Talán az egyetlen lehetőség ma Európában Erdély, hogy ezek a fajták, kaj, kau megőrizzenek valamit pásztorkutya mivoltukból. Viszont korábban Konok beszélt valamifajta feljavításról, ami lehet az "igénytelenebb" esztenák kutyáira rá is fér, de akkor nem lenne-e célszerűbb a még eredeti környezetükben működő román pásztorkutyákhoz fordulni. A kísérletező székely ember is nem csak valamifajta impozánsabb megjelenés (nagyobb, tömegesebb csont, méretek stb.) miatt nyúl a kaukázusi, ázsiai fajtákhoz? (Esetleg valami rosszul értelmezett nemzeti öntudatból. Nem á má román kutyám leszen.)S közben, mivel ezek a kutyák már rég nem nyájak mellett működnek, s esetleg pont az impozánsabb megjelenésükből adódóan, nem is képesek rá, pont meglévő értékeket hagynak elsikkadni, vagy rontanak el?
Bár nem én szólíttattam meg, de ha nem tévedek, a kolonc ilyen röviden kötve ugyan a kutyát a mozgásában nem igazán akadályozza, viszont elég ahhoz, hogy a vadász ne lőhesse ki.
Nem kuvasz?
Na félre a tréfát, s egybe megköszönve ertti segítségét. Rizsíjt nézve talán nem csak bennem ötlik fel az európai fehér pásztorkutyák hasonlósága. Mint írtam 13 éves, 71 centi a marja, talán ha van 50 kiló és tegnap délután az erdőben, barka szedés közben elkapott egy rottweilert.
Viszont, amit többször feszegettem?
Ha még a Czéher Gyuri féle gyimesi "kaliba kutyák" nem is a legtökéletesebb "keverékek" csak, de mint írjátok:
"Szeben korenyeken, fennt a Paltinison, Fogarasi havasokban, de transzhumalo roman juhaszoknal sem latni KAJT, azt sem tudjak, h letezik ez a fajta.
Ott az altalad is emlitett roman juhaszkutyak es azok keverekei vannak, es informacioim szerint baromi jok fennt a havasokban ezek a kutyak es mixeik."
Ha még mindig léteznek-e működőképes pásztorkutyák, szükség van-e a Konok által is oly sokszor emlegetett feljavításukra kétes eredetű kaukkal, ázsiákkal, kangalokkal.
Én ezek után, ha jó pásztorkutyát akarnék venné, jobban megbíznék egy Fogarasi havasokból való akár román pásztorkutya keverékben, mint egy magyar tenyészetből való ázsiában.
Bocs a késői reakcióért, de napokig nem jártam erre. Mint írtam korábban a nyolcvanas években kissé kiábrándultam a kuvaszból, komondorból, mivel egyre rosszabb képet mutatott az állomány. Az eredeti életkörülmények, s így szelekciós tényezők megváltozásával a magyar pásztorkutya állomány is hanyatlani kezdett. A kuvaszokról, bekerülve a falvakba, láncos kutyaként az a kép kezdett kialakulni, hogy idegbeteg, gazdáját is megtámadó ebek. Én ezt a nem megfelelő tartásmód következményének tudom be, viszont valószínű pont ezt ellensúlyozandó elkezdték a kiállításokon a nyámnyila kutyákat preferálni. Ráadásul, a szerintem egyáltalán nem szélsőséges, erősebb felépítés felől is, a könnyebb, madárcsontú fizikum felé vette a tenyésztés az irányt. Az ivari dimorfizmus lassan alig vált tetten érhetővé, szukás kanok váltak slágerré.
A komondornál kissé más volt a helyzet.
Ott pont a méret növelése volt a cél.
Szerintem a jelenleg preferált, óriás szőrgombócok pásztorkutyának, legalább is transzhumáló pásztorkodás esetén nem igazán állnák már meg a helyüket. Nehezen tudnám őket elképzelni ezzel a szőrköntössel, ilyen fizikummal, hogy nomád őseinket kísérgetik naponta több tíz kilométeren át. Az igaz, hogy tanyaőrként, egyfajta "statikus" nyájőrzőként, ha vérmérsékletük adott hozzá, nagyszerűen elláthatják a feladatukat. (Nem véletlenül fogalmaztam így, sajnos egyik volt főnökömmel, mi is hoztunk egy korábbi munkahelyemre, egy ökológiai alapítványhoz, amúgy tenyészszemlés, idegrendszerileg teljesen labilis szukát.)
Hát sajnos az elmúlt 120 év tényleg nem múlt el nyomtalanul, pásztorkutyáink kárára. Na jött a nyolcvanas évek sarplaninaccel, kauval, később ázsiával. Hát Berinok Kánnak abban igaza van lenyűgöztek ezek a kutyák méreteikkel, fizikumukkal is. S ráadásul az ember abból indult ki, hogy e kutyák eredeti élőhelyén még munkálkodik farkas, medve, tehát nagyobb eséllyel őrizték meg pásztorkutya mivoltukat. Aztán ahogy kezdett nyílni csipám, jöttem rá, hogy mindaz ami nekem tetszik leonbergi keverék sarp, modern börtönőr kau, lehetőleg szintén leonbergivel megnövelve. Szóval a lényeg, hogy ezek már szintúgy nem echte pásztorkutyák, kertvárosban jól mutatnak, de nyájak mellett már nehézkesebben állnák meg a helyüket.
Az a lenyűgöző fizikum, ami megfog bennük, mint az óriás komondorban is, pont a pásztor feladatkörtől való eltávolodás következménye, vagy lehetősége. És ez igaz az ázsiára is. Korábban több helyütt hivatkoztam arra, hogy az országba a kezdetekkor bekerülő ázsiák ,mennyivel eltérőbb, nyersebb viselkedést mutattak, mint napjaink kiállítási ringhez szokott, "szocializált" kutyái. Pedig jobban belegondolva, már akkor sem közvetlen aboriginal pásztorkutyák ivadékai kerültek zömmel az országba. Ráadásul e kutyák nyerseségéből, viszonylag sok probléma is adódott, így azok a kutyák is a levesben végezték, gyakorlatilag pont egy kontra szelekció munkálkodott. Elismert, nagy tenyészeteinkben trendé vált egyfajta "európai tenyészirány", ami céljául tűzte ki e kutyák "együtt élhetőbbé tevését"(nyilván eladhatóbbá tevését), gyakorlatilag felgyorsítva az eredeti pásztor koncepciók ledegradálódását. Hasonlóan a kuvaszhoz, csak ott a külcsínben az ellenkező véglet felé elmozdulva.
Amihez én úgy hittem, 100-120 év kellett a kuvasznál, komondornál, rá kellett jöjjek az ázsia példáját látva 1-2 generáció is elég. Végül is egyszerű matek. Mint ahogy írtad korábban az esztenákon felnövő kutyákból sem válik be mind, 3-4 kutyából 1. Ez barátok között is csak a kutyák 33-25%-a. Mivel ma nálunk ilyen irányú szelekció nem történik (nem is történhet, nem adottak hozzá a feltételek), a maradék 66-75 %, amúgy eredetileg levesbe kerülő kutya is továbbszaporodhat, tenyésztésben maradhat. Sőt mint a példa mutatta, mivel "európai" környezetben az önálló, pásztorkutya nyűg is lehet, vannak aki kifejezetten a maradék 66-75%-ot fogják preferálni a tenyésztés során.
Sokat fikáztam korábban az ilyen tenyésztőket, hogy miért van szükség, halvérű, alamuszi, újfundlandi lelkületű, de amúgy ázsiainak tűnő kutyák létrehozására, hisz arra ott vannak az eddig jól bevált más fajták. De, ha jobban a mélyére nézek a dolognak, hogy ma itthon egyáltalán nem adottak a feltételek a nyájőrző kutyák tenyésztéséhez, néha ha elkeseredve is elbizonytalanodom, nem-e neki volt/van igazuk? Rengeteg olyan érték van egy jó pásztorebben, ami esetleg tökéletes a házat, a portát őrző családtaggá teheti őket. De ez önmagában igen kevés, ezt a feladatot más fajták, vagy e pásztorebek "tetszetős" keverékei is el tudják látni. Tökéletes telepőr lehet a leonbergi keverék sarp, anélkül, hogy Koszovóban akár egy kilométert is meg tudna tenni a hegyekben, nyájat kísérve, kevésbé tetszetős, s jóval kisebb deltar illír unokatestvérével. De egyáltalán, van-e itthon létjogosultsága egy deltar illírnek?
Hát gyanítom nem sok, az egyetlen megoldást e fajták eredetihez hasonló állapotban való fenntartásában, eddig úgy tűnik Ti jelenthetitek.
Több mint tíz kutyát, neveltünk fel ilyen takarmányozás mellett, köztük egy kaut, egy malamutot, a többi ázsia volt. 13-14 évesnél fiatalabb kutya nem pusztult el végelgyengülésben.
Ja a hentesnél, nem fizettem a csontért soha. Megkérdeztem van-e valami kutyáknak való? Volt, s azóta van rendszeresen. Neki hulladék, a kutyáknak az élet.
Mint írtam, ha a pásztorkutya értékeket tartom szem előtt, üthetném is agyon a 14 hónapost, pont azért amit te "tetszetősebbnek" írtál egy ázsiában, mondjuk egy kuvaszhoz képest.(A komondort már megkérdőjelezem napjaink kolosszusait látva)
De nézd az öreget semmi pénzért nem válnék meg tőle, 13 éves, csak 71 cm a marja, s talán 50 kiló sincs.
Én is ismerek egy dok filmet a szellem medvékről. Az alapján a film alapján nekem is az jött le, hogy Brit-Kolumbiában, valami elszigetelt helyen él egy fekete medve(baribal) populáció, amelyek között nagyon sok fehér egyed van. Gyakorlatilag több mint az állomány fele fehér volt. Tehát nem, szórványosan előforduló egyedi esetekről van szó. Így indokolt lehet, a fekete medve külön alfajaként kezelni ezt a populációt.
Nincs mindig dög, de én már ezt is erősnek éreztem a kutyának. Nyilván nem 36%-os fehérjetartalmú kutyatáp, de nem is pusztán savó és korpa, önmagában az is "húzza felfele". Ezért "hígítok" csonttal. Kalcium-foszfát pótlás megvan, talán egy kis energia a csontvelőben,s minimális fehérje amit rajta hagyott a hentes.
Nem akarok megsérteni senkit félre ne érts.
Legtávolabb álljon tőlem. Nekem is vannak kuvaszos, komondoros barátaim. Sőt van olyan, aki komoly eredményeket ért el kuvaszban, de mivel más elképzelése volt a fajtáról(nem szereti a nyámnyila kutyát, s a trend szerinte erre haladt itthon) komondorra váltott, de mellette van egy-egy kauja, ázsiája is.
Abban maximálisan igazad van, hogy térségünkben nem jelentenek potenciális veszélyforrást a ragadozó madarak, s talán az sem szerencsés ha az ázsiák összeszedik az amúgy védett összes siklót a környéken.
Én egyébként feszegettem is korábban más fórumokon, hogy jó-e, kell-e az amúgy korábban működőképesnek tűnt, erdélyi "esztena"kutyákat idegen ázsiaiakkal, kaukázusiakkal, kangalokkal "javítani". Nem fogunk-e, egyfajta domesztikált faunahamisítást ezzel generálni. A másik oldalon viszont tisztában vagyok azzal is, hogy itthon ezeknek a fajtáknak koránt sincs lehetőségük magukat pásztorkutyaként összemérni. Sőt lassan úgy tűnik, már eredeti élőhelyükön is rosszabb lassan a helyzet, mint Erdélyben.
Egyébként töredelmesen bevallom, növendék óriásom, alkatából adódóan egyre messzebb távolodik az ideális pásztorebtől. Egyébként a nyolcvanas években azért kezdtem a kuvasztól, komondortól, sarpon, kaun keresztül az ázsiához húzni, mert azt gondoltam ezek a fajták az eredeti életterükben lévő viszonyok miatt jobban őrzik pásztorkutya mivoltukat. Akkor itt, már majd száz éve nem volt se rabló, se medve, se farkas, de lassan nyáj se. Aztán időközben rá kellett jönnöm, hogy ha Türkmenisztánban van is még farkas, meg rabló, attól az ide bekerült (orosz, ukrán) kutyák, ugyanúgy több generáció távolságban vannak az aborigin pásztorkutyáktól. És mint korábban írtam, ha megszűnik az eredeti szelekciós nyomás, s tenyésztésben maradnak olyan egyedek akik az eredeti környezetben nem vetnének utódot, pár generáció távlatából fényévekre kerülhetünk az eredeti koncepciótól. "Börtönőr" kau, vörös csillagos ázsia, viador volkodav(legyen az kaukázusi vagy ázsiai), kiállítási mi tudom én mi.
Én pénzt nem adok kutyakajára. Főleg csontot, néha dögöt eszik nyersen, szőröstől, bőröstől, belestül mindenestül, persze ha jut, odavetem a száraz kenyeret is.
Próbáltam visszatartani, de nő mind a bolondgomba. Imádja a nyers bordacsontot.
Amíg két macska bepuszil egy döglött csibét, addig ez a 14 hónapos eb eszi azt két napig.
De komolyra fordítva a szót, én az ázsiánál jobb takarmányhasznosító kutyát nem láttam, és ezt a jó tulajdonságát a kiállítási trendek sem tudták elbaszni.
Más. Korábban volt egy malamutom, vele sokat, naponta több tíz kilométeren keresztül cani-ciclo crossoztam, falvakon keresztül. Volt egy érdekes megfigyelésem, ha olyan házak előtt haladtunk el amit ázsia, kau, sarp őrzött, azok sose hagytak szó nélkül elmenni és ez nem a kutyának szólt. Komondorok, kuvaszok a legtöbbször észre sem vettek minket. Nekem az a véleményem a magyar pásztorkultúrából adódóan (bár tudom Konok szerint ilyen nincs), ezek mellett a kutyák mellett rendszeresen voltak kisebb terelő ebek, amik óhatatlanul a jelző kutya szerepét is betöltötték. Ázsiában, a Kaukázusban ilyen kutyák alkalmazása hagyományosan nem elterjedt, ebből adódóan az ottani pásztorkutyák sokkal éberebbek. Sőt mást mondok, mivel azon a környéken valós veszélyt jelentenek a jószágra mérges kígyók, és ragadozó madarak, az onnan származó kutyáknál megfigyelhető e fajok iránti "gyűlölet". Én ezt más pásztorkutyánál nem tapasztaltam.
Nem is vitatkozni volt szándékomban veled, egyszerűen arról van szó, hogy a régi, nyáj mellett szolgáló kutyáktól nem vártak el olyan élességet emberrel szemben, mint a "börtönőr" kautól. Adott esetben nyilván azoknak is megálljt, kellett tudni parancsolni a behatolónak, de ha amaz reakciói tovább nem voltak "ellenségesek", akkor saját "gyilkos" ösztöneiknek is.
Az, meg hogy a betyárvilág, orrgyilkosok világává degradálódik lehet, hogy szükségszerűen a "börtönőr" kutyák előtérbe kerülését eredményezi. Van egy barátom itt Nyugat-Magyarországon, aki tanyán él és az említett okokból hasonlóan gondolkodik hozzád. Kaukat tart a kisfia és állatai mellett szintén.
Talán nem véletlen az asszociációd. Az Alánok egyes csoportjai vándorlásuk során állítólag eljutottak közvetlenül a mai Ibériai-félszigetre is(nyilván kutyáikkal együtt). A spanyolok innen eredeztetik az Alano espanoljuk elnevezését. Mások a mai Észak-Oszétia területén telepedtek le és élnek a mai napig is. Észak-oszétiai volkodav(!?)
Csak magamat ismétlem, lehet, hogy nem pusztán véletlen.
Elküldve:
2012-02-21 14:58:20
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére!