Állítólag csodálatos, fantasztikus és páratlan.
Nos páratlan az eddig tuti, mert semmi sem úgy van rajta, mint az eddigi többin.
A csodálatos-fantasztikusságát meg keresem, de nem találom...
Mint tudjuk, türelmeske vagyok...
Most hagyott itt a Vince!
Feltalált egy új egyenletet, amivel ki lehet számolni a fóliázás (nyomdaipar) valamilyét. De egyenlőre nem értékeli egyik hülye nyomdatulaj sem... Mert ugye mondanom sem kell, az összes hülye szembe jön...
Hát lányok, a leguánon nagyon gondolkozom... de nincs min...
Természetesen segítség-felajánlására is számítunk!
Segítségetek megnyílvánulhat:
plakátragasztgatás
neten reklámozni a talit
médiákhoz ismerettség a reklámkampányhoz
szponzorokhoz ismerettség (Nem konkrétan anyagilag, hanem táppal vagy akármi mással segíthenének. Tavaszi patronálásunk céljává váló, bajba jutott kutyák és menhelyek között osztanánk szét az adományt. Ha pénzzel segítene valaki, akkor bevásárolnánk és adományukat szigorú elszámolással ellenőrizhetnék!)
tereprendezésben és lebonyolításban segítség a találkozón (pl.: sátor-asztal-szék mindig hiányt szenved!)
tombolához hozzájárulás
és újra csak az építő jellegű ötletek a versenyekhez, játékokhoz és akármihez, ami még az eszetekbe jut.
Ha valaki úgy dönt, hogy van ereje, kitartása és szabad ideje fölöslegben, az bátran jelentkezzen.
A jelentkezőket örömmel várjuk!
Próbálom diplomatikusan megfogalmazni a következőket:
Ha valaki jelentkezik segítőnek, SZÁMÍTANI FOGUNK BEÍGÉRT SEGÍTSÉGÉRE Csakis a "Csontvázunkon" keresztül engedélyezett bármiféle nyilatkozat, reklám, vagy akármilyen más megjelenítése a találkozónak, vagy a B. B. T.-hez fűződő dolgoknak Természetesen gondolja mindenki jól át azt az oldalát is a felajánlásának, hogy anyagi kiadásai is lehetnek! Gondolok itt a papírtól kezdve, a nyomtató patronján keresztül, a benzinpénzen át, a telefonszámlára, vagy a tombola-felajánlásra.
Eddig sem volt titok, hogy ezeket az összegeket mi a "Csontváz", saját zsebünkből álltuk. Mindenki annyival járult hozzá, amennyivel éppen tudott. A továbbiakban sincs hátterünk a kiadások megtérítésére, így mindenki csak annyit vállaljon be, amennyi nem okoz neki gondot. (Reményeim szerint nem porbléma senki számára ez!)
Végül, de még koránt sem a legutolsó alkalommal:
- Mindenki készüljön a versenyeken való részvételre kutyájával, a nagyközönség előtti szereplésre, hiszen a film a dinamikus szereplőké!
Értem amit te próbálsz elpanaszolni!
Ugyanakkor azt is értem, amit a többiek próbálnak megmagyarázni.
Az igazság az, hogy 100 emberből 99 (ha van kutyája, ha nem!), nem érti az állatok viselkedését.
Igazad van, egyértelmű, hogy nem gondolta végig az ember, mit tehetett volna vele a kutya, ha megbántódik a rúgáson.
Abban azonban nincs igazad, hogy nem félt. Valószínű, csak vörös köd lebegett a szemei előtt, a gyerekek miatt.
A többi kérdés meg annyira sokrétű, hogy ha gondoljátok, akár részletesen is beszélhetünk róluk, mert tanulságosak.
Gondolok itt a kutyák és emberek várható reakciória egy-egy szituációban, a reakciók megfigyelhető előzményeire és hogy mit, hogyan lehet a legegyszerűbben megoldani mind embereknél, mind állatoknál.
Egy szó, mint száz, a legjobb az lenne, ha komolyan elgondolkoznál Banya ajánlatán! Miért ne próbálnátok meg, hogy Sony is megbízható és behívható legyen?
Én még merészen arra is gondoltam, hogy csinálhatnánk egy képes és részletes beszámolót. Ezt közzé tennénk, hogy mindenki szeme-szája tágra nyitva szellőzön, mikor bebizonyítjuk, hogy nincs lehetetlen.
Kutyasétáltatási történetek Hát nekem is van néhány évnyi tapasztalatom.
Azok, akik figyelmesen olvassák írásainkat, tudják, hogy Baltazár nem éppen tipikus bullterrier az élőlény-szeretet terén.
Ő bizony véleményt alkot minden szaghatáron belül tartózkodó élőlényről, ami nem biztos, hogy pozitív.
Nála szerencsémre nagyon jól bevált az engedelmességi tanulás, így nincs sok probléma az utcán sem.
Csak egy dolgot kell szem előtt tartani! Meg kell várni, hogy Baltazár hogy reagál egy-egy kapcsolatteremtésnél és csak akkor továbbengedélyezni a dolgot, ha ő pozitívan közeledik.
Én eddig csak egyetlen egyszer hibáztam csúnyán, amikor is a szomszéd borjúnyi németjuhászának Baltuka letépte a fél pofalebernyegét.
A gyógyíttatás összege amit természetesen én álltam egy dolog, de a bőr az arcocskámon igen-igen ég a mai napig...
Apropó! Tudjátok, hogy lehet kutyabiztosítást is kötni, ami állja az esetleges kutya-által-okozott-károkat?
A hibákból (nem csak a sajátunkéból!) tanulni kell és a következő lépést okosabban kivitelezni!
Ha már itt tartunk, van közöttünk nem egy kutyatanítással, szakszerűen foglalkozó ember...
Emlékszik még valaki közületek a 2003. kora tavaszán, az Illatos út kapujában, leadni készülŒjétŒl elkobzott egykori nevén Raszta, ma már Igorként közkedvelt kicsiny kaukázusira?
Eszter és Tamás (ha jól emlékszem) néven írt akkoriban egy pár. A fiú összeszedvén minden bátorságát velem jött be a telepre és el is hozta onnan egybŒl, elsŒ látásra szerelmét.
A lány nem mert bejönni, Œ kint várt.
Ekkor kapta el "Eszter" Rasztát és a "menhelyre" hozó két kiskorút, akiket kidobott a mama a kutyáva.
Ãk ezzel el is mentek új szerelmükkel haza (na meg a kedvenc kutyamentŒ takarómmal, amit akkor még visszaígértek... ), Raszta meg a nyakamon maradt, fura szemeivel együtt.
Így tanulta meg nálam, az emberekkel együttélés alaptörvényeit.
Elküldve:
2005-01-04 23:31:24
...de biztosan!
