| Találatok száma: 3199 üzenet |
|
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
855.  Elküldve:
2012-05-05 21:59:13 |
[401.] |
Nem vagyok a játszótársad.
|
| |
|
[válaszok erre: #858]
|
[előzmény: (854) joskakomondor, 2012-05-05 21:41:03]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 38074. Elküldve:
2012-05-05 21:00:05 |
[402.] |
"se szájhagyomány, se régészeti leletek"
20-30 000 éves szájhagyomány? 
Ott a hegy ,szét kell fúrni,aztán lássuk,mit találnak,már ami a régészeti leleteket illeti.
Én inkább azokra vagyok dühös,akik hitükre és elveikre hivatkozva akadályozzák azokat az embereket ,akik pénzt,munkát ,szabadidőt nem sajnálva végére akarnak járni egy feltételezésnek.
Nem szeretnék újból vitát nyitni Petőfi sírjának kutatásából,de felettébb bosszant,hogy nem vizsgálták meg Hrúz Mária földi maradványait pontot téve egy kutató munkára rettegve attól,hogy minden józan érvük ellenére sem lesz igazuk.Inkább nekikezdtek egy újabb teória bizonyítására 100x,1000-szer több pénzből.
|
| |
|
[válaszok erre: #38075]
|
[előzmény: (38069) karchasz, 2012-05-05 20:41:46]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 38066. Elküldve:
2012-05-05 20:28:51 |
[403.] |
"ha ez valóban ilyen szenzáció volna, a román kormány nem kutatná ezerrel, aztán majd ráfogná hogy ősi dák alkotás, és várná a turisták ezreit-tízezreit. "
A székely rovásírást azért nehéz lenne nekik megmagyarázni.A másik gondom pedig az ,hogy a román történelemfelfogás szerint a dákok a római birodalom területéről érkeztek,ami szerintem igaz is lehet,ugyanis a rómaiak az összeférhetetlen népeket elüldözték,így kerültek az albánok is mai hazájukba.
A történelmet általában a győztesek írják,gyakorta tartalmaznak ferdítéseket.Gondoljál csak az utóbbi évek genetikai kutatásaira.Felmérték és összehasonlították az európai népeket .Az eredmények elhallgatásra lettek ítélve,mivel a hivatalos történelem tanítással több esetben nem egyeztethetőek össze.
A piramisok esetleges létezése sem illik bele a mai történelem felfogásunkkal.
Gondolj csak bele,azt,hogy Földünk gömbölyű sem fogadták el ,pedig egyértelmű bizonyítékai voltak.
|
| |
|
[válaszok erre: #38069]
|
[előzmény: (38059) karchasz, 2012-05-04 18:15:01]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 853. Elküldve:
2012-05-05 20:02:53 |
[404.] |
Arany jános: János pap országa című megzenésített verse miért olyan "szellemes" Neked,hogy még a Dracula is csodálkozna rajta?
Jól vagy??? Józanodjál ki és csak azután írogass baromságokat!
Emlékeztetőül nagy költőnk híres verse.
(amiből a tifélétek egy kukkot sem ért)
Büszke, harcos, kalandor nép
Volt a magyar nemzet,
Kétélű kard, mely ha moccant,
Jobbra-balra sebzett;
S jobbra-balra, merre fordult,
A fegyvernek éle,
Puszta lett a népes ország
És üvöltött rajta végig
Farkasok zenéje.
"Ázsiának sáska-féle
Kóborló pogánya,
Isten a te lelkedet bár
Mind pokolra hányja!
Ne legyen az üdvösségben
Soha semmi részed:
Lelked üdvösségeért nem;
De saját bőrünk javáért
Megtéritünk téged."
Legott a királyi székre
Német ember hágott,
Aki fogta, másnak adta
Titkon az országot.
S azzal, hogy másnak adta
S a magyart megrontá,
Iszonyú belháborúban
Magyar a magyarnak vérét
Esztendőkig ontá.
Attól kezdve többször is volt
János pap országa.
Sült galamb, borral folyó ér
És ingyen-kaláka;
Melyekért a jó magyar nép
Mindenét oda adta,
S tett olyat részeg fejével
Hogy, mikor kijózanodott,
Siratta.
Most is vannak, akik ilyen
Hizlalóba vágynak:
Lomhán a gyomornak élni
És élni az ágynak;
Kik előtt, a hashoz mérve,
A haza sem drága,
S midőn ez küzdésre készti,
Felsohajtnak: jöjj el, (jöjj el)
János pap országa.
|
| |
|
[válaszok erre: #854]
|
[előzmény: (852) joskakomondor, 2012-05-04 21:28:52]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 38056. Elküldve:
2012-05-04 11:49:48 |
[405.] |
Előkerestem neked ezt a képet,Te is ott voltál!
2013 a piramisok kutatásának az éve lesz,mint azt Uzonka megrajzolta a Gergő mögött látható rajzon.
dr Sepsiszéki Nagy Balázs szájából pedig első kézből értesülhetsz a kutatás eredményeiről.
Balázs doktorija nem amolyan hazai foxi-maxi doktori.
Akarsz részt venni a feltárásokon?
|
| |
|
[válaszok erre: #38058]
|
[előzmény: (38054) Tbetyárkincsem, 2012-05-03 23:31:34]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 847. Elküldve:
2012-05-02 10:50:01 |
[407.] |
Én a Meoe kérésére -lásd: Meoe honlap- tettem fel a Meoe állásfoglalását az ügyről.
A korrekt tájékoztatás sohasem "basztatás".
|
| |
|
[válaszok erre: #848 #849]
|
[előzmény: (846) joskakomondor, 2012-05-02 09:13:25]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 845. Elküldve:
2012-05-02 07:10:17 |
[408.] |
Egyébként meg ,kedves Jóska,a felelős magyar kormány feladata a hazai kutyás viszonyok rendbetétele nemzetközi példák alapján.Ehhez pedig egyikünk tanácsaira sincsen szükségük,a Tietekére sem!
|
| |
|
[válaszok erre: #846]
|
[előzmény: (844) joskakomondor, 2012-05-01 20:46:56]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 972. Elküldve:
2012-05-01 13:06:53 |
[410.] |
|
| |
|
[válaszok erre: #974]
|
[előzmény: (971) virányos, 2012-05-01 13:02:39]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 971. Elküldve:
2012-05-01 13:02:39 |
[411.] |
|
| |
|
[válaszok erre: #972 #973]
|
[előzmény: (970) virányos, 2012-05-01 12:54:21]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 970. Elküldve:
2012-05-01 12:54:21 |
[412.] |
<IMG src=" " border="0">
<IMG src=" " border="0">
<IMG src=" " border="0">
<IMG src=" " border="0">
<IMG src=" " border="0">
<IMG src=" " border="0">
|
| |
|
[válaszok erre: #971]
|
[előzmény: (969) virányos, 2012-05-01 12:48:24]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 969. Elküldve:
2012-05-01 12:48:24 |
[413.] |
Népszerűsítés Bp. belvárosában.
<IMG src=" " border="0">
<IMG src=" " border="0">
<IMG src=" " border="0">
<IMG src=" " border="0">
<IMG
|
| |
|
[válaszok erre: #970]
|
[előzmény: (962) virányos, 2012-04-15 20:02:04]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 843. Elküldve:
2012-05-01 12:39:23 |
[414.] |
Helyette egy kis népszerűsítés:
|
| |
|
|
[előzmény: (842) virányos, 2012-05-01 11:35:14]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 842. Elküldve:
2012-05-01 11:35:14 |
[415.] |
Egyelőre nem kértek fel rá.
Természetesen amennyiben Meoe szervezet lennénk,minden kapcsolatunkat igénybe véve küzdenék a Meoe elismeréséért.Most egy kicsit kívülállónak érezzük magunkat.
Na de hát Ti !!! Elvégre Te mondtad,hogy LEGYŐZHETETLENEK vagytok.Minek is kéne akkor Nektek segítség? Éppen tőlünk? Ugye viccelsz?
|
| |
|
[válaszok erre: #843 #844]
|
[előzmény: (841) joskakomondor, 2012-05-01 09:23:02]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 840. Elküldve:
2012-04-30 19:08:40 |
[416.] |
Valamit nagyon félreértesz!
Miért is kellene nekem örvendenem,amikor a mo.i kutyázás léte van veszélyben.
Természetesen kritikával illetem a kialakult helyzet felelőseit,azokat,akik nem voltak képesek évtizednyi idő alatt sem állami elismerést megpályázni a Meoe számára és az összes kutyás érdekében,a megpályázás esélyét megteremteni,vagy éppen kivívni a lehetőségét az éppen regnáló agrár tárcánál.
|
| |
|
[válaszok erre: #841]
|
[előzmény: (839) joskakomondor, 2012-04-28 21:01:00]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 838. Elküldve:
2012-04-26 09:35:31 |
[417.] |
Kedves MEOE tagok, kiállítani szándékozók!
A jelenlegi bizonytalan helyzetre való tekintettel, aki a meghirdetett komáromi CACIB és CAC kiállításokra nevezni szeretne, azt most a nevezési díj helyszínen való befizetésének lehetőségével tegye, tehát előre nevezési díjat ne utaljon, ne fizessen be!
Plusz adminisztrációs díjat nem fogunk felszámolni a helyszínen, azt a nevezési kategória díját kell csak befizetni, amelyik periódusban neveztek!
MEOE kiállítási osztály
|
| |
|
[válaszok erre: #839]
|
[előzmény: (837) virányos, 2012-04-21 12:23:35]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 837. Elküldve:
2012-04-21 12:23:35 |
[418.] |
Tisztelt MEOE tagok, kedves kutyás barátaim!
Hasonlóan a 2008-as Európa-kiállítást megelőző évhez, egyesületünk ellenlábasai mindent
elkövetnek annak érdekében, hogy a 2013-as évi budapesti világkiállítás megrendezését
megakadályozzák.
Jóhiszemű, a kinológiától távol álló politikusokat megtévesztve és megnyerve romboló
tevékenységüknek, elérték hogy 2012 május 15.-étől életbe lép egy törvény módosítás, amely teljes mértékben kiszakíthatja a magyar kutyázást, a MEOE-t, a nemzetközi „véráramból”, leállíthatja az FCI származási lapok kiadását, illetve betilthatja az FCI rendezvények megtartását Magyarországon.
Jómagam és a MEOE elnöksége nevében tájékoztatok minden tagunkat, hogy hatékony lépéseket tettünk a 113 éves MEOE helyzetének stabilizálására. Mi másképp értelmezzük a törvényben leírtakat, mint a felelőtlenül kinológiai pánikot keltő ellenlábasaink.
A felmerülő jogi problémák megoldására, egyesületünk jogtanácsosa Dr. Pozsonyi Anikó mellett felkértem egy jogorvoslatban és jogharmonizációban jártas irodát. Velük karöltve azon dolgozunk, hogy május 15.-e után is a MEOE, mint az FCI magyarországi tagja, töretlenül végezhesse az FCI által rárótt feladatokat.
2012.május 15.-éig változatlan formában működik úgy a központi iroda, mint a hétvégi rendezvényeink. Május 15.-e utáni lehetőségeinkről, illetve teendőinkről folyamatosan tájékoztatást nyújtok egyesületünk honlapján.
Kérem tagságunk türelmét és kitartását, igérem mindent megteszek a folyamatos működés
érdekében, ugyanúgy ahogy tették ezt elődeim is az elmúlt 13 évben, amióta a „64-es rendelet” nyomorítja a magyar kinológiát.
Részletes jogértelmezést olvashatnak egyesületünk jogtanácsosa tollából a továbbiakban.
Sporttársi üdvözlettel,
Korózs András
a MEOE elnöke
Budapest, 2012.04.19.
JOGI MAGYARÁZAT >>>
|
| |
|
[válaszok erre: #838]
|
[előzmény: (832) virányos, 2012-04-11 20:27:36]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 836. Elküldve:
2012-04-21 12:22:17 |
[419.] |
Napok óta tartó rémhírterjesztésnek és hisztériakeltésnek szeretnénk véget vetni azzal, hogy a jogi helyzetről és lépéseinkről tájékoztatjuk a tagságot. A tájékoztatás a továbbiakban folyamatos lesz.
A módszer nem új, hiszen az alatt az évtized alatt, mióta a Vidékfejlesztési Minisztérium, melyet tárgyidőben Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumnak hívtak, egyes lobbykörök nyomására megalkotta a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998 (XII. 31.) FVM rendeletet (Fvmr.) .
Évek óta hallgatjuk a „MEOE-nak most aztán vége” jellegű magabiztos nyilatkozatokat, miközben a MEOE az ellene, vagy általa indított perek nagyjából 99 %.-át megnyerte és még lezáratlan az egyesületet legsúlyosabban érintő per, mely megítélt 75 millió forintot az FVM részére egy olyan jogszabály alapján, melynek hatálya alá a MEOE az Alkotmánybíróság jogértelmezését figyelembe véve sosem tartozott. Ez az ügy alkotmányjogi panaszként jelenleg is elbírálásra vár.
A MEOE jogkövető és törvénytisztelő szervezet, elvünk, hogy jogi ügyeink rendezését az arra illetékes hatóságoktól , legfőképp a független bíróságoktól várjuk. Nem kívánunk rémhírterjesztőkkel polémiát folytatni, most sem ezt tesszük, hanem a tényeket közöljük, a tagságnak megadva a lehetőséget, hogy jogilag alátámasztott hírekből tájékozódjanak.
A mostani felbolydulásnak az oka, hogy a Parlament 2012-04-11.-én a T 6390 számú előterjesztés alapján elfogadta „A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényt. Ennek 6.§. –a módosította az Állattenyésztésről szóló 1993 évi CXIV törvény (Átv.) 45.§,-t . (1.sz. melléklet)
Hasonló eset történt 2004-ben. Akkor a növényvédelmi törvény módosításában elrejtve
terjesztette az FVM a Parlament elé azt az Átv módosítást, ami alapján a MEOE ellen a feloszlatási és a bírságolási pereket indították, melyek közül a feloszlatási pert és az MGSZH által kirótt mintegy 150 millió forint bírságot kiszabó határozatok megsemmisítése iránt indult pert a MEOE az alkotmánybírósági jogértelmezésre tekintettel megnyerte. Erről szeretnek megfeledkezni azok, akik csak a 75 millió forintot megítélő ítéletet emlegetik, elfelejtkezve arról, hogy annak elbírálásakor az AB határozat még nem létezett.
Leszögezzük, hogy a jogállamiság alapja a jogbiztonság, ezen belül a normavilágosság és a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok tiszteletben tartása, továbbá a jogerős ítéletek, az Alkotmánybíróság döntése és a közösségi jog által is garantált egyesüléshez való jog tiszteletben tartása. Ezekkel kapcsolatos jogelveket 2.sz. mellékletként csatoljuk azok számára, akik azokat részletesen is el szeretnék olvasni. Jelen ügy tárgya szempontjából különös relevanciával bír, hogy a jogbiztonság elvéből főszabályként következik, hogy lezárt jogviszonyokat sem jogszabály alkotással, sem jogszabály hatályon kívül helyezésével nem lehet alkotmányosan megváltoztatni.
Két jogerős bírósági – Fővárosi Ítélőtábla és Legfelsőbb Bíróság és, két alkotmánybírósági ítéletet mondta ki, hogy a MEOE, mint civil szervezet nem tartozik sem az Átv. sem az FVMr. személyi hatálya alá, ugyanakkor 2010-től már az is egyértelművé vált, hogy a kutya nem tartozik az Átv. tárgyi hatálya alá, mert az Alkotmánybíróság a 146/2011. (XII.02.) számú határozatában ezt külön is vizsgálta és kimondta, hogy a kutya sem az Átv. sem az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló 2008 évi törvény hatálya alá nem tartozik, tenyésztése, tartása, forgalmazása az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1989 évi XXVIII. törvény végrehajtási rendeleteként megalkotott 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet hatálya alá tartozik.
Azt is vizsgálta a 47/2008 (IV. 17.) számú AB határozat, hogy mire terjedt ki az FVM miniszter törvényi felhatalmazása és arra a megállapításra jutott, hogy a miniszter a törvény tárgyi hatálya alá tartozó gazdasági célból tenyésztett állatfaj „fajtaelismerésének „rendjét” szabályozhatja, továbbá a tenyésztő szervezetkénti elismerés, annak felfüggesztése, illetve visszavonása rendjét. Miután az FVMr, a fajtaelismerés rendjét egyáltalán nem szabályozza, Magyarországon nem létezik a rendelet hatálya alá tartozó fajtaelismerésben részesített eb, de az AB határozat azt is egyértelművé tette, III. 2.7 pontjában hogy „…Az FVMr... 5. § (1) bekezdés második mondata alapján – hasonlóan az Átv. 20. § (1) bekezdés második mondatához, amely ugyanígy rendelkezik – az elismerés megtagadása vagy visszavonása nem érinti az egyesület külön törvény szerinti jogszerű működését. Ezzel az FVMr. azt juttatja kifejezésre, hogy az egyesület jogszerű tevékenységét az elismerés hiánya nem érinti, az kizárólag az elismert tenyésztő szervezetként folytatott állattenyésztéssel kapcsolatos tevékenységre van kihatással. Ezek a rendelkezések az egyesülési szabadság garanciái.
Mindebből egyértelmű, hogy az Átv. személyi hatálya alá az Átv 3.§ . 23.24. 25. pont által nevesített elismert tenyésztő szervezetek , illetve tenyésztő vállalkozások tartoznak, tárgyi hatálya alá pedig a gazdasági haszonállatok tartoznak.
Három évvel a jogerős ítéletek és az Alkotmánybíróság döntése után a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, mely szervet március 15 óta Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (NÉBIH) neveznek, megkérdőjelezve az Átv. személyi hatályát is magában foglaló ítéleteket és ismét jogot formált a MEOE zaklatására.
Az egyik ügyben bejelentette ellenőrzési szándékát az Átv. 17.§.-ra hivatkozva, majd mikor a MEOE felvilágosította, hogy a hivatkozott joghely alapján az elismert tenyésztő szervezetek szakmai tevékenységét jogosult ellenőrizni, az ellenőrzés elmaradt, majd a hatóság „ellenőrzés akadályozása” címen egymillió ft. bírságot szabott ki, melyet azóta már fel is függesztett, az ügy a Fővárosi Törvényszék előtt van.
Néhány hét múlva a civiltörvényben előírt tilalom ellenére a hatóság a MEOE tagjainak és jogi személy tagjainak listáját követelte, az ügy szintén bíróság előtt van ugyanis a tagsági viszony különösen védett adat, kiadását törvény tiltja
Ilyen előzmények után került a Parlament elé az Átv. módosítás, ami nem felel meg a normavilágosság elvének, ugyanis a joghely miközben súlyos szankciókat helyez kilátásba a személyi hatály vonatkozásában nem szabályoz. Az Átv. módosított 45.§ (1) szerint a tenyésztési hatóság az e törvényben (Átv.) , valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt előírások megsértése esetén a felsorolt szankciókat alkalmazhatja, azonban nem tartalmazza azon személyek körét akikkel szemben a szankció alkalmazható .
Amennyiben a hatóság a MEOE ellen próbálná a jogszabályt alkalmazni, ez a lépés nem elsősorban a MEOE-t, hanem a
jogállamiság elvét sértené .
Ugyanis példátlan lenne, ha kiderülne, hogy Magyarországon jogszabály változtatással jogerős bírósági ítélet által kimondott törvényes tevékenységet lehet betiltani. Ez nemcsak a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog védelme elvének nem felel meg, hanem közérdeket is sért, ugyanis jogerős határozatok megváltoztathatatlanságához és irányadó voltához alapvető alkotmányos érdek fűződik (ABH 1992, 59, 65—66.).
Úgyszintén a jogállamiságot veszélyeztetné az Átv. módosítás civiltörvényt sértő alkalmazása. Ugyanis a 2011. évi CLXXV. Törvény ( Ctv.) 17.§ (2) úgy rendelkezik, hogy a civil szervezet tartozásaiért maga felel, az a tagságon, így a tisztségviselőkön sem kérhető számon. A Ctv. nemzetközi szerződésen alapuló jogszabály, mely alapvető emberi jogokat szabályoz, azzal nem lehet ellentétes az Átv. rendelkezése.
Az Átv. módosítása, mely szerint „ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel” a civiltörvénybe ütközik.
Az Alaptörvény XX. úgy rendelkezik, hogy az állampolgároknak joguk van a testi és lelki egészséghez, ezzel kapcsolatban az Alaptörvény csak egy tenyésztési tevékenységet emel ki, tiltva a genetikailag módosított élőlények élelmiszerkénti hasznosulását. Ennélfogva közfeladatként az Alaptörvény csak ezt az egy tevékenységet szabályozza. A jogszabályoknak az alaptörvénnyel harmonizálniuk kell. Nyilvánvaló, hogy az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvény végrehajtási rendeleteként azért született meg az Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012 (II.29.) kormányrendelet, hogy a tenyésztési hatóság azon állatfajok tenyésztésének biztonságát garantálja, melyek az élelmiszerlánchoz tartoznak. Ezért az Átv. nem használható fel arra, hogy a tenyésztési hatóság a kutyatenyésztőket és más kedvtelésből tartott állatok tenyésztőit, illetve civil szervezeteket zaklasson.
Ugyanis e jogszabály olyan értelmezése, melyet most egyes körök ujjongva ünnepelnek nemcsak a MEOE-t, hanem más hobbyállat tenyésztő egyesület is ugyanúgy érintene, mint a MEOE-t..
A kedvtelésből tartott állatok tartói és tenyésztői a 41/2010.(II. 26.) kormányrendelet alapján homogén csoportot alkotnak. Abból nem lehet diszkriminatív módon kiemelni a csoport egyik tagját a kutyatenyésztőket, mert, ha rájuk vonatkoztatható volna az Átv. módosítás, akkor ugyanezt a rendelkezést alkalmazni kellene a csoport más tagjaira is. Ez pedig hatalmas felzúdulást okozna, miután Magyarországon számtalan hobbyállat tenyésztő civil szervezet működik egyik sem elismert tenyésztő szervezet. Azaz május 15-től az Átv. módosítás alapján ők sem folytathatnának sem törzskönyvezési, sem kiállítási tevékenységet ( pl. a macskások).
Amennyiben viszont a tenyésztési hatóság az Átv. módosítás alapján csak a kutyatenyésztő egyesületeket óhajtaná az Átv. hatálya alá tartozónak tekinteni azzal azt bizonyítaná, hogy a hatóság egy embercsoportot diszkriminál, hátrányosan megkülönböztet.
A hatóság eljárásának szabályait tartalmazó a közigazgatási eljárás szabályait tartalmazó törvény alapelvként rögzíti az alábbiakat:
Ket. 1. § (4) A közigazgatási hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait, ezek korlátait e törvény határozza meg.
2. § (1) Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.
(2) A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
Valószínűsíthető, hogy az intézmények felelős vezetőinek nincs tudomásul arról, hogy egyes körök még nem tudni , mely hatóságok vagy hatósági személyek esetleges bátorítására „értelmezik” a jogot a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályokkal és a jogállamiság alapelveivel ellenkező tartalommal.
Az tény kérdés, hogy a VM miniszter, a fő állatorvos és a NÉBIH elnöke egységesen úgy nyilatkozott a NÉBIH , mint hatóság feladata az egészséges élelemhez való alkotmányos jog érvényesítése. (3.sz. melléklet) Ide pedig nem sorolható a kutya és a macska, mely állatfajok étkezési célú leölését eleve törvény tiltja, így tenyésztéséhez, tartásához ,forgalmazásához az élelmiszerlánc hatóságnak semmi köze.
A rémhírek és a hivatali visszaélésre irányuló esetleges szándék ellen legjobb védekezés a nyilvánosság, így javasoljuk a tagságnak, hogy jelen hírlevelünket és további hírleveleinket széles körben, így a facebookon is terjesszék.
Bp. 2012-04-18 Tisztelettel:
Dr. Pozsonyi Anikó
a MEOE jogtanácsosa
|
| |
|
|
[előzmény: (832) virányos, 2012-04-11 20:27:36]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 38047. Elküldve:
2012-04-20 18:15:18 |
[420.] |
Sajnos a szomszéd települések is nagyon szennyezettek velük.
|
| |
|
|
[előzmény: (38046) Haromszeki-Gobe, 2012-04-20 11:38:22]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 38045. Elküldve:
2012-04-20 09:03:09 |
[421.] |
Talált! Azt hittük,komondoros fellegvár.
|
| |
|
[válaszok erre: #38046]
|
[előzmény: (38044) Haromszeki-Gobe, 2012-04-20 08:39:41]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 1414. Elküldve:
2012-04-18 10:24:47 |
[422.] |
Czéher György | 2007. december 21.
A Kutya Szövetség hasábjairól már ismert 2005-ös első és 2006-os második Kalibakutya-expedíció téli szállásaikon, a falvakban találta a Kárpátokban máig eredeti foglalkozásukat űző hegyi pásztorkutyákat és gazdáikat.
Kapcsolódó cikkek
Kalibakutyák "bevetésen" - II. rész
A csoport egyik tagja, Szremkó Zoltán az idén nyáron barátjával, Rácz Róberttel (aki gyerekkorában maga is segédkezett juhász nagyapja mellett) kerékpárra ült, hogy valódi "munkahelyükön"” is meglátogassa őket.
undefined
A transzhumáló pásztorkodás lényege, hogy a pásztorok kétlaki életmód során gondoskodnak állataikról és a hozzájuk tartozó legelőkről. A téli fagy beálltával levonulnak a falvakba, ahol a kalibás legelők kicsinyített gazdasági egységeinek is tekinthető portákat berendezve laknak, a hegyinél jóval nagyobb kényelemben és sűrűségben. A jószágok itt nem legelnek, hanem a tavasztól őszig felhalmozott szénát etetik velük gazdáik. Az első kutatóút óta több másik expedíciót is szerveztünk, hogy újabb adatokat gyűjtsünk a kalibázó pásztorok életmódjáról, s a máig el nem ismert "tizedik magyar fajtáról", a gyimesi kalibakutyáról. Az ismeretek megszerzésén túl kiépítettük saját tenyészkoncepciónk alapjait is. Jelen írás a legutolsó, tizedik expedíció rövid beszámolója.
Vándorok két keréken
Augusztus 19-én indultunk. A teljes túra 16 napot vett igénybe: öt napig tartott az út kerékpárral Gyimesközéplokra, ahol négy napot eltöltve biciklivel körbejárhattuk a környező kalibáknál dolgozó pásztorokat, majd utunkat visszafelé fordítva, újabb hét nap alatt értünk haza Csongrádra. A Kárpátok vonulatain átkerekezve Szászföldön is keresztülhaladtunk; errefelé napjainkban már főként románok élnek. Útközben is találkoztunk pásztoremberekkel, akiknek a gyimesi kalibakutyákhoz nagyon hasonló kutyáik vannak. Mindenütt szívélyesen fogadtak: a házukba hívtak, étellel, itallal kínáltak. Átlagosan napi 120-130 km kerekeztünk, gyakran 70-80 km-t földúton, esetleg hegyvidéki terepen. Miután megérkeztünk, az első expedíció házigazdájaként megismert Nóri néninél laktunk Középlokon, aki - szokásához híven - megint kitett magáért. Tőlük jártunk fel reggelente Antal Jenőékhez és a velük szomszédos kalibához. Gyönyörűek a hegyek, de a távolból, "karosszékben ülve" nem kapunk valós képet erről az életformáról.
Fejik a juhokat
A kalibáknál nehéz az élet: villany nincs, és vizet is gyakran egy heggyel odábbról kell hozni, naponta többször is, elég nagy mennyiségben, mert a sajtkészítésnél fontos a tisztaság. A gazdák hajnali négykor kelnek, s este közel már az éjfél, mire mindennel elkészülnek. A csúcsidőszakban naponta háromszor fejnek, és kétszer készítenek sajtot. A fejés igen fárasztó: átlag 2-300 juhnál másfél-két óráig eltart, még ha többen végzik is. Az eredmény mintegy két vödörnyi tej. A mennyiség persze sok mindentől függ: a legelő állapotától, a fejő ügyességétől, a fejős állatok arányától a nyájban stb. A fejéshez igencsak finom kéz kell, különben a juh tőgye nem ürül ki rendesen. Közben jól meg kell ragadni a soron következő állatot, térddel támasztani a kis kétszárnyas ajtót, ahol a juhok tolongva várják, hogy társaikat követhessék. ráadásul figyelni kell arra is, hogy ne ürítsen a jószág a kifejt tejbe! A kutyáknak fejés közben semmi dolguk: ilyenkor békésen szunyókálnak. Napközben a megszokott menetrendhez alkalmazkodnak. Követik a nyájat, amikor a pásztor a hegyet járja vele. Mindig megosztják erőiket, miközben szervezetten összetartanak.
Mindenki a helyére!
Érdekes látni, milyen jól összedolgoznak a nyájőrzők: még akkor sem marakodott a hét kutya, amikor Jenő jutalomkenyér-darabkákat dobott nekik. Rendszerint savót vagy sajttejet, és hozzá pirított lisztet, kukoricadarát kapnak enni, s az etetések is mindig közösek. Bámulatos fizikumot építenek ebből a szerény táplálékból: jóltápláltak, erősek, egészségesek! Amikor a karámba hajtják a juhokat, a kutyák a kerítés mellett strázsálnak, minden irányba figyelve, esténként pedig ki-ki elfoglalja őrhelyét a környező hegyeken, magaslatokon. Ilyenkor egy-egy kevésbé bátor vagy beteg állat odalent, a kaliba mellett maradhat; ez a pásztornak is megfelel, így teljes a csapat. A hegyvidéki legelőkön, vagy akár a települések felé haladtukban a kutyák csak kísérik, és körülvéve őrzik a nyájat. "Kemény a szájuk", ezért nem terelhetnek, nehogy az a juh vagy kecske sebzéséhez vezessen. Ne felejtsük el, hogy a Kárpátokban él a világ legjobb szaglású csúcsragadozója, a barnamedve, méghozzá igen jelentős, több ezer példányt számláló állományt alkotva, ezért a legkisebb vérző seb is komoly veszélyforrássá válhat, nem csak a sebzett egyed, hanem a kalibánál élő többi állat számára is! Lovakat, szarvasmarhákat már terelhetnek, erről nem, vagy csak ritkán nevelik le a kutyákat.
A sajtkészítés titkai
Sajtot általában reggel és este készítenek. A lefejt tejet átszurik, majd a borjú gyomrából nyert oltóanyaggal kezelik: ez az oltás. Mikor a tej megalszik, a sajtárban törőbottal "összezutyulják". Ezután nagyméretű fakanállal egybegyűjtik a "megtúrósodott", sajtolni való részt, majd óvatosan alányúlnak szegett gézzel, gézlepedővel, és kiemelik. A lecsurgatáshoz kialakított, gyalult fenyődeszkákból eszkábált asztalra helyezik, és a gézzel különböző módokon hengergetve, nyomkodva addig préselik, amíg gömbölyűvé össze nem áll. Végezetül követ tesznek rá, és pár óráig még sajtolják, illetve préselik, hogy a fölös nedvesség teljesen kicsöpögjön. Így kapja meg aztán a sajt a végleges formáját. A "sajttejet", ami a sajtárban maradt, nem öntik ki, hanem óvatosan felforralják az üstházon. Amikor jól besűrűsödik, az üstöt vízzel locsolgatják körbe, hogy elváljon az üstfaltól. szurővel gézkendőbe merik, majd fellógatják, hogy kicsurogjon belőle a lé. Ezt hívják ordának, nagyon tápláló, fehérjedús tejtermék. Az üstben maradó savó a kutyák és disznók fő eledele, s mint ilyen, ez szabja meg a tartható kutyák mennyiségét is. Számunkra tehát ez a sajtkészítés legfontosabb titka!
|
| |
|
|
[előzmény: (1413) virányos, 2012-04-18 10:09:25]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 1413. Elküldve:
2012-04-18 10:09:25 |
[423.] |
Czéher György | 2008. január 21.
A kalibakutyák iránti tartós - még ha nem is tömeges - érdeklődés újabb cikk írására sarkallt minket. A kíváncsiság érthető, hiszen a szemnek is szép, erőtől kicsattanó fajtáról van szó.
Túl azon, hogy sajátunknak érezzük, izgalmassá teszi e pásztorkutyafajtát az a tény, hogy munkáját farkasokban, medvékben bővelkedő területen végzi. Az előző részben a kalibázó életmódról, a fejésről, sajtkészítésről írtunk, ezúttal pedig ennek a parlagi fajtának tulajdonságairól és jelleméről essen szó.
Érdemes elgondolkoznunk az alapvetően különböző juhtartási módokon, pásztorstratégiákon. Útitársam, Rácz Róbert nagyapja lassan fél évszázada juhász Csongrád környéken, és mindig is terelőkutyák segítették munkáját. Mivel ragadozó nem fenyegeti a nyájat, így a juhász munkáját megkönnyítendő, lehetőség nyílik a terelést a kutyákra bízni. A puli különböző használati típusai (cseh puli, pumi, sinka kutya stb.) remekül ellátják vidékünkön ezt a feladatot. Elég tehát a pásztornak tudnia, hogy pontosan meddig is tart a rendelkezésére álló legelő, kutyái a legkisebb rezdülésére is reagálva terelik határon belülre a jószágot, megakadályozva, hogy idegen területen legeljenek. Ha tolvaj jár a határban, az éber terelőkutyák azt is hamarost jelzik, s a pásztor mindig tudta jól, hogy ilyen esetben mit is tegyen.
Juhászat az alföldi rónaságon
Az Alföldön bonyolult és összetett pásztorélet alakult ki a régmúltban. Egymás tettrekészségét a különféle pásztorok gyakorta próbára tették, néhanap durva csínyek formájában is. A csikósok kedvelt szórakozási és kiegészítő élelemszerzési formája volt például egykor, hogy juhra eredjenek portyára a hatalmas rónaságon. Ilyenkor miután összebeszéltek, szétválva néhányan nagy dérrel-dúrral, harsány köszöngetéssel és ostorcsattogtatással belovagoltak egy alkalmas terepen a juhnyáj kellős közepére, zajongásukkal meglehetős nagy kavarodást okozva, de a juhászokat azért szóval tartva. Tettestársaik ilyenkor, anélkül, hogy egyáltalán szem elé kerültek volna, felrántottak a nyeregbe egy-egy zavarodott juhot, aztán uzsgyi, eltűntek a tetthelyről. Ha a juhász nem kapta rajta őket azonnal, szinte semmi esélye nem maradt igazának érvényesítésére, mert a csikósok aztán hamarjában felfalták a bizonyítékot. A sok-sok panasz hatására azonban rendeletet hoztak arra, hogy ménesenként csak egy vázas nyerget lehessen tartani, s a többi csikósnak speciális, váz és hasló nélküli párnanyergen, úgynevezett patrancon kellett lovagolnia. Ez a párnanyereg mára már igazi Hungaricum, mert amellett, hogy megnehezítette a fent leírt csínyek végrehajtását, lehetővé tette a szinte egyetlen pillanat alatti felnyergelést, és életet is menthetett, ha nagy ritkán felbukott lovával a csikós, mivel a nyereg nem volt ráerősítve a ló hátára, ezért a lovassal együtt a nyereg is lepottyant a földre...
Kalibázás a Kárpátokban
A többi kalibázó bácshoz hasonlóan Antal Jenőék családja is több generáció óta folytat kétlaki pásztorkodást a gyimesi Setétpatakán. Alföldi juhásztársaikkal ellentétben, nekik fent, a Naszkalacon olyan kutya kell a kaliba körül, amely elsősorban nem tereli, hanem inkább védi a nyájat. Egy napig sem tudnák nélkülözni ezeket a kutyákat. Az importált, vagy a medvétlen területekről származó terelőkutyák használata itt nem vált be, mert a velük összedolgozó őrkutyák is hajkurászni kezdték a jószágot. Ezek azonban már méretüknél fogva is durvábbak, és eltúlzott lelkesedésükben nemegyszer sebeket ejtenek. A pásztorember lelkiismeretes, és inkább vállalja azt a kényelmetlenséget, hogy a juhokkal együtt gyalogosan a hegyeket járja, ami bár fárasztó, de a nyáj így nincs kitéve felesleges ragadozásoknak, és továbbra is biztonságban marad.
Jenő legjobb kutyája a már öregedő Viktor. A medvét is állja, s ha a szükség is úgy hozza, a fogásába is belebocsátkozik, mint arra már a múltban is volt példa. Nem mindegyik kutya ennyire karakán és önfeláldozó, de talán pont ezért alkotnak valódi csapatot. Bár egyenként is komoly harcértékkel bírnak, legalább ilyen fontos a csapatmunka, az összhang. Nagyon jó jelzők, ugatásukkal, dohogásukkal pontosan tudatják a pásztorral, hogy mire számíthat: medve, farkas, hiúz vagy ember közeledik, vagy csak őz, szarvas bóklászik a bozótosban. Létezik a pásztorok közt egy favorizált kutyatípus (szín, méret, vérmérséklet stb. tekintetében), de a gazdák nem ragaszkodnak kizárólag ehhez. Megelégszenek azzal is, ha kutyáik egy része már képviseli a kívánt vonalat. A többi is jól használható, legfeljebb más posztokon.
Vadászat "hobbiból"
Marmagasságukhoz képest a kalibakutyák meglepően súlyosak, tömegesek. Erős csontozatúak, izmosak, mégis fürgék. Eddigi tapasztalataink szerint jól taníthatóak, ami kevésbé jellemző a többi nagytestű nyájőrző kutyára. Kiélezett helyzetben is jól kontrollálhatóak, differenciált viselkedésűek. Egyfelől természetesen pásztorkutyák, de valamiképp a nagyobb testű hajtókutyák, kajtatóebek tulajdonságait is fellelhetjük bennük. Legtalálóbbnak azt a hasonlatot érezzük, mely szerint viselkedésük ötvözi a nagytestű lajkák és a közepes vagy akár nagytestű pásztorebek munkatulajdonságait. Ha nem léteznének már évszázadok óta, és szükség lenne kitalálni, illetve kitenyészteni a kalibakutyákat, valószínűleg kelet-szibériai lajkák és múlt századi svájci pásztorkutyák és Kuvaszok, valamint sima szőrű komondorok alkothatnák a "fiktív kalibakutya-koktél" egyik-másik lehetséges alapját.
Gyimesi útjaink során több olyan emberrel is találkoztunk, akik azt állították, hogy ügyes vadászok ezek a kutyák. Volt olyan ember, aki mögött több évtizedes vadászati tapasztalat állt. Többnyire erdélyi kopóval dolgozott, azonban elmondása szerint a legkedvesebb, legjobb kutyája egy kalibakutyavolt. Rendeletben kötelezték és kötelezik a dolgozó kutyák gazdáit, hogy kutyáik nyakából mintegy harminc centiméter hosszú fakoloncot lógassanak a mellső lábak előtt keresztbe. Az így felszerelt ebek hamar felhagynának az üldözéssel, ha őzek vagy szarvasok után iramodnának, annyira kellemetlenül akadályozná őket a lábaikhoz ütődő kolonc. Szokás azonban kivételes alkalmakkor, hivatalos vadászatok megrendezésekor hajtókutyaként alkalmazni az ilyen kajtató hajlamú egyedeket; ilyenkor természetesen gazdáik is részt vesznek a hajtáson, s a kutyákról ideiglenesen leveszik a koloncot.
Kalibakutyák "munkaláncon" a téli szállásokon
Akármilyen nagy mértékben szabja meg a kalibakutyák jellemét a havasi pásztorkodásban betöltött szilaj szerepük, nem hallgathatjuk el, hogy a modern társállattartás hobbikutyás szemlélete számára igazi unikummá paradox módon az az időszak edzette a fajtát, melyet a településekre besűrűsödött téli szállásokon, láncra kötve töltött be évszázadokon keresztül. Ez az időszak hozta létre azt a jellemszilárdságot és érzelmi stabilitást, amelynek igazán nagy hasznát láthatjuk a nagyvárosi állattartás körülményei között is.
Sok más nagytestű kutyafajtára jellemző, hogy láncra kötve befordult, mogorva, kiegyensúlyozottságát vesztett kötekedő válik belőle. A pásztorkutyák esetében a helyzet gyökeresen más lehet, ha közelükben tudhatják munkavégzésük tárgyát, és tovább védhetik "másfajú falkatagjaikat": a juhokat, teheneket, kecskéket, nyulakat, sertéseket, baromfiakat, és az őket etető embereket is. Így a "munkaláncra-kötöttség" nem egyenlő a "rabláncra vertséggel", mert nem pusztán korlátozottságot jelent, hanem inkább eltérő körülmények között is megkövetelt állandó éberséget és munkavégzést. Természetesen a kalibakutyák is örömmel rohangásznak a láncról levéve, de eszükben sincs otthagyni a védelmük alatt álló állatokat. (A kalibakutyák között a fent leírt módon befordult egyedeket csak és kizárólag akkor találtunk, ha egy jól irányzott medvepofontól eltalálva meglegyintette őket a halál szele. Ezek a kutyák aztán már, lezárva életük megfontolatlanabb korszakát, az idegenekkel szemben még inkább bizalmatlanná és távolságtartóvá váltak, aminek köszönhetően személyes terük is megnő, és azon belül viszont ingerlékenyekké lettek.)
Jelzések két irányba
A transhumáló kalibázással évszázadok óta együtt járó téli láncra tettségnek köszönhetően csak azokat az egyedeket tarthatták tenyésztésben, amelyek a félévenként ciklikusan változó körülmények között sem jelentettek felesleges veszélyt a szomszédokra, és a szomszédságban lakó állatokra. A fajtára jellemző az igen jó helyzetfelismerő-képesség, amely egyaránt lehetővé teszi, hogy önállóan és gazdájuk irányításával is helyesen járjanak el. Ezt mi is megtapasztalhattuk, amikor úgy közelítettük meg ezeket az ebeket, hogy a családhoz tartozó gyermekek voltak a közelükben. Ilyenkor szinte tizedmásodpercenként váltakozva jelezték egyértelműen kis gazdájuk felé és felénk is, hogy mit várhatunk. Kirohanó felugatással adták tudtunkra, hogy "eddig és ne tovább", majd közvetlenül ezután gyors és rövid jelzés mutatta rajongva a kis gazda felé, hogy az agresszió nem ellene, hanem a védelmében, és ellenünk irányul. Az állandóan ismételt és váltogatott jelzések e két szélsőségesen ellentétes érzelem között megmutatták, hogy ezek a kutyák mennyire urai önmaguknak és érzelmeiknek.
A fentiekkel természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy a kalibakutyák a világ legjobb kutyái, hanem azt, hogy megfelelő körülmények közé helyezve egyaránt képesek megállni a helyüket a vadon peremén és a nagyvárosok családi közösségeiben.
Állandóan formálódnak
Mindezek mellett el kell mondani azt, hogy a ma is dolgozó nyájőrző kutyákat szigorúan zárt homogén fajtaként kezelni eléggé életszerűtlen lenne, idegen csepp vér bevitele bármelyik populációnál lehetséges, és valószínűleg meg is történik. Jobb talán a pásztorkodást élő egésznek tekinteni, amelynek a kutya elengedhetetlen része. Formálják a természeti körülmények, a gyakori veszély, a pásztorokban továbbélő tudás, és gyakran a szükség is, de szerepe van a ráérzésnek és a szépre való törekvésnek is a szaporításban. A különböző dolgozó pásztorkutyafajták feladatkörében sok azonosság van. Természetes, hogy ezért sok mindenben hasonlítanak egymásra. Mégis mindegyik hordoz magában valami egyedülállót. Az adott nép vagy népcsoport szokásai, gondolkodásmódja, vérmérséklete kihat az őt körülvevő állatokra is. Így van ez a csángók kutyájával is. Fürgesége, szívóssága, a veszély mértékével arányos harciassága az őt formáló embereket is dicséri.
|
| |
|
[válaszok erre: #1414]
|
[előzmény: (1412) virányos, 2012-04-18 09:52:25]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 1412. Elküldve:
2012-04-18 09:52:25 |
[424.] |
Legközelebb hasonló rendezvényre ez év júliusában kerül sor.Utólagosan a rendezvény programja:
Gyepekről az asztalra – ingyenes családi program (2012. április 14., 10-17 óráig)
A Tavasztól-őszig magyar tájakon című ötalkalmas, a magyar tájakat és a hazai termékeket népszerűsítő, díjmentes programsorozat nyitórendezvényére különleges felnőtt és gyermekprogramokkal készülünk!
A Tavasztól őszig magyar tájakon című, a Nemzeti Vidékstratégiához kapcsolódó programsorozat célja, hogy segítse a gazdálkodók, a kézművesek, a gyógynövénytermesztők, az állattartók és az érdeklődő városi emberek, családok, kicsik és nagyok találkozását. Szeretnénk ösztönözni egy olyan város-vidék kapcsolat újjáéledését, amely hozzájárul a falvak gazdasági létalapjának visszaállításához és a vidék értékeinek megismertetéséhez, megőrzéséhez.
A három évszakon átívelő, a magyarországi nemzeti parkokkal együttműködésben megvalósuló rendezvényeken a kiemelkedő természeti adottságok, a kiváló minőségű hazai élelmiszerek, a páratlan népművészeti és kismesterségi hagyományok tárulnak látogatóink elé.
galeria-nyito.jpgA rendezvénysorozat egy körutazásra hívja az érdeklődőket a hazai tájak hangulatai, illatai, a vidéken megőrzött hagyományok, értékek és a mezőgazdasági munkák háromdimenziós tér- és időszalagján. A hónapról hónapra változó programok mentén nyomon követhetjük, ahogy a téltemetés után a természet újjászületik, elkezdődik az állatok legeltetése, a vetés, majd a növények virágzása, a gyümölccsé érés és végül az aratás, a betakarítás. Találkozhatunk azokkal a hazai gazdálkodókkal és mesteremberekkel, akiknek ez a körforgás, a természet rendje határozza meg a mindennapjait. Az ő munkájuk révén kerülnek az asztalunkra az illatos barackok, az ízletes házi sajtok és a fűszeres borok.
2012. április 14. Gyepekről az asztalra - „a tavaszi kihajtás"
A rendezvénysorozat nyitó napján a végtelen legelők világával, a magányos, ám annál izgalmasabb pásztorélettel, a csikós, gulyás, juhász, kondás, kanász, csordás szavaink jelentésével és mögöttes tartalmával ismerkedhetnek meg látogatóink. Míg a gyermekek magyar pásztorkutyák társaságában csuhéjátékot készítenek és nemezelnek, a felnőttek a karikás ostor készítését figyelhetik meg, s közben a piactér finomságaiból válogathatnak.
Programkínálat:
• A Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös-Maros Nemzeti Park és Őrségi Nemzeti Park bemutatkozása
• Kézműves foglalkozások gyerekeknek: csuhé és szalma játékok, valamint figurák készítése és nemezelés
• Karikás ostor készítésének a bemutatója
• Mese és zene: Gyermekeknek és felnőtteknek szóló betyár- és pásztornóták, valamint mesemondás (Varga Mihály bugaci hagyományőrző, dudás)
• Kutyabemutatók: pásztorkutyáinkat az alábbi fajták képviselik: komondor, kuvasz, puli és mudi
• Gyermekjátékok: honos állataink és növényeink fából készült kirakójátékai, pásztorkodással kapcsolatos játékok és feladatok, természetismereti kvíz és tojásfelismerő játék
• A pásztoréletet bemutató kamarakiállítás
• Kiváló minőségű magyar termékek vására, kóstolója: tökmagolaj és más olajok, szürke marha termékek, sajt: gomolya és kecskesajt, feketekerámiás termékek
• Előadások:
• 10:15 Czéher György: Dolgozó magyar pásztorkutyák
• 11:15 Czéher György: Hegyvidéki és alföldi pásztorkodás, legelőhasznosítás
• 12:15 Kemecsei Ágnes: Magyar ember magyar állatai
• 13:15 Kevy Albert: Őrségi rétek rejtett kincsei
• 14:15 Pásztorviseletek és pásztorhagyományok a Kiskunságban
• 15:15 Ezer Ádám: A természet szigete
• 16:15 Sárosi Eleonóra: Pusztán Hortobágy
• 11:30-kor és 13:30-kor tárlatvezetés felnőtteknek,
• 12:30-kor és 14:30-kor múzeumpedagógiai foglalkozás gyermekeknek A mezőgazdaság története a kezdetektől 1945-ig c. kiállításban
A tárlatvezetésekre és a múzeumpedagógiai foglalkozásokra a helyszínen kell jelentkezni az információs asztalnál!
Helyszín: a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kerengője
A rendezvényre való belépés díjtalan!
|
| |
|
[válaszok erre: #1413]
|
[előzmény: (1410) virányos, 2012-04-14 20:36:37]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
virányos
Tagság: 2008-10-11 22:17:08
Tagszám: #64420
Hozzászólások: 3199
|
| 962. Elküldve:
2012-04-15 20:02:04 |
[425.] |
Egyetértek!
|
| |
|
[válaszok erre: #969]
|
[előzmény: (961) Haromszeki-Gobe, 2012-04-15 19:45:15]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
