Anyukám mondja mindig, hogy jön segíteni nekem, pl. leviszi a kutyákat, amire én azt mondom, hogyha nem lenne az esti másfél órás kutyaséta, akkor én már rég bediliztem volna, ugyanis ilyenkor kiszellőztetem a fejemet, kutyás barátokkal beszélgetek akár az időjárásról, de én ilyenkor jólmérzem magam, s ha kimegyek a Noéba,akkor még ha el is fáradok, az kellemes fáradtság. A vak, süket, háromlábú, ... kutyák pedig a legédesebb élőlények , mert jó nézni, mikor elkezdenek bízni benned, Sünikének, ha azt mondom: Vigyázz, akkor ő megtorpan, s elkezd másfele menni, de ha mondom, hogy Jöhetsz, akkor jön, mert tudja jól, hogy bízhat bennem!
Az biztos, hogy nem lehet olyan élethelyzet, amiben elvehetnék tőlem őket, ameddig én vagyok, ők addig velem maradnak! Jó lenne, ha mindenki így gondolkozna, s felelősségteljesen vennének magukhoz bármilyen állatot.
Pedig annyira tündérek tudnak lenni! Ma reggel találkoztam egy volt ideiglenes kisyorkimmal, Grammyvel, aki köszöni szépen, nagyon jól van, igaz, hogy engem már meg sem ismer , én azért jól megszorongattam, mert a kis szöszit imádtam, mikor nálam volt, s ő még Kyrával is játszott, most pedig nagyon jóba van a yorki párjával, igaz ,még rá is féltékeny, hiszen Grammy nagyon igényli a simpgtást, törődést, de pont ezért szeretik a gazdik! Imád labdázni, ahogy hazamennek, már hozza is a szájában, hogy játszanak vele, csak sétálni nem szeret, mindig elbújik valahova (kanapé alá, párna alá, ágy mögé...) amikor látja, hogy a gazdi öltözik a sétához.
Nemrég Kyrának, a boxerkeverék leányzónak is baj volt a térdével, hetekig sántított, fájt a lába, még a menhelyen is elvonult, mikor kimentünk, nem játszott, inkább elfeküdt , röntgenen House látott valamit, amire azt mondta, hogy legszívesebben most felnyitná, de mivel fiatal, még várjunk vele, s mostanra mindenféle beavatkozás nélkül gyönyörűen fut újra, a sántítást teljesen abbahagyta. Remélem, Lola térde is ilyen simán rendbe fog jönni a műtét után!!
Édes, drága, nagyfejű Dudder , nagyon fog hiányozni, de fel a fejjel, német állampolgár lesz őurasága, s biztos jól fogja érezni magát a messzi távolban!
Csatlakozom, én is imdom Zumbát, annyira tündéri kis pofija van! Szombaton kivittük sétálni, s majd megzabáltam a kis háromlábút, ahogy peckesen ment előttem.
Sokadszorra is gratulálok, s nagyon sok boldogságságban és egészségben gazdag évet kívánok nektek a gyönyörű pici babátokkal! A kutyáid meg úgy néz ki, szívesen segítenek neked a bébiőrzésben, így teljes a családi idill! Kérünk képeket!
Pink Kyrát is kioktatta a tudományáról? Ugyanezeket imádja szétrágni, a szemüvegem karcos , a TV távírányító nélküli , az ágyneműimen nincsen gomb , tegnapelőtt szétszórták a szemetet az egész lakásban (tudom, le kellett volna már vinnem! ), majd tegnap miután Kyra látta, hogy takarítok össze, gondolta segít , de addig juttott, hogy darabokra rágta a kisseprűt és a lapátot.
Szombaton figyelnünk kell rájuk, ne legyen idejük sokat "beszélgetni", nehogy új rombolási tanácsokkal lássák el egymást!!!!!
Én nem vagyok orvos, csak imádom a kutyákat, nekem is van 2 saját, 1 ideiglenes, s úgy gondolom, hogy ameddig a kutyának nincs fájdalma, lejön velem sétálni, nem látom a szemében azt, hogy ő feladta, s kutyához méltó életet tud még élni addig én mindent megteszek azért, hogy élhessen, kölyökkorában is bepisilt és bekakilt, s akkor is feltakarítottam, vakon pedig egy kutya bármikor tud boldogan élni! Én biztos addig mennék, amíg a kutyán nem látom, hogy feladta, mert akkor már semmilyen orvos nem segíthet rajta, de addig.....
Köszi, ő Tücsök is nagyon édes , s szomorúságát látva könnybe lábad a szemem , s nagyon drukkolok, hogy minél hamarabb rátaláljon az álomgazdi, de sajnos a Noés Tücsökben éppen a vizsla áll közel a kolléganőmhöz. De kampányolok amellett, hogy Noés kutyust fogadjon örörkbe, ha netán Tücsök nem sikerül ,akkor is!
Kolleganőm kutyát szeretne, s ajánlottam neki a Noé honlapot, ahol beleszerett Tücsökbe , az 1 éves basset-vizsla keverékbe, akiről azt mondták, mikor érdeklődött felőle, hogy ideiglenes befogadónál van, aki elképzelehető, hogy megtartja, ha össze tudja szoktatni a saját kutyájával.
Érdeklődnék, hogy kolléganőm reménykedjen abban, hogy örökbefogadható lesz a kutyus, vagy ideiglenes befogadója úgy néz ki, hogy bebukja, s keressen magának új kis kedvencet, akit örökbe fogadhat?
Előre is köszönöm a választ!