| Találatok száma: 2539 üzenet |
|
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
38033.  Elküldve:
2012-03-08 07:08:07 |
[126.] |
Minden nőnek boldog napot kivánok!!!
http://www.youtube.com/watch?v=TGowrS55ZhY&feature=related
|
| |
|
[válaszok erre: #38034]
|
[előzmény: (38032) virányos, 2012-03-07 12:26:44]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 831. Elküldve:
2012-03-07 20:59:31 |
[127.] |
Köszi Gábor! nézd milyen ajándékot kaptam!!!
|
| |
|
|
[előzmény: (830) Gáborkoma, 2012-03-07 20:49:03]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 829. Elküldve:
2012-03-07 20:20:03 |
[128.] |
Uj komondor alom születek 2012.02.26
Hidvégi Egon - Hidvégi Gyöngy (Suba-Gida) 1kan,3szuka
http://www.youtube.com/watch?v=ZBMPwiATJIk&feature=youtu.be
|
| |
|
[válaszok erre: #830]
|
[előzmény: (828) joskakomondor, 2012-02-20 21:17:06]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 831. Elküldve:
2012-03-04 22:04:44 |
[129.] |
Lehet Ádám és Évárol 
|
| |
|
[válaszok erre: #834]
|
[előzmény: (829) virányos, 2012-03-04 20:50:41]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 38031. Elküldve:
2012-03-04 20:00:49 |
[130.] |
Bársony István
Magyarul
A nagy hegyek között lakott Lira Tógyer.
Olyan szívós volt, mint a fiatal tölgy, ámbár nem nőtt valami nagyra. Inkább zömöknek látszott, kivált báránybőr bekecsében, amit tán sohasem vett le. Télen jó volt a bekecs, mert meleget tartott; nyáron jó volt, amikor lefeküdt a sziklára, mert puhát érzett a háta. A fák közt, a mozgó árnyékban nem nagyon izzadhatott a pásztor.
Magyarul mindig vele volt.
Egyetlen igaz társa, hűséges barátja volt Magyarul, a nagy fehér komondor, a nyáj őre, védelmezője. Magyarul, az okos, a bátor; vakmerő Magyarul, a fáradhatatlan, az álmatlan; a világ minden kutyájának a királya. Magyarul a szép, a jó, a bölcs. A pópa, odalent a faluban, nem tudott annyit, mint Magyarul. Olyan csengő, szép hangja, mint neki, nem volt a rigónak sem. Magyarul volt a hibátlan és a tökéletes. A nézése beszéd, az érintése hízelgés. Csak egy volt rettenetes: a harapása.
Lira Tógyer ismerte a kutyáját, és valósággal szerelmes volt bele. A nagy állat olyan tiaszta volt, mint a hattyú. Mindennap megfürdött a hegyi patakban, s aztán kifeküdt a napra. A nap megszárította, meggöndörítette a szőrét, amely a nyakán s a hátán valóságos sörénynek látszott. Magától vált kétfelé ez a sörény, s mintha fésülték volna, oly szépen hajlott le kétoldalt a kutya vállára. Csak a szeme meg az orra volt fekete Magyarulnak. Az okos szeme, amely mindig figyelt. De az orra sem igen pihent. Tógyer láthatta, hogy amikor úgy tetszik, mintha a füvön elnyúlva pihenne a barátja, akkor is folyvást mozgott fekete orrcimpája, akkor is szaglálódott.
Volt a hegyek között elég kutya, de ilyen több egyetlenegy sem.
Az emberek közt is van, aki minden érthető ok nélkül különösen megnő óriásnak, és naggyá fejlődik, mint a jegenyefa. Kaszap Petru is olyan, pedig semmiféle rokonsága se volt valami nagy. S Petrut bátran lehetne mutogatni. Magyarul is így született, ilyen óriásnak. Félesztendős korában már a legerősebb komondorokat verte földhöz. Amikor a második esztendejét betöltötte, akkor fojtotta meg az első farkast.
Lira Tógyer sohasem fogja azt elfeledni.
Az első hó kezdett szálldosni akkor. Fújt a szél, és kedvetlenül bújt össze a nyáj. Tógyer sehogy sem tudott tüzet rakni, mert elvesztette a tarisznyájából a kovát meg az acélt. Tapló akadt a fa derekán elég, de mit ért az így magában?
S ekkor jött egy szürke, komor árnyék a hegyek közül.
Magyarul fölemelte a fejét, és szimatolt. A pásztor csak azt látta, hogy szinte a szeme láttára nő meg a kutyája. Úgy fénylett a szeme zöldes tűzzel, mint a vadmacskáé. Minden szál hófehér szőre egyszerre vált külön, de nem húzta be a farkát, tehát nem félt.
Tógyer csak azt látta, amint a nyáj megriadva csörtet le valami sejtett rém elől a völgybe, Magyarul berohan a bokrok közé, és anélkül, hogy csak egyet is vakkantana, dühös hörgéssel kapaszkodik bele valamibe.
A pásztornak egy szekerce volt minden fegyvere. Az éppen elég a hegyek között. Fát döntögetni lehet vele. Támadást visszaverni lehet vele. Futott oda, ahol a kutya hörgött, vergődött a sűrűségben.
Olyat még nem látott ember, ami ott volt.
Magyarul is a földön fetrengett, az igaz, de azt a nagy szürke fenevadat is lehúzta magához, amelyikbe belemélyesztette a fogát. Valósággal összeölelkeztek. Olyanok voltak, mintha egy test lettek volna. Tógyer látta, hogyan forognak egymás körül, gyorsan; hol az egyik van fölül, hol a másik. Hallotta, hogy fulladozik Magyarul a dühtől, amint ellenfelét marja. Nagy ügyességgel, de talán egy kis szerencsével is, az első rohammal éppen a farkas torkába ragadt bele. A bestia borzasztó erővel görbítette lefelé a nyakát, s éles, hosszú fogával belemélyedt Magyarul tarkójába. A hófehér kutya már csupa vér volt, de az éppúgy lehetett a farkas vére is.
A farkas a legkisebb hangot sem adta. Hozzá lehetett szokva a csöndben lefolyó küzdelmekhez, amire nem szükséges figyelmessé tenni az erdő lakóit. Csak bozontos farkával suhintott jobbra-balra, mintha zászlót lobogtatott volna. Az ümmögő, morgásszerű és a mardosásban elvegyülő hangok a Magyarul torkából jöttek. Úgy verdesték-csapkodták földhöz egymást, mint a cirkuszi erőművészek. A farkas gyakorlott birkózó volt, s hozzá csupa acél; sok párbajt vívhatott társaival, csikorgó téli éjszakákon. Talán egy agyonhajszolt őzért, talán egy szerelmet kínáló farkasdámáért folytak a véres harcok. Mi lett volna neki egy közönséges kutya? De most Magyarullal gyűlt meg a baja. Magyarullal, a komondorok királyával, az óriással, amilyen csak egy van a világon.
Lira Tógyerbe belefagyott a vér.
Elfelejtette, hogy itt a szekercéje, segíthetne barátjának.
Vagy talán nem tudott egy olyan pillanathoz jutni, amikor az ördögmotollaként forgó két állat közül biztosan kiválaszthatta volna a farkast, hogy végighasítsa a koponyáját. Lira Tógyer egészen megbolondult zavarában. Fütyölni kezdett a kutyájának, s egyéb jó gondolat híján megragadta a farkas csápoló zászlaját; lerángatni próbálta a fenevadat barátjáról.
Egyszer csak érezte, hogy nem mozog már olyan nagyon a farkas; látta, hogy mindig a fehérség van fölül. A fehérség, amely már csupa vér volt.
Magyarul hosszan elnyúlva feküdt a farkason, s látszott, mint nyomja le, hogyan feszíti meg hozzá a derekát, hogy támaszkodik erős lábával a földnek. És még folyvást ümmögve,
hörögve fulladozott, minthogy tele volt a szája a farkas gégéjével, s attól nehezen vett lélegzetet.
Egyszer csak fölemelte fejét egy pillanatra, még egyszer nekikapott a farkas torkának, de megint abbahagyta a vérengző munkát. A farkas nem mozdult.
Magyarul elterült rajta, s lihegett.
Lira Tógyer lefeküdt a kutyája mellé, és elkezdte a sebeit csókolgatni. Jajgatva sírt hozzá. Magyarul megcsóválta a farkát, s azután véres nyelvével végignyalta a gazdája arcát.
Együtt mentek le a patakhoz mosdani, gyógyulni. Lira egyre sírt, amikor a borzasztó sebeket mosogatta. De Magyarul jókedvű volt. Csak éppen hogy elfáradt egy kicsit.
Akkor éjszaka a pásztor betakargatta a bekecsével, s maga anélkül virrasztott a hideg éjszakában. A kalapjában hozott föl vizet Magyarulnak a patakból, mert látnivaló volt, hogy megdagadtak a sebek, s a kutya nem szívesen mozdul.
Ez a nap életre-halálra szövetségesekké tette őket.
Lira Tógyer látott egyszer az erdész kutyáján valamit, egy nyakkendőt, vagy mit, egy vastag szíjat, amely tele volt verve szöggel.
Hetekig settenkedett a nyakravalós kutya körül, míg le tudta róla lopni a szöges szíjat. Jó lesz az Magyarulnak. Hisz a vadállat, amelyik harap, a torkát keresi mindennek. Pedig a Magyarul torka drága.
Nappal a szöges nyakdísz mindig ott volt elrejtve a Tógyer tarisznyája legfenekén. Csak éjjelre került elő, amikor senki sem láthatta, amikor a nagy bestiák mozognak, amikor a farkast mindig közel tudhatta.
Az erdő szélén, a völgyben, volt egy rozoga pajta a nyáj számára; a pajta egyik sarkában vályogból emeltek egy öles falat, hogy legyen a pásztornak is hol meghúzódnia, amikor a suhogó szárnyú vihar végigtombol a rengeteg erdőkön.
Ez volt a Tógyer rezidenciája. Innen hallgatta éjente, hogyan búg odakint a szél. Figyelte, nyugodtan pihen-e a jószág. Sokszor hallatszott messziről az a búgó, vonító bőgés, amit olyan jól ismertek már ketten. Magyarul fölemelte rá a fejét, s úgy nézett, mintha riadó kürtszót hallana, amely csatára hívja. Az ott a farkas, az bőg.
Ilyenkor megsimogatta a pásztor a kutyáját, s csitította:
- Tudhatnád, lelkem, hogy ahhoz semmi közünk. Amelyik ránk feni a fogát, az annál csöndesebbé válik, minél közelebb van!
Néha nesztelen téli éjszakákon is fölriadt Magyarul. Gazdája érezte, amint megsimogatta, hogy égnek áll rajta minden szál szőr. Magyarul jelzi a farkast!
A bitang itt van valahol, nem messzire.
Ilyenkor történtek azok a dolgok, amikről, még aki élő szemével látja is, azt hiszi, hogy mese.
Tógyer meg Magyarul értette egymást.
A pásztor megvizsgálta a sötétben, hogy jól be van-e kapcsolva kutyája nyakán a szöges szíj, azután fölkeltek együtt a szalmáról. Tógyer megmarkolta a szekercéjét, s csöndesen halkan nyitotta ki a vályogfal ajtaját.
Magyarul kisurrant rajta, mint a kígyó.
A pajtában persze sötét volt; de odakint az éj derengésében elég jól látott az olyan szem, mint a Lira Tógyeré. Újholdkor, vaksötétben, bizony nem is vállalkozott volna éjjeli farkaskalandra.
Magyrul megült a pajta előtt, és várt, mintha könyvből tanulta volna. Várta a farkast, amely néha elég vakmerő volt, hogy a sűrűségből kijöjjön a pajta elé, a párbajnak való sík területre.
Már régen volt, mikor Magyarul vad szenvedélyében megfojtotta az első farkast. Azóta idősebb lett. Azóta tapasztalt lett, akár egy hadvezér, vagy mint a kitanult párbajhős.
Nem szolgáltatta ki magát vakon a farkasnak; megvárta, amíg az éhes rabló odamerészkedik a nyílt harc mezejére.
Akkor egy nyiffantás nélkül megrohanta.
Sík mezőségen egy bátor puli csaholása is zavarba hozhatja a farkast. A födetlen terület nem az ő hazája. A síkon inkább ólálkodó tolvaj a farkas, semmint bátor rabló. De bent a vadonban félelmes, vakmerő tud lenni, kivált, ha embert nem érez. Azok a farkasok, amelyekkel Magyarulnak volt baja, mind ilyen vad legények voltak.
A farkas látta a nagy kutyát, s gondolta magában: „Szükségből te is jó leszel vacsorára.” – Egy sem ismerte Magyarult. Amelyik egyszer megismerte, az nem vitt hírt többet a pajtásainak.
Nem úgy folytak le már a párbajok, mint régen, ahogy lefolyt az első. Az nagyon keserves volt. Még Magyarul is sokáig sínylette azt. Összetanult azóta a gazdájával; együtt csinálták meg a hadicselt.
Amint Magyarul rávetette magát a farkasra, jött Tógyer.
Az óriás kutya olyan volt, minta a párduc. Biztos ugrással kapott neki a farkas torkának, s ha abba belemart, el nem eresztette. A farkas dühében-kínjában nem látott, nem hallott. Pedig Tógyer is rögtön jött a szekercéjével.
Már nem cibálta a farkast; hozzá sem nyúlt. Csak egyet suhintott a koponyájára, biztos, erős kézzel. Magyarulnak azután alig akadt dolga. Még arra sem igen ért rá az erdők rablója, hogy egy valamirevalót harapjon rajta.
Ezt csinálták, így csinálták sokszor.
A környéken híre ment, merthogy sok farkasbőrt adott el a zsidónak Lira Tógyer.
Magyarulnak csudájára jártak, s a pópa levetette a kalapját, ha látta: úgy köszönt neki.
És egy este mégis szomorú hír jött a hegyek közül. Még akkor történt a dolog, amikor nagy volt a hó.
Magyarulnak megborzongott a szőre egy éjjel, s Tógyer a rendes módon készült neki, hogy farkast ölnek ketten.
Kieresztette a nagy kutyát, s ő maga lesben állt. Elég világos éjszaka volt. Amint kinézett a tisztásra, megdöbbent. Három farkas épp akkor rohanta meg Magyarult.
A nagy fehér kutyát alig lehetett látni, úgy körülvették az ordasok. De azért nem szűkölt, nem ijedt meg.
Élethalálharc kerekedett köztük. Tógyer egyszerre hallotta a Magyarul ismert, morgó fulladozását is meg a szegény kutya csontjainak ropogását is.
Futott a szekercéjével, mint az őrült. Nem törődött vele, él-e, hal-e. A barátját, hű társát, halálveszélyben tudta. Ordítva, bőgve, mint a dühös állat, csapkodott éles fegyverével a szürkeség közé, ami Magyarult elnyomta tömegével.
A tömeg szétnyílt, s két megszabdalt farkas a fogát csattogtatva, súlyos sebektől vérezve loholt az erdőbe. Egy ott maradt a tisztáson, Magyarul alatt, holtan.
De Magyarul sem mozdult már. Csak szép fehér farka rándult egyet-egyet. Tógyer leborult rá, s akkor látta, hogy át van harapva a torka. A vasszöges szíj nem volt rajta. Azt most az egyszer – először és utoljára – bent felejtette Tógyer a tarisznyájában.
A nagy hegyek között egy félbolond pásztor jár-kél a nyájával; kiáll a hegyoromra, ott kiáltja együtt a visszhanggal: Magyarul! Magyarul!
A völgyben is csak Magyarult hívja mindig. A gyönyörű, szépséges, okos, bátor Magyarult, a hű kutyák királyát. Amelyhez fogható nem volt a világon, és sohasem lesz többet.
|
| |
|
|
[előzmény: (38030) Baliházi, 2012-02-22 09:20:21]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 828. Elküldve:
2012-03-04 19:59:06 |
[131.] |
? nem értem de me, is fontos
|
| |
|
|
[előzmény: (820) Baliházi, 2012-03-04 08:22:26]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 819. Elküldve:
2012-03-03 22:25:03 |
[132.] |
Mért? Mivel különbözik más gerinctelentöl???
|
| |
|
[válaszok erre: #820 #829]
|
[előzmény: (818) karchasz, 2012-03-03 18:51:02]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 707. Elküldve:
2012-02-27 07:13:00 |
[133.] |
Igazad van. Hiába jelentkezem mert én nem leszek támogatva.
|
| |
|
|
[előzmény: (706) cackab, 2012-02-27 06:46:32]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 705. Elküldve:
2012-02-26 20:08:45 |
[134.] |
Jelentezem
|
| |
|
[válaszok erre: #706]
|
[előzmény: (704) virányos, 2012-02-26 17:10:48]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 38028. Elküldve:
2012-02-21 08:59:19 |
[135.] |
A kutyák érzik a farkast
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=uxlM6E78Bac
|
| |
|
|
[előzmény: (38027) joskakomondor, 2012-02-20 20:55:55]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 828. Elküldve:
2012-02-20 21:17:06 |
[136.] |
|
| |
|
[válaszok erre: #829]
|
[előzmény: (827) joskakomondor, 2012-02-20 21:11:56]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 827. Elküldve:
2012-02-20 21:11:56 |
[137.] |
6 hetes kölykökkel
|
| |
|
[válaszok erre: #828]
|
[előzmény: (826) joskakomondor, 2012-02-20 21:06:13]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 826. Elküldve:
2012-02-20 21:06:13 |
[138.] |
Aranka Hidvégi
|
| |
|
[válaszok erre: #827]
|
[előzmény: (825) virányos, 2012-02-20 17:18:36]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 38027. Elküldve:
2012-02-20 20:55:55 |
[139.] |
|
| |
|
[válaszok erre: #38028]
|
[előzmény: (38026) joskakomondor, 2012-02-20 20:54:02]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 38026. Elküldve:
2012-02-20 20:54:02 |
[140.] |
50-es évek. Kutya kiállítás Bakuba!
Az 50-es években felvonultunk Mi kutyások a Főutcán!
(István Juhász)
|
| |
|
[válaszok erre: #38027]
|
[előzmény: (38025) Nyertes, 2012-02-20 18:30:31]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 38017. Elküldve:
2012-02-20 11:40:45 |
[141.] |
mail ben kaptam gondolom ti is kaptatok
|
| |
|
[válaszok erre: #38018]
|
[előzmény: (38012) virányos, 2012-02-20 11:24:10]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 38010. Elküldve:
2012-02-19 20:32:26 |
[142.] |
Tisztelt Hölgyem, Uram!
Alapítványunk elkötelezett híve a Magyarország Kormánya által nemzeti kinccsé nyilvánított 9 magyar kutyafajta – erdélyi kopó, magyar agár, rövid szőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, mudi, pumi, puli, kuvasz és komondor – fennmaradásának, a populáció megőrzésének és bővítésének.
Kiemelt feladatnak tekintjük ezeknek az egyedülálló tulajdonságokkal rendelkező magyar kutyafajtáknak a minél szélesebb körben történő megismertetését már gyermekkortól. Ennek érdekében kidolgoztuk és beindítottuk oktatási, valamint ismeretterjesztő programjainkat.
Célunk, hogy minél többen érezzék szükségét valamelyik védett magyar kutyafajta felelős tartásának és tulajdonosának.
Alapítványunk együttműködik más karitatív szervezetekkel, alapítványokkal és közintézményekkel a magyar kutyafajták népszerűsítése és tartási körülményeinek javítása céljából. Célunk egy országos adatbázis létrehozása és fenntartása. Ezen nemzeti kincseink fogyóban vannak, nem mondhatunk le egyetlen lehetőségről sem, fenntartásuk érdekében.
Amennyiben egyetért céljainkkal és támogatni kívánja az alapítványt, esetleg részt venni annak munkájában, kérem, jelezze e-mail-en keresztül.
Az alapítvány tevékenységéhez természetbeni és pénzbeli adományokat gyűjt, de mindenféle hozzájárulást szívesen fogad.
Köszönjük támogatását.
Adószám: 18708198 - 1 - 13
Számlaszám: Magnet Bank 16200137-00163190-00000000
Tisztelettel
Oláh Judit
Elnök
|
| |
|
[válaszok erre: #38012]
|
[előzmény: (38009) virányos, 2012-02-19 17:58:25]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 819. Elküldve:
2012-02-18 08:59:46 |
[143.] |
Ha nincs rosz szándékod nem tudom mért kapod fel a vizet,amugy semi nem lep meg már nálad.
|
| |
|
[válaszok erre: #820]
|
[előzmény: (817) Baliházi, 2012-02-18 07:37:05]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 816. Elküldve:
2012-02-17 21:14:57 |
[144.] |
Te édesek mind kutya de ne feleds kirni hogy keverék mert sok embert megtéveszt!
|
| |
|
[válaszok erre: #817]
|
[előzmény: (815) Baliházi, 2012-02-17 19:13:08]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 123. Elküldve:
2012-02-17 06:31:16 |
[145.] |
Én csak informáciot kértem töled.
|
| |
|
|
[előzmény: (122) virányos, 2012-02-16 22:15:08]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 650. Elküldve:
2012-02-17 06:28:26 |
[146.] |
Nem vagyok komondor szakértő csak egytenyésztő!
A populáció alakulását sem mi szabjuk meg.
Az állomány nincs beszükülve csak meg kel találni a megfelelő alkamazást!
Nem tartom fontosnak hogy a komondor a jövőben az eredeti feladatát is végezze mindenki anak tartja aminek szeretné!
A szelekció a tenyésztök és a tulajdonos kezükben van nem az egyesületek szabják meg viszont a génmegörzést azt hagyuk a tudosokra mi csak egyedekel rendelkezünk.
Igen is elegendőnek tartom azokat a fajták minőségi fennmaradásához.
NEM értek egyet a nyájak mellett a nagyragadozókkal való küzdelemben ez már barbárság látszik hogy te soha nem látál nagyragadozok kutyákat széttépni ha volna oly nagy szived és hozáértésed ahogy tartod magad nem igy fogalmaztál volna.
Már irtam neked hogy nem egy elképzelésunk van a komondor téren ugy hogy részemröl téma lezárva.
|
| |
|
[válaszok erre: #651]
|
[előzmény: (649) virányos, 2012-02-16 22:41:15]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 647. Elküldve:
2012-02-16 22:04:53 |
[147.] |
Most már nem kel szépiteni már meggyöztél benünket
|
| |
|
[válaszok erre: #648 #649]
|
[előzmény: (645) virányos, 2012-02-16 21:56:49]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 646. Elküldve:
2012-02-16 22:02:30 |
[148.] |
Nem az én megjegyzésem baromság hanem TE! 
|
| |
|
|
[előzmény: (645) virányos, 2012-02-16 21:56:49]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 643. Elküldve:
2012-02-16 21:02:34 |
[149.] |
Amenyit ért a kutyákhoz nem csodálkozom 
|
| |
|
[válaszok erre: #645]
|
[előzmény: (642) Gáborkoma, 2012-02-16 19:50:52]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
joskakomondor
Tagság: 2008-01-14 22:03:04
Tagszám: #54387
Hozzászólások: 2539
|
| 121. Elküldve:
2012-02-16 21:00:43 |
[150.] |
Eladtam egy szukát egy uriembernek és pár kéne neki. Ha már reklám ár lehet ki jön az utja
|
| |
|
[válaszok erre: #122]
|
[előzmény: (119) virányos, 2012-02-16 13:12:28]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
