| Találatok száma: 1564 üzenet |
|
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
5164.  Elküldve:
2009-01-13 19:50:09 |
[1026.] |
Nagyon szép az eb.   Csak nem frissen lett kozmetikázva, fürdetve? 
|
| |
|
|
[előzmény: (5162) Adica, 2009-01-13 19:05:58]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 6106. Elküldve:
2009-01-13 16:29:36 |
[1027.] |
Nálam okosabbak azt mondják,h az explorer szar, a mozilla jobb böngésző, annál kevesebb hiba fordul elő. Nálam eleve blokkolva vannak a felugró ablakok. 
Probáld meg Yoyó a tálcán a viagrás cucc ikonjára kattintani (már ha van neki) jobb egérrel, és a felbukkanó menüből válaszd ki,h bezárás. 
De hogy mindig én maradok le az izgalmas dolgokról. Most nem fogom megtudni,h hogy műxik a viagra, és mennyiért lehet beszerezni.  
|
| |
|
[válaszok erre: #6107 #6110 #6114]
|
[előzmény: (6105) Yoyó, 2009-01-13 15:57:49]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 6728. Elküldve:
2009-01-13 13:58:18 |
[1028.] |
Reméljük a legjobbakat, de sajnos a mi környékünkön nem 1 ilyen eset volt. Volt, amikor tényleg vissza adták a kutyust, de volt arra is példa, hogy csak szívatták a gazdit. 
Az ilyen rohadék megérdemelné, h zsarolásért feljelentsék!
Na, de fő az optimizmus, és a lényeg,h legyen meg Dorka! 
|
| |
|
|
[előzmény: (6727) sherry79, 2009-01-13 13:28:49]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 6716. Elküldve:
2009-01-12 16:39:05 |
[1029.] |
Nagyon profi már a csajszi. És látszik,h élvezi csinálni. 
|
| |
|
[válaszok erre: #6723]
|
[előzmény: (6713) Feebee, 2009-01-11 20:23:09]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 18921. Elküldve:
2009-01-11 15:44:44 |
[1030.] |
Akkor hagy tudjuk már meg mi is!  Ha ennyire szuper a dolog.
|
| |
|
[válaszok erre: #18923]
|
[előzmény: (18920) Yoyó, 2009-01-10 20:58:05]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 6711. Elküldve:
2009-01-10 19:54:59 |
[1031.] |
Ez bennem is megfordult, de amíg nem kerül ilyen helyzetbe az ember, addig nem tudni,h mit tennénk, mi a helyes. 
Nálunk az a gáz,h állandó ügyelet nincs a városban. Minden rendelő bezár este 8kor, és reggel 8ig egy sincs nyitva. Hétvégén meg szinte esélytelen h dokit találj. Régen volt ügyelet, hol az egyik, hol a másik doki vállallta, de aztán megunták, és nem vállallták többet. 
Így ha valami baj lenne nem tudnék mit csinálni. Főleg,h az egyetlen doki, aki éjszaka, vagy hétvégén is riasztható, az a város másik végén van, és mivel kocsink nincs így pláne nem tudnék eljutni hozzá. 
|
| |
|
|
[előzmény: (6710) Deedo, 2009-01-10 16:17:16]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 5137. Elküldve:
2009-01-10 19:49:02 |
[1032.] |
Nagyon szépek. Kis patkányfülűek. Eperkééken is annyit nevettem, mikor Bogi küldte a képeket,h épp hogy néznek ki. Ilyenkor még annyira nincs kutya formájuk szerintem. Épp azért édesek.
|
| |
|
[válaszok erre: #5139]
|
[előzmény: (5129) Stella Blue, 2009-01-10 16:28:09]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 6703. Elküldve:
2009-01-10 10:29:39 |
[1033.] |
Az Örök vadászmezők topicból :
Ez az ő szomorú története.
A piciny eb 2005 januárjában született Érden. Mindig vágytam egy ilyen ebre, minden álmom volt. Szeretni akartam s gondoskodni róla, hogy neki minél boldogabb élete legyen.
Bíztam benne, hogy örökké élni fog, soha nem lesz semmi baja, s boldogok leszünk.
A kutyust Nikének neveztük el, rohamosan növekedett, vigyáztunk rá, hogy minden szükséges, a növekedéséhez, az egészséghez szükséges táplálékot, gyógyszert, védőoltást megkapja. Féltettük mindentől, nehogy valamilyen baja essen.
Építettünk neki egy óriási házat, amelyben még kinyújtózva is elfért, s még mellé ülhettem én is. Boldogok voltunk.
Niké nagyon okos volt, szerette a virágokat, mindig közéjük bújt, együtt aludtunk, együtt ébredtünk, mindig játszottunk, s állandóan velünk volt.
Boldog volt, amikor haza érkeztünk, várt ránk, már nyüszített az ajtóban. Kertes házban lakunk, igazi házőrző is volt egyben, de nagyon barátságos, s gyermek szerető volt. Szerette a puha fekhelyeket, ahonnan kilátott az udvarra, amikor nem voltunk itthon. Imádott futni, játszani, beleülni az ölünkbe, hálás volt, mi pedig boldogok, hogy ő is az.
Kettő éve beteges lett, több állatorvoshoz is elvittük, a végén kiderült, hogy születési rendellenesség miatt a petefészke a beléhez nőtt, amely begyulladt. Ekkorra már Niké több mint tíz kilót fogyott, állapota rohamosan rosszabb lett.
Winter doktorhoz fordultunk, feltette a kérdést, hogy akarjuk-e később pároztatni, vagy sem. A válasz egyértelmű volt, mentse meg a kutyánkat.
Megoperálták, s néhány hét alatt a családtagunk ismét a régi lett.
Játszott, ugrándozott, s még jobban figyeltünk rá.
A doktor mondta, hogy nehéz egy dognál észrevenni, ha „beteg”- mindenre figyeltünk.
2009.01.04-én, szombaton hajnali 01.30 órakor a kutyus hányni kezdett. Nem tudott lefeküdni, csak ült, nyüszített, sírt. Szemei kábák voltak, mintha szédült volna, járása is ingatag volt, kétségbe estünk.
Gyorsan internet, keresni egy klinikát, amely szombat hajnalban is nyitva van. S ezt minél gyorsabban. Féltünk, hogy nagy baj van.
Egy rendelőt találtunk a XVIII. Kerületben a Ráday Gedeon utcában. Egyetlen honlapjuk volt, némi információval, telefonszámokkal, amelyet többszöri hívásra sem vettek fel, de mivel más lehetőséget nem láttunk, bíztunk bennük, hisz orvosok.
A kutyust gyorsan be az autóba, s hajnalban megálltunk a rendelő előtt. A kapuban nagy felirat, ügyeleti időben 5000-Ft. Ez nem lepett meg, mindenhol így van, feltételezem, de a kutyámért a házamat is eladtam volna. Csengettünk. Álmos hang kiszól a kaputelefonon, hogy mi van. Üvöltök a telefonba, hogy baj van a kutyánkkal. A válasz, mindjárt megyek. Egy szál cigit elszívtam, mire egy álmos, unott szemüveges férfi lassan odasétált a kapuhoz, kinyitotta, s flegmán közölte, hogy siessünk be, mert hideg van. Kérdem én, ha a kutyának a lába tört volna el, 65 kilót, hogy tudok fájdalmai ellenére siettetni.
Lassan besétáltunk a rendelőbe, többször mondta, hogy zárjuk már be az ajtót. A „doktor” egyedül volt, mást nem láttam. Kérdezte, hogy mi a baj?
Én, a párom és öcsém elmondtuk, hogy mit tapasztaltunk. Unott arc, elővesz egy lázmérőt, megméri a lázát, nem mond semmit. Kérdezzük, hogy lázas, a válasz nem.
Niké mögé állt, elkezdte nyomogatni a beleit. Mivel feltételezem orvos, így rengeteg tapasztalatával közölte, hogy vastagok a belei. Persze előtte mondtunk, hogy hányt, széklete nem volt. Tovább nyomkodja a kutyát, eléri a gyomrát, megnyomja, a kutya fájdalmában üvölt egyet. Mivel tapasztalt, közli, hogy fáj a gyomra. Megnézi a nyálka hártyáját, kicsit szörnyülködik, hogy mennyire vörös. De sebaj, nem mond semmit, nem nyugtat, nem mondja, hogy egyáltalán gyanakszik-e valamire, elővesz kettő injekciót, beadja neki, elkéri a pénzt, majd nyitja előttünk az ajtót. Viszlát.
Hazamentünk.
Niké rosszabbul lett, még hangosabban nyöszörgött, látszott rajta, hogy még jobban fáj valamije.
Egy picit vártunk, hogy talán nem hatott még az injekció, s nem is hatott.
Ismét be az autóba, s még persze ügyeleti időben, ezt később említették is, nehogy kibújjak a plusz ötezer forint alól, vissza a rendelőbe. Ismét ugyanaz az arc, persze megint siessünk, mert hideg van, de ezt olyan flegmán közölte, hogy már sértő volt, s egyértelműen látszott rajta, hogy hova kíván minket. Nem poénból mentünk oda.
Az orvos megint nem szólt semmit, párom kérdezi, hogy röntgen, ultrahang, vagy vérvétel esetleg? Az orvos eltűnik egy szobába, valakivel beszél, visszajön, s ridegen közli, hogy röntgen. A röntgen szobába menet halkan duzzogva megjegyzi, hogy „nem ért volna rá nyolc óra után?” Felvesszük a köpenyt, a röntgen asztal kicsi, a kutya nagy, nehéz, de megpróbáljuk megemelni, az oldalára dönteni, hogy elkészülhessen róla a felvétel. Miközben „igazgatja” a kutyát, a blöki fél, próbál leszállni az asztalról, hisz fáj valamije, de gyenge, esetlen. Az „orvos” még odaszól a kutyusomnak, „ha megharapsz, nagy bajod lesz”. Nem szólunk semmit, hisz a kutyám sorsát, életét adtam a kezébe, félünk, ha reagálunk szavaira, nem látja el rendesen őt. Így hát csendben maradunk.
A felvétel elkészül, behív minket a szobába, s közli, amit négy-öt órával ezelőtt is mondott, vastagabbak a belei. Feltesszük a kérdést, mi legyen, mit tanácsol. Nem tanácsol semmit, beköt neki egy infúziót. A kanülből jó néhány csepp vér csorgott az asztalra, onnan le a földre.
Elővesz egy háztartásban is használt felmosórongyot, amely egy szemmel láthatóan koszos vízzel teli vödörben állt, s azzal feltörli a vért a földről. A felmosót, annak kimosása nélkül a tőlünk egy-két méterre lévő vödörre teszi. Csodálkozunk, ezen is megrökönyödünk, hisz voltunk már több orvosi rendelőben, de ilyet még nem láttunk. Mellettem egy hagyományos műanyag szemetes veder van, a tetejét már nem lehetett lecsukni, annyira telve volt különböző fecskendőkkel, tűkkel, véres rongydarabokkal.
De ez sem érdekelt, a kutyám volt a legfontosabb. Az infúzió folyik, de feltűnik, hogy egy része a tartály alatti részen lévő kis lukon keresztül nem imádottam testébe, hanem a cső mellett a földre folyik.
Laikusként gondoltam, ez biztos normális. Nem bírom, szólok egy női doktornak, aki odajön, mondja, „ja, ezt be kell dugni”, s megteszi azt, amit korábban kellet volna.
Időközben érkeznek a további orvosok reggel, elsétálnak mellettünk, egy pillantást vetnek az állatra, majd mennek tovább. Az infúzió lefolyik, közben egy bulldognak császármetszést hajtanak végre.
Az infúzió után a kanült lekötik, még négy injekciót kap Niké, közli egy doktornő hogy kontraszt anyagot kellene neki beadni, ha hazavittük. Kérdezzük, de mégis mi lehet a baj, válasz, vagy hasnyál mirigygyulladás, vagy bélgyulladás, vagy valami elzáródás.
Mondjuk nekik, hogy volt már műtve, s elmondjuk, hogy miért, s azóta kettő alkalommal volt rá példa, hogy a kutya tünet mentes volt, de a hasa felé simogatva mordult egyet. Nem-e lehet valami a gyomrával esetleg, a válasz persze, akkor már régebb óta hányna.
A kutya korábban nem hányt, s tudomásom szerint van olyan elváltozás akár a gyomorban, amely ha nem olyan helyen van, nem okoz hányást.
Az asztal, amelyen a kutyánk az infúziót kapta pont azon a helyen volt, ahol egy dobozban az ott dolgozó orvosok névjegy kártyája volt.
Az előtérben egy középkorú nő hangját hallottuk, aki pont azt a doktort kereste, aki este ügyeletet látott el, ha jól emlékszem cicája elhunyt, s előtte itt járt. Hallottuk amint kétségbe esetten, idegesen kéri ezen szemüveges orvos felettesének telefonszámát.
A doktor bejött a névjegykártyákhoz, s közben, ezt sem felejtem el soha, hangosan szitkozódva mondta, hogy hülye kurva, kell neked telefonszám, jóval kezdel ki. Majd kivitte a névjegy kártyát. Visszafele összenéztek az orvosok, s együtt úgymond megbeszélték, hogy ez volt a nő a macskájával.
Időközben ez a szemüveges doktor, akinél hajnalban kettőször is jártunk, távozni készült. Megállt mellettünk egy pillanatra, s úgy oda vetette, fel kellene nyitni, megnézni a beleit. Korábban ezt miért nem mondta, csak akkor, amikor civil ruhába öltözve megy haza, s közben éppen eszik?
A másik kettő doktornőtől kérdezzük, talán jó volna-e esetleg egy ilyen műtét?
A döntés az önöké, mi semmilyen felelősséget nem vállalunk, döntsék el.
Istenem, egy laikus vagyok, nem értek hozzá, ők az orvosok, tanácsoljanak valamit.
Ők nem helyeslik a bél műtétet, várjunk még vele, mivel lehet, hogy a kutya lenyelt valamit.
Közöltük velük, hogy nagyon minimális ennek az esélye, olyannyira vigyáztunk rá. Se labda a kertben, sem szétszórt műanyag darabok, de mivel nem vagyunk minden pillanatában vele, beleegyezünk, nincs „nyitás”.
Arra hogy dobozos kaját evett utoljára, előtte pedig velünk együtt rizst piciny kukoricával, amit ki is hányt, vádlón közli, hogy miért adunk neki ilyen ennivalót, a kukoricát amúgy sem emészti meg a kutya. Közöltem vele, hogy néhány szem kukorica nem okoz ilyen bajt. Korábban is evett már, s az már a megfelelő helyen távozott is. Mégsem volt baja.
De még elmondják, hogy nagyon aggasztó, hogy a nyálka hártyája erősen vörös.
Adnak kontraszt anyagot, közlik, hogy mennyibe került ez idáig, „ugye, még ügyelet alatt jöttek?”. Mit tagadjam, igen.
Hat óra elteltével jöjjünk majd vissza, ismét röntgenre, addig a kutya nem ehet, nem ihat. Ismét hazamentünk, s talán a beadott injekcióknak, s infúziónak köszönhetően egy fokkal javult az állapota. A szeme ugyanolyan bágyadt volt ugyan, de le tudott feküdni.
Eltelt hat óra, visszamentünk. Ismét egy röntgen, majd kikerekedett szemmel közli a doktornő, hogy a kontraszt anyag megállt a gyomorban egy helyen, biztosan idegen tárgy.
Jöjjünk vissza még négy óra múlva, s majd akkor meglátjuk, elindult-e a kontraszt anyag a belek felé.
Négy óra múlva visszamentünk, de a köztes idő kibírása borzalmas volt, főleg a kutyusunknak. Állt a csapnál, a táljánál, mindenhol, ahol egy kis vizet kaphatott volna, bánatosan nézett, de sírva mondtuk neki, hogy nem lehet, amit úgy sem értett. Nem tudta, hogy miért nem ihat.
Ismét visszamentünk, 19.40 óra körül. Megint egy röntgen, ami után a doktornő közli, hogy a kontraszt anyag tovább indult a belek felé, de egy ponton még a gyomorban maradt, foszlányokban. A röntgen előtt állva kijelenti, hogy valóban nem nyelt le a kutya semmit.
De doktornő, akkor mi lehet a baja? A válasza, nem tudom.
Miért nem mondta azt, hogy sajnálom, nem tudom, hogy mit tehetnék, s adott volna egy olyan nevet, címet, ahová fordulhattunk volna, de nem tette, annak ellenére, hogy fogalma sem volt róla, hogy a kutyusunknak mi a baja.
Közli, az jó, hogy az anyag elindult, jöjjünk vissza holnap reggel. Kap még egy infúziót, ez körülbelül fél óra. A kutya áll, egy idő után lefekszik, nem érdekli semmi.
Az infúzió lefolyt, a kutyus továbbra is csak fekszik, közben több állatot behoztak, egyikre sem figyelt, őt már nem érdekelte semmi.
Szólongatjuk, próbáljuk felállítani, de nem akar. A doktornő mosolyog, s mosolygós arccal közli, csak SZIMULÁL. (Halála előtt öt órával). Kérdezzük, nem kellene még fájdalom csillapítót adni neki, a válasz, nem már kapott, ki fogja bírni reggelig. Átadta még névjegy kártyáját, amelyen kettő elérhetősége is meg volt adva, közölte, hogy ha bármi van, hívjuk.
Niké lábait megemelve sikerül felállítani, az eddigi munkájukért természetesen kifizetjük a díjat, majd elindulunk az autóhoz. Az ülésre is csak segítséggel tudott beszállni, minden lábát külön kellett beemelni.
Hazaértünk, s reménykedve a doktornő szavaiba, hogy az anyag tovább indult, van esély, van remény.
Hazaérve a kutyus a kertben egy nyárfa tövébe ment, megállt ezen eldugott helyen, állt, csak állt, majd lefeküdt. Soha nem tett ilyet. Kereste a helyét, ahol meghalhat, ahol már nem kell szenvednie, ő már feladta.
Szavaimra még reagált, bejött a lakásba, s próbált lefeküdni. Nehezen ment neki, de megint csak az orvos szavai jártak a fejemben, ki fogja bírni, úgy ahogy az előző hajnalt is, nem lehet neki sem inni, sem enni adni, de azért mindig vizeztük a száját, talán segít neki valamit.
Nehezen, de a kutyusunk lefeküdt, ha tudtam volna, hogy mindörökre…
A párom fáradt, kimerült volt, én ott maradtam Niké mellett, lefeküdtem a szivacsa mellé, átöleltem. Mozgolódott, nem volt neki jó, látszott rajta, hogy nagyon szenved.
Az forgott a fejemben, hogy ki kell bírnia, hiszen ezt mondta egy tapasztalt állatorvos.
Minden mozdulatánál nyöszörgött, felmászott a kanapéra, utána mentem, betakartam, de onnan is lejött, s várta, hogy adjak neki vizet. A szivacsát magam mellé húztam, kis buksiját simogattam, de már azt sem akarta, elhúzódott. Zihálva vette a levegőt, erre korábban azt mondták, ha fáj a hasa, így veszi, ez természetes.
Talán 15 percre aludtam el, amikor arra ébredtünk, hogy iszonyat hangosan kapkodja a levegőt, feje lehanyatlott a szivacsáról. Szóltam neki, becéztem, felemeltem a fejét, de nem reagált, nem nézett rám. Egy pillanatra abbahagyta a nyüszítést, a zihálást, talán meghallotta szerette hangját, de már ez sem segített.
Rohantam segítségért, közben páromnak szóltam, hívja az orvost. Egy-két perc múlva szivacsával együtt, betakarva vittük az autó felé. Nehéz volt, öcsém elesett, de a kutyát akkor sem engedtük el. Nehezen betettük a hátsó ülésre, egyre hangosabban, s lassabban vette a levegőt. Fejét felemeltem, a görcsben lévő száját kinyitottam, nyelvét kihúztam, nehogy megfulladjon, fejét felemelve ültettem mellé öcsémet, hogy tartsa a fejét. Este volt, volt nálunk egy lámpa, belevilágítva a szemébe pupillája tág maradt, nem szűkült össze, akkor már sírva ültem az autóba.
A doktornő, aki bármikor hívható, ha baj van, egyik telefonját sem vette fel.
Az autóval néhány száz métert tettünk meg, s már nem hallottam, hogy imádott kutyám levegőt venne, eltávozott közülünk, itt hagyott minket, de már nem szenvedett tovább.
01.00 órakor óriási szenvedések közepette meghalt.
Odaértünk hat-hét perc alatt, nem érdekelt semmilyen közlekedési szabály.
Megálltam a rendelő előtt, ismét kaputelefon. Mondtam, hogy nagy baj van a kutyánkkal.
A mindjárt megyek megint öt percbe tellett. . Zsebre dugott kézzel kisétált a kedves doktornő a kapuba, kinyitotta, s csak állt, oda se ment a kutyánkhoz.
Ha nem veszem észre, hogy a kutya meghalt, meg se nézte volna?
Mi kiszálltunk a kocsiból, de Nikét már nem vettük ki, orrából gennyes, szúrós szagú vér folyt ki, izmai elernyedtek, tekintete üveges volt. A nyitott kocsi ajtón keresztül feje lehanyatlott, a vér a rendelő előtt az úttestre folyt. A doktornő állt, mi sírtunk, kérdeztük, hogy legalább a telefont felvehette volna, mire közölte, hogy ő azt nem mondta, csak azt, hogy ha baj van, hozzák ide a kutyát. Messziről rápillantott szerettünkre, s csak annyit mondott, nem tehetek semmit, de ha akarják, hagyják itt. Fájdalmamban ordítottam, megköszöntem a munkáját, azt az önzetlen munkát, amit a kutya életéért tettek, majd ordítva közöltem vele, hogy ITT nem hagyom őt. Hiába távozott el, mellettünk kell legyen továbbra is.
Sírva mentünk haza.
Otthon gondosan betakartuk, a kedvenc szivacsára fektettük, a kedvenc plédjeivel betakartuk, s nekiláttam annak, amit egy gazdi sohasem akar átélni. A fagyos föld ellenére egy számunkra „gyönyörű” sírt készítettünk, gondosan belehelyeztük, betakartam mindenhol, megigazítottam füleit, s még utoljára megsimogattam. Virágot helyeztünk mellé, hiszen mindig is szerette, s nehogy megfázzon, még egyszer betakartam. 2009.01.05-én reggel 06.00 órakor három gyertya égett a sírján.
Hol hibáztunk, vádoltuk magunkat, miért nem tettünk meg többet, miért hagytuk ennyire szenvedni, miért bíztunk meg az orvosokban, miért.
Miért volt az, amikor a kutyának segítségre, gazdájának reményre, felvilágosításra van szüksége, a szerettem életét adom kezükbe, helyébe kapunk flegma beszólásokat, rideg, határozott, kemény arcokat, nem megfelelő tájékoztatást, s a végén, mintha nem is a kutya volna a fontos, „ez ennyibe került”. S fizetek, fizetek, fizetek. Nem a pénz a fontos, mert nem érdekel, a kutyám élete mindennél többet ér.
De kérdem én, akkor hol van a számla, arról, amiket kifizettem, mivel kérni nem mertem, féltem a kutyát bántják miatta, utánam sem jöttek, hogy ne haragudjon, itt hagyta a számláját.
De már nem tudják többé bántani őt.
Kérdem én, hol a higiénia, a tisztaság, de mindenre van jogszabály, s törvény, ez alól senki sem kivétel.
Nem a pénz a lényeg, ha kell lakásom, autóm eladom, s nem is nagy összegről, 35.900-Ft.-ról van szó, de nekik nem kell utána esetleg adózni?
Ők felesküdtek valamire, akkor ahhoz tartsák magukat minden körülmény között, akkor is ha nem dolgoznak a munkahelyükön, s ilyen etikátlanul nem viselkedhettek volna, ez nem megengedhető, ilyet nem tehetnek.
Még aznap visszamentünk a felvételekért, a kórlapért, egy szót sem szóltak, átadták.
Megkérdeztem, mi okozhatta ugyan a halálát, három, vagy négy orvos volt ott, senki sem tudott semmit mondani. Akkor azt mondják már meg, miért volt halálakor a vére erősen szúrós szagú?
Egyetlen választ kaptam, az mindig ilyen. Nem akartam nekik mondani, hogy hivatásomnál fogva lehet, hogy sajnos több holttestet láttam, mint ők együtt véve, de a vér, mind állatnál, mind embernél édeskés szagú, s nem szúrós, nem bűzös.
Vitatkozni nem láttam értelmét.
Tudom, hogy Nikét boncoltatni kellett volna, de érzelmi okokból ezt nem tettük meg.
Visszahozni már nem lehet.
Niké most lett volna négy éves.
Szívünkben örökké élni fogsz.
Nyugodj békében!
|
| |
|
[válaszok erre: #6704 #6705 #6707 #6709 #6710 #6714]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 6702. Elküldve:
2009-01-09 19:02:49 |
[1034.] |
Nem muszály őket teleltetni. Csak akkor ha szeretnéd,h tojásokat rakjanak. Csak abban az esetben vonulnak el aludni ha az idő hűvösebbre fordul, de akkor magától "bealszik". Nálunk a lakásban is össze-vissza aludt a teki és eléldegélt velünk úgy 15 évet. Szerettem volna utána venni másikat, de 25-30ezer forintot nem adok érte.
|
| |
|
[válaszok erre: #6706]
|
[előzmény: (6701) Doszka, 2009-01-09 16:49:28]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 229. Elküldve:
2009-01-09 10:48:56 |
[1035.] |
Még nem tudom,h hogya alakul, mert a tavasszal el akarom kezdeni a kutyatréner tanfolyamot. De megérdeklődtem ezt is, (mlg nem kaptam választ) és ha mind a kettőt ki tudom fizetni, akkor megyek. 
|
| |
|
|
[előzmény: (228) Feebee, 2009-01-09 10:44:58]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 227. Elküldve:
2009-01-09 10:30:37 |
[1036.] |
Talán ide beillik és nem csak engem érdekel:
2009 február 15-én újból terápiás állat felvezető továbbképzés indul!
A képzés célja:
Ismerje az állat asszisztált terápiák tárgyi és személyi feltételeit. Tudatosan tudjon részt venni a terápiás foglalkozásokon. Ismerje az állatokkal végzett terápiás munka szabályait, folyamatát. Képes legyen egy intézmény igényeit felmérni, majd együtt dolgozni az emberi személyzettel. Képes legyen a felmerülő problémákat kezelni, ha kell improvizálni. Az állatot megfelelő módon felkészíteni, és egészségi állapotát megőrizni. Az állatot megfelelően tudja motiválni, így a feladatot végrehajtva a személyt/csoportot fejleszteni. Tudja segíteni a terapeutát, így képesnek kell lennie a terápiás munkát felépíteni, a résztvevőket irányítani, a foglalkozások menetét megfelelően kidolgozottan végig vinni. Ismerje az állat korlátait, és lehetőségeit.
Az állattal összehangolva együtt tudjon dolgozni a fogadó intézményekben a terapeutával.
A továbbképzés saját állat meglétére alapul, ezért az állat el hozatala a gyakorlatra kötelező!
A továbbképzés felépítése:
Elmélet
1. alkalom: Szakmai alapismeretek
Pedagógiai alapismertek
Gyógypedagógiai alapismeretek
Konduktív alapismeretek
Pszichológiai alapismeretek
Mentálhigiéniai alapismeretek
Szupervízió
2. alkalom: az állat-asszisztált terápiák folyamatai
Az ember és állat kapcsolata, életkori sajátosságok áttekintése
Az állat-asszisztált programok elméleti alapismeretei
Az AAA, AAT, és AAE
Intézmények felmérése
A foglakozásokon elkövethető hibák, improvizációk, együttműködés a szakmai személyzettel
Jogi szabályozások, állatvédelmi szempontok és etikai megfontolások, állategészségügyi előírások
3. alkalom: az állatok bevonása a foglalkozásokba
A különböző állatfajok alkalmazási területei
A kutya (domesztikáció, etológia)
A macska (domesztikáció, etológia)
Többi állatfaj
4. alkalom:takarmányozás, és tartástecnológia, kiképzés
Az állatok kiképzésének elméleti alapjai
Takarmányozás, és tartástechnológia
5.alkalom: ismétlés és elméleti vizsga
jelentkezni lehet: [email protected] vagy 06-20/352-4832
Gaál Györgyi
|
| |
|
[válaszok erre: #228]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 6697. Elküldve:
2009-01-09 10:11:25 |
[1037.] |
Milyen jól néznek ki.  Nekünk hörcsögeink voltak nagyon sok és nagyon sokáig. De azok amikor megszületnek, mint egy kopasz majom úgy néznek ki.
De a kedvenc háziállatom (a kutya és a macska után) a görögteknősünk volt.
|
| |
|
[válaszok erre: #6698 #6701]
|
[előzmény: (6696) Feebee, 2009-01-08 21:00:41]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 18913. Elküldve:
2009-01-07 19:11:43 |
[1038.] |
Kíváncsiságból érdeklődni kellene a kölykök áráról, oltásairól, féreghajtásáról. Mintha akárnál Te is egy kölyköt tőle. 
|
| |
|
|
[előzmény: (18907) Feebee, 2009-01-07 14:46:28]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 5148. Elküldve:
2009-01-06 08:10:20 |
[1039.] |
Köszönöm. Mivel út közben eltévedtünk, így kb. 15km-t sétáltunk, de a kutyák baromira élvezték. Csak megállnunk nem volt szabad, mert egyből neki ugrott valamelyik kutya a másiknak.
Nagyon szép hely. A Tar-kő volt a cél. Aztán rohantunk a kocsikhoz,h még sötétedés előtt oda találjunk, hát épp h sikerült.
|
| |
|
|
[előzmény: (5147) Moren, 2009-01-05 22:33:05]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 5144. Elküldve:
2009-01-05 19:38:40 |
[1041.] |
És akkor néhány kutyás kép is:
Eg y csoport kép, bár 3an hiányzunk róla. Elöl a német vizsla egy talált eb, akit Füzesabonynál szedtünk össze, és a végén haza hoztuk a helyi menhelyre:
És egy Kerry-anyó a végére :
|
| |
|
[válaszok erre: #5145 #5150 #5151 #5152]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 5142. Elküldve:
2009-01-05 19:33:23 |
[1042.] |
Egy kis Bükk:
|
| |
|
[válaszok erre: #5143]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 18879. Elküldve:
2009-01-04 20:14:18 |
[1043.] |
Anyum fényképezett, én meg tartottam a kutyát. Készült róla leguggolva készült kép is, de az nem lett jó, így maradt ez, amit feltehettem.
Voltunk ma a Bükkben kirándulni, majd holnap jövök élménybeszámolóval, meg képekkel. 
|
| |
|
[válaszok erre: #18880]
|
[előzmény: (18876) Feebee, 2009-01-03 21:27:56]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 18874. Elküldve:
2009-01-03 17:47:07 |
[1044.] |
Eperke és Kerry szunyál:
Huncutka:
Beállítva (félig):
És a kedvencem : "vakargassd már meg a hasam Te":
|
| |
|
[válaszok erre: #18875 #18877 #18878 #18881]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 5131. Elküldve:
2009-01-03 17:40:34 |
[1045.] |
Nagyon szuperek a képek. Nekem főleg ez az "ölben kutya" kép tetszik.
|
| |
|
|
[előzmény: (5129) Moren, 2009-01-03 16:01:46]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 6665. Elküldve:
2009-01-03 17:29:54 |
[1046.] |
Te is előkerültél? Már épp hiányoltalak. Ilyen jól sikerültek az ünnepek, vagy elutaztatok?
Jah, hát nem tudom. Ugye én már a második gazdija vagyok. És az első gazdának nem nevezhető szemétláda hozta Kerryt Bp-ről. És valami olyasmi volt, h a fickó főnökénél születtek kölykök, az udvarában tartott 2 (láncon tartott) kutyától. De attól még lehet bárki más is az apa.
Egyébként valószínűnek tartom,h ha több kan fedez be egy szukát kb azonos időpontban (szegény  ), akkor több kantól is lehetnek kiskutyák.
|
| |
|
[válaszok erre: #6666]
|
[előzmény: (6664) zsigil, 2009-01-03 16:31:05]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 6663. Elküldve:
2009-01-03 15:20:10 |
[1047.] |
Már késő. Na, komolyan szólva nem ábrándulok én ki senkiből, már semmin nem lepődöm meg. De nekem is belgásnak tűnik, viszont láttam én már olyan "labradort", akit megdícsértem a gazdinak,h milyen szép nagy állat és erre közölte velem,h ez a kutya egy németjuhász-kuvasz keverék.
|
| |
|
[válaszok erre: #6664]
|
[előzmény: (6661) Deedo, 2009-01-03 15:08:21]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 6662. Elküldve:
2009-01-03 15:18:34 |
[1048.] |
Vagy lehet,h látott az illető néhány "normális" méretű sheltie-t, meg néhány godzilla méretűt, és azokra azt hitte,h collie. És a rendes collie-t hívja skótjuhásznak, vagy fordítva. Már nem tudom h volt.
|
| |
|
[válaszok erre: #6667]
|
[előzmény: (6659) Feebee, 2009-01-03 13:20:37]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 6654. Elküldve:
2009-01-03 08:22:19 |
[1049.] |
És még egy:
Sziveszterkor elkóborolt NEMESHETÉSEN fekete-fehér 8 éves SKÓTJUHÁSZ szuka kutyánk. Piros bőr nyakörv és barna bolhanyakörv van a nyakában. Hátsó lábaira sántít, mivel októberben súlyos műtéten esett át. Szoni névre hallgat.
Fellelhető: Nemeshetés, Búcsúszentlászló környéke.
Aki látta, befogadta, vagy tud róla valamit kérem hívjon a 30 9477 073-as telefonon
|
| |
|
[válaszok erre: #6658]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
N.Niki
Tagság: 2008-08-13 21:14:16
Tagszám: #62533
Hozzászólások: 1564
|
| 6653. Elküldve:
2009-01-03 08:05:41 |
[1050.] |
Az Elveszett-talált topicból bemásolva:
Látott kutya: Rákoskeresztúr központjában egy Gold Sable (vörös-fehér) skót juhász. Emberektől nagyon félt, lehetetlen volt megközelíteni. Fajtájához képest nagy, inkább régi típusú. Méreteiből ítélve kan. Ha valaki keresi, arra menjen, plakátoljon.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
