Kicsit off, segítsetek: most kell rendelnem kutyáházakat, mert az új helyen nem lesz fedett terasz. Kell-e/megéri-e nikecellel szigeteltet kérni, vagy elég a duplafalú + thermofüggöny? Mindkét kuty duplabundás, bár rövid (ja, és nagyon rosszak is, bár ez itt nem számít). Én azonnal szigeteltet kértem volna, de t. férj felhívta a figyelmem, hogy télen a hegyen nem szigetelt, fedett teraszon voltak amikor nem voltunk itthon és nekik ez is tökéletesen megfelelt.
Minnie update: ma séta alatt megvolt az első lázadása. beszökött egy kertbe és jusztse, szépszóra se, semmire sem jött ki onnan. az ott lakó néni meg még kedvesen bíztatta is, amivel kicsit sem segített, mert Minnie inkább a kedves hangú nénihez ment. Mondtam neki, hogy megtarthatja a kutyust, de sajnos ismerem a férjét - nem kutyabarát - ezért nem lepett meg, hogy ekkor hevesen tiltakozni kezdett (és már nem becézte annyira Minnie-t sem). Utána elindultam utamra, 300 méter múlva egy rohamvirsli előzött be, aki nagyon hálás volt az ezért járó jutalomfalatokért.
nálunk a döglött állatok (lehetőleg nagyobb legyen, mint egy giliszta) és a kaki. de nem ám diszkrét őzbogyó, hanem lehetőleg valami folyós-okádékszagú, alább nem adja a kis hölgy. az erdőbe fekete kutya megy, kifelé már barna jön. (hulla esetén néha zöldes)
annyit sikerült elérni, hogy amikor látom, akkor nem hempereg, de nem hülye - tudja hogy nem látom mindig. hempergés után a behívás is elromlik hirtelen, tehát érti, hogy van valami összefüggés a szag és az én reakcióim között, de odáig nem jutott, hogy inkább hagyja a hempergést.
ílyenkor nem engedem be a házba, amit szegényke nem ért meg, ellenben hosszas randikat szervezek a kerticsappal, amitől már megtanult rettegni. sajnos kicsit tőlem is, hisz nem szép szóra megy alá. kár, mert nagyon igényli a simogatást és a törődést, de ilyenkor bekerül a 'nem jöhetsz a közelembe' zónába.
Megtalálatam a tuti módszert arra, hogy Minnie árnyékként kövessen.
Adok a szájába egy rágócsontot, úgy hogy Joni is lássa. Joni akarja a csontot, de nem mer kötekedni, ha a közelben vagyok. Minnie ezért a saját jól felfogott érdekében 2 méteres körzetemben marad, a szájából közben kilóg a csont :)
Minnie tegnap felfedezte magának az ici-pici lyukakat a kerítésen. A mai délelőtt azzal telt, hogy különböző trükkökkel rávettem, mutassa meg nekem is ezeket. Órákon át tömögettem ezeket a réseket, majd egy későn elkapott szökési kísérlet után a kádban landolt, mert ügyesen talált magának egy hullát is. Nem győzöm hangsúlyozni, nem azért fürdettem meg, hogy ha már az én napomat elrontja, neki se legyen jobb! Kizárólag a holnapi örökbefogadási esélyek büdifaktora lebegett a szemeim előtt.
Hogy jó hír is legyen: a Dobogókő mellett kocsikat kergető kutyus végül feljött a faluba és szerencséjére olyan lakossal találkozott, aki most a kertjében tartja, esetleg ivartalanítja, de mindenesetre elviszi chipet olvasni. Nagyon fura, hogy felfelé jött a faluba, a legtöbb kutya lefelé tart. Ha Pilisszentkeresztre megy, tuti sintért hívtak volna rá. Mázlista kuty!
Joni és Minnie(me): http://www.youtube.com/watch?v=QpkFfm-pGAU Minnie nem tud lábnál jönni, de ha Joni ezt csinálja, akkor leutánozza. Azért hihetetlenek, mert Minnie Joni kicsinített kiadása.
Minnie kutyus tegnap átesett a nagy műtéten. Otthagytam a dokinál, egy óra múlva visszamentem érte, akkor már ébren volt. Ugyan még nem teljesen, de ahhoz éppen eléggé, hogy elinduljon világgá. Mondtam neki, hogy az nem old meg semmit és a problémák elől nem menekülni kell, hanem szembenézni velük, sajnos nem hatotta meg, pont sikerült a lépcső előtt elkapni. Szerencsére még elég kába volt, ezért a pórázzal nem kűzdött különösebben. Azóta csúnyán néz rám, ha lehet még visszahúzódóbb és nem hajlandó enni :( Reggel ugyan lezajlott a szokásos 'jajdejó, hogy ébren vagy, már aggódtam hogy történt veled valami az éjszaka folyamán', de utána gondolom eszébe jutott, mit is tettem vele, ezért inkább elbújt egy sarokba. Kárpótlásul felengedtem az ölembe, most talán egy kicsivel jobb.
Ő egy nagyon kicsi kutyus egy nagyon nagy és félelmetes világban, csórikám.
Más: írtam régebben, hogy Dobogókőn két önsétáltató kutya van, mindkettőt a helyi vendéglősök gondozzák. Az egyik az Eötvös Lóránd vendéglőhöz 'tartozott'. Amikor előszőr megjelent, kérdeztem a helyi erőket, ne tegyem-e fel a netre, gazdit találni, érdeklődtem, hogy nem terveznek-e bilétát akasztani a nyakába, stb.. Mondták hogy nem kell a segítség, ez az ő kutyájuk, megoldanak mindent , azért köszönik szépen. Mivel egy ideje nem láttam azt a kutyust, rákérdeztem mi újság vele. Nos, elvitették a sintérrel. Nem tudják, melyikkel, de vendéglőbe nem való kutya, ezért nem maradhatott.
GRRRRR, az ilyen önző embereknek, akkor legalább hagyta volna hogy gazdát keressek neki, még nagyobb GRRRRR magamnak, hogy ilyen hülye naív vagyok.
Még hogy jó természetű, ne szerénykedjünk.
Tegnap elvittük pár másik kutyával kirándulni, ő viselkedett a legjobban - nem ment messzire, azonnal behívható, nem eszik a földről, stb. Bár a patakokon kézben kellett átvinni, ez kicsit meglepett. Eddig ahhoz szoktam, hogy a kutyák mutatják, hol vannak a tuti gázlók. Bibi egy ilyen átlekés folyamán általában 4-5 gázlót is letesztel, persze csak hogy nekem segítsen :) Kis zsebkutya