annyira Jettásan viselkedik, hogy az valami hihetetlen...
ma délután ahogy rágta a pulóveremet ( ) időnként vakkantott egyet, aztán jól betömte a szájába a ruhát, ugyanazokkal a mozdulatokkal tette mindezt, ahogy Jetta szokta, amikor felugrik az ágyra, és épp nem bír magával belefog a takaróba, és vakkantgat. ez pont egy olyan dolog, amit tutira nem úgy tanult el tőle, egyszerre ketten még nem voltak bent a házban (kivéve mikor még az alomládában voltak). ugyanúgy nyomja a szemforgatást is, feje a földön, aztán spánielszemekkel néz felfelé ahhoz is meg-meg mukkan (nem ugat, nem morog, valahol a kettő közt), anyja is totál ugyanígy szokta.
és a három grácia közös jellemvonása, hogy nekifutásból ugranak és harapnak orron de ezt mindkét ágról hozhatták, Udson is olyan fogas puszikat osztogatott az orrunkra, hogy utána még éreztük egy darabig
Danával legalább egy kicsit könnyebb az élet, a másik kettő az minden egyes találkozáskor kilyukaszt valahol
Pogo, a szobaszörny, miután kipakolta a szennyestartót, aztán a ruhászszekrényt, majd összekeverte a koszos ruhákat a tisztákkal odaadtam neki egy labdát, amit végül fél óra alatt sikerült is ketté osztania...
barna kan, a kis kópé elutazott tegnap, a gazdi megkérdezte nem baj-e, ha majd folyton engem zaklat a kutya viselt dolgaival... megkértük, hogy klónoztassa magát lovaglós, kirándulós családba került, járnak sulizni, nem zárkóznak el a kiállításoktól, tereléstől sem, úgyhogy bár az egyik kedvencünk volt, örülök, hogy gazdára talált.
rózsaszín szuka gazdija is eljött hozzánk tegnap, személyesen akart velünk megbeszélni dolgokat... lényeg a lényeg, bár ő volt a legelső foglaló, a napokban megváltozott körülményei miatt úgy döntöttünk közösen, hogy jobb lesz a kiskutyának, ha más gazdit keresünk neki. sajnálom nagyon, mert jó helye is lehetett volna, és ő is nagyon vágyott már egy bocira...
szóval most a rózsaszín kiscsaj, Alanis (mi Lanie-nek hívjuk) is gazdit keres, ő is kis élénk, sportos, jön-megy intézkedik, osztja a puszikat
hárman maradtak Pogáccsal meg Danával ezt meg azért, mert a Tyutyit már rég mutogattam (ne tévesszen meg senkit, csak a kaját nyalogatta le róla )
köcsögnek köcsögök, az tuti nem mondom, hogy példásan csiszolt a hozzájuk használt ebállat, de működik. pedig ez kecskézés nem éppen a legbiztonságosabb szakma
ezt két akkora koppanás előzte meg a kutya fején, hogy nekem is fájt, majd egy tankönyvbe illő orron harapás követte a bak irányába. majd miután rájött, hogy hátul nincs szarva, többet nem hagyta magát csőbe húzni...
azért tette fel egyébként a kérdést, mert a marhás-juhos sinka kapcsán beszélgettünk róla, hogy vajh a kecskéhez mi volna a jobb? ő a marhásat mondta, pont mert keményebbek, én meg azt, hogy inkább egy tökösebb juhos, mert azért a kecske tőgyét se kellene felszakítani (főleg egy nagyobb teljesítményű fejősét)
figyelem ám a sinkás topikot, sőt, anno tettem is fel képeket a rákóczifalvai "gátőr" kölykökről. (ott nagyon könnyű lett volna elcsábulni egy tan jegyes - tudom: mézeslábú - kan kölyöknek, főleg, hogy még farkaskarma is volt, illett volna a boszeronhoz )
ha már szívküldi:
1988. Budapest CACIB, ha minden igaz Királykerti Ordassal (aki később Hollandiában csinált komoly karriert)
még egyszer: velük nőttem fel. kicsi korom óta pulik közt, megkockáztatom a kijelentést, miszerint ismerem a fajtát. nem azt mondom, hogy rosszak, csak azt, hogy nem nekem valók. tudom, mert volt szerencsém hozzájuk hosszú-hosszú ideig, sőt, ahogy írtam volt most is van puli a családban.
nem az én világom. nem erőltette rám senki, hisz nem lett volna muszáj minden hétvégén kivándorolni nagyszülőkhöz és kutyázni, de azt sem állítanám, hogy "csináltam", hisz nem én csináltam, mi csak élveztük gyerekként a kutyák közelségét. de ahogy körvonalazódott, hogy saját kutyám lehet, eszembe sem jutott a puli. az elmúlt évek ellenére nem kerültek hozzám olyan közel, hogy akarnék magamnak akár egyet is.
ha már magyar fajta, akkor a sinka sokkal inkább bejönne...
érdemes lett volna, persze, de kinek?
ugyanazt tudom mondani, amit akkor: pulik között nőttem fel, óvodás korom előtt már kiállításokra jártam velük, aztán 18 évesen ahogy lehetőségem volt kutyát választani, többet nem kerültem pulik közelébe. szerinted ez véletlen?
a krumplistésztát se fogom soha legyűrni, bármilyen finomat is főz a nagymamám, és készíteni sem fogok soha, mert még a szagát sem bírom... tudom, milyen nagy dolgokat érte el a papa, de egyetlen porcikám sem vágyik puli tartására.
most az évekkel ezelőtti, már amúgy is töröld dolgokról nem áll szándékomban vitatkozni, bennem máshogy maradt meg a dolog, de tényleg nem érdekel már, nem akarok ezen lovagolni.
viszont. mikor anno szóba került, már akkor sem volt aktív a papa, sőt, mielőtt még leérettségiztem volna, már abbahagyta ezt az egészet. tény, hogy a munkássága megérdemelt volna annyit, hogy valaki folytassa, de még én, a legidősebb "kutyás" unoka - akit egyébként totál nem hoz lázba a puli, mint fajta - is túl fiatal lettem volna hozzá, hogy még fénykorában át tudjam venni, a testvéreim meg végképp. papa több, mint egy éve meghalt, és jelenleg egy, azaz egy kan kutya él nálunk, akik a saját vérvonalból való, de neki sincs már törzskönyve... szerintem a kennelnevet is rég visszavonták. ezt most csak úgy érdekességképp meséltem.
engem. pár éve esett meg, mikor a kauson szóba kerültek a pulik, és hogy ki volt az én nagyapám. lehet, hogy akkor még a 'csahos' nicken voltam, erre már nem emlékszem, de a beszélgetésre igen.
részemről nincs harag, csak mondom hogy volt ilyen
azokkal még majdnem egyszerűbb, mint a nagyokkal... a hirtelen jóidőtől kicsit felturbóztak, reggel váltást kellett kérnem embertől labdáztatáshoz, mert megint elkezdett beállni a vállam
a legegyszerűbb talán az, ha a wix.com-on regisztrálsz, kiválasztasz egy kb szimpi sablont, és elkezded próbálgatni mit-hogyan lehet. minimális angollal már el lehet vele boldogulni.
screenshotnál többet most nem tudok mutatni. sokszorosan szívat egyébként, megnyitni meg tudom, szerkeszteni is sikerül, aztán meg nem menti el
böngészőben felugrik egy ablak, azon pedig a wix szerkesztőablaka, és ott. nem olyan, mint a hagyományos blogmotor, megjelenik a weboldal maga, és minden egyes kis porcikáját külön lehet mozgatni, vannak effektek (pl. a kutyáknál, amikor ráviszed az egeret a kis képekre), és igazából csak a saját kreativitásod a határ bármit meg lehet vele oldani.
most már pl. azt is tudom, hogy kellett volna az elején trükköznöm, hogy egy master page-en tudjam az összes tartalmat (ezért van, hogy néhol újratölt), lehet, hogy egyszer, ha lesz időm megcsinálom rendesen, addig így marad. egyetlen bajom vele, hogy a direkt link, az ilyen hosszú és bonyolult, a prémium account meg bazi drága
a design összerakás volt még a leghosszabb, arra ráment egy-két napom, de mióta megvan az alap, igazából tök könnyű szerkesztgetni. és ha nem lenne ilyen kegyetlen lassú a netünk (alapból is, de most aztán a reumás lajhár szintjén van) akkor egy ilyen pikk-pakk tíz perces meló lenne /frissítés.
most esz a fene, nem is kicsit, hogy a szolgáltató valamiért csökkentette a netünk sebességét, és konkrétan egy másfél perces videót sem tudok megnézni youtubeon az meg, hogy honlapot szerkesztgessek, teljesen kizárt pedig erősen érik már egy frissítés...
Elküldve:
2012-05-18 23:30:32
) időnként vakkantott egyet, aztán jól betömte a szájába a ruhát, ugyanazokkal a mozdulatokkal tette mindezt, ahogy Jetta szokta, amikor felugrik az ágyra, és épp nem bír magával 
ahhoz is meg-meg mukkan (nem ugat, nem morog, valahol a kettő közt), anyja is totál ugyanígy szokta.
