Az Eurovízióval szemben két, jellegzetes attitűd létezik Magyarországon: az egyik a gőgös lenézés, hiszen többnyire a verseny kontextusán kívül nem működő giccsdalok és idétlenségek alkotják a mezőny legjavát, a másik pedig a feltámadó nemzeti öntudat, melynek a vége rendszerint az, hogy kommentekben siránkozunk arról, hogy bennünket, magyarokat senki, de senki nem szeret a világon. Külföldön azonban egész népszerű egy harmadik magatartásforma is, amely jó szórakozásként fogja fel a versenyt, és a nemzeti önérzetet hátrébb szorítva, viszonylag objektíven értékeli a produkciókat, arról nem is beszélve, hogy - mint már korábban idéztük - a meleg szubkultúrában az Eurovízió felér egy foci Eb-nézéssel.