... hosszú és sűrű volt ez a két nap.
Hazafelé nem volt gond mire beértünk már felébredt és mocorgott.Jó, hogy nem voltak sokan a buszon, mert a szaga beterítette az egész buszt J...
Megfürdettük egész jól tűrte, persze előtte megfésültük. Tegnap elvittük kozmetikushoz és dokihoz is. Nagyon csini lett levágták a szőrét megfürdették így most már a tiszta szőr növekedik majd neki. Szemmel láthatóan jól érzi magát az új tiszta bundában.
Kapott tegnap egy ellenanyag szurit ma visszük vissza.
A kisebbik fiam teljesen beleszeretett Zsöminek nevezte el nagyon jól kijönnek egymással. Enni eszik iszik is pisi, kaki minden volt, és képzeld jelezte az ajtónál, hogy ki kell menni pisilni annyira aranyos volt.
Küldök pár képet, bár fotózni nem olyan könnyű, mert még izgága nem marad egy helyben. Ha nem gond küldök a másik kutyusunkról is képet.

...Azt imádom a legjobban hogy már mer a szemünkbe nézni annyira édes :))Ma visszamentünk a dokihoz minden oké csak egy picit lázas volt kapott egy szurit, majd két hét múlva kapja a védőoltásokat.Holnap Mayát viszem szurira, mert félő hogy elkap valamit és Ő is kap egy kis ellen anyagot.na persze nem lesz oda az örömtől :))...

2010. január 9.-én szombaton egy furcsa papírdobozt helyeztek el Szekszárdon, Baranya-völgyben a buszmegállóban. A dobozban hat rémült kiskutya sírt remegve, melynek egyik oldalára ezt írták szép nagy betűkkel: SZEMÉT! Nyilvánvalóan csak szelektív hulladékgyűjtésről lehet szó. A feleslegessé vált kiskutyák a szemétbe, a kukába valók.

A betűket elnézve arra következtetek, hogy a szöveget egy nő írta, megfontoltan szép nagy betűket kanyarítva, a végére még egy méretes felkiáltójelet is tett. Nem tagadom, elérte a kívánt hatást, felfigyeltek a dobozra, bár a kutyák a szeméttelep helyett a szekszárdi kutyamenhelyre kerültek.

A kutatások szerint a nők nagyon ritkán válnak állatkínzókká. Érdekes, ez Szekszárdon valahogy másként van: hallottam már a városban olyan nőről, aki több mint ötven kutyát tartott a házában szörnyű körülmények között, nyomoztak olyan idős asszony ügyében, aki a patakba dobálta a kutyája kölykeit remélvén, hogy megfulladnak. Ismertem olyan nőt aki a fajtatiszta kutyáitól szabadult meg könnyedén, mert már nem hozták az elvárt hasznot, hallottam olyan asszonyról is, aki lelkiismeret-furdalás nélkül fojtja vödör vízbe az újszülött kutyákat és macskákat. Ezek a nők mind köztünk élnek észrevétlenül.

Mindig is azt gondoltam, hogy a nők érzékenyebbek, mint a férfiak, és gyámolítják a gyengébbeket. Remélem, ez a sok rémhír a kivételek közé tartozik, és mi nők valóban arra lehetünk büszkék, hogy segítünk a gyerekeken, a szegényeken vagy az ilyen halálra szánt kutyákon.