| Találatok száma: 7647 üzenet |
|
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
7143.  Elküldve:
2010-12-01 13:45:56 |
[7426.] |
Szia
Az igazság az, hogy ilyen szempontból Románia esete kirívó, hogy mesterségesen magasra van duzzasztva az ottani barna medve állomány, talán a területek eltartó képességénél is magasabbra. Így nyilván jóval több az akár nagyobb kockázatot is bevállalni képes éhes medve.
Viszont más esetekben (USA, Tanzánia) a ragadozók (farkas, coyote, grizzly, baribal, puma, gepárd) számára egyszerűen a könnyebb prédát jelentették az amúgy hagyományosan védtelen(vagy legalábbis csak gyarló ember által védett)
a vadakhoz, őseikhez képest a kultúrtenyésztés áldásos hatása által kevésbé vitálissá tevő (lám-lám mint a kennel tenyésztett pásztoreb az előzőekben) lassabb, gyengébb, rosszabb érzékszervekkel rendelkező haszonállatok. Viszont ha már akár csak kellemetlenül "csipkelődő" pásztorebekkel is kell szembe találniuk magukat, ha van ehhez képest kevésbé kényelmetlen választási lehetőségük, akár prédára lesni az erdőben, akkor azt választják.
Más. Ha jól emlékszem idősebb apa ragaszkodott a kaliba kutyáihoz, míg a fia ázsiákat (is?) tartott a nyáj mellett.
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #7148]
|
[előzmény: (7124) banshee, 2010-11-26 12:58:39]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 7142. Elküldve:
2010-12-01 13:24:30 |
[7427.] |
Sziasztok tarik, hodzsa
Bele a közepébe. A falkán belül igazság szerint dominancia harcoknak vagyunk a tanúi, amelyeknek a célja a szociális rangsorban betöltött szerep eldöntése. Ez sem kevés, hiszen ennek függvénye az egyed által megszerezhető táplálék minősége és mennyisége, a szaporodásban való részvétel lehetősége, stb. Ilyen dominancia harcok során a farkasok esetében szintúgy, mint a zömmel természetes szelekció által irányítottan kialakuló ősi fajták esetében is (én ide sorolom a „keleti viador pásztor ebeket”, de eredendően minden pásztor ebet is) a harcok viszonylag komoly fizikai sérülés, következmények nélkül játszódnak le, nemegyszer színpadias jellegűek, csak egészen extrém körülmények között végződnek valamely egyed halálával. (a falkának lehetőség szerint minden használható egyedre szüksége van, e nélkül a túlélésük esélye csökkenne.) Szóval Konokkal szólva megmarad a harcok zöme az egyszerű szőrtépés szintjén.
A véleményem szerint a „viador pásztor ebek” bunyókon történő tesztelése során is megmaradtak korábban ezeknél, a dominancia harcoknál. Nem egy régi felvételen látszik, hogy ha az egyik kutya pusztán „ledominálta” a kevésbé dominánst, nem is bocsátkoztak verekedésbe, mindenféle fizikai kontaktus nélkül hozták ki a domináns egyedet győztesnek.
Mégis több ez a fajta szelekció véleményem szerint az egyszerű nyáj melletti, falkán belüli „erősebb kutya baszik” kiválasztódáshoz képest. Ezeken, az ünnepélyeken a pásztoroknak lehetőségük volt a saját falkáik harcait megjárt, onnan győztesen kikerülő alfáit elvinni ezekre, a mérkőzésekre,s így azokat egymás ellen is „megmérni”. Európában ezek a harcok zömmel csak a falkán belülre korlátozódtak, esetleg a nyájak, így az azokat védő falkák véletlenszerű találkozásakor alakulhattak ki hasonló szituációk, de külön alkalmat ilyenfajta megmérettetéseknek nem kerestek. (Bár idegen falkák találkozása esetében már másról is szó lehet, mint pusztán a dominancia viszonyok rendezéséről.)
Véleményem szerint az ázsiai viadalok során sem a minél komolyabb sérüléseket, okozó kutyákat értékelték, nem a „folyjék a vér effektus” munkált, hiszen a pásztorok sem sok hasznát vették a hosszasan lesérült, lábadozó kutyáiknak. Az amúgy is minimumra csökkentett falkáikban az ilyen munkából való kieséssel a nyájaik védelmének hatékonyságát kockáztatták, azon túl, hogy persze logikusnak tűnik, hogy a viadalokon legjobban szereplő kanoktól igyekeztek esetlegesen kölyköt szerezni.
Tehát szerintem messze nem „élet-halál harcokról” volt itt szó, mint amit egyesek feszegetnek, nem közvetlenül az életben maradás volt a tét, bár az igaz, hogy ilyen végletek során derül ki igazából, hogy ki(mi) valójában milyen teljesítményre is képes.
Persze más kérdés az, hogy napjainkban a neten látható filmek zömében nem átallnak, ha kell pásztorkutyákat sem összedobni, és érezhető e filmek zömén, hogy erősen nyugati(pit bull) hatás alá kerültek azok szervezői.
A nyolcvanas évektől változott a helyzet. Kialakultak kifejezetten viadalok céljára tenyésztő kennelek például Türkmenisztánban Ashgabat környékén, Észak-Kaukázus egyes vidékein is. Bár ezek a tenyészetek is a legjobb bunyós pásztor ebek ivadékaival dolgoztak, a tenyésztés egyirányúvá vált, a természetes szelekció egyéb tényezői megszűntek a kutyákra az addigi súllyal nehezedni. A bunyók eredménye vált mérvadóvá pusztán, a kennelekben viszonylag a pásztorélettel összevetve kiegyenlített körülmények között élhettek a kutyák, a természet viszontagságai éghajlati tényezők, domborzati körülmények, csekély mennyiségű víz és takarmány, stb. csak „szelídített” formában érvényesültek. (Egyébként ez igaz az amúgy más célból kangalt, akbasht és karayakát tenyésztő telepekre is)
Én már itt látok egyfajta negatív tendenciát, ami nem pusztán a kutyák „viador ebbé” válásában, az ez irányú szelekcióban érhető tetten, hanem a pont már előbb említett, addig fennálló a természetes szelekció tényezőinek megszűnésében, kiküszöbölésében.
Korábban úgy gondoltam a viadalokon való sikeres részvétel elsősorban a kiemelkedő fizikális háttéren múlik, ma egyre inkább úgy tűnik nekem, ez sokkal inkább agy, mint pusztán izommunka. A pszichikum tekintetében sokkal komolyabb szelekcióra nyílik ilyen módon lehetőség, mint a kutyák fizikális/anatómiai hátterére. Történetesen a rengeteg végtag problémás, ne adj isten súlyos diszpláziás, de bizonyos szintű viadalokon mégis sikerrel szereplő kutya példája mutatja azt, hogy hátrányukat képesek kompenzálni, de egy nomád körülmények között, változatos terepviszonyok mellett végzett munka esetén a nap huszonnégy óráján keresztül ható igénybevételnek, szelekciós nyomásnak kitéve már nem biztos, hogy meg tudnának felelni.
Pont ezen okok miatt volt lehetőség, bizonyos hiányosságok feldúsulására az ilyen viador kennelekben, mint pl.: végtag és pigment problémák.
Persze a pusztán viador szempontok miatt is lehetnek „torzulások”. Ilyen tendenciának érzem az ilyen kutyák fajtársaikkal szemben mutatott túlzott agressziójának hangsúlyozása miatt kívánatos „dogagressive” kutyákat, amik esetlegesen fajtársaikon túl, más, akár a haszonállatokkal szemben is agressziót mutatnak és ezzel szemben az emberrel szemben egy pásztorkutyától elvárható mértékben sem. És ez független a kutyák dominanciára való hajlamától, mivel az emberrel szemben mutatott territórium védő magatartás alapjában független ettől. Gondolok itt pl.: Hammanék tapasztalatára Ukrajnában, és egyáltalán viador kutyák esetében felismerhető az a tendencia, hogy amíg emberrel szemben mindenféle körülmények között közömbösséget várnak el tőlük, addig ez egy pásztorkutya esetében nem biztos, hogy mindig szerencsés.
Más. A volt Jugoszláviában a verekedtetett sarplaninecek között, többre értékelik a tétre harapókat, de a közép-ázsiai viador kennelekben is jóval magasabb a tétre harapó kutyák száma, mint a pásztorok mellett található egyedeknél.
Persze ez még mindig fényévre van a pit bulltól, de talán a tendencia mégsem közömbös.
Abban maximálisan igaza van hodzsának, hogy a bull típusúaktól alapjában mást vár el az ember. A behódolási viselkedési formák ismeretének hiányát, figyelmen kívül hagyását, semelyik másik fajtánál nem fejlesztette olyan tökélyre az ember, mint a game pit bull esetében, párosulva kiemelkedően jó fizikai adottságokkal, magas fájdalomtűrő küszöbbel tökéletes „gyilkoló gépet” hoztak létre. Falkában való életre képtelen, így természetes viszonyok mellett, tökéletesen életképtelen szemben a pásztorkutyákkal.
Nyilván ez pozitív a bunyóban, de már problémaként jelentkezik akár vadászat során is. Argentin dogok esetében is a mai napig problémát jelent a kutyák egymáshoz, a közösen végzett munkához való szoktatása. Abban is egyezik a véleményem hodzsával, hogy a bull típusúak alapjaiban véve harcképtelenné tevésre, megsemmisítésre törekszenek, viszont hasonló harcmodor tapasztalható a keletiek esetében vaddisznó elleni bevetés során is, ellentétben az európai kutyákkal, amelyek megelégszenek a vad kopószerű üldözésével, kerülve a lefogást, hosszabb fizikai kontaktust. Hasonló vehemencia a ragadozókkal szemben nem biztos, hogy eredményre vezet, legalább is ezt nehezményezték az idősebb gyimesi pásztorok. Mégis ahogy Romániában, úgy Bulgáriában is azt látom, hogy az ott eredetileg kialakult, és legalább is egykoron az elvárásoknak megfelelő karakachant is egyre inkább lecserélnék kangalra, alabajra. (A másik oldalról viszont legalább ezek a türkmén kutyákra alapozott tenyészetek a bunyókon túl, a nyájak mellé kihelyezéssel megőrzik e kutyák pásztorkutya mivoltát.)
De visszatérve a viador kennelekhez. Az esetek nagy többségében, mikor a nyugati kultúr- kutyatenyésztők (kiállítási szempontokat szem előtt tartók is) az őshazáig akartak nyúlni vérfrissítés után, általában csak az ott lévő viador kennelekig jutottak, s nem a nyájak mellé. Így ha még sikerült is jó kutyát szerezniük (az esetek többségében nem, mert a nem bevált kutyáikat adták el nekik mindenféle bajnoknak beharangozva), akkor azok már a korábban említett terheltségeket, "torzulásokat" örökíthették tovább szemben a pásztorkutyákkal.
Szerbiában annyival másabb a helyzet, hogy a szerbek számára bagóért, a koszovói pásztor számára hatalmas összegnek tűnő pénzekért vesznek meg a nyájak mellől tényleg jó deltar illír kutyákat, amik a szerb városokban viadorként vagy a kultúr leonbergi-sárhegyi keverékek vérfrissítésében kamatoztatják tudásukat, de mégis csak kiragadva eredeti környezetükből már nem az ottani pásztorkutya állományhoz járulnak hozzá.
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #7215]
|
[előzmény: (7126) tarik, 2010-11-26 17:44:59]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 7122. Elküldve:
2010-11-26 12:09:36 |
[7428.] |
Szerintem az éhség mértékének és az esetlegesen felmerülő kockázatnak függvénye a mackó "döntése".
|
| |
|
[válaszok erre: #7124]
|
[előzmény: (7120) banshee, 2010-11-26 09:57:10]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 7121. Elküldve:
2010-11-26 12:06:51 |
[7429.] |
Én ebben maximálisan egyet értek veled, de pont ebből adódik az, amit Czéher Gyuriék meséltek a gyimesi "expedícióik" után, történetesen hogy az ottani pásztorok tapasztalata az volt, a "keleti viador pásztorebek" túl sokat kockáztatnak, túl vakmerőek a ragadozókkal szemben, a saját, eredeti kutyáikhoz képest. Ezért többen nem is értettek egyet a keleti pásztorkutyák alkalmazásával.
|
| |
|
[válaszok erre: #7125]
|
[előzmény: (7115) hodzsa, 2010-11-25 16:51:34]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 7114. Elküldve:
2010-11-25 16:17:27 |
[7430.] |
Ráéreztél, valahogy ezt feszegetem. Történetesen hogy a pásztorkutyáknak a lajkák, disznós terriererek, kopók és a (magyar) terelőkutyák munkájához hasonlóan, nem bevállalva a hosszabb közvetlen kontaktust, csipkedve kell a ragadozót távol tartania a nyájtól. Viszont a keleti viador pásztorok, kissé már a bikafogókhoz, bull típusú terrierekhez hasonlóan sokkal rámenősebbek a vaddal szemben, ami óhatatlanul nagyobb kockázatot is jelent. Ez lehet, mint afféle bátor tett imponáló, csak nem biztos hogy hosszú távon kifizetődő. Az argentin dogok, bull típusúak sem képesek csodákra, a videókon látható teszteken is sokkal kisebb méretekkel és "bicskákkal" rendelkező dél-amerikai disznók és a pakisztáni videóhoz hasonlóan fogatlanított és karmatlanított pumák láthatóak.
http://www.youtube.com/watch?v=L__dkCBI3Kg
Ezzel a vehemenciával kevlár mellény, nyakörv és az időben érkező fegyveres gazda nélkül nem sokáig húznák élesben a vadak ellen.
Viszont legalább is vaddisznó ellen az ázsiák, kangalok ez utóbbiakhoz hasonló vehemenciával támadnak és ha az előbb említett kevlár mellényes, fegyveres gazdás segítséggel nem számolunk, kellően népes falka esetében esetleg van is esélyük. Csak kérdés hasonló kockázatokat szívesen vállal-e be egy gyimesi bács a medve ellen.
|
| |
|
[válaszok erre: #7115 #7116]
|
[előzmény: (7102) hodzsa, 2010-11-23 19:18:33]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 7113. Elküldve:
2010-11-25 11:29:19 |
[7431.] |
Ismerem Gyuri véleményét, a dologról, bár én nem érzem ennyire sarkalatosnak a kérdést. Vegyes falkákban (felnőtt szukák, kanok, kölykök, növendékek vegyesen) is nyugodtan tudtak kajálni nálunk mindig egymás mellett az ázsiák (kaukázusi volkodavok?), igaz nem egy közös vályúból, és az is igaz, hogy elég tér állt rendelkezésükre, ahova visszahúzódhattak a kis magán szférájukba a kajájukkal. Nyilván nem szélsőségesen kevés takarmány állt a rendelkezésükre.
Viszont azt is elmondták Gyuriék, hogy legalább is ahol ők jártak az öreg bácsok azért nem kedvelték ezeket a fajtákat, mert túlzott "belemenősségük" miatt hajlamosak voltak a vadakkal folytatott harcban a kaliba kutyákhoz képest nagyobb kockázatot bevállalni. És szerintem itt lehet a keleti viador pásztorebek a viadalokon is történt szelekciójából eredő, többlet "tudása". Visszautalva itt a lajka-gull terr medvével szemben mutatott harcmodorára. S hogy vajon ténylegesen szükséges-e ez a többlet egy erdélyi/gyimesi pásztor számára.
|
| |
|
|
[előzmény: (7106) Vitko, 2010-11-24 05:59:40]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 7095. Elküldve:
2010-11-23 15:16:29 |
[7432.] |
Szia
Itt látok egyfajta párhuzamot a medvét "csipkedve" hajtó lajkák, karéliai medvekutyák, a vaddisznót hajtó kotorék ebek(tacskók, foxik, jagdok) és a hasonló módon (akár vaddisznóra is) alkalmazható magyar terelő kutyák terelő technikája között. (Ezért sem tartottam életszerűnek a francia bundás tesztet pulinak)
Nem mennek egyenesbe mint a disznónak a bull típusú terrierek, vagy akár medvének a gull terrek, de akár a bikának a mészároskutyák, bikafogók.
Viszont a viador háttérrel rendelkező keleti pásztorebek a szintén viador múlttal rendelkező bikafogókhoz, bull típusú terrierekhez hasonlóan nagyobb vehemenciával vetik magukat hasonló küzdelembe(vaddisznó vadászaton legalább is úgy tűnik), mint európai kollégáik. Kérdés, medve ellen vajon jó-e, ez?
Talán még érlelni való sem marad?
|
| |
|
[válaszok erre: #7099 #7100]
|
[előzmény: (7094) madboti, 2010-11-23 11:49:32]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 7093. Elküldve:
2010-11-23 11:11:41 |
[7433.] |
http://www.kopekdovusu.com/izle-650-ayi-kopek-dovusleri-ayi-kopek-dovusu-ayi-kopek-dovusleri.html
Orosz lajkák tesztje, tréningje medvével. Látszik ésszel élnek, egyik sem vállalja be a közelharcot. Gyanítom a (barna)medve sincs se karmatlanítva, se a fogai kitépve.
A karéliai medve kutya hasonlóképpen működik.
Ez meg Pakisztán, karmatlanított, fogatlanitott leláncolt (örvös)medvére küldenek gull terreket(gull dongokat), s nem dogo argentino-t mint a török hiszi. Ezek a kutyák a brit gyarmatosítók által behurcolt half and halfok (bulldog-terrier keverékek) leszármazottai. Egy lépésre a modern angol bullterriertől, s pár lépésnyire a majdani pit bulltól. Persze a kialakulási feltételek sokban hasonlóak, és a kiindulási alap is az argentinéhoz, innen a hasonlóság. Látszik a "csimpaszkodó" bulldog és "agyament" terrier vér kiütközése, bevállalják a közelharcot. Szerencséjükre a medvének se karma, se foga. Persze nemcsak a kutyákat, de az ilyen bear baiting típusú viadalokat is a humánus, keresztény nyugati ember vitte be Pakisztánba, nem tradicionális (primitív)ázsiai szokás.
http://www.kopekdovusu.com/izle-137-dogo-argentino-ve-domuz-avi-ayi-kopek-dovusu.html
|
| |
|
[válaszok erre: #7094 #7097 #7101 #7102]
|
[előzmény: (7087) Vitko, 2010-11-23 10:33:00]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 7090. Elküldve:
2010-11-23 10:51:08 |
[7434.] |
Szlovákia-Lengyelország között ingázik egy mackó. Állítólag elkapott egy erdészt, "összeroppantotta" a fejét, "kirobbantak" a szemei. Az egyik 4 a másik 12 centiméteres "kocsányon" lógott. A pasas él, állítólag az egyik szemére még lát is.
További szép napot.
|
| |
|
|
[előzmény: (7084) Vitko, 2010-11-23 06:09:49]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 7089. Elküldve:
2010-11-23 10:46:57 |
[7435.] |
"A hajsza mindenütt egyre megy"
|
| |
|
|
[előzmény: (7083) Vitko, 2010-11-23 05:59:50]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 7088. Elküldve:
2010-11-23 10:45:15 |
[7436.] |
A hangsúly itt nem a cigányon volt, hanem a vihető kutyán. Tőlem viheti magyar is.
Két idézet jut eszembe. Az egyik kéthetes, ide származott Gyermely környékén nyáját legeltető székely pásztorembertől való, kinek van egy számára sokat érő ázsiai kanja, s most hozzá jutott egy kevésbé értékelhető szukához (elég nyomorult előélettel)
"Jó nagy kutya, de nem való semmire, ettől viszik a birkát, a házat, de még az asszonyt is"
A másik nincs egy hetes, határon túli kutyás, többen ismerik itt, ázsiákkal, jagdokkal, pitekkel, rabsic agarakkal.
"-Volt kaukázusim nekem is, négy is. Az egyik kurva csúnya, az jó kutya volt, a másik három gyönyörű, hatalmas kutya.
Egyszer jöttek hozzánk, zörgettek a kapun, a három kutyát még másnap délben sem találtuk.
/Figyelj dialóg/
-Akkor ezek nem voltak lövés álló kutyák.
-Nem-e, ezek lettek csak igazán lövésálló kutyák."/Szelekció/
Bocs.
|
| |
|
[válaszok erre: #7094]
|
[előzmény: (7082) ertti, 2010-11-22 18:29:10]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 7081. Elküldve:
2010-11-22 16:59:20 |
[7437.] |
Győrben (Abdán) is van egy ilyen kangal szuka, Ausztriából hozták, felnőtt kutyaként. De kitudja milyen előélete volt.
Már lesik a cigányok.
Először csak a kangalt viszik, aztán majd a lovakat.
|
| |
|
[válaszok erre: #7082]
|
[előzmény: (6958) maglor, 2010-11-16 16:30:30]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 7080. Elküldve:
2010-11-22 16:55:12 |
[7438.] |
Szia
Csak azt akartam kihozni a dologból, hogy jó, jó dolog a bunyó, de önmagában édeskevés egy jó pásztorebhez.
Sőt el tudok képzelni egy pásztorebként relatíve jól működő kutyát, ami amúgy nem a ringek ünnepelt sztárja.
Szerintem pásztorebként működni, életben maradni sokkal összetettebb dolog, mint pusztán bunyósként.
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #7126]
|
[előzmény: (7052) tarik, 2010-11-19 18:25:45]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 7079. Elküldve:
2010-11-22 16:48:08 |
[7439.] |
1983-ban egy Románián, Bulgárián átívelő túrán láttam ilyen kutyákat nyájak mellett, szemlátomást nem sok különbséget mutatva az akkori esztena (ma kaliba, carpatin, bukovinai, corb) kutyákhoz képest.
Léteztek, működtek. Ma mit látok, a bolgár (köztársasági?) elnök (talán) bernáthegyi keveréket ajándékoz karakachan néven Putyinnak. (Csodálkozott is, talán létezik Szófiai Őrkutya is?)
Meg a bolgárok nyúlkálnak az alabajok, meg kangalok után, s helyezik ki a nyájak mellé őket. Hasonló a trend.
Viszlát Karakachan.
|
| |
|
[válaszok erre: #7083]
|
[előzmény: (7020) Vitko, 2010-11-17 15:03:50]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 7051. Elküldve:
2010-11-19 15:05:30 |
[7440.] |
Szia!
Bocs, hogy csak most reagálok. Tudod arra gondolok, hogy a volt SZU-ban a nyolcvanas évekbe nagy divattá váló kutyaviadalok miatt létrejöttek pl.: Ashgabat környékén Türkmenisztánban, de egyéb közép-ázsiai és kaukázusi körzetekben olyan ("városi") tenyészetek amelyek kifejezetten viadalokra kezdtek tenyészteni. Igaz a nyájak mellől bekerült, amúgy ott működő, és persze jól bunyózó ott őshonos pásztorkutyák ivadékaiból dolgoztak, de a szelekció egyirányúvá vált. A viadalok eredményein kívül megszűnt más tényező mértékadó maradni, megszűnt az amúgy nyájak mellett ható természetes szelekció minden egyéb formája. Én már itt is vélek felfedezni egyfajta hanyatlást az eredeti aboriginál kutyákhoz képest és ez esetlegesen a viselkedésben ugyanúgy (túlzott "dog agresszívitás"), mint a külcsínben (végtag problémák, pigment hiány, rossz fogzáródás) tetten érhető. Amúgy gyakran az orosz kiállítási kutyások is ilyen vonalakba nyúltak az őshazába frissítésért, és nem nyájak mellett élő kutyákhoz.
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #7052]
|
[előzmény: (6954) tarik, 2010-11-16 14:36:31]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6950. Elküldve:
2010-11-16 11:45:18 |
[7441.] |
Szia
Persze, hogy az erősebb kutya baszik elv érvényesült a nyájak mellett, anno, s így a természetes szelekció. Az, hogy direktbe nem verekedtettek kutyákat felénk, már más kérdés. Nyilván, ha a nyájak mellett kiválasztódott, legkiválóbb alfáknak még külön teret engedünk egymás között lerendezni a szociális rangsorban betöltött szerepről kialakult vitás kérdéseiket, az további, erősebb szelekciós nyomást jelent. Kérdés szükséges-e ez egy gyimesi bácsnak. Nem-e a "keleti viador pásztorebeknél" tapasztaltak sarkalják az embert minél nagyobb igények támasztására, hiszen valljuk be őszintén ezek sokunk számára imponálóak. Tudod az jutott eszembe, hogy a koszovói "városi" albán sem az amúgy sajátjának tartott, bunyóztatott Deltar Illírjét hordja a meetingekre felénk, (igaz Szerbiában jól szerepelnek a hegyekből való kutyáik) hanem a már több generáció óta bunyóra szelektált észak-oszét volkodavot, amik ugyan több menetet képesek menni, de vajon pásztorebként, nyáj mellett megállnák-e még a helyüket?
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #6954 #6955]
|
[előzmény: (6941) tarik, 2010-11-16 07:54:08]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6924. Elküldve:
2010-11-15 11:03:21 |
[7442.] |
Csak megsúgom. Vadászkutyákra szántam.
Tudod, ha a mellény véd esetleg disznót lefog, s ha még van egy kis szerencséjük, a gazdi is időben érkezik.
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #6953]
|
[előzmény: (6879) hodzsa, 2010-11-12 20:10:45]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6923. Elküldve:
2010-11-15 10:58:08 |
[7443.] |
Ez a hasonlat kicsit sántít. Tudod a papagáj fajok 80%-a simán aklimatizálódik, akár a mi éghajlatunkhoz is, simán veszik a -20 celsius fokos hidegeket, huzat és száraz helyen. Ha fészkelnek akkor ezek valószínű barátpapagájok, Berlinben is szaporodtak, szóval ezt alapból tudták.
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #6925]
|
[előzmény: (6869) Vitko, 2010-11-12 14:32:34]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6868. Elküldve:
2010-11-12 14:07:31 |
[7444.] |
Szia
Van egy magyar vérebes gyerek, aki foglakozik kevlár mellények, nyakörvek gyártásával. Ha meglesz a száma küldöm.
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #6879]
|
[előzmény: (6862) banshee, 2010-11-12 12:38:53]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6867. Elküldve:
2010-11-12 14:02:46 |
[7445.] |
Szia
Ismerem a 30'-as évek rendőr pulijainak sikereit, bár szerintem hasonlóképpen felépítgetett kutyák lehettek, mint manapság a "szolgálati" malinois állomány, meg a hasonló, eredetileg terelő juhászkutyák(német, holland).
Tapasztalatom szerint a pulik (egyáltalán magyar terelő kutyák) ha embert, ha nagyobb testű kutyát támadnak, hasonló taktikát folytatnak mint mondjuk a magyar szürke hajtásakor (de akár vaddisznó hajtáskor), belecsípnek majd arrébb rebbennek, elkerülendő a rúgást (döfést). Egyszerűen így élhették túl, a nagyobb állatokkal való kontaktot. Nem bocsátkoztak szemtől szembe harcba, esélyük sem lett volna, innen a hamisnak tűnő harcmodor. Természetesen a fához kötés ebben megakadályozta.
Ezek után nem csodálkozom kétségbeesett reakcióin.
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #6871]
|
[előzmény: (6861) Duci, 2010-11-12 12:09:00]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6864. Elküldve:
2010-11-12 13:03:15 |
[7446.] |
Szia
Csak arra lettem volna kíváncsi, hogy te is annyira siralmasnak ítéled-e meg a kinti pásztorkutya állományt, vagy esetleg Konok támaszt "túl magas" igényeket?
Üdv
|
| |
|
|
[előzmény: (6851) Haromszeki-Gobe, 2010-11-11 15:03:46]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6850. Elküldve:
2010-11-11 13:22:14 |
[7447.] |
Van ezeken még mit javítani?
|
| |
|
[válaszok erre: #6851]
|
[előzmény: (6811) Haromszeki-Gobe, 2010-11-10 15:17:17]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6849. Elküldve:
2010-11-11 13:19:47 |
[7448.] |
Szia Laci
Röghöz kötés. Nem is attól tartottam, hogy, évtizedekig(századokig) tartó folyamatok mennek itt hipp-hopp végbe. Egyszerűen arról van szó, hogy alapjában véve más környezeti feltételek között (domborzat, klimatikus tényezők, stb.) létrejött fajták, típusok hátrányt szenvednek az erdélyi környezetbe esetlegesen jobban passzolókhoz képest. Egy adott környezetben kialakult ideális testfelépítés, szőrzet stb. kevésbé versenyképes, az ettől lényegesen elütőben.Adott esetben, az eredeti környezetben kívánatostól (valószínű fajtaátlagtól) eltérő, az új környezetbe jobban illeszkedő egyedek rúghatnak labdába, válhatnak versenyképesebbé. Ami ha az eredeti környezetében kialakult fajták ilyen módon való megőrzése a célunk, nem biztos, hogy helyes következtetések, levonására késztet minket.
Ha az erdélyi pásztorebek javítása (is) a célunk (te folyton ennek szükségességét hangsúlyozod), akkor nyilvánvaló az idegen, amúgy az eredeti fajtaátlagától ilyen módon elütő, de az erdélyi környezetbe mégiscsak jobban adaptálódni képes egyedekre van szükségünk.
Ha nemcsak a legendák szintjén kezeljük a koszovói példát, látszik, hogy a pusztai, félsivatagos környezetből a délszláv hegyekbe került kangalok milyen módon változtak meg.
Persze az itt őshonos kutyák vére is bejátszott, de nem véletlenül nem voltak azok sem megáldva e hegyvidéki környezetben olyan méretekkel, mint adott esetben a kangal. És itt most nem a BOZ keverékeket veszem hasonlítási alapul, de a koszovói hegyekben messze nem rendelkeznek akkora méretekkel a kutyák, mint a szerb, show típusú leonbergi keverékek. (Ez utóbbi tendencia a „modern” sarplaninac estében tökéletesen beillik a kangal esetében a BOZ tenyészet kutyái, az ázsiai estében a „moszkvai rombolók”, és a „modern” kaukázusik közé.)
Egyébként, mikor a törököknél szóba került a kangalok Erdélybe, nyájak mellé való kihelyezése, ezt a „tájidegenséget” ők is észrevételezték. Bár tudom neked a török kinológiáról eléggé lesújtó véleményed, van. Bár bansheet idézve:"Mintha egy Kínában élő kínaival vitáznál azon, hogy mi van ott..."
Más. Falkásítás. Tudod most már lassan évtizednyi idő távlatából lassan a múlt homályába vész (vannak, akiknek az idő tájt még a Hasszán Kurgán volt a pásztorkutyák etalonja), de annak idején három különböző terülten működő falka egyedeitől volt lehetőségem tanulni. Vegyesen voltak ezekben, a falkákban jelen kifejlett kanok, szukák, növendékek, kölykök, adott esetben idegenből származó kölykök, más jószágok. Igaz az is, hogy ezek a falkák nem farkassal, medvével vívott csatában kovácsolódtak egységgé, de szerintem ez alapjaiban ezen ázsiák közötti hierarchikus viszonyra, vajmi kevés hatással lett volna. Sokkal több veszélyt rejt magában idegen almok, felnőtt kutyák által gyakorolt „kontrol” nélküli egymás mellet tartása (akár halálos kimenetelű harcokra képesek az idegen kölykök egymás ellen), mint akár kialakult szociális rangsorral bíró felnőtt egyedek mellé, idegen kölykök helyezése. Amelyik felnőtt pásztorkutya nem tolerálja a kölyköket, nem érdemli meg a pásztorkutya jelzőt.
Egyébként azért sem tartom járható útnak, a komplett almok kihelyezését, mert melyik az a „működő” pásztor amelyiknek van lehetősége és ideje arra, hogy saját, úgy ahogy bevált pásztorebeit sutba dobva, 1,5-2 évet vár mire működőképes falka kialakul a nyáj mellé kihelyezett zöldfülűekből, ráadásul az idősebb kutyáktól való tanulás lehetőségét is elherdálná ezzel.
Más. Takarmányozás. Igazság szerint a kangaloknak, kauknak, ázsiáknak a savós korpa, fogott pocok jellegű menün kellett tudni felnőniük. Az utóbbi évtizedek show kritériumoknak megfelelő tenyésztése szerintem sokkal mélyebb nyomokat hagyott a kutyák vérmérsékletén, külcsínén, mint éppen a takarmányhasznosítási képességein. Tapasztalatom azt mutatja, hogy ezek az ősi pásztorkutyafajták mind a mai napig megőrizték az európai fajtákkal szemben nagyságrendekkel jobb takarmányhasznosító képességüket. És ez igaz egyébként, a nem egy esetben, talán még régebb óta modern tenyésztésbe vont ősi spicc típusú ebekre is. Bár lehet, hogy a pusztán kiállításra tenyésztés alkalmat ad idegrendszeri problémák ki nem szűrésére, az eredeti munkakör betöltését nehezítő (esetleg lehetetlenné is tevő) alkati, szőrzetbeli, stb.eltérések preferálására, alapjában véve a jó takarmányhasznosítás képessége jóval nehezebben törlődik a genetikai kódok közül.
Sőt, pont ezt látom hibának, hogy a modern magas fehérje és energia (szénhidrát, zsír) tartalmú tápok etetésével tesznek tönkre egy életre ilyen nagy növekedésű erélyű, jól hasznosító ebeket, még nagyobb lehetőséget biztosítva az öröklődő pl. : diszplázia hajlam megnyilvánulására.
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #6901]
|
[előzmény: (6829) Konok, 2010-11-10 18:44:08]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6798. Elküldve:
2010-11-09 16:59:19 |
[7449.] |
Ennek a pulinak ezt kellett tennie. Kinek jutott egyáltalán eszébe így letesztelni?
Üdv
|
| |
|
[válaszok erre: #6831]
|
[előzmény: (6795) hodzsa, 2010-11-09 11:00:33]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
nivekogre
Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647
|
| 6797. Elküldve:
2010-11-09 16:57:07 |
[7450.] |
Pesti, városi srácok vették vállukra anno a táncház mozgalmat. Persze tudom, hogy már régen nem az mint a fonóban hajdan, de meggyőződésem, nélkülük már ez sem lenne.
Városi Ficsúr
|
| |
|
|
[előzmény: (6775) Konok, 2010-11-05 19:11:37]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
