| Találatok száma: 220 üzenet |
|
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
104602.  Elküldve:
2011-06-02 22:47:34 |
[1.] |
Kedves Gábor! ELNÖK ÚR!
Ebben minden benne van! Köszönjük szépen!
Jobban nem lehetett volna összefoglalni a mondandót!
 
Üdvözlettel: Nagyné Kriszta
|
| |
|
|
[előzmény: (104593) katalán, 2011-06-02 22:01:52]
|
|
Haladó  |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 104600. Elküldve:
2011-06-02 22:37:45 |
[2.] |
  
|
| |
|
|
[előzmény: (104599) Szalima, 2011-06-02 22:34:40]
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 104557. Elküldve:
2011-06-02 13:00:51 |
[3.] |
Tegyünk, állok rendelkezésedre, bármiben, írtam 
Hátha, felkavarjuk ezt az itthoni posványt.....
Én már megszoktam falak között mindenki nagypofájú, de ha tenni vagy nyilvánosan ellenkezni kell fülüket farkukat behúzva lapítanak. 
|
| |
|
[válaszok erre: #104559 #104561 #104645]
|
[előzmény: (104556) ahal, 2011-06-02 12:49:50]
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 104552. Elküldve:
2011-06-02 12:22:21 |
[4.] |
Egyetértek, Európával szemben nem lehet..
Ott pedig a törvényhozásban sok csonkolt f@rkú ül
A probléma sokrétű, nem is kötelező minden tenyésztőnek levágatni a fület farkat, ám ameddig lehet, próbálkozni kellene, legalább az itthoni minisztériumnál. Természetesen, ha itthon sem fogják elbírálni kiállításokon a kutyikat vágottan, akkor a tenyésztők nem tehetnek semmit.
Mert nem fogják tudni eladni a kölyköket, max. külföldre, ahol nincs tiltás.
Itthon aki megveszi, az meg esetleg ha nem akar kiállítani, majd fusiba levágatja fülét farkát a maga kívánságára. 
|
| |
|
[válaszok erre: #104556 #104599]
|
[előzmény: (104551) Darja, 2011-06-02 12:12:28]
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 104549. Elküldve:
2011-06-02 12:05:50 |
[5.] |
 Támogatom
Petíció ékes de tárgyilagos megfogalmazása
Egy-két a fülcsonkítást, farokkurtítást támogató orvos véleménye, természetesen alátámasztva annak jótékony eü. következményeivel
Hivatkozva a fajtaadó ország álláspontjára lásd.Standard
Karakán klub támogatása ez ügyben
Mehet a Fb-ra aláírásgyűjtésre!
Csináljuk
|
| |
|
[válaszok erre: #104551]
|
[előzmény: (104547) ahal, 2011-06-02 11:28:21]
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 104246. Elküldve:
2011-05-30 19:27:41 |
[6.] |
Ne is hagyd, hogy turkáljanak a kutyád szájában!
Tudod bogaram Én csak egy laikus vagyok, 15 évig volt Pittem.
De nem is ez a lényeg...
Beírod a keresőbe és millió találatot ad ki,
 erre a témára, puff ez volt az első kettő...  ,de van még bőven, a végeredmény ugyanaz.
|
| |
|
[válaszok erre: #104248 #104295]
|
[előzmény: (104243) csoki és hema, 2011-05-30 19:01:13]
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 104229. Elküldve:
2011-05-30 16:02:34 |
[7.] |
.
|
| |
|
|
[előzmény: (104228) All Black, 2011-05-30 15:27:59]
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 104227. Elküldve:
2011-05-30 15:10:53 |
[8.] |
http://facebookvideoindir.gen.tr/kangal-vs-pitbull-18.html
Csak a miheztartás végett.......
és egy KÁJ
http://free.zoznam.sk/video/Cao-vs-Pitbull
Viszont minden elismerésem a Pitteké szeretem Őket, a világ egyik legjobb kutyafajtája, ha megfelelő és szerető kezekben van.
Megjegyzem nem szeretem azokat akik a saját pöcsük meghosszabbítása végett kutyákat küldenek maguk helyett a ringbe
A kiállítási KÁJ-ok zömével rengeteg munka van, hogy így fel lehessen vezetni, és ne egyék meg egymást,
de természetesen néhány mázlista
gazdinak azért van könnyebben kezelhető kutyusa is.
|
| |
|
[válaszok erre: #104228 #104241 #104243]
|
[előzmény: (104217) csoki és hema, 2011-05-30 12:31:24]
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 70750. Elküldve:
2010-10-01 16:14:01 |
[9.] |
Hozzál nekem nektarint, kiskutyáknak műcsontot, légyszi.
Kimostad????
|
| |
|
[válaszok erre: #70753 #70755]
|
[előzmény: (70747) Putyin1, 2010-10-01 16:12:23]
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 70505. Elküldve:
2010-09-29 20:08:11 |
[10.] |
22 hónapos, 4-szer CAJC, Best Junior tenyész szuka!
|
| |
|
[válaszok erre: #70507 #70571]
|
[előzmény: (70494) Timbóó012, 2010-09-29 19:27:31]
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 7881. Elküldve:
2010-09-13 20:41:42 |
[11.] |
Nos, rendszeresen járunk kiállításra, de a szokásos plekniskedésen kívül, mint említettem, / erős a területőrző tulajdonságuk, és a fajtán belüli dominancia,/ nem mondanám, hogy szokványos jelenség lenne, az hogy KÁJ-ok marcangoljanak szét kutyákat!
Nem szerencsés KÁJ-ok és KAU-k közé begyalogolni. Nekik ez a feladatuk, tenyészszemlén követelmény is.
Személyesen is nagyon sajnálom szegény kutyust, de adódhat ilyen szituáció bármikor.
Az a kutya amelyik elszabadult és a másik is, fiatal 10-11 hónapos kutyák voltak. Nem ismerem a gazdáikat, nem láttam még kiállításon Őket egyszer sem. De, szerintem nagyon megijedtek, és azt hiszem egy életre megfizették a tanulópénzt! Bár, ez sem a Bordert sem a gazdiját nem vigasztalja, sajnos.
|
| |
|
[válaszok erre: #7882 #7883 #7908]
|
[előzmény: (7864) sztike, 2010-09-13 17:32:47]
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 7863. Elküldve:
2010-09-13 17:02:40 |
[12.] |
Szia,sziasztok!
Nagyné Kriszta vagyok, KÁJ tulajdonos.
Engedjétek meg, hogy pár szót szóljak a fajta védelmében!
Mielőtt még Hannibal Lecter-nek, kiáltanánk ki minden, KÁJ-t és KAU-t, le kell szögeznem, hogy ezek a kutyák hihetetlenül dominánsak., és kiváló területőrzők. Farkasokat kellett elüldözniük, a nyáj mellől, ez volt a feladatuk. Természetesen, a felelős KÁJ és KAU tartók, kutya kötelessége, hogy ha kiállításra hordja, sétálni viszi, megfelelően szocializálva legyen az egyed. Hiszen "civilizált" területen élünk.
Nekünk is van egy kanunk, akivel nehezebb az életünk kiállításon, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne legyen semmi konfliktusunk, más kiállítóval. Soha nem kötöttük ki, vagy raktuk ketrecbe, ha kell inkább félrevonulunk vele, vagy messzebb sétálunk a ringektől, mire ránk kerül a sor. Nagyon, nagyon szeretjük Őt is két szukánkat is.
Legtöbbjüket kenyérre lehet kenni, szeretik a gyerekeket, nem eszik meg a felnőtteket sem ok nélkül. Bár ha szükség van rá, akkor rettenthetetlenül kemények az idegenekkel.
Ahol lakunk, ott van egy autista kisgyerek, soha életében nem mert egy kutyához sem hozzáérni, valósággal rettegett tőlük. Édesanyja nagyon el volt keseredve, mert volt, hogy az utcán kerítés előtt sem tudtak elmenni, le kellett mennie a járdáról a gyerekkel.
Míg nem egyszer, amikor sétáltunk, találkoztunk velük és valamiért, valahogyan, a nagy böszme kutyám elvarázsolta a kisfiút / 9 éves/ és a maga módján elkezdte hajtogatni, hogy jegesmedve!
Én mondtam neki, hogy ez bizony nem az, bár picit hasonlít rá, azért ez mégis csak egy nagy kutya. Akkor hirtelen elbizonytalanodott, hátrébb lépett, de mondtam neki, nagyon jó érzés lesz, ha a "kutyust" megsimogatja...habozott, tördelte a kezét, de a kutyám úgy nézett rá, hogy annak nem tudott ellenállni.
Megfogtam a kezét, odavontam a kutyimhoz, és akkor átölelte a nyakát, és el kezdte hajtogatni, kutyi, kutyi, kutyi...
Anyukája először szívbajt kapott, azután
elsírta magát, és azóta ahányszor találkozunk, mindig mondja, hogy a kisfia már nem fél a kutyáktól.
Bocsánat, hogy ezzel a történettel untattalak benneteket, de nem szabad egy-egy felelőtlen gazda, vagy egy- egy szerencsétlen baleset miatt vérengző fenevadnak kikiáltani egy kutyát! A legnagyobb figyelem mellett is elszakadhat egy nyakörv, póráz, esetleg elszalad miközben, kinyitják a ketrecet.
A felelőtlen gazdákat viszont szerintem senki sem szereti, de sajnos mindig vannak, minden fajtánál ilyenek.
Legtöbbünknek nem azért van ilyen kutyája mert "Tökösebb" szeretne lenni, egyszerűen szeretjük a fajtát, mert van mit szeretni rajta.
A kiállításokon nem mindig a legoptimálisabb helyet kapjuk, bár a fajta jellege miatt igyekeznek a szélére rakni minket, és a legtöbbször a hely is szűk sajnos. A ringek mérete pedig a szobakutya Yorkim-nak is pici lenne sokszor, nem hogy egy KÁJ-nak vagy KAU-nak.
Természetesen ha valakinek a kutyája kárt okoz, az vállalja érte a felelősséget maximálisan!
Bocsánat, hogy hosszúra sikeredett a hozzászólásom, de muszáj volt ezt leírnom!
Mindenkinek további szép napot kívánok!
|
| |
|
[válaszok erre: #7864]
|
[előzmény: (7849) sztike, 2010-09-13 15:45:57]
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 67748. Elküldve:
2010-09-12 22:43:52 |
[13.] |
Szia!
Bocsi, hogy csak most válaszolok, de most néztem meg a fórumot! 
Igazán nem mentél volna sokra velem, nem tudtam pontos eredményeket.
Sanyi nagyon későn jött haza!
|
| |
|
[válaszok erre: #67750]
|
[előzmény: (67611) dynamoné, 2010-09-12 15:11:48]
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 67610. Elküldve:
2010-09-12 15:02:20 |
[14.] |
Anikó!
Gratulálok a mai kecskeméti kiállításon elért eredményekhez, csak így tovább
|
| |
|
[válaszok erre: #67611]
|
[előzmény: (67592) redeine, 2010-09-12 13:11:04]
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 65700. Elküldve:
2010-08-31 19:43:10 |
[15.] |
Pontosabban:
Bíró: Nem kéne vele tenyészteni...
Tulaj: Hmmm, pedig többszörös, HPJ-és, kitűnő minősítése is bőven van, a főtenyészszemléje mellett...
Bíró: Hmmm, akkor lehet hogy most melléfogtam egy kicsit?!
Egyébként minden tiszteletem a Bíró Úré, nem szeretném kritizálni az ítéletét!
Nem tetszett Neki, hát nem tetszett!
|
| |
|
|
[előzmény: (65599) BAGTYIJAR, 2010-08-31 12:49:07]
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 64868. Elküldve:
2010-08-26 23:40:33 |
[16.] |
Viccősz? Biztos csaltak! 
10 percet láttam múltkor a meccsükből, azután sokáig sírdogáltam!
Vettek mán bátrabb kapust?!
Meg ne haragudj, de ezek is szarjankók, meg az összes többi magyar csapat is.
Én speckó, úgy ahogy van szélnek ereszteném a mai magyar focistákat, és megszüntetném a bajnokságot! 
|
| |
|
[válaszok erre: #64869 #64883 #64905]
|
[előzmény: (64851) Oleg, 2010-08-26 22:32:33]
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 63296. Elküldve:
2010-08-16 16:45:14 |
[17.] |
Svédország farkas-állománya komoly veszélyben van, mert óriási a beltenyészet - állítják a stockholmi biológusok.
Az amúgy is kevés farkasból álló svéd állományt a kihalás veszélye fenyegeti - hozták nyilvánosságra vizsgálataik aggasztó eredményeit a farkasokkal foglalkozó biológusok. A több hónapig tartó kutatások során a biológusok számos egyed vérét és génjeit vizsgálták meg, és kiderült: mindössze három farkasra vezethető vissza az északi országban élő egész populáció, ez pedig számos betegséget, torzulást és halált okoz.
A szakértők szerint a megoldás az lenne, ha több tucat farkast importálnának máshonnan - lehetőség szerint egy távoli országból, hogy még az esélyét is elkerüljék a rokonságnak. Az importálás után pedig legalább egy tucat állatot ki kellene lőni az "őshonos" farkasokból, hogy csökkentsék a vérfertőzés esélyét.
|
| |
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 63295. Elküldve:
2010-08-16 16:42:10 |
[18.] |
Idézet Steve Jones: Darwin szelleme című könyvéből
Van egy különleges génszekvencia a kutyában és az emberben is. Az energiatermelésért felelős sejtszervecske, a mitokondrium saját DNS-sel rendelkezik. Ez csak nőstényeken keresztül öröklődik, anyáról fiúra és lányra, de csak a lányok adják tovább a következő nemzedéknek. Magában hordozza a szukák történetét. Mint a többi génszekvencia vagy vezetéknév, a nemzedékeken keresztül ez is változásokat halmoz föl magában. Abból, hogy egy párhuzamos leszármazási ágban ezek a DNS-ek mennyire különböznek egymástól, következtethetünk arra, hogy milyen messzire kell visszamennünk a közös anyáig.
A tucatnyi tenyésztett kutyafajtára, farkasokra, vadkutyákra és rókákra kiterjedő vizsgálatokból azt szűrhetjük le, hogy a kutyák legközelebbi rokonai valóban a farkasok. A kutya „vezetéknevek” két külön csoportba esnek, ami arra utal, hogy az állatokat két különböző helyen, kétszer szelídítették meg. Lévén, hogy őseik több ezer éven keresztül érintkeztek az emberrel, és ez alatt az idő alatt mindössze kétszer történt háziasítás, ebből láthatjuk, hogy szolgasorba lépni nem olyan könnyű, mint amilyennek látszik.
Noha a csontleletek alapján arra juthatunk, hogy a farkas és a kutya mindössze tízezer évvel ezelőtt vált szét, a mitokondriális DNS korábbi elválásra utal. A fosszíliák tanúsága szerint a farkasok és az észak-amerikai vadkutyák nagyjából egymillió évvel ezelőtt váltak szét. Ha a gének (akárcsak az AIDS eredetének esetében, és a hipotézist megtámogató egyéb bizonyítékok hiányában) egyenletes ütemben változtak a szétválás óta, akkor a kutyáknak a farkasoktól történő szétválását mutató molekuláris óra a vadkutyák génjeiben végbemenő változások kontextusában állítható be. Ez pedig a vadon élő és a háziasított állat szétválását több mint százezer évvel ezelőttre teszi. Ez sokkal korábbi, mint az első kutyaszerű koponyalelet, és igen közel van ahhoz az időponthoz, amikor a mai ember megjelent. Hogy miként lehetséges, hogy egy farkasra annyira emlékeztető vadállat elhagyta rokonait és megmaradt ilyen hosszú ideig az ember mellett, anélkül, hogy megváltozott volna, ez egyelőre nem világos. A kutyák génjeiben működő óra feltevésekkel teli. A fosszíliák viszont jóval egyértelműbb bizonyítékai a múltnak; és a házikutya tízezer éves történetének több értelme van, mint a tízszer olyan hosszú történetnek.
De bármikor történt is meg, mi kellett ahhoz, hogy a kutya otthagyja a vadont? Biológia és kultúra összedolgozott ebben. Senki nem állíthatja, hogy egy farkas gazdája lenne, viszont egy kutya otthon nélkül csak szerencsétlen pária. Létezése az emberhez f űződő kapcsolatától függ. A kutyák általában igen jól választják meg gazdájukat, szoros összefüggés mutatkozik a családi jövedelem és a kutyabirtoklás között. Néha azonban kilökik őket az utcára. Olaszországban például egymillió kóbor kutya él, némileg visszaszorítva a Természetbe. Őseikhez hasonlóan, 10-12 fős csapatokban járnak. Életük igen nyomorúságos a házi rokonaikéhoz képest. A szemétlerakókat dúlják föl élelemért. Parazita, nem pedig szeretetteljes módon fordulnak önmaguk felé. A szolgaság mindörökre szétzúzta eredeti képességüket utódok fölnevelésére. Ennek következtében húszból csak egy kóbor kutyakölyök éli túl az első évet, és ha nem érkeznének folyamatosan újabb és újabb kivert állatok, akkor a csapatok hamar kihalnának. Kedvenc háziállatunk életminőségét drámaian megemelte, amikor sikerült őt betörni háziállatnak. Ezzel azonban visszafordíthatatlanul egyirányú utcába is került.
A kutyák megfizették a könnyű élet árát. A háziállattá válás eltompította érzékszerveiket. A farkasok kegyetlenül dühösek, félelmetesek és tele vannak nyugtalansággal; a kutyák viszont nyugodtak, békések és általában gondtalanok. A háziállatok természete a vadállatok paródiája. Ami valaha a farkast a rettegés emblémájává tette, az mára nagyrészt feloldódott bennük. Az egykor hegyes fülek ma már lógnak és tompítják a világ zaját. Az éles szemek látását belógó szőrpamacsok homályosítják el, és többé már nem képesek pusztán tekintetükkel megadásra kényszeríteni az ellenfelet. A lompos farok, a düh vagy az elragadtatás kifejezője, sok kutyafajtánál olyannyira összekunkorodott, hogy már semmiféle jelentést nem hordoz. A legtöbb házikutya még a szőrét sem tudja fölborzolni mérgében, mert bundája túlságosan hosszú. Mindez annak köszönhető, hogy az ember az alkalmazkodó állatokat kedveli.
Amit egykor minden terv nélkül végbevittek, a tudomány újólag megismételte. Az 1950-es években Oroszországban az ezüstrókára vadásztak a prémjéért. Az ezüstrókák vadak voltak, gyanakvóak és sokszor belehaltak a szorongásba. Egy adott közösségben, hogy javítsanak a helyzeten, csak azokat a rókákat engedték párosodni, amelyek hajlandóak voltak elfogadni az emberi társaságot. Húsz éven belül és tízezer rókával később, a parasztok jelentős változást észleltek az állatok viselkedésében. A gazdaságban immár a jól viselkedő állatokból állt az állomány, de ezek inkább kutyának látszottak, mint rókának, lejjebb engedett farokkal és lógó fülekkel. Sokuknak tarka bundája volt, ami egyáltalán nem hasonlított vadon élő rokonaik szőrzetére, a nőstények pedig – mint a kutyák – évente nem egyszer, hanem kétszer kölykeztek. A változás előidézéséhez elegendő volt a szelíd állatok tenyésztése. A többi jellemvonás már magától alakult ki.
A mai kutyák számos tulajdonsága annak köszönhető, hogy az ember jobban szereti a gyerekeket, mint a felnőtteket. Hiszen a legtöbbször a háziállat szerepe az, hogy pótgyerek legyen. Bármilyen kölyökkinézetű egyedet – rövid pofa, kis fogak, kerek, vonzó szemek – mindig szívesebben tenyésztettek tovább, mint otrombább formájú rokonait. A barátságos alaptermészet úgyszintén nagyot nyomott a latban. Csupán a családias közelség akadályoz meg bennünket abban, hogy észrevegyük: mennyire átfogó és jelentős módon átalakult háziállataink viselkedése a háziasítás következtében.
Az emberi vágyakat követő evolúció eredményeként előállt egy nemileg érett farkaskölyök. Egy farkas termetű kutyának, mondjuk egy labradornak vadon élő rokonainál ötször kisebb agya van; ami ténylegesen a három hónapos farkaskölyök agyának felel meg. Nehezen lehetne tagadni, hogy az ember szeretete ösztönössé vált a kutyában. A házikutyák úgy viselkednek, mintha őseik kölyök változatai lennének. Állandóan az ember körül ücsörögnek élelem reményében, és megnyalogatják az őket tápláló kezet, ahogy a farkaskölykök nyalogatják anyjuk pofáját, hogy a megrágott hús visszaöklendezésére késztessék. A vadkutyák többsége közösen neveli kicsinyeit, vagy hordákban, vagy (mint a sakálok) párosával egy nőstény „nagynéni” segítségével. Szelídített leszármazottaik a háziasításnak köszönhetően viszont az embereket veszik rá arra, hogy eljátsszák a nagynéni szerepét.
Hogy egy kutyát mennyire engednek fölnőni, az attól függ, hogy gazdáik puszta szeretetet akarnak-e kapni tőlük, vagy ennél jóval többet. A kulcs az emberi kiválasztás fölhalmozódó ereje: a természet különböző változatokat bocsájt az ember rendelkezésére, aki azután bizonyos, számára hasznos irányokba tereli azokat.
A dél-európai hegyekben a juhok őrzésére használt kutyák – a pireneusi hegyi kutya, vagy az anatóliai juhász – vad kinézetűek, valójában azonban csak nagyra nőtt csecsemők. A nyájjal együtt nevelkednek, és családtagjuknak tekintik a birkákat. Egy anatóliai juhászkutya képtelen vadászni. Még az éhhalál szélén sem nyúl hozzá egy elhullott állathoz, ha még senki nem nyitotta föl a hasát – ezt a munkát ugyanis az anyakutya végezte el számukra a háziasítást megelőző időszakban. Ha vadmacska támad a nyájra, az őrző nem ugrik neki dühödten, hanem esetlen barátságossággal fogadja. Szelíd ugatással kelti föl az ideges ragadozó figyelmét, amint farkát csóválva az üdvözlésére siet. Az ilyen kutya-Pán Péterek agyában még az idegek közötti kommunikációt végző vegyianyagszint is alacsonyabb.
A pásztorkutyáknak megengedik, hogy kamaszkorukig fölnőjenek. Egy jó skót juhászt áthat a vadász szellem, de csak bizonyos fokig. Kiszúrja szemével az elkóborolt birkát és visszatereli a nyájhoz, de ennél többet nem tesz. Semmilyen körülmények között nem harapja meg zsákmányát. A királyi család kedvencei, a corgyk már eggyel tovább lépnek. Mivel az őrzésükre bízott tehenek olyan nagydarabok, ezért terelésükhöz a szemmel tartáson és bekerítésen kívül még arra is szükség van, hogy belekapjanak a tehenek lábába. A catahoula leopárd marhapásztor kutyák még ennél is jobban megközelítik a felnőtt farkas jellegzetességeit. Csapatosan kergetik a marhacsordát a legelőn keresztül, amíg azok végre a megfelelő irányba nem fordulnak.
Igen régóta léteznek különböző tenyésztett kutyafajták. A fáraó vadászkutyájának képe ott látható Tutanhamon sírján. A pekingi kutya a második századi Kínában jelent meg házikutyaként, amelyet úgy tenyésztettek, hogy Buddha oroszlán szelleméhez hasonlítson. Annyira szentként tisztelték őket, hogy amikor a britek elfoglalták Pekinget, akkor a császárnő elrendelte kedvenc kutyusainak kivégzését, nehogy a fehér ördögök fogságába essenek.
Egy új kutyafajta, a csak rá jellemző kinézettel és természettel igen gyorsan kitenyészthető. Jóllehet az eszkimók már jóval azelőtt használták a sarki kutyát szánvontatásra, mielőtt a fehér ember megjelent volna közöttük, mégis az egymás elé fogott kutyák hosszú fogatát az európaiak vezették be. A mai szánhúzó kutyák – több mint tíz mérföldes távon – a leggyorsabb szárazföldi emlősök. Maratoni versenyük, az Iditarod több mint ezer mérföld hosszú jeges, havas terepen vezet Anchorage-ből Nome-ig. A nyertesek ezt a távot tíz nap alatt teljesítik. A múlt század fordulóján a nyerő csapat még vegyes és nem sokra tartott kutyákból állt, de néhány esztendő leforgása alatt a nyertesek kezdtek egyetlen közös típussá átalakulni. Hamarosan már nagyon kezdtek hasonlítani a ma ismert változatra, s ma már az összes bajnoknak egyformán vastag bundája és hosszú lábai vannak, s jól tudnak csapatként együttműködni. Még a talpuk is megváltozott, hogy ne ragadjon rá a hó.
A különböző fajták méretének és természetének bizonyos eltérései visszavezethetőek farkas őseikre. Más jellegzetességeik – mint azoknál a növényeknél, amelyek hirtelen teljesen újfajta rügyet vagy hajtást hoznak – azóta jelentek meg, hogy az állat a háztartás részévé vált. Az ilyen változások azért történhetnek meg, mert a kutyák genetikai anyagának másolása – akárcsak a vírusoké – nem betűről-betűre pontosan történik. Az emlősök, a maguk mintegy hetvenezer génjével, folyamatosan ki vannak téve különböző mutációk megjelenésének. Ezek legtöbbje ártalmatlan, vagy megbújik ugyanannak a génnek a módosulatlan változata mögött. Egyesek viszont olyan változásokat okoznak, amelyeket egy szemfüles tenyésztő fölhasználhat a céljaira.
De bárhogyan keletkezzék is egy változat, az állatbarátok új fajták kitenyésztésére fogják fölhasználni, amelyek azután előbb-utóbb saját nevet kapnak. Ma több mint háromszáz különböző kutyafajtát ismernek el. Hogy ez pontosan mit is jelent, az ízlés kérdése, mert egy fajta csak attól fogva létezik, hogy nevet kapott. Az Amerikai Kutyatenyésztő Klub küldetésének tartja „a pedigrés kutyák fajtisztaságának fönntartását”. Ám ez az önmagukra rótt feladat teljesíthetetlen. Minden egyes állomány, tűnjön bármily fajtisztának is, folyamatosan átalakul a benne zajló genetikai változásoknak, illetve gazdái vágyainak köszönhetően.
Némely változások ezek közül nyíltan zajlanak, de a legtöbbjük nem. Van egyfajta, öntudatlan kiválasztásnak is nevezhető folyamat, amely abból ered, hogy mindenki a legjobb egyedet akarja birtokolni és tovább tenyészteni, anélkül, hogy kifejezetten az adott fajta maradandó átalakítására törekednének. Az ilyen lassú és érzékelhetetlen változásokat csak akkor követhetjük nyomon, ha a kérdéses fajtát már hosszú ideje rendszeresen mérik és pontosan lerajzolják, s ennek alapján összehasonlítások végezhetőek.
Néhány kutyafajta esetében ez meg is történt. A buldogról például sok festmény készült abból az időből, amikor sportot űztek abból, hogy bikák ellen uszítsák. Kegyetlen természetű állatként ismerték, amelyik „páratlanul bátor és kitartó”, specialitásai közé tartozott, hogy egyenesen ráugrik a bika pofájára, és hatalmas állkapcsaival rátapad az állat orrára. Benyomódott orrlyukai lehetővé tették, hogy ilyen helyzetben is kapjon levegőt. A sportot 1835-ben betiltották. 1900-ra viszont a buldog – anélkül, hogy tudatosan a megváltoztatására törekedett volna bárki is – a „hölgyek kedvenc kutyája” lett, mert „barátságos természete erre kiválóan alkalmassá tette”. A puristák ettől egyáltalán nem voltak elragadtatva. Kegyetlen eredetijükhöz képest „ezek, amiket most a kiállításokon láthatunk, lábuktól a pofájukig gusztustalan korcsszülemények, amelyek teljesen képtelenek lennének megbirkózni egy tapasztalt bikával”.
Minden fajta megváltozott, elhatározott szándék vagy véletlen következtében. Egy 1570-ben kiadott könyv csupán tizenhét fajtát ismert el, köztük volt a terrier, az angol falkakopó, a véreb, a gasehund, a tumber, a stealer, a szetter, a wappe, a borzkutya és mások. 1850-re egy tenyésztő már negyven fajtát különböztetett meg, az 1890-es Cruft’s kutyakiállításon pedig 220 osztály szerepelt (jóllehet az utolsóba a kitömött kutyák, illetve fából, porcelánból, stb. készült kutyafigurák tartoztak).
Egyetlen leszármazási ág jól illusztrálja, hogyan jelennek meg az új fajták. A Károly Király spániel, amely rendszeres szereplője a II. Károlyról készült festményeknek, a 17, században fekete-világosbarna állat volt. Azóta alaposan megváltozott. Ma négy változatban fordul elő: az eredeti, aztán egy fehér foltos, egy vörösesbarna, és egy vörösesbarna fehér pöttyökkel. Hogy mit fogadunk el különálló osztálynak, az meglehetősen önkényes döntésen múlik. Az Amerikai Kutyatenyésztő Klub konzervatív és mindössze mintegy 150 különböző fajtát ismer el (ezek közül a Károly Király spániel csak egy, illetve egy volt 1997-ig). Itt bizonyos nacionalizmus is fölüti a fejét. Kanada például külön névvel illetné a Új Skócia-i kacsavadász kutyát, de ezt sehol máshol nem ismerik el. Az angliai Kutyatenyésztő Klub szívesen osztja alosztályokba a fajtákat. A királyi spániel barna változatának megvan a maga külön neve, ő a Blenheimi Károly Király spániel, azt a fajtát pedig, amelyik hasonlít az eredetihez, de hosszabb a pofája, a megtisztelő Károly Király lovag címmel illetik. 1997-ben azután egy új amerikai kutyafajta születésének lehettünk tanúi. A Károly Király lovagot végre az Amerikai Kutyatenyésztő Klub is elismerte külön kategóriának kiállításán.
Bármennyire idegesítő is lehet a tenyésztők számára, az ilyesfajta bizonytalanság az evolúció tényéről tanúskodik. Egy adott fajtának, akárcsak egy nyelvjárásnak, aligha lehetne rámutatni a határozott eredetére. Nehéz körbehatárolni az új kutyafajtákat, mert ha a természet állandóan változó rendszerét kategóriákba igyekszünk szorítani, az óhatatlanul is határvitákra ad alkalmat.
Akár elfogadják őket a puristák, akár nem, a fajtáknak – mivel kinézetük különböző – génjeikben is különbözniük kell egymástól. Ezek a különbségek a kacsavadásztól a Károly Király lovagig meglehetősen kicsik. Csak az ember által kiválasztott tulajdonságokra terjednek ki. Az ember kizárólag külsőleg észlelhető eltérést tud kiválasztani, és valóban csak igen ritkán érdekli az, ami belül van. Ennek következtében, azok a tulajdonságok, amelyek elkerülték az ember figyelmét, kevesebbet változtak, mint a méret, az alak vagy a viselkedés. Az ősi tábortársak rejtett különbségei – csöndben és változatlanul – megvannak a mai kutyaállományban is. Bármilyen különbözőnek tűnjék is egy terrier meg egy agár, bőrük alatt nagyon hasonlítanak egymáshoz. A fajták pedig csak gazdáik szemében tiszták. Az egyes fajtákon belül oly sok variáció létezik, hogy egyes városokban DNS-minták segítségével tervezik azonosítani a rendszeresen járdákra piszkító kutyákat.
Ahogyan a tenyésztők kiválasztják kedvenc típusaikat, a viselkedésért, alakért és méretért felelős ősi gének árama kicsiny csermelyekre válik szét, amelyek egyre szűkülnek, ahogy a kiválasztás tovább folytatódik. Ha már létrejött egy külön leszármazási ág, akkor a kutyavilág patríciusainak csak rokonaik közül választanak párokat. Ennek eredményeként beltenyészet áll elő; közös örökségen osztoznak, mert ugyanattól az őstől származnak. A nemes kutya ragaszkodik a nemesemberhez, és az ír farkaskutyák – gazdáik szerint – velük született képességüknek köszönhetően fölismerik azokat a halandókat, akikben az ír királyok vére csörgedezik.
A kutyafélék egyes génjei (akárcsak az emberi betegségeket okozó számos gén) ártalmasak, ha dupla adagban vannak jelen. Az ilyen genetikai botlásokból eredő deformációkat azután a tenyésztők arra használják föl, hogy ízlésüket még szélsőségesebb formákban próbálják követni. A tenyészhelyen végül is nem az állat javát, hanem a gazdái kedvtelését szolgáló módosulások mennek végbe. A beltenyészet káros hatásai mutatják, hogy az evolúció miként tudja kiaknázni a rejtett változatosságot.
1994-ben a Time magazin azt állította, hogy a pedigrés kutyák negyede genetikai rendellenségben szenved. Ez a becslés lehet, túlzó, de az biztos, hogy rengeteg kutyának kárt okoztak gazdái erőfeszítései. Ha az ember gondolkodás nélkül kiválaszt – és ezzel megerősít – bármely jellegzetességet, ezzel akaratlanul a struktúra más részeit is módosítja. A kutyák egyes problémái azért lépnek fel, mert egy fajta adott jellegzetességének megváltoztatása módosított más tulajdonságokat is. Szinte az összes fajtának megvannak a maga problémái. A csauk szinte vakok, mert befelé forduló szemhéjuk elhomályosítja látásukat, míg a vérebeknek – amelyeket a lejjebb lévő alsó szemhéjuk és gyászos pofázmányuk miatt választottak ki – állandóan begyullad a szemük. Hasonlóképpen, a dobermannok saját horpaszukat szopogatják, a borzebeknél pedig a paranoia határozott jelei észlelhetőek. A 350 örökölhető kutyabetegség között vannak olyanok is – a hályog, a retinarák vagy az epilepszia –, amelyek közel állnak az emberi betegségekhez. A kutya részben azzal is visszafizeti adósságát az embernek, hogy segít megérteni egyes emberi betegségeket.
|
| |
|
[válaszok erre: #63298 #63315]
|
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 61833. Elküldve:
2010-08-05 16:33:54 |
[19.] |
Krisztám köszi! ,
Neked is BOLDOG NÉVNAPOT KÍVÁNOK!
|
| |
|
[válaszok erre: #61844]
|
[előzmény: (61821) Vitko, 2010-08-05 11:37:43]
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 61832. Elküldve:
2010-08-05 16:31:35 |
[20.] |
Mindenkinek köszönöm a jókívánságokat!
Nagyon arcsik vagytok!
|
| |
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 60944. Elküldve:
2010-07-29 11:09:42 |
[21.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (60942) emre, 2010-07-29 09:45:47]
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 60908. Elküldve:
2010-07-29 01:08:06 |
[22.] |
Mindenkinek a családban!
|
| |
|
|
[előzmény: (60905) Sir-Khán, 2010-07-29 00:48:47]
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 60907. Elküldve:
2010-07-29 01:05:40 |
[23.] |
Te vagy a legkedvesebb és legjóindulatúbb és legszeretetreméltóbb "szerv" bocsi nem tudtam kihagyni, akit valaha is ismertem!
No félre téve a tréfát, Putyint és Birit már a kertben profik tesztelték, kitűnő eredménnyel, éppen másztak volna be anno, de mielőtt földet ért volna a lábuk, az egyik cipője már Putyin szájában volt! Mivel igen fürgén kapaszkodott vissza az igen gyakorlott "csibész", nagyobb kár sajnos nem esett benne!
Ennél jobb referencia nekem nem kell, az itthoni őrzést illetően!
|
| |
|
[válaszok erre: #60926 #60942]
|
[előzmény: (60889) emre, 2010-07-28 23:48:11]
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 60904. Elküldve:
2010-07-29 00:43:47 |
[24.] |
Szia!
Először is mi támadtunk, a jelek szerint, mégpedig a kiserdős láncra kikötést!
Tehát, mi vagyunk a provokatőrök!
Speckó ez egy fórum, és szerintem kulturált formában mindenki megoszthatja a véleményét a többiekkel. Ami természetesen tetszhet vagy nem tetszhet másoknak, ez így teljesen normális.
Nekem a kutya a társam, és uram bocsá, hogy ezen lovagolok, nem láncolok ki kutyát, még akkor sem , ha popsin fütyülős lovat kínálnak érte jutalmul.
Egyébként meg az őrző-védő munkáról , írnék egy pár szót, általánosságban, nem a KÁJ-ok munkájával kapcsolatban.
Nézz meg 100 kutyát csibészelés közben, munkakutyát!!!, mennek a karra, vagy a franciabundás emberre mint az őrült. Egészen addig amíg el nem veszik a kart, vagy a bundás le nem veti a ruháját!:)68
Azután miután megkaparintották a kart 99 kutya rá se nézett a csibészre, az az egy amelyik tovább őrjöngött, amúgy is hülye volt mert éppen visszaharapott a gazdájára.
A bundás ember meg miután levetette a rucit nyugodtan odamegy a gazdikhoz és kutyáikhoz beszélgetni, pedig ugyanaz a szaga és a hangja, mégsem vélik támadónak az előbb még oly harcias ebek!  Műmájerkedés, bizony!
Leszögezem még egyszer, fene se akar változtatni Ópusztaszer szabályain, tesztjein! Ki vagyok én ahhoz?
Aki akarja megcsinálja a teszteket, aki meg nem akarja nem. Ilyen egyszerű,semmi sem kötelező!
De, nekem speciel az tetszene a legjobban, ha a mélyen tisztelt segéd úr akárki légyen az, hétköznapi ruciban, előtűnne a semmiből, lenyomna egyet nekem, de nem kamuból, és utána megvitatnánk a kutyáim reakcióját!
Elárulom a másfél kilós pöttöm Yorkim is neki menne, mert bántották a gazdiját.
No, szóval én így látom a világot,Te lehet másként, de nem fogunk veszekedni és megsértődni, mert más a véleményünk!
|
| |
|
[válaszok erre: #60905 #60914]
|
[előzmény: (60795) fakukac2, 2010-07-28 19:09:13]
|
|
| Haladó |
|
Putyinné
Tagság: 2008-06-25 15:23:38
Tagszám: #60827
Hozzászólások: 220
|
| 60876. Elküldve:
2010-07-28 23:19:16 |
[25.] |
Szívemből szóltál!!
De már 4 hónaposan agyon kellett volna rúgni őket! 
|
| |
|
|
[előzmény: (60824) Marcipici, 2010-07-28 20:18:28]
|
|
| Haladó |
|
|
