Mi nem raktunk a fára szaloncukrot vagy ehető dolgokat ellenben jól ki is kötöttük.
Nálunk a Mag helyből felugrik az ebédlőasztalra és az átadópultról válogat. Úgy bukott csak le hogy azt hitte alszom.
Arwen meg karácsony este kapott halászlét. A halat kipiszkálta belőle, elvitte és ledobta a szőnyegre. Aztán mielőtt odaértem volna belefeküdt ahogy a dögbe szokot. Saluki....
Gondolnátok hogy ez Seadis Demi Moore Lola az első Izlandi saluki? Ha a gépemen találom ezt a képet tutira elhiszem hogy ez Arwen. És még csak nem is rokon
Ó az a nyomorult kabát. Csak egy kis időre mentünk és gondoltam a friss hóban sáros sem lesz. Aztán meg vertem a fejem a falba hogy legalább az lenne rajta. Azóta nem mozdulunk ki nélküle.
Ó annyiszor gondoltam már rá milyen jó lenne. Sokszor elképzelem mennyire másképp futna Arwen egy salukival. Biztos nagyon szép látvány... Szerintem nem fél a hercegedtől Ősagárdon már jól megnézte magának
Gratula! Nem is tudtam hogy kint voltatok. Bár azt hallottam a salukikat bíráló Görög bíró nem igazán volt formában. Sokan panaszkodtak...
És a mikulásos képet nem rakod ki?
Bocsánat hogy csak most írok de kelett egy kis idő hogy nagyjából kiheverjük a sokkot. Mi kis korától kezdve elengedjük Arwent és talán a falka miatt soha nem ment el messzebbre tőlünk.
A baj az hogy Arwen kiskorától retteg a nagyobb idegen kutyáktól. Ezt mivel pont ezért szándékosan sokat járunk idegen kutyák közé lassan sikerült kinőni. De most meglátott egy idegen kutyát aki úgy ráijesztett hogy Arwen szó szerint világgá szaladt. Talán az volt a baj hogy a többiek már pórázon voltak (épp indultunk haza), így nem érezte magát biztonságban. Még javában a bokrok között kerestem mikor már szóltak hogy otthon látták. ELKÉPESZTŐ sebességgel hazaért, ráadásul kerülővel mert ehhez mellettem kellett volna eljönnie! Sajnos mire bevitték volna itt is megijedt így kb még egy órán át tudtuk követni merre ment, aztán a kertes házak között a nyomát vesztettük.
Nagyon el voltam keseredve a szívem szakadt meg. Kemény fagyos éjszaka volt, esett a hó. Nem volt rajta a ruha sem, és nagyon vékony a szőre... Én kabátban vastag pulóverben majd meg fagytam. Úgy éreztem ebben a hidegben jó ha egy két órát kibír.
Szerencsére neki több esze volt mint a gazdájának mert talált valahol egy meleg száraz helyet és ott maradt. Addig a gazdi kétségbeesetten üvöltözött az erdőben a házak között, hókotrókat, taxikat, buszokat állított meg. Sokan segítettek ismerős kutyasétáltatók is. Ezúton is köszönöm nekik. Végigtelefonálták az összes taxidiszpécsert is. 4-ig jártam az utcákat aztán elkezdtem plakátokat nyomtatni és ragasztani. Végül 10 óra felé telefonáltak a REX-ből (kutyaotthon, reggel oda is vittem plakátot) hogy a közterületisek bevitték a kutyámat és mehetek átvenni. Zokogva és nyüszítve borultunk egymás nyakába aztán rohantam vele az orvoshoz. Szerencsére egy karcolás nélkül megúszta az éjszakai kalandját. Kb 10 kilométerre csavargott el egész éjszaka kint volt a fagyban hóban és még csak meg sincs fázva.
Három dolgot tanultam meg.
1, Nem fogok benne ennyire megbízni. Persze el kell engedni mert a futás az élete, de jobban fogok vigyázni.
2, Miután sikeresen hazaértünk azonnal hoztam neki egy Rogz-os bilétát és a nyakába tettem. A beregisztrált chip nem elég.
3, A salukik furfangos esze és keménysége nem csak legenda. Nem szabad őket lebecsülni. Ha én vesztem volna el nem biztos hogy nekem sikerült volna.
Még egyszer köszönjük mindenkinek a sok szeretetet segítséget és aggódást.
Bocsánat hogy csak most írok de kelett egy kis idő hogy nagyjából kiheverjük a sokkot. Mi kis korától kezdve elengedjük Arwent és talán a falka miatt soha nem ment el messzebbre tőlünk. Mindkét agarunk behívható, igaz nem első szóra. Szerintem nem is jó ha egy agár futás közben is mindíg a gazdi szavát lesi mint egy Border collie, egyszerűen kell neki a szabadság. Természetesen csak távol az autóktól erdőben vagy mezőn szoktam őket elengedni, a többi helyen szigorúan pórázon jönnek. (ha vadat üldöznek akkor sem mennek túl messzire)
A baj az hogy Arwen kiskorától retteg a nagyobb idegen kutyáktól. Ez általában 5 perc alatt elmúlik ha a másik kutya normálisan viselkedik és akkor soha többet nem fél tőle. Ezt mivel pont ezért szándékosan sokat járunk idegen kutyák közé lassan sikerült kinőni. De most valamiért meglátott egy idegen kutyát aki úgy ráijesztett hogy Arwen szó szerint világgá szaladt. Talán az volt a baj hogy a többiek már pórázon voltak (épp indultunk haza), így nem érezte magát biztonságban. Ha megijed akkor általában a bokrok közé menekül vagy hozzám esetleg vissza az autóhoz de most gyalog voltunk. Még javában a bokrok között kerestem mikor már szóltak hogy otthon látták. ELKÉPESZTŐ sebességgel hazaért, ráadásul kerülővel mert ehhez mellettem kellett volna eljönnie! Sajnos mire bevitték volna itt is megijedt így kb még egy órán át tudtuk követni merre ment, aztán a kertes házak között a nyomát vesztettük.
Nagyon el voltam keseredve a szívem szakadt meg. Kemény fagyos éjszaka volt, esett a hó. Nem volt rajta a ruha sem, és nagyon vékony a szőre... Én kabátban vastag pulóverben majd meg fagytam. Úgy éreztem ebben a hidegben jó ha egy két órát kibír.
Szerencsére neki több esze volt mint a gazdájának mert talált valahol egy meleg száraz helyet és ott maradt. Addig a gazdi kétségbeesetten üvöltözött az erdőben a házak között, hókotrókat, taxikat, buszokat állított meg. Sokan segítettek ismerős kutyasétáltatók is. Ezúton is köszönöm nekik. Végigtelefonálták az összes taxidiszpécsert is. 4-ig jártam az utcákat aztán elkezdtem plakátokat nyomtatni és ragasztani. Végül 10 óra felé telefonáltak a REX-ből (kutyaotthon, reggel oda is vittem plakátot) hogy a közterületisek bevitték a kutyámat és mehetek átvenni. Zokogva és nyüszítve borultunk egymás nyakába aztán rohantam vele az orvoshoz. Szerencsére egy karcolás nélkül megúszta az éjszakai kalandját. Kb 10 kilométerre csavargott el egész éjszaka kint volt a fagyban hóban és még csak meg sincs fázva.
Három dolgot tanultam meg.
1, Nem fogok benne ennyire megbízni. Persze el kell engedni mert a futás az élete, de jobban fogok vigyázni.
2, Miután sikeresen hazaértünk azonnal hoztam neki egy Rogz-os bilétát és a nyakába tettem. A beregisztrált chip nem elég.
3, A salukik furfangos esze és keménysége nem csak legenda. Nem szabad őket lebecsülni. Ha én vesztem volna el nem biztos hogy nekem sikerült volna.
Még egyszer köszönjük a sok szeretetet és aggódást.
Arwen meglett! Köszönjük mindenkinek az aggódást és a segítséget!
10 óra felé bevitték a REX-be a közterületisek. Kb 10km-re az eltűnési helytől találták meg. Az utcán éjszakázott. Állatorvos szerint úgy néz ki megfázás és sérülés nélkül megúszta az éjszakai kiruccanást.
Arwen meglett! Köszönjük mindenkinek az aggódást és a segítséget!
10 óra felé bevitték a REX-be a közterületisek. Kb 10km-re az eltűnési helytől találták meg. Az utcán éjszakázott. Állatorvos szerint úgy néz ki megfázás és sérülés nélkül megúszta az éjszakai kiruccanást.
Arwen meglett! Köszönjük mindenkinek az aggódást és a segítséget!
10 óra felé bevitték a REX-be a közterületisek. Kb 10km-re az eltűnési helytől találták meg. Az utcán éjszakázott. Állatorvos szerint úgy néz ki megfázás és sérülés nélkül megúszta az éjszakai kiruccanást.
Elküldve:
2010-12-29 16:05:06
Saluki....
