| Találatok száma: 380 üzenet |
|
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
431.  Elküldve:
2010-12-04 00:30:58 |
[276.] |
Nagyon tetszik a Jani hozzáállása a dolgokhoz. Sztm. is nem kell finnyáskodni egy kis hótól, ha már jött. A kutya száglását biztos, hogy nem rontja el, talán minket embereket téveszt meg hamarébb. Érdekelne a véleményetek hó ügyben.
Tetszik a másik ebetek is. Tényleg jó beállású a kis Merlin, de a látott videókat összehasonlítva az ordas Mack jobban odatette magát, sztm., de ezt ti jobban látjátok testközelből.
Megnéztem a képeket is, onnét tudom, hogy fáradságosan, meggörnyedve rakja a jutalomfalatkákat. Már régebben reklámoztam derékkímélő találmányomat a jutalomfalat adagoló csövet  .
Ha nem felejtem otthon sokat használom, tényleg megkíméli a derekat és sokkal gyorsabban lehet haladni, ajánlom mindenkinek.........
|
| |
|
[válaszok erre: #432 #435]
|
[előzmény: (430) Hlavi-jani, 2010-12-03 20:24:10]
|
|
Törzstag  |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 429. Elküldve:
2010-12-03 20:11:33 |
[277.] |
Idézet:
| Van egy kiskutya..... nedves talaj.....megfelelő körülmények......jutalomfalatkák.....és dicséret:
| |
...kiskutya - stim.
...nedves talaj - stim.
...megfelelő körülmények - 
...jutalomfalatkák - stim.
...dicséret - stim.
Kurázsi kell hozzá, hófúvásban nyokövetni tanulni 
Vagány kis fickónak néz ki ez a Mack... elsősorban szorgalmat, kitartást és jó munkát kívánok, aztán majd meglátjuk. Szorítok, hogy sikerüljön!
|
| |
|
[válaszok erre: #430]
|
[előzmény: (428) Hlavi-jani, 2010-12-03 11:01:58]
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 425. Elküldve:
2010-11-29 18:49:14 |
[278.] |
Szia,
remélem Petrás Antal nem fog megharagudni, hogy az ő írását ajánlom, sztm. nagyon jó, sok sikert!
A nyomkövetés alapjai a kutyakiképzésben
A nyomkövetés célja, hogy a saját vagy egy idegen ember által „elhagyott” tárgyakat a kutya megtalálja és azt a gazdájának jelezze. Az általam elképzelt ideális szituáció, amit a kutyánkkal meg kell értetnünk a „maradjitténeldugokvalamittemegtalálodésakkornagyonnagyonörülünk” játék, és ezt a hangulatot én apró megszorításokkal még az FH-s nyomoknál is megpróbálom tartani.
A szimatmunka kezdeti lépéseivel természetesen, mint minden mással a kölyökkorhoz kell visszalépnünk. 8-10 hetes korban el lehet kezdeni a nyomkövetés tanítását, mivel az élelem keresése, valamint a falkatársak követése már ekkor a legerősebb ösztönként jelen van kutyánkban, s ezek az ösztönök, ha ügyesen használjuk őket, személyiségzavar nélkül kiaknázhatók. A tanítás kezdetéhez az előzőekben leírtakkal szinkronban lehetőleg ingerszegény, csöndes környezetet keressünk. Nagyon fontos az időpont. Legkedvezőbbek az ébredés utáni kora reggeli órák, amikor kutyánk idegileg teljesen kipihent és az első etetés előttről lévén szó, kellően éhes. A tanítás folyamata azzal kezdődik, hogy jó szokásunkhoz híven zsebünket telerakjuk kolbász vagy virsli darabkákkal. Az első pár alkalommal kb. 20 dkg-ra lesz szükségünk.
A másik lényeges momentum a talaj illetve az időjárási viszonyok.
A talaj kiválasztásánál legfontosabb a puhasága ill. a nedvességtartalma, ezért lehetőleg boronált szántást, friss vetést, vagy rövidre vágott füves területet válasszunk. Az időjárásnál fontos a szélcsendesség. Amikor kiérünk a kiválasztott területre kutyánkkal, azt a kocsiban hagyva elkezdjük a nyom fektetését. A nyomot úgy képzeljük el, hogy kb. 30-40 lépés hosszú egyenes vonalban fogunk lépkedni (majdnem tyúklépésben), majd egy derékszögű”törést követően kb. még 10-15 lépésre helyezzük el a keresett tárgyat ill. a ráhelyezett élelmet. Nagyon fontos, hogy a gyakorlások kezdetekor a kiindulási pontot, amit a nyomkövetésben szimatkatlannak neveznek, ne a lefektetett nyom irányából közelítsük meg, ez a gyakorlatban kivitelezve úgy néz ki, hogy a szimatkatlan kiszemelt helyét nagyívben más irányból közelítjük meg, úgy hogy az utolsó másfél, két métert megpróbáljuk átugrani.
Ezt az “akrobata” mutatványt nem öncélúan említem. Az első pár alkalomnál a nyomkövetésben fontosnak tartom, hogy a szimatkatlanból csak egy irányban vezessen ki az általunk fektetett nyom, a többi irányban a kutya számára közömbös szagok legyenek (szagtiszta terület). Tehát a szimatkatlanba érve kb. 50-60 cm átmérőjű kört, taposunk ki. Fontos, hogy a talajt ne rugdossuk, vagy ne ássunk sarkunkkal! Amikor kb. 1 percet eltöltöttünk a szimatkatlanban topogva, elkezdünk haladni tyúklépésben. Az első két lépés után visszafordulva a szimatkatlanba 6-8 db kolbászt helyezünk kb. egyenletesen elosztva. Tyúklépésben haladva ezek után már nincs más dolgunk, mint az, hogy minden egyes elhagyott lábnyomunkba egy kis darab kolbászt tegyünk. Amikor az egész távot megtettünk, sarkunkkal nagyobb mélyedést képezve a talajba egy maréknyi kolbászt teszünk le egy a már zsebünkbe készített tárgyra.
Ez a tárgy lehet egy kb. tenyér méretű használati tárgy (pénztárca, kulcstartó stb.) Azért fontos a tárgyra helyezni a nagyobb mennyiségű jutalomfalatot, mert a későbbiekben a jutalomfalatot elhagyva már csak ez a tárgy illetve az ezzel a tárggyal való játék lesz a sikeres nyomkövetés végén a kutyánk jutalma. Amikor ezzel végeztünk saját nyomunkon, visszatérünk a szimatkatlanig, majd onnan a megközelítés módszerével kutyánkhoz megyünk. Ha 8-10 hetes korban kezdjük el a nyomkövetést, akkor csak egy kényelmes bőrnyakörv és egy kb. 1 méter hosszú póráz szükséges hozzá, ha 6 hónaposnál idősebb kutyánál kezdjük el a nyomkövetést, lehetőleg hámot csatoljunk fel kutyánkra. A közvetlenül nyomkövetés előtti “öltöztetésnek” fontos szerepe van a későbbiekben a kutya ráhangolódása miatt. Az ez irányban is jól felkészített kutya a nyomterületre kiérve a hám feladása, ill. később a hosszú póráz előkészítése alatt már teljesen a szimatmunkára készül fel szellemileg. Az öltöztetés után most már egyenes vonalban a szimatkatlanhoz megyünk kutyánkkal ügyelve arra, hogy mi ne lépjünk a szimatkatlan közvetlen közelébe. A szimatkatlanban lévő ínycsiklandozó illatok éhes kutyánkat feltehetően minden különösebb biztatás nélkül amúgy is odavonzzák.
Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy előrehajolva és a földre mutatva csendes, nyugodt hangon a ” Szimat, keresd!” vezényszót kiadjuk a kutyának és várunk. Az általam tanácsolt módszer lényege, hogyha a kutya jó irányban követi a nyomot, akkor nyugodt hangon néha dicsérve, semmi más dolgunk nincsen, minthogy kövessük őt. A póráz, - mely a kezdeti időben csak 1-1,5 méter hosszú - mindig enyhén feszes, ezzel éreztetjük a kutyával, hogy jól végzi a feladatot, mi is jövünk. Amennyiben kutyánk letérne a nyomról, úgy más dolgunk nincs, mint a kezünkben lévő pórázzal megállítani és a “Szimat, keresd!” vezényszót ösztönzően ismételni. Ekkor a póráz fellazul oly módon, hogy éreztessük, mi nem tudunk segíteni neki. Persze azért kicsit segítünk, mert ha nagyon rossz felé indul, akkor megállítjuk, de hagyjuk, hogy önállóan rátaláljon újra a követendő nyomra, s amikor ez sikerül, abban a pillanatban dicsérettel nyugtázzuk, hogy jó irányban halad, és újra két újjal feszítjük a pórázt. Nem szabad gyors eredményt várni, ha elsőre sokszor letér a nyomról, vagy nagyon kapkod, vagy bármi más renitensséget csinál nem szabad türelmetlenkedni, időt kell hagyni arra, hogy az ismétlődő gyakorlások során megértse a feladatot. Tudomásul kell venni, hogy a nyomkövetés során nekünk csak kb. 5-10% befolyásunk van az eredményes munkára. A kutya esetlegesen kialakuló rossz viselkedési sémáit illetve a továbblépéshez szükséges megoldásokat is úgy tudjuk vele megértetni, hogy a megoldandó feladatokat az elérendő eredményhez igazítjuk.
Amikor kutyánk a nyom végére érve megtalálja az általunk eldugott tárgyat, illetve a rá elhelyezett nagyobb mennyiségű jutalomfalatot, érezhetően nagy lelkesedéssel megdicsérjük, a tárgyat az élelem elfogyasztása után felemeljük, megsimogatjuk vele a kutyát, majd a szeme előtt eltesszük. Az első két-három gyakorlási alkalommal ugyanezt a feladatot ismételjük úgy, hogy egyelőre se a nyomkövetés időpontját, se az először használt talaj fajtáját ne változtassuk lehetőleg, és a gyakorlások között legalább 4-5 nap teljen el. A harmadik, negyedik alkalomtól - tapasztalataim szerint - a nagyon falánk kutyáknál el kell hagyni a jutalomfalat alkalmazását a nyomon, a nyomkövetési munkát teljesen kontrol nélkülivé teszi az élelem szaga. Ezért ettől az alkalomtól kezdve ugyanezzel a módszerrel, ugyanilyen mennyiségben, de jutalomfalat nélkül hajtjuk végre a fent leírt feladatot, azzal a különbséggel, hogy a végén a tárggyal való játék lesz a kutya jutalma az elvégzett feladatért.
A nyomkövetés alapjai 2.
Az alap nyomot az előző részben nagyjából leírtam, de van egy pár apróság, ami a munkánk menetét és a további lépéseket is befolyásolhatják. Én soha nem használok az első egy két alkalom után élelmet a nyomon, akkor is csak 3-4 hónaposnál fiatalabb kutyánál. A gyakorlatok mindig a jó kutya-gazda kontaktusra, a játékra, a kíváncsiságra, és a kutya természetes intelligenciájára épülnek.
Először is tisztáznunk kell, miből áll a nyom. Egyrészről a minden lépéskor keletkező talajsérülésekből (cipőnk által megsértett talaj, eltört, roncsolódott növények, anyagok), másrészről hátrahagyott egyéni szagunkból (lehulló bőr, haj ruha stb. részecskék) áll. Ez a két lényegi összetevő kb. 90%-10% arányban alkotja azt a szagelegyet, amit nyomnak nevezünk.
A nyomkövetés időpontja az első pár hónapban mindig reggeli időpont legyen, tiszta fejű, lelkileg és szellemileg friss kutyával a legkönnyebb ez a feladat. Kezdetben ideális körülményeket válasszunk, tehát párás, szélcsendes időjárás, puha, nedves fű, szántás vagy vetés. Általánosságban elmondható, hogy a nyom előtti rituálé a kezdetektől megegyezik a vizsgán történtekkel. A nyomkövetéshez mindig használjuk a megszokott közlekedési eszközt, amivel kutyázni megyünk, tehát ha autóval járunk, hiába van a szomszédban ideális terület, tegyük be ugyanúgy a kutyát a kocsiba és ne legyünk lusták messzebb menni, elég kicsi a valószínűsége, hogy a szomszédban fogunk vizsgázni. Tehát otthon zsebünkbe teszünk egy vagy több (feladatfüggően) használati tárgyat. A nyomtárgyakat folyamatosan gyűjthetjük, kilukadt zokni, kis használati tárgyak legyenek,(üveg és fém ne), és túl apró sem, nehogy véletlenül lenyelje nagy lelkesedésében. Ezután betesszük a kutyust a kocsiba, ha közel a terület, mehetünk egy kis kört, mielőtt megérkezünk. Amikor megérkezünk a területre, kiszállunk, felvesszük a nyomhoz használt ruházatot,(általában télen-nyáron tanácsos a gumicsizma, eső, ill. nap ellen kalap vagy sapka, kutyás mellény). Ezt követően rövid séta következik egészségügyi céllal, majd beöltöztetjük a kutyát (hám, esetleg másik nyakörv). Én külön nyakörvet használok a nyomhoz, ez egy mérettel nagyobb a normálnál. A kutya nyakára téve a nyomkövető pórázon lévő egy számmal nagyobb karabiner súlya alatt könnyen mozog a kutya nyakán, így súlyánál fogva mindig a földhöz közel maradva saját magától a kutya lábai között vezetődik. Így „bekapcsolva” a kutyát már biztos, hogy tudja egy pár alkalom után, miért is jöttünk. Következhet a nyom fektetése.
A nyom fektetésekor a kutyát képzettségi szintjétől függően vagy kikötjük, vagy helyben marad. Ha kikötjük, ne ez legyen az első alkalom, mert lehet, hogy nem ránk fog figyelni, hanem a lábaira tekeredő pórázra. A kikötés, ill. a helyben maradás, ha mód van rá a nyomkövetésre használt területen legyen, hogy közben kutyánk már „felvegye” a környezete szagát, ezzel se kelljen már a nyomkövetés közben foglalkoznia. Az előző részben említett módon egy félkört leírva beugrunk a szimatkatlanba, ahol elkezdünk aprókat topogni. Az első 10-15 nyomnál egy olyan tárgyakat vigyünk magunkkal, amit már előtte kicsit bejátszottunk a kutyával. Ha nagyon labdás a kutya, ne labdát használjunk, mert az túl nagy ingert ad, valami olyan kell, amivel játszik, de mérsékelten. Több ilyen tárgy legyen, ezeket váltogassuk folyamatosan.
A szimatkatlanban kb. 40-50 cm-es körben mozgunk, nem túrjuk fel a talajt, csak a felületén hagyunk mozgásunkkal minél több nyomot. Figyeljük kutyánkat, tartsuk fenn folyamatosan az érdeklődését a közös játék iránt, ha nem figyel, dobjuk fel egy picit a játékot a levegőbe, hogy el ne vegye a szemét rólunk. Ezután elindulunk apró lépésekkel egy előre kiszemelt tereppont felé, amit kutyával a kezünkben is felismerünk, így kontrolálni tudjuk a jó haladási irányt nyomkövetés közben. Az első szár 30-60 lépés, a második 20-40 lépés legyen. A lépéseink aprók legyenek, ha lehet, egymás elé tegyük lábunkat minél keskenyebb nyomot hagyva, de nem kell túlzásba esni. Közben továbbra is figyeljük kutyánkat, hogy a játék iránti figyelme nehogy lankadjon. Az előre kiszemelt tereppontnál derékszögben bekanyarodunk (törünk), majd a törés után a második szár végén letesszük a tárgyat. A tárgy letételekor ügyeljünk arra, hogy azt a kutya csak akkor lássa meg, amikor már fölé ér, nehogy „ráraboljon messziről”.Amikor letesszük a tárgyat (ha végig figyelt a kutya) hosszasan motoszkálunk a földön, ezzel fokozva a kutya érdeklődését. Ezután ugyan azon az útvonalon visszatérünk a szimatkatlanba, amelyiken elhagytuk, majd oldalra kiugorva odamegyünk kutyánkhoz.
HA NEM TALÁLUNK PONTOSAN VISSZA A SAJÁT NYOMUNKON, ÚJ NYOMOT KELL FEKTETNI! AKI HAJLAMOS ELTÉVEDNI, GYAKOROLJON KUTYA NÉLKÜL!
Megdicsérjük, mert okosan megvárt, majd egy kb. 1,5-2 m-es pórázt csatolunk rá. Röviden tartva egyenesen odavezetjük a szimatkatlanhoz, majd a „Szimat, keresd!” vezényszóval megmutatjuk neki a katlant. Ha jól állítottuk be a szitut, leszagol a földre, mivel addig szagtiszta területen haladt keresztül, ez lesz az első pont, ahol van valami ismerős a földön. Amikor elindul, már nincs más dolgunk, mint értékelni a haladását. Úgy értékelünk, mint a számítógép. Ha jó felé halad, az az egyes, akkor okos és haladhat. Ha rossz felé halad, az a nulla, akkor nem haladhat, de a helyes haladási irányt neki kell megtalálnia.
Csak abban az esetben segítünk neki, ha feladja a keresést, de akkor is kicsit „vonakodva” adjuk ezt a kegyet. Ilyenkor lenyúlunk a földre és megmozgatjuk a fűszálakat vagy a földet ezzel felhívva a figyelmét a keresési helyre. Mindig figyeljünk arra, hogy a nyomon a kutya megy elöl, ez az ő műsorszáma, mi csak asszisztálunk neki.
Amikor a nyom végére érünk, ő megtalálja a tárgyat, és önfeledt játékba kezdünk a megtalált cuccal. A rövid játék után a tárgyat elkérjük tőle és a szeme előtt eltesszük. Lezárásként ismét rövid séta következik.
Miután kiskutyánkkal szorgalmasan gyakoroljuk az egy törés - egy tárgyas alap nyomkövetést, nagyon meg kell gondolnunk a továbblépés mikéntjét. Ez az alapozó időszak tarthat akár hónapokig is (heti max. 2 alkalmat feltételezve), de lehet, hogy 3-4 hét után már olyan jól magyaráztuk el a feladatot, hogy továbbléphetünk.
Az alapnyomról való továbblépésről a következő részben lesz szó.
Nyomkövetés alapjai 3.
Mielőtt az alap nyomról való továbblépést feszegetnénk, rá kell világítanunk a nyomkövetés – szerintem – két alapvető metodikájának különbségére.
Az első megközelítési mód alaptétele az, hogy ha egy tanítási folyamatban mindig csak a jó válaszokat engedjük megtörténni egy adott problémára, akkor a megszokás miatt a későbbiekben is mindig jó válaszokat kapunk. Józan paraszti nyelven, a nyomkövetésre lefordítva, ha egy kutyát arra nevelünk, hogy minden lépést átvizsgálva, kényszerítő eszközökkel a megfelelő tempót beállítva hajtsa végre a nyomgyakorlatot, akkor valószínűsíthetően ugyanígy fog végrehajtani minden további nyomfeladatot.
A második megközelítési mód szerint, a tanítási folyamatban – természetesen a fokozatosság elvét messzemenően betartva – úgy adagoljuk a kutyának a feladatokat, hogy mindig új problémákat elé állítva magától találja meg a megoldást, ezzel tapasztalás útján tanítja saját magát (a mi általunk megjelölt irányban).
Az első módszer abszolút „sterilizált” körülmények között működőképesnek mutatkozik, tart ez egészen addig, amíg BÁRMILYEN, a megszokottól eltérő körülmény nem adódik a nyomterületen (Traktorforgó, más talajegyenetlenségek, pocok luk, váratlan szélfuvallat, stb.,). A sterilizált körülményeket olyan vizsgákra vagy versenyekre értem, amikor a rendezők (mert ez a kívánalom) minden résztvevőnek megpróbálnak egyforma, ideális körülményeket biztosítani. Amennyiben a kutya nincsen megfelelőképpen arra tréningezve, hogy a felmerülő problémákat minden körülmények között saját magának kell megoldania, a váratlan körülmények akár a nyom feladásához is vezethetnek. Mivel ennél a módszernél teljességgel az irányításunk alatt hajtatunk végre minden mozdulatot (mesterségesen beállított stílus, haladási sebesség), az a fajta önállósság, ami ehhez az ágazathoz szükséges nagyon kis valószínűséggel alakulhat ki. Nagyon kevés olyan szakember van, aki ezzel a módszerrel magasabb szintű nyomkövetésig eljutna, de ők több évtizedes múlttal és számtalan „megcsinált” ill. elrontott kutyával a hátuk mögött már rendelkeznek a szaktudással, ami egy ilyen stílusú nyomkövetés végig viteléhez szükséges. Én sokkal fontosabbnak tartom, hogy akár egy kezdő kutyás is, aki jó kapcsolatot tudott kiépíteni a kutyájával és rendelkezik kellő mennyiségű „józan paraszti ésszel” meg tudja tanítani kutyáját nyomkövetni, egy „jó minősítés” teteje, nagyon jó minősítés alja szintű eredménnyel. A második fajta általam preferált módszerben az a jó, hogy mire a kutyával egy vizsgáig eljut valaki a kutya olyan mennyiségű problémát oldott meg önállóan és olyan mértékig „hajt” a tárgyak megtalálására, hogy gyakorlatilag a nyom feladásának a valószínűsége a nullával egyenlő. Nincs annál nyugtatóbb érzés, amikor egy vizsgán vagy versenyen nyugodtan várjuk a nyomot, mert tudjuk, hogy a „jó” mindig megvan, és ez az egész napunknak magabiztos alapot ad. Pályafutásom alatt volt arra példa, hogy a kutyám nem találta meg végig a nyomot, de feladásra egyszer sem került sor, még hosszú percekig tartó hiába való keresés után is úgy kellett a kutyát lecibálni a nyomról.
Térjünk vissza az alapnyomra. Már hetek vagy hónapok óta gyakoroljuk az egy törés egy tárgyas alapnyomot. Nagyon oda kell figyelni arra, hogy rendszeresen rendszertelenek legyünk. Egymást követő két alkalommal a nyomnak mindig két jellegzetességét meg kell változtatnunk ahhoz, hogy kutyánkban nehogy megszokásból rossz dolgok rögzüljenek. Az alap nyom mérete a törések iránya a nyomkövetés időpontja, - helyszíne, a talaj minősége, a tárgyak anyaga, mérete, mind tetszőlegesen változtatható. Arra figyelni kell, hogy kettőnél több körülményt viszont ne változtassunk, mert a nyomkövetések folytonossága megszakadhat.
Külön kitérnék a szimatkatlanból való elindulás megerősítésére. Ebből a célból azt a módszert szoktam alkalmazni még a kezdő nyomok kidolgozásának során, hogy a szimatkatlanhoz a kutyával mindig más szögben érkezem, ezzel azt szeretném rögzíteni a kutyában, hogy az indulás után nagyon oda kell figyelnie, mert nem tudhatja, hogy a katlanból milyen irányban vezet ki az első nyomszár. Ez az indítási szög a középponttól mindkét irányban akár 60 fokig is eltérhet, természetesen ezt is a megfelelő rendszertelenséggel alkalmazva. Ha a kutya magabiztosan a megfelelő irányba indul megtörtént az elegendő szagfelvétel. Teljességgel felesleges lenne a szimatkatlanban tovább időznie, mivel sikerorientált a nyomon, pont annyit fog időzni ezzel, amennyi szerinte szükséges. Ha ez az idő kevés, akkor nem éri el a célját, a játékra alkalmas tárgyat.
Most nézzük meg, hogyan kell kinéznie egy továbblépésre érett nyomkövetésnek:
- a gyakorlás időpontjából, ill. a (mindig más) területre való kiérésből, ill. az „öltöztetésből” teljesen egyértelműen beazonosítja kutyánk, hogy milyen feladat következik.
- szemmel látható várakozással, örömmel készül a feladatra.
- a szimatkatlanhoz vezetve és bármilyen szögből indítva határozottan indul el a nyom kidolgozására (ferde indításnál pár pillanatnyi késlekedés természetes)
- a nyomszáron enyhe kitérésektől (5-10cm) eltekintve határozottan halad, a fejét semmilyen körülmény hatására nem emeli fel, különösen nem tanácstalanságból.
- a töréshez érve nem baj, ha egy-másfél métert túlhalad, túlhaladását észlelve azonnal visszakeres, majd meggyőződve a megfelelő irány megtalálásáról (akár 10-15 mp is lehet) határozottan továbbhalad.
- a tárgyhoz érve azt azonnal örömmel találja meg, majd rögtön játékot kezdeményez a gazdival.
- természetesen a nyomkövetés alatt a gazdi semmilyen segítséget nem ad a kutyának, a 2-3 m-es póráz végig enyhén feszes, ritkán elhangzik egy nyugodt hangú „okos, keresd” bíztatás. Ne csapjuk be magunkat, ha a kutyát segítve érünk végig (akár szóban, akár másképp), akkor még ne lépjünk túl az alapnyomon.
Amennyiben ezt egymásután háromszor, négyszer a szükséges változtatásokkal együtt ilyen minőségben meg tudja csinálni, eljött a továbblépés ideje.
Erről szól a következő rész.
Petrás Antal
Nemzetközi teljesítménybíró, VB-válogatott, a Tarnamérai 2008-as FH Vb. kvalifikációs verseny győztese, a vranovi FH Világbajnokság magyar résztvevője, két FH vizsgázott rottweiler tulajdonosa, rottweilertenyésztő, és mellesleg a Kőbányai Happy Dog KKI kezdő csoportjának kiképzője.
|
| |
|
[válaszok erre: #428]
|
[előzmény: (423) juccus1982, 2010-11-29 15:41:52]
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 24708. Elküldve:
2010-11-26 23:39:29 |
[279.] |
 Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére!
|
| |
|
|
[előzmény: (24706) Haverok-Buli-Fanta, 2010-11-26 19:15:36]
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 419. Elküldve:
2010-11-17 17:55:18 |
[280.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (418) Krausz Győzőné, 2010-11-17 05:38:22]
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 24434. Elküldve:
2010-11-11 19:40:28 |
[281.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
|
[előzmény: (24426) Henny 1, 2010-11-10 11:22:27]
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 417. Elküldve:
2010-11-10 13:08:29 |
[282.] |
Köszi, így már értem. Gratula a győzteseknek, midkét megmérettetésen!
|
| |
|
|
[előzmény: (412) larochel, 2010-11-10 08:32:22]
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 411. Elküldve:
2010-11-09 22:16:36 |
[283.] |
Kezdem nem érteni, annyi az első meg második helyezett  , vagy két megmérettetésről beszéltek?
|
| |
|
[válaszok erre: #412 #413 #415]
|
[előzmény: (410) larochel, 2010-11-09 19:45:06]
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 24232. Elküldve:
2010-10-23 21:47:40 |
[284.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 379. Elküldve:
2010-10-13 08:28:50 |
[285.] |
Köszi a beszámolót, nagyon jól fogalmazol, élvezetes volt olvasni.
Számomra érthetetlen, hogy ha valaki energiát fektet abba, hogy egy ilyen méretű versenyt rendez és mint kiderült, hogy jól, akkor miért nem képes tájékoztatni a nagyérdemű közönséget is a történtekről.  . Ez most nem nektek szólt, hanem a rendezőknek, csak most jött ki belőlem.
FEL A FEJJEL! Na ez most nektek szólt  .
Nagyon sokat versenyeztem én is, igaz nem ebben a sportban és tudom milyen érzések vannak az emberben, egy nem jól sikerült verseny után. Éppen ezért nem is forszíroztam, hogy azonnal hazaérkezéstek után nyagassalak, egy beszámolóért, mert lehet, hogy még jobban az indulatok szólaltak volna meg.
Én a részemről csak gratulálni tudok a részvételért. Már az is tiszteletre méltó, hogy az országos megmérettetésen kiharcoltátok az indulás jogát. Az, hogy ez most így sikerült... Istenem, lesz ez még jobb is, csak nem szabad feladni, hanem szorgalmasan dolgozni kell tovább! Nem a győzelmek, hanem éppen a vereségek visznek előrre!
Kár, hogy nem sikerült leedzeni a hasonló terepet. A hazaiak ledzették és nem is egyszer, látni lehet az eredményeiken.
Még egyszer köszi a baszámolót a fiúknak pedig szorgalmas, jó munkát kivánok!
|
| |
|
|
[előzmény: (378) Hlavi-jani, 2010-10-13 01:05:08]
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 377. Elküldve:
2010-10-12 21:59:10 |
[286.] |
Már nagyon vártam, hogy vlm. életjelet adjatok magatokról, hogy mi is történt az EB-n.
Köszi a képeket, profi munka. Nagyon szeretem ha sok fénykép készül egy eseményről. Szépen nyomon lehet követni az eseményeket.
Mindennek ellenére szeretnélek megkérni, hogy egy pár írott szóval is kommentáljátok , hogyan is történtek a dolgok. Engem pl. nagyon érdekelne, hogyan értékelnétek a saját szereplésteket, mi is történt a nyomon? A másik dolog ami érdekelne, hogy minek köszönhető a mazőny alacsony pontszámai? Mi volt olyan különleges vagy nehéz ami végett ez a sok alacsony pontszám?
Előre is köszi!
|
| |
|
[válaszok erre: #378]
|
[előzmény: (376) Hlavi-jani, 2010-10-12 19:01:31]
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 369. Elküldve:
2010-09-18 21:25:11 |
[287.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (368) Zsukov, 2010-09-18 11:34:01]
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 23005. Elküldve:
2010-07-17 23:44:40 |
[288.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
|
[előzmény: (23003) OCSC, 2010-07-17 22:08:59]
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 22989. Elküldve:
2010-07-17 10:06:59 |
[289.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
[válaszok erre: #22990 #22992]
|
[előzmény: (22988) OCSC, 2010-07-17 02:35:21]
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 363. Elküldve:
2010-06-15 17:09:36 |
[290.] |
2010 IX. 30. - X. 3. - án kerül megrendezésre az I. Európabajnokság CACIT IPO - FH Szlovákiában, Slovenské nové mesto - ban.
Ha jól nézem a térképet ez közvetlenül Sátoraljaújhejnél a határ túloldalán található. Lehet menni lesni a legjobbakat. Én biztos ott leszek. 
Magyarországról készül valaki? Nézőnek, versenyezni?
|
| |
|
|
[előzmény: (350) kétfejűsárkány, 2010-06-13 12:23:47]
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 22615. Elküldve:
2010-06-15 12:06:14 |
[291.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
[válaszok erre: #22616 #22618 #22620 #22623]
|
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 360. Elküldve:
2010-06-14 09:10:08 |
[292.] |
Nagyon sok szöveg, én meg csak egy amatőr fordító vagyok  . Nagyon nehéz, legalább is nekem, mert a cseh nyelv nagyon sok szlogent alkalmaz, ami fantasztikusan érdekessé teszi, de nagyon nehezen fordítható. Az internetes szótárak szinte használhatatlanok.
Megigérem, hogy fogok igyekezni fordítani  .
Az eszement módszerről a közeljövőben, most muszáj mennem .
|
| |
|
[válaszok erre: #362]
|
[előzmény: (358) kétfejűsárkány, 2010-06-14 00:09:20]
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 356. Elküldve:
2010-06-13 19:42:39 |
[293.] |
Ja, ja. Lényegében a cseheknél ez egy generációváltás vita. Erre a nyílt levélre többen reagáltak, több szemszögből megvilágítva a dolgot. Nagyon érdekes dolgokról vitáztak, nagyon kulturált módon. A maga módján mindenkinek igaza van. A legfontosabb az egészben az, hogy legyen akarat a vitázó felekben tiszteletben tartani a másik igazát.
Most nincs nagyon időm, de majd ha találok, tervztem, hogy összegezném a vita lényeget, hátha ezzel is hozzá tudnék járulni a magyar kinológia fejlődéséhez. Hiszen van az a mondás, hogy az okos ember más kárából is tanul......vagy valahogy hasonlóan....... 
|
| |
|
[válaszok erre: #358]
|
[előzmény: (354) kétfejűsárkány, 2010-06-13 18:56:21]
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 355. Elküldve:
2010-06-13 19:23:47 |
[294.] |
Lényegében pontosan erről beszél, hogy a kapkodásnak, erőszaknak, kényszerírésnek semmi helye. Tisztán a pozitívan van befojásolva a kutya. Egy kör - körös pályán haladnak és agazdi által elhagyott tárgyakat kell a kutyusnak fekvéssel jeleznie, de úgy, hogy erre a cselekedetre, magának kell rájönnie.
Mondjuk arra, hogy fél méteres fűben tanítsam a kutyámat tárgyjelzésre, sohasem jöttem volna rá. Itt tényleg megeshet, hogy elveszik a kutya a nyomon .
A múltkor olvastam még eszementebb nyomkeresés tanítást. Majd, ha leül a topic felteszem. Addig is pozitív motivációként, egy szép edzésmunka. Tisztán a véletlen műve, hogy ez is unokatesója a VB győztes Tikónak. http://www.youtube.com/watch?v=2teHuyjXoak&feature=related
|
| |
|
[válaszok erre: #357 #359 #361]
|
[előzmény: (353) Krausz Győzőné, 2010-06-13 17:37:27]
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 352. Elküldve:
2010-06-13 16:08:36 |
[295.] |
Ja, rendesen összezördültek rajta a cseh sporik. Lett is folytatása, az ügynek, meg majdnem örök - harag, de végül is nagyon kultúráltan lezárták a vitát. Szerintem nagyon tanulságos dolgokról folyt a vita. Nem igérem, hogy mindjárt, de ha lesz majd időm fordítok egy kivonatot a lényegből. Tényleg nagyon tanulságos.
Tudtam, hogy el van mentve, meg is találtam egy videót, ami megint egy MÁS féle módszer a tárgyjelzés tanítására. A lényege az, hogy csak szépen körbe - körbe......
Kiváncsi vagyok véleményetekre.........http://www.youtube.com/watch?v=c45vVoh3sE0&NR=1
|
| |
|
[válaszok erre: #353 #354]
|
[előzmény: (351) Krausz Győzőné, 2010-06-13 12:58:22]
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 319. Elküldve:
2010-06-10 16:27:23 |
[296.] |
Íme a kétszeres nyomkövető VB győztes az Audi Betkin dvor nevű kutyájával, egy válogató versenyen.
Két dolog biztos, ennek a kutyának sem gond jól teljseíteni az "A" ágazatban (is). A másik pedig az, hogy ezek a Betkin dvor kutyák, egy nem akármilyen tenyészet .
http://www.youtube.com/watch?v=FRNezui-pBo
|
| |
|
[válaszok erre: #320]
|
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 314. Elküldve:
2010-06-08 22:34:19 |
[297.] |
Le vagyok nyűgözve, gratulálok
|
| |
|
[válaszok erre: #315]
|
[előzmény: (313) Krausz Győzőné, 2010-06-08 22:14:30]
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 312. Elküldve:
2010-06-08 18:18:05 |
[298.] |
Visszaolvasva semmi nincs a kezdéshez, úgy látszik kihűlt a nyom .
Sebaj, annak idején, egy- két remek írást elmentettem. Remélem nem lesz baj, ha újra felteszem. Nekem nagyon sokat segítettek, szinte kívülről fujom mindegyiket.
Amit én fordítottam, azt magyarosítani kell, mert igencsak palócosra sikerült elsőre. Oszt majd ha kíszen lesz, főteszem asztot is. .
A nyomkövetés alapjai a kutyakiképzésben
A nyomkövetés célja, hogy a saját vagy egy idegen ember által „elhagyott” tárgyakat a kutya megtalálja és azt a gazdájának jelezze. Az általam elképzelt ideális szituáció, amit a kutyánkkal meg kell értetnünk a „maradjitténeldugokvalamittemegtalálodésakkornagyonnagyonörülünk” játék, és ezt a hangulatot én apró megszorításokkal még az FH-s nyomoknál is megpróbálom tartani.
A szimatmunka kezdeti lépéseivel természetesen, mint minden mással a kölyökkorhoz kell visszalépnünk. 8-10 hetes korban el lehet kezdeni a nyomkövetés tanítását, mivel az élelem keresése, valamint a falkatársak követése már ekkor a legerősebb ösztönként jelen van kutyánkban, s ezek az ösztönök, ha ügyesen használjuk őket, személyiségzavar nélkül kiaknázhatók. A tanítás kezdetéhez az előzőekben leírtakkal szinkronban lehetőleg ingerszegény, csöndes környezetet keressünk. Nagyon fontos az időpont. Legkedvezőbbek az ébredés utáni kora reggeli órák, amikor kutyánk idegileg teljesen kipihent és az első etetés előttről lévén szó, kellően éhes. A tanítás folyamata azzal kezdődik, hogy jó szokásunkhoz híven zsebünket telerakjuk kolbász vagy virsli darabkákkal. Az első pár alkalommal kb. 20 dkg-ra lesz szükségünk.
A másik lényeges momentum a talaj illetve az időjárási viszonyok.
A talaj kiválasztásánál legfontosabb a puhasága ill. a nedvességtartalma, ezért lehetőleg boronált szántást, friss vetést, vagy rövidre vágott füves területet válasszunk. Az időjárásnál fontos a szélcsendesség. Amikor kiérünk a kiválasztott területre kutyánkkal, azt a kocsiban hagyva elkezdjük a nyom fektetését. A nyomot úgy képzeljük el, hogy kb. 30-40 lépés hosszú egyenes vonalban fogunk lépkedni (majdnem tyúklépésben), majd egy derékszögű”törést követően kb. még 10-15 lépésre helyezzük el a keresett tárgyat ill. a ráhelyezett élelmet. Nagyon fontos, hogy a gyakorlások kezdetekor a kiindulási pontot, amit a nyomkövetésben szimatkatlannak neveznek, ne a lefektetett nyom irányából közelítsük meg, ez a gyakorlatban kivitelezve úgy néz ki, hogy a szimatkatlan kiszemelt helyét nagyívben más irányból közelítjük meg, úgy hogy az utolsó másfél, két métert megpróbáljuk átugrani.
Ezt az “akrobata” mutatványt nem öncélúan említem. Az első pár alkalomnál a nyomkövetésben fontosnak tartom, hogy a szimatkatlanból csak egy irányban vezessen ki az általunk fektetett nyom, a többi irányban a kutya számára közömbös szagok legyenek (szagtiszta terület). Tehát a szimatkatlanba érve kb. 50-60 cm átmérőjű kört, taposunk ki. Fontos, hogy a talajt ne rugdossuk, vagy ne ássunk sarkunkkal! Amikor kb. 1 percet eltöltöttünk a szimatkatlanban topogva, elkezdünk haladni tyúklépésben. Az első két lépés után visszafordulva a szimatkatlanba 6-8 db kolbászt helyezünk kb. egyenletesen elosztva. Tyúklépésben haladva ezek után már nincs más dolgunk, mint az, hogy minden egyes elhagyott lábnyomunkba egy kis darab kolbászt tegyünk. Amikor az egész távot megtettünk, sarkunkkal nagyobb mélyedést képezve a talajba egy maréknyi kolbászt teszünk le egy a már zsebünkbe készített tárgyra.
Ez a tárgy lehet egy kb. tenyér méretű használati tárgy (pénztárca, kulcstartó stb.) Azért fontos a tárgyra helyezni a nagyobb mennyiségű jutalomfalatot, mert a későbbiekben a jutalomfalatot elhagyva már csak ez a tárgy illetve az ezzel a tárggyal való játék lesz a sikeres nyomkövetés végén a kutyánk jutalma. Amikor ezzel végeztünk saját nyomunkon, visszatérünk a szimatkatlanig, majd onnan a megközelítés módszerével kutyánkhoz megyünk. Ha 8-10 hetes korban kezdjük el a nyomkövetést, akkor csak egy kényelmes bőrnyakörv és egy kb. 1 méter hosszú póráz szükséges hozzá, ha 6 hónaposnál idősebb kutyánál kezdjük el a nyomkövetést, lehetőleg hámot csatoljunk fel kutyánkra. A közvetlenül nyomkövetés előtti “öltöztetésnek” fontos szerepe van a későbbiekben a kutya ráhangolódása miatt. Az ez irányban is jól felkészített kutya a nyomterületre kiérve a hám feladása, ill. később a hosszú póráz előkészítése alatt már teljesen a szimatmunkára készül fel szellemileg. Az öltöztetés után most már egyenes vonalban a szimatkatlanhoz megyünk kutyánkkal ügyelve arra, hogy mi ne lépjünk a szimatkatlan közvetlen közelébe. A szimatkatlanban lévő ínycsiklandozó illatok éhes kutyánkat feltehetően minden különösebb biztatás nélkül amúgy is odavonzzák.
Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy előrehajolva és a földre mutatva csendes, nyugodt hangon a ” Szimat, keresd!” vezényszót kiadjuk a kutyának és várunk. Az általam tanácsolt módszer lényege, hogyha a kutya jó irányban követi a nyomot, akkor nyugodt hangon néha dicsérve, semmi más dolgunk nincsen, minthogy kövessük őt. A póráz, - mely a kezdeti időben csak 1-1,5 méter hosszú - mindig enyhén feszes, ezzel éreztetjük a kutyával, hogy jól végzi a feladatot, mi is jövünk. Amennyiben kutyánk letérne a nyomról, úgy más dolgunk nincs, mint a kezünkben lévő pórázzal megállítani és a “Szimat, keresd!” vezényszót ösztönzően ismételni. Ekkor a póráz fellazul oly módon, hogy éreztessük, mi nem tudunk segíteni neki. Persze azért kicsit segítünk, mert ha nagyon rossz felé indul, akkor megállítjuk, de hagyjuk, hogy önállóan rátaláljon újra a követendő nyomra, s amikor ez sikerül, abban a pillanatban dicsérettel nyugtázzuk, hogy jó irányban halad, és újra két újjal feszítjük a pórázt. Nem szabad gyors eredményt várni, ha elsőre sokszor letér a nyomról, vagy nagyon kapkod, vagy bármi más renitensséget csinál nem szabad türelmetlenkedni, időt kell hagyni arra, hogy az ismétlődő gyakorlások során megértse a feladatot. Tudomásul kell venni, hogy a nyomkövetés során nekünk csak kb. 5-10% befolyásunk van az eredményes munkára. A kutya esetlegesen kialakuló rossz viselkedési sémáit illetve a továbblépéshez szükséges megoldásokat is úgy tudjuk vele megértetni, hogy a megoldandó feladatokat az elérendő eredményhez igazítjuk.
Amikor kutyánk a nyom végére érve megtalálja az általunk eldugott tárgyat, illetve a rá elhelyezett nagyobb mennyiségű jutalomfalatot, érezhetően nagy lelkesedéssel megdicsérjük, a tárgyat az élelem elfogyasztása után felemeljük, megsimogatjuk vele a kutyát, majd a szeme előtt eltesszük. Az első két-három gyakorlási alkalommal ugyanezt a feladatot ismételjük úgy, hogy egyelőre se a nyomkövetés időpontját, se az először használt talaj fajtáját ne változtassuk lehetőleg, és a gyakorlások között legalább 4-5 nap teljen el. A harmadik, negyedik alkalomtól - tapasztalataim szerint - a nagyon falánk kutyáknál el kell hagyni a jutalomfalat alkalmazását a nyomon, a nyomkövetési munkát teljesen kontrol nélkülivé teszi az élelem szaga. Ezért ettől az alkalomtól kezdve ugyanezzel a módszerrel, ugyanilyen mennyiségben, de jutalomfalat nélkül hajtjuk végre a fent leírt feladatot, azzal a különbséggel, hogy a végén a tárggyal való játék lesz a kutya jutalma az elvégzett feladatért.
A nyomkövetés alapjai 2.
Az alap nyomot az előző részben nagyjából leírtam, de van egy pár apróság, ami a munkánk menetét és a további lépéseket is befolyásolhatják. Én soha nem használok az első egy két alkalom után élelmet a nyomon, akkor is csak 3-4 hónaposnál fiatalabb kutyánál. A gyakorlatok mindig a jó kutya-gazda kontaktusra, a játékra, a kíváncsiságra, és a kutya természetes intelligenciájára épülnek.
Először is tisztáznunk kell, miből áll a nyom. Egyrészről a minden lépéskor keletkező talajsérülésekből (cipőnk által megsértett talaj, eltört, roncsolódott növények, anyagok), másrészről hátrahagyott egyéni szagunkból (lehulló bőr, haj ruha stb. részecskék) áll. Ez a két lényegi összetevő kb. 90%-10% arányban alkotja azt a szagelegyet, amit nyomnak nevezünk.
A nyomkövetés időpontja az első pár hónapban mindig reggeli időpont legyen, tiszta fejű, lelkileg és szellemileg friss kutyával a legkönnyebb ez a feladat. Kezdetben ideális körülményeket válasszunk, tehát párás, szélcsendes időjárás, puha, nedves fű, szántás vagy vetés. Általánosságban elmondható, hogy a nyom előtti rituálé a kezdetektől megegyezik a vizsgán történtekkel. A nyomkövetéshez mindig használjuk a megszokott közlekedési eszközt, amivel kutyázni megyünk, tehát ha autóval járunk, hiába van a szomszédban ideális terület, tegyük be ugyanúgy a kutyát a kocsiba és ne legyünk lusták messzebb menni, elég kicsi a valószínűsége, hogy a szomszédban fogunk vizsgázni. Tehát otthon zsebünkbe teszünk egy vagy több (feladatfüggően) használati tárgyat. A nyomtárgyakat folyamatosan gyűjthetjük, kilukadt zokni, kis használati tárgyak legyenek,(üveg és fém ne), és túl apró sem, nehogy véletlenül lenyelje nagy lelkesedésében. Ezután betesszük a kutyust a kocsiba, ha közel a terület, mehetünk egy kis kört, mielőtt megérkezünk. Amikor megérkezünk a területre, kiszállunk, felvesszük a nyomhoz használt ruházatot,(általában télen-nyáron tanácsos a gumicsizma, eső, ill. nap ellen kalap vagy sapka, kutyás mellény). Ezt követően rövid séta következik egészségügyi céllal, majd beöltöztetjük a kutyát (hám, esetleg másik nyakörv). Én külön nyakörvet használok a nyomhoz, ez egy mérettel nagyobb a normálnál. A kutya nyakára téve a nyomkövető pórázon lévő egy számmal nagyobb karabiner súlya alatt könnyen mozog a kutya nyakán, így súlyánál fogva mindig a földhöz közel maradva saját magától a kutya lábai között vezetődik. Így „bekapcsolva” a kutyát már biztos, hogy tudja egy pár alkalom után, miért is jöttünk. Következhet a nyom fektetése.
A nyom fektetésekor a kutyát képzettségi szintjétől függően vagy kikötjük, vagy helyben marad. Ha kikötjük, ne ez legyen az első alkalom, mert lehet, hogy nem ránk fog figyelni, hanem a lábaira tekeredő pórázra. A kikötés, ill. a helyben maradás, ha mód van rá a nyomkövetésre használt területen legyen, hogy közben kutyánk már „felvegye” a környezete szagát, ezzel se kelljen már a nyomkövetés közben foglalkoznia. Az előző részben említett módon egy félkört leírva beugrunk a szimatkatlanba, ahol elkezdünk aprókat topogni. Az első 10-15 nyomnál egy olyan tárgyakat vigyünk magunkkal, amit már előtte kicsit bejátszottunk a kutyával. Ha nagyon labdás a kutya, ne labdát használjunk, mert az túl nagy ingert ad, valami olyan kell, amivel játszik, de mérsékelten. Több ilyen tárgy legyen, ezeket váltogassuk folyamatosan.
A szimatkatlanban kb. 40-50 cm-es körben mozgunk, nem túrjuk fel a talajt, csak a felületén hagyunk mozgásunkkal minél több nyomot. Figyeljük kutyánkat, tartsuk fenn folyamatosan az érdeklődését a közös játék iránt, ha nem figyel, dobjuk fel egy picit a játékot a levegőbe, hogy el ne vegye a szemét rólunk. Ezután elindulunk apró lépésekkel egy előre kiszemelt tereppont felé, amit kutyával a kezünkben is felismerünk, így kontrolálni tudjuk a jó haladási irányt nyomkövetés közben. Az első szár 30-60 lépés, a második 20-40 lépés legyen. A lépéseink aprók legyenek, ha lehet, egymás elé tegyük lábunkat minél keskenyebb nyomot hagyva, de nem kell túlzásba esni. Közben továbbra is figyeljük kutyánkat, hogy a játék iránti figyelme nehogy lankadjon. Az előre kiszemelt tereppontnál derékszögben bekanyarodunk (törünk), majd a törés után a második szár végén letesszük a tárgyat. A tárgy letételekor ügyeljünk arra, hogy azt a kutya csak akkor lássa meg, amikor már fölé ér, nehogy „ráraboljon messziről”.Amikor letesszük a tárgyat (ha végig figyelt a kutya) hosszasan motoszkálunk a földön, ezzel fokozva a kutya érdeklődését. Ezután ugyan azon az útvonalon visszatérünk a szimatkatlanba, amelyiken elhagytuk, majd oldalra kiugorva odamegyünk kutyánkhoz.
HA NEM TALÁLUNK PONTOSAN VISSZA A SAJÁT NYOMUNKON, ÚJ NYOMOT KELL FEKTETNI! AKI HAJLAMOS ELTÉVEDNI, GYAKOROLJON KUTYA NÉLKÜL!
Megdicsérjük, mert okosan megvárt, majd egy kb. 1,5-2 m-es pórázt csatolunk rá. Röviden tartva egyenesen odavezetjük a szimatkatlanhoz, majd a „Szimat, keresd!” vezényszóval megmutatjuk neki a katlant. Ha jól állítottuk be a szitut, leszagol a földre, mivel addig szagtiszta területen haladt keresztül, ez lesz az első pont, ahol van valami ismerős a földön. Amikor elindul, már nincs más dolgunk, mint értékelni a haladását. Úgy értékelünk, mint a számítógép. Ha jó felé halad, az az egyes, akkor okos és haladhat. Ha rossz felé halad, az a nulla, akkor nem haladhat, de a helyes haladási irányt neki kell megtalálnia.
Csak abban az esetben segítünk neki, ha feladja a keresést, de akkor is kicsit „vonakodva” adjuk ezt a kegyet. Ilyenkor lenyúlunk a földre és megmozgatjuk a fűszálakat vagy a földet ezzel felhívva a figyelmét a keresési helyre. Mindig figyeljünk arra, hogy a nyomon a kutya megy elöl, ez az ő műsorszáma, mi csak asszisztálunk neki.
Amikor a nyom végére érünk, ő megtalálja a tárgyat, és önfeledt játékba kezdünk a megtalált cuccal. A rövid játék után a tárgyat elkérjük tőle és a szeme előtt eltesszük. Lezárásként ismét rövid séta következik.
Miután kiskutyánkkal szorgalmasan gyakoroljuk az egy törés - egy tárgyas alap nyomkövetést, nagyon meg kell gondolnunk a továbblépés mikéntjét. Ez az alapozó időszak tarthat akár hónapokig is (heti max. 2 alkalmat feltételezve), de lehet, hogy 3-4 hét után már olyan jól magyaráztuk el a feladatot, hogy továbbléphetünk.
Az alapnyomról való továbblépésről a következő részben lesz szó.
Nyomkövetés alapjai 3.
Mielőtt az alap nyomról való továbblépést feszegetnénk, rá kell világítanunk a nyomkövetés – szerintem – két alapvető metodikájának különbségére.
Az első megközelítési mód alaptétele az, hogy ha egy tanítási folyamatban mindig csak a jó válaszokat engedjük megtörténni egy adott problémára, akkor a megszokás miatt a későbbiekben is mindig jó válaszokat kapunk. Józan paraszti nyelven, a nyomkövetésre lefordítva, ha egy kutyát arra nevelünk, hogy minden lépést átvizsgálva, kényszerítő eszközökkel a megfelelő tempót beállítva hajtsa végre a nyomgyakorlatot, akkor valószínűsíthetően ugyanígy fog végrehajtani minden további nyomfeladatot.
A második megközelítési mód szerint, a tanítási folyamatban – természetesen a fokozatosság elvét messzemenően betartva – úgy adagoljuk a kutyának a feladatokat, hogy mindig új problémákat elé állítva magától találja meg a megoldást, ezzel tapasztalás útján tanítja saját magát (a mi általunk megjelölt irányban).
Az első módszer abszolút „sterilizált” körülmények között működőképesnek mutatkozik, tart ez egészen addig, amíg BÁRMILYEN, a megszokottól eltérő körülmény nem adódik a nyomterületen (Traktorforgó, más talajegyenetlenségek, pocok luk, váratlan szélfuvallat, stb.,). A sterilizált körülményeket olyan vizsgákra vagy versenyekre értem, amikor a rendezők (mert ez a kívánalom) minden résztvevőnek megpróbálnak egyforma, ideális körülményeket biztosítani. Amennyiben a kutya nincsen megfelelőképpen arra tréningezve, hogy a felmerülő problémákat minden körülmények között saját magának kell megoldania, a váratlan körülmények akár a nyom feladásához is vezethetnek. Mivel ennél a módszernél teljességgel az irányításunk alatt hajtatunk végre minden mozdulatot (mesterségesen beállított stílus, haladási sebesség), az a fajta önállósság, ami ehhez az ágazathoz szükséges nagyon kis valószínűséggel alakulhat ki. Nagyon kevés olyan szakember van, aki ezzel a módszerrel magasabb szintű nyomkövetésig eljutna, de ők több évtizedes múlttal és számtalan „megcsinált” ill. elrontott kutyával a hátuk mögött már rendelkeznek a szaktudással, ami egy ilyen stílusú nyomkövetés végig viteléhez szükséges. Én sokkal fontosabbnak tartom, hogy akár egy kezdő kutyás is, aki jó kapcsolatot tudott kiépíteni a kutyájával és rendelkezik kellő mennyiségű „józan paraszti ésszel” meg tudja tanítani kutyáját nyomkövetni, egy „jó minősítés” teteje, nagyon jó minősítés alja szintű eredménnyel. A második fajta általam preferált módszerben az a jó, hogy mire a kutyával egy vizsgáig eljut valaki a kutya olyan mennyiségű problémát oldott meg önállóan és olyan mértékig „hajt” a tárgyak megtalálására, hogy gyakorlatilag a nyom feladásának a valószínűsége a nullával egyenlő. Nincs annál nyugtatóbb érzés, amikor egy vizsgán vagy versenyen nyugodtan várjuk a nyomot, mert tudjuk, hogy a „jó” mindig megvan, és ez az egész napunknak magabiztos alapot ad. Pályafutásom alatt volt arra példa, hogy a kutyám nem találta meg végig a nyomot, de feladásra egyszer sem került sor, még hosszú percekig tartó hiába való keresés után is úgy kellett a kutyát lecibálni a nyomról.
Térjünk vissza az alapnyomra. Már hetek vagy hónapok óta gyakoroljuk az egy törés egy tárgyas alapnyomot. Nagyon oda kell figyelni arra, hogy rendszeresen rendszertelenek legyünk. Egymást követő két alkalommal a nyomnak mindig két jellegzetességét meg kell változtatnunk ahhoz, hogy kutyánkban nehogy megszokásból rossz dolgok rögzüljenek. Az alap nyom mérete a törések iránya a nyomkövetés időpontja, - helyszíne, a talaj minősége, a tárgyak anyaga, mérete, mind tetszőlegesen változtatható. Arra figyelni kell, hogy kettőnél több körülményt viszont ne változtassunk, mert a nyomkövetések folytonossága megszakadhat.
Külön kitérnék a szimatkatlanból való elindulás megerősítésére. Ebből a célból azt a módszert szoktam alkalmazni még a kezdő nyomok kidolgozásának során, hogy a szimatkatlanhoz a kutyával mindig más szögben érkezem, ezzel azt szeretném rögzíteni a kutyában, hogy az indulás után nagyon oda kell figyelnie, mert nem tudhatja, hogy a katlanból milyen irányban vezet ki az első nyomszár. Ez az indítási szög a középponttól mindkét irányban akár 60 fokig is eltérhet, természetesen ezt is a megfelelő rendszertelenséggel alkalmazva. Ha a kutya magabiztosan a megfelelő irányba indul megtörtént az elegendő szagfelvétel. Teljességgel felesleges lenne a szimatkatlanban tovább időznie, mivel sikerorientált a nyomon, pont annyit fog időzni ezzel, amennyi szerinte szükséges. Ha ez az idő kevés, akkor nem éri el a célját, a játékra alkalmas tárgyat.
Most nézzük meg, hogyan kell kinéznie egy továbblépésre érett nyomkövetésnek:
- a gyakorlás időpontjából, ill. a (mindig más) területre való kiérésből, ill. az „öltöztetésből” teljesen egyértelműen beazonosítja kutyánk, hogy milyen feladat következik.
- szemmel látható várakozással, örömmel készül a feladatra.
- a szimatkatlanhoz vezetve és bármilyen szögből indítva határozottan indul el a nyom kidolgozására (ferde indításnál pár pillanatnyi késlekedés természetes)
- a nyomszáron enyhe kitérésektől (5-10cm) eltekintve határozottan halad, a fejét semmilyen körülmény hatására nem emeli fel, különösen nem tanácstalanságból.
- a töréshez érve nem baj, ha egy-másfél métert túlhalad, túlhaladását észlelve azonnal visszakeres, majd meggyőződve a megfelelő irány megtalálásáról (akár 10-15 mp is lehet) határozottan továbbhalad.
- a tárgyhoz érve azt azonnal örömmel találja meg, majd rögtön játékot kezdeményez a gazdival.
- természetesen a nyomkövetés alatt a gazdi semmilyen segítséget nem ad a kutyának, a 2-3 m-es póráz végig enyhén feszes, ritkán elhangzik egy nyugodt hangú „okos, keresd” bíztatás. Ne csapjuk be magunkat, ha a kutyát segítve érünk végig (akár szóban, akár másképp), akkor még ne lépjünk túl az alapnyomon.
Amennyiben ezt egymásután háromszor, négyszer a szükséges változtatásokkal együtt ilyen minőségben meg tudja csinálni, eljött a továbblépés ideje.
Erről szól a következő rész.
Petrás Antal
Nemzetközi teljesítménybíró, VB-válogatott, a Tarnamérai 2008-as FH Vb. kvalifikációs verseny győztese, a vranovi FH Világbajnokság magyar résztvevője, két FH vizsgázott rottweiler tulajdonosa, rottweilertenyésztő, és mellesleg a Kőbányai Happy Dog KKI kezdő csoportjának kiképzője.
|
| |
|
[válaszok erre: #313 #318]
|
[előzmény: (311) Krausz Győzőné, 2010-06-07 12:12:40]
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 304. Elküldve:
2010-06-06 22:11:54 |
[299.] |
Nem is olyasmire gondoltam, hogy valaki az itt megadott receptek és jótanácsok szerint, fogja majd megtanítani a kutyáját nyomkövetni. Bárcsak ilyen egyszerű lenne .
Én vlm. féle megbeszélős, tanácsadó, velem is megtörtént már, hallottam-hallottál róla? Így sikerült nekem megoldani, vagy merre vannak jó nyomterületek, esetleg találkozhatnánk egy közös nyomkövetésre, stb.
Megannyi mulatságos, esetleg vicces dolog is történhet egy-egy akció során, amin egy jót szórakozhatnánk, vagy tanulhatnánk is belőle, mindig jobb más kárából tanulni, mint a sajátunkból. Vagy, hogyan kell jól, helyesen nyomot fektetni és még egy kis millió dologot lehetne megbeszélgetni, egy nyomövetős topicban.
Magyarországon nem tudom, de a környező országokban rendeznek egy, estleg kétnapos nyomkövetős versenyeket. Miért ne lehetne itt is összehozni vlm. hasonló rendezvényt-eket? Kellene hozzá egy pár nyomos megszálott, főleg, ugye igény, meg, most hirtelen nem is tudom micsoda kéne még, de nem is akarom megoldani, ez csak úgy az eszembe jutott. Biztosan segítene a sportunknak, erről meg vagyok győződve.
Ha már itt tarok, szeretném megkérdezni, hogy te hogyan kezdted? Biztosan van egy pár kedves emléked, ha nem titok, ozd meg velünk 
|
| |
|
[válaszok erre: #305 #306 #307]
|
[előzmény: (303) harcsy, 2010-06-06 18:39:30]
|
|
| Törzstag |
|
Borisz 13
Tagság: 2008-09-25 22:56:48
Tagszám: #63901
Hozzászólások: 380
|
| 302. Elküldve:
2010-06-06 18:22:30 |
[300.] |
Helló!
Nem is tudom, mivel kezdjem. Talán azzal, hogy egy hónapja figyelem és várom egy tapasztalt, nagy tudású nyomkövető válaszát, aki segítene az ilyen helyzetbe kerülteknek, mint te, akiknek nincs kitől tanácsot kérni és kapni.
Nem fogok most keseregni, hogy nem működik a topic, miért nem segítenek a tapasztaltabbak......?
Ha elfogadod, megpróbálnék én segíteni  , ugyanis, én is hasonló cipőben járok mint te, én is kiképző nélkül tanítottam ebeim.
Az első tanácsom, hogy szerezzél be minden létező szakirodalmat a nyomkövetésről. Ha tudsz idegen nyelvűt is az csak a hasznodra lehet, ugyanis annál szélesebb körű lessz a rálátásod. Minél többet fogod tanulmányozni a szakirodalmat, annál nagyobb lesz a rálátásod, annál jobban fogod tudni kiszűrni a nyomkövetés lényegét és annál könnyebb lesz kialakítani a saját technikád, módszered, ami majd a legjobban megfelel neked és kutyáid számára.
Egy apró példa. Amikor kezdtem a nyomkövetést és valakitől megtudtam, hogy léteznek jutalomfalatok a nyomon, úgy lett beadva, hogy egy fantasztikus titok birtokába jutottam. Másnap mentem kipróbálni a titkot, elhintettem a virsliket és vártam a csodát, ami ugye nem jött. Jött viszont a kiábrándulás, hogy ez nem is olyan egyszerű. Utánnaolvastam, érdeklődtem ahol csak tudtam. Rengeteg módszert és indoklást találtam, hogy hova, milyen sűrűn, mikor, miért pont akkor és oda és még sorolhatnám. Mostanra tisztábban látok virsli ügyben, többszáz nyomkidolgozás és négy kutya után. Ez volz az indoklás része, hogy miért pont tőlem jön a válasz kédésedre .
Rákérdeztem tőlem tapasztaltabbaktól is nehogy félrevezesselek, íme: ennyire kevés nyomkidolgozással a kutyáid háta mögött, ügyelj arra, hogy a szél mindíg a hátad mögül fújjon, ez nagyon fontos! A másik dolog meg az, hogy nem biztos, hogy jó, ilyen tapasztalatlan kutyákkal törést gyakorolni.
Amúgy mindenki megegyezett abban, hogy az adott szitut jól oldottad meg .
Kicsit szétírtam magam, de a nyomkövetést annyira szeretem, hogy még így, írva is kielégít  .
Jó lenne, ha minél többen bekapcsolódnátok írásaitokkal, tanácsaitokkal, egymást segítve, hogy ne kelljen valakinek egy hónapot várnia és kiábrándulnia a topcból. Minnél többen fogunk egy-egy adott témához hozzászólalni, annál gyorsabban fogunk fejlődni, mindannyian.
Vidám, sikeres, jó munkát kívánok mindenkinek
|
| |
|
[válaszok erre: #303]
|
[előzmény: (301) Ralfi, 2010-04-30 09:32:12]
|
|
| Törzstag |
|
|
