Itt mifelénk rengeteg bagoly van, a Dunaparton esténként vadásznak. Van, hogy egész közelről hagyják magukat szemlélni.
Rigó. Vasárnap találtam egy fészket a tanyán. Magasan volt, nem láttam bele, ezért belenyúltam: mondván, ha van benne tojáshéj, akkor valaha lakták. Én OSTOBA! A rigómama kivárt, míg hozzáér az ujjam, s csak ekkor röppent fel méltatlankodva. Mit ne mondjak, én ijedtem meg jobban
Nos, mea culpát mondtam a madárnak és 4 (szinte még áttetsző) fiának, s a mellette lévő fára vizet szolgáltattam. Fél óra múlva már használatba is vette a rögtönzött itatót.
Egy bagoly azért persze más volna A szigetlakóknál (írek, angolok, skótok) az elhagyott pajtákban sok gyönyörű bagoly él (talán gyöngybagoly, nem emlékszem pontosan). Hm... magam is el tudnám képzelni hatalmas birtokomon.
Mi ma nagyot jártunk a nyulas-macskás-rókásban. Róka szerencsére nem került utunkba, a nyúlról azonban kiderült, hogy sokkal gyorsabban fut, mint Bambusz. Ki hitte volna?
Alakul-a-molekula Mi is szoktunk ilyeneket játszani. Ha elkanászodom, s kimarad egy rövidebb idő, mintha elfelejtette volna mindazt, mit azelőtt szépen csinált.
De aztán belejövünk, mint a bringázásba :-)
Nem meséltél orrcsepp és egyéb ügyben, pedig biztosan álltok valahogy...
Tegnap este közvetlen közelről ismerkedtünk 2 sünivel (nagyobb hiszti nem volt, no ugatás, csak érdeklődően csóválós szagolgatás). 15 perc múlva 4 vaddisznó sétált át előttünk nagy komótosan. Na, ekkor előjöttek az indulatok: kik vagytok? miért tartotok fel bennünket? és különben is!!! Vla-vla vla!!!
100 méter múlva kisróka tett-vett az út közepén. Álltunk, Bóca nézte a csöppséget, időnként elfordította a fejét: mi ez már megint? De nem hangoskodott, csak érdeklődött. Édespofim...
Meglátásom szerint az igazság valahol középütt vagyon. Mostanáig csupa szuka kutya vett körül, Ambó az első kan kutyánk. A csajszikkal a tüzelés alatt nagyon komolyan kerültem a társaságot. S nem a nem kívánt szaporulat, hanem a többiek miatt. Lehet, nincs igazam, mégis úgy ítéltem, nem szerencsés mézesmadzagot húzogatni az egyébként kezelhető és koordinálható hímek előtt sem. Nagyon lelkemre vettem volna, ha egy mindig szót fogadó kan kutyán egyetlen percre úrrá lesz az ösztön, s emiatt baja esik (autó, miegymás). Igazatok lehet, az oskola arra (is) való, hogy a kanok ösztönein (is) úrrá legyen a gazdi, de ettől még nagyon nehéz. Úgy hiszem, Samcó nem tombolt el, de nagyon nehéz lehetett rábírni a másfelé tekintgető kant, hogy ne ossza meg figyelmét. S hogy ez bosszantotta herberát, hát én megértem.
Ambó egyedül labdázik. Ez pontosan azt jelenti, hogy felkapja a labdát, szalad vele kicsit, majd eldobja, utánaszalad, stb. A kertben erre van tér, meg terep. Felviszi a ház fölé, legurítja, utánarongyol, felviszi...
Nos, most az 50 négyzetméteres, sík (naná!) lakásban rohangál. Repül a szőnyeg, csúszik az asztal. Az alattunk lakó néni még nem véleményezte a cselekményt...
Tavaly megúsztuk kullancs nélkül, idén januárban volt benne egy, aztán márciusban sétált a lábán 2, de hála a vegyiparnak, nem fúródtak be. De most, ez a szemét szürke!!!!
Jaj, nagyon furik ezek a naaaaagy kutyák! Nekem valahogy nem tűnnek olyan arányosnak, mint a mieink. Az ukránok is tudnak naaaaaaagy erdiket gyártani, de azok arányosak, csinosak.
Az agresszív erdelt nem is tudom elképzelni Szerintem hiányzik belőlük a gonoszbogyó-gén :-)
Nálunk épp akció van :-)
Ambóc szőre is jól jön (ahogy nézem, bár lehet, hogy ezt ŐK nem így gondoják), és most elég jól tűri is a bisztergálást. Meglátjuk, milyen lesz.
veszprémben vagyunk. reggel sétáltunk, idegen kutyasok jöttek az út túlsó oldalán. nagyon megorultek, amikor meglattak Ambot. egyikük mondott valamit, amit nem hallottam, majd a másik: "ne aggódj, az erdelek tök jófejek!" aztán rá is szolgálunk a fajta jófej voltára, volt nagy hancúr :))