Kérlek, hogy küldjétek tovább minél több embernek ezt a mailt,
hogy 3-4 hét múlva ne a menhelyre keljen leadnom őket.

Természetese ingyen el lehet vinni a kicsiket 2 hét múlva, amikor
is 6 hetesek lesznek. 4 kislány és 4 kis fickó van.

A kicsik anyjáról azt lehet tudni, hogy rottweilerkeverék, én is a
menhelyről hoztam el! De sajnos késő ősszel, a kanok, a kerítést
nem kímélve jöttek látogatni...... :) , így szorulok most a
segítségetekre! :)

Érdeklődni a kicsik iránt:

Laczkó Mihály

+36-30-719 2545

[email protected]

[email protected]

Kérlek, hogy küldjétek tovább minél több embernek ezt a mailt,
hogy 3-4 hét múlva ne a menhelyre keljen leadnom őket.

Természetese ingyen el lehet vinni a kicsiket 2 hét múlva, amikor
is 6 hetesek lesznek. 4 kislány és 4 kis fickó van.

A kicsik anyjáról azt lehet tudni, hogy rottweilerkeverék, én is a
menhelyről hoztam el! De sajnos késő ősszel, a kanok, a kerítést
nem kímélve jöttek látogatni...... :) , így szorulok most a
segítségetekre! :)

Érdeklődni a kicsik iránt:

Laczkó Mihály

+36-30-719 2545

[email protected]

[email protected]

IV. ker. Árpád út 8. környékén (nagyon forgalmas hely) déltől egy beagle (vagy keveréke) mászkál (kölyök-fiatal), nem enged senkit közel, nagyon fél, ezért a nemét sem tudják. Ápoltnak tűnik.
Próbálják most megfogni, de csak rövid ideig tudják eltenni(chipet nézetnek).

Befogásban és elszállásolásban is kérnek segítséget.

tel.: 06/30-412-9931

IV. ker. Árpád út 8. környékén (nagyon forgalmas hely) déltől egy beagle (vagy keveréke) mászkál (kölyök-fiatal), nem enged senkit közel, nagyon fél, ezért a nemét sem tudják. Ápoltnak tűnik.
Próbálják most megfogni, de csak rövid ideig tudják eltenni(chipet nézetnek).

Befogásban és elszállásolásban is kérnek segítséget.

tel.: 06/30-412-9931

IV. ker. Árpád út 8. környékén (nagyon forgalmas hely) déltől egy beagle (vagy keveréke) mászkál (kölyök-fiatal), nem enged senkit közel, nagyon fél, ezért a nemét sem tudják. Ápoltnak tűnik.
Próbálják most megfogni, de csak rövid ideig tudják eltenni(chipet nézetnek).

Befogásban és elszállásolásban is kérnek segítséget.

tel.: 06/30-412-9931

A szóvivő hozzánem értésén csodálkozom. legalább a vadászati törvény legelejéig olvashatott volna. Ott ugyanis világosan e van írva, hogy település közig határán belül NEM vadászterület, nincs joga lövöldözni. És a Normafa szerintem egészen Buidapest területén van.

A vadászterület
8.§ (1) Vadászterületnek minősül - hasznosítási formájától függetlenül - az a földterület, valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt elér, és szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter, továbbá, ahol a vad
a) a szükséges táplálékot megtalálja,
b) természetes szaporodási feltételei, valamint
c) természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott.
(2) Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található
a) település közigazgatási belterületét, valamint
b) lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan,
c) tanya, valamint major,
d) temető,
e) nem mező-, erdő- vagy vadgazdálkodás célból bekerített hely,
f) repülőtér,
g) közút, továbbá
h) vasút
területét.


aztán a következő.

Nincs olyan, hogy a kutzyát rókának nézte, vagy vaddisznónak, vagy akárminek.

72.§ (1) Vadászlőfegyverrel és vadászíjjal lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útján és a becsapódás helyét.

AZ EPILEPSZIA
Az epilepszia már az ókorban is ismert betegség volt, bár akkor még hol tisztelték az epilepsziást (táltosok), hol a gonosz erők rabjának tekintették az ilyen beteget. Az első tudós, aki mint az agyműködés zavarát említi ezt a betegséget, Hippokratész volt. Ha ilyen régóta ismert, és kutatott betegségről van szó, akkor joggal feltételezhetnénk, hogy már mindent tudunk róla. Hát nem. Bár az ismereteink jelentősen bővültek, főleg az elmúlt 2-3 évtizedben, de még ma is sok a kérdőjel.

Epilepszia: "különböző eredetű agyműködési zavar, amelyet az agyvelő több idegsejtjének egyszerre történő kisülése okozta visszatérő rohamok jellemeznek, és különböző klinikai, laboratóriumi tünetekkel társulnak." Bonyolult meghatározás, de így helyes. Tehát ez egy olyan betegség, amelyben az agy hibásan működik, ennek következtében ismétlődően rohamok, gyakran rángógörcsös rohamok jelentkeznek, és ez a rövid ideig tartó állapot gyakran eszméletvesztéssel is jár. Két roham közötti időszakban a kutya tünetmentes, egészséges benyomást nyújt. Általában a kutya 3.-5. évében jelentkezik először a betegség, de nem ritkán már 3 hónapos korban is jöhet az első roham.

Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az epilepszia örökölhetőségével. Humán adatokat vizsgálva feltűnik, hogy különböző formájú epilepsziák különböző mértékben öröklődnek. Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy epilepsziás szülő gyermekénél kb. 10-szer gyakoribb az epilepszia, mint a teljes populációban. Az anya gyakrabban örökít, mint az apa. Állatorvosi adatok nagyobb %-ban mutatják az örökítést. Ezért fontos az epilepsziás kutyák kivonása a tenyésztésből.

Egy roham a következőképpen zajlik le (nem mindig így, vannak eltérő rohamformák is): A roham első szakasza a bevezető szak, de ezt csak ritkán lehet észrevenni. Ilyenkor a kutya ideges lesz, nyugtalan, vonyít, remeg. Ez néhány perctől akár egy óráig is tarthat. Ezt követi a roham szakasza, amely kezdetekor általában a kutya élesen felvonyít, majd oldalára vágódik, egész teste megmerevedik néhány másodpercre, majd rángógörcs alakul ki. Száját csattogtatja, lábai rángatódznak. Ez a görcs néhány percig tart. Közben nyálzik, szájában a nyál habbá verődik (esetleg véres habbá, ha közben megharapja a nyelvét), néha bevizel. Általában roham közben a kutya öntudatlan állapotban van. A roham elmúltával a kutya tudata lassan kitisztul, általában bizonytalanul mozog, esetleg sokat iszik, vagy eszik. Ez a megnyugvási szakasz akár több óra is lehet. Napok, hetek, vagy csak hónapok múlva ismétlődik meg a roham. Két roham közti időszakban a kutya jól érzi magát, tünetmentes. Az idő múlásával azonban a rohamok egyre gyakrabban jelentkezhetnek, egyre súlyosabbak lehetnek. Az agy minden roham után kicsit károsodhat, végül akár az állat halálához is vezethet.

Mi a teendő a roham alatt? Roham közben nem sokat lehet tenni, de érdemes a rángatódzó kutya mellől minden felborítható tárgyat eltenni, nehogy a roham során magára borítsa az állólámpát, vagy a kínai vázát. Ne tegyük a szájába a kezünket (sokat megpróbálják, hogy ne harapja össze a nyelvét), mert a mi kezünk is ellátásra szorul majd. A simogatás nem sokat ér, mert a kutya úgyis öntudatlan.

Mit tegyünk a roham elmúltával? Ekkor már érdemes nyugtatgatni a kedvencünket, rá is fér, hiszen nem érti mi történt, az egészből csak annyi tudatosul benne, hogy valami nagy baj volt, rajtunk is érzi az idegességet. Ha már lecsillapodott, van időnk feljegyezni a naptárunkba, hogy mikor történt mindez, hogyan zajlott le, mennyi ideig tartott, volt-e valami előzménye. (Ezekre később már nem emlékezünk pontosan, pedig az állatorvos szeretné tudni.) Majd hívjuk fel az állatorvost, kérjünk tőle tanácsot. Roham közben azért nem érdemes azonnal segítséget kérni, mert a roham rég elmúlik, mire az állatorvos odaérhet. Ha a roham pár perc, esetleg 1-2 óra múlva megismétlődne (nagyon ritka!), akkor viszont feltétlenül forduljunk állatorvoshoz.

A vizsgálat: Ha a rohamot epilepszia okozza, akkor vélhetőleg a legalaposabb kivizsgálás is tünetmentességet mutat két roham közötti időszakban. Azonban az ilyen betegeknek csak egy hányada epilepsziás, a többinél valamely más agyi betegség váltja ki a rohamokat (pl. vírusos, baktériumos, gombás, parazitás, toxikus, daganatos stb. agyi megbetegedések), vagy más szervek betegségei (pl. májbetegség, cukorhiány, hasnyálmirigy daganata, kalciumhiány, oxigénhiány, veseelégtelenség, mérgezések stb.). Ilyen esetekben a kivizsgálás igen részletes kell hogy legyen (vér-, vizelet-, bélsár-, liquor-vizsgálat, Röntgen, ultrahang, stb.). Az epilepszia diagnózisának kimondásához kitűnő vizsgálati módszer az elektro-enkefalográfia (EEG). Ez a vizsgálat az agy működését ellenőrzi. Segítségével 80-90 %-os biztonsággal kimutatható az epilepszia, valamint beállítható a gyógyszerezés. A vizsgálatot altatásban végezzük, mert 20 percig a kutya nem mozdulhat, de még csak nem is pisloghat. A kiértékelés során el kell dönteni, hogy epilepsziás-e a beteg, az agynak mely területéről indul ki a roham, vagy nincs "góc" az agyban, milyen fajtájú gyógyszertől várható tünetmentesség. A diagnózis felállításánál felhasználjuk az EEG eredményét, a tulajdonos által elmondottakat (hogyan zajlik le egy roham stb.), illetve az egyéb vizsgálati eredményeket.

Gyógykezelés: A lehetséges gyógyszerek közül ki kell választani azt, amely hatásos lehet, könnyű adagolni (napi kétszeri adagolásnál ne legyen több, hiszen sokan nem tudnak a munkájuk miatt délben is tablettát adni a kutyának), és az ára is elfogadható legyen (a gyógyszerek ára havonta sok száz és sok ezer forint között mozog). Gondolnunk kell arra is, hogy a kutya hajlamos a beadott tablettát szájában elraktározni, és később kiköpni. Ezért javaslom, hogy a tablettát kis májkrémes galacsinba dugva adjuk be a kutyának. A gyógyszerek nem mindig hozzák meg a várt hatást: az epilepszia gyógyíthatatlan betegség, csak a tüneteket, tehát a rohamok számát lehet mérsékelni, esetleg megszüntetni. Néha előfordul, hogy a már régóta szedett gyógyszer mellé más tablettákat is kell előírni, vagy a gyógyszerelést alapjaiban kell megváltoztatni. Ilyenkor az eddig szedett gyógyszert fokozatosan csökkentve, az új adagját általában fokozatosan növelve történik az átállás. Mindez csak az állatorvos pontos előírása alapján történhet meg. A hirtelen gyógyszerváltás, vagy gyógyszerelvonás életveszélyes állapotot okozhat.
A megfelelő gyógyszerezés ellenére előfordulhat, hogy egy-egy roham mégis jelentkezik. Ez nem feltétlenül a gyógyszer hatástalanságára utal, hiszen a rohamokat gyakran kiválthatja egy-egy külső tényező: előre nem várt sokk-hatás, vagy hideg-meleg front gyors váltakozása, esetleg a szomszédban egy tüzelő szuka stb.

Fontosnak tartom, hogy pácienseim gazdáival havonta legalább egyszer beszéljek telefonon. Ilyenkor elmondják, hogy mi történt az elmúlt egy hónapban: volt-e roham, mennyire volt nyugtalan a kutya, hogyan viselte a váratlan eseményeket.

A legnagyobb öröm mind a kutyatulajdonos, mind az állatorvos számára, ha kb. 1 rohammentesen eltöltött év után sikeresen leállíthatjuk a kutya gyógyszerelését.

dr. Kómár Gyula