Legújabb lakónk, a jóképű cirmos a körülményekhez képest jól érzi magát, bár kicsit megviselte a tény, hogy az orvosi magánzárkából átkerült az óvodai részleg dühöngőjébe. Széna és Szalma óbégatva körbetotyogják, Cserép és Pala mindenáron barátkozni akarnak, őrület.

Újoncunk elképesztő dorombolási technikájának köszönhetően a Sir Moraj nevet nyerte el a tanyasi keresztségben, igazi marcona, férfias jelenség, kell ilyen is a házhoz (persze kiherélve, höhö.) Jut eszembe, nagyon köszönjük a támogatást annak az anonim állatbarátnak, aki kifizette Sir Moraj kasztrálását.

Gál Tiborné, a Paksi Állatmenhely [1] vezetője a Független Hírügynökségnek szerdán úgy fogalmazott: nem látja értelmét, hogy feljelentést tegyen a rendőrségen az ügyben, csak az idejét vesztegetné vele, szerinte lehetetlenség lenne megtalálni ugyanis azt, aki megkínozta a kutyát.

Képes helyszíni közvetítés Zongora járólapon megejtett kéjes, pocakvakarás-provokátor vonaglásáról.

Kezdőpozíció, hatásvadász engemsenkisemszeret-pillogás...


Fészkelődésből átfordulás és kigöngyölödés...




Azt hiszem, kijelenthetjük: Zongora remekül érzi magát, sőt annál is jobban. Puszit osztogat ismerősnek-ismeretlennek, boldogan felkapaszkodik az ember lábán egy kis simogatásért (mintha egyébként nem jutna...), rohangál, gond nélkül felpattan a neki fenntartott fotelbe, a szőre csak úgy ragyog, nagyon kikupálódott a csaj. Ma reggel azért meglepődtem, mikor kiderült, hogy az éj leple alatt egy háromlábú kutya nőtt a lábamra térdhajlatban.

Ismét teltház van az Illatos úton. Nem először, és nem utoljára...