Köszi, hogy válaszoltatok!
Persze azt én is mondtam neki, hogy ha neki nincs ennyi ideje egy kutyára, akkor egy menhelyen gondolhatja, hogy még kevesebb jut egy-egy állatkára. Meg főleg az kellene, hogy foglalkozzon vele, sokat.
Még egyszer köszi!
Hátha van valami ötletetek: egy ismerősünknek van egy 6-8 év közötti szuka németjuhásza, és mellé hazavittek egy fiúcska németjucit is - kb 4 hónapja, ő még asszem egy év alatt van. A kicsi a naggyal tök normális, nem bántják egymást, jól megvannak. A nagy iskolázott, sokat foglalkoztak vele.
Viszont a kölyök egyik nap leharapott egy darabot a saját farkából...
A doki "lekezelte", kapott gallért, pár napig nem volt semmi, aztán megint megharapta. A doki szerint valami idegrendszeri gond lehet a kutyával, azt mondta, hogy vágják le teljesen a kutyus farkincáját. A gazda viszont inkább már odaadná valakinek a kutyust, akinek több ideje lenne rá, tudna vele foglalkozni...
Egyáltalán hallottatok már ilyen problémáról, illetve szerintetek lehet-e megoldás az amputáció? Hozzátok mennyi ideig lenne várólistán a kutyi - tudom, hogy főleg a kanok elhelyezése a problémás...
Előre is köszönöm, ha válaszoltok, van valami ötletetek, hogy kihez forduljon a gazda!
Képzeljétek, tegnap Csojzli cicát elvittük az éves oltásra, és gondoltuk, hogy Minkát is visszük, addig is velünk van.
Na, hát olyan izgatott lett, már ahogy Csojzlit betettük a cicahordozóba, rohangált, szaglászta, nézegette, hogy most mi történik. Ez ment a rendelőig, ott viszont beparázott, hogy vele fognak csinálni valamit Hazafelé ugyanolyan aggódósan viselkedett, nézegette a hordozót, hogy mi van a cicával.
Otthon, amikor kinyitottuk a hordozót, Minka feje rögtön bent volt, mielőtt Csojzli kijöhetett volna , aztán össze-vissza puszilgatták egymást Szóval együtt még nem alszanak, de mégis csak nagyon szeretik egymást és már tényleg egy falka
Minka májusban kapott Eurican oltásokat - szokásos éves, meg a Lyme-ellenit. Másfél óra múlva elkezdett vakarózni, és olyan lett a buksija, mint egy sharpei-nek. És még levegőt is alig kapott, úgyhogy mi is rohantunk vele az állatkórházba. Kapott kalciumot, ez volt este. Reggelre rendben volt, de a séta után újra előjött a vakarózás, dagadás stb. És ő is hányt, többször is.
Istenem! Hogy lehet otthagyni így egy állatot?! Ha csak arra gondolok, hogy amikor szegény Herminka csavargott, hogy félhetett pl. a viharban vagy úgy egyáltalán, hogy nem volt mit ennie, nem volt senkije, akihez tartozott volna.... facsarodik a szívem.