| Találatok száma: 7647 üzenet |
|
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
39906.  Elküldve:
2010-02-19 14:49:32 |
[7526.] |
Szia
Régen én is abban a tudatban voltam, hogy látszólag jó mozgású, ne adj isten boxban bizonyított kutya diszpláziás nem lehet.
Sajnos az élet bizonyította az ellenkezőjét.
S itt nemcsak Timur tesójának példája, mintegy kivétel ami a szabályt erősíti adott. De azt hiszem rajtam kívül is tudnának hozni rengeteg hazai példát is sajnos, ami azt bizonyítja, súlyos anatómiai terheltséggel is néha kiválóan teljesítenek kutyák extrém fizikális igénybevétel esetén is.
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #39907 #39912]
|
[előzmény: (39898) calimera, 2010-02-19 14:24:47]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 5158. Elküldve:
2010-02-18 11:07:02 |
[7527.] |
Te tudsz valamit?
Először is bocs a rossz minőségű képekért, nem megy ez nekem, pedig nem is töltöttem tíz évet a kukimmal játszva (mint egyesek szerint egyesek), de csak ennyire lebutítva engedi feltenni őket.
Élőben "kangalszerűbb", egyébként egy Hurrican Amazon szuka és talán valami német juhász szerűség fia, Kisbéren "életszerű turkish környezetben".
Sokan bekajálják, de hát láttam én már komondor anyától és kau apától született ázsiait is. Nem is lett rossz kutya. Ifjoncként sokat rollozott a kutyámmal, jó 12 éve.
Üdv
|
| |
|
|
[előzmény: (5156) turkmenpower, 2010-02-17 19:03:49]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 5134. Elküldve:
2010-02-13 05:18:29 |
[7530.] |
Nem véletlenül.
|
| |
|
[válaszok erre: #5135]
|
[előzmény: (5133) Patrik, 2010-02-11 18:42:35]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 5128. Elküldve:
2010-02-11 11:51:13 |
[7531.] |
Szia!
BOZ ?
|
| |
|
[válaszok erre: #5129 #5130]
|
[előzmény: (5126) Obermayer Zoltán, 2010-02-09 15:52:05]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 5094. Elküldve:
2010-01-26 14:42:30 |
[7532.] |
Micsoda világ ez?
Nehogy má' neked legyen lelkiismeret furdalásod, mert van egy kis empátiás képességed.
|
| |
|
[válaszok erre: #5095]
|
[előzmény: (5090) vaki, 2010-01-25 10:48:27]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 5093. Elküldve:
2010-01-26 14:40:13 |
[7533.] |
Szia
Van egy barátom, ő jutott hozzá kurd vérvonalhoz, török emberektől akik nehezen, de elárulták neki, hogy kurdok tenyésztette Hint vonalról van szó. Jelenleg ő ezt a vonalat tenyészti, ha jól tudom tán a legidősebb kakasa egy 14 éves matuzsálem. Legutóbb
2009 őszén 3 ilyen vérvonalú kakasát vitte ki a barátom törökökhöz, mind a 3 verte a török kakasokat.(dokumentálva van, s ezt megelőzően is elég sikeres volt) Az elmúlt hétvégén (meeting volt török vendégekkel), úgy tudom akkor már nem volt ilyen eredményes.
Üdv
nivekogre
|
| |
|
|
[előzmény: (5092) fenerly, 2010-01-26 14:22:33]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 5089. Elküldve:
2010-01-25 10:14:46 |
[7534.] |
Szia
Bár nem vagyok, iszlám szakértő, de a köztudatban az van amit mondasz, hogy a muszlim emberek túl sokra nem tartották kutyáikat. Talán az agaraik voltak kivételek, a lovak, tevék, sólymok sokkal nagyobb megbecsülésnek örvendtek. A kutyákat egyfajta tisztátalan(pária) állatnak tartották, ami a szemét között turkál.
A neten terjedő kangalos videókon viszont már erősen érződik a török "hazafiság".És ez az Atatürk féle világi törököknek is erős "jellemvonása".
Török ember (azontúl, hogy lehet nem is tartja igazi kangalnak az olyat már) de nem gyakran tesz fel olyan videót mondjuk, amelyen nemzeti fajtája esetleg más fajtával szemben alulmarad.
Ráadásul ebből adódóan születik meg a "kurdish kangal" is, amikor is a köztudomásúan egymást nem kedvelő két népcsoport, egymást túllicitálva akarja magáénak tudni a fajtát.
(tudod török hint viador baromfijaim is vannak, de kurd vérvonalúak. Ez utóbbi törökök felé nem túl publikus, mivel azon túl, hogy nem ismerik el létezését, egyfajta sértődést is maga után von. Viszont az egymást túlszárnyaló igyekezetükben a kurdok olyan szigorú tenyésztési és szelekciós elveket követtek, ami által úgy tűnik az ő vérvonaluk már eredményesebb)
|
| |
|
[válaszok erre: #5092]
|
[előzmény: (5087) Marcipici, 2010-01-23 20:12:06]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 5085. Elküldve:
2010-01-23 17:28:56 |
[7535.] |
Értékes megfigyelések. De én már azon a véleményen vagyok, ahogy korábbi hozzászólásaimban is írtam, hogy a klasszikus falkavezér-alárendelt eb szerep nem húzható rá egyértelműen a gazda-kutya kapcsolatra. Valami bonyolultabb, "kevert" kapcsolat van ember és kutya között pont abból adódóan hogy, jó esetben a kutyák különbséget tudnak tenni kutya és ember között és a hozzájuk fűződő viszonyban. Ezért szerintem nem is azonos a kutyának kutyával vagy emberrel szemben, de az esetlegesen nyájra támadó ragadozóval szemben mutatott védelmi és támadó reakciói sem.
Ha nem így lenne nem lennének csak pusztán "dogaggressive" kutyák, akik esetleg emberrel szemben minden helyzetben is minimum közömbösek.
Ha belegondolunk vannak olyan fajták, pl.: klasszikus szánhúzók amelyek igen dominánsan tudnak viselkedni fajtársaikkal szemben, de az emberrel szemben közömbösek.
Ha őszinték akarunk lenni akkor ivarérés környékén ezeknél a fajtáknál is felszokott lépni, a hierarchia megkérdőjelezésének "igénye", akár gazdával szemben is, ami miatt úgy tűnhet érvényes a klasszikus falka hierarchia modell, de például territoriális védelmi viselkedést emberrel szemben soha, de kutyával szemben igencsak "alkalmaznak" az ilyen fajták egyedei.
De normális esetben a kutyáink párt sem az embertársaik közül választanak, s talán ennek nemcsak a kutyák által produkált ivarzási tünetek elsősorban az oka.
/Egy story, hogy oldjam a száraz tényeket.
Újudvar (Móvár mellett, Patrik tudja.) Agráregyetem, hetesi gyakorlat, állattartó telep. Bodri a telep keveréke, gumicsizmára szoktatva. Naszóval valamelyik ökör melós, Józsi rászoktatta a kutyát arra, hogy a gumicsizmás lábára ugratva, juttatta orgazmushoz. Talán értitek. Na Józsi szabadnapos, Bodri meg kívánós. Gumicsizma meg másnak is van a lábán. Bodri ugrik, és kezdi az akciót. Melós felordít: "Eredj innen Bodri, hétfőn majd jön a Józsi aztán kiveri a f...t."
Na ez a kutya jobban kívánta a gumicsizmát, mint a tüzelő szukát.
A falka egy olyan életközösség, aminek tagjai a nap 24 órájában szoros kapcsolatban állnak egymással, megosztva egymással közvetlen életterüket, táplálékukat. A legtöbb gazda-kutya kapcsolatban ez nem így működik, a kutyáknak mégis képesnek kell lenni gazdájuknak elismerni azt a személyt aki ezáltal mégsem tudja ilyen szoros módon gyakorolni klasszikus falkavezér pozícióit. Ráadásul az ember gyenge képességeiből adódóan a kutyák egymás között máshogy is kommunikálnak, mint ahogy az esetek többségében a gazda próbálkozik, nem kutyául.
Nekem van olyan tapasztalatom, hogy a párom első ázsia szukája a szorosabb életerükben, de idegenben is a páromat ért vélt támadást azonnal, magabiztosan hárította. Ezzel szemben nem próbálta meg gyakorolni felette dominanciáját, elismerte gazdájának, sőt "szófogadó" kutya volt.
Hasonló tapasztalatom van férfi gazdáját idegenben szorult helyzetéből védő kaukázusi szukáról is. A srác nem a magabiztos falkavezér pozíciójában volt akkor ott jelen. Bár lehet ezek a kutyák nem a klasszikus értelemben vett pásztorkutyás viselkedést produkálták.
Az ázsia viszont bizonyosan tudom, hogy nem képzett kutya volt, úgyhogy ez nem befolyásolhatta viselkedését.
|
| |
|
|
[előzmény: (5081) Vitko, 2010-01-23 15:29:55]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 5076. Elküldve:
2010-01-23 13:46:06 |
[7537.] |
Ennél faszább időt el sem tudok képzelni, megyek ki fát vágni aztán meg kutyázni.
Hajrá
|
| |
|
|
[előzmény: (5067) chiotaki, 2010-01-22 19:45:19]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 5075. Elküldve:
2010-01-23 13:44:40 |
[7538.] |
Szia
Részben érintve az előzőeket. Bár ebben sem egységes a kép, és ebben a neten terjedő "harci kutya" mítosz is nehezít, de egyes vélemények szerint a kangal alapjáraton emberrel szemben nem igazán "fogós" fajta. Utalnék itt Roni korábbi írásaira és egy Németországban magyar feleséggel élő, magyart törve beszélő sivasi ember "fajta meghatározására".
Történetesen: a kangal(sivasi) az a kutya amelyiknek "sárga" színe mellett fekete a feje(pofája), fehérek a lábvégei, hatalmas, nagyon jó farkas ellen, de nem bántja az embert. Nyilván laikus a tag, de az ő általa ismert közvélemény alapján a kangal "ilyen".
Csak, hogy tovább bonyolítsuk a helyzetet.
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #5087]
|
[előzmény: (5063) Darja, 2010-01-22 18:40:38]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 5074. Elküldve:
2010-01-23 13:31:00 |
[7539.] |
Szia!
Ez frankó, van egy dán ázsiákat tenyésztő haverom, gondolom örül a javaslatnak.
Az Ahalnak írt válaszomban részben érintettem az európai "házőrző feladatkörről " alkotott elképzeléseimet. Ráadásul az ukrán példa számomra azt bizonyítja, hogy tényleg elláthatja viszonylag jó házőrzőként a feladatát (ha kell hát kiképezve úgy ahogy) nem csak Nyugat -Európában egy amúgy pásztor, de valószínű a nyáj mellett helyét megállni már nem képes kutya is.
Ahalnak abban igaza van, hogy rengeteg előnyös tulajdonsága van egy jó pásztorkutyának az európai munkakutyákkal szemben akár "csak" a házőrzésben is. De szerintem a nyájőrzés sokkal összetettebb feladat, jó pásztorkutya nagy valószínűség szerint jó házőrző is, de már fordítva nem biztos, hogy igaz. Sok tekintetben fizikai és pszichikai tulajdonságokban is más esetleg több az elvárás egy valós nyájőrzővel szemben.
Kicsit utalva az Ahalnak írtra, itt Európában (a keresztezésektől és somatotroph hormon kezelésektől is eltekintve) megfigyelhető a pásztorkutyák esetében az eredeti hazájukban produkált méreteihez képest egyfajta növekedés. Nyilván nagy növekedési erély féreghajtóval és jobb minőségű kajával megtámogatva nagyobbat produkálhat. Ráadásul megmaradhatnak itt olyan egyedek is amelyek igényeit az eredeti feltételek nem elégítenék ki, így akár tovább is örökíthetik magasabb igényik által produkált nagyobb méreteiket.
Azt már tudjuk, hogy a nagyobb méretek viszont együtt járnak más olyan hátrányos tulajdonságokkal amik a munkavégzésnek, ha ez egyáltalán felmerül nem igazán kedveznek.
Azt tartják az okosok, hogy max. 68 cm az a marmagasság aminél egy malamute még elég kompakt ahhoz, hogy szánhúzásban a tőle elvárhatót produkáljon, de 75-ös marral jobban mutat az udvarban.(igaz ő nem őriz)
De ha jól tudom az erdélyi tapasztalatok az innen nyáj mellé került ázsiaiak esetében is azt mutatták, hogy a közepesen nagy méret a kedvező, mert az ennél nagyobb, már nehézkes és második nap már ki sem képes menni a nyájjal. Persze az udvarban attól még őrizhet jól, az mégsem akkora fizikai igénybevétel, mint a hegyekben bóklászni.
Persze a túl nagy, ha nagyobb igényekkel társul méreteinek felépítése, fenntartása már eleve létre sem jöhetett volna mostohább viszonyok mellett, mint ahogy az esetleges munkában produkált nehézkessége miatt maga a pásztor szelektálta volna ki.
valamilyen szintig ezt sugallják nekem az 5051-es hsz.-ban feltett képek is.
Ezeket a szerepeket egy leonbergi is könnyen ellátja, akkor már maradok a düledező csirkeólnál meg a 8 kg mínusznál. Hitelesebb.
Üdv
|
| |
|
|
[előzmény: (5062) Marcipici, 2010-01-22 13:47:03]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 5073. Elküldve:
2010-01-23 12:48:23 |
[7540.] |
Szia
Bocsi tőlem is az offért, bár szerintem a logika néha párhuzamba vonható a kangallal is.
Először is köszönöm a helyreigazítást, természetesen, főleg ahal témában nem is vitatkoznék veled. Bár már vagy 15 éve hallgattam lótenyésztést egyetemen(innen a helytelen információim, pontatlan, hibás emlékeim) s valamennyi munkakapcsolatom is volt Shagyákkal (Bábolna), Magyar hidegvérűvel(Potyond), Hucullal kapcsolatban, nyilván nem vagyok olyan mértékben felvértezve a témában mint te.
A lényege a hasonlataimnak az volt csupán, hogy a ló-, kutya fajták új környezetbe kerülésével nem veszhetnek-e el a számukra az eredeti életterükön fontos, előnyös tulajdonságok. Tehát akkor ezek után akár az ahal kismértékű franciássága, ami előnyös számára (számunkra) valamilyen szintig, de az európai szemlélet alapján az itteni lovaknál mégiscsak hiba. Rögzítve van-e, és odafigyelnek-e Európában ennek a tulajdonságnak a megőrzésére?
Hogy egy kutyás példát hozzak, talán nem hangzik itt sem újdonságként, hogy mennyire elütő, laikus számára is szembe tűnő anatómia felépítésbeli különbségek, szögelések vannak a kiállítási és verseny (munka) típusú szibériai husky-k esetében. A standard folyamatos változása (ami a kiállítási típust eredményezte) gyakorlatilag a használhatatlanság irányába vitte a fajtát.
(nyilván ezek után labdába sem rúghat a munka típus kiállításon.)
(Az európai szemlélet által csak vegetáló szörnyszülötteket eredményező kiállítási irányelvekről, fajták "megsemmisítéséről", pedig már amúgy is rengeteg szó esett itt is)
De a kangalhoz térve, sokan az esetleges "házőrző" szerep betöltésében látják a fajta európai létjogosultságát.
Itthon tényleg a mai napig a köztudatban elvárásként nyilvánul meg egy ebbel szemben, hogy lehetőleg őrizze is a házat.(nem véletlen az ebbéli hiányosságokat produkáló, s sok tekintetben "kényelmetlenségeket" okozó szánhúzók nagy része menhelyen végezte, miután a "divatőrület" őket érte utol.)
De szerintem tőlünk nyugatabbra már az ebek ebbéli tulajdonságát sem díjazzák kellőképpen. Gyakorlatilag a technika fejlődésével könnyen kiiktathatóak, s ezzel együtt helyettük nehezebben kijátszható "biztonsági berendezések" terjednek azok között akik a portájukat védik.
Korábban talán már hivatkoztam rá, a briteknél már ott tart a dolog, hogy mivel ilyen (házőrző) igény az egy-két telepőr kutya kivételével a többiekkel szemben már fel sem merült, s mivel a szigorú karantén szabályok miatt az anyaországokból is nehézkesebb esetleg még működő kutyát behozni, a britanniai német munkakutyák között már alig találni egyáltalán felépítgethető egyedet.
Bárgyú rotik, dobermanok, snaucerek futkosnak "csak" házi kedvencnek ledegradálva.
Úgyhogy sajnos én e téren is szkeptikus vagyok.
Ráadásul, ha megnézzük a volt SZU nyugati "régióit", gyakorlatilag az ottani kauk, ázsiák is vagy kiállítási ebként, viadorként, esetleg kiképezve(felépítgetve) drága porták őrzőiként keresik a kenyerüket, de nyájak mellett egyáltalán nem találni szinte ilyen, eredeti funkciójában működő fajtákat. Ukrajnában megfizethetetlenek ezek a kutyák a hegyekben élő, szegény sorsú pásztoroknak, s marad nekik a "hucul kutya", az adott típus szerencséjére.(se fizikális fölény így velük szemben, se "fauna hamisítás")
Kicsit vissza a Shagyához, és tényleg bocs az offért. Tény és való, hogy WAHO nem ismeri el arab telivérnek, és az is igaz, hogy többnyire csak a tizedik ősi sorban vagy annál hátrább található nem arab (spanyol, angol, magyar) ős is az így külön elismert fajtában. De a bábolnai köztudatban mégiscsak az él, hogy a helyi viszonyokhoz "alkalmazkodott", esetlegesen jobb viszonyok között nagyobb mérteteket produkáló (akár az idegen/nem arab ősök hatása miatt is, bár az alapító arab mén is tudtommal az átlagosnál magasabb volt) egyedek is "életképesnek" bizonyultak, amik az eredeti környezetben, a sivárabb sivatagi/félsivatagi viszonyok mellett biztos kihullottak volna. Mint ahogy egy BOZ sem teljesítene úgy a nyáj mellett mint az eredeti "pásztor" kangal.
Nyilván a pásztornak ezek után nem kell BOZ/Malak, de a nyugat európai udvarokban még rendkívül jól elfér.
A Shagya külön fajtaként való elismerését az arab telivért meghaladó méretei, küllemi korrektsége (szabályos hátulsó végtagok-európai szemlélet megint, érdekes módon a telivérnél működött az európai szemnek kifogásolt is, hasonlóan az ahalnál említettekhez),
és az ezekből következő különb használati értéke indokolta.(Tömegessége, nagyobb méretei miatt fogatlónak is alkalmas, a telivér inkább csak hátas) De vajon megállná a helyét a sivatagban?
Visszatérve a kangalhoz, van hazánkban Törökországból származó két még kölyök kangal. Az egyik tenyészetből való, a másik juhászatból nyáj mellől.
A törökök szerint a tenyészetből való nagyobb lesz (pedig nem Malak), a juhászatból való életre valóbb.
Lehet, hogy két egyedből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de kíváncsian várom az eredményeket.
Üdv
|
| |
|
|
[előzmény: (5072) ahal, 2010-01-22 21:40:51]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 5061. Elküldve:
2010-01-21 13:00:44 |
[7541.] |
Szia(sztok) Marcipici, Darja, Patrik
Hm, hát igen a neten terjedő filmek zöme azt sugallja, hogy a kangal egy fasza viador kutya a többi meg mellékes. Sajnos nekem is a "marketing" ugrik be erről elsőnek.
A videók zömén, "európai" módon provokálják a kutyákat (egymásnak lökik, bele-bele nyúlkálnak) amitől persze a feszültség a tetőfokára hág, és az esetleges "békés" kimenetelű találkozásnak is bunyó lesz a vége.
Az eredeti közép-ázsiai típusú bunyókon ha az egyik kutya bunyó nélkül ledominálta a másikat, az jött ki győztesen. Nem túl látványos, de nem fokozták a köztük lévő feszültséget a végletekig.
Persze azoknak a bunyóknak is meg volt a maga "show" része, hisz népi ünnepélyeken, szórakozni gyűltek össze az emberek, hogy lássák kinek a kutyája a jobb. Néha viták eldöntését is a kutyákra "bízták", történetesen a győztes tulajdonosának volt igaza, függetlenül a vita tárgyától.(Jó esetben csak "kinek a kutyája a jobb bunyós?" volt a vita tárgya, így sokat nem tévedhettek. Rosszabb esetben teljesen más.)
Nyilván nyájak mellet dolgozó kutyáikat vitték fel, ezekre a viadalokra a pásztorok, s az ott lévő természetes szelekció mellett (farkas, medve, rabló, éghajlati, domborzati viszontagságok, éhség, szomjúság, stb.) ez egy plusz szelekciós "szűrőt" jelentett, aminek az eredményeként létrejöttek ezek a csodálatos kutyafajták. Hisz mindenki a győztestől akart kölyköt.
A pásztoroknak nem is volt érdeke, hogy kutyáik súlyos sérüléseket szenvedjenek, hiszen az amúgy is szűkös életvitelükben, akkor ki helyettesítette volna a munkából részben vagy teljesen kieső nyájőrző kutyát. Ráadásul ezeknek a kutyáknak továbbra is tudniuk kellett falkában dolgozni, a maguk hierarchiája szerint, de ez nem jelenthette nyilván egymás "megnyomorítását"
Nem igazán tudom, milyen hagyománnyal, múlttal bír a kangalok viadaloztatása. Ha igaz, hogy a sivasi kangal törzs türkmén eredetű, akkor logikusnak tűnik, hogy hozták magukkal Közép-Ázsiából. Egyébként a kaukázusi és sárhegyi viadalok ősi mivoltáról sem vagyok teljesen meggyőzve, nem kizárt, hogy a "szovjet" minta terjedt csak el és tekint ma már vissza több évtizedes múltra. A volt Jugoszláviában a pit viadalok (4*4) népszerűsége és talán ma is tartó legalitása pedig köztudomású.
S az is, hogy hazai pites körökben a sarplaninac is részben közkedveltségnek örvend, nyilván az előbb említett kapcsolatoknak köszönhetően.
Szóval úgy tűnik, hogy tért nyer az eredeti közép-ázsiai szemlélettel szemben a pitek viadaloztatására jellemző "erőszak kultusz", a pusztán viador szemlélettel tönkre téve így az eredetileg nyáj mellett is funkcionáló pásztorkutyákat. Ennek az eredményeként már ázsiaiban és kauban is konkrét viador típusok, vérvonalak léteznek, ahol a szelekció tényleg annyira ez irányba ment el, hogy kétséges, hogy ezek a kutyák egyáltalán nyáj mellett megállnák a helyüket. És itt most nem kifejezetten a "harci kutya" keresztezések eredményeire gondolok, bár ilyennel is sokkal találkozhatunk a volt SZU területén(is). Sajnos vannak negatív tapasztalataim ún. "dogaggressiv" egyedekkel, amik állatra nagyon, emberre egyáltalán nem mentek.Szóval az hajtotta volna el mellőlük a nyájat aki nem szégyenli.
Az a baj, hogy még nyugat- európai "kertvárosi" viszonyok között is viszonylag egyszerűen lehet a "viador" szemlélet szerint szelektálni, de az eredeti életfeltételeket, nyájat, ragadozókat nyilván nem pótolja semmi.
Ezért is örülnék látni okos ötleteket, hogy a már Konokék által kidolgozott teszteken kívül, mi az ami közelebb vihet az eredeti cél megőrzéséhez.(korábban feszegettünk nagyragadozó teszteket stb.)
A problémám az, hogy az eredeti környezetet nyilván nagyon nehéz modellezni. Nem rosszak az erdélyi tapasztalatok, e fajtákról, de az éghajlati viszonyok már ott sem teljesen egyeznek. (elég ha csak ennek a következményeként kialakult farkas alfajok méretbeli különbségeire is gondolunk, nyilván hosszútávon a kutyákra is eltérően hatnak.)
Hogy egy szélsőséges példát hozzak a lótenyésztésből (ha hülyeséget írok Ahalék kijavítanak). A türkmén Ahal-tekini lófajtáról én annak idején azt tanultam, hogy eléggé jellemző rá a hegyfaltipró állás mód, ami európai fajtáknál hibának számít, nem kívánatos. Nyilván nem véletlenül alakult ki ilyenek az eredeti életterén, de vajon itt hosszú távon ezt a tulajdonságát megőrzi-e?
A baskír ló, az egyik legéletrevalóbb fajta, pedig az európai szemlélet alapján egyedei anatómiai hibák tömkelegével "terhelt"
Egy másik lovas példa, a hazánkba került arab telivérek, röghöz kötésével, helyi (előnyösebb) viszonyokhoz való alkalmazkodásával, idővel a méretek növekedése, tömegesedés vette kezdetét. Így ma már egy külön fajtáról beszélünk esetükben a shagya arab fajtáról, ami nyilván elüt az eredeti arab telivérektől.
Megőrizhetőek-e ilyen eltérő viszonyok közül származó fajták az eredeti formájukban itt? Vagy a lehető leggyakrabban vissza kell nyúlnunk az eredeti élőhely egyedeihez, amelyekre még hatnak az eredeti szelekciós feltételek.
Van itt is egy problémám, a kangal esetében felmerült az állami tenyésztelep. Vajon az onnan származó egyedekre mennyire hathattak a nyájak mellett élő fajtársaikat szűrő szelekciós feltételek? Nagyon rossz tapasztalataim vannak például baromfiak esetében, mondjuk a Gödöllőn fenntartott erdélyi kopasz nyakúakat illetően. Biztos, hogy "vértisztán" tenyésztik őket a standardnek megfelelően, de vajon azonosak-e az élet és termelési feltételek Gödöllőn az Erdélyivel. A gyakorlati tapasztalat alapján, közel sem. Messze nem éri el az állami tenyésztelepről való egyedek termelése, a "parlagról" összegyűjtöttekét, s ráadásul a jobb viszonyok miatt sokkal igényesebbé is váltak.
Szóval ha már beszélünk kiállítási típusú, viador típusú ázsiaiakról, kaukról, vajon elkerülhető-e ez az út a kangalok esetében?
|
| |
|
[válaszok erre: #5062]
|
[előzmény: (5037) Marcipici, 2010-01-20 07:52:56]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 4953. Elküldve:
2010-01-16 19:00:15 |
[7542.] |
Hiénakutyák(afrikai vadkutyák) tényleg előre engedik enni a kölyköket, ha korlátozott a "takarmány"(legalább is az abban a pillanatban elejtett zsákmány mennyisége ha nem elég az egész falkának) akkor bizony a leírások tanúsága szerint a kifejlett egyedek félre állnak. Sőt egész sokáig szinte a kifejlett méretek eléréséig (valószínű ivarérésig) megteszik ezt. De ezután indulnak ismét vadászni, persze a siker koránt sem garantált, de a felnőtt egyedek a zsákmányt elfogyasztó kölykök puszta látványától még jól nem laktak.
Aztán ha hosszú távon táplálék szűkében vannak, elképzelhető, hogy az általad fölvázolt események játszódnak le.
Jöhet a dobos!
|
| |
|
|
[előzmény: (4948) Marcipici, 2010-01-16 18:20:00]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 4946. Elküldve:
2010-01-16 16:55:30 |
[7543.] |
Szia
Ez így rendben is volna, azt hiszem.
Szívesen cserélek tökfőzeléket dobos tortára.
Van-e jelentkező?
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #4950]
|
[előzmény: (4943) Marcipici, 2010-01-16 16:45:31]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 4945. Elküldve:
2010-01-16 16:50:17 |
[7544.] |
Szia
Anélkül, hogy szándékomban állna megbántani téged.
Nézem, nézem ezt a kutyát, nagyon jó kiállású kutyának tűnik így a távolból, tetszik is nekem, mint kutya, de a feje tényleg nem kangal.
De hogy egálban legyünk, amikor a T.Z. felrakta a képeit a téli szőrzetben lévő kutyájáról amiről a Konok románul írt, ha csak annyit tudtam volna, hogy Törökországból származik, bizony azt hittem volna, hogy egy Kars kutya, mivel, bár láttam már téli szőrben kangalt, de azoknak egyiknek sem volt ekkora szőre.
Persze, lehet hogy csak én vagyok tájékozatlan.
Bocs.
|
| |
|
|
[előzmény: (4940) ficsiman, 2010-01-16 14:47:59]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 4939. Elküldve:
2010-01-16 13:22:48 |
[7545.] |
Alapjában véve nem mondanák neked ellent, persze, hogy a kutyának tudnia kell, hol a helye, nem is érzi jól magát, bizonytalan ha nem érzi biztosnak pozícióját.(Még akkor sem, ha ez éppen nem a hierarchia csúcsát jelenti.)
Én csak azt mondom, hogy szerintem ezek a módszerek, modellek felül bírálandóak, egyrészt, mert a falka vezér-hierarchiában alárendeltebb egyedek pozíciójának modellje sem másolható teljesen a kutya-ember kapcsolatra, mert ennél valami bonyolultabbról van szó. Másrészt ahogy Ahal is írta pl.: az élelemelvétel szituációs gyakorlat sem biztos, hogy megállja a helyét egy valós falka esetében, mert egyszerűen nem így működik. Nem feltétlenül vannak az alacsonyabb szinten álló egyedek a megszerzett zsákmány elvételével terrorizálva.
Van egy másik dolog amit elemi szabályként szoktak betartani, hogy a kutya nem mehet be elől az ajtón, mindig a "falkavezér" megy elől.
Ezt is a falkavezér megy elől a vadászat során modellből szokták levezetni, holott nemegyszer megfigyelt tény, hogy a zsákmányállat menekülési stratégiájának függvényében (pl. párban engedett agarak elől cikázva menekülő nyúl, vagy afrikai vadkutyák elől szintén cikázva menekülő thompson gazella stb.) nemegyszer a hierarchiában alacsonyabb szinten álló állat kerül első, esetleg zsákmányt ejtő pozícióba. Ettől még a vadászat végeztével nem lesz ő a falkavezér.
Számtalan más a kutyákkal végzett napi rutin során adódnak olyan helyzetek, amikor szükséges is a kutya helyének tisztázása, anélkül, hogy az színpadi gyakorlatra hasonlítana. Ha ilyen formán, ezek a pozíciók tényleg rendszeresen megvannak erősítve, komoly gond nem lehet szerintem.
Na vissza fát vágni.
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #4947]
|
[előzmény: (4938) Vitko, 2010-01-16 12:46:33]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 4931. Elküldve:
2010-01-16 10:18:56 |
[7548.] |
Na, mivel sikerült olyan módon lecsúsznom, hogy napjainkban nemhogy a dominanciámat nem sikerül fitogtatnom, a diktátor image-t megkívánó felettesi pozíciókban, hanem ép ellenkezőleg utolsó dokkmunkásként guberálok lejárt, újságok (milyen hülyeség lejárt újság, akkor az régiség?) remittendájában. Tegnap a kezembe került a Kutya szövetség múlt havi száma, s abban egy cikk Dr. Kubinyi Enikő tollából az agresszióról.
Na, bár ő sem veti el az efféle szituációs gyakorlatokat, azért az világosan megfogalmazásra kerül, hogy a falka modell nem azonosítható a kutyák és ember kapcsolatával.
Egy másik érdekes példa ha egy nyolchetes farkastól akarsz kaját elvenni, komoly sérülésekre számíthatsz, míg kutya esetében általában gond nélkül elveheted a kaját.
Na szerintem itt van a kutya elásva. Hogy a domesztikáció során az "önmegvalósító" farkasból, szelekcióval nyilván az emberek kialakították az "együttműködő" kutyát. Szerintem a "kitenyésztettség" fokával arányosan távolodtak az egyes fajták viselkedésükben a farkas őstől.
S bár továbbra is fenntartom, hogy szerintem a még oly magas "kitenyésztettségi" fokon álló európai fajták számára is kimerítik az efféle gyakorlatok a kényszer fogalmát, még ha nem is harapnak vissza. Ki az a hülye aki szereti ha elveszik a kajáját?
Ahogy írtad:
"Na ez kényszerítés már, ha látom valakinek, valaminek nem tetszik az amit vele teszek és még fokozom is na az image növelés."
Szóval az ősibb, a kitenyésztettség alacsonyabb fokán álló, a szaporodásuk, fennmaradásuk során jelentős természeti szelekciós tényezőkkel küzdő fajták viselkedése nyilván közelebb áll az "önmegvalósító" farkaséhoz. Ezek után nem csodálkozom Roni tapasztalatain.
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #4938 #4943]
|
[előzmény: (4929) Vitko, 2010-01-16 09:07:45]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 4928. Elküldve:
2010-01-16 09:04:28 |
[7549.] |
Gábor a barátom, a felettese is voltam (bár utálom ezt a kifejezést, tudod kerülöm a diktátor imaget) és a tanúja is a munkaügyi perében, amit megnyert.
Mi érdekel még?
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #4930]
|
[előzmény: (4925) Vitko, 2010-01-16 08:32:34]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 4927. Elküldve:
2010-01-16 08:59:39 |
[7550.] |
Másik téma.
"Istenadta tehetség állatokkal való kommunikáláshoz, irányításához.(Suttogó?)"
Magam elégé racionális embernek tartom, de igazad van, tényleg van valami hasonló.
Volt nálunk annak idején egy srác, szégyenlem magam, nem emlékszem pontosan, azt hiszem Tóth Attilának hívták.
Lovászként dolgozott Diósdon a bábolnaiak angol telivér ménesében. Kint élt a "puszta magányában" a lovakkal.
Képzelj el egy alacsony, széles vállú, kibaszott izmos, barna, "ősmagyar" mokány gyereket, aki félmeztelenül szőrin üli a lovat.(Már ez maga elég karizmatikus, bár szerintem ezzel állatok vajmi keveset törődnek.)
Na ez az egyszerű kis falusi gyerek, állatápolónak jött a győri zoo-ba.
Nem volt olyan probléma, amit ne oldott volna meg, vadállatokkal sem.
Még az igen csak földön járó Dr. A. Gy. (Andréka György) igazgató is elismerte és a maga (nyers) módján "csodálattal adózott" neki, s szerintem irigyelte is e tehetségéért a srácot.
A baj csak az, hogy az ilyen kurva ritka, a kutyatartók nagy része is átlagos, vagy az alatt teljesítő személy, akik ráadásul elég buták is itthon ahhoz, hogy belássák nem kéne neki erőltetni azt ami nem megy. Na az ilyenek tréningezésére jók az említett "dominancia szituációs gyakorlatok", nem a kutyáknak.
Bár szerintem, ha valaki napi rendszerességgel foglalkozik a kutyájával, akkor a számtalan "mezei" séta során is adódik rengeteg olyan szituáció, probléma, amit esetleg pont a kutya testi épsége érdekében megoldva életszerűbben gyakorolható a "ki főnök?" szerepkör, elkerülve az esetleges "diktátor image" felmerülését.
|
| |
|
[válaszok erre: #4929 #4933]
|
[előzmény: (4840) Sir-Khán, 2010-01-13 15:47:14]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
