| Találatok száma: 1568 üzenet |
|
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
34223.  Elküldve:
2010-04-19 18:39:07 |
[926.] |
eggyütt vannak Ronny-val!
|
| |
|
|
[előzmény: (34193) Xanadu, 2010-04-19 09:49:50]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 34222. Elküldve:
2010-04-19 18:37:29 |
[927.] |
 
|
| |
|
[válaszok erre: #34252 #34283]
|
[előzmény: (34218) Yoyó, 2010-04-19 17:24:00]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 34221. Elküldve:
2010-04-19 18:37:08 |
[928.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (34219) dorus, 2010-04-19 17:40:55]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 33978. Elküldve:
2010-04-16 13:00:01 |
[929.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (33964) katamanó, 2010-04-15 22:28:34]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 33938. Elküldve:
2010-04-15 19:15:00 |
[930.] |
Nem nyakat roppantanak ,hanem a légcsövet ill. a nyaki ütő eret szorítják össze........
|
| |
|
[válaszok erre: #33939 #33955 #33981]
|
[előzmény: (33926) dorus, 2010-04-15 14:51:44]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 33924. Elküldve:
2010-04-15 14:26:15 |
[931.] |
|
| |
|
[válaszok erre: #33927]
|
[előzmény: (33910) dorus, 2010-04-15 09:25:10]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 33855. Elküldve:
2010-04-14 19:56:39 |
[933.] |
|
| |
|
[válaszok erre: #33857]
|
[előzmény: (33850) Engie, 2010-04-14 19:46:55]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 33852. Elküldve:
2010-04-14 19:48:01 |
[934.] |
Pedig ezt valaki kidolgozta,felrakta ,és kör email-ba terjesztik... 
|
| |
|
[válaszok erre: #33854]
|
[előzmény: (33843) T.Anna, 2010-04-14 19:13:34]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 8975. Elküldve:
2010-04-14 18:39:28 |
[935.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (8974) T.Anna, 2010-04-14 18:07:00]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 8970. Elküldve:
2010-04-14 17:47:30 |
[937.] |
Programjavaslat a társállatok problémájának kezelésére
Rövid összefoglalás
A társállatok közül jelenleg egyedül a kutyák nyilvántartása kötelező a hatóságok számára (a veszettségoltás révén), ezért egyelőre az alább vázolt rendszert csak a kutyákra terjesztenénk ki. A macskák bevonása egy hasonló rendszerbe a kötelező oltás és ezzel a nyilvántartási kötelezettség hiánya miatt egy másfajta program kidolgozását teszi szükségessé.
Az alábbi program egy olyan komplex rendszer, mellyel véleményünk szerint hosszú távon megoldható a hazai kóborkutya probléma és az állatotthonok finanszírozási gondjai.
A rendszer lényege röviden: a kóbor állatok ellátását, elhelyezését azokkal fizettessük meg, akik a problémát okozzák, nevezetesen a kutyáikat felelőtlenül szaporító gazdákkal, akik a szaporulatról nem képesek gondoskodni, így az állatok az utcán vagy a menhelyeken kötnek ki. A rendszer keretében minden olyan kutyatartó, aki állatát nem ivartalaníttatja, bizonyos mértékű állatvédelmi hozzájárulást (hívjuk most egyelőre ebadónak) köteles fizetni. Természetesen vannak olyanok, akik felmentést élveznek a kötelező ivartalanítás alól. vagy csökkentett mértékű hozzájárulás fizetésére lennének kötelezve; ezeket lejjebb részletesen kifejtjük.
Az ebadóból befolyt összeg teljes egészében (vagy minimális, adminisztratív kiadásokra elkülöníthető százalékkal csökkentve) az állatotthonok számára kerülne elkülönítésre.
RÉSZLETES ELKÉPZELÉSEK AZ EBADÓRÓL ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KOMPLEX RENDSZERRŐL
Az ivartalanítás
A rendszer feltételezi annak az állatorvosilag igazolható ténynek az elfogadását, hogy a kutya ivartalanítása, nemtől függetlenül, nem káros annak egészségere, sőt, sok esetben megelőző szerepet játszik bizonyos krónikus és daganatos betegségek elkerülésében. Ezen túl el kell fogadni, hogy a kutyának "nem szükséges" vagy "nem jó" ellenie, vagy párosodnia; az ivartalanítás sem mentális, sem fizikai torzulást, kárt nem okoz az állatnak, sőt, ezzel megelőzhetjük bizonyos betegségek kialakulását, vagy a rivalizálás során szerzett sebeket, stresszt, valamint a kutyák kisebb hajlandóságot mutatnak a szökésre (főleg a kanok), s ezáltal csökken az állatok elvesztésének esélye.
Pénzügyi tények:
1. pillanatnyilag az állatvédelem automatikus és önmagát eltartó finanszírozása nem megoldott
2. a Kormány és a magyar pénzügyi politika és a büdzsé helyzete nem teszi lehetővé, hogy a már most is bevezetett adóformákból csoportosítsanak át állatvédelemre forrásokat
3. az állatvédelem ma szinte kizárólag ad-hoc jellegű pénzügyi támogatásból tartja fenn magát, államilag ad-hoc jelleggel döntenek egy-egy finanszírozási lehetőségről; ezen túlmenően, az állatvédelem az emberek jószándékától és irreguláris adakozási kedvétől függ
4. az így befolyt jövedelem messze nem fedezi az igényeket
5. a kisállatvédelem pillanatnyilag (és mondhatjuk, hogy az elkövetkező 10 évben) kizárólag tagállami politika, tehát közösségi (uniós) alapokból forrást szerezni szinte lehetetlen, eseti jelleggel képzelhető el, de ekkor is az adminisztráció igénye és elvárás szerinti teljesítése túl megterhelő az elaprózott állatvédelmi szervezetek számára, a bevétel egyszerűen nem éri meg a fáradtságot.
6. 1998. évi XXVIII. TÖRVÉNY az állatok védelméről nem mulasztja el biztosítani az állatvédelem pénzügyi fedezetét sem (VIII. fejezet 42.§), nevezetesen: a központi költségvetésben állatvédelemre előirányzott pénzösszegek, az állatvédelmi hozzájárulás, az állatvédelmi bírság. Az állatvédelmi hozzájárulásra kötelezett termékek körét, a hozzájárulás mértékét, valamint fizetésének és felhasználásának szabályait külön jogszabályban kellett volna megállapítani, mely a mai napig nem született meg, ahogyan nem került elkülönítésre a központi költségvetésből sem pénz állatvédelmi célokra.
Tartalmi tények:
1. az állatvédőkre és a menhelyekre nehezedő nyomást egyértelműen a regisztrálatlan, kontrollálatlan, felelőtlen és büntetlen tenyésztés, szaporítás okozza
2. az emberek nincsenek rákényszerítve arra, hogy tetteik következményével szembenézzenek; mivel ez nincs is benne a köztudatban, jogi és pénzügyi úton célszerű kikényszeríetni a felelősségteljes magatartást
3. Európában a fejlettebb Tagállamokban, noha az adópolitika még mindig kizárólag Tagállami és nem Közösségi hatáskör, egyre inkabb nő az igény, és ezzel együtt megindult a folyamat is, hogy a jövedelem-adóztatásról a hangsúly átkerüljön a "fogyasztás" és "környezetterhelés" szerinti adóztatásra
4. a kutyákat tulajdonosaiknak legalább egyszer évente meg kell mutatniuk az állatorvosnak a veszettségoltáskor
Egy lehetséges megoldás: a regisztrációval és ivartalanítással egybekapcsolt ebadó bevezetése
Elképzelésünk szerint aki kutyát akar tenyészteni (vagy szaporítani), azt az államnak fajtavédelmi, illetve jövedelemszerző tevékenységként kell(ene) nyilvántartania. (A fajtavédelmi tevékenység esetében érdemes megkülönböztetni a magyar fajtákat a külföldiektől, mert a magyar génbankok a magyar fajtákra koncentrálnak. Értelemszerűen, nem a magyar génbankok feladata Husky kutyák fajtamegőrzési programjáról gondoskodni.) Nem nevelget az ember saját kedvtelésből 80 hektáron gabonát, ezt a terméket nyilván piacra szánja. Amiből az embernek bevétele van, az nyilván engedélyhez kötött, adózás alá tartozó tevékenység. Miért képezne ezalól pont az ebszaporítás kivételt?
Ha az ember nem jövedelemszerzésből tart kutyát, akkor viszont elvárható, hogy tekintettel legyen arra, hogy az általa hobbiból tartott jószág mekkora terhelést jelent a környezete számára és a jószág számára egészségügyileg mi a legjobb. Ha felháborodunk (jogosan) azon, hogy mások hobbiból teleszemetelik az erdőt, vagy motorjaikkal feltúrják azt, akkor mások joggal várhatják el, hogy a kutyatartók (és akár második lépésben, a macskatartók) ne "szemeteljék tele" hanyagságből, kényelemből, félreértett egészségügyi okokból az országot és a terheljék a menhelyeket állataik nemkívánt szaporulatával.
Az ivartalanítás pénzbe kerül, csakúgy, mint a regisztráció (chipezés). Ugyanakkor nem fair, hogy anyagilag pont azokat sújtjuk, akik felelős gazdaként gondoskodnak a nemkívánt szaporulat megelőzéséről, illetve az elveszett állatoknak maximális esélyt adnak arra, hogy "hazataláljanak". A leírt verzió pontosan azokat sújtaná anyagilag, akik nem gondoskodnak a fentiekről:
Az ebadó főbb tételei:
1. minden kutya chipezéssel történő azonosítása kötelező - ennek hiányában az állatorvos az éves veszettség oltás alkalmával a kutyát, járványvédelmi okokból, beoltja (lejelenti az oltást illetve a regisztráció hiányát a Hatóság felé), de az ezt igazoló bilétát nem adja ki a tulajdonos számára az ivartalanítás igazolásáig, vagy elvégzéséig.
A Magyar Állatorvosi Kamara minden évben publikálja az ajánlott (indikatív, az állatorvosokra nem kötelező erejű) kis, közepes és nagytestű szuka kutyák ivartalanításának árát (ovariaectomia), illetve a kutyák kasztrálásának ajánlott díját.
2. az ivartalanított és chipezett kutya után fizetendő éves ebadó díja 0 Ft
3. a nem ivartalanított, de chipezett (regisztrált) magyar fajtatiszta kutyák után fizetendő éves ebadó díja a Magyar Állatorvosi Kamara Által indikált közepes termetű nőstény kutyák ivartalanítási díjának adott (pl. 10-30 - ez vitára bocsátandó) %-a.
4. Minden egyéb, 6 hónapnál idősebb kutya után fizetendő éves ebadó díja megegyezik a Magyar Állatorvosi Kamara által ajánlott közepes termetű nőstény kutyák ivartalanítási díjával - így motiválandó a gazdát, hogy inkább egyszer fizesse be az összeget a műtétre, mint évente ebadóként.
Az első évben az ivartalanítást és kötelező chipelést (és az állatorvosoknak a chip-leolvasó rendszer beszerzését) meg kell hirdetni és az ivartalanítást, chipelést (chip-beszerzést) számlával igazolók, a Magyar Állatorvosi Kamara indikatív árlistájának megegyező maximum határértékére vonatkoztatott, a leadott számla (70-100 - ez vitára bocsátható, de pl. munkakutyák esetében javaslom a 100%-ot - bár visszaélésekre adhat okot) %-ig terjedő összeget államilag visszaigényelhetik/adójukból levonhatják (függetlenül a természetes vagy jogi személy - tehát legálisan regisztrált menhelyek is - bevételeitől, illetve a tartott kutyák számától). Ennek az első éves hullámnak a finanszírozását az oly régóta törvényellenesen be nem vezetett termékdíjakból befolyó, és kizárólag az "Állami Ebivartalanítási és Ebregisztrációs Alap-ban" kötelezően elkülönített összegből fedezhetné az állam, de akár a megelőző évben lehetne ez az a kormányprogram, amit az adozók a második 1%-ra jelölhetnek.
Az ivartalanítás tényét a műtétet végző állatorvos a Hatóságnak (a költséghatékonyság érdekében az éves veszettségoltás elvégzésével együtt) lejelenti. (Chipezett kutya esetében a petvetdata.hu adatbázisába is felvezetheti, ám ez nyilvánvalóan plusz adminisztrációs költséggel jár.)
Az éves veszettségoltásra megjelenő ebek tulajdonosai kötelesek magukkal vinni az ivartalanítás tényét bizonyító írott dokumentumot (melyet az ivartalanítás leigazolása után a Hatóság állít ki számukra), a kutya regisztrációs dokumentumait, illetve a chip-leolvasó rendszerrel rendelkező állatorvosok kötelesek az oltás előtt minden esetben ellenőrizni, hogy az ivartalanítás ténye a rendszerben regisztrálva van-e.
Az ivartalanítás tényéről az ivartalanítást végző állatorvos állít ki igazolást, melyen szerepelnek a kutya egyértelmű azonosításához szükséges paraméterek és melyet a tulajdonos megküld a Hatóságnak, mely visszaigazolja az ivartalanítás tényét – ezt a hatósági igazolást kell majd csatolni az adóbevalláshoz). Mivel minden állatorvos köteles nyilvántartást vezetni az általa kezelt állatokról, ezért visszamenőleg is köteles kiállítani az igazolást az általa korábban ivartalanított állatokról. Ez az állatorvosok számára plusz elfoglaltság, vagyis költség lesz, mely azonban csak az első évben jelent megterhelést, mivel a korábban ivartalanított állatokról a rendszer bevezetésekor minden tulajdonos igényelni fogja az igazolást. Ezt a plusz költséget az első évben a már fent említett forrásokból kell fedezni, a későbbiekben azonban az igazolás kiállítása automatikusan kötelező része lesz az ivartalanításnak a műtét elvégzésekor.
Derogációk:
a. Az adózás alól felmentést kizárólag olyan egyedek tulajdonosai kaphatnak, ahol állatorvosi szakvéleménnyel igazolható, hogy az ivartalanítás az eb halálához, maradandó károsodásához (?) vezetne, vagy ahol azt egyéb egészségügyi indokok nem teszik lehetővé (pl. vele született és rendszeresen kezelt szívbetegség, stb). Az igazolás kiállításának költsége a tulajdonost terheli.
Az igazolást a kutya tulajdonosa az éves veszettségoltáskor bemutatja az oltást végző állatorvosnak, aki a veszettségoltással együtt lejelenti az igazolás meglétének tényét a Hatóságnak. (Vagyis a lejelentéskor vagy azt jelzi, hogy az eb ivartalanítva van, vagy azt, hogy nincsen, vagy azt, hogy felmentést elves – ez a lejelentő formanyomtatványon megtehető, nem igényel majd plusz erőfeszítést az állatorvos részéről.
b. Talált ebek esetében, ha a megtalált eb fizikai állapota nem teszi lehetővé, akkor a műtétet maximum 6 hónapig halasztani lehet, erre az időtartamra az adózás alól a tartó a szóban forgó ebre adómentességet élvez.
Mindkét fenti esetben (a és b pontok), a tartó (gazda vagy menhely) felel azért, hogy az elmaradt ivartalanítás következtében nemkívánt szaporulat ne jöhessen a világra. Az ilyen ebektől született minden egyes kölyök után az éves ebadó fele megfizetendő az első veszettségoltás előtt. Az állatorvos akkor adhatja be az első veszettségoltást a kölyköknek, ha az ebadó befizetését a tulajdonos a csekkszelvény bemutatásával igazolja. Ivartalanításuk kivitelezése után a kölykök adómentességet élveznek, nem ivartalanításuk esetén pedig a további években a teljes ebadót köteles utánuk megfizetni a tulajdonos.
(A vemhesen talált állat ivartalanítása is kívánatos, ám úgy véljük, hogy aki egy vemhes állatot befogad, annak erőfeszítéseit mindenképpen honorálni kell, így ha az eb leellik nála, a szaporulat mentesül az első évi, 50%-os ebadó alól.)
Az ebadót az köteles a kutya után megfizetni, akinek a kutya az előző évi veszettségoltástól számított 365. napon (vagyis a következő veszettségoltás esedékességekor) a nevén van regisztrálva. (Ez megegyezés szerint lehet más időpont is, de a január 1-ét nem javasoljuk, tekintettel a petárdázások miatt elvezstésre kerülő nagy mennyiségű állat miatt.)
Az elhullott ebről a tartó köteles a Hatóságot értesíteni, mely a kutyát "elhullott"-ként regisztrálja (a visszaélések elkerülése végett, innentől kezdve természetesen veszettség oltásra sem lehet vinni). Állatorvossal elaltatott ebekről az eutanáziát végző állatorvos köteles jelenteni (napos kölykök esetében is) a Hatóság felé, mely esetben a fenti rendszer érvényes. A mentességet élvező ebektől született minden egyes kölyök után eutanázia esetén is meg kell fizetni az éves ebadó felét (ezzel is leszorítva a meggondolatlan eutanázia számát - a saját kertben elvégzett baltás megoldást a törvény eddig is és ezután is bünteti).
A Hatóság köteles minden adóévben az APEH felé lejelenteni a nyilvántartott kutyákat aszerint, hogy ivartalanított, vagy magyar fajtatiszta nem ivartalanított, vagy egyéb nem ivartalanított kutyáról van-e szó.
Az adóalanyok éves adóbevallásuk mellé csatolják az összes, adóév első munkanapján tulajdonukban lévő eb oltási könyvének másolatát és a Hatóság által kibocsájtott igazolást, mely a következök valamelyike lehet:
- ivartalanított egyedről van szó
- a tartó az ivartalanítás tényét nem tudja igazolni
-a tartó az állat egészségügyi állapota miatt felmentést kapott az ivartalanítás alól
- a tartó a talált (?) eb fizikai állapota miatt halasztást kapott az ivartalanításra, de az igazolás dátumától számított 6 hónapon belül köteles hiánypótlással megküldeni az ivartalanítás tényét az Adóhatóságnak (másik verzió, hogy magára az igazolásra nyomnak egy határidőt, melyen belül a papír maga érvényes és az adóhatóságnak megküldhető)
- a tartó tulajdonában lévö kutya nem ivartalanított fajtatiszta magyar fajtaként van bejegyezve
- az xxx kód alatt nyilvántartott kutya elhullott és a regisztrációs rendszerben ezt az információt bejegyezték (a rendszerből elhullott állatot sem szabad kiiktatni, mivel az visszaélesre ad lehetőséget).
(Az állatotthonok az előző adóévben náluk megfordult és regisztrált kutyák ivartalanítási státuszát jelentik le.)
A fenti rendszerből befolyt összeg 100%-a a Magyarországon legálisan bejegyzett és működő menhelyek számára van elkülönítve.
Ennek szétosztásának rendszere:
vitára bocsájtható, hogy pályázat alapján, vagy egy része menjen szükségalapba, vagy alanyi jogon, vagy kutyánként normatíva, vagy egy része menjen vissza az első év után is tovább müködő Ivartalanítási Alapba, ahonnét a menhelyek továbbra is pályázhatják az ivartalanítás árát, stb.
Az állam/helyi önkormányzat és a Hatóság az ellenőrzés adminisztratív költségeire az így befizetett összeg maximum (10-25 - vita tárgya) %-át különítheti el.
Várható pozitív hatások
1. a regisztráció által átláthatóvá és ellenőrizhetővé válik az ebtartás Magyarországon
2. az állatorvosok extra bevételhez jutnak
3. a rendszer önfenntartó, a menhelyeknek saját, automatikus bevételt teremt, mely nem az állampolgárok napi felbuzdulásaitól, a médiától, a napi politika kénye-kedvétől, vagy az ország pénzügyi helyzetétől függ, hanem adótörvényben rögzített fix bevételi rendszert tesz lehetővé. Ugyanakkor nem terheli az amúgy is túlterhelt büdzsét, tehát a lobbyzás alkalmával könnyebben keresztülvihető, könnyebben magyarázható
4. csökken a hanyagságból eredő kóbor ebek száma az országban, s ezzel együtt folyamatosan csökken a menhelyekre nehezedő nyomás
5. a magyar ebtartókat felelős magatartásra lehet szorítani, a nemkívánt, ellenőrizetlen szaporulatnak gátat szabhat
6. az állatoknak (főleg az ivartalanított, felnőtt állatoknak) nő a befogadók, vásárlók szemében az értéke (hiszen ezzel az állattal már csak minimális adminisztratív feladatok hárulnak a tartóra), mely tovább csökkenti a nyomást a menhelyeken azzal, hogy az eddig nehezen "értékesíthető" felnőtt kutyaállomány kelendőbbé válik a befogadók számára.
Várható negatív hatások (nehézségek)
1. az adózásra kötelezettek nem meggyőzhetők, s inkább lemondanak az ebtartásról, minthogy a rájuk eső ivartalanítási önrészt megfizessék, vagy adminisztratív kötelességüknek eleget tegyenek
2. ezesetben átmenetileg nő a kóbor ebek, illetve a sintértelepeken és menhelyeken leadott ebek száma, mellyel a rendszernek (főleg az első adózásra kötelezett évben) számolnia kell, meg kell küzdenie (Ez átgondolandó, hogy felvállaljuk-e, és ha igen, milyen megoldások vannak az átmeneti időszak áthidalására)
3. sok lesz az egyéni eset, melyekkel mind a Hatóságnak (állami szerveknek), mind a menhelyeknek sok gondja lesz (későn ébredők, egyéni mentességeket kérők és azok szaporulatai, be nem regisztrált ebek, hatósági és állatorvosi kollaboráció az illegálisokkal...)
4. szórványtelepülések, eldugott tanyák ellenőrzésének nehézségei (erre lenne jó az ugyancsak törvénytelenül halogatott állatvédelmi őrszolgálat életrekeltése)
5. számolni kell "korrupciós", esetekkel, ahol vagy a helyi állatorvos, vagy a Hatóság nem megfelelően jár el, vagy például nagy tenderek esetében mindig jellemző tipikus magyar politikai botrányokkal (pl. ki lesz jogosult igazolni egy magyar fajtatiszta ebet?)
Át kell gondolni azonban, hogy egy átmeneti nehézség miatt (amely természetesen nem elhanyagolandó és súlyos előkészítési feladatokat ró mind az államra, mind a menhelyekre) kidobjunk-e egy tervet az ablakon, amely hosszú távon oldaná meg mind a magyar kutya-dömping problémát, mind a menhelyek finanszírozási gondjait.
Igényelt intézményi háttér
1. A veszettség oltásokat, műtéteket végző állatorvosok együttműködése, jelentési kötelezettsége, hajlandósága
2. a központi chipezést, regisztrációt végző hivatal (esetleg a Hatóság)
3. a magyar fajtákat igazoló szervezet (MEOE?)
4. a Hatóság (célszerű a megyei állategeszségügyi dolgozókban gondolkodni)
5. APEH, vagy helyi önkormányzat (attól függően, hogy központi adónemre dolgozzuk ki a rendszert, vagy helyi adórendszerre)
Igényelt lobby-tevékenység
Az adó bevezetéséhez:
SZAKHATÓSÁGI ÉS SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK BEÉPÍTÉSE UTÁN INDÍTHATÓ!
1. Állatmentő tevékenységet végző szervezetek meggyőzése, egységes állatvédelmi és állategészségügyi fellépés
2. közreműködésre kötelezett szervek, alanyok meggyőzése: Magyar Állatorvosi Kamara, MEOE, regisztráló szervezet, Hatóság, helyi önkormányzatok (?)
3. média meggyőzése a hosszútávú cél helyességéről (reklámtevékenység az ivartalanítás és regisztráció helyességéről, a felelős állattartásról)
4. illetékes tárca meggyőzése a beterjesztésről (ez pillanatnyilag az FVM, azon belül is az Állategészségügyi Főosztály) - messze ez a legnehezebb. Végig kellene gondolni, hogy ne kérjük-e át a témát más tárcához (KvVM), vagy ne inkább egyéni politikusokkal kezdjük-e
5. lehetséges társ-lobby szervek (akiknek szintén érdeke lehet): természetvédők, nemzetközi szervezetek (PETA, IFAW), vadászok, önkormányzatok, stb.
A bevezetés körüli időszakban:
1. médiában közérdekű reklámként vagy állami pénzből futtatni a programot
2. társadalmi vita
3. kutyás házakhoz egyedi szórólapok eljuttatása (rövid, érthető, pontokba szedett)
4. politikai műsorokban is kapjon hangot a dolog
5. menhelyi látogatók informálása (leginkább kutyák befogadásánál)
6. oktatási programokban való információterjesztés
7. lakossági fórumok szervezése, helyi önkormányzat bevonása az információ továbbításába
Szemléltető ábra
Az intézményrendszer vázlatos követelményei, feladatai egy jelenleg nem ivartalanított kutya esetében, ha a gazda hajlandó őt ivartalanítani (feltételezi a chip-rendszert):
GAZDA
ÁLLATORVOS
1.Buksit ivartalanítja
2.Buksit később be-oltja veszettség ellen
HATÓSÁG
APEH
Buksi kutyát elviszi ivartalanítani
A veszettségoltás szokásos lejelen-tésekor majd lejelen-ti, hogy Buksi ivar-talanítva van
Az ivartalanítás elvégzéséről a műtétkor igazolást állít ki.
Az ivartalanításról kiállított állatorvosi igazolást megküldi a Hatóságnak
Az ivartalanítás tényéről hatósági igazolást küld a gazdának (nyugtázza az ivartalanítás tényét)
Adóbevalláshoz becsatolja az oltási könyv másolatát (melyben a veszettségoltás is igazolva van), valamint a hatósági igazolást az ivartalanításról
Lejelenti a nyilvántartott kutyák ivartalanítási státuszát
A gazda feladatai:
Egyszeri: 1. ivartalanítás (illetve esetleg chipezés, amennyiben az kötelező lesz)
2. az állatorvosi igazolás megküldése a Hatóságnak
Éves: 1. veszettségoltás
2. Adóbevallásba oltási könyv + hatósági igazolás becsatolása
Állatorvos feladatai:
Egyszeri: 1. ivartalanítás elvégzése és erről igazolás kiállítása
Éves: 1. veszettségoltás elvégzése
2. veszettségoltás lejelentésekor az ivartalanítási státusz lejelentése a Hatóságnak
Hatóság feladatai:
Egyszeri: 1. az ivartalanításról hatósági igazolás kiállítása és megküldése a gazdának
Éves: 1. Az APEH felé a nyilvántartott kutyák ivartalanítási státuszának lejelentése
|
| |
|
[válaszok erre: #8971 #8972]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 7120. Elküldve:
2010-04-14 17:00:46 |
[938.] |
Programjavaslat a társállatok problémájának kezelésére
Rövid összefoglalás
A társállatok közül jelenleg egyedül a kutyák nyilvántartása kötelező a hatóságok számára (a veszettségoltás révén), ezért egyelőre az alább vázolt rendszert csak a kutyákra terjesztenénk ki. A macskák bevonása egy hasonló rendszerbe a kötelező oltás és ezzel a nyilvántartási kötelezettség hiánya miatt egy másfajta program kidolgozását teszi szükségessé.
Az alábbi program egy olyan komplex rendszer, mellyel véleményünk szerint hosszú távon megoldható a hazai kóborkutya probléma és az állatotthonok finanszírozási gondjai.
A rendszer lényege röviden: a kóbor állatok ellátását, elhelyezését azokkal fizettessük meg, akik a problémát okozzák, nevezetesen a kutyáikat felelőtlenül szaporító gazdákkal, akik a szaporulatról nem képesek gondoskodni, így az állatok az utcán vagy a menhelyeken kötnek ki. A rendszer keretében minden olyan kutyatartó, aki állatát nem ivartalaníttatja, bizonyos mértékű állatvédelmi hozzájárulást (hívjuk most egyelőre ebadónak) köteles fizetni. Természetesen vannak olyanok, akik felmentést élveznek a kötelező ivartalanítás alól. vagy csökkentett mértékű hozzájárulás fizetésére lennének kötelezve; ezeket lejjebb részletesen kifejtjük.
Az ebadóból befolyt összeg teljes egészében (vagy minimális, adminisztratív kiadásokra elkülöníthető százalékkal csökkentve) az állatotthonok számára kerülne elkülönítésre.
RÉSZLETES ELKÉPZELÉSEK AZ EBADÓRÓL ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KOMPLEX RENDSZERRŐL
Az ivartalanítás
A rendszer feltételezi annak az állatorvosilag igazolható ténynek az elfogadását, hogy a kutya ivartalanítása, nemtől függetlenül, nem káros annak egészségere, sőt, sok esetben megelőző szerepet játszik bizonyos krónikus és daganatos betegségek elkerülésében. Ezen túl el kell fogadni, hogy a kutyának "nem szükséges" vagy "nem jó" ellenie, vagy párosodnia; az ivartalanítás sem mentális, sem fizikai torzulást, kárt nem okoz az állatnak, sőt, ezzel megelőzhetjük bizonyos betegségek kialakulását, vagy a rivalizálás során szerzett sebeket, stresszt, valamint a kutyák kisebb hajlandóságot mutatnak a szökésre (főleg a kanok), s ezáltal csökken az állatok elvesztésének esélye.
Pénzügyi tények:
1. pillanatnyilag az állatvédelem automatikus és önmagát eltartó finanszírozása nem megoldott
2. a Kormány és a magyar pénzügyi politika és a büdzsé helyzete nem teszi lehetővé, hogy a már most is bevezetett adóformákból csoportosítsanak át állatvédelemre forrásokat
3. az állatvédelem ma szinte kizárólag ad-hoc jellegű pénzügyi támogatásból tartja fenn magát, államilag ad-hoc jelleggel döntenek egy-egy finanszírozási lehetőségről; ezen túlmenően, az állatvédelem az emberek jószándékától és irreguláris adakozási kedvétől függ
4. az így befolyt jövedelem messze nem fedezi az igényeket
5. a kisállatvédelem pillanatnyilag (és mondhatjuk, hogy az elkövetkező 10 évben) kizárólag tagállami politika, tehát közösségi (uniós) alapokból forrást szerezni szinte lehetetlen, eseti jelleggel képzelhető el, de ekkor is az adminisztráció igénye és elvárás szerinti teljesítése túl megterhelő az elaprózott állatvédelmi szervezetek számára, a bevétel egyszerűen nem éri meg a fáradtságot.
6. 1998. évi XXVIII. TÖRVÉNY az állatok védelméről nem mulasztja el biztosítani az állatvédelem pénzügyi fedezetét sem (VIII. fejezet 42.§), nevezetesen: a központi költségvetésben állatvédelemre előirányzott pénzösszegek, az állatvédelmi hozzájárulás, az állatvédelmi bírság. Az állatvédelmi hozzájárulásra kötelezett termékek körét, a hozzájárulás mértékét, valamint fizetésének és felhasználásának szabályait külön jogszabályban kellett volna megállapítani, mely a mai napig nem született meg, ahogyan nem került elkülönítésre a központi költségvetésből sem pénz állatvédelmi célokra.
Tartalmi tények:
1. az állatvédőkre és a menhelyekre nehezedő nyomást egyértelműen a regisztrálatlan, kontrollálatlan, felelőtlen és büntetlen tenyésztés, szaporítás okozza
2. az emberek nincsenek rákényszerítve arra, hogy tetteik következményével szembenézzenek; mivel ez nincs is benne a köztudatban, jogi és pénzügyi úton célszerű kikényszeríetni a felelősségteljes magatartást
3. Európában a fejlettebb Tagállamokban, noha az adópolitika még mindig kizárólag Tagállami és nem Közösségi hatáskör, egyre inkabb nő az igény, és ezzel együtt megindult a folyamat is, hogy a jövedelem-adóztatásról a hangsúly átkerüljön a "fogyasztás" és "környezetterhelés" szerinti adóztatásra
4. a kutyákat tulajdonosaiknak legalább egyszer évente meg kell mutatniuk az állatorvosnak a veszettségoltáskor
Egy lehetséges megoldás: a regisztrációval és ivartalanítással egybekapcsolt ebadó bevezetése
Elképzelésünk szerint aki kutyát akar tenyészteni (vagy szaporítani), azt az államnak fajtavédelmi, illetve jövedelemszerző tevékenységként kell(ene) nyilvántartania. (A fajtavédelmi tevékenység esetében érdemes megkülönböztetni a magyar fajtákat a külföldiektől, mert a magyar génbankok a magyar fajtákra koncentrálnak. Értelemszerűen, nem a magyar génbankok feladata Husky kutyák fajtamegőrzési programjáról gondoskodni.) Nem nevelget az ember saját kedvtelésből 80 hektáron gabonát, ezt a terméket nyilván piacra szánja. Amiből az embernek bevétele van, az nyilván engedélyhez kötött, adózás alá tartozó tevékenység. Miért képezne ezalól pont az ebszaporítás kivételt?
Ha az ember nem jövedelemszerzésből tart kutyát, akkor viszont elvárható, hogy tekintettel legyen arra, hogy az általa hobbiból tartott jószág mekkora terhelést jelent a környezete számára és a jószág számára egészségügyileg mi a legjobb. Ha felháborodunk (jogosan) azon, hogy mások hobbiból teleszemetelik az erdőt, vagy motorjaikkal feltúrják azt, akkor mások joggal várhatják el, hogy a kutyatartók (és akár második lépésben, a macskatartók) ne "szemeteljék tele" hanyagságből, kényelemből, félreértett egészségügyi okokból az országot és a terheljék a menhelyeket állataik nemkívánt szaporulatával.
Az ivartalanítás pénzbe kerül, csakúgy, mint a regisztráció (chipezés). Ugyanakkor nem fair, hogy anyagilag pont azokat sújtjuk, akik felelős gazdaként gondoskodnak a nemkívánt szaporulat megelőzéséről, illetve az elveszett állatoknak maximális esélyt adnak arra, hogy "hazataláljanak". A leírt verzió pontosan azokat sújtaná anyagilag, akik nem gondoskodnak a fentiekről:
Az ebadó főbb tételei:
1. minden kutya chipezéssel történő azonosítása kötelező - ennek hiányában az állatorvos az éves veszettség oltás alkalmával a kutyát, járványvédelmi okokból, beoltja (lejelenti az oltást illetve a regisztráció hiányát a Hatóság felé), de az ezt igazoló bilétát nem adja ki a tulajdonos számára az ivartalanítás igazolásáig, vagy elvégzéséig.
A Magyar Állatorvosi Kamara minden évben publikálja az ajánlott (indikatív, az állatorvosokra nem kötelező erejű) kis, közepes és nagytestű szuka kutyák ivartalanításának árát (ovariaectomia), illetve a kutyák kasztrálásának ajánlott díját.
2. az ivartalanított és chipezett kutya után fizetendő éves ebadó díja 0 Ft
3. a nem ivartalanított, de chipezett (regisztrált) magyar fajtatiszta kutyák után fizetendő éves ebadó díja a Magyar Állatorvosi Kamara Által indikált közepes termetű nőstény kutyák ivartalanítási díjának adott (pl. 10-30 - ez vitára bocsátandó) %-a.
4. Minden egyéb, 6 hónapnál idősebb kutya után fizetendő éves ebadó díja megegyezik a Magyar Állatorvosi Kamara által ajánlott közepes termetű nőstény kutyák ivartalanítási díjával - így motiválandó a gazdát, hogy inkább egyszer fizesse be az összeget a műtétre, mint évente ebadóként.
Az első évben az ivartalanítást és kötelező chipelést (és az állatorvosoknak a chip-leolvasó rendszer beszerzését) meg kell hirdetni és az ivartalanítást, chipelést (chip-beszerzést) számlával igazolók, a Magyar Állatorvosi Kamara indikatív árlistájának megegyező maximum határértékére vonatkoztatott, a leadott számla (70-100 - ez vitára bocsátható, de pl. munkakutyák esetében javaslom a 100%-ot - bár visszaélésekre adhat okot) %-ig terjedő összeget államilag visszaigényelhetik/adójukból levonhatják (függetlenül a természetes vagy jogi személy - tehát legálisan regisztrált menhelyek is - bevételeitől, illetve a tartott kutyák számától). Ennek az első éves hullámnak a finanszírozását az oly régóta törvényellenesen be nem vezetett termékdíjakból befolyó, és kizárólag az "Állami Ebivartalanítási és Ebregisztrációs Alap-ban" kötelezően elkülönített összegből fedezhetné az állam, de akár a megelőző évben lehetne ez az a kormányprogram, amit az adozók a második 1%-ra jelölhetnek.
Az ivartalanítás tényét a műtétet végző állatorvos a Hatóságnak (a költséghatékonyság érdekében az éves veszettségoltás elvégzésével együtt) lejelenti. (Chipezett kutya esetében a petvetdata.hu adatbázisába is felvezetheti, ám ez nyilvánvalóan plusz adminisztrációs költséggel jár.)
Az éves veszettségoltásra megjelenő ebek tulajdonosai kötelesek magukkal vinni az ivartalanítás tényét bizonyító írott dokumentumot (melyet az ivartalanítás leigazolása után a Hatóság állít ki számukra), a kutya regisztrációs dokumentumait, illetve a chip-leolvasó rendszerrel rendelkező állatorvosok kötelesek az oltás előtt minden esetben ellenőrizni, hogy az ivartalanítás ténye a rendszerben regisztrálva van-e.
Az ivartalanítás tényéről az ivartalanítást végző állatorvos állít ki igazolást, melyen szerepelnek a kutya egyértelmű azonosításához szükséges paraméterek és melyet a tulajdonos megküld a Hatóságnak, mely visszaigazolja az ivartalanítás tényét – ezt a hatósági igazolást kell majd csatolni az adóbevalláshoz). Mivel minden állatorvos köteles nyilvántartást vezetni az általa kezelt állatokról, ezért visszamenőleg is köteles kiállítani az igazolást az általa korábban ivartalanított állatokról. Ez az állatorvosok számára plusz elfoglaltság, vagyis költség lesz, mely azonban csak az első évben jelent megterhelést, mivel a korábban ivartalanított állatokról a rendszer bevezetésekor minden tulajdonos igényelni fogja az igazolást. Ezt a plusz költséget az első évben a már fent említett forrásokból kell fedezni, a későbbiekben azonban az igazolás kiállítása automatikusan kötelező része lesz az ivartalanításnak a műtét elvégzésekor.
Derogációk:
a. Az adózás alól felmentést kizárólag olyan egyedek tulajdonosai kaphatnak, ahol állatorvosi szakvéleménnyel igazolható, hogy az ivartalanítás az eb halálához, maradandó károsodásához (?) vezetne, vagy ahol azt egyéb egészségügyi indokok nem teszik lehetővé (pl. vele született és rendszeresen kezelt szívbetegség, stb). Az igazolás kiállításának költsége a tulajdonost terheli.
Az igazolást a kutya tulajdonosa az éves veszettségoltáskor bemutatja az oltást végző állatorvosnak, aki a veszettségoltással együtt lejelenti az igazolás meglétének tényét a Hatóságnak. (Vagyis a lejelentéskor vagy azt jelzi, hogy az eb ivartalanítva van, vagy azt, hogy nincsen, vagy azt, hogy felmentést elves – ez a lejelentő formanyomtatványon megtehető, nem igényel majd plusz erőfeszítést az állatorvos részéről.
b. Talált ebek esetében, ha a megtalált eb fizikai állapota nem teszi lehetővé, akkor a műtétet maximum 6 hónapig halasztani lehet, erre az időtartamra az adózás alól a tartó a szóban forgó ebre adómentességet élvez.
Mindkét fenti esetben (a és b pontok), a tartó (gazda vagy menhely) felel azért, hogy az elmaradt ivartalanítás következtében nemkívánt szaporulat ne jöhessen a világra. Az ilyen ebektől született minden egyes kölyök után az éves ebadó fele megfizetendő az első veszettségoltás előtt. Az állatorvos akkor adhatja be az első veszettségoltást a kölyköknek, ha az ebadó befizetését a tulajdonos a csekkszelvény bemutatásával igazolja. Ivartalanításuk kivitelezése után a kölykök adómentességet élveznek, nem ivartalanításuk esetén pedig a további években a teljes ebadót köteles utánuk megfizetni a tulajdonos.
(A vemhesen talált állat ivartalanítása is kívánatos, ám úgy véljük, hogy aki egy vemhes állatot befogad, annak erőfeszítéseit mindenképpen honorálni kell, így ha az eb leellik nála, a szaporulat mentesül az első évi, 50%-os ebadó alól.)
Az ebadót az köteles a kutya után megfizetni, akinek a kutya az előző évi veszettségoltástól számított 365. napon (vagyis a következő veszettségoltás esedékességekor) a nevén van regisztrálva. (Ez megegyezés szerint lehet más időpont is, de a január 1-ét nem javasoljuk, tekintettel a petárdázások miatt elvezstésre kerülő nagy mennyiségű állat miatt.)
Az elhullott ebről a tartó köteles a Hatóságot értesíteni, mely a kutyát "elhullott"-ként regisztrálja (a visszaélések elkerülése végett, innentől kezdve természetesen veszettség oltásra sem lehet vinni). Állatorvossal elaltatott ebekről az eutanáziát végző állatorvos köteles jelenteni (napos kölykök esetében is) a Hatóság felé, mely esetben a fenti rendszer érvényes. A mentességet élvező ebektől született minden egyes kölyök után eutanázia esetén is meg kell fizetni az éves ebadó felét (ezzel is leszorítva a meggondolatlan eutanázia számát - a saját kertben elvégzett baltás megoldást a törvény eddig is és ezután is bünteti).
A Hatóság köteles minden adóévben az APEH felé lejelenteni a nyilvántartott kutyákat aszerint, hogy ivartalanított, vagy magyar fajtatiszta nem ivartalanított, vagy egyéb nem ivartalanított kutyáról van-e szó.
Az adóalanyok éves adóbevallásuk mellé csatolják az összes, adóév első munkanapján tulajdonukban lévő eb oltási könyvének másolatát és a Hatóság által kibocsájtott igazolást, mely a következök valamelyike lehet:
- ivartalanított egyedről van szó
- a tartó az ivartalanítás tényét nem tudja igazolni
-a tartó az állat egészségügyi állapota miatt felmentést kapott az ivartalanítás alól
- a tartó a talált (?) eb fizikai állapota miatt halasztást kapott az ivartalanításra, de az igazolás dátumától számított 6 hónapon belül köteles hiánypótlással megküldeni az ivartalanítás tényét az Adóhatóságnak (másik verzió, hogy magára az igazolásra nyomnak egy határidőt, melyen belül a papír maga érvényes és az adóhatóságnak megküldhető)
- a tartó tulajdonában lévö kutya nem ivartalanított fajtatiszta magyar fajtaként van bejegyezve
- az xxx kód alatt nyilvántartott kutya elhullott és a regisztrációs rendszerben ezt az információt bejegyezték (a rendszerből elhullott állatot sem szabad kiiktatni, mivel az visszaélesre ad lehetőséget).
(Az állatotthonok az előző adóévben náluk megfordult és regisztrált kutyák ivartalanítási státuszát jelentik le.)
A fenti rendszerből befolyt összeg 100%-a a Magyarországon legálisan bejegyzett és működő menhelyek számára van elkülönítve.
Ennek szétosztásának rendszere:
vitára bocsájtható, hogy pályázat alapján, vagy egy része menjen szükségalapba, vagy alanyi jogon, vagy kutyánként normatíva, vagy egy része menjen vissza az első év után is tovább müködő Ivartalanítási Alapba, ahonnét a menhelyek továbbra is pályázhatják az ivartalanítás árát, stb.
Az állam/helyi önkormányzat és a Hatóság az ellenőrzés adminisztratív költségeire az így befizetett összeg maximum (10-25 - vita tárgya) %-át különítheti el.
Várható pozitív hatások
1. a regisztráció által átláthatóvá és ellenőrizhetővé válik az ebtartás Magyarországon
2. az állatorvosok extra bevételhez jutnak
3. a rendszer önfenntartó, a menhelyeknek saját, automatikus bevételt teremt, mely nem az állampolgárok napi felbuzdulásaitól, a médiától, a napi politika kénye-kedvétől, vagy az ország pénzügyi helyzetétől függ, hanem adótörvényben rögzített fix bevételi rendszert tesz lehetővé. Ugyanakkor nem terheli az amúgy is túlterhelt büdzsét, tehát a lobbyzás alkalmával könnyebben keresztülvihető, könnyebben magyarázható
4. csökken a hanyagságból eredő kóbor ebek száma az országban, s ezzel együtt folyamatosan csökken a menhelyekre nehezedő nyomás
5. a magyar ebtartókat felelős magatartásra lehet szorítani, a nemkívánt, ellenőrizetlen szaporulatnak gátat szabhat
6. az állatoknak (főleg az ivartalanított, felnőtt állatoknak) nő a befogadók, vásárlók szemében az értéke (hiszen ezzel az állattal már csak minimális adminisztratív feladatok hárulnak a tartóra), mely tovább csökkenti a nyomást a menhelyeken azzal, hogy az eddig nehezen "értékesíthető" felnőtt kutyaállomány kelendőbbé válik a befogadók számára.
Várható negatív hatások (nehézségek)
1. az adózásra kötelezettek nem meggyőzhetők, s inkább lemondanak az ebtartásról, minthogy a rájuk eső ivartalanítási önrészt megfizessék, vagy adminisztratív kötelességüknek eleget tegyenek
2. ezesetben átmenetileg nő a kóbor ebek, illetve a sintértelepeken és menhelyeken leadott ebek száma, mellyel a rendszernek (főleg az első adózásra kötelezett évben) számolnia kell, meg kell küzdenie (Ez átgondolandó, hogy felvállaljuk-e, és ha igen, milyen megoldások vannak az átmeneti időszak áthidalására)
3. sok lesz az egyéni eset, melyekkel mind a Hatóságnak (állami szerveknek), mind a menhelyeknek sok gondja lesz (későn ébredők, egyéni mentességeket kérők és azok szaporulatai, be nem regisztrált ebek, hatósági és állatorvosi kollaboráció az illegálisokkal...)
4. szórványtelepülések, eldugott tanyák ellenőrzésének nehézségei (erre lenne jó az ugyancsak törvénytelenül halogatott állatvédelmi őrszolgálat életrekeltése)
5. számolni kell "korrupciós", esetekkel, ahol vagy a helyi állatorvos, vagy a Hatóság nem megfelelően jár el, vagy például nagy tenderek esetében mindig jellemző tipikus magyar politikai botrányokkal (pl. ki lesz jogosult igazolni egy magyar fajtatiszta ebet?)
Át kell gondolni azonban, hogy egy átmeneti nehézség miatt (amely természetesen nem elhanyagolandó és súlyos előkészítési feladatokat ró mind az államra, mind a menhelyekre) kidobjunk-e egy tervet az ablakon, amely hosszú távon oldaná meg mind a magyar kutya-dömping problémát, mind a menhelyek finanszírozási gondjait.
Igényelt intézményi háttér
1. A veszettség oltásokat, műtéteket végző állatorvosok együttműködése, jelentési kötelezettsége, hajlandósága
2. a központi chipezést, regisztrációt végző hivatal (esetleg a Hatóság)
3. a magyar fajtákat igazoló szervezet (MEOE?)
4. a Hatóság (célszerű a megyei állategeszségügyi dolgozókban gondolkodni)
5. APEH, vagy helyi önkormányzat (attól függően, hogy központi adónemre dolgozzuk ki a rendszert, vagy helyi adórendszerre)
Igényelt lobby-tevékenység
Az adó bevezetéséhez:
SZAKHATÓSÁGI ÉS SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK BEÉPÍTÉSE UTÁN INDÍTHATÓ!
1. Állatmentő tevékenységet végző szervezetek meggyőzése, egységes állatvédelmi és állategészségügyi fellépés
2. közreműködésre kötelezett szervek, alanyok meggyőzése: Magyar Állatorvosi Kamara, MEOE, regisztráló szervezet, Hatóság, helyi önkormányzatok (?)
3. média meggyőzése a hosszútávú cél helyességéről (reklámtevékenység az ivartalanítás és regisztráció helyességéről, a felelős állattartásról)
4. illetékes tárca meggyőzése a beterjesztésről (ez pillanatnyilag az FVM, azon belül is az Állategészségügyi Főosztály) - messze ez a legnehezebb. Végig kellene gondolni, hogy ne kérjük-e át a témát más tárcához (KvVM), vagy ne inkább egyéni politikusokkal kezdjük-e
5. lehetséges társ-lobby szervek (akiknek szintén érdeke lehet): természetvédők, nemzetközi szervezetek (PETA, IFAW), vadászok, önkormányzatok, stb.
A bevezetés körüli időszakban:
1. médiában közérdekű reklámként vagy állami pénzből futtatni a programot
2. társadalmi vita
3. kutyás házakhoz egyedi szórólapok eljuttatása (rövid, érthető, pontokba szedett)
4. politikai műsorokban is kapjon hangot a dolog
5. menhelyi látogatók informálása (leginkább kutyák befogadásánál)
6. oktatási programokban való információterjesztés
7. lakossági fórumok szervezése, helyi önkormányzat bevonása az információ továbbításába
Szemléltető ábra
Az intézményrendszer vázlatos követelményei, feladatai egy jelenleg nem ivartalanított kutya esetében, ha a gazda hajlandó őt ivartalanítani (feltételezi a chip-rendszert):
GAZDA
ÁLLATORVOS
1.Buksit ivartalanítja
2.Buksit később be-oltja veszettség ellen
HATÓSÁG
APEH
Buksi kutyát elviszi ivartalanítani
A veszettségoltás szokásos lejelen-tésekor majd lejelen-ti, hogy Buksi ivar-talanítva van
Az ivartalanítás elvégzéséről a műtétkor igazolást állít ki.
Az ivartalanításról kiállított állatorvosi igazolást megküldi a Hatóságnak
Az ivartalanítás tényéről hatósági igazolást küld a gazdának (nyugtázza az ivartalanítás tényét)
Adóbevalláshoz becsatolja az oltási könyv másolatát (melyben a veszettségoltás is igazolva van), valamint a hatósági igazolást az ivartalanításról
Lejelenti a nyilvántartott kutyák ivartalanítási státuszát
A gazda feladatai:
Egyszeri: 1. ivartalanítás (illetve esetleg chipezés, amennyiben az kötelező lesz)
2. az állatorvosi igazolás megküldése a Hatóságnak
Éves: 1. veszettségoltás
2. Adóbevallásba oltási könyv + hatósági igazolás becsatolása
Állatorvos feladatai:
Egyszeri: 1. ivartalanítás elvégzése és erről igazolás kiállítása
Éves: 1. veszettségoltás elvégzése
2. veszettségoltás lejelentésekor az ivartalanítási státusz lejelentése a Hatóságnak
Hatóság feladatai:
Egyszeri: 1. az ivartalanításról hatósági igazolás kiállítása és megküldése a gazdának
Éves: 1. Az APEH felé a nyilvántartott kutyák ivartalanítási státuszának lejelentése
|
| |
|
[válaszok erre: #7121 #7122]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 33831. Elküldve:
2010-04-14 16:59:40 |
[939.] |
Programjavaslat a társállatok problémájának kezelésére
Rövid összefoglalás
A társállatok közül jelenleg egyedül a kutyák nyilvántartása kötelező a hatóságok számára (a veszettségoltás révén), ezért egyelőre az alább vázolt rendszert csak a kutyákra terjesztenénk ki. A macskák bevonása egy hasonló rendszerbe a kötelező oltás és ezzel a nyilvántartási kötelezettség hiánya miatt egy másfajta program kidolgozását teszi szükségessé.
Az alábbi program egy olyan komplex rendszer, mellyel véleményünk szerint hosszú távon megoldható a hazai kóborkutya probléma és az állatotthonok finanszírozási gondjai.
A rendszer lényege röviden: a kóbor állatok ellátását, elhelyezését azokkal fizettessük meg, akik a problémát okozzák, nevezetesen a kutyáikat felelőtlenül szaporító gazdákkal, akik a szaporulatról nem képesek gondoskodni, így az állatok az utcán vagy a menhelyeken kötnek ki. A rendszer keretében minden olyan kutyatartó, aki állatát nem ivartalaníttatja, bizonyos mértékű állatvédelmi hozzájárulást (hívjuk most egyelőre ebadónak) köteles fizetni. Természetesen vannak olyanok, akik felmentést élveznek a kötelező ivartalanítás alól. vagy csökkentett mértékű hozzájárulás fizetésére lennének kötelezve; ezeket lejjebb részletesen kifejtjük.
Az ebadóból befolyt összeg teljes egészében (vagy minimális, adminisztratív kiadásokra elkülöníthető százalékkal csökkentve) az állatotthonok számára kerülne elkülönítésre.
RÉSZLETES ELKÉPZELÉSEK AZ EBADÓRÓL ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KOMPLEX RENDSZERRŐL
Az ivartalanítás
A rendszer feltételezi annak az állatorvosilag igazolható ténynek az elfogadását, hogy a kutya ivartalanítása, nemtől függetlenül, nem káros annak egészségere, sőt, sok esetben megelőző szerepet játszik bizonyos krónikus és daganatos betegségek elkerülésében. Ezen túl el kell fogadni, hogy a kutyának "nem szükséges" vagy "nem jó" ellenie, vagy párosodnia; az ivartalanítás sem mentális, sem fizikai torzulást, kárt nem okoz az állatnak, sőt, ezzel megelőzhetjük bizonyos betegségek kialakulását, vagy a rivalizálás során szerzett sebeket, stresszt, valamint a kutyák kisebb hajlandóságot mutatnak a szökésre (főleg a kanok), s ezáltal csökken az állatok elvesztésének esélye.
Pénzügyi tények:
1. pillanatnyilag az állatvédelem automatikus és önmagát eltartó finanszírozása nem megoldott
2. a Kormány és a magyar pénzügyi politika és a büdzsé helyzete nem teszi lehetővé, hogy a már most is bevezetett adóformákból csoportosítsanak át állatvédelemre forrásokat
3. az állatvédelem ma szinte kizárólag ad-hoc jellegű pénzügyi támogatásból tartja fenn magát, államilag ad-hoc jelleggel döntenek egy-egy finanszírozási lehetőségről; ezen túlmenően, az állatvédelem az emberek jószándékától és irreguláris adakozási kedvétől függ
4. az így befolyt jövedelem messze nem fedezi az igényeket
5. a kisállatvédelem pillanatnyilag (és mondhatjuk, hogy az elkövetkező 10 évben) kizárólag tagállami politika, tehát közösségi (uniós) alapokból forrást szerezni szinte lehetetlen, eseti jelleggel képzelhető el, de ekkor is az adminisztráció igénye és elvárás szerinti teljesítése túl megterhelő az elaprózott állatvédelmi szervezetek számára, a bevétel egyszerűen nem éri meg a fáradtságot.
6. 1998. évi XXVIII. TÖRVÉNY az állatok védelméről nem mulasztja el biztosítani az állatvédelem pénzügyi fedezetét sem (VIII. fejezet 42.§), nevezetesen: a központi költségvetésben állatvédelemre előirányzott pénzösszegek, az állatvédelmi hozzájárulás, az állatvédelmi bírság. Az állatvédelmi hozzájárulásra kötelezett termékek körét, a hozzájárulás mértékét, valamint fizetésének és felhasználásának szabályait külön jogszabályban kellett volna megállapítani, mely a mai napig nem született meg, ahogyan nem került elkülönítésre a központi költségvetésből sem pénz állatvédelmi célokra.
Tartalmi tények:
1. az állatvédőkre és a menhelyekre nehezedő nyomást egyértelműen a regisztrálatlan, kontrollálatlan, felelőtlen és büntetlen tenyésztés, szaporítás okozza
2. az emberek nincsenek rákényszerítve arra, hogy tetteik következményével szembenézzenek; mivel ez nincs is benne a köztudatban, jogi és pénzügyi úton célszerű kikényszeríetni a felelősségteljes magatartást
3. Európában a fejlettebb Tagállamokban, noha az adópolitika még mindig kizárólag Tagállami és nem Közösségi hatáskör, egyre inkabb nő az igény, és ezzel együtt megindult a folyamat is, hogy a jövedelem-adóztatásról a hangsúly átkerüljön a "fogyasztás" és "környezetterhelés" szerinti adóztatásra
4. a kutyákat tulajdonosaiknak legalább egyszer évente meg kell mutatniuk az állatorvosnak a veszettségoltáskor
Egy lehetséges megoldás: a regisztrációval és ivartalanítással egybekapcsolt ebadó bevezetése
Elképzelésünk szerint aki kutyát akar tenyészteni (vagy szaporítani), azt az államnak fajtavédelmi, illetve jövedelemszerző tevékenységként kell(ene) nyilvántartania. (A fajtavédelmi tevékenység esetében érdemes megkülönböztetni a magyar fajtákat a külföldiektől, mert a magyar génbankok a magyar fajtákra koncentrálnak. Értelemszerűen, nem a magyar génbankok feladata Husky kutyák fajtamegőrzési programjáról gondoskodni.) Nem nevelget az ember saját kedvtelésből 80 hektáron gabonát, ezt a terméket nyilván piacra szánja. Amiből az embernek bevétele van, az nyilván engedélyhez kötött, adózás alá tartozó tevékenység. Miért képezne ezalól pont az ebszaporítás kivételt?
Ha az ember nem jövedelemszerzésből tart kutyát, akkor viszont elvárható, hogy tekintettel legyen arra, hogy az általa hobbiból tartott jószág mekkora terhelést jelent a környezete számára és a jószág számára egészségügyileg mi a legjobb. Ha felháborodunk (jogosan) azon, hogy mások hobbiból teleszemetelik az erdőt, vagy motorjaikkal feltúrják azt, akkor mások joggal várhatják el, hogy a kutyatartók (és akár második lépésben, a macskatartók) ne "szemeteljék tele" hanyagságből, kényelemből, félreértett egészségügyi okokból az országot és a terheljék a menhelyeket állataik nemkívánt szaporulatával.
Az ivartalanítás pénzbe kerül, csakúgy, mint a regisztráció (chipezés). Ugyanakkor nem fair, hogy anyagilag pont azokat sújtjuk, akik felelős gazdaként gondoskodnak a nemkívánt szaporulat megelőzéséről, illetve az elveszett állatoknak maximális esélyt adnak arra, hogy "hazataláljanak". A leírt verzió pontosan azokat sújtaná anyagilag, akik nem gondoskodnak a fentiekről:
Az ebadó főbb tételei:
1. minden kutya chipezéssel történő azonosítása kötelező - ennek hiányában az állatorvos az éves veszettség oltás alkalmával a kutyát, járványvédelmi okokból, beoltja (lejelenti az oltást illetve a regisztráció hiányát a Hatóság felé), de az ezt igazoló bilétát nem adja ki a tulajdonos számára az ivartalanítás igazolásáig, vagy elvégzéséig.
A Magyar Állatorvosi Kamara minden évben publikálja az ajánlott (indikatív, az állatorvosokra nem kötelező erejű) kis, közepes és nagytestű szuka kutyák ivartalanításának árát (ovariaectomia), illetve a kutyák kasztrálásának ajánlott díját.
2. az ivartalanított és chipezett kutya után fizetendő éves ebadó díja 0 Ft
3. a nem ivartalanított, de chipezett (regisztrált) magyar fajtatiszta kutyák után fizetendő éves ebadó díja a Magyar Állatorvosi Kamara Által indikált közepes termetű nőstény kutyák ivartalanítási díjának adott (pl. 10-30 - ez vitára bocsátandó) %-a.
4. Minden egyéb, 6 hónapnál idősebb kutya után fizetendő éves ebadó díja megegyezik a Magyar Állatorvosi Kamara által ajánlott közepes termetű nőstény kutyák ivartalanítási díjával - így motiválandó a gazdát, hogy inkább egyszer fizesse be az összeget a műtétre, mint évente ebadóként.
Az első évben az ivartalanítást és kötelező chipelést (és az állatorvosoknak a chip-leolvasó rendszer beszerzését) meg kell hirdetni és az ivartalanítást, chipelést (chip-beszerzést) számlával igazolók, a Magyar Állatorvosi Kamara indikatív árlistájának megegyező maximum határértékére vonatkoztatott, a leadott számla (70-100 - ez vitára bocsátható, de pl. munkakutyák esetében javaslom a 100%-ot - bár visszaélésekre adhat okot) %-ig terjedő összeget államilag visszaigényelhetik/adójukból levonhatják (függetlenül a természetes vagy jogi személy - tehát legálisan regisztrált menhelyek is - bevételeitől, illetve a tartott kutyák számától). Ennek az első éves hullámnak a finanszírozását az oly régóta törvényellenesen be nem vezetett termékdíjakból befolyó, és kizárólag az "Állami Ebivartalanítási és Ebregisztrációs Alap-ban" kötelezően elkülönített összegből fedezhetné az állam, de akár a megelőző évben lehetne ez az a kormányprogram, amit az adozók a második 1%-ra jelölhetnek.
Az ivartalanítás tényét a műtétet végző állatorvos a Hatóságnak (a költséghatékonyság érdekében az éves veszettségoltás elvégzésével együtt) lejelenti. (Chipezett kutya esetében a petvetdata.hu adatbázisába is felvezetheti, ám ez nyilvánvalóan plusz adminisztrációs költséggel jár.)
Az éves veszettségoltásra megjelenő ebek tulajdonosai kötelesek magukkal vinni az ivartalanítás tényét bizonyító írott dokumentumot (melyet az ivartalanítás leigazolása után a Hatóság állít ki számukra), a kutya regisztrációs dokumentumait, illetve a chip-leolvasó rendszerrel rendelkező állatorvosok kötelesek az oltás előtt minden esetben ellenőrizni, hogy az ivartalanítás ténye a rendszerben regisztrálva van-e.
Az ivartalanítás tényéről az ivartalanítást végző állatorvos állít ki igazolást, melyen szerepelnek a kutya egyértelmű azonosításához szükséges paraméterek és melyet a tulajdonos megküld a Hatóságnak, mely visszaigazolja az ivartalanítás tényét – ezt a hatósági igazolást kell majd csatolni az adóbevalláshoz). Mivel minden állatorvos köteles nyilvántartást vezetni az általa kezelt állatokról, ezért visszamenőleg is köteles kiállítani az igazolást az általa korábban ivartalanított állatokról. Ez az állatorvosok számára plusz elfoglaltság, vagyis költség lesz, mely azonban csak az első évben jelent megterhelést, mivel a korábban ivartalanított állatokról a rendszer bevezetésekor minden tulajdonos igényelni fogja az igazolást. Ezt a plusz költséget az első évben a már fent említett forrásokból kell fedezni, a későbbiekben azonban az igazolás kiállítása automatikusan kötelező része lesz az ivartalanításnak a műtét elvégzésekor.
Derogációk:
a. Az adózás alól felmentést kizárólag olyan egyedek tulajdonosai kaphatnak, ahol állatorvosi szakvéleménnyel igazolható, hogy az ivartalanítás az eb halálához, maradandó károsodásához (?) vezetne, vagy ahol azt egyéb egészségügyi indokok nem teszik lehetővé (pl. vele született és rendszeresen kezelt szívbetegség, stb). Az igazolás kiállításának költsége a tulajdonost terheli.
Az igazolást a kutya tulajdonosa az éves veszettségoltáskor bemutatja az oltást végző állatorvosnak, aki a veszettségoltással együtt lejelenti az igazolás meglétének tényét a Hatóságnak. (Vagyis a lejelentéskor vagy azt jelzi, hogy az eb ivartalanítva van, vagy azt, hogy nincsen, vagy azt, hogy felmentést elves – ez a lejelentő formanyomtatványon megtehető, nem igényel majd plusz erőfeszítést az állatorvos részéről.
b. Talált ebek esetében, ha a megtalált eb fizikai állapota nem teszi lehetővé, akkor a műtétet maximum 6 hónapig halasztani lehet, erre az időtartamra az adózás alól a tartó a szóban forgó ebre adómentességet élvez.
Mindkét fenti esetben (a és b pontok), a tartó (gazda vagy menhely) felel azért, hogy az elmaradt ivartalanítás következtében nemkívánt szaporulat ne jöhessen a világra. Az ilyen ebektől született minden egyes kölyök után az éves ebadó fele megfizetendő az első veszettségoltás előtt. Az állatorvos akkor adhatja be az első veszettségoltást a kölyköknek, ha az ebadó befizetését a tulajdonos a csekkszelvény bemutatásával igazolja. Ivartalanításuk kivitelezése után a kölykök adómentességet élveznek, nem ivartalanításuk esetén pedig a további években a teljes ebadót köteles utánuk megfizetni a tulajdonos.
(A vemhesen talált állat ivartalanítása is kívánatos, ám úgy véljük, hogy aki egy vemhes állatot befogad, annak erőfeszítéseit mindenképpen honorálni kell, így ha az eb leellik nála, a szaporulat mentesül az első évi, 50%-os ebadó alól.)
Az ebadót az köteles a kutya után megfizetni, akinek a kutya az előző évi veszettségoltástól számított 365. napon (vagyis a következő veszettségoltás esedékességekor) a nevén van regisztrálva. (Ez megegyezés szerint lehet más időpont is, de a január 1-ét nem javasoljuk, tekintettel a petárdázások miatt elvezstésre kerülő nagy mennyiségű állat miatt.)
Az elhullott ebről a tartó köteles a Hatóságot értesíteni, mely a kutyát "elhullott"-ként regisztrálja (a visszaélések elkerülése végett, innentől kezdve természetesen veszettség oltásra sem lehet vinni). Állatorvossal elaltatott ebekről az eutanáziát végző állatorvos köteles jelenteni (napos kölykök esetében is) a Hatóság felé, mely esetben a fenti rendszer érvényes. A mentességet élvező ebektől született minden egyes kölyök után eutanázia esetén is meg kell fizetni az éves ebadó felét (ezzel is leszorítva a meggondolatlan eutanázia számát - a saját kertben elvégzett baltás megoldást a törvény eddig is és ezután is bünteti).
A Hatóság köteles minden adóévben az APEH felé lejelenteni a nyilvántartott kutyákat aszerint, hogy ivartalanított, vagy magyar fajtatiszta nem ivartalanított, vagy egyéb nem ivartalanított kutyáról van-e szó.
Az adóalanyok éves adóbevallásuk mellé csatolják az összes, adóév első munkanapján tulajdonukban lévő eb oltási könyvének másolatát és a Hatóság által kibocsájtott igazolást, mely a következök valamelyike lehet:
- ivartalanított egyedről van szó
- a tartó az ivartalanítás tényét nem tudja igazolni
-a tartó az állat egészségügyi állapota miatt felmentést kapott az ivartalanítás alól
- a tartó a talált (?) eb fizikai állapota miatt halasztást kapott az ivartalanításra, de az igazolás dátumától számított 6 hónapon belül köteles hiánypótlással megküldeni az ivartalanítás tényét az Adóhatóságnak (másik verzió, hogy magára az igazolásra nyomnak egy határidőt, melyen belül a papír maga érvényes és az adóhatóságnak megküldhető)
- a tartó tulajdonában lévö kutya nem ivartalanított fajtatiszta magyar fajtaként van bejegyezve
- az xxx kód alatt nyilvántartott kutya elhullott és a regisztrációs rendszerben ezt az információt bejegyezték (a rendszerből elhullott állatot sem szabad kiiktatni, mivel az visszaélesre ad lehetőséget).
(Az állatotthonok az előző adóévben náluk megfordult és regisztrált kutyák ivartalanítási státuszát jelentik le.)
A fenti rendszerből befolyt összeg 100%-a a Magyarországon legálisan bejegyzett és működő menhelyek számára van elkülönítve.
Ennek szétosztásának rendszere:
vitára bocsájtható, hogy pályázat alapján, vagy egy része menjen szükségalapba, vagy alanyi jogon, vagy kutyánként normatíva, vagy egy része menjen vissza az első év után is tovább müködő Ivartalanítási Alapba, ahonnét a menhelyek továbbra is pályázhatják az ivartalanítás árát, stb.
Az állam/helyi önkormányzat és a Hatóság az ellenőrzés adminisztratív költségeire az így befizetett összeg maximum (10-25 - vita tárgya) %-át különítheti el.
Várható pozitív hatások
1. a regisztráció által átláthatóvá és ellenőrizhetővé válik az ebtartás Magyarországon
2. az állatorvosok extra bevételhez jutnak
3. a rendszer önfenntartó, a menhelyeknek saját, automatikus bevételt teremt, mely nem az állampolgárok napi felbuzdulásaitól, a médiától, a napi politika kénye-kedvétől, vagy az ország pénzügyi helyzetétől függ, hanem adótörvényben rögzített fix bevételi rendszert tesz lehetővé. Ugyanakkor nem terheli az amúgy is túlterhelt büdzsét, tehát a lobbyzás alkalmával könnyebben keresztülvihető, könnyebben magyarázható
4. csökken a hanyagságból eredő kóbor ebek száma az országban, s ezzel együtt folyamatosan csökken a menhelyekre nehezedő nyomás
5. a magyar ebtartókat felelős magatartásra lehet szorítani, a nemkívánt, ellenőrizetlen szaporulatnak gátat szabhat
6. az állatoknak (főleg az ivartalanított, felnőtt állatoknak) nő a befogadók, vásárlók szemében az értéke (hiszen ezzel az állattal már csak minimális adminisztratív feladatok hárulnak a tartóra), mely tovább csökkenti a nyomást a menhelyeken azzal, hogy az eddig nehezen "értékesíthető" felnőtt kutyaállomány kelendőbbé válik a befogadók számára.
Várható negatív hatások (nehézségek)
1. az adózásra kötelezettek nem meggyőzhetők, s inkább lemondanak az ebtartásról, minthogy a rájuk eső ivartalanítási önrészt megfizessék, vagy adminisztratív kötelességüknek eleget tegyenek
2. ezesetben átmenetileg nő a kóbor ebek, illetve a sintértelepeken és menhelyeken leadott ebek száma, mellyel a rendszernek (főleg az első adózásra kötelezett évben) számolnia kell, meg kell küzdenie (Ez átgondolandó, hogy felvállaljuk-e, és ha igen, milyen megoldások vannak az átmeneti időszak áthidalására)
3. sok lesz az egyéni eset, melyekkel mind a Hatóságnak (állami szerveknek), mind a menhelyeknek sok gondja lesz (későn ébredők, egyéni mentességeket kérők és azok szaporulatai, be nem regisztrált ebek, hatósági és állatorvosi kollaboráció az illegálisokkal...)
4. szórványtelepülések, eldugott tanyák ellenőrzésének nehézségei (erre lenne jó az ugyancsak törvénytelenül halogatott állatvédelmi őrszolgálat életrekeltése)
5. számolni kell "korrupciós", esetekkel, ahol vagy a helyi állatorvos, vagy a Hatóság nem megfelelően jár el, vagy például nagy tenderek esetében mindig jellemző tipikus magyar politikai botrányokkal (pl. ki lesz jogosult igazolni egy magyar fajtatiszta ebet?)
Át kell gondolni azonban, hogy egy átmeneti nehézség miatt (amely természetesen nem elhanyagolandó és súlyos előkészítési feladatokat ró mind az államra, mind a menhelyekre) kidobjunk-e egy tervet az ablakon, amely hosszú távon oldaná meg mind a magyar kutya-dömping problémát, mind a menhelyek finanszírozási gondjait.
Igényelt intézményi háttér
1. A veszettség oltásokat, műtéteket végző állatorvosok együttműködése, jelentési kötelezettsége, hajlandósága
2. a központi chipezést, regisztrációt végző hivatal (esetleg a Hatóság)
3. a magyar fajtákat igazoló szervezet (MEOE?)
4. a Hatóság (célszerű a megyei állategeszségügyi dolgozókban gondolkodni)
5. APEH, vagy helyi önkormányzat (attól függően, hogy központi adónemre dolgozzuk ki a rendszert, vagy helyi adórendszerre)
Igényelt lobby-tevékenység
Az adó bevezetéséhez:
SZAKHATÓSÁGI ÉS SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK BEÉPÍTÉSE UTÁN INDÍTHATÓ!
1. Állatmentő tevékenységet végző szervezetek meggyőzése, egységes állatvédelmi és állategészségügyi fellépés
2. közreműködésre kötelezett szervek, alanyok meggyőzése: Magyar Állatorvosi Kamara, MEOE, regisztráló szervezet, Hatóság, helyi önkormányzatok (?)
3. média meggyőzése a hosszútávú cél helyességéről (reklámtevékenység az ivartalanítás és regisztráció helyességéről, a felelős állattartásról)
4. illetékes tárca meggyőzése a beterjesztésről (ez pillanatnyilag az FVM, azon belül is az Állategészségügyi Főosztály) - messze ez a legnehezebb. Végig kellene gondolni, hogy ne kérjük-e át a témát más tárcához (KvVM), vagy ne inkább egyéni politikusokkal kezdjük-e
5. lehetséges társ-lobby szervek (akiknek szintén érdeke lehet): természetvédők, nemzetközi szervezetek (PETA, IFAW), vadászok, önkormányzatok, stb.
A bevezetés körüli időszakban:
1. médiában közérdekű reklámként vagy állami pénzből futtatni a programot
2. társadalmi vita
3. kutyás házakhoz egyedi szórólapok eljuttatása (rövid, érthető, pontokba szedett)
4. politikai műsorokban is kapjon hangot a dolog
5. menhelyi látogatók informálása (leginkább kutyák befogadásánál)
6. oktatási programokban való információterjesztés
7. lakossági fórumok szervezése, helyi önkormányzat bevonása az információ továbbításába
Szemléltető ábra
Az intézményrendszer vázlatos követelményei, feladatai egy jelenleg nem ivartalanított kutya esetében, ha a gazda hajlandó őt ivartalanítani (feltételezi a chip-rendszert):
GAZDA
ÁLLATORVOS
1.Buksit ivartalanítja
2.Buksit később be-oltja veszettség ellen
HATÓSÁG
APEH
Buksi kutyát elviszi ivartalanítani
A veszettségoltás szokásos lejelen-tésekor majd lejelen-ti, hogy Buksi ivar-talanítva van
Az ivartalanítás elvégzéséről a műtétkor igazolást állít ki.
Az ivartalanításról kiállított állatorvosi igazolást megküldi a Hatóságnak
Az ivartalanítás tényéről hatósági igazolást küld a gazdának (nyugtázza az ivartalanítás tényét)
Adóbevalláshoz becsatolja az oltási könyv másolatát (melyben a veszettségoltás is igazolva van), valamint a hatósági igazolást az ivartalanításról
Lejelenti a nyilvántartott kutyák ivartalanítási státuszát
A gazda feladatai:
Egyszeri: 1. ivartalanítás (illetve esetleg chipezés, amennyiben az kötelező lesz)
2. az állatorvosi igazolás megküldése a Hatóságnak
Éves: 1. veszettségoltás
2. Adóbevallásba oltási könyv + hatósági igazolás becsatolása
Állatorvos feladatai:
Egyszeri: 1. ivartalanítás elvégzése és erről igazolás kiállítása
Éves: 1. veszettségoltás elvégzése
2. veszettségoltás lejelentésekor az ivartalanítási státusz lejelentése a Hatóságnak
Hatóság feladatai:
Egyszeri: 1. az ivartalanításról hatósági igazolás kiállítása és megküldése a gazdának
Éves: 1. Az APEH felé a nyilvántartott kutyák ivartalanítási státuszának lejelentése
|
| |
|
[válaszok erre: #33834 #33837]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 33683. Elküldve:
2010-04-13 14:26:38 |
[940.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (33681) Yoyó, 2010-04-13 14:10:51]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 33680. Elküldve:
2010-04-13 14:04:56 |
[941.] |
GéGé!
Ha jő az este,
S megjelennek a csillagok,
Hidd el, ma neked ragyognak,
És az égre azt írják:
Boldog születésnapot!
|
| |
|
[válaszok erre: #33681 #33691 #33705]
|
[előzmény: (33676) penny, 2010-04-13 12:11:00]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 33605. Elküldve:
2010-04-12 11:55:21 |
[942.] |
|
| |
|
[válaszok erre: #33613]
|
[előzmény: (33604) csjudit7, 2010-04-12 10:44:45]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 33418. Elküldve:
2010-04-08 20:05:19 |
[943.] |
milyen kutyát?
|
| |
|
|
[előzmény: (33414) Chanel, 2010-04-08 17:41:18]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 33358. Elküldve:
2010-04-07 19:44:42 |
[944.] |
Most ezt miért Nekem mondod?
|
| |
|
|
[előzmény: (33357) Xanadu, 2010-04-07 19:39:20]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 33355. Elküldve:
2010-04-07 19:31:19 |
[945.] |
Ja! Kállay Kriszta viszont még gyorsabb!!! 
|
| |
|
[válaszok erre: #33357 #33359]
|
[előzmény: (33354) yankeevica, 2010-04-07 17:38:45]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 33350. Elküldve:
2010-04-07 12:09:40 |
[946.] |
|
| |
|
[válaszok erre: #33353]
|
[előzmény: (33333) Yoyó, 2010-04-07 11:19:04]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 33287. Elküldve:
2010-04-06 18:48:24 |
[947.] |
|
| |
|
[válaszok erre: #33288]
|
[előzmény: (33286) Yoyó, 2010-04-06 18:43:14]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 33285. Elküldve:
2010-04-06 18:34:55 |
[948.] |
Most meg mivan?
|
| |
|
[válaszok erre: #33286]
|
[előzmény: (33282) Yoyó, 2010-04-06 17:43:00]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 33281. Elküldve:
2010-04-06 17:35:19 |
[949.] |
|
| |
|
[válaszok erre: #33282]
|
[előzmény: (33279) Chanel, 2010-04-06 15:15:25]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
StEVEN
Tagság: 2003-10-06 20:05:28
Tagszám: #6858
Hozzászólások: 1568
|
| 33266. Elküldve:
2010-04-06 14:03:14 |
[950.] |
|
| |
|
[válaszok erre: #33278]
|
[előzmény: (33263) Chanel, 2010-04-06 13:38:47]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
