| Találatok száma: 7647 üzenet |
|
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
6796.  Elküldve:
2010-11-09 16:51:54 |
[7451.] |
Szia
Nem is lennél igazi székely góbé ha nem találtad volna ki magadnak havi 150 rugóért ezt a fasza kis állást.
(Bár én tudok olyat is, aki olcsóbban sokkal többet is vállal, de azt meg bableveses kurvának hívják.)
Azért azon csodálkozom, hogy ezzel a mentalitással hogyan nem sikerült a Hammanéktól kiprovokálnod annak idején, hogy állják az ukrán utadat Tafichoz, Kuruc-Dzsafar meetingnek „álcázva”.
No de félre a tréfát.
Baráti, ismeretségi körömbe tartozó emberek nyitottak voltak és jelenleg is nyitottak pásztorebek, ázsiák, kangalok stb. erdélyi nyájak mellé történő kihelyezésével kapcsolatban, mivel jelenleg talán tényleg ez még az a lehetőség, ami esetében ezek a fajták az autentikus feladatkörük ellátását leginkább megközelítő módon „tesztelhetőek”.
Hogy milyen szervezeti formában kerül erre sor alapjában véve mindegy, a módját úgyis megleljük, nem zárkózunk el semmi elől.
Idáig is nyitottak voltunk a különböző programokra, az esetlegesen ott szerzett tapasztalatokra (sőt ismeretségi körömből többen aktív részesei is voltak) török kangal-akbash, gyimesi kaliba kutyás, koszovói pásztorkutyás „expedícióknak” és a kuvasz-nagyragadozó védelmi programnak.(Nemcsak városi ficsúrok, elhiheted)
Most mégis pár észrevétel a programhoz, amit a múlt héten olvastam, de reagálni időm csak most van rá. (A fórum ezt, követő hozzászólásait nem igazán olvastam még, úgyhogy lehet, hogy nyitott kapukat döngetek, esetleg másban is felmerülő/felmerült kérdéseket feszegetek. Ha így lenne elnézést érte)
A helyi környezeti feltételekhez való adaptálódás kérdése.
Komondor. Nem tudom mennyire, van realitása a komondornak azon a tájon. Nem vagyok otthon a komondorban,de a múlt nyáron tettünk komondoros barátaimmal egy túrát itt a nyugati szegletben, működőképes komondorok után kutatva, falvakban, tanyákon, állattartó telepeken. Barátaim véleménye, ismeretei szerint a komondor soha nem volt a hegyvidék pásztor ebe, nem oda való, jellegzetes szőr köntösének kezelése a nyílt szőrzettel szemben, még a pusztán sem mindig egyszerű, hát még az erdősültebb hegyvidéken. Ráadásul ismerve az ottani pásztorok mentalitását, nem hiszem, hogy a szőrzet időnkénti lenyírásának plusz munkájához is fűlne a foguk.
Hasonlóan más fajták esetében is az eredeti környezetükhöz képest komoly eltérés van mind domborzati, mind éghajlati viszonyok szempontjából a nálatok találhatóhoz képest. Ez nyilvánvaló változásokat eredményez hosszú távon az oda került fajták esetében, ez elkerülhetetlen, feltéve, ha nem is hagyatkozhatunk eredeti környezetükből való, aboriginal kutyák tenyésztésbe vonásához.
Ehhez képest egyes fajták, típusok esetében (pl.: sarplaninac, akbash, a kaukázusi juhász hegyi típusai) az erdélyi domborzat és klíma még közelebb is áll az adott fajta óhazájához képest, mint itthon. Viszont más esetekben (pl.: kangal, kau sztyeppi típusai) kifejezetten az ellenkező végletet képviselhetik, így óhatatlanul egyes fajták, típusok előnybe kerülhetnek a másikkal szemben, pedig az eredeti környezetükben nem véletlenül váltak olyanná, amilyenek. Tehát ha versenyképesek „akarnak” maradni óhatatlanul adaptálódniuk kell az új, hegyvidéki környezethez, ami a fajták megváltozását, egyes típusok eltűnését vonja maga után.
A terep a nagyragadozó állomány mennyiségének ismeretében tényleg kiváló adottságokkal bír (már sok esetben jobbal, mint az eredeti anyaországokban akár Törökországot, akár a közép-ázsiai államokat figyelembe véve) ahhoz, hogy az ott dolgozó ebek megmutathassák, mit tudnak.
A domborzat és terepviszonyok ideálisak (a korábban említett hátulütőit leszámítva). Tapasztalatom szerint, a hegyvidék sokkal komolyabb fizikális igénybevételt támasztva, a síkvidékhez képest szigorúbban szűr mind a végtag problémák, mind a méretbeli extrémitások szempontjából. Történetesen azok a hibás végtagalakulással, vagy extrém méretekkel rendelkező egyedek, amelyek esetleg még síkvidéken „játékképesek”, hegyvidéken szigorúan mennek a levesbe.
Más. Első generációs kölykök táplálék kompenzálása. Ha az induláskor esélyt adunk a versenyre azoknak az egyedeknek, amelyek a rosszabb takarmányhasznosításuk miatt, amúgy nem lennének versenyképesek, akkor ezzel esélyt adva nekik a tovább szaporodásra, miért gondolod azt, hogy egy-két generáció után magától csak a jól hasznosító egyedek maradhatnának a nyáj mellett? Így lett itt is elbaszva, kielégítve az igényesebb kölykök igényeit, simán tenyésztésben maradtak olyan egyedek, amelyek esetleges rossz takarmányhasznosításuk miatt az eredeti élőhelyen meg sem érték volna az ivarérett kort.
És akkor az idegen (európai) fajták vére által rögzült gyengébb takarmányhasznosításról még szót sem ejtettünk. Történetesen gyanítom, hogy esetek többségében ez húzódik meg a háttérben, nem pusztán egyfajta szelekciós tényező hiánya. Így gyakorlatilag e szempontok figyelembe vételével részben az idegen vér (az esetek többségében nem is pásztorkutyavér) is kiszűrhető lenne.
Más. Falkásítás.
Tapasztalatom szerint kölyök korban nem olyan sarkalatos kérdés ez, mint ahogy látod.
Nem egy Erdélybe kikerült ázsia (kangal) kölyök simán beilleszkedett a falkába, minden különösebb atrocitás nélkül. Amúgy meg az egy alomból való származás sem garancia arra, hogy később jól fognak tudni együtt működni a kutyák. Vannak infók, persze lehet, hogy ezek szélsőséges (természetes környezetben életképtelen) esetek, amikor azonos alomban egy-egy testvér szinte antiszociális módon nem keresi vértestvérei társaságát, s bár alapból nem azok közösítik ki, az mégis a perifériára szorul. Ismertem ilyen ázsiát, és jelenleg is van a látókörömben egy ilyen kau szuka. S van infóm dominánsabb kan vértestvér által „leterrorizált” a hierarchiában alacsonyabb pozíciót betölteni képes kutyákról is. Egy pokol volt az életük a dominánsabb kan mellett a falkában, s ez pont azért lehetett így, mert nem voltak mellettük idősebb kutyák, akik mellett az erősebb kan kölyöknek végig kellett volna küzdenie a ranglétrát, rögtön domináns pozícióban érezve magát terrorizálta a gyengébbeket.
Egyébként sem érzem túl nagy realitását annak, hogy tenyésztők komplett almokat képesek lennének kihelyezni, persze az sem jó megoldás, ha csak az "alomalja" jutna ilyen sorsra.
Mint írtad Te is, Erdélybe nincs igazán becsülete a kutyának, pásztorkutyának. Talán emiatt is romlott le az ottani őshonos állomány, hogy akár „feljavításra” szorul, ahogy ti látjátok. Én úgy gondolom, és ezt támasztják alá a tapasztalatok is, hogy annak ellenére, hogy a közgondolkodásban úgy él, hogy a muszlim emberek számára (az agarak kivételével) a kutya tisztátalan állat, mégis náluk a pásztor ebeknek is nagyobb becsülete van. Ne érts félre, ott is csak „haszonállat” funkciót töltenek be, de esetleges teljesítményükre (mind a „pásztorkutya munka” során, mind viadalokon) a gazdáik büszkék. Egyáltalán szükségét is érzik kutyáik megmérettetésének, ezért is terjedtek el náluk a kutyáik viadalokon történő „tesztelése”. És ez nem csak Közép-Ázsiára, a Kaukázusra, Törökországra igaz, de igaz akár a túlnyomórészt iszlám lakosságú Koszovóra is. Emiatt is van talán szembetűnő különbség akár a vérmérséklet terén is a keleti viador pásztor ebek és a nyugati fajták között. (Koszovó albán lakosságának elképzelése szerint a pásztorkutyáit (Deltar illír) amelyet az eredeti, idegen vért nem hordozó sarplaninecnek tartanak, a török hódoltságnak köszönhetik ugyanúgy, mint a hitüket. Történetesen a török kangal helyi fajtákkal történő kereszteződésének az eredményének tartják és ahhoz hasonlóan hagyományosan ma is verekedtetik. Talán az ottani természeti környezet áll legközelebb az erdélyihez.)
Viszont ha hangsúlyozzuk konzervatív álláspontunkat pásztorkutyázás terén, történetesen a pásztorkutyák eredeti funkciója lesz továbbra is szempont számunkra, s nem a modern kutyatenyésztés által sulykolt kiállítási szempontok, tudomásul kell vennünk azt is, hogy az esetlegesen még fellelhető erdélyi, gyimesi öreg bácsok (bár kihalóban vannak ez tény) ragaszkodnak pásztorebeikhez, (elég nekik) a hagyományosan ezeken, a területeken kialakult, „szedett-vedett” esztena, kaliba kutya. Idegenkednek a számukra új, akár ázsiai fajtáktól. Akik igazán nyitottak e fajtákra, akiknek imponál határozottabbnak tűnő vérmérsékletük, méreteik stb. azok pont a „világlátott”, internetező, parabola antennás, National Geografic-os szegről-végről a Te szóhasználatoddal mégiscsak „városi” vagy minimum „városiasodó” emberek és ez alól úgy, ahogy én, Te sem vagy kivétel.
Ezektől függetlenül is, csak üdvözölni tudok minden olyan kísérletet, amely e fajták eredeti értékmérő tulajdonságainak megőrzésére irányul.
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #6829]
|
[előzmény: (6742) Konok, 2010-11-02 18:05:40]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6723. Elküldve:
2010-10-25 11:32:05 |
[7452.] |
Szia
Azok az ázsiák is keverékek, "ruszki malak".
Dettó mint a boz a kangal esetében.
Az viszont tény, hogy legalább is Roni kutyái agyban sokkal pörgősebbek, mint a hasonló korú ázsiák (akár egy malinois) Fizikálisan viszont szerintem egy ázsiának hasonlót kéne tudni teljesíteni mint ezeknek a kangaloknak. (Máskülönben hogy állná meg a helyét a nyáj mellet?) Csak hát hajlamosak vagyunk kiindulni az elébb említett hibridekből.
Üdv
|
| |
|
|
[előzmény: (6696) kakuto, 2010-10-23 12:40:17]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 73551. Elküldve:
2010-10-18 11:22:39 |
[7453.] |
Szia
Kiragadott, sarkalatos információk alapján akarjuk megítélni, hogy milyennek is kéne lenni egy ázsiai (hasonlóképen a többi keleti viador pásztoreb) viselkedésének.
A nyolcvanas évek óta a volt SZU-ban olyannyira divatba jött viadalok kutyáitól, teljesen más viselkedést vártak el, mint a nyájak mellett szolgálatot teljesítőktől. El is különültek a türkmén Ashgabat környéki tenyészetek kutyái, az ottani pásztorebektől. A többi közép-ázsiai, kaukázusi (kaukázusi volkodavokba is), és a SZU volt nyugatabbi régióiba, de egyáltalán Európába is aboriginal türkmén alabaj néven zömmel ilyen kutyák kerültek (a rákfenéikkel, örökletes végtag problémák, pigment hibák stb.) mind a show, mind a viador vonalakba elsősorban és korántsem még echte pásztorkutyák.
Persze a viadorebeknél nem cél, sőt kifejezetten hátrány az emberesség.
De mondok egy másik végletet, láttatok a hajdani "Vörös Csillag tenyészetből" való "szolgálati" közép-ázsiait?
Pedig ugyanazokra az ázsiai pásztorkutya ősökre épülnek, pár generáció és a legjobb tömegoszlató kutya.
Üdv
|
| |
|
|
[előzmény: (73529) ahal, 2010-10-18 09:45:02]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6625. Elküldve:
2010-09-28 11:58:14 |
[7454.] |
Szia
Azért az ilyen vadászatok alkalmával alkalmazott kutyák nagy része mégiscsak részben "bikafogó" eredetű kutya, úgy a bull típusú terrierek, mint az argentin dog, vagy mint az alano. Abban igazad van, a kutyák a disznót önmagukban nem képesek terítékre hozni, ilyen vadászati mód mellett ott az időben érkező ember tőrrel.
S az is igaz az argentínai vaddisznó alfaj (néha az az érzésem elvadult házi disznó keverék)koránt sem olyan termetes és az agyarai is elenyészőek.
Viszont a török sus scrofa attila, jóval termetesebb a nálunk található alfajhoz képest is, állítólag mégis eredményesek vele szemben falkában a kangalok.
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #6629]
|
[előzmény: (6609) Kaqkk, 2010-09-27 15:25:02]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6603. Elküldve:
2010-09-27 11:49:08 |
[7455.] |
Szia
Álljon itt két idézet agarakkal való farkas hajtásról:
"Az izmos testes vagy két czingár agár által nyakon ragadtatva, az nyárfalevélként remegett s mind amellett, hogy túlnyomó erejével akár 50 agarat összeroncsolhatott volna, rendkívüli félénksége annyira megfosztá erejétől, hogy ellenállás nélkül engedte magát tépázni."
"Agarakat egyébiránt nem csak rókára, de farkasra is lehet idomítani. A Garam völgyön B. úr négy erős agara 1856-ban
a zabokból egy hegyi farkast vert fel és vett űzőbe, de amint a csapáshoz már közel volnának a farkas fogainak jól felhasznált csapkodásával menté meg magát s az agarak egyenként maradoznak le róla.
Jól összetartó három agár azonban képes egy középnagyságú farkast megfojtani mire Lengyelországban elég példa van, de erre valamint rókafogásra a szálkás agarak a legjobbak."
Üdv
|
| |
|
|
[előzmény: (6595) Gáborkoma, 2010-09-24 22:10:47]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6594. Elküldve:
2010-09-24 12:45:50 |
[7456.] |
Szia
Teljes mértékig igazad van.
Majd küldöm.
Üdv
|
| |
|
|
[előzmény: (6593) banshee, 2010-09-24 12:01:11]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6591. Elküldve:
2010-09-24 11:57:10 |
[7457.] |
Szia
Ha már témánál vagyunk, küldöm a kevlár mellényről a szabásmintákat.
|
| |
|
[válaszok erre: #6593]
|
[előzmény: (6585) Roni123, 2010-09-23 19:39:05]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6590. Elküldve:
2010-09-24 11:55:17 |
[7458.] |
Annyit tennék hozzá, nekem van egy barátom aki az argentin dogjával vadászik disznóra(persze a barátai argentinjeivel, pitjeivel és azok keverékeivel kiegészülve falkában). Tapasztalata szerint itthon, a hazai terepviszonyok között az angol bullterrierek eredményesebbek disznózásban, az előbb felsoroltakhoz képest.
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #6592]
|
[előzmény: (6587) Vitko, 2010-09-23 20:35:03]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6589. Elküldve:
2010-09-24 11:46:44 |
[7459.] |
Szia
Az igaz, hogy a magyar agárnak több helyi típusa is volt, amelyeket méret, szőrzet (szálkás szőrű változat is volt) alapján eltérő vadfajok vadászatára alkalmaztak.
De had álljon itt egy idézet a "Lapok a lovászat és vadászat köréből" 1857-es évfolyamából.
"...Geréby Pál Pest megyében farkasokra idomított agarakat, melyek erősek, de egyúttal igen futósak is valának.
Több farkast fogatott velük, két nagy szelindek segítségével..."
E szerint viszont a szelindek mégiscsak elüt az amúgy kifejezetten farkasra használt agaraktól.
Üdv
|
| |
|
|
[előzmény: (6582) hodzsa, 2010-09-23 19:12:20]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6580. Elküldve:
2010-09-23 16:27:34 |
[7460.] |
Szia
(Most látom az előzőben radioaktívra sikeredett a kuvasz, nem hiába volt atomreaktor a jelem az oviban. )
Igen, nem új keletű a pásztorkutyák "felesleges, az őrző hajlam náluk született kell legyen", esetleg "veszélyes ebbé válik" szlogen. Ami új az előzőekhez képest hogy talán a Konok-Fighter nevével fémjelezhető francia bundás, amúgy eredendően nyers, képzetlen, nem felépített ebek tesztjét kérdőjelezték meg páran ukrajnai útjuk során tapasztaltak alapján. Ott ugyanis türkmén tapasztalatokra való hivatkozással (legalább is a meglátogatott ukrán viador szemléletű kennel(ek)ben) nem várnak el az ázsiáktól az emberrel szembeni semmilyen agressziót, sőt kifejezetten károsnak tartják azt.
Hogy őszinte legyek én sem tudtam volna okosabbat kitalálni az Ópusztaszeren is alkalmazott teszthez képest, még ha menet közben ki is derült egy két gyengesége( de az eredendően nem az azt kidolgozók hibája).
Sőt mást mondok a felvételek alapján én néha még kevésnek is ítéltem a kutyák emberrel szemben mutatott reakcióit, az általam ismert éles helyzetekhez képest, bár az valószínű a francia bunda nyújtotta védelemnek, s ezáltal minimalizálódó stressznek tudható be.
Igazándiból akkor lenne összehasonlítási alapunk úgy hiszem ha az általam korábban felhozott példák kutyáit, és az ukrán, ne adj isten türkmén kutyákat lehetne hasonló módon megmérni, s akkor talán kiderülne mihez is kéne tartani magunkat. De ezt már feszegettem kb. egy éve meg is kaptam érte a magamét.
Üdv
|
| |
|
|
[előzmény: (6571) hodzsa, 2010-09-21 20:34:24]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6578. Elküldve:
2010-09-23 16:04:04 |
[7461.] |
Szia
Bocs hogy csak most reagálok, úgy látszik még-sincs abszolút hallásom, ha Zagar, legyen Zagar. A lényeg ha jól emlékszem apróvadas kutya, tehát Ázsiában nincs kifejezetten nagyvadas, disznós kutyájuk, ezért is alkalmaznak az európai specifikusok helyén nagy testű pásztorkutyákat. De az erdélyi kopó (és szelindek) ellenére is használtak annak idején nálunk is kuvaszokat farkas, medve, őstulok vadászatokra. (Mátyás híres kuvasz falkája) De ha nem tévedek még a múlt században sem volt ismeretlen kuvasz őz uránkeresésében való alkalmazása, sőt Erdélyben napjainkban is vesznek részt pásztorebek (disznó) hajtásban.
De szerintem erről Holczhakker József többet tudna mesélni.
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #6579 #6584]
|
[előzmény: (6565) Roni123, 2010-09-21 19:09:36]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6577. Elküldve:
2010-09-23 15:54:14 |
[7462.] |
Szia
Szelindekeket alkalmaztak a magyar agarak mellett is farkasvadászatok során. Az agarak által beért és megállított farkast a szelindekeknek kellett tudniuk lefogni, esetleg megölni. Vannak utalások lengyel agár, az oroszoknál csortáj mellett történő alkalmazásukra farkasvadászat során, hasonlóan a tazy(tazi) mellett történő ázsia, kangal használathoz. A szelindekeket lényegében egyfajta molosser típusú kutyák elnevezésére használták Európa szerte, amikkel éppúgy vadásztak nagyvadakra, őriztettek velük nyájakat, birtokokat és láttak el "bikaharapó" feladatokat is.
Ha valaki járatos a római jogban, példaként ott is említenek egy tanyán történő farkastámadást, amely estében a szomszédos tanya tulajdonosa az állatai megóvására használt szelindekekkel futamítva meg a farkasokat "zsákmányolt" azoktól vissza a még élő jószágokból.
Mindenesetre az "ősi" szelindekek "működése" kísértetiesen emlékeztet a kangaléra, ázsiaira. (Szerintem a kangal is csak egy vonal tenyésztett ázsia, nem véletlen a kangal törzs türkmén eredete, bár ha a Tadzsikisztáni ún. homok tadzsikok (ázsia típus) külcsínében elmerülünk az még inkább kísértetiesen kangal szerű, fekete maszk szürkéstől a sárgás és vöröses árnyalatú alap homokszínnel kombinálva.)
|
| |
|
[válaszok erre: #6582]
|
[előzmény: (6575) Holczhakker József, 2010-09-22 21:04:14]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6574. Elküldve:
2010-09-22 11:27:04 |
[7463.] |
Szia
A vaddisznóra visszatérve. Korábban e fórumon már említve volt, hogy az ázsia és a kangal, természetesen többed magával, jelentős erőfölényben igyekszik lefogni, mozdulatlanná, harcképtelenné tenni a disznót, hasonlóan a bikafogókhoz, bull típusú terrierekhez. Ez a viselkedésforma kissé elüt a többek által Erdélyben is megfigyelt, ottani pásztorkutyákra jellemző, inkább a kopók munkájára emlékeztető hajtó vadászattól, amelyek nem kockáztatják meg az ilyenfajta fizikai kontaktust. Erre is faragnak rá az esetek nagy többségében, mivel a disznó harcképes marad mindvégig, nagyobb eséllyel végez pusztítást a disznós terrierekhez képest nagyobb testű kopók, pásztorebek között, mivel ezek méreteik folytán kevésbé fürgék, fordulékonyak, nem tudnak a támadás elől kitérni, jobban bele is állnak azokba.
Hogy ez a fajta harcmodorbeli különbség az európai és keleti viador pásztorebek között, ez utóbbiak viadalokon is történő szelekciójának tudható-e be, azt nem merném állítani. Mindenesetre érdekes, hogy a fellépésük ennyire hasonlatos a szintén viadalokon is edződött bikafogókéhoz.
|
| |
|
[válaszok erre: #6575 #6609]
|
[előzmény: (6564) Kaqkk, 2010-09-21 12:31:14]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6563. Elküldve:
2010-09-21 12:18:56 |
[7464.] |
Aha Roni és András tapasztalatai Ukrajnából(közvetve Türkmenisztánból).
Az üzbégek hasonlót mesélnek, hogy nem szeretik az emberes kutyákat, sőt a törökök a kangalt is inkább ragadozóra tartják élesnek emberre nem igazán, inkább az akbasht. Erre nézd meg Roni kangaljait, hogy reagáltak a csibészre.
Pedig a "kuvaszos-nagyragadozó védelmisek" szerint sem kell egy pásztorkutyának emberre mennie.
Szerintem az igazság ennél sokkal árnyaltabb, ahány ház annyi szokás, akár az egyes típusok is eltérő reakciót produkálhatnak mint a kau Garbán típusa, amit rendkívül agresszív típusnak írnak le szemben a Gerget típussal, amit kifejezetten könnyen kezelhető, nem agresszív kutyáknak tartanak. Itt meg mindent összemosunk és általánosítunk. A türkmén alabajnak is minimum két típusa van a felépítése alapján(Chokcha, Kounchi), ráadásul egyes irodalmak a viador tenyészetek "dogagressive" kutyái és pásztorkutyák emberrel szembeni viselkedése között is eltérést tapasztaltak.
Kb. 5 éve a Konoknak küldtem többek között a korábbi farkasos filmet is tartalmazó dok. filmet a sarplaninacekről, hogy digitalizálja. A filmeken a nyájak mellett mindenhol "bottal elverhető" kutyák voltak, hasonlóan Nagazziról készült dokumentum filmjeimen látottakhoz. Támadták az idegent a kutyák, de nem törekedtek megsemmisítésre, csak távol tartásra.
Mindamellett egy jó pásztorkutya megfelelő intelligenciával tesz különbséget az adott szituációk között és reagálja le őket. Így adott esetben egy emberrel szemben addig agressziót nem mutató kutya is léphet fel támadólag ha a helyzet úgy kívánja.
|
| |
|
|
[előzmény: (6539) Lucifer1, 2010-09-19 15:14:47]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6562. Elküldve:
2010-09-21 11:41:37 |
[7465.] |
Ha jól emlékszem 1959.-ben készült tényleg megrendezett, propaganda film.
|
| |
|
[válaszok erre: #6568]
|
[előzmény: (6528) hodzsa, 2010-09-19 13:02:13]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6561. Elküldve:
2010-09-21 11:39:37 |
[7466.] |
Üdv
A törököknél a tazy mellett, egy talán nyulász kopó jellegű feladatokat ellátó, fonetikusan "szár" névvel illetett vadászkutyafajta van. Hagyományosan a kangalt használták/használják farkas, vaddisznó vadászatra, mint Közép-Ázsiában az ottani pásztorkutyákat, esetleg a tazyval "vegyesben".
Bár nincs szándékomban a képesek-e a pásztorkutyák a farkast legyőzni vitát (mítoszt?) újra indítani, az elmúlt hetekben kezembe került egy orosz biológus szerzőpáros tollából, 96.-ban megjelent könyv, amiben az ázsiáról mint azon kevés fajták egyikéről értekeznek, amelyik képes a szürke farkas ottani alfaját(alfajait) elpusztítani, s így megérdemli a "farkasölő" elnevezést. A szerzőpáros érdekessége, hogy biológusként kerültek Közép-Ázsiába, ahol is megismerve az ottani pásztorkutyákat váltak azok szerelmeseivé. Tehát nem moszkvai rombolók elfogult híveként kerültek ki, és talán tudományos hátterük is kevésbé megkérdőjelezhető, végzettségük okán.
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #6565 #6567]
|
[előzmény: (6519) hodzsa, 2010-09-17 14:23:00]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 68430. Elküldve:
2010-09-16 14:10:49 |
[7467.] |
Taráról tudsz többet? Kennelnév, ilyesmi?
A kutyád szülei nem Szlovákiából valók?
|
| |
|
[válaszok erre: #68437 #68446]
|
[előzmény: (68429) Aslan, 2010-09-16 13:58:08]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6184. Elküldve:
2010-06-24 12:52:18 |
[7468.] |
Ilyen mélységig nem ismerjük mi egymást. A részletekbe hadd ne menjek bele. Tényleg nincs rá időm, "kettévágandó büdös, koszos koszovói parasztoktól" kell pásztorkutyázást "hallgatnom" elitképzéstől mentesen.
Üdv
|
| |
|
|
[előzmény: (6121) Konok, 2010-06-10 20:34:13]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6183. Elküldve:
2010-06-24 12:45:18 |
[7469.] |
Szia
Poénnak szántam, az álló vízbe. Jól eső érzéssel tölt el mikor a "pásztorkutyázás fenevadjából" kihozom az állatot.
(Pedig még francia bunda sincs rajtam.)
De most rohanok is vissza a "szabadba", hetek óta sikerül "távol tartanom" magam innen,ezután sem lesz másként.
Üdv
kocsmai Konfucius
|
| |
|
|
[előzmény: (6119) Konok, 2010-06-10 19:12:15]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6101. Elküldve:
2010-06-07 11:19:14 |
[7470.] |
Itt sok a víz, de a helyzet drámaisága ellenére, hogy oldjam a hangulatot, off-nak egy sztori. A szomszéd fószernek van egy halastava, benne telepített hazai halfajokkal. Na most megemelkedett a talajvízszint, így egybefolyt a tó az egész kertjével. A halak meg ki a sekélyesbe ívni. Kint szlalomoznak az újhagymák meg a retkek között a dévérek. Több sem kellett a gázlómadaraknak, rákaptak a könnyű prédára. Erre az öreg teli rakta a kertjét térdig vízben gázoló madárijesztőkkel, hogy elriassza a szürke gémeket, meg a nagy kócsagokat. (Szerinte nagy köcsögöket)
Elég abszurd látványt nyújt, ráadásul a gázlómadarak basznak rá.
|
| |
|
[válaszok erre: #6102]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6100. Elküldve:
2010-06-07 11:08:46 |
[7471.] |
Érettségi előtt 1 héttel(úgy búcsúzóul) töltöttünk pár napot a Pilisben pár sráccal az osztályból. Csobánkán (pásztorka?) laktunk s onnan túrázgattunk. A Rám szakadékban előttünk haladt egy általános iskolai osztály, volt köztük egy kis srác aki letért a kijelölt útvonalról, se a patakmederben, se a fenti úton nem volt hajlandó menni. Mi már csak a sírdogáló osztálytársaira lettünk figyelmesek, mikor beértük őket, s egy kabáttal letakart testre.
Fél napig tartott a halott szállítóknak mire meg tudták közelíteni. Eléggé rányomta bélyegét az aznapi kirándulásunkra az eset.
"Ha két út közül választhatsz, válaszd a nehezebbet."- Keleti mondás
Számára rossz döntés volt.
|
| |
|
[válaszok erre: #6103 #6119]
|
[előzmény: (6096) Roni123, 2010-06-06 21:34:07]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6099. Elküldve:
2010-06-07 10:57:41 |
[7472.] |
Azt hittem, már tört magyarságomat kritizáljátok ("Patrikra szívbajra hozás")
Bocs kissé kapkodtam, két gátszakadás között.
A lényeg, hogy szemlátomást nyilvánvaló az eltérés akbash és sivas kangal között, ráadásul az elterjedési területük sem azonos, mégis ha érintkezhettek, és nyilván így szaporodhattak hébe-hóba egymás között, a pásztorok számára még mindig használható kutyák születhetek így, az meg persze magasról leszarta a "fajtatisztaságot". Más fajták esetében is ismert jelenség ez ahol az elterjedési területük átfedte egymást, pl. kau-ázsia Iránban, így nem tartom kizártnak hogy akár a fehér szín, akár más bélyegek ténylegesen akbash vérre utalnak.
|
| |
|
[válaszok erre: #6105]
|
[előzmény: (6081) Vitko, 2010-06-02 11:35:19]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6079. Elküldve:
2010-06-02 10:57:42 |
[7473.] |
Kb. 3 hete a Patrikéknál Mosonmagyaróváron tett látogatás(és Patrikra szívbajra hozás) után, Győrben megtekintettünk egy kangal szukát.
A kutyát a "modern török kinológia" szempontjai szerint értékelte török ismerősünk. Olyan "jegyeket" kritizált, illetve
hiányolt a kutyán mint az akár duplán is karikában hordott farok (a kutya csak lazán felfele kerekítette a farkát), vagy az enyhén csapott far. Amelyek szerinte az akbashra utaló jelek. Na most nyilván az elterjedési területe különböző a két típusnak, de a pásztor számára alapjában véve teljesen mindegy a kutyája munkavégzése szempontjából hogy estleg akbash vért hordozva a kutyájának a farka nincs duplán karikában hordva.
|
| |
|
[válaszok erre: #6082]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6078. Elküldve:
2010-06-02 10:44:14 |
[7474.] |
Ez bassza a csőröm nekem is. Konokék előszeretettel hivatkoznak valamiféle elitizmusra.
Elitizmus, mint elit osztag, még több, még keményebb kritériumoknak kitéve, vagy valamiféle "vérségi arisztokratizmus".
Egyáltalán miért ne lenne elég egy pásztornak "kommersz pásztoreb", az effajta "elitképző" nem-e pont a pásztorkutya státuszból emeli ki más (akár bizonyos szempontból magasabb) szintre az adott kutyát. Csak a szempontok függvényében ez is nem szolgáltathat-e alapot FCI rendszerű fajta tenyésztésre, vagy akár a modern török kinológia elképzeléseinek ami különbségeik ellenére is sokban hasonlatos számomra.
|
| |
|
|
[előzmény: (6071) hodzsa, 2010-06-01 15:29:02]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6077. Elküldve:
2010-06-02 10:29:53 |
[7475.] |
Ismét több fronton dúl a háború cyberharcosok látom.
Konok(ék) időt, energiát(állítása szerint pénzt) nem kímélve nagy mennyiségű információt halmozott/halmoztak fel ehhez nem fér kétség.
Hogy okot ad-e ez a kérkedésre, arroganciára már más kérdés. A (távol)keleti filozófiák erre is adnak frappáns választ, persze ahhoz mélyebbre kell ásni bennük, idézetek ollózgatásánál.
Hodzsa információinak eredetét jótékony homály fedi, de azért felkészületlennek titulálni őt merő túlzásnak tűnik.
T.M. annak idején nem tudom mit vétett, hogy vörös posztó lett annyi ember szemében, nem is érdekel, de sokan az ázsiás fórum megnyilatkozói közül örülnének neki, ha olyan múlttal és csak töredéke akkora gyakorlati tapasztalattal rendelkeznének a közép-ázsiait illetően mint ő.
Azért a harc hevében el ne felejtsétek megetetni a Tamagocsit.
|
| |
|
[válaszok erre: #6080 #6081 #6121]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
