Attól, hogy új standardet húzunk rá a meglévő heterogén populációra, az még nem lesz kevésbé heterogén, amíg el nem kezdjük ténylegesen szelektálni a standard szerint. Akkor meg már inkább legyen heterogén... ésszerű határokon belül persze. De ezeket az ésszerű határokat a fajta múltja szerintem már meghúzta.
Amúgy a heterogenitás nem feltétlenül csökkenti a felismerhetőséget, csak megszokás kérdése.
Hú, hát nagyon hosszú út áll mögöttünk, mert már sokszor éreztem úgy, hogy Cselével nem fogok igazán kijönni, és többször el akartam ajándékozni. Csak olyan típus vagyok, hogy nem adom fel könnyen a dolgokat, szeretek újabb és újabb ötletekkel próbálkozni, újabb és újabb "esélyt" adni a változásnak. És tényleg nagyon sok változás is áll mögöttünk, Csele beérett, kinyílt, szinte tökéletes kutya. Az agilityvel se lenne probléma, ügyes, okos, ha eleget tudnék vele edzeni, magas szintre juthatnánk. (Persze most, amikor végre megnyílt az út, hogy hetente többször edzhessek, két hónapra el lettem tiltva a futástól térdproblémák miatt...)
Viszont egyszerűen nem vagyok Cselével összhangban. Ő a legaranyosabb és bizonyos értelemben a legkezelhetőbb kutyám, de nincs vele olyan szoros kapcsolatom, mint Bodorral vagy Frutival. Pedig sokat dolgoztam rajta. Hozzáteszem, hogy talán, ha ő lenne az egyetlen kutyám, akkor más lenne a helyzet, de ez ugye nem opció. Ám valószínűleg akkor sem lenne olyan "igazi" mudi, olyan gazdacentrikus és mindig tettrekész, amilyenre annak idején vágytam.
Kedvencnek viszont nem tudok nála ideálisabb kutyát elképzelni.
Hát jönnek ők is, ketten. Nélkülük biztosan nem megyek sehova.
Csele meg... nos Csele gazdikereső hirdetését már múlt héten megírtam, csak kicsit még rágódom rajta. Bár nem érdemes... lassan három éve, hogy próbálok olyan szinten összecsiszolódni vele, ahogyan Bodorral és Frutival pillanatok alatt sikerült. Cselével három év alatt nem sikerült, nem látom értelmét, hogy tovább próbálkozzak. Sokat fejlődött, szuper aranyos kutya, szuper okos, agilitynzi is tök jól lehet vele... de nem az "én kutyám".
Amúgy normál értelmezésben nem a fajtajelleg "kiirtásáról" van szó (még leírni is borzasztó...), hanem az "energiák" helyes mederbe való tereléséről. De ez komplex dolog, most nincs időm hosszan elmélkedni róla. Röviden annyit, hogy ha csak egyetlen tényleg jól működő dolog lenne a Tükörmódszer eszköztárában, akkor az a tükörterápia lenne - szerintem.
"Azt tudom, de a teljes "nem-törödöm-most-veled-amíg-meg-nem-javulsz" dolog minden életkorban működik, mert a falka-jellemből fakad. Ez az egyetlen büntetés, ami nem kell, hogy azonnali legyen, mert ekkor nem egy bizonyos cselekedetre irányul a dolog, hanem az általános viselkedésre. "