Van a kölyökkutyák életében egy nagyon jól körülhatárolható időszak, a 4-16 hét között, amikor a szocializáció - a megismertetés azokkal a külső ingerekkel, amelyek közt a kutya majd kifejlett korában élni fog - rendkívül könnyen és hatékonyan kivitelezhető. Ez az úgynevezett szenzibilis kor. Az ebben az időszakban helyesen végzett és intenzív szocializáció előnye, hogy a kutya később magabiztos karakterűvé válik, a stresszel szembeni ellenálló képessége nagyobb lesz, idősebb korban is jobban elfogadja az újdonságokat, csökken a veszélye, hogy félelmi agresszióból eredő balesetet okoz, továbbá az idegen emberekkel és kutyákkal szembeni viszonya probléma mentesebbé válik. Sajnos a tapasztalatok alapján elmondható, hogy a gazdák nem megfelelő elméleti és gyakorlati hozzáállása a kölyökkutyák szocializációjához, illetve a helytelen tanácsok sok esetben, teljes mértékben rossz irányba viszik az állatnak a fajtársaival szemben, természetes módon kialakítható viselkedését.

Hiába próbálom megértetni, hogy egy 2 ezer éves fajtától ne akarjunk többet mint amennyit adni tud, ne akarjuk megváltoztatni, ne akarjunk teszteket. . . csak tegye a dolgát, a maga kis egyszerűségével, ami rögzült benne az idők folyamán .

2. A szocializáció
Az a kutya, amelyiknek nincs biztosítva, hogy különböző szociális kapcsolatokba kerüljön a valós világgal, pszichikai és lelki hiányokkal kényszerül élni az életét. A jelenlegi kutatási eszközökkel egyértelműen kimutatható, hogy a megfelelően szocializált kutyáknak fejlettebb szerkezetű és nagyobb térfogatú az agya, mint a nem szocializáltaknak (durván leegyszerűsítve: a jól szocializált kutya okos, a nem jól szocializált kutya buta). Ugyancsak vizsgálati tény, hogy a vadon élő farkasoknak - amelyeknek az életben maradáshoz születésüktől kezdve a halálukig folyamatosan ellen kell állni a természet és a környezet ingereinek, hatásainak - kb. 1/6 résszel nagyobb az agyuk, mint a vele megegyező méretű kutyának. A fentieknek az a magyarázata, hogy azoknak az állatoknak, amelyeknek folyamatosan fizikai- és pszichikai elvárásoknak kell megfelelniük, a szervezete több neuront termel, vagyis több agysejt termelődik, illetve a meglévők tovább maradnak életben. Azok a kutyák, amelyeket kölyökkoruktól kezdődően csak kevés fizikai, szellemi és lelki inger ér - mert hiányzik a megfelelő szocializáció -, kevésbé viselkednek elfogadhatóan a környezetükkel, az emberekkel és fajtársaikkal szemben.