Little Man
Tagság: 2008-12-11 13:57:38
Tagszám: #66602
Hozzászólások: 408
|
1684.  Elküldve:
2009-06-22 12:30:06 |
[354.] |
Hogy működik a táplálkozás?
Első alapelv: a sovány fehérje az anyagcsere motorja
A fehérje minden egyes sejtben fontos szerepet játszik. Lényegében egész testünk fehérjéből épül fel. Kutyáinknak adott fehérje az aminosavaknak nevezett nitrogéntartalmú szerekre bonthatók szét. Ezek alkotják az izmokat, a hemoglobint, ami az oxigént szállítja a sejtekbe; az enzimek és a hormonok a test különféle folyamatait szabályozzák, az antitestek pedig a fertőzések és betegségek ellen veszik fel a harcot. A sejtekben az aminosav alkotja a DNA-t és az RNA-t, a sejten belüli fehérjék szabályozzák a sejt növekedését és szaporodását, tehát az egész életet irányítják. Működés közben az izomszöveteik lebomlanak a katabolizmus folyamata során (lebontó anyagcsere) és aztán újraépülnek az anabolizmus folyamata (felépítő anyagcsere) során. Ezeket a folyamatokat hajtja a fehérje, ezt nevezik katabolikus/anabolikus ciklusnak.
Ha a fehérjebevitel növekszik a test elkezdi kialakítani az új izmokat. Ez a ciklus anabolikus felében történik. A ciklus naponta ismétlődik, amíg elég fehérje nem áll rendelkezésre a felépítéshez az izomrendszer növekszik. Táplálkozás után a metabolikus arány nő, ezt a reakciót a különféle vegyszerek hatása okozza az emésztésre, a felszívódásra és a tárolásra. Továbbá a sejtbeli folyamatokat közvetlenül irányítja az élelem aminosav tartalma. A magas szénhidrát tartalmú ételek 6 %-kal növelik az anyagcsere mértékét, míg a magas fehérjetartalmú ételek a normálisnál 33 %-kal fokozzák az anyagcserét az étkezés után 45 perccel. Ez 3-tól 10 órán át tarthat. A fehérje anyagcserére való ilyen hatását „specifikusan dinamikus hatás”-nak nevezik. Jó minőségű fehérjét könnyen használ fel a test. A sovány fehérjeforrások: fehér baromfihús, hal, tojásfehérje, fehérjeporok.
A fehérje hatása a szervezetre
1. A fehérje elsőrendű fontosságú a növekedés és fenntartás szempontjából
A test az állandó növekedés és helyreállítás állapotában van. Minden sejtet, ami elhal vagy elveszik a normális fiziológiai folyamatokban, azonnal pótolni kell. Ehhez szükséges a fehérje.
Mivel a test fehérjéből épül fel, az élelemből nyert fehérje építi fel újra, és az egyetlen rendelkezésre álló fehérjeforrás az élelemben található aminosav. Ráadásul a fehérje az alapja a csont, fog és hajszövetek szerkezetének. A fehérjében lévő kollagént, ami a porcokat alkotja, tudják ezek a szövetek felhasználni az újjáépülésre. Ehhez szükségesek az ásványi kristályok, mint kalcium, foszfor és fluor. A kollagén a sebhelyek kialakulását segíti elő.
2. A fehérje szabályozza a test katabolikus/anabolikus ciklusát
A kutyák izmai edzéskor (vagy akcióban) ebben a katabolikus/anabolikus ciklusban működnek.
3. A fehérjének specifikusan dinamikus hatása van az anyagcserére
A túlságosan bőven adagolt fehérje potenciálisan túlterheli az anyagcsereműködést.
4. A fehérje a szervezet vízháztartását kiegyensúlyozza
Három helyen találunk vizet: a sejtek között, a sejtekben és az érrendszerben. Mivel a fehérje hidrofil, jól együttműködik az ásványi kristályokkal, segíti a szükséges vízmennyiség kialakulását minden területen.
Megfelelő mennyiségű fehérje nélkül az érrendszerben lévő víz kiürül a sejtek közé, innen a vese nem tudja felhasználni és az eredmény ödéma vagy megrekedés.
Ezt megelőzendő a fehérjét megfelelő vízmennyiséggel együtt adagolni. Minél több vizet adunk, annál több jut az érrendszerbe. Így juthat el a veséig, ami megfelelőképpen kiválasztja.
5. A fehérje erősíti az immunrendszert
A fehérje termeli az antitesteket. Amikor a szervezetet vírusok, baktériumok vagy más idegen agensek támadják meg, az antitestek legyőzik a behatolókat, így őrként és őrzőként is szolgálnak. Ha ez egyszer megtörtént, a sejtek memóriájukban tárolják hogy kell legközelebb védekezni fertőzés vagy „behatolás” ellen.
Elégtelen fehérjeadagolás következményei lehetnek a következők:
- a limfociták működése akadályokba ütközik (a limfociták felelősek a sejtek immunitásának megőrzéséért!), a nyirokrendszerben egy fehérvér típus alakul ki
- a makrofág (falósejtek) működése akadályokba ütközik. Ezek a sejtek nagy szerepet játszanak az antitestek kialakulásában, a sejt immunitásában
- csökken a leukociták (fehérvérsejtek) szerepe. Lassul a sejtek anyagcseréje, gyengül az ellenállás a fertőzésekkel szemben
- elősegíti a tumorok kialakulását
A fehérjékben kétféle aminosav található:
1. nélkülözhetetlen, állati eredetű aminosavak: hús, baromfi, hal, tej és tejtermékek, tojás
2. nélkülözhető aminosavak; a szervezet képes saját maga is szintetizálni ezeket
A rizs, burgonya és zöldségek fehérjetartalma alacsony, nélkülözhetetlen aminosavak tekintetében is, és maguk sem nyújtanak jó egyensúlyt. Egy font burgonya = egy uncia csirkehús.
Egyes aminosavak vitaminokkal és ásványi sókkal együttesen hat, pl.: a metionin aminosav a B-6 vitaminnal és magnéziummal együtt fejti ki hatását a mérgező anyagok eltávolításában a májból, és a máj és veseszövetek regenerálásában.
A lizin a C-vitaminnal együtt alkotja az L-carnitint, ami az izomsejteknek segít az oxigén sajátos felhasználásában.
A szervezet folyamatosan kiválasztja az élelemből az aminosavat és újabb fehérjék előállítására használja: a vérben, bőrben, hajban és az izmokban. Lényegében a szervezet fehérjét csak akkor tud előállítani, ah a nélkülözhetetlen aminosavak is jelen vannak.
Fehérjék szempontjából két csoportba oszthatók az élelmiszerek: emészthetőség és felszívódás, továbbá a jelen lévő nélkülözhetetlen aminosavak száma. Pl.: a tojás fehérje, mint a tökéletes fehérje a 100-as fokozaton áll. A 70-es fok felett álló fehérjék nagyon jó minőségűeknek tekinthetők. A csirke és a hal, pl. a 75-ös fokon áll.
Második alapelv: a testerősítő gyakorlatok tüzelőanyaga a szénhidrát
A szénhidrátok szerves összetételek, szenet, hidrogént és nitrogént tartalmaznak különböző arányokban.
Háromféle szénhidrátot különböztetünk meg: egyszerű, összetett (komplex) és rostos szénhidrátokat.
Egyszerű szénhidrátok, a cukrok is két csoportba oszthatók: diszaharidok és monoszaharidok. A szaharid cukor. Három fő monoszaharid van: a glukóz (szőlőcukor), a fruktóz (gyümölcscukor) és a galaktóz. Most a szervezet erejére igen jótékony hatással bíró glukózzal foglalkozunk.
Emésztés során a szénhidrát glukózzá változik, ami a vérben kering és a vörösvérsejtek és a központi idegrendszer energiájául szolgál. A fel nem használt glukóz elraktározódik a májban és az izmokban, mint glikogén. Ha az izmokban nincs elég glikogén, hamar elfáradnak. Viszont ha sok van belőlük, erősebben tudnak dolgozni. Tehát akár szabad, akár fokozott edzéshez szükséges a glikogén. Kezdetben 30-60 perces gyakorlat során a glikogén az elsődleges energiaforrás, de 90 perc után romlik a teljesítmény, mert a glikogén ellátás kimerül.
A szervezet glikogén ellátásának növelésére általánosan használjuk a szénhidrát- vagy glikogénterhelést. Ez azt jelenti, hogy elősegítjük a glikogéntartalom növelését, megpróbáljuk késleltetni a fáradtságérzés megjelenését. Általában akkor alkalmazunk szénhidrát termelést, ha hosszabb időn keresztül kell fenntartani a folyamatos, magas szintű munkavégzést. A vízellátás fenntartása és a versenyszint növelésére is használható.
Többféle szénhidrát terhelés ismert: glikogénben gazdag ételeket juttatunk a szervezetbe. Ilyenek: a gyümölcsök, zöldségek, kenyérfélék, gabonafélék, magvak, tészták, babfélék és édességek.
Pl. ha egy kutya 2000 kalóriát fogyaszt naponta, abban 55-60 % szénhidrát felel meg 1100-1200 kalóriának, vagyis 275—300 grammnak. Nagy terheléssel járó edzés esetén a szénhidrát bevitel 70 %-ig is emelkedhet.
A szénhidrátok két nagyobb osztályáról is beszélhetünk: egyszerű cukrok és komplex szénhidrátok; a szervezet mindkettőt különféleképpen használja fel. Az egyszerű cukrok molekuláris szerkezetük és gyors felszívódásuk miatt könnyen átalakulnak test-zsírrá, míg a komplex szénhidrátok megemésztése, felszívódása és felhasználása sokkal több energiát igényel.
Gyümölcsök és gyümölcslevek egyszerű fruktózt tartalmaznak, amit a máj zsírrá alakít. A zsírégetés maximalizálása érdekében a gyümölcsbevitelt csökkenteni kell, ha formába akarunk kerülni.
Keményítőtartalmú szénhidrátok és rostos szénhidrátok:
A keményítőtartalmú szénhidrátok természetes, finomítatlan terjes kiőrlésű magvak, mint a barna rizs és zabételek, babfélék és zöldségek, pl. veteménybab, lencse, borsó, gumós növények közül: burgonya és yamgyökér. A keményítőtartalmú szénhidrátok poliszaharidok egymásba kapcsolódó glukózsejtek láncai. A komplex sejtszerkezetük miatt a keményítőtartalmú szénhidrátok megemésztése, felszívódása és felhasználása nagy energiát igényel a szervezettől. A keményítőtartalmú szénhidrátokból nyert glukóz lassabban jut el a szervezetbe, mint az egyszerű cukorból származó glukóz, ez minimális inzulin-képződést tesz lehetővé, és magasabb energiaszintet biztosít.
Rostos szénhidrátok: magas tápértékű anyagok: vitaminok, ásványok és rostok. A vitaminok fontos szerepet játszanak a betegségek elleni védelemben; az ásványok alakítják a csont, fog és szövetek együttes megjelenését, és az egész anyagcsere folyamatban részt vesznek. A rostok az emésztőrendszer egészségéért felelősek, többek között.
A feldolgozott szénhidrátok (kenyérfélék és tészták) elkerülendők, mert túl könnyen alakulnak át zsírrá és cukorrá.
Harmadik alapelv: a rostos zsírok egyes fajtái az egészség elengedhetetlen részei
Bizonyos zsírok, főleg a zsíros savak vagy EFA-k, amik olaj-, lenolaj- és arakidonikus savakból tevődnek össze, elsősorban az egészségre nézve fontos növényi olajokat tartalmaznak. Az EFA egy másik típusa, az Omega-3 zsírsavak a halban találhatók. Nagyon fontos energiát képviselnek.
Minden EFA vitaminhoz hasonló elemeket tartalmaz, igen jó hatással van a szervezet működésére. Azért tartják lényegesnek ezeket a zsírokat, mert a szervezet nem tudja ezeket előállítani. Ajánlatos, hogy egy teáskanál EFA-t adjunk az ételhez, ez megakadályozza az EFA-hiányt. Legfőbb forrásai: napraforgóolaj és lenolaj.
A zsír többféle összetevőit lipideknek hívják.
Három fő típusa van: trigliceridek, koleszterin és foszforlipidek. Bár mind a három fontos szereppel bír, mi most az első kettővel foglalkozunk.
A triglicidek, azaz igazi zsírok, a szervezet által elfogyasztott és tárolt zsírok elsődleges formája. Ezek is két csoportra oszthatók: zsírsavakra és glicerolra.
A zsírsavak a szén, oxigén és hidrogén atomok láncából állnak, ami mélységében és hosszában a hidrogéntelítettségtől függően változik. Ezek azok a zsírsavak, amelyek tápanyagul szolgálnak a nem túl intenzív testgyakorlatoknak. Edzés közben specifikus hormonok választódnak ki, ezek okozzák, hogy a zsírszövetek zsírsavat bocsátanak ki a vérkeringésbe. Az izmokban lévő zsírokkal együtt ezek adják a legszükségesebb energiát és szabályozzák a gyakorlatok intenzitását. A többit a glikogén és a vérglukóz adja.
A szervezet zsírfelhasználása nemcsak a teljesítmény intenzitásától függ, hanem tartalmától is. Minél hosszabb ideig tart a munka, annál jobban növekszik az energiaszükséglet kielégítésére szolgáló zsírhozzájárulás.
A 6 óránál tovább nem tartó közepes erősségű edzéshez szükséges energia 60-70 %-át adják a zsírok. Az edzésidő növelésével a glikogén készletek kimerülnek, itt kell csökkenteni a munka intenzitását, nagyon sok függ ekkor a zsír megfelelő anyagcseréjén.
Jól jegyezzük meg, hogy az izomglikogén az alapja a legtöbb edzésnek. A zsír zsírsavak formájában áll a rendelkezésre 30-60 perces folyamatos munka esetén. Ha az elvégzett munka után kalóriahiány keletkezik, a szervezet a zsírtartalékából egyenlíti ki azt.
Telített zsírok alig 10 %-át teszik ki a kalória bevitelnek, de a legjobb elhagyni őket.
Minden egyes deka túlsúly esetén növeli a mozgáshoz szükséges energia mennyiségét, az elérhető lehetséges sebesség is egyre csökken. Tehát a kevés nélkülözhetetlen zsírsav kivételével lehetőleg kerüljük a zsír fogyasztását, illetve adását. A napi kalóriaszükséglet legfeljebb 15 %-os zsírbevitel. Pl.: egy 2000 kalóriás étrendben a 15 % 300 kalória, azaz 37,5 gramm. Mintegy 15 gr telítetlen zsír bevitele elkerülhetetlen.
Hús adásakor is kerüljük a zsírt. Ha lehetséges, használjunk baromfihúst, a hal kitűnő kalciumforrás. Néhány tejtermék is bőven tartalmazhat telítetlen zsírokat, ha lehet, használjunk 1 %-os lefölözött tejet.
Negyedik alapelv: a vitaminok organikus molekulák, amiket a szervezet nem tud előállítani, de szüksége van rájuk bizonyos mennyiségben.
Szabályozzák az energiatermelés folyamatait, a növekedést, a fenntartást és a javítást. Eleddig 13 vitamint találtak, s mindegyik saját feladatot lát el.
Két csoportba osztjuk őket:
1. vízben oldóak
2. zsírban oldódóak
A C-vitamin vízben oldódik. Fontos szerepe van a bőrben a kollagén kialakulásában, segít az erek, csontok és fogak épen tartásában.
C-vitamin hiánya okozhat: skorbutot, izomgyengeséget, rosszul gyógyuló sebeket, súlyvesztést, étvágytalanságot, irritációkat, kemény, száraz bőrt.
Túl sok C-vitamin hasmenést, a vörösvérsejtek összeomlását, vesekövet, egyes skorbut szimptómákat is okozhat.
C-vitamin források: paradicsom, zöldpaprika, burgonyafélék, gyümölcsök.
A B6-vitamin vízben oldódik, három formában létezik: pridoxin, pyridoxal és pyridoxamin.
Szerepe: idegrendszer funkcióinak segítése, a tryptophan niacinná alakítása, genetikus információk továbbítása, vörösvérsejtek kialakítása.
B6-vitamin hiány jelei: vesekő, görcsök, bőrbetegségek, vérszegénység, hányinger, szédülés.
B6-vitamin források: hús, baromfi, hal, spenót, teljes kiőrlésű magvak, kenyérfélék, máj.
A B12-vitamin vízben oldódik. Segíti a vörösvérsejtek kialakulását, az idegrendszer működését, a genetikai anyagok kialakulását.
B12-vitamin hiányának jele a vérszegénység.
B12-vitamin források: élesztő, hús, hal, tojás, tej és tejtermékek, máj.
Az A-vitamin zsírban oldódik.
Fontos szerepet játszik a látásban, növekedésben, sejtosztódásban, a csontok és fogak fejlődésében, az immunrendszer stabilizálásában, a szőrzet és nyálkahártya kialakulásában.
A-vitamin források: máj, hal, sárgarépa, pasztőrözött tej, tojás, sötétzöld levelű zöldségek.
A-vitamin hiány jelei: farkasvakság, kemény bőr, száraz szemek.
Mítosz: a szénhidrát terhelés kutyáknál jól bevált
Tény: a szénhidrát terhelés nem működik kutyáknál, sőt káros mellékhatásai vannak
Ezer évvel ezelőtt azt hitték, a Föld a világegyetem központja. 500 éve azt hitték, a Föld lapos. 50 éve azt hitték, senki nem tud 4 percen belül egy mérföldet futni. Amint azt egy régi mondás tartja, kis tudás nagyon veszélyes, különösen ha tévhiten nyugszik.
Joseph Campbell A mítoszok jelentése című könyve mérföldkő jelentőségű. Ebben fejti ki a mítoszok szerepét az emberréválás folyamatában. Mítoszokat alakítunk ki, hogy segítsenek a zavaros és veszélyes világ titokzatos eseményeinek megértésében. Röviden mítoszokkal próbáljuk megmagyarázni azt, amit másképpen nem tudunk megérteni.
A kutya élelmezésében is sok mítosz él, a butaságoktól egészen a valóban veszélyes dolgokig. Az ok a megbízható, valódi információk hiánya volt, nem tudtunk magyarázatot adni pontosan arra, hogy mi miért történik. A mítoszok tulajdonsága az, hogy egy idő múlva, ha sokszor ismétlik valóságnak fogják fel, még akkor is, ha hamis.
Egészen az utóbbi időkig a sportorvostanban hamis mítoszok tartották fogva a táplálkozás és eredmény közötti kapcsolatra vonatkozó felfogást. Pl.: nemrégiben még a nyári edzések során 10 fontot is vesztett futballistáknak nem engedtek folyadékot fogyasztani munka közben, mondván, ez korlátozza a teljesítményt.
A következőkben megvizsgálunk néhány állítást, melyek szolgálnak megalapozott vagy hamis mítoszokkal. Célunk segítséget nyújtani a jó döntéshez, ami a kutyáink egészségét és teljesítményét szolgálja. Valódi érveket veszünk figyelembe, és nem fogadják el a „mindenki tudja, hogy…” érveket.
Az első mítoszt és félrevezető információt Mike Williams Stamina (Állóképesség) c. könyvéből vesszük, aki a fehérjék és szénhidrátterhelésről ír a kutya élelmezési témájában. Röviden összefoglalva:
Mítosz: az oroszok kifejlesztettek és széles körben alkalmazták a szénhidrát-terheléses módszert: intenzív munka közben visszatartják a szénhidrát adagolást, majd utána túl sok szénhidrátot adnak. Ezt a módszert nem csak emberekre, hanem kutyákra is érvényesnek tartották. Sőt hozzátették, az utolsó fázisban igen hatásos a főtt tojások és rostok bevitele.
1. „Az oroszok fejlesztették ki a szénhidrát-terheléses módszert és széles körben alkalmazták.”
Tény: 30 évvel ezelőtt tekintélyes skandináv kutatók fejlesztették ki ezt, Dr. Astrad, Dr. Hultman és mások! Mellesleg ez is csak egy mítosz, hogy orvosdoktorok voltak, hanem sporttudósok. Ma úgy hívjuk őket, hogy gyakorló fiziológusok. De bárminek is nevezzük, 1967-ben ők kezdték tanulmányozni az étrend hatását a fokozott teljesítményre. Kísérleteik során kitűnt az előző tanulmányok alapján, hogy a teljesítmény állóképessége összefüggésben áll az izomszövetekben elraktározódott glikogén mennyiségével. A glikogén az elfogyasztása után elraktározódott szénhidrát.
Extra szénhidrát adagokat kapott katonáktól vett izommintánkon vizsgálták, hogy működik az így nyert glikogén. Ezt a kísérletet a kimerülésig folytatták. Több új eredményre jutottak.
Először is: felfedezték, hogy minél több szénhidrátot fogyasztottak a kísérleti alanyok, annál több glikogén raktározódott el az izmokban. És minél több glikogén halmozódott fel, annál nagyobb lett az állóképesség.
Másodszor: a kutatók összehasonlították a több glikogént felraktározó étrendek módszereit. Az egyik a kiürítéses módszer: a szénhidrátot visszatartották az edzés alatt álló sportolóktól. Eztán nagy mennyiségű szénhidrátot adtak. Ez magas szintű izomglikogént eredményezett.
Ezt újabb felfedezések követték, amelyek a szénhidrátok jobb alkalmazását tették lehetővé. Orosz és amerikai tudósok együtt tanulmányozták a lehetőségeket. Amerikában nagy utat járt meg ez a módszer, az oroszok hamarabb rájöttek a hátulütőikre.
2. A kiürítéses módszer a szénhidrátterhelés legjobb hasznosítása
Tény: A harmincéves kiürítéses módszernek rengeteg negatív mellékhatása van, ami nem csak kellemetlen, de veszélyes is lehet. Aki egyszer kipróbálja, személy szerint erre is rájöhet. A vízháztartásban nagy ingadozást, hasmenést, stressz hormonok megemelkedését, izomgyengülést, ketozist és más anyagcserezavarokat idézhet elő. Ez a szénhidrát-termeléses módszer visszaesését okozta az 1970-es évek nagy népszerűsége után.
Az első szénhidrát-terheléses kísérletek után 20 évvel Dr. Sherman fontos felfedezéseket tett a szénhidrátbevitel terén. Rájött, hogy tudja elkerülni a káros mellékhatásokat. Kikísérletezte, hogy ha a sportolók három nappal a verseny előtt abbahagyják a szénhidrát bevitelt, ugyanannyi glikogén képződik, mint a kiürítéses módszer alkalmazásakor, de minden mellékhatás nélkül. Érthetetlen, hogy ez a módszer miért nem tudott szélesebb körben elterjedni.
3. A szénhidrát-terheléses módszer kutyákra is érvényes
Tény: Az embereken végrehajtott szénhidrát-terheléses módszer is újabb átvizsgálások alá került. A legújabb kutatások szerint a szénhidrát felesleg megakadályozza a szervezetben raktárolt zsír elégetését, sőt növelheti azt, és gátolhatja az állóképességet. Miért? A legsoványabb sportolón is van elég test-zsír elraktározva a zsírszövetekben. A túlzott szénhidrát bevitel inzulin felesleg termelésével válaszol. A feleslegesen sok inzulin blokkolja az elraktározott zsír felhasználását. Ez pedig a felhevülés/túlmelegedés jelenségének fő oka.
Más szavakkal: a sportoló fáradt izmai nem fordulhatnak energiáért az elraktározott zsírhoz. Így az még több szénhidrátot használ el, ez pedig még több tejsavat eredményez. Ezért a szénhidrát ilyen nagyságrendű jelenléte beindítja a túlmelegedés szindrómát.
Embereknél a közelmúltban állapították meg, hogy egy kiegyensúlyozottabb szénhidrátbevitel jobban működik. Egyes kutatók szerint az ultramagas szénhidrátbevitel a fehérje és zsírok hatására történhet, és nem olyan jó dolog - ahogy azt régebben tartották. Érdemes lenne újragondolni a szénhidrát terhelés egész kérdéskörét.
A kutyákkal folytatott szénhidrát terhelése kísérletek eredményei világosan kimondják, hogy ez nem jól működik, és súlyosan ártalmas a mellékhatásai vannak. Az 1970-es években Dr. Kronfeld számos kísérlet alapján mutatta ki, hogy magas fehérje- és zsírtartalmú étrend a szánhúzó kutyák teljesítményére eredményesebb hatással van, mint a magas szénhidráttartalmú étrend.
Dr. Reynolds és mások a Harvardon, Cornellen és Bernben (Svájc) különböző étrendeket vizsgáltak jól tartott szánhúzó kutyákon és rotweilereken. Egyértelműen kiviláglott, hogy azoknak a kutyáknak a teljesítménye volt jobb, akik a magas fehérje- és zsírtartalmú étrenden éltek. Ennek oka, hogy a terhelés alatt lévő kutya izomszöveteinek a zsírok lebontása és elégetése során nyernek energiát, és a glikogén túltengése, valamint a szénhidrát oxidációja megakadályozhatja a zsírégetést.
Kimutatták, hogy a túl sok szénhidrát csökkenteni tudja a kutya teljesítőképességét is. Magyarázat: a szénhidrát-terheléssel járó glikogén többlet az átlagosnál gyorsabban használódik el, ami többlet tejsavtermelődéshez vezet. Más szavakkal: a kutya utolsó energiaforrása – a zsír – nem tud felhasználódni, mivel a túl sok szénhidrát blokkolja ezt a folyamatot. A legsoványabb kutyának is van elraktározott zsírjuk az izmokban, a vérkeringésben, ami nem tud energiát szolgáltatni a napi edzésekhez.
De túl sok szénhidrát és túl kevés zsír az étrendben megakadályozza a zsírt feladatának ellátásában.
A szénhidrát-terhelésben jelentkező komoly problémákat tudományos magyarázattal próbáltuk átvilágítani.
Bob Fritz
APRL
|
| |
|
[válaszok erre: #1685 #1691]
|
[előzmény: (1659) MistaRollz, 2009-06-22 12:08:51]
|
|
Szia Karesz.
Na ez így félreérthető.Szóval zada+ az új kiskutyája anyja fotójának örül ennyire. 
