Tudod az érdekes az, hogy az aborigin kaukázusi állomány, mennyivel heterogénebb a modern kaukázusi juhászhoz képest, s mennyi köztük az ázsiai szerű kutya. Aztán erre a modern bunyóra tenyésztés rátett még egy lapáttal, amikor az aborigin kaukázusi kutyákat, ha éppen eredményesen bunyozott, nem átallottak ázsiaival keresztezni. Na meg persze még ezt megelőzve,a szovjet idők népeket ide-oda telepitgetései. Na most ezt kibogozni?
Pár éve Shirrel elmélkedtünk erről, amikor egy amúgy FCI rendszerben dolgozó grúz küllembiró honlapján találtam pár linket.
Aborigin kutyák képeinél, a hegyekben már-már az európai fehér pásztorebeket eszembe juttató nagazik voltak láthatók. Kiállitásokon viszonylag homogén, "börtönőr" kauk. És örmény hegyi kutya néven, sokkal inkább az ázsiait eszembe juttató, általában rövid szőrű kutyák. Na gyanitom ezek voltak a legendás kazbek-hegyi kutyák.
Ráadásul, ha megnézed a modern kaukázusi volkodavok "fajtatiszta" tipusai, mind az amúgy orosz fennhatóság alá tartozó, de erősen szeparatizmusra törekvő államokban jöttek létre(dagesztáni, karacsáj, észak-oszét). Igy mint annak idején Európában a sok, minden nemzetnek saját fehér pásztorebet, nemzeti törekvéshez hasonló érzésem támad általuk. De mivel a kutyáknak, már csak bunyóban kell bizonyitaniuk, a legjobb bunyós kialakitására való törekvésükben a kutyulástól(jó esetben csak ázsiával) sem riadnak vissza, nemzetük eredetijeként feltüntetve az igy létrehozottat.
Úgyhogy közel sem egyszerű.
Tudod az érdekes az, hogy sokan Magyarországon szentül megvannak győződve, hogy közép-ázsia eredetű kutyát tartanak, hisz a törzskönyvébe is ez van bele irva, s valójában kutyája gyökerei a kaukázusba vezetnek. Nem egyszer nem is rossz ősőket maguk mögött tudva. S persze az is igaz, hogy a "modern" kaukázusi volkodavok nem kis százalékban azért ázsiai vér hordozói. (Talán pont leginkább az észak-oszét)
Mivel elég halott a fórum, egy kérdéssel szeretném megtörni a csendet, amit elsősorban az erdélyi (gyakorlati tapasztalattal rendelkező)
kollégáknak szánok. Információitok szerint a pásztorkutyáknál létezik-e olyan ösztönös ellenszenv a ragadozók irányába, mint az egyes vadászkutya fajták ragadozó gyülölete? Vagy pusztán a "falkához" tartozót védik a rájuk támadó ragdozóktól, a védendö állat állományban, s esetleg ehhez jönnek még az idősebb, tapasztaltabb kutyáktól tanult, szerzet viselkedés formák?
Lehet, hogy most szentségtörést követek el, de nekem a gyanúsak a puli sumér, s ki tudja milyen ősi, ázsiai eredetét bizonygató elméletek. Tőlünk keletre ma sem igazán jellemző a terelő, juhász kutyák alkalmazása. Ez szerintem újkeletű, "modern" szokás. Nem is(volt) indokolt a keleti, "civilizálatlan" végtelen pusztákon, hegyekben. A nyugati "fejlődéssel" párhuzamosan tűntek el a nagyragadozók, vesztették el szerepüket a nagytestű nyájörzők, s ezzel egyidőben vált szükségszerűvé a kisebb, közepes termetű terlő kutyák alkalmazása. Az urbanizálódó nyugatot utak, vasutak szabdalták keresztül(Once upon a time in the West), megszűntek a nagy egybefüggő erdőségek, pusztaságok. A nomád, félnomád legeltetést, ridegtartást felváltotta a falvakból napi szinten történő kihajtás. Szóval a terelő kutyák használatát ez egyre inkább indokolta, mig nyájörzők visszaszorultak. Magyarország egyfajta ütköző zóna volt kelet és nyugat között, igy maradhatot meg egymás mellett, viszonylag hosszú időn keresztül párhuzamosan e kétféle tevékenységi kör. De én akkor is azt hiszem, hogy a puli ezzel együtt, pásztorkutyáinkhoz képest fiatalabb (európai)fajta, talán nem véletlen a pudli(uszkár), portugál vizikutya stb. rokoni kör feszegetése. Tehát nyilván a feladatában, szerepében is közelebb áll a "szolgalelkű" nyugati terelőkhöz, amelyek jó(bb) alapot adtak a modern szolgálati, munkakutyáknak, mint az önálló munkavégzéshez szokott pásztorkutyák.
Álitólag a '30-as években, komoly teljesitményt nyújtottak a rendőrségi állományban ezek a kutyák. Végül is a méreteik meg voltak hozzá, s valamikor a német és a belga juhászok is igy kezdték. Szerintem a szőrzetük volt a fő hátrányuk.
Van aki a fekete komondorok(ha van olyan) gyökereit is keresgéli.
Beszkenneltem (szóval így helyes magyarul), pár anyagot 75-77-es kutya újságokból, főleg kuvasz "témában". Átküldöm Vitkonak, s remélhetőleg fel tudja majd tenni az "Irodalom, Fordítások" topicba.
Hidd el a presa állomány, már rég rosszabb állapotban van, mint a boel. Ez utóbbi nem tipikus nyájőrző, azt kísérő kutya, inkább egyfajta "farm őrzőnek" mondanám, hasonló feladatot lát el mint hajdan az államokban az amerikai bulldog. Ezért sem lehet egy lapon említeni a kangallal, mert a feladatkörük nem fedi teljesen egymást.
A boel állományban találhatsz a legtöbb, működőképes ilyen jellegű kutyát. Mivel Dél-Afrikában a mai napig eredeti feladatkörükben dolgoznak ezek a kutyák, ők őriztek meg a legtöbbet "legendás masztiff" mivoltukból. Ez a többi hasonlójellegű kutyáról korántsem mondható el, amibe egyre erősebben rondít bele a kiállításra tenyésztés.
Nem én akarom megmondani a tutit, de ha valaki kifejezetten jó nyájőrző kutyát próbál tenyészteni, fenntartani itthoni körülmények között, s mivel más lehetősége nincs, nyilván olyan teszteket kell kidolgoznia, amin ezen kutyák tulajdonságai mérhetők és ismernie kell, hogy mit is várhat el egy eredetileg jól működő ilyen kutyától.
Ha más a tenyészcél, nyilván más elvárásokat támasztunk az adott egyedekkel szemben, de ez óhatatlan az adott fajta átalakulásához vezet, lásd börtönőr kau, viador ázsia.
Én korábban sokat agyaltam, ragadozó teszteken. De mit tudnánk eldönteni? Fosik a kutya, vagy megy neki mint az állat? Ez utóbbi imponáló lehet, de nem biztos, hogy jó, mert éles helyzetben, egy esztenán belőle lenne az első vacsora.
Hogy a hagyományok mennyire régmúltban gyökereznek az nézőpont kérdése.A Boel, a búr bevándorlók kutyájaként, már mint "fiatal" fajta él a képzeletemben. Ez persze semmit sem von le erényeiből. A masztiff jellegű kutyák közül talán a legkevésbé elbaszott még. Csak félek pár év és arra a sorsra jut, mint a közelmúltban még működő képesnek tűnt amerikai bulldog, cane corso, kanári szigeteki, fila brasilero és a tosa. Hála a kiállításra tenyésztésnek.
A kangalos gepárd védelmi program, pedig úgy tűnik beváltotta a hozzáfűzött reményeket.
Félreértettél szerintem. Pont azt mondom, mivel hasonló egyedi teszteket az eredeti élőhelyeken szerintem nem végeztek a pásztorkutyákkal, így hogy tudjuk eldönteni, hogy milyennek is kéne lennie, hogy kéne viselkednie egy jól működő pásztorkutyának az adott teszten. Csak fikciókra támaszkodunk az itteni kutyák reakcióihoz készítünk elméleteket, holott ezek a kutyák lehet az eredeti élőhelyükön, vagy akár Erdélyben is, pont levesben végezték volna.
Nem véletlenül nincsenek hagyományai az afrikai nyájak kutyás védelmének? Nem sok mindent tehetnek egy falka oroszlánnal szemben. Bár Ázsiaban is éltek(élnek India) oroszlán alfajok, de ezek a nagymacskák tényleg kemény dió lehetett. Azt el tudom képzelni, hogy a magányos vadász egyéb nagymacskák (leopárd, tigris) ilyen szempontból kiszolgáltatottabb helyzetben van egy falka nyájőrzővel szemben.
Hát persze, hogy a genetika áll a háttérben. Csak a lényeg, hogy én nagy fittyekkel azt hittem, több kutyát felnevelve, ez sem fog ki rajtam, hát kifogott. Most kaptam egy infót, én magam a takarmányozástani tankönyveimben lusta voltam utána nézni, hogy a szín baromfi hús állítólag 18,2 % fehérjét tartalmaz átlagosan. Na most én ezt tollal, csonttal, bőrrel, emésztőrendszer tartalommal "hígítva" etettem, azért ez a hajdani 36%-os fehérjetartalmú tápokkal összemérve, kevesebb jóval mint a fele.
És ezeknek már ez is sok. A saját példámon, csak erre a veszélyre hívtam volna fel a figyelmet, nehogy más is ebbe a hibába essen. Úgyhogy nem árt odafigyelni, mert nyilván az egyedek genetikai hátterén is rengeteg múlik.
Másrészről, viszont érdekes, mert pont a rokon fórumon jött szóba, hogy talán pont a fajtát jellemző heterogenitás miatt mennyire kiszámíthatatlan mit örökítenek a felmenők, egészen kicsi szülőktől lehetnek hatalmas utódok és fordítva. S az alomtestvérek fejlődése is milyen látványosan különbözhet egymástól. Úgyhogy hatványozottan is igaz, hogy az egyedeket magukat figyelve kell ellátni őket, nem feltétlen a szülőknél, testvéreknél jól bevált módszert követni.
Ez jó.
Más hasonlattal, pl. egy ember elkezd táncolni énekelni az utcán, azt mondják na ez bekattant, de ha mondjuk 100 ember táncol énekel az utcán az már fesztivál. De ha egy ember visz az utcán egy vödröt, az senkit sem érdekel, de ha 100ember megy az utcán vödrökkel, arra lehet azt mondják tűz van.
Úgy látszik mégsem múlt el nyomtalanul a második világégés utáni negyven év, ha engem, kérdezel én bizony materialista vagyok. Még nem tudtak az ellenkezőjéről meggyőzni, de nyitott vagyok. Érdekes pont a Nap mint anyagi entitás, ami végül is "Isteni teremtő erővel" bír a Földi életet illetően.
Természetesen nem egy antropomorf Napistenről regélek itt.