És mostmár halálbiztos: ezek rokonok!!!
(Én kénytelen voltam megtanulni tűrhetően célbadobni a carevés miatt, mondjuk ebben az esetben a jó nagy háromdimenziós kutya kifejezetten előny.)
Nagyon köszi, ez nekünk nagyon jó hír. Bocsi, hogy kérdeztelek, de már utálom ezeket a kérdéseket telefonon az adott helyen feltenni, általában komplett elmebetegnek néznek. (Mondjuk ez tipikus itthon, külföldön a szemük sem rebben semmitől.)
Már olyanok jutottak eszembe, hogy ki tudja, lehet belökték vagy bezárták valami pincébe... De nagyon mélyen benne van. Szerencsére a mindennapi életben nem zavaró tényező (csak ha megyünk valahová, akkor kell kellően körültekintőnek lennem).
Ez volt a legnagyobb gondom nekem is, eldönteni, hogy mikor inkább csak hiszti (van egy adag öszvér is benne ) és mikor tényleg félelem.
Ezek a látványos "rohamok" inkább makacskodás volt (pl a második alkalommal már gond nélkül besétált velem a dokihoz), de neki van egy nagy parája: az épületen belüli lépcsőzéstől egyszerűen halálfélelme van, és ez nem megjátszott, ott tényleg retteg. Nagy bánatom, de ezt nem tudtam megszüntetni nála, pedig sokmindennel próbálkoztam. Elég bevinni egy lépcsőházba, és vége van... (Fel nem foghatom, de a legkisebb liftet is viszont gond nélkül használja... és szabadban nem gond a lépcső.)
Ki tudja, milyen korábbi élményeik voltak szegénykéknek.
Árész, amikor hozzámkerült, olyan hisztiket csinált, hogy csoda. Nem volt vele túl könnyű, mert már akkor harmincöt kiló volt. A nyakörvráadás egy ideig szörnyű volt: üvöltés és halálhörgés közepette szó szerint földhöz vagdosta magát.
Sose felejtem el az első dokilátogatásunkat, úgy döntött, ő ide aztán be nem jön, egy ordító, vergődő kutyát vonszoltam magam után, ketten voltak a váróban, úgy néztek rám, hogy azt hittem, most rögtön rámhívják a rendőröket állatkínzás miatt....
Hidd el, tényleg nagyon komolyan agyaltam rajta, hogy megpályázom. (egy galád fórumozó küldte el nekem a képét, hyogy nimá, mi van a Kutyabajnál....én meg nézegettem, nézegettem...aztán mindig hideg vízbe dugtam a fejem, hogy józanodjak)
Hát ilyen a mesében sincs. (én eléggé antiszocnak tartom magam, mert nem nagyon lelkesedek az emberek nagyrészéért - hú, de finoman fogalmaztam - ez a történet most nem sokat javított ezen).
Szerettem volna már kérdezni: Millyről nincs hír, esetleg új kép?
Anno miatta kezdtem itt zugolvasni, bele voltam esve (teljesen gyerek-Lütyő arca volt), dilemmáztam rajta nagyon, csak aztán Árészka "drága kiskutyám"-sága miatt győznie kellett a józan észnek sajna.....
Ne izgulj, megszokható, a nagy nálam ugyanígy alszik, emberesen hortyog, és a hatást fokozandó néha félig nyitva van a szeme. Tisztára harmadosztályú horror kategória, de már én sem kapok visítófrászt.