JazzRock



Tagság: 2004-03-16 08:14:07
Tagszám: #9439
Hozzászólások: 1086
22948. Elküldve: 2010-06-10 13:10:16 [49.]

--------------------------------------------------------------------------------
Hétvégére infó Cézárral kapcsolatban:

Laci a következő technikát fejlesztette ki, mert még mindig elég macerás a nagy fiút visszapakolni a kennelbe.
Kifelé nincs gond, de pórázon vigye mindenki, légyszi. Kint lehet vele játszani, labdázni (azt imád), futkározni. Ne legyen kint neki víza kifutón, amíg kint van. Ha jól kifáradt, akkor pórázzal elmegy simán a kennelig, ott megtorpan. De már elég szomjas ahhoz, hogy be lehessen noszogatni a kennelbe. Ha még egy labdát is dobtok be neki, az is segíthet. Ill. vmi konzerv kaja (tápra, jutifalatra "Immunis")
Valamint etetésnél ne vigyétek be a kennelbe a kaját, mert "kitör", hanem csak a forgó ajtón át tegyétek bele a bográcsba.,

És még egy dolog: a nagytestű kutyákat, légyszi, mindenki magaslatról etesse.

Köszönöm

I spoke with Ronin's new family yesterday. THEY LOVE HIM! He is very good
in the house. He already stayed one hour alone with no problems. He also
has some female dog friends in his neighborhood. He spent the first night
trying to get in bed with his new parents, but has since learned that he has
a nice dog bed on the floor.

Kedves Gabi,

gondoltam rá, hogy most már muszáj nekem is jelentkeznem, ha már a Mamim mindig a buta kérdéseivel nyaggat...

Tulajdonképpen eléggé tetszik a hely, mindig nagyon sokat sétálunk, hangos kutyákkal és emberekkel találkozunk, és hátborzongató dolgokat csinálunk néha (pl. a kotrógép)... Ettől igazán féltem is, de amig a Mami mellettem van, addig minden oké. Időközben szerencsére a Mami már igazi ételeket készít nekem! Ez annnyira finom, és már nem korog a gyomrom. Már nem is kell annyiszor kimennem a dolgomat végezni...a mégis, akkor addig nyüszögök, amíg a Mami fel nem kel, és ki nem visz engem, azt már megértettem, hogy nem szabad a lakásba piszkítani. Ma éjjel is ki kellett mennünk - bár nem volt hasmenésem, de sürgős volt a dolog...Na igen, utána a Mami ágyába mászhattam.

Tegnap voltunk egy masszázstanfolyamon! Tulajdonképpen egészen szuper volt, de képzeljétek el: le kellett mennem a lépcsőn! Mindenki körülöttem ugrált, és rengeteg finomsággal csalogatott, de én nem megyek le egy lépcsőn sem! Pláne nem egy lépcsőházban! Kint még oké! Felfelé még bent is megyek, na de nem lefelé! Borzasztóan félek lemenni, nem tudják, hogy miért, ez az én titkom marad! Végül úgy kellett levinni a lépcsőn..ezt sem találtam túl jónak...Majd a Maminak gyakorolnia kell velem.:( A kurzus is nagyon izgalmas volt először, mert nyolc kutya volt ott! 8!!! Nagyon stresszelt! De aztán szépen megnyugodtam, a Mami is elkezdett masszírpzni, és ez nagyon jól esett. Aztán elment tőle a kedvem, így odébb ültem. Hirtelen mindenki hangos nevetésben tört ki, és nem értettem, hogy miért - csak a mami nem csodálkozott - az ölébe ültem pontosan. De ezt én otthon gyakran csinálom,a simogatásért mindent.:)

Mami és én - már nagyon megszerettük egymást, nélküled nem találkozhattunk volna, ezért szeretnék Neked hatalmas köszönetet mondani!
És ezt a Mami is megerősíti!

Időközben minden szép lett itt, és nagyon örülnék ha meglátogatnál minket! Meg tudnám Neked mutatni az ágyaimat, a játékaimat, a tálamat, a macskáimat, és Peppert, és mindne mást is!

Küldök Neked egy fotót magamról, a Mami ágyában fekszem, ez jól megy nekem.:)

Üdvözelttel...és juhuu, péntek van!
Szép hétvégét kívánok!