiuk a cipőiket, akkor azt beviszi a szobába. A múlt héten levágtam a fiam farmerjának a szárát, mert nagyobb volt a lik rajta, mint a gyerek térde. Erre kötöttem középre egy csomót, és ezzel elég jól elvan. Megpróbálja kikötni. Elkezdtem vele itthon gyakorolni az ültető-fektető feladatokat. Az ülés már juti falat nélkül is megy, a fekvés még csak jutalomfalattal. A következő fontos dolog a behívás lesz, hogy el tudjuk engedni a Városmajorban, hogy tudjon szaladgálni.
Egy újabb heti beszámoló Kócosról. Még mindig pakol(na) ha ezt nem tenném meg előtte. Bár napközben így is talál magának elfoglaltságot. Leszedi a lányom szekrényéről a neki nem tetsző posztereket. Nem mindet, válogat. Illetve együtt tanulnak irodalmat, csak nem egyszerre. Gyerkőc az iskolában, Kócos napközben otthon, a könyv hátsó borítójával kezdi az olvasást. Eddig a gyerekszobába aludt, felváltva a fotelban és a gyerekek mellett az ágyban. A hét végén úgy gondolta, hogy átteszi a székhelyét a hálószobánkba. Ez nem is lenne gond, de nem ám a földön, szőnyegen, hanem az ágyban. Mikor megpróbálom leküldeni, mert tévézés közben négyünk mellett ő már egy kicsit soknak tűnik, tüntetőleg "levonul" az ágyról és lefekszik a földre olyan tekintettel, hogy nézzük már milyen nehéz sora van neki.
A félőssége is szépen oldódik, bár még a hirtelen mozdulatoktól megijed. A lépcsőházzal kapcsolatos fóbiáját szépen leküzdöttük, már póráz nélkül egyedül ballag fel az első emeletre és onnan néz érdeklődve, hogy én még miért nem értem fel és engedem be.
Egyébként egy szeretet bomba. Ha hazamegyünk, akár egyedül volt akár nem, annyira örül, hogy azt sem tudja hová legyen az örömtől. Lépni nem nagyon lehet tőle, amíg meg nem kapja azt a mennyiségű simit, amit vár. Egyszerűen feltámaszkodik ránk és nem lehet nem simizni és szeretni.
Köszi a játékra vonatkozó tippeket. Én is éreztem a tudat alattimban, hogy azért szeretnék ilyen kutyut, hogy végre rend legyen a lakásban. Már csak a gyerekek tudat alattijával is tudatni kéne, hogy a ruhának a szekrényben a helye, különben ki kerül a szoba közepére. Egyébként Kócos egy imádni való bohóc. A hét vége felé mikor hazaértem, odajött csóválta a farok a kutyát, feltámaszkodott a hasamra simiért, de a héten már ugrált topogott körülöttem, mint egy bakkecske. Nem tudom a valódi okát, hogy miért rakták ki, de én örülök neki, hogy nálunk lehet. Vele lett újra teljes a család.
Kócos ma egy kicsit unatkozott és átrendezte a gyerekszobát. (mondjuk a gyerkőcök is ludasak, mert ha ruhák nem az ágyon, hanem a szekrényben vannak, akkor ugye nem fér hozzá.)
Azt gondolom, hogy kellene valami jó kis játék neki. Eddig nem volt probléma, de úgy látszik, már teljesen otthon van. Van valami ötletetek, hogy milyen játék lenne jó neki , ami pár órára lefoglalja?
Nagyon ügyes volt. A kozmetikus hihetetlenül hamar megkedveltette magát vele. Egyébként én is fésülgettem. Amíg csak a hátán csináltam az egész jól tűrte, de sehol máshol. Féltem is, hogy majd balhézni fog a fodrásznál, de nem.
Mindjárt megyünk megismerkedni a hóval. Kíváncsi vagyok.
Nemrég érkeztünk haza fodrásztól. Mivel vacsora idő volt, így nem túl fotogén a csajszi. Remélem később még lesznek jobb képek.
Előtte:
Utána:
Olyan szívesen megnézném mi van az asztalon...
vagy a táskában...
Inkább megyek egy kis simiért
A képeken a simit a férjemtől gyűjti be, úgyhogy nagyon szépen haladnak. Fotó ugyan nincs róla, de a gyerekszobai fotelban alszik. A neki elkészített kosarat csak kívülről nézte meg, így döntött, hogy jobb a gyerekszobai fotel.
Egyébként az irányunkban mutatott bizalmát jelzi, hogy ha meglát, hanyatt dobja magát és várja, hogy simogassuk a hasát.
Ígértem Kócos beilleszkedéséről beszámolót, most itt egy kis rövid szösszenet.
Megérkezésünk napján és másnap délelőtt beköltözött a gyerekszobába és csak akkor jött ki, ha evett vagy ha sétálni mentünk. Szombat este már kijött az étkezőbe amikor vacsoráztunk:
A lépcsővel kezdetben voltak problémáink, egyszerűen kitámasztott és nem volt hajlandó feljönni. Ezt az akadályt mára leküzdöttük és tempósan ugyan, de gyönyörűen lépcsőzik. Az emberekkel és állatokkal egyaránt nagyon barátságos, ha az az ember nem felnőtt férfi. Azoktól fél. Így a férjemnek van a legnehezebb dolga, hogy megbarátkozzon vele Kócos. Bele telik még egy kis időbe, de nem reménytelen a helyzet. A gyerekek imádják. Ma a lányom azért nem tudott leckét írni, mert az ölébe feküdt és simogatni kellett. (Jó kifogás )
Most már "pofátlanul" megpróbál magának az asztalról egy kis étrend kiegészítést szerezni. Valószínűleg egy tökéletesen pedáns háziasszonyt fog csinálni belőlem, ha nem akarom a konyhaasztalról etetni az ott felejtett kajával.
A séták közben a Városmajorban rengeteg kutyával találkozunk. Az egyik kedvenc egy vizsla. Nagyon jókat szoktam birkózni. Az esetek többségében Kócos győz. Szerintem súlyfölényben van, ugyanis a vizsla még kölök.
És most egy pár kép. (A minőségért bocsi, de telefonnal készült és nem a legfrissebb készülék.)
A XV. kerületben talált airedale kan nem lehet hogy ugyanaz, amit január 04-én én találtam Zuglóban? Nyakörv van rajta? Ha ugyanaz a kutya a nyakörve szürke fehér rombusz mintás. A gazdája szerint szeret szökdösni, egyébként örökbe akarja adni. A kutya Zuglóba való.
Elküldve:
2012-03-04 19:39:50
)
" border="0" alt="A képet a Képfeltöltés.hu tárolja."/></a>